Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.7.)

2012. évi CXC. törvény

egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról * 

1. Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadása

1. § (1) A fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában álló, a Duna partvonalával közvetlenül határos

a) budai és pesti alsó rakparton lévő ingatlanok, valamint kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra,

b) az a) pont alá nem tartozó, a nagyhajók fogadására alkalmas kikötőhelyek és kikötői infrastruktúra

2013. január 1-jével - az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében - ingyenesen a fővárosi önkormányzat használatába kerülnek.

(2) A fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat - az érintett ingatlanok helyrajzi számát is tartalmazó - közös kérelme és megállapodása alapján az ingatlanügyi hatóság a fővárosi önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba használati jogot jegyez be. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjmentes.

2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

2. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fővárosi önkormányzat a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben határozza meg.”

(2) A Kkt. 14/A. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A gyorsforgalmi közút kezelője, valamint az általa megbízott közreműködő a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint, az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat a (4) bekezdésben foglalt határidőig kezelheti.”

(3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 37. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő gépjárművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Kkt. 48. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a főváros közigazgatási területén lévő közúttal érintkező szilárd burkolatú járda, gyalogút, gyalogos felállóhely szegélye egységes kialakításának követelményeit rendeletben állapítsa meg.”

3. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

3. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 33/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A főállású polgármester:

a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével - nem létesíthet;

b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet

ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,

bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

bc) szövetkezet tisztségviselője,

bd) alapítvány kezelő szervezetének tagja, tisztségviselője.”

(2) Hatályát veszti az Ötv. 33/A. § (2a) bekezdése.

4. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

4. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. Fővárosi rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek épületmagasságát, a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását, valamint a Duna főmedrével közvetlenül határos telkek rendeltetését megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz.”

5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

5. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat feladata

a) a helyi közszolgáltatást megvalósító komp- és révközlekedés - önkormányzati hatáskörbe tartozó - működőképességének és fejlesztésének biztosítása,

b) a településrendezési eszközök készítésénél és elfogadásánál a létesítendő kikötő működtetéséhez szükséges és megfelelő parti terület kijelölése, az igénybevétel feltételeinek tervezhető módon, hosszú távra történő meghatározása, a megyei önkormányzat bevonásával.”

6. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

6. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az önkormányzat és a jogszabályban meghatározott állami szervek - annak érdekében, hogy a beruházások megvalósítása figyelemmel kísérhető legyen - a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatják az (5) bekezdés szerinti miniszter részére. Az adatszolgáltatás személyes adatokra nem terjed ki.”

(2) Az Mötv. 81. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.”

(3) Az Mötv. 82. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.

(2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester nem nevez ki, illetve közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem neveznek ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.”

(4) Az Mötv. 143. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

d) a 16. §-ban meghatározott esetekben az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket, valamint a Kormány által kijelölt miniszter részére, a beruházások figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladata ellátásához - a személyes adatok kivételével - rendelkezésre bocsátandó adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek körét, az adatszolgáltatás gyakoriságát, továbbá az adatok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat;”

(5) Az Mötv. 146. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A polgármesteri hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt a 84-86. § hatálybalépését követő hatvan napon belül kell megalakítani. Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt e határidőn belül nem alakítják meg, vagy ahhoz a települési önkormányzat nem csatlakozik, a 85. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(6) Az Mötv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 146/B-E. §-sal egészül ki:

„146/B. § (1) Ha a polgármesteri hivatalt fenntartó - a 85. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett - községi önkormányzat a 146. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nem vesz részt közös önkormányzati hivatal alakításában, a közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig (a továbbiakban: átmeneti időszak) tovább működteti polgármesteri hivatalát. A polgármesteri hivatalt vezető jegyző, aljegyző jogviszonya - a 146/E. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a közös önkormányzati hivatal megalakulásával szűnik meg.

(2) Ha a hivatali feladatok ellátását 2012. december 31-éig körjegyzőség biztosította és a körjegyzőség egy vagy több tagja közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett, az átmeneti időszakban

a) a közös önkormányzati hivatal megalakításáig tovább működik a körjegyzőség, tagjai számára ellátja a hivatali teendőket a közös önkormányzati hivatalra vonatkozó szabályok szerint; a körjegyzőséget vezető körjegyző jogviszonya - a 146/E. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a közös önkormányzati hivatal megalakulásával szűnik meg,

b) ha a megszűnő körjegyzőség tagjai közül egyes tagok polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozott volt körjegyzőségi tag vagy tagok számára az a polgármesteri hivatal vagy az a közös önkormányzati hivatal látja el a hivatali teendőket, amelyet a körjegyzőség korábbi székhelye alakít vagy amelyben részt vesz, ennek hiányában a c) pont szerinti közös önkormányzati hivatal,

c) a b) pont szerinti közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó település számára, amely a megszűnő körjegyzőség székhelye volt, az a közös hivatal biztosítja a hivatali teendőket, amelyhez a korábbi körjegyzőség tagjainak többsége (ennek hiányában a legnagyobb lakosságszámú település) csatlakozott.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatellátás költségeihez megállapodás alapján, ennek hiányában lakosságarányosan járulnak hozzá az érintett települési önkormányzatok.

(4) E §-t kell alkalmazni az átmeneti időszakot követően a kormányhivatal vezetőjének a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelöléséről szóló döntésének az érintettekkel való közléséig.

(5) Az átmeneti időszakban az (1) és (2) bekezdésben szabályozott feladatellátás során nem kell a járások területi lehatárolására tekintettel lenni.

(6) A 85. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor a közös önkormányzati hivatal létrehozása során figyelembe veendő lakosságszámot a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyilvántartott 2011. január 1-jei, vagy 2012. január 1-jei lakosságszám alapján is meg lehet állapítani, ha az érintett önkormányzat megítélése szerint az kedvezőbb a település számára.

146/C. § (1) A polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat polgármestere dönthet arról, hogy a polgármesteri hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét - annak egyetértésével - pályázat kiírása nélkül tovább foglalkoztatja, illetve a megszűnő körjegyzőség - amelynek korábban tagja volt - körjegyzőjét a polgármesteri hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként foglalkoztatja. Ebben az esetben a jegyző, aljegyző közszolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül.

(2) A közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei a 83. § b) pontjának megfelelő alkalmazásával megállapodhatnak abban, hogy a megszűnő körjegyzőség körjegyzőjét, polgármesteri hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét - annak egyetértésével - a közös önkormányzati hivatal jegyzőjeként, aljegyzőjeként foglalkoztatják. Ebben az esetben nem szükséges pályázatot kiírni és a jegyző, aljegyző közszolgálati jogviszonya folyamatosnak minősül.

(3) A polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat, közös önkormányzati hivatalt alkotó önkormányzatok jegyzője - az e törvényben meghatározottak figyelembevételével - dönthet arról, hogy a megszűnő polgármesteri hivatalban, körjegyzőségben közszolgálati jogviszonyban állókat a polgármesteri hivatalban, a közös önkormányzati hivatalban tovább foglakoztatja. Ebben az esetben a közszolgálati jogviszony folyamatosnak minősül.

146/D. § (1) 2012. december 31-én megszűnik - a 146/B. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - az a polgármesteri hivatal, amelynek fenntartására a települési önkormányzat a 85. § (1) bekezdése alapján nem jogosult. A polgármesteri hivatalt vezető jegyző, aljegyző jogviszonya a 146/E. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a polgármesteri hivatal megszűnésével szűnik meg. A megszűnő polgármesteri hivatal jogutódja - ide nem értve a munkajogi jogutódlást - az a közös önkormányzati hivatal, amelynek létrehozásában a települési önkormányzat részt vesz, vagy amelyhez csatlakozik.

(2) A körjegyzőség, továbbá a körjegyzőséget vezető körjegyző jogviszonya - a 146/B. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel - 2012. december 31-én a 146/E. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megszűnik. A körjegyzőség jogutódja - ide nem értve a munkajogi jogutódlást - az érintett települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal, vagy az a közös önkormányzati hivatal, amelynek létrehozásában a korábbi körjegyzőségi tag települési önkormányzat részt vesz, vagy amelyhez csatlakozik.

146/E. § (1) A polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség a 146/B. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, valamint a 146/D. § alapján történő megszűnése olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző (körjegyző), valamint a közszolgálati jogviszonyban állók jogviszonya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (1) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntethető meg.

(2) Ha a polgármesteri hivatal, körjegyzőség megszűnésének időpontjában a jegyző, körjegyző felmentési védelem alatt áll, akkor a jegyző, körjegyző jogviszonyának megszüntetéséről szóló intézkedést - eltérő megállapodás hiányában - a megszűnt polgármesteri hivatalt, körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármesterei legkorábban a felmentési védelem lejártát követő napon hozhatják meg. E rendelkezéseket a közszolgálati jogviszonyban állókra megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltatói intézkedést az érintett jegyző hozza meg.”

(7) Az Mötv. 16. § (3) bekezdésében a „határozat közlésétől” szövegrész helyébe a „határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától” szöveg lép.

7. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítása

7. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ksktv.) 5. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(8) Közszolgáltatási tevékenység ellátásában az a természetes személy működhet közre, aki büntetlen előéletű és nem áll a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) A Ksktv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti hatóság, a gázelosztói engedélyes a (2) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás alapján megtett intézkedéseiről értesíti a közszolgáltatót.”

(3) A Ksktv. 9. § (3) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Az ingatlan tulajdonosa köteles)

c) a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni vagy az ingatlan használójával fennálló megállapodás alapján írásban, igazolható módon a közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatásért járó díj megfizetése az ingatlan használóját terheli,”

(4) A Ksktv. 12. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A tűzvédelmi hatóság

a) folyamatosan vizsgálja

aa) a közszolgáltatás minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételeit,

ab) a közszolgáltató tevékenységét,

b) eljár a 7. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe tartozó, élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén,

c) eljár az ingatlan használója, tulajdonosa megkeresése alapján a 9. § (4) bekezdése szerinti eljárás eredménytelensége esetén,

d) a közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben legalább 10 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint összegű bírságot szabhat ki,

e) eljár az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén,

f) az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint összegű bírságot szabhat ki.”

(5) A Ksktv. 12. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4) A tűzvédelmi hatóság a hatósági ellenőrzés keretében ellenőrizheti azt is, hogy a közszolgáltatási tevékenység ellátásában közreműködő természetes személy büntetlen előéletű-e és a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A hatósági ellenőrzés céljából a tűzvédelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a személyesen közreműködő személy büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A tűzvédelmi hatóság a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára kezelheti”

(6) A Ksktv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a közszolgáltató által az égéstermék-elvezető állapotának időszakos ellenőrzése, műszaki felülvizsgálata, tisztítása során észlelt, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését, a kötelező értesítés eseteit, valamint a kötelező értesítés eljárási szabályait;

b) a közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírságnál enyhébb jogkövetkezmények körét, valamint a bírság és az egyéb jogkövetkezmények megállapításának elveit és az eljárás rendjét;

c) a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét;

d) a 12. § (3) bekezdése szerinti vitás ügyek rendezésének, illetve a felülvizsgálat részletes eljárási szabályait.”

(7) A Ksktv. 13. § (2) bekezdése a következő l) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

l) a közszolgáltatást ellátó szakmunkás szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat.”

(8) A Ksktv.

a) 8. §-a a „közszolgáltató vagy” szövegrész helyett a „közszolgáltató, a közszolgáltató tagja, vezető tisztségviselője vagy” szöveggel,

b) 13. § (2) bekezdés h) pontja a „7. §” szövegrész helyett a „6. §” szöveggel,

c) 14. § (2) bekezdése a „2014.” szövegrész helyett a „2015.” szöveggel

lép hatályba.

(9) Nem lép hatályba a Ksktv. 13. § (2) bekezdés c) pontja.

8. Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § (1) és (4) bekezdése, a 4. §, az 5. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 73. §-a.

9. § E törvény 1. §-a, 3. §-a, 6. §-a és 8. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére