Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.27.)

2012. évi CLXXII. törvény

a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról * 

1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Eximbankban és a Mehib Rt.-ben az állam tulajdonában álló társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult.”

2. § (1) Az Etv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az 1. § a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, nemzetközi segélyügyletekre, valamint a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.

(5a) E törvény alkalmazásában:

a) beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet által megkötött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldi gazdálkodó szervezettel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatás-nyújtás,

b) exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását elősegítő befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése.”

(2) Az Etv. 1. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 69/B-69/E. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”

3. § Az Etv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

b) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

c) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

d) a Bszt. 5. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;

e) hitel referencia szolgáltatás;

f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től;

gb) kötvények kibocsátása.”

4. § (1) Az Etv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Mehib Rt. az (1) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib Rt. az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja.”

(2) Az Etv. 3. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában exporthitel biztosítások és viszontbiztosítások esetében nem-piacképesnek minősülnek

b) azon kockázatok, amelyeknél a teljes kockázatviselési idő a két évet nem éri el, amennyiben)

ba) az adós vagy kezese letelepedési helye nem a Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló kormányrendeletben piacképes kockázatúként meghatározott országban van és”

5. § Az Etv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. az e törvényben meghatározott tevékenységeit más jogi személy útján nem gyakorolhatja. Az Eximbank a Mehib Rt. részére, a Mehib Rt. pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a TEÁOR’08 besorolása szerinti következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:

a) építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés (TEÁOR’08: 81),

b) adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás (TEÁOR’08: 82),

c) információ-technológiai szolgáltatás (TEÁOR’08: 62),

d) jogi, számviteli, adószakértői tevékenység (TEÁOR’08: 69) és

e) egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás (TEÁOR’08: 78.30).

(2) E § alkalmazásában TEÁOR’08: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev.2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev.2-nek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott 2012. január 1-jén hatályos magyar nyelvű változata.”

6. § Az Etv. I. Fejezete a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság - külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve - többségi részesedéssel rendelkezik, az Eximbank részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.”

7. § (1) Az Etv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által

a) forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétekből és igénybe vett hitelekből, felvett kölcsönökből, forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvényekből,

b) kormányrendeletben előírt feltételekkel vállalt garanciaügyletek esetleges beváltásából,

c) a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költségéből

eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.”

(2) Az Etv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Eximbanknak az (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a Mehib Rt.-nek a (2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés közvetlenül biztosítja.”

(3) Az Etv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított vagy viszontbiztosított hitel- és kölcsönszerződésekre is alkalmazni kell.”

(4) Az Etv. 6. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E § alkalmazásában pótlási költség

a) hosszú pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értéke (vagy deviza esetén az elszámoló ára) meghaladja a határidős szerződés tárgyának névértékét;

b) rövid pozíció esetén: az az összeg, amennyivel a határidős szerződés tárgyának névértéke meghaladja a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz piaci értékét (vagy deviza esetén az elszámoló árát).

(8) Az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn.”

8. § Az Etv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:

a) a forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontja alapján elfogadott betétek és igénybe vett hitelek, felvett kölcsönök és forrásszerzés céljából a 2. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján kibocsátott kötvények - devizában történő forrásbevonás esetén a szerződéskötés vagy a kötvénykibocsátás napján azok Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értékén számított - állománya és a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási költsége együttes állományának felső határát,

b) az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák állományának felső határát,

c) a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítási kötelezettségek és viszontbiztosításból eredő kötelezettségek állományának felső határát,

d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát,

e) az Eximbank által folyósított kötött segélyhitelekhez kapcsolódó, a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások előirányzatát.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott fizetési kötelezettségek költségvetési fedezetét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben elkülönített előirányzatokban kell jóváhagyni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint számított állományok együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összeget.

(4) Hitelminősítő által minősített, devizában megvalósuló kötvénykibocsátási program esetén, a programban meghatározott kibocsátási időszak lezárultáig a (3) bekezdés szerinti állományok együttes összegének meghatározásakor - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően - a kötvénykibocsátási program teljes keretösszegét kell állományként figyelembe venni, a program alapján történt első kötvénykibocsátás időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított összegben.

(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben felső határként meghatározott összegeket.”

9. § Az Etv. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az Eximbank tekintetében a Hpt. 62. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni.”

10. § Az Etv. a következő 18. §-sal egészül ki:

„18. § (1) A Hpt. 44. § (1) bekezdésében és a Bit. 83. §-ában meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges az Eximbank és a Mehib Rt. vezető állású személyének megválasztásához vagy kinevezéséhez.

(2) A Hpt. 44. és 68. §-ától, valamint a Bit. 83. és 91. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki

a) büntetlen előéletű,

b) rendelkezik legalább tizennyolc hónap - banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

c) rendelkezik szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel,

d) nem rendelkezik vagy rendelkezett minősített befolyással, illetve nem vezető állású személy vagy nem volt az egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy olyan pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél,

da) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag a biztosító, a biztosításközvetítő, a pénzügyi intézmény vagy a pénzforgalmi intézmény felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy

db) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította,

e) nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) felügyeleti hatáskörét megalapozó törvények vagy azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet nem szabta ki öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a legmagasabb összegű bírságot vagy a bíróság nem állapította meg 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt,

f) nem tevékenykedik más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, biztosítónál könyvvizsgálóként,

g) nem tölt be olyan tisztséget, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki

a) felsőfokú közgazdász szakképzettséget,

b) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséget vagy

c) könyvvizsgálói képesítést

szerzett.

(4) A (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában büntetlen előéletű az a személy, aki a büntetlen előéletét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a mentő körülmény elhallgatása, a bűnpártolás, a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel, a bűnszervezetben részvétel, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, az önbíráskodás, a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal igazolta.

(5) Akivel szemben

a) a Btk. XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy

b) külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő,

a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, vagy az ilyen feladatok általa történ ő ellátását fel kell függeszteni.

(6) Vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését az Eximbank, illetve a Mehib Rt. a kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a vezető állású személy szakmai önéletrajzát, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát.

(7) Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott vagy kinevezett személy nem felel meg az e törvényben meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását vagy a kinevezett személy felmentését. A tulajdonosi jogok gyakorlója a kezdeményezésben megnevezett személyt 10 munkanapon belül visszahívja, vagy felmenti.”

11. § Az Etv. III. Fejezete a 18. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Képviselet, munkaviszony

19. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. szervezeti (munkavállalói) képviselője a (2) bekezdésben foglalt kivétellel mind az Eximbank, mind pedig a Mehib Rt. képviseletében akkor is eljárhat, ha az ügyben az általa képviselt Eximbank, illetve Mehib Rt. egymással szemben álló vagy ellentétesen érdekelt felek.

(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. közötti jogvita esetén a két társaság ugyanazon szervezeti (munkavállalói) képviselője, vagy ugyanazon jogi képviselő nem járhat el egyidejűleg mind a két társaság nevében.

(3) Az Eximbank munkavállalója által a Mehib Rt.-nél és a Mehib Rt. munkavállalója által az Eximbanknál létesített munkaviszony nem minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartásnak.”

12. § Az Etv. 20. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az Eximbank szavatoló tőkéjének kiszámítása során járulékos tőkeelemnek minősül minden olyan hitel és kötvény, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő hitelintézet mérlegében szerepel,

b) a hitel, illetve a kötvény eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a hitel csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel és

c) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

(2) A Hpt. 5. számú melléklet 24. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.”

13. § Az Etv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A Hpt. 51. §-ában és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 51. § (2) bekezdésében és a Ptk. 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib Rt. részére továbbított adatokra sem.”

14. § Az Etv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

V. FEJEZET

A MEHIB RT.-RE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

25. § (1) A Mehib Rt. állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. és a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) A Bit. 157. § (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a Mehib Rt. biztosítási tevékenységével kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a miniszter által vezetett minisztériummal és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériummal szemben.

(3) A Mehib Rt. kölcsönt csak biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan és az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával vehet fel.

(4) A (2) bekezdésben és a Bit. 157. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek mellett a Mehib Rt. által végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási és a Ptk. 81. § (2) bekezdésében foglalt titoktartási kötelezettség az Eximbankkal szemben sem.

(5) A Mehib Rt. vezető állású személyeire az Eximbankkal megkötendő szerződések esetében a Bit. 116. § (1) bekezdésnek döntéshozatalban való részvételt tiltó rendelkezése nem alkalmazandó.”

15. § Az Etv. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a Mehib Rt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható biztosítások, viszontbiztosítások tárgyát, a biztosítási eseményeket, valamint ezen biztosítások és viszontbiztosítások feltételeit és részletes szabályait, valamint az országok piacképesség szempontjából történő besorolását rendeletben határozza meg.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy az Eximbank kamatkiegyenlítési rendszere, az állam készfizető kezességével végzett deviza- és kamatcsere ügyletei pótlási- és kamatköltségei és az Eximbank által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.”

16. § Az Etv. a következő 26/D. §-sal és 26/E. §-sal egészül ki:

„26/D. § E törvénynek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.3.) 7. § (3) bekezdésével megállapított 6. § (6) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépését megelőzően a Mehib Rt. által állami kezességvállalás mellett biztosított hitelekre és kölcsönökre is alkalmazni kell.

26/E. § Az Eximbank által devizában bevont források a Módtv.3. hatályba lépésének napján fennálló állományát e törvénynek a Módtv.3. 8. §-ával megállapított 7. § (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása során a Módtv.3. hatálybalépésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”

17. § Az Etv. 1. § (3) bekezdésében az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt” szövegrész helyébe az „a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.)” szöveg lép.

18. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az MFB Zrt. javára vagy érdekében fennálló állami kezességgel érintett alapjogviszony módosítása esetén az állami kezesség - az államháztartásért felelős miniszter külön hozzájárulása nélkül - az alapjogviszony változásához igazodva áll fenn, feltéve, ha a változás nem érinti a fennálló kezességvállalással biztosított alapjogviszonynak az állami kezességvállalásra vonatkozó jogszabályokban vagy kormányhatározatban rögzített feltételeit.”

(2) Az MFBtv. „Az MFB Zrt. prudens működésére vonatkozó szabályok” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A Hpt.-ben foglaltakon túl a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországán kívüli országban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, amelyben az állam, területi közigazgatási szervezet vagy helyi hatóság - külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetve - többségi részesedéssel rendelkezik, az MFB Zrt. részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye és magyarországi fióktelep létesítése nélkül is nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.”

(3) Az MFBtv. 11. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet)” szövegrész helyébe a „Felügyelet” szöveg lép.”

19. § Hatályát veszti az Etv. 26/A. §-a és 26/B. §-a.

20. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére