Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.30.)

2012. évi CLXXX. törvény

az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről * 

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. § E törvényt a büntetőügyekben az Európai Unió más tagállamával (a továbbiakban: tagállam) folytatott együttműködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttműködés nemzetközi szerződésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a végrehajtó tagállam a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismerte.

2. § A tagállamokkal e törvény alapján folytatott eljárásokban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényt (a továbbiakban Btk.) és a büntetőeljárásról szóló törvényt (a továbbiakban: Be.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

Az európai elfogatóparancs és az átadás

I. Fejezet

Átadás Magyarországról

1. Az európai elfogatóparancs végrehajtásának alapelvei

3. § (1) A Magyarország területén tartózkodó személy a tagállam igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bűncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerősen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetve szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték.

(2) A keresett személyt a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül az európai elfogatóparancs alapján át kell adni az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében.

(3) Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felső határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében az átadás akkor engedélyezhető, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősülnek.

(4) Ha az európai elfogatóparancs több bűncselekményre vonatkozik, és e bűncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felső határára vonatkozó előírásnak, az átadás a többi, olyan bűncselekményre is engedélyezhető, amely ennek az előírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bűncselekménynek minősül.

(5) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

2. Az eljáró bíróság

4. § E fejezet alapján, mint végrehajtó igazságügyi hatóság kizárólag a Fővárosi Törvényszék jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

3. Megtagadási okok

5. § Az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha:

a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető,

b) a 3. § (3) bekezdésében említett valamely esetben az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény,

c) a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a büntetés elévült, feltéve, hogy az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik,

d) egy tagállamban a keresett személy ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre,

e) a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették vagy jogerősen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre,

f) az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a keresett személy ellen Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban,

g) a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette,

h) az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki.

6. § (1) Az európai elfogatóparancs végrehajtását a Fővárosi Törvényszék megtagadja, ha azt olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a keresett személy távollétében hoztak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a kibocsátó tagállam jogával összhangban

a) a keresett személyt megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalos tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról, hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,

b) a keresett személy által meghatalmazott vagy számára kirendelt védő a keresett személy érdekében a tárgyaláson eljárt,

c) a határozat kézbesítése megtörtént, a keresett személy tájékoztatást kapott a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot, vagy

d) a határozatot nem kézbesítették a keresett személynek, de az átadását követően haladéktalanul kézbesítik számára, tájékoztatják a rendes, illetve a rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, és az erre rendelkezésre álló határidőről.

(3) Ha az európai elfogatóparancsot a (2) bekezdés d) pontjában meghatározottak szerint bocsátották ki, az európai elfogatóparancs tartalmáról való tájékoztatás alkalmával a keresett személy kérheti, hogy az átadását megelőzően bocsássák rendelkezésére a kibocsátó tagállami határozat egy példányát. Ezt a Fővárosi Törvényszék a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja - kizárólag tájékoztatás céljából - a keresett személynek. A keresett személy kérésének nincs halasztó hatálya az átadási eljárásra és az európai elfogatóparancs végrehajtására.

7. § A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadhatja, ha az olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben Magyarország területén követtek el.

8. § (1) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, és - ha az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem - elrendeli a keresett személy ideiglenes végrehajtási letartóztatását, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter). A miniszter kezdeményezi a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét.

(2) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására vonatkozó határozat meghozataláig tart, és nem lehet hosszabb, mint a tagállami határozatban szereplő büntetés vagy intézkedés tartama.

(3) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás teljes időtartamát be kell számítani a bíróság által elismert és végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamába.

(4) A tárgyaláson ügyész és védő részvétele kötelező.

(5) Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, csak akkor adható át, ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelő jogi garanciát nyújt arra, hogy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén a keresett személyt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

9. § (1) Ha ugyanazon személy ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, a Fővárosi Törvényszék határoz az európai elfogatóparancsok végrehajtásáról, és az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik európai elfogatóparancs alapján kerüljön a keresett személy először átadásra. A Fővárosi Törvényszék a döntés meghozatalakor figyelemmel van különösen a bűncselekmény súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának időpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez a Fővárosi Törvényszék - szükség esetén - beszerezi az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 85. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleményét.

(3) Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) E § nem érinti Magyarországnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumából eredő kötelezettségeit.

4. Őrizet

10. § (1) A Magyarország területén elfogott személyt őrizetbe kell venni és a Fővárosi Törvényszék elé kell állítani, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetve ha ellene valamely tagállam nemzetközi körözést rendelt el. Ez az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Az őrizetet az azt foganatosító szerv az ügyész engedélyével azonnal megszünteti, ha minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az őrizetbe vett személy nem azonos azzal a személlyel, akivel szemben az európai elfogatóparancsot kibocsátották.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Magyarország területén elfogott személyre vonatkozóan a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést helyeztek el, és ez a figyelmeztető jelzés a (3) bekezdés szerint az európai elfogatóparanccsal egyenértékű.

(3) A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés az európai elfogatóparanccsal egyenértékű, ha a figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információ tartalmazza a SIS tv. 6. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint 14. §-ában meghatározott adatokat.

5. Tárgyalás

11. § (1) A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyen

a) a keresett személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára vonatkozó, és - ha erre nyilatkozni kíván - az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre;

b) tájékoztatja a keresett személyt az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségéről és annak jogkövetkezményeiről;

c) ha a keresett személy nem kíván élni az egyszerűsített átadási eljárás lehetőségével, és a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn az 5. §-ban, a 6. §-ban, illetve a 8. § (1) bekezdésében említett megtagadási okok valamelyike, elrendeli a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatását, és az erről szóló határozatot haladéktalanul megküldi a miniszternek.

(2) A tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. A Fővárosi Törvényszék a tárgyalásról az ügyészt értesíti, a tárgyalásra a védőt idézi.

(3) Ha keresett személynek nincs meghatalmazott védője, a Fővárosi Törvényszék számára védőt, ha a magyar nyelvet nem ismeri, tolmácsot rendel ki.

(4) Ha a tagállami igazságügyi hatóság kéri, a Fővárosi Törvényszék az átadási eljárás keretében elrendeli a 24. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendőrség általi felkutatását és lefoglalását.

6. Egyszerűsített átadás

12. § (1) A Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és átadását (egyszerűsített átadás), ha

a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, és

b) a keresett személy - a megfelelő figyelmeztetést követően - az átadásába beleegyezik, ebben az esetben a figyelmeztetést és a beleegyezést, valamint adott esetben a 30. §-ban említett specialitás szabálya alkalmazásának jogáról való kifejezett lemondást jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem vonható vissza.

(3) Az egyszerűsített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye.

7. Az európai elfogatóparancs végrehajtása

13. § (1) Ha a keresett személy az átadásába nem egyezik bele, az ideiglenes átadási letartóztatás elrendeléséről a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében.

(2) Az európai elfogatóparancsot a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a Fővárosi Törvényszéknek.

(3) A Fővárosi Törvényszék tárgyalást tart, amelyre a 11. § rendelkezéseit az (1) bekezdésének b) és c) pontja kivételével alkalmazni kell.

(4) Ha az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, a Fővárosi Törvényszék elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és átadását. A tárgyaláson hozott határozattal szembeni fellebbezésről az ügyésznek, a keresett személynek és védőjének a határozat kihirdetését követően nyomban nyilatkoznia kell.

(5) A fellebbezést két napon belül az iratokkal együtt közvetlenül kell felterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához.

14. § Ha a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, a megtagadás okáról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter a megtagadásról rendelkező jogerős határozat alapján tájékoztatja.

15. § (1) A 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint elrendelt ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg.

(2) A 12. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint elrendelt átadási letartóztatás a keresett személy átadásáig tart.

(3) Az átadási, az ideiglenes átadási, vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve óvadék ellenében a keresett személy átadási, ideiglenes átadási vagy ideiglenes végrehajtási letartóztatása nem szüntethető meg.

16. § (1) Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerős határozatot, ha a keresett személy

a) beleegyezik az átadásába, a beleegyezés kinyilvánítását követő tíz,

b) az átadásába nem egyezik bele, az elfogását követő hatvan

napon belül kell meghozni.

(2) Ha kivételes esetben az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a Fővárosi Törvényszék a késedelem okainak közlése mellett - a miniszter útján - haladéktalanul tájékoztatja erről a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A határidő ebben az esetben további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani az e §-ban előírt határidőket, a késedelem okainak közlése mellett a miniszter erről tájékoztatja az Eurojustot.

8. Menekültügyi hatóság értesítése

17. § Ha a keresett személy menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, a bíróság haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot arról, hogy a keresett személlyel szemben átadási eljárás van folyamatban.

9. Eljárás mentességet élvező személyek esetében

18. § (1) Ha a keresett személyt nemzetközi jogon vagy közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség illeti meg Magyarország területén, a 16. §-ban előírt határidőket attól a naptól kell számítani, amelyen a Fővárosi Törvényszékre érkezik a mentesség felfüggesztéséről, illetve a büntetőeljárás megindításához való előzetes hozzájárulásról szóló értesítés.

(2) A mentesség felfüggesztése érdekében a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkező szervet, illetve személyt. Ha a mentesség felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, e tényről a szükséges intézkedés megtétele érdekében - a miniszter útján - értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot.

10. Kiegészítő információk kérése

19. § Ha a Fővárosi Törvényszék megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az európai elfogatóparancs végrehajtása és az átadás tárgyában történő határozathozatalhoz, kérheti a miniszter útján, hogy sürgősséggel bocsássák a rendelkezésére a szükséges kiegészítő információkat - különösen az 5. §-ban, a 8. § (5) bekezdésében, a 9. §-ban meghatározottakat - és a 16. §-ban előírt határidők figyelembevételével határidőt szabhat ezek megküldésére.

11. A keresett személy átadása

20. § (1) Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerős határozatot a Fővárosi Törvényszék haladéktalanul megküldi a miniszternek.

(2) A miniszter az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló döntésről, valamint a keresett személy európai elfogatóparancs alapján történt fogva tartásának időtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot és a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot (a továbbiakban: NEBEK).

(3) A keresett személy átadásáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik, és annak - az érintett hatóságok megállapodása szerinti - lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie.

(4) A keresett személyt legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz napon belül át kell adni a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának.

(5) Ha a keresett személy átadása a (4) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási időpontban kell megegyezni. A keresett személyt ebben az esetben az így megállapított új határnapot követő tíz napon belül kell átadni.

(6) Az átadás kivételesen ideiglenesen elhalasztható különös méltánylást érdemlő emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az ideiglenes elhalasztási ok megszűnését követően az európai elfogatóparancsot végre kell hajtani. A Fővárosi Törvényszék az ideiglenes elhalasztásról és annak okáról - a miniszter útján - haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átadási időpontban állapodik meg. A keresett személyt ebben az esetben a megállapodás szerinti új időpontot követő tíz napon belül kell átadni.

(7) Az érintett személyt a (4)-(6) bekezdésben említett határidők lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

21. § (1) Ha a keresett személy nem mondott le a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, az átadását követően kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásához a hozzájárulást a Fővárosi Törvényszék megadja, ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. A 8. § (5) bekezdésében az átadás feltételeként megszabott jogi garanciákat ebben az esetben is meg kell követelni.

(2) A Fővárosi Törvényszék az erre vonatkozó határozatot legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül hozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni további átadás esetén is, ha a keresett személy nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követően egy másik tagállam bocsát ki ellene európai elfogatóparancsot. A hozzájárulást e törvény rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó egyezményekkel összhangban kell elbírálni.

22. § (1) A Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene Magyarország területén a büntetőeljárást lefolytathassák, vagy ha már elítélték, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytől különböző bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetését vagy szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadást elhalasztó határozatot a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatát követően is meghozhatja.

(3) Az átadás elhalasztása helyett a Fővárosi Törvényszék - a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - ideiglenesen átadhatja a keresett személyt a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak.

(4) A megállapodásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak megjelölését, hogy milyen eljárási cselekmény lefolytatása céljából van szükség a keresett személy ideiglenes átadására;

b) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott keresett személyt a megjelölt eljárási cselekményt követően a kért, illetve engedélyezett átadási határidőn belül visszaszállítják Magyarországra, ez a határidő kérelemre meghosszabbítható;

c) arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ideiglenesen átadott keresett személy a tagállami tartózkodása alatt Magyarországra történő visszaszállításáig fogva tartásban lesz;

d) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a keresett személy ideiglenes átadásával és visszaszállításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget a megkereső tagállam vállalja.

23. § Ha a keresett személy az átadási, az ideiglenes átadási vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, szabadságvesztését tölti, vagy vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási, az ideiglenes átadási vagy az ideiglenes végrehajtási letartóztatást attól az időponttól kezdődően kell foganatba venni, amikor az előzetes letartóztatás vagy az ideiglenes kényszergyógykezelés megszűnik, a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejeződik, illetve a keresett személyt feltételes szabadságra bocsátják vagy a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátják.

12. Tárgyak lefoglalása és átadása

24. § (1) A Fővárosi Törvényszék a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(2) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha az európai elfogatóparancsot a keresett személy halála vagy szökése miatt nem lehet végrehajtani.

(3) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani, vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni a kibocsátó tagállamnak.

(4) E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.

II. Fejezet

Átadás Magyarországra

13. Az európai elfogatóparancs kibocsátása

25. § (1) Ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni, az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében a bíróság - feltéve, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya ezt indokolja - haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. A vádirat benyújtása előtt az európai elfogatóparancsot a nyomozási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a bíróság vagy a büntetés-végrehajtási bíró a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a NEBEK-nek küldi meg.

(2) Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a Btk. szerint a büntetési tétel felső határa legalább egyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap.

(3) Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben szereplő tanúsítványnak megfelelően, az 1. számú melléklet figyelembevételével kell kibocsátani.

(4) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére.

(5) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását,

a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy

b) amelyeket a keresett személy a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

(6) A büntetőeljárás befejezését követően haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt.

(7) Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed Magyarország területére is.

(8) Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. Az európai elfogatóparancs folyamatban lévő büntetőeljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig - a terhelt Magyarországon történő elfogásának vagy a terhelt halálának esetét kivéve - nem vonható vissza. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a NEBEK-nek.

26. § Az európai elfogatóparancsot a bíróság a terhelt elfogásáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul a miniszternek küldi meg továbbítás céljából.

14. Eljárás halmazati és összbüntetés esetén

27. § (1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az első fokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre eső büntetésrészről, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a büntetőeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képező bűncselekmények büntetési tételei felső határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani.

(3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki.

(4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani.

15. Külföldi fogvatartás beszámítása

28. § Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint be kell számítani a bíróság által kiszabott büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe.

16. Megállapodás ideiglenes átadásról

29. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett - az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - a keresett személy ideiglenes átadásáról hoz határozatot, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezőek. A megállapodásra a 22. § (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

17. A specialitás szabálya

30. § (1) Az átadott személlyel szemben az átadása előtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatt nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) a személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a bűncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethető vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett;

c) a büntetőeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására;

d) a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés szabható ki, illetve alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti;

e) a személy beleegyezett az átadásába, és ezzel egyidejűleg lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról;

f) a személy az átadása után, az átadását megelőzően elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról, vagy

g) a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (4) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti lemondás során a lemondó nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselőjének, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(4) A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (3) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25. § (4) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 26. §-ban meghatározott úton előterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak.

18. Átadás a végrehajtó államtól eltérő államnak

31. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy azon tagállam hozzájárulása nélkül, amely őt átadta, az átadása előtt elkövetett bűncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján átadható a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak, ha

a) a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követő negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetősége lett volna - Magyarország területét, vagy elhagyása után ide visszatér;

b) a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különböző tagállamnak átadják;

c) a keresett személyre a 30. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti beleegyezés során a beleegyező nyilatkozatot bíróság előtt kell megtenni, és azt jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kitűnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védőt vehet igénybe.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely őt átadta.

19. A keresett személy átvétele

32. § A keresett személy átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.

III. Fejezet

Költségviselés, átszállítás

20. Költségviselés

33. § A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

21. Átszállítás

34. § (1) A miniszter engedélyezi, hogy a keresett személyt Magyarország területén átadás céljából átszállítsák, feltéve, hogy tájékoztatást kapott

a) annak a személynek a személyazonosságáról és állampolgárságáról, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották;

b) az európai elfogatóparancs meglétéről;

c) a bűncselekmény jellegéről és jogi minősítéséről;

d) a bűncselekmény körülményeinek ismertetéséről, ideértve az elkövetés időpontját és helyét is.

(2) Ha az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a keresett személy csak akkor szállítható át, ha a kibocsátó tagállam megfelelő jogi garanciát nyújt arra, hogy a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés jogerős kiszabása esetén kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarország területére.

(3) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés végrehajtása vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, a miniszter megtagadja az átszállítást.

(4) A légi úton történő átszállítás esetén az (1) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha nem tervezett leszállásra kerül sor.

(5) Ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik állam ad ki egy tagállamnak, az (1)-(2) és (4) bekezdést megfelelően kell alkalmazni. Ebben az esetben az európai elfogatóparancs alatt kiadatási kérelmet kell érteni.

HARMADIK RÉSZ

Eljárási jogsegélyek

IV. Fejezet

A tagállamokkal büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegély

22. Általános szabályok

35. § (1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, valamely tagállammal büntetőügyben folytatott együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül jogosult.

(2) A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött, valamint a magyar bűnüldöző szerv által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására, teljesítésére és előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az együttműködést a továbbiakban - a közvetlen tájékoztatás kivételével - csak e törvény szerint, mint eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését lehet folytatni.

(3) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

36. § Az eljárási jogsegély formái különösen:

a) közvetlen tájékoztatás,

b) tárgyak visszaadása,

c) fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása,

d) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,

e) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,

f) közös nyomozó csoport létrehozása,

g) fedett nyomozó alkalmazása,

h) bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevétele,

i) ellenőrzött szállítás,

j) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.

37. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják.

(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is elfogadhat, illetve közvetlenül e szervekhez is intézhet eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen.

(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az csorbítja Magyarország felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után a miniszter hatáskörébe tartozik.

38. § (1) A megkeresést írásban, indokolt esetben a megkereső azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer útján - is elő lehet terjeszteni, és az így előterjesztett megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés áttételéről - a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével - az áttételt elrendelő magyar igazságügyi hatóság értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

39. § (1) Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Szükség esetén a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül, rövid úton keresi meg a szükséges adatok közlése érdekében.

(2) Ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmény merül fel, amely alapján e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfőbb ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg. A legfőbb ügyész, illetve a miniszter - az ok megjelölésével - értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot a megkeresés teljesítésének akadályáról.

40. § Ha a magyar igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt feltételek alapján nem vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése iránt intézkedik.

41. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítik, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.

23. Alkalmazandó eljárási szabályok

42. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.

43. § A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse.

44. § Az eljárási jogsegély keretében az érintett személy tanúként vagy terheltként történő kihallgatásakor a magyar és - erre vonatkozó kérelem esetén - a tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

45. § E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésre is. A tagállami igazságügyi hatóság által jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére - ha a megkeresésből más nem következik - a jogi személy székhelye szerint illetékes ügyész, illetve bíróság jogosult.

24. Határidők

46. § (1) A megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell teljesíteni.

(2) Ha a megkeresés fogadásakor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőn belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges időtartamról. A tagállami igazságügyi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a megjelölt teljesítési határidő ismeretében is fenntartja-e a megkeresését.

47. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a megkeresésben megadott határidő kitűzésének indokát megjelöli.

(2) Ha a megkeresett tagállami igazságügyi hatóság arról tájékoztatja a magyar igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresés a kért határidőn belül nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóságnak haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e.

25. Hivatalos irat kézbesítése

48. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban kézbesíti.

(2) A hivatalos iratot - ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri - le kell fordítani a címzett anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy - ha ezek a magyar igazságügyi hatóság által nem ismertek - a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az irathoz a címzett által ismert nyelven mellékelni kell a tájékoztatást az eljárási jogairól és kötelességeiről.

(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha

a) a címzett címe ismeretlen,

b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges, vagy

c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton való kézbesítés nem vezet eredményre.

26. Közvetlen tájékoztatás

49. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.

50. § (1) Ha a 49. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.

(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett

a) hétnapos határidőt,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolcórás határidőt

állapíthat meg.

51. § (1) Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 49. § (2) bekezdésében meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a tájékoztatás tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(3) A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon belül teljesíti.

(4) Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított

a) hét napon,

b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán

belül teljesíti.

(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(6) Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.

(7) A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyész megtagadja, ha

a) a teljesítés

aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy

ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy

b) a kért információ

ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,

bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy

bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.

(8) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő.

52. § (1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.

(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre az 50. §, az általa történő tájékoztatásadásra az 51. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.

(3) Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut, amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.

27. Tárgy visszaadása

53. § (1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azt a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja. A megkeresés csak akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés alapjául szolgáló határozatában vagy a mellékletként csatolt okirattal kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát.

(2) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és - szükség esetén - az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.

(3) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.

(4) Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a lefoglalás jogerős megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(5) A magyar igazságügyi hatóság közvetlenül megkeresheti a tagállami igazságügyi hatóságot olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóság előtt a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet a tagállami igazságügyi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell.

28. Fogva tartott személy ideiglenes átszállítása

54. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság olyan, Magyarország területén teljesítendő eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a megkereső tagállam területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt - a megkereső tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján - az eljárási cselekmény végrehajtása érdekében Magyarország területére ideiglenesen át lehet szállítani.

(2) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar büntetés-végrehajtási jogszabályok szerint Magyarország területén is biztosítani kell.

(3) Ha a magyar igazságügyi hatóság olyan eljárási cselekmény iránt terjesztett elő megkeresést, amelyen a Magyarország területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt - a megkeresett tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján - ideiglenesen annak a tagállamnak a területére lehet átszállítani, ahol az eljárást le kell folytatni.

(4) Az előzetes letartóztatásban lévő terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása előtt a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltő személy esetében a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkereső tagállam, illetve Magyarország területére.

(5) Az ideiglenes átszállításhoz az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges. A Magyarország területén fogva tartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell a megkereséshez.

(6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni.

29. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján

55. § (1) A tanú, a szakértő vagy - erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján - a terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatására vagy meghallgatására vonatkozó, a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult.

(2) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül megkeresheti tanú zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása érdekében, ha Magyarország területén az érintett személy megjelenése nem lehetséges.

30. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján

56. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tanú vagy szakértő - erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján - távbeszélő-készülék útján történő kihallgatása iránt keresi meg a magyar igazságügyi hatóságot, a kihallgatás lefolytatására a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ügyész is teljesítheti a jogsegély iránti megkeresést.

(2) A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatásra vonatkozó jogsegély teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.

31. Közös nyomozócsoport létrehozása

57. § (1) A legfőbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezheti, ha

a) a már megindult büntetőeljárásban a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult;

b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, és ezért a nyomozások összehangolására van szükség.

(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha

a) azt több tagállamban követik el;

b) azt egy tagállamban követik el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;

c) azt egy tagállamban követik el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendő tevékenységet;

d) azt egy tagállamban követik el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti.

(3) A legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az érintett tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatósággal - az érintettség mértékét is figyelembe véve - állapodik meg abban, hogy a közös nyomozócsoport mely tagállam területén működjön.

58. § (1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság közötti eseti megállapodással jön létre.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás tartalmazza különösen:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek nyomozására a közös nyomozócsoportot létrehozzák,

b) a működési területet,

c) a közös nyomozócsoport összetételét,

d) a közös nyomozócsoport vezetőjét,

e) a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit,

f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának kötelezettségeit és jogait,

g) a működés feltételeit,

h) a működés költségeinek viselését,

i) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

59. § A Magyarország területén működő közös nyomozócsoportot az ügyész vagy a nyomozó hatóság vezetője, illetve a nyomozó hatóságnak a nyomozó hatóság vezetője által kijelölt tagja vezeti. Ha a közös nyomozócsoportot a nyomozó hatóság vezetője, illetve tagja vezeti, az ügyésznek rendszeresen beszámol a közös nyomozócsoport működéséről, és előzetesen tájékoztatja a foganatosítandó nyomozási cselekményekről.

60. § (1) A tagállami nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja

a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat, továbbá szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja; a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe;

b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, azonban köteles őt haladéktalanul a magyar nyomozó hatóságnak átadni; a magyar bűnüldöző szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más intézkedést azonban nem alkalmazhat.

(2) A közös nyomozócsoport feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja

a) államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén - a 44. § rendelkezéseire figyelemmel - tanút vagy terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,

b) a nyomozási cselekményeken jelen lehet, a nyomozási cselekményekről államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén jegyzőkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni,

c) az ellenőrzött szállításban fedett nyomozóként eljárhat.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság Magyarország területén eljáró tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság - szükség esetén - tolmácsot rendel ki. A tagállam hivatalos nyelvének használatával kapcsolatban felmerült költséget a megkereső tagállam viseli.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeiről a közös nyomozócsoport magyar vezetője tájékoztatja a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagját.

(5) Az eljárási jogsegély teljesítése során a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport magyar vezetőjének utasítása szerint jár el.

(6) Az ügyész vagy a közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságot, ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja a magyar jog szerint büntetendő cselekményt követett el.

61. § (1) Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselője, valamint az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) által kezdeményezett közös nyomozócsoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell alkalmazni. Az Europol tisztviselője e törvény szerint vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának végrehajtása során nem alkalmazhat a Be.-ben meghatározott kényszerintézkedést vagy a rendőrségről szóló törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott kényszerítő eszközt.

(2) Valamely tagállammal, illetve az Europollal együttműködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, Magyarország területén működő közös nyomozócsoport kezdeményezheti a NEBEK-nél, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az Europoltól.

(3) Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös nyomozócsoport tevékenységéből származik, a NEBEK-en keresztül az Europol részére továbbítani kell.

32. Az Europolnak Magyarország területén feladatot végrehajtó tisztviselőjére vonatkozó rendelkezések

62. § (1) Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során a Magyarország területén okozott kárért a magyar jog szerint felel. Az ilyen kárt a közös nyomozócsoportban részt vevő nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak. Az Europol teljes mértékben megtéríti azt az összeget, amelyet a nyomozó hatóság az e bekezdésben említett kár miatt a károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak kifizetett.

(2) Az Europolnak a Magyarország területén működő közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselőjének szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan az eredeti szolgálati helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

33. Fedett nyomozó alkalmazása

63. § (1) Ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága által folytatott büntetőeljárás eredményessége érdekében tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, illetve magyar fedett nyomozónak egy másik tagállam területén történő alkalmazása szükséges, a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága kérésére tagállami fedett nyomozó Magyarország területén, illetve magyar fedett nyomozó egy másik tagállam területén alkalmazható.

(2) Ha a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás eredményessége érdekében egy másik tagállam területén magyar fedett nyomozó, illetve Magyarország területén tagállami fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a legfőbb ügyész a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál kezdeményezheti.

64. § (1) A fedett nyomozó alkalmazására a legfőbb ügyész és a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza különösen:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát,

b) az alkalmazás feltételeit,

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit,

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést,

e) a fedett nyomozó által működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.

(3) A 60. §-t kell megfelelően alkalmazni, ha a tagállami fedett nyomozó Magyarország területén jár el.

34. Együttműködő személy igénybevétele

65. § (1) A Magyarország területén működő közös nyomozócsoport tagja Magyarország területén tagállami hatósággal együttműködő személyt igénybe vehet.

(2) A tagállamban működő közös nyomozócsoportban eljáró magyar tag az ügyésszel vagy a nyomozó hatósággal együttműködő személyt akkor vehet igénybe, ha ezt a személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot a tagállam legalább olyan védelemben részesíti, mint amilyet a magyar jogszabály előír.

35. Ellenőrzött szállítás

66. § (1) A büntetőeljárás megindítását követően a tagállami hatóság megkeresése alapján, az ügyész vagy a nyomozó hatóság és a tagállami hatóság eseti megállapodása szerint Magyarország területén ellenőrzött szállítás hajtható végre.

(2) Az ellenőrzött szállításról szóló eseti megállapodás során rendelkezni kell:

a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,

b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,

c) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,

d) a kísérés módjáról,

e) a kísérésben részt vevő személyek számáról,

f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,

g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,

h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.

(3) A Magyarország területén alkalmazott ellenőrzött szállítás során a művelet irányítására és ellenőrzésére a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyész vagy nyomozó hatóság jogosult.

(4) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében - az (1) bekezdésben meghatározott eseti megállapodás szerint - a tagállami hatóság tagja is részt vehet. Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó a legfőbb ügyész engedélyével vehet részt.

67. § Az Eurojust magyar nemzeti tagjának tájékoztatása érdekében a Magyarország területén alkalmazott ellenőrzött szállítás irányítására és ellenőrzésére jogosult magyar bűnüldöző szerv a következő adatok közlésével tájékoztatja az ügyészt a legalább három államot és ebből legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:

a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,

b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás van folyamatban,

c) a szállítás típusa,

d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatosan az ellenőrzött szállítást végzik.

36. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés

68. § (1) A büntetőeljárás megindítását követően az ügyész és a nyomozó hatóság - a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést (a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet.

(2) A nyomozó hatóság a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól közvetlenül érkezett titkos adatszerzésre irányuló megkeresésről haladéktalanul értesíti az ügyészt.

(3) A megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság a saját államának joga szerinti engedéllyel és a titkos adatszerzést végző ügyész vagy nyomozó hatóság a Be.-ben meghatározott bírói engedéllyel rendelkezik.

(4) A megkeresés teljesítése során a titkos adatszerzést a Fővárosi Törvényszék elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.

(5) A nyomozó hatóság a titkos adatszerzés lefolytatásáról folyamatosan tájékoztatja az ügyészt, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést az ügyésznek megküldi.

(6) Az ügyész a Be.-ben meghatározott titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál.

69. § Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított adatok megismerésére, rögzítésére irányuló megkeresés - a 68. § (3) bekezdésében foglaltakon felül - akkor teljesíthető, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy Magyarország területén tartózkodik, továbbá, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy harmadik állam területén tartózkodik, azonban a közlemény vagy adat megismerése, rögzítése a Magyarország területén működő elektronikus hírközlési szolgáltató közreműködését igényli, vagy az azt lehetővé tevő technikai eszköz Magyarország területén található.

70. § (1) Az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a nyomozást végző ügyész vagy nyomozó hatóság megnevezését, a nyomozás elrendelésének időpontját, az ügy számát,

b) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét,

c) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetve az azonosítására alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetve módszerének megnevezését,

d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdő és befejező időpontját naptári napban és órában meghatározva,

e) a titkos adatszerzés alkalmazásának Be.-ben meghatározott feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bűncselekmény megnevezését,

f) annak igazolását, hogy a titkos adatszerzést a folyamatban levő büntetőeljáráshoz kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték,

g) a titkos adatszerzés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges további technikai és adminisztrációs adatokat.

(2) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatok megismerésére, rögzítésére irányuló, az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál előterjesztett megkeresésnek - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell

a) a titkos adatszerzéssel érintett elektronikus hírközlési szolgáltatás, számítástechnikai eszköz, rendszer vagy módszer megnevezését,

b) a továbbítandó adatok körét,

c) a titkos adatszerzés időtartamát.

(3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság által előterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresés akkor teljesíthető, ha az tartalmazza az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat.

(4) Ha az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatok megismerésére, rögzítésére irányuló megkeresés esetén a titkos adatszerzéssel érintett személy nem Magyarország területén tartózkodik, de a közlemény vagy az adat megismeréséhez, rögzítéséhez vagy az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kötődő járulékos és kísérő adatok rögzítéséhez, továbbításához a magyar hatóságok közreműködése szükséges, a megkeresésnek - az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak mellett - tartalmaznia kell a tényállás rövid ismertetését is.

71. § (1) A 68. § (1) bekezdésében foglalt titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság az ügyész útján a megfigyelt, illetve rögzített adatot a megkereső tagállami hatóságnak továbbítja.

(2) A titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság - az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl - az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikációnak, illetve a számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított vagy ott tárolt adatnak azonos minősítési szinten

a) a megkereső tagállami hatóság eszközére történő átirányításáról (közvetlen továbbítás),

b) a kísérő és járulékos adatok rögzítéséről, illetve továbbításáról,

c) más tagállamban folytatott titkos adatszerzéshez technikai segítség nyújtásáról

rendelkezhet.

V. Fejezet

Az előzetes letartóztatás helyett alkalmazandó felügyeleti intézkedést elrendelő határozat végrehajtására irányuló jogsegély

37. Értelmező rendelkezés

72. § (1) E fejezet alkalmazásában felügyeleti intézkedés: a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság által a büntetőeljárás során hozott határozatban elrendelt intézkedés, amely a terhelt számára olyan kötelezettséget állapít meg, amely az előzetes letartóztatással elérni kívánt célt szabadságelvonás nélkül is biztosítja.

(2) Az e fejezetben szabályozott eljárás során e törvénynek a közvetlen tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Amennyiben az e fejezetben szabályozott eljárás során európai elfogatóparancs kibocsátására kerül sor, e törvénynek a Második Részét megfelelően alkalmazni kell.

38. A végrehajtás átvétele

73. § (1) A bíróság elismeri és végrehajtja a tagállami hatóság felügyeleti intézkedést elrendelő határozatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, és a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, valamint a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően Magyarországra történő visszatéréséhez hozzájárult.

(2) A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő helyi bíróság, valamint Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik.

(3) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt a felügyeleti intézkedés végrehajtásának magyar hatóság általi ellenőrzését kéri, és igazolja, hogy Magyarországhoz családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira tekintettel szorosan kötődik, a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt, ha a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 5. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték.

74. § (1) A bíróság 73. §-ban meghatározott feladatait a nyomozási bíró látja el. A nyomozási bíró határozata ellen benyújtott fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.

(2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, és az áttételről a kibocsátó tagállami hatóságot értesíti.

75. § A nyomozási bíró a következő felügyeleti intézkedéseket elrendelő tagállami határozatot ismeri el és hajtja végre:

a) a terhelt kötelezése a magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye címében történő változás bejelentésére,

b) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt Magyarországon vagy a kibocsátó tagállamban meghatározott helyre, helységbe vagy meghatározott területre belépjen,

c) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott helyen tartózkodjon,

d) a terhelt kötelezése arra, hogy meghatározott időpontban meghatározott hatóságnál jelentkezzen,

e) a terhelt kötelezése arra, hogy tartózkodjon meghatározott személlyel való érintkezésbe lépéstől,

f) arra vonatkozó korlátozás, hogy a terhelt Magyarország területét elhagyja.

76. § (1) A nyomozási bíró a rendelkezésére álló iratok alapján a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséről annak kézhezvételétől számított harminc napon belül határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. Ha az elismerő határozat ellen fellebbezést nyújtottak be, a nyomozási bíró számára az elismerésre nyitva álló határidő további harminc nappal meghosszabbodik. A nyomozási bíró az elismerő határozat ellen benyújtott fellebbezésről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) Ha kivételes esetben az elismerő határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, erről a nyomozási bíró a késedelem okainak és az elismeréshez várhatóan szükséges időtartamnak a közlése mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(3) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok annak elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tanúsítványban foglaltak alapján a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a nyomozási bíró erről a tagállami hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány kiegészítésére, kijavítására határidőt tűz, és megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges. A nyomozási bíró a hiányzó vagy pontatlan adatok pótlásáig, kijavításáig elhalasztja az elismerő határozat meghozatalát, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat és a tanúsítvány nem postai úton érkezett, a nyomozási bíró kérheti a tagállami hatóságot, hogy a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát küldje meg számára.

77. § (1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és a végrehajtását megtagadja, ha

a) a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a határozat továbbításának a 73. §-ban meghatározott feltételei nem állnak fenn, vagy a megküldött tanúsítvány nem a 75. §-ban meghatározott felügyeleti intézkedést tartalmazza;

c) a megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

d) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt;

e) Magyarországon, illetve egy tagállamban a terhelt ellen a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a felügyeleti intézkedést már végrehajtották, vagy annak végrehajtása folyamatban van;

f) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerősen felmentették;

g) ha a magyar törvény szerint a büntethetőség elévült, feltéve, hogy a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik;

h) a végrehajtás ellenőrzését magyar törvény kizárja;

i) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethető.

(2) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(3) Az (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott megtagadási okok fennállása esetén a nyomozási bíró a megtagadó határozat meghozatala előtt egyeztet a tagállami hatósággal, és azt felkérheti a döntéséhez szükséges tájékoztatás megadására.

(4) A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a nyomozási bíró indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

78. § (1) A nyomozási bíró az elismerő határozatában a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedésnek a magyar jog szerint leginkább megfelelő felügyeleti intézkedést állapítja meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként, azonban az nem lehet szigorúbb a tagállami határozatban elrendelt felügyeleti intézkedésnél.

(2) Ha ugyanazon terhelt ellen különböző bűncselekmények miatt több tagállam hatósága rendelt el felügyeleti intézkedést, és azok végrehajtását Magyarországtól kérik, a nyomozási bíró a szigorúbb felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot ismeri el és hajtja végre.

79. § (1) A nyomozási bíró a 75. § a) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye címének megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül jelentse be az elismerő határozatot hozó bíróságnál, és ezzel egyidejűleg a terheltet figyelmezteti arra, hogy ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető.

(2) A nyomozási bíró

a) a 75. § b) és e) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében távoltartást,

b) a 75. § c) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet,

c) a 75. § d) pontjában foglalt felügyeleti intézkedés esetében lakhelyelhagyási tilalmat vagy távoltartást

állapít meg alkalmazandó felügyeleti intézkedésként.

(3) A nyomozási bíró a 75. § b), d), e) pontjaiban meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott ideig a tagállami hatóság vagy a bíróság által meghatározott helytől, helységtől, területtől vagy személytől tartsa távol magát, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A nyomozási bíró a távoltartás e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.-ben a távoltartás elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(4) A nyomozási bíró a 75. § c) vagy d) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által meghatározott ideig meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetve a lakóhelyét nem változtathatja meg, továbbá szükség esetén előírhatja, hogy a terhelt meghatározott időközönként a bíróság által kijelölt nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A nyomozási bíró a lakhelyelhagyási tilalom e törvényben meghatározott elismerésekor a Be.-ben a lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(5) A nyomozási bíró a 75. § c) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltet arra kötelezi, hogy a bíróság által kijelölt lakásban és az ahhoz tartozó bekerített helyen tartózkodjék, és azt csak a bíróság által meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából a határozatban írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A nyomozási bíró a házi őrizet e törvényben meghatározott elrendelésekor a Be.-ben a házi őrizet elrendelésére meghatározott egyéb feltételeket nem vizsgálhatja.

(6) A nyomozási bíró a távoltartás, a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályainak megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatását nem rendelheti el, azonban a 84. § (2) bekezdésének megfelelően a tagállami hatóságot a felügyeleti intézkedés megsértéséről haladéktalanul értesíti. A lakhelyelhagyási tilalom szabályainak megszegése esetén házi őrizetet akkor rendelhet el, ha a 84. § (2) bekezdése szerint megküldött értesítése alapján a tagállami hatóság ezen alcím alapján olyan további határozatot hozott, amelynek értelmében a (2) bekezdés b) pontja szerint házi őrizet állapítható meg.

(7) A nyomozási bíró a 75. § f) pontjában meghatározott felügyeleti intézkedést elismerő határozatában a terheltnek megtiltja Magyarország területének elhagyását, továbbá a terheltet arra kötelezi, hogy úti okmányát az elismerő határozatot hozó bíróságnak adja át.

80. § (1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatban megjelölt időtartamnak megfelelően állapítja meg az elismert felügyeleti intézkedés tartamát, úgy, hogy az a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot nem haladhatja meg.

(2) Ha a nyomozási bíró felügyeleti intézkedésként

a) lakhelyelhagyási tilalmat állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hat hónapban,

b) házi őrizetet állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb három hónapban,

c) távoltartást állapít meg, akkor annak időtartamát legfeljebb hatvan napban

határozhatja meg.

(3) A Be.-nek a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet meghosszabbítására, fenntartására és megszüntetésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(4) Ha a Be. 137. § (7) bekezdése alkalmazásának van helye, azt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti intézkedés részleges feloldását kizárólag a nyomozási bíró rendelheti el.

(5) Az elismert felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzésére a magyar jog az irányadó.

81. § (1) Az elismert felügyeleti intézkedés időtartamának lejárta előtt tíz nappal a nyomozási bíró a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatvány megfelelő részének kitöltésével a tagállami hatóságot erről értesíti.

(2) Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedés fenntartására irányuló határozatát a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a bíróságnak megküldi, e tagállami határozat elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

(3) Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírónak a (1) bekezdésben foglalt tájékoztatása ellenére nem kéri a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a felügyeleti intézkedés fenntartását, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedést megszünteti.

82. § A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtása során bármikor megkereséssel fordulhat a tagállami hatósághoz azzal kapcsolatban, hogy a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzése a továbbiakban is indokolt-e.

83. § A nyomozási bíró haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, ha

a) a terhelt tartózkodási helye megváltozott, vagy

b) a végrehajtás ellenőrzése akadályba ütközik, különösen, ha a terhelt nem található Magyarországon.

84. § (1) Ha a tagállami hatóság a nyomozási bírót az elismert felügyeleti intézkedés módosításáról tájékoztatja, a nyomozási bíró a módosított felügyeleti intézkedés elismerését és végrehajtását megtagadhatja, ha a módosított felügyeleti intézkedés nem felel meg a 75. §-ban meghatározott felügyeleti intézkedéseknek. A nyomozási bíró a megtagadásról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.

(2) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés megsértéséről a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(3) Ha a nyomozási bíró (2) bekezdésben meghatározott értesítése ellenére a tagállami hatóságtól az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül nem kap visszajelzést arról, hogy az ezen alcímben meghatározott további határozatot hozott, a bíróság határidő tűzésével felkérheti a tagállami hatóságot a határozat meghozatalára. Ha a tagállami hatóság a megjelölt határidőn belül nem hoz határozatot, a nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését megszünteti, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

(4) Ha a tagállami hatóság az ezen alcímben meghatározott további határozatot hoz, annak elismerésére az általános szabályok irányadók azzal, hogy a megtagadási okok nem vizsgálhatóak.

85. § (1) A nyomozási bíró a felügyeleti intézkedés végrehajtásának ellenőrzését megszünteti, ha

a) a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését követően Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a terhelt lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik,

b) a tagállami hatóság a tanúsítvány visszavonásáról értesítette,

c) a módosított felügyeleti intézkedés elismerését és végrehajtását a 84. § (1) bekezdése alapján megtagadta,

d) a felügyeleti intézkedés határideje meghosszabbítás nélkül letelt.

(2) A megszüntető határozatot a nyomozási bíró a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

86. § A felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának ellenőrzése során a Magyarország területén felmerülő költség bűnügyi költség, amelyet a magyar állam visel.

39. A végrehajtás átadása

87. § (1) Ha a büntetőeljárás során a bíróság az előzetes letartóztatás helyett felügyeleti intézkedést rendel el, és

a) a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye valamely tagállam területén van, valamint a terhelt a felügyeleti intézkedésről való tájékoztatást követően hozzájárult az e tagállamba történő visszatéréséhez, vagy

b) a terhelt a felügyeleti intézkedést elrendelő határozatnak a lakóhelyétől vagy a tartózkodási helyétől eltérő más tagállamban történő elismerését és végrehajtását kérte,

a bíróság a felügyeleti intézkedést elrendelő határozattal egyidejűleg kitölti az 5. számú melléklet szerinti tanúsítványt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani az (1) bekezdésben meghatározott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. A bíróság a lefordított határozatot és tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára közvetlenül küldi meg.

(3) A bíróság a lefordított határozatot és a tanúsítványt a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbítja. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság a határozatot nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a határozat és a tanúsítvány eredeti példányát megküldi a tagállami hatóság számára.

(4) A határozatot és a tanúsítványt a bíróság egyidejűleg csak egy tagállamba továbbíthatja.

(5) Ha a bíróság nem tudja megállapítani, hogy a tagállamban melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat elismerésére és végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be.

88. § A bíróság a következő felügyeleti intézkedések végrehajtásának ellenőrzését kérheti a tagállami hatóságtól:

a) lakhelyelhagyási tilalom,

b) házi őrizet,

c) távoltartás.

89. § (1) Ha a felügyeleti intézkedést másik tagállamban hajtják végre, és annak meghosszabbítása vagy fenntartása indokolt, az ügyész a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt tíz nappal a meghosszabbításra vagy a fenntartásra indítványt tesz a bíróságnak. A bíróság a felügyeleti intézkedés fenntartásáról határozatot hoz, amelyet a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt hét nappal megküld a tagállami hatóságnak.

(2) Ha a felügyeleti intézkedés határidejének lejárta előtt a tagállami hatóság a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a határidő lejártáról értesíti a bíróságot, a bíróság az ügyész indítványára dönt a felügyeleti intézkedés fenntartásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóságnak haladéktalanul megküldi.

90. § Ha a tagállami hatóság a felügyeleti intézkedésnek a tagállami jog szerinti leghosszabb időtartamáról vagy a felügyeleti intézkedés átalakításáról tájékoztatja a bíróságot, és a végrehajtó tagállamban a végrehajtás ellenőrzése még nem kezdődött meg, a bíróság, ha így az általa elrendelt felügyeleti intézkedés tagállami végrehajtását nem tartja megfelelőnek, a tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

91. § A tagállami hatóság azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy a felügyeleti intézkedés fenntartása a továbbiakban is indokolt-e, a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és szükség esetén további határozatot hoz.

92. § Ha a tagállami hatóság a 6. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon a bíróságot tájékoztatja a felügyeleti intézkedés megsértéséről, illetve bármely, a felügyeleti intézkedés végrehajtását érintő olyan körülményről, amelynek alapján a Be. szerint további határozat meghozatala válik szükségessé, a bíróság meghozza a szükséges határozatot, és azt a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.

VI. Fejezet

A bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog és a vagyonelkobzás alá eső vagyon megőrzését biztosító határozat végrehajtására irányuló eljárási jogsegély

40. A végrehajtás átvétele

93. § (1) A magyar igazságügyi hatóság elismeri és végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által

a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, vagy

b) az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében

kibocsátott határozatot (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat), ha azt a 7. számú melléklet szerinti tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon Magyarország területén található.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely a magyar jog szerint az ilyen határozatot meghozza, kényszerintézkedést elrendeli, és a végrehajtás iránt intézkedik.

(3) Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot, a magyar igazságügyi hatóság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát hajtja végre. A döntés meghozatalakor a magyar igazságügyi hatóság különösen a bűncselekmény súlyát és elkövetési helyét, a tagállami határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.

(4) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog, illetve a vagyonelkobzás alá eső vagyon található. Ha a tagállami határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.

(5) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésére és végrehajtására nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételről értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot.

94. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a cselekmény kettős büntetendőségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani.

(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bűncselekménynek a büntetési tétele felső határa, amely miatt a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását kérik, nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetve szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami határozatot csak akkor lehet elismerni és végrehajtani, ha a bűncselekmény megfelel az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények valamelyikének.

(3) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bűncselekményfajták esetében a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság akkor ismeri el és hajtja végre, ha az a cselekmény, amely miatt a tagállami határozat elismerését és végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bűncselekménynek minősül.

95. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerését és végrehajtását a magyar igazságügyi hatóság megtagadja, ha

a) a 94. § (2)-(3) bekezdés szerinti esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

b) a magyar jog szerint a határozat alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége elévült;

c) Magyarországon vagy valamely tagállamban a terhelt ellen a tagállami határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan jogerős határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy olyan határozatot hoztak, amelynek alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

d) a terhelt ellen egy harmadik államban már jogerős határozatot hoztak, feltéve, hogy a tagállami határozatban megjelölt dologra vagy vagyonra az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelő büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre;

e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatra vonatkozik;

f) a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül eltelt, illetve a 96. § (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített tagállami határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges;

g) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy birtokában lévő bizonyítási eszközre, elkobzás alá eső dologra vagy vagyonelkobzás alá eső vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel;

h) a végrehajtást magyar törvény kizárja.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

96. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása feltételeinek fennállásáról határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelően rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami határozat tartalmaz.

(2) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot hiányos, illetve pontatlan tanúsítvány alapján akkor ismeri el és hajtja végre, ha a pontatlan, illetve hiányos adatok a tagállami határozat elismerését és végrehajtását nem akadályozzák. Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatban, illetve a tanúsítványban foglaltak alapján a tagállami határozat elismerése és végrehajtása nem vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetve a benne szereplő hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidőt tűz, és ezzel egyidejűleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami határozat elismeréséhez és végrehajtásához szükséges.

(3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelő módon tartalmazza.

(4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthető.

97. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat elismerése és végrehajtása akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon eltűnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt, az elkobzás alá eső dolgot vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja.

98. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben Magyarország területén büntetőeljárás van folyamatban, és e büntetőeljárás sikerét a tagállami határozat végrehajtása jelentősen veszélyeztetné.

(2) Ha a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá eső dolgot, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyont Magyarország területén már lefoglalták, zár alá vették, valamint ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítási intézkedés hatálya alatt áll, illetve a bizonyítási eszköz megőrzése érdekében számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzését rendelték el, a tagállami határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetve feloldották.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetőeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetéséről, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van.

(4) A magyar büntetőeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 155. §-a alapján nem lehet kiadni addig, amíg

a) a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság nem szüntette meg,

b) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévő dolog vagy vagyon elkobzására, illetve vagyonelkobzására vonatkozó határozat elismeréséről és végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot.

(5) A magyar igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásának elhalasztásáról határozatot hoz, amelyben a végrehajtás elhalasztásának időtartamát feltünteti; a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozatot a tagállami igazságügyi hatóságnak megküldi. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetve alkalmazása iránt. Erről a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

99. § (1) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozatot a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint hajtja végre, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer elveivel.

(2) A biztosítási intézkedést elrendelő tagállami határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. A számítástechnikai rendszer útján továbbított iratot minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

  Vissza az oldal tetejére