Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.9.)

2012. évi CLXI. törvény

az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

1. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során benyújtott észrevételek, valamint az Elnök 62-65. §-ok szerinti eljárásban hozott határozatában kirótt 102. § szerinti átláthatóság kötelezettség körében közzétenni rendelt adatok, információk nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.”

2. § Az Eht. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Hivatal a 182. § (3) bekezdés 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott Elnök rendelete szerinti frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárásban hozott árverés vagy pályázat eredménytelenségét, vagy eredményesség esetén az árverés vagy pályázat nyertesét vagy nyerteseit megállapító határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérhető bírósági felülvizsgálat.”

3. § Az Eht. 44. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Hivatal a (6) bekezdés szerinti határozata ellen benyújtott keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság, a keresetlevél bírósághoz történő - Hivatal általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezésnek van helye a Fővárosi Törvényszékhez, azzal, hogy a fellebbezés benyújtására meghatározott határidőn belül a fellebbezésnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Fővárosi Törvényszék a fellebbezést negyvenöt napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Törvényszék határozatával szemben perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszék soron kívül jár el.

(8) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.”

4. § Az Eht. 49. § (7) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

g) a 2 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozásról - a fizetési kötelezettséget, annak mértékét, a lejárt határidejű díjtartozás megfizetésére előírt 15 napos teljesítési póthatáridőt, továbbá az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítást küld, amelynek eredménytelensége esetén a jogosított engedélyeit (a frekvenciakijelölést, rádióengedélyt, illetve az azonosítókijelölést) visszavonja;”

5. § Az Eht. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § Rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata, illetve egyedi engedélyhez nem kötött jogszerűtlen frekvenciahasználat esetében a Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést a 37/A-37/C. §-okban foglaltak szerint lepecsételni, valamint lefoglalni.”

6. § Az Eht. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Rádiófrekvenciák használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. Jogszabályban meghatározott esetekben frekvenciakijelölés és rádióengedély, kizárólag versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján kérhető. Az árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultság tartalmáról a 182. § (3) bekezdés 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési vagy pályázati eljárás szabályiról szóló Elnöki rendeletben meghatározott módon és eljárásrendben hatósági szerződés is köthető.”

7. § Az Eht. 55. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdésekkel egészül ki:

„(2a) A frekvenciahasználati jogosultság versenyeztetési eljárás során (árverés, pályázat) történő megszerzéséhez a kiírási dokumentációban - a személyi (részvételi), alaki és tartalmi feltételek mellett - a tényleges verseny előmozdítása és a verseny torzulásainak elkerülése szempontjából különösen a következő feltételek, kötelezettségek köthetők ki:

a) az elnyert frekvenciahasználati jogosultsággal kapcsolatos szolgáltatás nyújtására vagy alkalmazható technológiára vonatkozó kötelezettség, ideértve szükség szerint a lefedettséggel, szolgáltatásindítással és a minőséggel kapcsolatos kötelezettségeket is;

b) az elektronikus hírközlési szolgáltatások különböző típusaira előírt - arányos és megkülönböztetés-mentes - korlátozások, szükséges műszaki és működési feltételek, amennyiben az a káros zavarás elkerüléséhez, a lakosság egészségének védelméhez és elektromágneses sugárzással kapcsolatos - külön jogszabályban rögzített - feltételek érvényesüléséhez, a szolgáltatás műszaki minőségének biztosításához, rádiófrekvenciák megosztott használatának maximalizálásához, hatékony spektrumhasználat garantálásához, illetve egyéb - jogszabályon alapuló - közérdekű cél eléréséhez szükséges;

c) az elnyert frekvenciahasználati jogosultság maximális időtartama;

d) a frekvenciahasználati jog, jogosultság átruházására, haszonbérletére vonatkozó - jogszabályon alapuló - feltételek;

e) a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatos díjakra vonatkozó feltételek és kötelezettségek;

f) bármely olyan kötelezettségvállalás, amelyet a pályázat vagy árverés nyertese az árverési vagy pályázati eljárás során tett;

g) annak a rádióspektrumnak (pl. frekvenciasáv, frekvencia blokk, frekvenciablokkok) a mennyiségi korlátozása, amelyre valamely vállalkozás használati jogokat szerezhet;

h) az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára kiosztott 1 GHz alatti frekvenciasáv tekintetében a használati jogok különböző feltételekhez kötése, beleértve a nagykereskedelmi hozzáférés, országos vagy regionális roaming biztosítási kötelezettségét,

i) amennyiben a piac helyzete alapján ez indokolt, valamely frekvenciasáv, frekvencia blokk, frekvenciablokkok egy részének fenntartása újonnan belépők számára;

j) egyes frekvenciasávokban újabb frekvenciahasználati jogosultság, illetőleg jog lehetővé tételének elutasítása vagy feltételekhez kötése vagy új frekvenciahasználati módok engedélyezése a használati jogok odaítéléséből, átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás elkerülése érdekében;

k) a frekvenciahasználati jogosultság, illetve jog nemzeti vagy uniós összefonódás-ellenőrzés alól mentes átruházásának megtiltása vagy feltételekhez kötése, amennyiben az ilyen átruházás a versenyt várhatóan jelentős mértékben károsítja.

(2b) A (2a) bekezdésben foglalt kötelezettségeket és feltételeket - a kiírási dokumentációban meghatározottak szerint - a hatóság a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére irányuló árverési vagy pályázati eljárásban hozott, az árverés vagy pályázat nyertesét, nyerteseit megállapító határozatában állapítja meg vagy az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződésbe foglalja.

(2c) A (2a) bekezdésben foglalt kötelezettségek és feltételek tekintetében a 62-65. §-ban, a 70. §-ban, 71. §-ban és a 100. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.”

8. § Az Eht. 84. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A frekvenciahasználati jogosultság, jog megszűnik a jogosított vagy engedélyes halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével.”

9. § Az Eht. 100. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatóság 2. §-ban foglaltak érdekében eljárva a hatékonyság, és a fenntartható verseny és a befektetések ösztönzése és előmozdítása, továbbá a fogyasztói előnyök érvényesítése érdekében hozzáférési vagy összekapcsolási kötelezettséget írhat elő a végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező szolgáltató számára. Ezzel összefüggésben a Hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. § valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, és e törvényben meghatározott jelentős piaci erőhöz nem kötött egyéb kötelezettségeket is. Ezen kötelezettségek különösen arra irányulhatnak, hogy a végfelhasználói hozzáférést nyújtó szolgáltató

a) az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében kapcsolja össze hálózatát más szolgáltatóval;

b) a szolgáltatások közötti átjárhatóság érdekében indokolt esetben és a szükséges mértékben biztosítsa a szolgáltatások együttműködését.”

10. § Az Eht. 118. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyetemes szolgáltatót a 117. § a) pontja szerinti egyetemes szolgáltatás vonatkozásában - jogszabályban meghatározott kivételekkel - szerződéskötési kötelezettség terheli az - Elnök egyetemes szolgáltatással összefüggő szabályokról szóló rendeletében meghatározott - egyetemes szolgáltatási területén állandó lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező felhasználónak az egyetemes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó, jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén, felhasználónként egy hozzáférés biztosítására.”

11. § Az Eht. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„121. § (1) Az egyetemes szolgáltatók kérelmükre az egyetemes szolgáltatás nyújtásából keletkező nettó, kizárólag üzleti szempontok alkalmazása esetén elkerülhető és méltánytalan többlettehernek minősülő költségeik Hatóság általi megtérítésére jogosultak.

(2) Amennyiben az egyetemes szolgáltató (1) bekezdés szerinti nettó elkerülhető költségei meghaladják az egyetemes szolgáltató tárgyévi elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásából származó nettó árbevétele 1 százalékát, az e fölötti összeg tekintetében a méltánytalan többletteher megállapítható.

(3) Az egyetemes szolgáltatás éves nettó elkerülhető költségei - beleértve az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó közvetett előnyöket is - részletes számítási szabályait az Elnök egyetemes szolgáltatással összefüggő szabályokról szóló rendelete határozza meg.

(4) A Hatóság az egyetemes szolgáltatók nettó elkerülhető költség számítása helyességét a 118. § (2) bekezdésben meghatározott elnöki rendelet szerinti eljárásban ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményeként hozott döntését honlapján közzéteszi.”

12. § Az Eht. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„123. § (1) Az egyetemes szolgáltatókat a tevékenység ellátása vonatkozásában a Hatóság folyamatosan ellenőrzi. Ennek keretében jogosult az Elnök egyetemes szolgáltatással összefüggő szabályokról szóló rendeletében foglaltaknak megfelelően a 117. § szerinti megfizethetőség ellenőrzésére is. Az egyetemes szolgáltató az ellenőrzéshez köteles a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó adatokat a Hatóságnak folyamatosan szolgáltatni. A kötelezettségek teljesítéséről készített értékelő adatok nyilvánosak.

(2) Az egyetemes szolgáltatást a szolgáltató - a 136. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetek kivételével - kizárólag az Elnök egyetemes szolgáltatással összefüggő szabályokról szóló rendeletében meghatározott esetekben és az érintett felhasználók időben történő, megfelelő tájékoztatása mellett szüneteltetheti.”

13. § Az Eht. 128. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat a szolgáltatás nyújtásával szükségképpen együttjáró, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó, a szokásos mértéket meg nem haladó költségű szolgáltatási elem címén. Különösen nem számítható fel külön díj számla kiállításáért a számla formátumától, illetve a számla befizetéséért a befizetés módjától függetlenül. Az előző rendelkezés nem akadálya annak, hogy a szolgáltató az előfizetőnek kedvezményeket nyújtson.”

14. § Az Eht. 132. § (2) bekezdése a következő új e) ponttal egészül ki:

[A szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:]

e) az előfizetői szerződés, illetve a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó feltételek kizárólag az előfizető számára előnyös módon változnak meg.”

15. § Az Eht. 132. §-a a következő új (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A szolgáltató nem jogosult a határozott időre kötött szerződést a (2) bekezdés b) illetve c) pontjára hivatkozva egyoldalúan módosítani, ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettséget ír elő, amelynek alanya a szolgáltató.”

16. § Az Eht. 132. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést ilyen esetben akkor, ha az előfizetői szerződést a határozott időtartamból eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja a határozott időtartamú előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét. Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8 nap lehet, a szolgáltató az igénybe vett kedvezményeket a felmondási idő lejártáig jogosult felszámítani.”

17. § Az Eht. 132. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az előfizetői szerződés kétoldalú, közös megegyezésen alapuló módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A ráutaló magatartással kötött előfizetői szerződések kivételével a kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat - az Elnök rendeletében meghatározott kivételekkel - csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha azt az előfizető kifejezett, tevőleges magatartással elfogadta. Szóban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett szóbeli vagy írásos nyilatkozata, írásban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető kifejezett írásos nyilatkozata szükséges kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlat elfogadásához. A szóban és írásban kötött előfizetői szerződés esetén az előfizető tevőleges és kifejezett elfogadó nyilatkozata hiányában a szolgáltatás további igénybevétele, mint ráutaló magatartás elfogadásnak nem tekinthető, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Amennyiben az előfizető kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlatot kifejezett, tevőleges magatartással nem fogadja el, a szerződés változatlan feltételekkel hatályban marad. A kétoldalú szerződésmódosítás további szabályait egyebekben a szolgáltató általános szerződési feltételei tartalmazzák.”

18. § Az Eht. 132. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A szolgáltató által kezdeményezett egy- vagy kétoldalú szerződésmódosítás esetén a szolgáltató az előfizetőt olyan szerződésmódosítási ajánlattal köteles megkeresni, amely közérthetően és áttekinthetően tartalmazza, hogy a módosítás esetén a szerződés mely feltételei milyen módon változnak meg, és megfelelően tájékoztatja az előfizetőt a módosítás menetéről.”

19. § Az Eht. 134. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Amennyiben az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy szolgáltatást vagy a hozzá kapcsolódó terméket igénybe veszi, és a szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést felmondja a határozott időtartam lejárta előtt, vagy a szolgáltató (6)-(7), illetve (13) bekezdés szerinti felmondására szerződésszegésével okot szolgáltat, a szolgáltató kizárólag az előfizető által igénybe vett kedvezményeket követelheti, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűzhet. Ebben az esetben a szerződés felmondási ideje legfeljebb 8 nap lehet, a szolgáltató az igénybe vett kedvezményeket a felmondási idő lejártáig jogosult felszámítani.”

20. § Az Eht. 134. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az előfizetői szerződés előfizető általi felmondását a szolgáltató köteles minden olyan formában lehetővé tenni, amelyet a szerződés megkötésére is alkalmaz.”

21. § Az Eht. 137. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett (az előfizető hozzáférési pontjára irányuló) forgalom korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek csökkentésére a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével a következő esetekben jogosult:]

d) az előfizető fogyasztása túllépte az adott szolgáltatás tekintetében az általános szerződési feltételekben, illetve az egyedi előfizetői szerződésben az igénybevétel felső korlátjaként meghatározott összeget vagy hívás, üzenet, illetve adatmennyiséget.”

22. § Az Eht. 137. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A korlátozás a megtévesztés esetét kivéve, valamint - amennyiben az előfizető több előfizetői szolgáltatást egy egyedi előfizetői szerződés keretében vesz igénybe az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott díjtartozás esetét kivéve - a műszakilag kivitelezhető mértékben, csak az előfizetői szerződésszegéssel érintett szolgáltatásra terjedhet ki.”

23. § Az Eht. 138. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A szolgáltató telefonos ügyfélszolgálatára érkező előfizetői jogviszonyt érintő megkereséseket, panaszokat, valamint a szolgáltató és az előfizető közötti telefonos kommunikációt külön jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatónak rögzítenie kell, és visszakereshető módon legalább egy évig meg kell őriznie.”

24. § Az Eht. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltató köteles a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíteni, és az adatkezelési szabályok betartásával azt legalább egy évig kell megőrizni.”

25. § Az Eht. 141. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgáltatónak a hibabejelentést az előfizető részére vissza kell igazolnia, és azt a rögzítésen túl nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:]

h) az előfizető értesítésének módját és időpontját, ezen belül is különösen az előfizető bejelentésének visszaigazolásáról, valamint a g) pontban foglaltakról történő értesítések módját és időpontját.”

26. § Az Eht. 143. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Felelősség az előfizetői szerződések teljesítéséért, az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági hatáskör időbeli kerete

143. § (1) Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében az elektronikus hírközlési szolgáltató a felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével.

(2) Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az Elnök által rendeletben meghatározottak szerinti kötbért köteles fizetni.

(4) Az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági ügy tárgyában (kérelemmel, bejelentéssel) a Hatóság eljárása a hatósági eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kezdeményezhető.

(5) Amennyiben a kérelmező a (4) bekezdésben foglalt hatósági eljárás kezdeményezésére okot adó körülmény bekövetkezéséről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem, bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. Az előfizetői szerződéssel kapcsolatos hatósági ügy tekintetében egy éven túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.”

27. § Az Eht. 144. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Hatóság - annak érdekében, hogy az előfizetők, és felhasználók megfelelő információkkal rendelkezzenek - előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók tájékoztassák az előfizetőiket:]

d) a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférés, illetve azok használatának korlátozására vonatkozó feltételek bárminemű változásáról.”

28. § Az Eht. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § (1) A belföldi híváskezdeményezés szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles ingyenesen - nyilvános telefonállomás esetén fizetőeszköz használata nélkül - biztosítani minden végfelhasználója számára a jogszabályban meghatározott hívószámokon keresztül, ideértve a „112” egységes európai segélyhívószámot is, a segélyhívó szolgálatok, valamint segélyszolgálati állomások elérését.

(2) A segélyhívások megválaszolása céljából a telefonszolgáltató a hívó fél azonosítása kijelzésének letiltására, továbbá a helymeghatározási adatok kezelésére vonatkozó hozzájárulásának hiánya vagy visszavonása esetén is köteles a segélyhívó szolgálatok és a segélyszolgálati állomások rendelkezésére bocsátani - külön jogszabályban meghatározott módon - a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatokat.”

29. § Az Eht. HATODIK RÉSZ „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/C. §-sal egészül ki:

„163/C. § (1) A Kassza 2013. január 1-jével megszűnik, jogutódja a Hatóság.

(2) A Kassza megszűnésekor fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint működéséről a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolót és zárómérleget készít.

(3) A Kassza megszűnésekor még ki nem fizetett támogatásokat a Hatóság fizeti ki e törvénynek, valamint a 118. § (2) bekezdésben meghatározott elnöki rendeletnek az egyetemes szolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályai szerint. Az elektronikus hírközlési szolgáltatók által a Kassza megszűnéséig be nem fizetett hozzájárulások beszedéséről a végrehajtás szabályai szerint a Hatóság gondoskodik. A Kasszába fizetendő hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4) A Kassza megszűnésekor fennálló vagyona csak az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó, jelen törvény szerinti elkerülhető és ezért méltánytalan többlettehernek minősülő költségek megtérítésére, a piacelhagyás következtében szükséges átmeneti intézkedések miatt felmerülő rendkívüli kiadások fedezésére, a 10. § (1) bekezdés 20. pontja szerinti feladat ellátására, továbbá a Hatóság tudatos fogyasztói döntéshozatali kultúrájának fejlesztésére használható fel.”

30. § Az Eht. HATODIK RÉSZ „Vegyes rendelkezések” alcíme a következő 163/E. §-sal egészül ki:

„163/E. § E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatályba lépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.”

31. § Az Eht. 182. § (3) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]

„27. az egyetemes szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szabályokat, ennek keretében az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésének feltételeit és a vonatkozó eljárás részletes szabályait, a nettó elkerülhető költség és az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó közvetett előnyök számításának részletes szabályait, az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás részletes pénzügyi és műszaki feltételeit, követelményeit;”

32. § Az Eht. 187. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény]

e) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló 2012. március 14-ei 243/2012/EU parlamenti és bizottsági határozat 5. cikke”

[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.]

33. § Az Eht. 188. §-a a következő 9/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„9/a. E-segélyhívás: olyan, járműből az európai harmonizált segélyhívó számra érkező segélyhívás, amelyet vagy automatikusan a járműbe épített érzékelő aktiválása hatására, vagy manuálisan indítanak, és amely szabványos adatokat továbbít mobil rádiótelefon-hálózatok segítségével, és hangátviteli csatornát hoz létre a járműben tartózkodók és a segélyszolgálati állomás között.”

34. § Az Eht. 188. §-a a következő 58. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„58. Internet-hozzáférés szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során a szolgáltató IP-cím hozzárendelésével biztosítja az IP alapú adatátvitelt az előfizetői hozzáférési pont, valamint az internet legalább egy belföldi és egy nemzetközi nyilvános adatkicserélő központja között.”

35. § Az Eht. 188. § 67. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában.]

„67. Közvetítő szolgáltató: azon elektronikus hírközlési szolgáltató, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződése vagy az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval kötött hálózati szerződéses jogviszonyban álló harmadik elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött megállapodása alapján biztosítja az előfizető választása szerinti esetekben a hívott előfizető vagy szolgáltatás elérést.”

36. § Az Eht. 188. §-a a következő 99/c. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában.]

„99/c. Segélyszolgálati állomás: azon területileg illetékes szervezeti egység, amely az illetékességi területéről segélyhívó számmal kezdeményezett hívás fogadásáért jogszabály rendelkezése, illetve megállapodás alapján felelős.”

37. § Az Eht. 2. § q) pontjában a „minősített időszak” szövegrész helyébe „különleges jogrend” szöveg, az 5. § (3) bekezdésében a „Minősített időszak” szövegrész helyébe a „Különleges jogrend” szöveg, a 124. §-ban a „kijelölési és szerződéskötési” szövegrész helyébe a „kijelölési” szöveg, a 124. §-ban a „, nettó elkerülhető egységköltség” szövegrész helyébe az „és az egyetemes szolgáltatás nyújtásából származó közvetett előnyök” szöveg, a 129. § (5) bekezdésében az „az alábbi fejezetcímek és sorrend szerint” szövegrész helyébe a „az Elnök rendeletében meghatározott felosztásban” szöveg, a 132. § (4) bekezdésében a „feltételeiről” szövegrész helyébe a „feltételeiről és a felmondás jogkövetkezményeiről” szöveg lép.

38. § Az Eht. 10. § (1) bekezdés 16. pontjában a „működtetésével kapcsolatos,” szövegrész helyébe a „jogutódjaként a” szöveg, a 21. § (7) bekezdésében a „134. § (14) bekezdésének első mondatában” szövegrész helyébe a „134. § (14) bekezdésének második mondatában” szöveg lép.

39. § (1) Hatályát veszti az Eht. 47. § (1) bekezdésében az „e törvényben meghatározott” szövegrész, a 119. § (2) bekezdésében az „, a lehető legkisebb nettó elkerülhető költség mellett” szövegrész, a 132. § (9) bekezdésében a „(vagy elhalálozás esetén az örökös)” szövegrész, a 132. § (9) bekezdésében az „, öröklés” szövegrész, a 134. § (14) bekezdésében a „szerződésből hátralévő napok számáról és a” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Eht. 5. § (1) bekezdés j), k), l), n), q) pontja, 37/B. § (1) bekezdése, a 118. § (1) bekezdése, a 119. § (3), (4) bekezdése, a 120. §-a, a 122. §-a, a 182. § (3) bekezdés 29., 30. pontja.

40. § Hatályát veszti az Eht. 10. § (1) bekezdés 8. pontjában a „, szerződést köt az egyetemes szolgáltatókkal” szövegrész.

2. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

41. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 6. §-a a következő új (8)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) A műsorterjesztő köteles a Hivatal számára minden év február 28-ig - a Hivatal erre irányuló külön felhívása vagy döntése nélkül - az alábbi, a tárgyév január 1-i állapot szerinti adatokat szolgáltatni:

a) a műsorterjesztő által terjesztett programcsomagok megnevezése, a programcsomagok előfizetési díja, a műsorterjesztésre alkalmazott technológia meghatározása,

b) az egyes terjesztett médiaszolgáltatásokhoz tartozó előfizetői számok megjelölése településenkénti - Budapest esetében kerületenkénti - bontásban,

c) a műsorterjesztő által terjesztett médiaszolgáltatások állandó megnevezése, nyelve, tematikája,

d) a műsorterjesztő által terjesztett információs csatorna megnevezése.

(9) A Hivatal a (8) bekezdés szerinti adatok benyújtására elektronikus űrlapot rendszeresít, amelyet a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő kezdete előtt legalább 30 nappal közzétesz internetes honlapján. A műsorterjesztő e § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét az elektronikus űrlap kitöltésével is teljesítheti.

(10) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (8)-(9) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hivatal bírságot szab ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,25%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb harmincmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

(11) A (10) bekezdésben foglalt határozat ellen az Eht. szerinti jogorvoslatnak van helye.”

42. § A Dtv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a műsorszóró hálózatban található adónként vagy az adó és átjátszóadói vagy több adó és az átjátszóadók által meghatározott területenként a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott módon és időben kerülhet sor.

(2) A digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője az Mttv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatásokat ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az Mttv. 75. § (3) bekezdés alapján továbbított közszolgálati médiaszolgáltatásokra.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait a digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetője a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton köteles terjeszteni.

(4) Az Mttv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének ingyenesen, illetve az Mttv. 74. § (1) bekezdése szerinti díjon történő biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására, illetve a vevődekóderek - helyszínen történő - beszerelésére, telepítésére, valamint az ehhez szükséges eszközök állami támogatására versenysemleges módon, a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben és mértékben, kérelem alapján, a Hatóság elnöke rendeletében meghatározott módon kerülhet sor. Az állami támogatás részletes szabályait a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg.

(5) Az állami támogatásra jogosult felhasználók személyes megkeresését és tájékoztatását, illetve a támogatási igényre vonatkozó felmérést a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) végzi, amennyiben a Hatóság a fenti feladatok ellátására a KSH-val együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás megkötése esetén abban részletesen szabályozni kell a KSH általi feladatellátás kereteit, illetve a KSH és a Hatóság közötti feladatmegosztást és a feladatok végrehajtása pénzügyi fedezetének átadását. Az együttműködési megállapodásban foglalt feladatok pénzügyi fedezetét a Hatóság a 45. §-ban meghatározott forrásokból biztosítja a KSH részére. Az együttműködési megállapodásban meghatározott feladatok ellátása érdekében a KSH megbízási szerződéseket köthet, célfeladatot tűzhet ki.”

43. § (1) A Dtv. 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó közfeladat ellátása során a támogatásra jogosultság megállapítása és a támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából jogosult a támogatási jogosultsággal összefüggő - a (4)-(6a) bekezdésben meghatározott - személyes és különleges adatok kezelésére. A (6) bekezdésben meghatározott adatokat a települési önkormányzatok jegyzőivel, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalaival központi, közvetlen informatikai kapcsolattal rendelkező Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: KIH) változtatás nélkül, egységes adatbázis formájában dolgozza fel a Hatóság részére. A KIH biztosítja, hogy az általa feldogozott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyenben a települési önkormányzatok jegyzőinél, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál és a Hatóságnál részesülnek.”

(2) A Dtv. 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hatóság a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében adható állami támogatás rendjét szabályozó rendeletben meghatározott szociális ellátásokban részesülő támogatást igénylő jogosultakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a kincstártól, a települési önkormányzat jegyzőjétől, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától kérhet adatszolgáltatást, a támogatási jogosultságot megalapozó ellátások szerinti csoportosításban.”

44. § A Dtv. 44/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Hatóság a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező háztartások azonosítása érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatókat az előfizetőik

a) természetes személyazonosító adatai,

b) lakóhely (tartózkodási hely) adatai, valamint

c) szolgáltatás telepítési helyével összefüggő adatai

vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezheti.”

45. § A Dtv. 44/A. § (6) bekezdésében a „jegyzőjétől” szövegrész helyébe a „jegyzőjétől, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától” szöveg, a 44/A. § (11) bekezdésében a „valamint a (6) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe az „a (6) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (6a) bekezdés a), b) és c) pontjában” szöveg lép.

46. § A Dtv. a következő 48. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Átmeneti rendelkezések

48. § 2013. január 1-jéig a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vonatkozásában a 44/A. § (1), (3) és (6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

47. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8. pontja a következő 8.41. számú alponttal egészül ki:

[A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:]

„8.41. a közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében nyújtott - a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott - állami támogatás.”

4. Záró rendelkezések

48. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. §-a, 3. §-a és 35. §-a 2013. január 1. napján lép hatályba.

(3) Ez a törvény az egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló 2012. március 14-ei 243/2012/EU parlamenti és bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.

49. § E törvény 38. §-a és 40. §-a az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére