Időállapot: közlönyállapot (2012.XI.30.)

2012. évi CLXXXVI. törvény

egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról * 

1. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 2. § (1) bekezdésében a „valamint az oktatási jogok biztosa” szövegrész helyébe az „az oktatási jogok biztosa, valamint a pénzügyi jogok biztosa” szöveg lép.

2. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya - a 41-43. § és az 56. § kivételével - nem terjed ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység).”

(2) Az Fgytv. 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje; ettől eltérően a pénzügyi jogok biztosára vonatkozó szabályok alkalmazásában a pénzügyi szervezet szolgáltatásait igénybe vevő természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozót is - és mikrovállalkozás,”

(3) Az Fgytv. a következő 41-43. §-sal egészül ki:

„41. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos fogyasztói jogok érvényesülésének elősegítése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében pénzügyi jogok biztosa tevékenykedik.

(2) A fogyasztónak joga van a pénzügyi jogok biztosához fordulni.

42. § (1) A pénzügyi jogok biztosát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki határozatlan időre, menti fel és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A pénzügyi jogok biztosának a megbízása megszűnik:

a) a lemondásával,

b) a felmentésével,

c) ha a kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn,

d) az összeférhetetlenségének kimondásával,

e) a tisztségétől való megfosztással,

f) halálával.

(3) A pénzügyi jogok biztosa 30 napos határidővel lemondhat hivataláról. A lemondását írásban kell közölnie a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel.

(4) A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter a pénzügyi jogok biztosát felmenti, ha neki fel nem róható okból 90 napon túlmenően nem képes megbízatásából eredő kötelezettségeinek eleget tenni.

(5) A pénzügyi jogok biztosa összeférhetetlenségét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter akkor állapítja meg, ha a pénzügyi jogok biztosa megsérti a (6) bekezdésben és a 42/A. § (3) bekezdésben foglaltakat.

(6) A pénzügyi jogok biztosa megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A pénzügyi jogok biztosa más keresőtevékenységet nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint lektori és szerkesztői tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(7) A pénzügyi jogok biztosa vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

(8) A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter megfosztja tisztségétől a pénzügyi jogok biztosát, ha az neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő kötelezettségeinek, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.

(9) A pénzügyi jogok biztosára a miniszteri biztosra vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

42/A. § (1) Feladatai végrehajtása során a pénzügyi jogok biztosa független, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a Kormánytól, a Kormány tagjaitól, más államigazgatási szervtől, az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől.

(2) A pénzügyi jogok biztosa nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan magatartás tanúsítása nem elvárható. A pénzügyi jogok biztosa köteles ezt a körülményt haladéktalanul írásban jelezni a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek, egyidejűleg a fogyasztói beadványt továbbítani az alapvető jogok biztosának, a Pénzügyi Békéltető Testületnek vagy más, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek.

(3) A pénzügyi jogok biztosa nem létesíthet tagsági viszonyt pénzügyi szervezettel. Nem jelenti e tilalom sérelmét, ha a pénzügyi jogok biztosa önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, szövetkezeti hitelintézet vagy biztosító egyesület tagja. A pénzügyi jogok biztosa öröklés kivételével értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet - vagy egyéb, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt nem szerezhet. A kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett értékpapírt, pénzügyi eszközt a pénzügyi jogok biztosa a kinevezésétől, szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4) Pénzügyi jogok biztosának olyan, az országgyűlési képviselők választásán választható, 35. életévét betöltött felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, aki a pénzügyi ismeretek és kultúra terjesztésének területén kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal és pénzügyi termékek fogyasztóinak állampolgári jogait érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.

(5) Nem lehet a pénzügyi jogok biztosa az, aki kinevezésének időpontját megelőző négy évben országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, köztársasági elnök, a Kormány tagja, államtitkár, önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester, nemzetiségi önkormányzat tagja, jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek és rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

43. § A pénzügyi jogok biztosát működése során a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatala segíti, amelyet a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter a minisztérium szervezeti egységeként működtet.”

(4) Az Fgytv. a következő 56. §-sal egészül ki:

„56. § Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a pénzügyi jogok biztosa eljárásának, a Pénzügyi Jogok Biztosa Hivatalának feladatai és működésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(5) Az Fgytv. a következő 56/C. §-sal egészül ki:

„56/C. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter az egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kinevezi a pénzügyi jogok biztosát.”

3. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[(1) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró]

m) alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,”

(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

4. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

k) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

5. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[(1) A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró]

o) alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,”

(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

6. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,”

[szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

7. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,”

(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

8. § A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 149. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]

j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, valamint pénzügyi jogok biztosával,”

(szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére