Időállapot: közlönyállapot (2012.X.25.)

2012. évi CLIV. törvény

az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés az egészségügyi ellátás működési feltételeihez szükséges többletforrás megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

1. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/A. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és - kivéve ha a termék külön jogszabály szerint hibrid vetőmagnak minősül és erről a tényről a terméket értékesítő nyilatkozik - kilogrammban meghatározott mennyiségéről.

(2) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és - kivéve, ha a termék külön jogszabály szerint hibrid vetőmagnak minősül és erről a tényről a terméket beszerző nyilatkozik - kilogrammban meghatározott mennyiségéről.”

2. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

2. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 52. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 71 850 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,”

3. § A Jöt. 52. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,”

4. § (1) A Jöt. 64. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adó mértéke a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. mellékletében felsorolt termékek, valamint az olyan szeszes italok esetében, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből származik, és ízesítésükre mézet, vagy az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott aroma anyagot használnak, továbbá a nem szeszes italnak minősülő alkoholtermék esetében - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint, egyéb szeszes italok esetében 476 270 forint.

(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente

a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 0 forint,

b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.”

(2) A Jöt. 64. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat - kivéve az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot - adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 333 385 forint.

(6) A magánfőzés keretében a magánfőző által évente 50 litert meghaladó mennyiségben előállított párlat, valamint a magánfőző által előállított 50 liter mennyiségen belül a 9. § (3) bekezdés rendelkezése alá nem eső párlat adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 333 385 forint.”

5. § A Jöt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adó mértéke hektoliterre vetítve alkoholfokonként 1620 forint, illetve a 78. § (1) bekezdés a) pontjában írt feltételeknek megfelelő üzemben előállított sörre alkoholfokonként 810 forint.”

6. § A Jöt. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 16 460 forint.”

7. § A Jöt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 25 520 forint.”

8. § A Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 12 500 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de legalább 24 920 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonként,

d) az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonként.”

3. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

9. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

13. beszerzés: terméknek az Áfa törvény szerinti Közösségen belüli beszerzése, importja.”

10. § A Neta tv. 2. § b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

b) a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó termék, ha

ba) metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a termék valamely összetevője tartalmazza, és taurint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a taurint a termék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget vagy taurintartalma meghaladja a 100 milligramm taurin/100 milliliter mennyiséget, vagy

bb) metil-xantint tartalmaz, ideértve azt az esetet is, ha a metil-xantint a tennék valamely összetevője tartalmazza, feltéve, hogy metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligramm metil-xantin/100 milliliter mennyiséget

(a továbbiakban: energiaital);”

11. § A Neta tv. 3. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adókötelezettség terheli az adóköteles termék:

a) első olyan értékesítését, amelynek a teljesítési helye belföld,

b) beszerzését akkor, ha azt az adóalany belföldön saját termék előállításához használja fel és az előállított terméket akként értékesíti, hogy az értékesítés nem felel meg az Áfa törvény 89. § (1) bekezdése vagy 98. §-a szerinti feltételeknek.”

12. § A Neta tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § Az adó alanya

a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő,

b) a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóköteles terméket beszerző

személy, szervezet.”

13. § A Neta tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Az adó alapja az adóalany által a 3. § (1) bekezdése szerint értékesített, beszerzett adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalap meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni a csomagolás tömegét.”

14. § A Neta tv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azon adóköteles termék értékesítése, beszerzése utáni adót kell megállapítani és a 10. § (2) és (3) bekezdése szerint bevallani, amely adóköteles termék vagy a 3. § (1) bekezdés b) pontjában említett előállított termék értékesítéséről kiállított

a) számlán, számviteli bizonylaton vagy ezek hiányában bármely más, az értékesítésről kiállított okiraton szereplő teljesítési időpont vagy, ha a teljesítési időpontot nem tüntették fel, akkor a

b) számla, számviteli bizonylat vagy az értékesítésről kiállított más okirat kiállításának időpontja

a 10. § (2) és (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra (a továbbiakban: adómegállapítási időszak) esik.”

4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

15. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

5. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosításáról

16. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ktia. törvény) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével.”

17. § A Ktia. törvény 5. §-a új (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). A járulék-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének.”

18. § A Ktia. törvény 5. § (8) bekezdésében az „előleg” szövegrész helyébe „előleg, előleg-kiegészítés” szöveg lép.

19. § A Ktia. törvény 13. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi törvénnyel módosított 5. § (7a) bekezdését a 2012-ben kezdődő adóév (ideértve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó járulékfizetésre kötelezett adóévét is) járulékkötelezettségének megállapítására is alkalmazni kell.”

6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

20. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 116/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A 150. § (4) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában - jogszabályban történő kijelölés esetén - az egészségügyi államigazgatási szerv részt vehet. A kijelölés alapján eljáró egészségügyi államigazgatási szerv a költségvetésében e célra rendelkezésre álló előirányzat terhére támogatást nyújt.”

21. § Az Eütv. 150. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A miniszter az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésért való feladatkörében az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőkre tekintettel támogatást nyújthat.”

22. § Az Eütv. 155. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fenntartó, valamint a (3) bekezdés szerint egyes fenntartói jogkörök gyakorlására rendeletben kijelölt szervezet a (2) bekezdésben meghatározott cél érdekében az általa fenntartott egészségügyi intézmény részére támogatást - ideértve az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatást -, adományt nyújthat, valamint más ellenérték nélküli kötelezettséget vállalhat, kifizetést teljesíthet.”

23. § Az Eütv. a következő 244/C. §-sal egészül ki:

„244/C. § E törvény az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 155. § (2a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárás és benyújtott kérelem tekintetében is alkalmazni kell.”

24. § Az Eütv. 155. § (3) bekezdésében az „a fenntartóként kormányrendeletben kijelölt szervezet” szövegrész helyébe az „a fenntartói jogok gyakorlására rendeletben kijelölt szervezet” szöveg, az „államháztartási törvényben” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló törvényben” szöveg lép.

7. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

25. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 40/A. §-a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában valamely hatóanyag különböző sóit, észtereit, étereit, izomerjeit, izomerkeverékeit, komplexeit vagy származékait tartalmazó adott beviteli formájú készítményeket akkor lehet megegyező hatóanyagú és beviteli formájú készítményeknek tekinteni, amennyiben az 5 szintű 7 jegyű ATC kódjuk azonos.

(1b) Az (1) bekezdés alkalmazásában megegyező hatóanyagú és beviteli formájú készítménynek kell tekinteni azt a biológiai gyógyszert, amelynek a biológiai referencia gyógyszerhez való hasonlóságát a forgalombahozatali engedély megszerzésére irányuló eljárás során megállapították.”

(2) A Gyftv. 40/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés alkalmazásában a befizetési kötelezettség megállapításakor a közfinanszírozásban részesülő adott beviteli formájú gyógyszer forgalomba hozatali engedélyben és a forgalomba hozatali engedély módosításaiban szereplő valamennyi hatáserősségét, kiszerelését, névváltozatát együttesen kell figyelembe venni, amennyiben az adott beviteli formájú gyógyszer legalább egy hatáserőssége, kiszerelése vagy névváltozata már legalább 6 éve közfinanszírozásban részesül.”

(3) A Gyftv. 40/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja az árcsökkentés időpontjától számítva mentesül az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítése alól azon készítmény tekintetében, amelynél a befizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában érvényes termelői árhoz képest a forgalombahozatali engedély jogosultja az adott készítmény termelői árát 10%-kal vagy azt meghaladó mértékben csökkentette.”

26. § A Gyftv.

a) 36. § (10) bekezdésében az „a 36. § (1) és (4), illetve (4a) bekezdései szerinti kötelezettségéből” szövegrész helyébe az „a 36. § (1) és (4), (4a), illetve 40/A. § (1) bekezdései szerinti, valamint 42. § szerinti kötelezettségéből” szöveg,

b) 38. § (4) bekezdésében az „a 36. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének alapját csökkenti” szövegrész helyébe az „a 36. § (1) és 40/A. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének alapját csökkenti” szöveg,

c) 40/A. § (1) bekezdésében a „termékenként” szövegrész helyébe a „készítményenként” szöveg,

d) 42. § (2) bekezdésében a „társadalombiztosítási támogatásból le kell vonni a 36. § (1)-(2) és (4)-(4a) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján adódó összeget,” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási támogatásból le kell vonni a 36. § (1)-(2) és (4)-(4a), illetve 40/A. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján adódó összeget,” szöveg

lép.

8. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

27. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítése alól - az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett - felmentést kérhet, továbbá egyes területszervezéssel és a lakosságszám változásával összefüggő rendkívüli esetben mentesül.”

(2) Nkt. 74. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről való gondoskodást. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket, ha a működtetéssel járó kötelezettségek teljesítéséhez szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képességgel rendelkezik és ezt az érintett köznevelési intézmény működtetési adataira és a működtetéshez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó adatszolgáltatással igazolja. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség meglétét, a települési önkormányzat kérelme elutasításra kerül.”

(3) Az Nkt. 74. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolc napos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni.”

(4) Az Nkt. 74. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott működtetés egyedi feltételeit az állami intézményfenntartó központtal kötött, a köznevelési intézmény által ellátott feladatokhoz igazodó szerződésben kell megállapítani.”

(5) Az Nkt. 76. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A települési önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év március 31. napjáig nyújthat be kérelmet, ha a következő tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni.”

(6) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

o) a 74. § (4) bekezdés szerinti mentesülés iránti kérelem és az 74. § (5) bekezdés szerinti vállalásra vonatkozó kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(7) Az Nkt. 95. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 7. § (1) bekezdés i) pontja, a 18. §, a 45. § (2) és (4) bekezdése, az 50. § (7) bekezdése, a 67. § (2) bekezdése, a 74. § (1)-(3) és (7) bekezdése, a 75-76. §, a 95. § (7) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.”

(8) Az Nkt. 95. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 74. § (4)-(6) bekezdése 2012. október 27-én lép hatályba.”

(9) Az Nkt. 97. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(24) A 74. § (4)-(6) bekezdését 2013. január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy

a) a települési önkormányzat - a 76. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - első alkalommal 2012. november 15-ig nyújthatja be

aa) a 74. § (5) bekezdése szerinti kérelmet, amennyiben 2013. január 1-jétől a működtetést az államtól képes átvállalni, vagy

ab) a 74. (4) bekezdése szerinti kérelmet, amennyiben 2013. január 1-jétől a működtetést nem képes vállalni,

b) a 74. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában a települési önkormányzat saját tulajdonában álló vagyonnak minősül az a vagyon is, amely a települési önkormányzat illetékességi területén van és 2012. szeptember 30-án intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás tulajdonában volt.”

(10) Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXIV. törvény 23. § (3) bekezdése.

9. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása

28. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A GYEMSZI jogosult

a) a Kormány által meghatározott egészségügyi szolgáltató gazdasági társaság állami tulajdonba kerülése céljából az állam nevében eljárni, és

b) az a) pont alapján állami tulajdonba kerülő gazdasági társaság tekintetében az állam tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek gyakorlására.”

29. § A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § Az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 28. §-ával megállapított 13. § (3a) bekezdését az egészségügyi szolgáltató gazdasági társaságok állami tulajdonba vétele tárgyában a Módtv. 28. §-ának hatálybalépése előtt meghozott kormánydöntések végrehajtása tekintetében is alkalmazni kell.”

10. Záró rendelkezések

30. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 8. §, 17. §-19. § 2012. december 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. §, a 4. §-7. §, a 9. §-15. §, 16. § és az 1. melléklet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 3. § 2013. május 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2012. évi CLIV. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklete az „I. rész: termékek” részt követően a következő, új I/A. résszel egészül ki:

[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások]

„I/A. rész: termékek a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 2012. január 1. napján hatályos 10. számú mellékletében meghatározott gyógyászati segédeszközök közül

Sor-
szám
Megnevezés ISO-kód
1. Lábortézisek dongalábra 06 12 03 03
2. Lábortézisek a láb izomzatának bénulására 06 12 03 15
3. Peroneus-emelők 06 12 06 06 03
4. Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített boka-láb ortézisek 06 12 06 09
5 Egyedi méretvétel alapján egyedileg készített csípőortézisek 06 12 15 09
6. Négykörsínes térd-boka-láb ortézisek 06 12 18 03
7. Tartozékok alsóvégtag-ortézisekhez 06 12 30
8. Felső végtagok protézis-rendszerei 06 18
9. Alsó végtagok protézis-rendszerei 06 24
10. Epithesisek 06 30 21 03
11. C-3 Ortopéd cipő csonkolt vagy rövidült végtagra 06 33 06 06 09
12. C-4 Ortopéd cipő erősen deformált és rövidült végtagra 06 33 06 06 12
13. Csonkharisnyák 09 06 18 03
14. Tracheostomiás segédeszközök 09 15
15. Sztómaterápiás segédeszközök a 09 18 14 06 ISO-kód alá tartozó sztómavédők kivételével 09 18
16. Elektromos motorral meghajtott kerekesszékek, rásegített kormányzással 12 21 27
17. Tápszondák 15 09 30
18. Távcsőszemüvegek 21 03 21
19. Hanggenerátorok 21 42 12”

  Vissza az oldal tetejére