Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.30.)

2012. évi CLXXXIV. törvény

a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

1. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:”

(2) A Kstv. 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

p) környezetvédelem.”

2. § A Kstv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adásvételi vagy csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha

a) a kisajátítást kérőnek - a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző egy éven belül megtett - ajánlatát a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem fogadja el, illetve arra nem nyilatkozik;

b) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve az ingatlan tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban és azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték, feljegyzés alatt áll, illetve más módon igazolták; vagy

c) a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a kisajátítást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok vagy más kártalanításra jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek.”

3. § (1) A Kstv. 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:”

(2) A Kstv. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:)

a) honvédelem céljából, ha az ingatlan kisajátítása a honvédelemről szóló törvényben meghatározott honvédelmi érdekből szükséges;”

(3) A Kstv. 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:)

c) a 2. § d) pontja szerinti célból, valamint terület- és településrendezés céljából, ha a kérelemben megjelölt építmény, fejlesztési cél (a továbbiakban: cél) a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy az állami főépítész által kiadott térségi területfelhasználási engedélyben szerepel, a cél megvalósítása az érintett ingatlanok tulajdonosai részéről (a beruházás jellege, anyagi terhei vagy a létesítmény megvalósítójának jogszabályi kijelölése miatt) nem várható el, továbbá a cél rendeltetése, jellege miatt - a környező építmények, ingatlanok rendeltetésszerű használatának biztosítására vagy jellegére is figyelemmel - a célt az adott ingatlanon szükséges megvalósítani, vagy más ingatlanon való megvalósítása a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna;”

(4) A Kstv. 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:)

j) természetvédelem céljából, ha

ja) védett természeti területen a védelem céljával oly mértékig össze nem egyeztethető tevékenység folyik, amely a kisajátítás hiányában a védett természeti terület elpusztulását eredményezi,

jb) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv - törvény rendelkezése szerint - a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása érdekében kezdeményezi,

jc) védett természeti területen a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által megvalósítandó élőhely-rekonstrukciós beruházások beavatkozási vagy célterületén az élőhely helyreállítása másképp nem végezhető el;”

(5) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:)

m) környezetvédelem céljából, ha

ma) ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tartós környezetkárosodás felszámolása,

mb) a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy az állami főépítész által kiadott térségi területfelhasználási engedélyben szereplő hulladékkezelő létesítmény elhelyezése,

mc) hulladékkezelő létesítmény rekultivációja

érdekében szükséges.”

(6) A Kstv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nem kell alkalmazni

a) a 3. § (1) bekezdés d) pontját e paragrafus (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja, k) pont ka) alpontja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében,

b) a 3. § (1) bekezdés c) pontját e paragrafus (1) bekezdés i) pont ia) alpontja, j) pontja, l) pont la) alpontja és m) pont ma) és mc) alpontja esetében.

(3) Ha a közérdekű célnak a kisajátítandó ingatlanon történő megvalósítására építési engedélyt adtak ki, a kisajátítási hatóság a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételt csak akkor vizsgálja, ha az ügyfél valószínűsíti, hogy a közérdekű cél más ingatlanon is megvalósítható, és hogy a más ingatlanon történő megvalósítás a tulajdon kisebb sérelmével járna.”

4. § (1) A Kstv. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 2. § c) és n)-o) pontja alapján az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga az ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha az ingatlan tulajdonjogát az a) vagy b) pont szerinti korlátozás keletkezése előtt szerezte meg, és

a) az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat, vagy

b) a 2. § o) pontja szerinti közérdekű használati jog, szolgalmi jog - a jog létesítését követően - az ingatlan rendeltetésszerű használatát

jelentősen akadályozza vagy megszünteti.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonos annak a szervnek a kisajátítási kérelem benyújtására vonatkozó kötelezését kérheti, akivel - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint - az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodás a tulajdonos kezdeményezésétől számított öt éven belül nem jött létre.”

(2) A Kstv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a kisajátítást valamennyi - a kisajátítással tulajdont szerzőtől különböző - tulajdonostársnak kérelmeznie kell.”

5. § (1) A Kstv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Beépítésre szánt területen nincs helye részleges kisajátításnak, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el, kivéve, ha az ingatlan e teleknagyságot már eredetileg sem érte el. Beépítésre nem szánt területen a részleges kisajátításnak nem akadálya, ha az ingatlan visszamaradó része a megengedett legkisebb teleknagyságot nem éri el, azonban a felek erre irányuló megállapodása esetén a visszamaradó részt is ki kell sajátítani.”

(2) A Kstv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosa az ingatlan tulajdonjogával a kisajátítási eljárás időtartama alatt csak a kisajátítást kérő javára vagy más részére a kisajátítást kérő hozzájárulásával rendelkezhet; erről a tulajdonost a kisajátítási eljárás megindításáról szóló értesítésben külön tájékoztatni kell. A kisajátítási hatóság a kisajátítási eljárás időtartamára az ingatlanra - a kisajátítást kérő javára - elidegenítési tilalmat jegyeztet fel az ingatlan-nyilvántartásban.”

6. § (1) A Kstv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Termőföld kisajátítására - amennyiben a kisajátítás céljának megvalósítása érdekében a termőföld igénybevétele szükséges - akkor kerülhet sor, ha a földnek a végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság engedélyezte, vagy a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 17/A. §-ában említett területek esetében a termőföld a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás hiányában is kisajátítható, ha az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához kizárólag a tulajdonosi, illetve haszonélvezői hozzájárulás hiánya miatt nem járult hozzá.”

(2) A Kstv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Védett természeti és Natura 2000 területet érintő kisajátításhoz - a 4. § (1) bekezdés j) pontjában szabályozott esetek kivételével - a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.”

(3) A Kstv. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Bányászati célból történő kisajátításhoz a bányafelügyeletnek a bányászati cél indokoltságára vonatkozó véleményének a beszerzése szükséges.”

7. § A Kstv. 8. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

„8. § (1) A kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ingatlan tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor.

(2) A kisajátítási határozatban rendelkezni kell az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogokról és az ingatlanra feljegyzett tényekről.

(3) Pénzbeli kártalanítás esetén a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel -, és az ingatlanra feljegyzett tények megszűnnek.

(4) Ha a kisajátított ingatlanon jelzálogjog állt fenn, a tulajdonos és a zálogjogosult eltérő megállapodásának hiányában a pénzbeli kártalanítás - a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig - a zálogjog tárgyaként a kisajátított ingatlan helyébe lép és a kártalanítás ezen hányadát bírósági letétbe kell helyezni. A jelzálogjoggal biztosított követelés összegéről a kisajátítási hatóság felhívására a jelzálogjogosult nyilatkozni köteles.

(5) Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, az ingatlanért járó pénzbeli kártalanítást a végrehajtói letéti számlára kell átutalni vagy befizetni.

(6) A telki szolgalom, egyéb szolgalom, vezetékjog és más használati jog, egyéb tulajdoni korlátozás megszűnéséről akkor kell rendelkezni, ha a kisajátítás célja más módon nem valósítható meg, vagy ha a jogosult a megszüntetéshez hozzájárult. A jog jogosultja a kisajátítást kérő megkeresésére köteles nyilatkozni a jog fenntartása vagy a megszüntetéshez való hozzájárulás kérdésében. Ha a jog megszüntetése hatósági hatáskörbe tartozik, a kisajátítási hatóság a hatáskörrel rendelkező hatóság határozata alapján állapítja meg a jog megszűnését. Az e bekezdésben foglaltakat a tulajdonosnak mind pénzbeli, mind csereingatlannal történő kártalanítása esetében is alkalmazni kell.

(7) Ha a kártalanítás csereingatlannal történik, a kisajátított ingatlanra vonatkozó jogok - a (6) bekezdésben foglalt jogok kivételével és a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - a csereingatlanra átszállnak.

(8) A bérleti, a haszonbérleti, a haszonélvezeti jogot és a használat jogát a jogosult kérelmére kell a csereingatlanra átvinni; a kérelmet az erre jogosult legkésőbb a kisajátítási tárgyalás befejezéséig nyújthatja be. A lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti jog a csereingatlanra nem vihető át.

(9) Az ingatlan kisajátításának ténye önmagában a jelzálogjoggal biztosított követelést nem teszi lejárttá, és nem szolgálhat a jogviszony megszüntetése vagy a kielégítési jog gyakorlásának alapjául. Ez a rendelkezés nem érinti a szerződésen vagy jogszabályon alapuló egyéb jogok - az e bekezdésben említettől eltérő okból való - gyakorlásának lehetőségét.

(10) Pénzbeli és csereingatlannal történő kártalanítás esetében e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy jelzálogjog esetében a követelés alatt a követelés csereingatlannal nem fedezett részét kell érteni.”

8. § A Kstv. 12. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A beköltözhető forgalmi értéket kell figyelembe venni, ha a kisajátított épületben levő lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget)

b) használó használja, és a használó cserelakásra (cserehelyiségre), valamint pénzbeli kártalanításra sem tart igényt.”

9. § A Kstv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Ha a kisajátított épületben lévő lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget a tulajdonos vagy használó használja, részére - legkésőbb a tárgyaláson előterjesztett kérelmére - a kisajátítást kérő köteles megfelelő cserelakást, illetve cserehelyiséget biztosítani. A cserelakás megfelelőségének megállapításánál a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a tevékenység hasonló körülmények között történő folytatására alkalmas.

(2) A kisajátításra kerülő épületben lévő lakás esetén nem kérhető cserelakás, ha

a) a tulajdonos vagy a használó tulajdonában ugyanabban a városban (községben) beköltözhető és megfelelő lakás van;

b) a jogcím nélküli használó - törvény rendelkezése alapján - másik lakásra nem tarthat igényt.

(3) A kisajátításra kerülő épületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség esetén a tulajdonos vagy a használó nem kérhet cserehelyiséget, ha

a) a helyiségben gyakorolt tevékenységét - a kisajátítási tárgyaláson tett nyilatkozata szerint - tovább nem folytatja;

b) tulajdonában (vagyonkezelésében, használatában) ugyanabban a városban (községben) olyan más, nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amely megfelelő a tevékenység folytatására.

(4) Ha a jogosult a felajánlott és - szakértői vélemény alapján - megfelelő cserelakást, illetve cserehelyiséget nem fogadja el, részére a cserelakás vagy cserehelyiség helyett pénzbeli kártalanításról kell dönteni.”

10. § A Kstv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében vagy ingyenesen történő megszerzéséről a vagyonkezelő a kisajátítási hatóság felhívására köteles nyilatkozni. A vagyonkezelő nyilatkozattételének elmaradása esetén - ha mulasztását nem igazolja - a vagyonkezelői jog megszerzése ingyenesnek tekintendő.”

11. § (1) A Kstv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni. A kifizetés a kártalanításra jogosult fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik. Ha a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg, részére a kártalanítást fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton kell teljesíteni.”

(2) A Kstv. 21. § (6) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha)

e) pénzbeli kártalanítás esetében a tulajdonos és a zálogjogosult eltérően nem állapodnak meg,

f) a kártalanításra jogosult lakóhelye (székhelye) ismeretlen; a kisajátítási határozatot azonban ilyen esetben is közölni kell a kártalanításra jogosult képviseletére kirendelt ügygondnokkal vagy eseti gondnokkal,

g) a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg és

ga) a kártalanítás fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton történő kifizetése eredménytelen, vagy

gb) a kártalanításra jogosult magyarországi lakóhellyel (tartózkodási hellyel) vagy székhellyel (telephellyel) nem rendelkezik.”

12. § A Kstv. a 21. §-t követően a következő alcímmel és 21/A. §-sal egészül ki:

„Járulékos költség

21/A. § (1) A kisajátítási kártalanítás megfizetésére kötelezett - az ingatlan tulajdonjogának elvonásáért, az ingatlanon fennálló jogok megszűnéséért, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért járó kártalanításon felül - köteles megtéríteni a kisajátítással közvetlenül összefüggően

a) a költözködés,

b) üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató személy vagy szervezet esetében

ba) az üzemáttelepítés, üzemátszervezés,

bb) a termeléskiesés, a tevékenységnek a kisajátítási eljárás miatti szüneteléséből adódó bevételkiesés, valamint

c) az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően a kisajátítás okozta hátrányok kiküszöbölése

miatt a kártalanításra jogosultnál - a kisajátított ingatlan birtokba bocsátását követő legfeljebb 90 napon belül - felmerült indokolt és igazolt költséget [az a)-c) pontokban szereplő költségek a továbbiakban együtt: járulékos költség].

(2) A kisajátítási kártalanítás megfizetésére kötelezett kivételesen indokolt esetben 90 napon túl felmerült járulékos költség megtérítésére is kötelezhető, ha a kártalanításra jogosult igazolja, hogy a költségek önhibáján kívül merültek fel 90 napon túl. A költségek felmerülésének időpontja ebben az esetben sem lehet későbbi, mint a kisajátított ingatlan birtokba bocsátását követő 6. hónap.”

13. § A Kstv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A kisajátítási eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság illetékes. A kisajátítási eljárás ügyintézési határideje 45 nap, mely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(3) A kisajátítási eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti egyéb eljárási költségeit - ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is - a kisajátítást kérő viseli. A kisajátítási eljárás során a kisajátítási hatóság által hivatalból indított eljárások kisajátítási hatóság által megfizetendő költségeit a kisajátítást kérő a kisajátítási hatóság részére megtéríti. E bekezdés rendelkezései a végrehajtási költségre nem vonatkoznak.

(4) A 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezés alapján indult kisajátítási eljárásban a kisajátítási kérelem visszavonásának nincs helye.”

14. § A Kstv. 23. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisajátítási eljárásban ügyfél:)

d) mindaz az ingatlan-nyilvántartásból, valamint a földhasználati nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, de - a 6. § (6) bekezdés szerint az elidegenítési tilalom hatálya alá nem tartozó - széljegyzettként feltüntetett jogszerzőt is,”

15. § A Kstv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. A kérelmet - a kisajátítási hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon - ingatlanonként kell benyújtani.

(2) A kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöl ki, vagy amely olyan állami, önkormányzati költségvetési szerv, amelynek - jogszabály vagy az alapító okirata alapján - a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása a feladatkörébe tartozik. Kisajátítást kérő harmadik személyként a 36. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező, nem engedélyköteles tevékenység esetén a létesítő okirata szerint a kisajátítási célt megvalósító tevékenységre jogosult, illetve az állam javára - törvényi rendelkezés alapján - saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kijelölt személy járhat el.

(3) A kisajátítási hatóság - a kisajátítandó ingatlan tulajdonosának az 5. §-on alapuló kérelmére - határozattal kötelezi a kisajátítási kérelem benyújtására azt, aki e törvény szerinti kisajátítást kérő lehet, és az ingatlanon fennálló használati vagy egyéb joga az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti.

(4) A kisajátítási kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás célját, valamint - a 4. § (1) bekezdés b), i) és j) pontja, l) pont la) alpontja és az 5. § szerinti esetekben történő kisajátítást kivéve - a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését.

(5) A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:

a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint a kisajátítási tervet, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti esetben záradékkal ellátva;

b) a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (székhelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak;

c) a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az 5. § szerinti és a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) szerinti kisajátítást - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;

d) a kisajátítás céljának megfelelően a 7. § szerinti dokumentumokat;

e) kisajátítást kérő harmadik személy esetében a tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt, nem engedélyköteles tevékenység esetén létesítő okiratát;

f) a 8. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, ennek hiányában annak igazolását, hogy a kisajátítást kérő a jogosultat a nyilatkozat beszerzése érdekében megkereste.

(6) A kisajátítást kérő köteles a 2-5. § szerinti szempontok mérlegeléséhez szükséges adatokról a kisajátítási hatóságot tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátani.

(7) Ha a kisajátítást kérő nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat, a kisajátítási hatóság az adatokat hivatalból szerzi be. Ha a szükséges adatokat a cégnyilvántartás tartalmazza és ezen adatok a cégnyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a kisajátítási hatóság azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be. A kisajátítási hatóság az ügyfelek teljes körének a felmérése érdekében az ügyfelek adatait hivatalból szerzi be az ingatlan-nyilvántartást vezető szervtől, valamint - a földhasználati nyilvántartással érintett ingatlan esetében - a földhasználati nyilvántartást vezető szervtől.

(8) Ha a kisajátítást kérő harmadik személy a kérelemhez a létesítő okiratát nem csatolja, a kisajátítási hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a kisajátítást kérő harmadik személyről nyilvántartást vezető szervet. Ha a szükséges adatokat a cégnyilvántartás tartalmazza és ezen az adatok a cégnyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a kisajátítási hatóság azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.”

16. § A Kstv. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24/A. § (1) A kisajátítási kérelem hiányainak pótlására a kisajátítást kérő csak egy alkalommal hívható fel, és az ennek során meghatározott hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg. A hiánypótlásra meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a kisajátítási hatóság a hiányok ezt követő pótlásáig terjedő időt, de legfeljebb 30 nap időtartamot alapul véve a kisajátítást kérőt - ha mulasztását nem igazolta - eljárási bírsággal sújtja. Az eljárási bírság mértéke naponta 10 000 forint. Az eljárási bírság kiszabását követően a kisajátítási hatóság - ha a hiányok pótlása megtörtént - folytatja az eljárást, ellenkező esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint megszüntetheti az eljárást vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások - a hiánypótlások számára vonatkozó szabályt kivéve - irányadók a kisajátítást kérő részére a tényállás tisztázása során felmerült új adatokra tekintettel elrendelt hiánypótlási felhívásokra is.

(3) Az e §-ban foglaltak nem vonatkoznak a 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezés alapján indult kisajátítási eljárásokra.”

17. § A Kstv. a következő 24/B. §-sal egészül ki:

„24/B. § Ha a kisajátítási terv záradéka a kisajátítási eljárás folyamán lejár, a kisajátítási hatóság a tervet újrazáradékolás céljából az erre hatáskörrel rendelkező szervnek megküldi és ezt követően eljárását az újrazáradékolásig felfüggeszti.”

18. § A Kstv. 25-27. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„25. § (1) A kisajátítási hatóság a kisajátítási kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a kisajátítással érintett tulajdonosok nevét és lakcímét, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó végzésével - részleges kisajátítás esetén a kisajátítási tervet is mellékelve - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kisajátítási eljárás megindítása tényének és az elidegenítési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, valamint az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzett személynek és ingatlan-nyilvántartási jogelődjének neve (cégneve) és lakcíme (székhelye) közlése érdekében. A kisajátítási hatóság végzése és annak melléklete ingatlan-nyilvántartási feljegyzésre alkalmas okirat, valamint az ingatlanügyi hatóság ezen okirat alapján teljesíti a név- és lakcímadatok szolgáltatását is.

(2) Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a kisajátítási hatóság - a 26. §-ban foglalt kivételekkel - tárgyalást tűz ki, továbbá a kisajátításra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét. A kisajátítási hatóság a szakértő kirendelésekor tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy az elkészült szakértői vélemény a kisajátítási hatóságnál mikor tekinthető meg, valamint részleges kisajátítás esetén - ha szükséges - kötelezi a kisajátítást kérőt a kisajátítandó ingatlan határainak a szakértővel egyeztetett időpontra történő ideiglenes kitűzésére is, mely kitűzést az ingatlanon fennálló jog jogosultja tűrni köteles.

(3) A szakértő a szakvéleményt jogszabályban meghatározott szerkezetben és adattartalommal, a mérlegelés módszerének és a figyelembe vett szempontoknak a bemutatásával köteles elkészíteni.

26. § (1) A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a kisajátítási hatóság részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a kisajátítási hatóság kérelemre gondoskodik.

(2) A szakértői véleménynek a kisajátítási hatóság részére történő megküldése és a tárgyalás között legalább 10, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie.

(3) A szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket az ügyfelek - elektronikus vagy postai úton, telefaxon vagy személyesen - legkésőbb a tárgyaláson tehetik meg.

(4) Ha a kérdések és észrevételek olyan időben érkeznek meg, hogy azok szakértő általi megismerése még a tárgyalás előtt lehetségesnek mutatkozik, a beérkezett kérdéseket és észrevételeket a kisajátítási hatóság - elektronikus vagy postai úton, vagy telefaxon - továbbítja a szakértő részére.

(5) Mellőzhető a tárgyalás kitűzése és a szakértő kirendelése, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kisajátítási hatóság arra a következtetésre jut, hogy a kisajátítás jogalapja nem áll fenn.

(6) Nincs szükség tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérő csatolja a kisajátítási kártalanítás tárgyában kötött egyezségről szóló okiratot, és az egyezséget a kisajátítási hatóság jogszerűnek tartja.

27. § (1) A tárgyaláson ismertetni kell a szakértői véleményt és meg kell vitatni az ügyfelek által a kisajátítási tervre, továbbá a szakértői véleményre előzetesen, valamint a tárgyaláson tett észrevételeket. A kisajátítási hatóság és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését.

(2) A tulajdonos, valamint az ingatlant használó legkésőbb a tárgyaláson nyilatkozik arról, hogy az ingatlant - a 29. §-ban foglalt végső határidőre figyelemmel - mennyi időn belül képes birtokba bocsátani.”

19. § A Kstv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A kisajátítási hatóságnak a kérelemnek helyt adó határozatában - a 29/A. §-ban foglalt kivétellel - külön kell rendelkeznie arról, hogy a kisajátított ingatlanért, az ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok megszűnéséért, továbbá a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást, valamint - a döntés meghozatalakor már igazolt - járulékos költségekért milyen összegű megtérítést állapít meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítást, valamint megtérítést - kamatokkal együtt - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell megfizetni és az azt követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére a megfizetést igazolni.

(3) Csereingatlannal történő kártalanítás esetében a csereingatlant, valamint a kisajátítást kérőt terhelő értékkülönbözetet, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott megtérítést a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell birtokba adni, illetve megfizetni és ennek megtörténtét az azt követő 8 napon belül a kisajátítási hatóság részére - a birtokba adást átadás-átvételt igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal - igazolni.

(4) A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(5) A kártalanításra jogosult az őt terhelő értékkülönbözetet a csereingatlan birtokba adását követő 30 napon belül köteles megfizetni, kivéve, ha mentességben vagy fizetési kedvezményben részesült.

(6) A kisajátított ingatlan elhagyására kötelezett az ingatlant

a) a kártalanítás, valamint a megtérítés megfizetését, vagy

b) a csereingatlan birtokba adását és az esetleges értékkülönbözet, valamint a megtérítés megfizetését

követően, a kisajátítási határozatban meghatározott időpontig köteles a kisajátítást kérő részére birtokba bocsátani.

(7) A birtokba bocsátásra a kisajátítási hatóság a (6) bekezdés szerinti időpontot követő legfeljebb 2 hónapos határidőt állapíthat meg. A kisajátítási hatóság ennél hosszabb határidőt is megállapíthat, ha ebben a felek megállapodtak, vagy ha az a 10. § szerinti tulajdonosi cselekmények elvégzéséhez szükséges.

(8) Ha a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.”

20. § A Kstv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) Ha a kisajátítást kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja.

(2) A kártalanítás tárgyában kötött, a kisajátítási hatóság által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.”

21. § A Kstv. 30-32. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„30. § Ha a kisajátítás az ingatlannak csak egy részét érinti, az ingatlan megosztásáról - telekalakítási eljárás lefolytatása nélkül, a kisajátítási terv alapján - a kisajátítási hatóság dönt.

31. § A kisajátítási hatóság e törvény alapján hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

32. § (1) A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani;

b) a perben az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el;

c) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;

d) a bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja, kivéve, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő; ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi;

e) a d) pont alapján hozott bírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) Ha kisajátítás jogalapjának vitatása miatt indított közigazgatási perben a bíróság a közigazgatási határozat végrehajtását felfüggeszti, az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásokban (ingatlan-nyilvántartási eljárás, építésügyi eljárás) az eljáró szerv köteles az eljárását a per jogerős befejezéséig felfüggeszteni. Ha az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásban már jogerős határozatot hoztak, a felfüggesztő végzés hatálya annak végrehajtására is kiterjed. A bíróság a végrehajtást felfüggesztő végzését az ingatlanügyi hatóságnak illetve az építésügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.

(3) Az e §-ban foglaltak a kisajátítási hatóság e törvény szerinti egyéb határozataival szemben kezdeményezett közigazgatási perek esetében megfelelően alkalmazandók.”

22. § A Kstv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) A kisajátítási hatóság jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem.

(2) A kisajátítási hatóság döntése felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg.”

23. § A Kstv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kisajátítási határozat jogerőre emelkedése után a határozatot - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a kisajátítást kérő, valamint az ingatlanügyi hatóság részére - részleges kisajátítás esetén utóbbi részére a kisajátítási terv egy példányát is mellékelve - meg kell küldeni. Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, a határozatot az ügyben eljárt bírósági végrehajtóval, vagy a végrehajtást foganatosító egyéb szervvel is közölni kell. A határozat jogerőre emelkedéséről a többi ügyfelet is értesíteni kell.”

24. § A Kstv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E § rendelkezései a 4. § (1) bekezdés b), i) és j) pontja, l) pont la) alpontja és az 5. § szerinti esetekben történő kisajátítás esetében nem alkalmazhatók.”

25. § A Kstv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem lehet annak a tulajdonába adni az ingatlant, aki az ingatlanon jogszabály rendelkezésénél fogva nem szerezhet tulajdonjogot.”

26. § A Kstv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás az ingatlannak csak egy részét érinti, a tulajdonváltozást és a földrészlet megosztását az ingatlanügyi hatóság

a) kisajátítás esetén a földrészlet megosztására is kiterjedő jogerős kisajátítási határozat, valamint a kisajátítási terv,

b) adásvétel vagy csere esetén kérelem, valamint adásvételi vagy csereszerződés, közös tulajdont megszüntető szerződés, továbbá a kisajátítási terv

alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási hatóság megkeresésére, a kisajátítás tárgyában hozott döntés alapján törli az ingatlan-nyilvántartásból a kisajátítási eljárás megindításának tényére, valamint az elidegenítési tilalomra vonatkozó feljegyzést.”

27. § A Kstv. a 37. §-t követően a következő alcímmel és 37/A. §-sal egészül ki:

„Járulékos költség megtérítése

37/A. § A kisajátítási kártalanítás megfizetésére kötelezettnek - a kisajátítási határozatban nem rendezett - indokolt és igazolt járulékos költségek megtérítésére való kötelezését a kisajátítási kártalanításra jogosult a 21/A. § szerinti időpontokat követő 15 napon belül kérelmezheti a kisajátítási hatóságnál. A járulékos költségeket a kötelezett egy összegben, a 21. § (2) bekezdésében meghatározott módon köteles megfizetni a jogosult részére; a kifizetésre a kisajátítási hatóság legfeljebb 60 napos teljesítési határidőt állapíthat meg. A járulékos költség megtérítésére irányuló eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti egyéb eljárási költségeit a kötelezett viseli; az eljárásra egyebekben - az e törvény szerinti eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai alkalmazandók.”

28. § A Kstv. a 38. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Előmunkálat”

29. § A Kstv. a 40. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Adófizetési kötelezettség”

30. § A Kstv. a 41. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Záró rendelkezések”

31. § A Kstv. 41. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

a) a kisajátítási terv kötelező elemeire, elkészítésére, felülvizsgálására, záradékolására és a kisajátítási hatóság részére történő benyújtására,”

(vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.)

32. § A Kstv. a következő 43. §-sal egészül ki:

„43. § E törvénynek a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésüket követően indult és megismételt hatósági eljárásokban, valamint a hatálybalépésüket követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.”

33. § A Kstv.

a) 4. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában az „a helyi építési szabályzatban szerepel,” szövegrész helyébe az „a helyi építési szabályzatban vagy az állami főépítész által kiadott térségi területfelhasználási engedélyben szerepel,” szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában az „ingatlan tulajdonosa olyan magatartást folytat” szövegrész helyébe az „ingatlanon olyan tevékenység folyik” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés k) pontjában a „vízgazdálkodási feladatok” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodási és víziközmű-szolgáltatási feladatok” szöveg,

d) 4. § (1) bekezdés l) pont la) alpontjában az „a tulajdonos az erdejében olyan tevékenységet folytat” szövegrész helyébe az „az erdőben olyan tevékenység folyik” szöveg,

e) 5. § (3) bekezdésében a „c)” szövegrész helyébe a „b)” szöveg, az „a létesítmény” szövegrész helyébe az „a jog létesítésétől, vagy a létesítmény” szöveg,

f) 6. § (1) bekezdésében az „adásvétellel” szövegrész helyébe az „adásvétellel vagy cserével” szöveg,

g) 6. § (4) bekezdésében az „az egész ingatlant” szövegrész helyébe az „a visszamaradó részt” szöveg,

h) 6. § (5) bekezdésében az „Az egész ingatlan” szövegrész helyébe az „A visszamaradó rész” szöveg,

i) 12. § (1) bekezdésében a „bérlő vagy egyéb használó” szövegrész helyébe a „bérlő vagy egyéb használó (a továbbiakban együtt: használó)” szöveg,

j) 19. § (1) bekezdés a) pontjában a „birtokbaadás” szövegrész helyébe a „birtokba bocsátás” szöveg,

k) 23. § (2) bekezdésében az „az eljáró hatóság megkeresésére ügygondnokot” szövegrész helyébe az „a kisajátítási hatóság megkeresésére ügygondnokot vagy eseti gondnokot” szöveg,

l) 28. § (2) bekezdésében a „lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek használóinak” szövegrész helyébe a „lakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget használó tulajdonos vagy használó” szöveg,

m) 35. § (3) bekezdésében a „jogutódja” szövegrész helyébe a „jogutódja, örököse” szöveg,

n) 37. § (1) bekezdésében az „adásvétel” szövegrész helyébe az „adásvétel vagy csere” szöveg, az „adásvételi szerződés” szövegrész helyébe az „adásvételi vagy csereszerződés” szöveg,

o) 38. § (1) bekezdésében az „és - feltárási engedély birtokában - a megelőző régészeti feltárás is,” szövegrész helyébe az „és a próbafeltárás, valamint a megelőző régészeti feltárás is,” szöveg,

p) 39. § (2) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „öt” szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti a Kstv.

a) 2. § d) pontjában a „, valamint kommunális hulladékkezelő” szövegrész,

b) 10. § (2) bekezdése,

c) 18. §-a,

d) 20. § c) pontja,

e) 21. § (5) bekezdése,

f) 23. § (1) bekezdés e) pontjában az „ingatlan-nyilvántartáson kívüli” szövegrész,

g) 34. §-a,

h) 38. § (4) bekezdésének második mondata.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

35. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások.)

„24. a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, a kisajátítási eljárás, a kisajátítási járulékos költségek megtérítésére irányuló eljárás, valamint a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti eljárás;”

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

36. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,”

4. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

37. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat valamely később megvalósítandó - jogszabályban megállapított - olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos attól követelheti az ingatlan megvételét, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása (a továbbiakban: érdekelt). Ha az érdekelt nem állapítható meg, vagy jogutód nélkül megszűnt, a tulajdonos a települési önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított öt éven belül nem jön létre, a tulajdonos kezdeményezheti a kisajátításról szóló törvény szerinti eljárást.”

5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

38. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 47. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, vagy a kisajátításról szóló jogerős határozat, vagy a kisajátítási eljárás más módon történő jogerős lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt - a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti - kisajátítási terv is.”

6. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

39. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény rendelkezéseit)

m) a kisajátítási eljárásban”

(csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.)

7. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

40. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseitől eltérően a hatósági vagy bírósági eljárásban kirendelt szakértő - feladatának teljesítése érdekében - az állami adóhatóság összehasonlító értékadatok szolgáltatására irányuló eljárása keretében az ingatlan helyrajzi számát is jogosult megismerni.

(5) A kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítását szolgáló tevékenység vagy beruházás azonossága esetén a szakértő az összehasonlító értékadatokat - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - *  az egymással területi szempontból összefüggő további kisajátítási eljárások során is felhasználhatja.

(6) Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni.”

8. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

41. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

m) kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos terület, valamint e területtel szomszédos terület: olyan termőföldnek minősülő földrészlet, amely egy kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházáshoz közvetlenül kapcsolódik, vagy attól önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választja el.”

(2) A Tfvt. a 17. §-t követően a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos területen, valamint e területtel szomszédos további területeken történt engedély nélküli más célú hasznosítás következtében a kizárólag a tulajdonosi, illetve haszonélvezői hozzájárulás hiánya miatt termőföld eredeti állapot helyreállításának elrendelése esetén az igénybevevő kérelmezheti a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezését, ha e szomszédos területet vagy területeket

a) ugyanabból a közérdekű célból kisajátították, vagy e célból elidegenítették, és

b) a közérdekű célból történő kisajátítás, vagy e célból történő elidegenítés óta nem telt el egy év.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat az igénybevevőnek a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén az ingatlanügyi hatóság - a termőföld más célú hasznosításához való hozzájárulás megadására irányuló eljárás lefolytatása nélkül - az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatának hatályon kívül helyezése mellett az engedély nélkül igénybevett termőföld más célú hasznosításának folytatásához hozzájárul, valamint rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.”

(3) A Tfvt. a következő 68. §-sal egészül ki:

„68. § E törvénynek a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését megelőzően jogerőre emelkedett termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozatok esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt e rendelkezés hatálybalépésétől kell számítani.”

(4) A Tfvt. 16. § (1) bekezdésében az „ingatlanügyi hatóság - földvédelmi” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóság - a 17/A. §-ban foglalt eset kivételével földvédelmi” szöveg lép.

9. Záró rendelkezés

42. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § (1) bekezdése, a 2. §, a 3. § (1)-(4) bekezdése, a 4-31. §, a 33. §, a 34. § b)-h) pontja, a 35-37. § és a 41. § 2013. július 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére