Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.7.)

2012. évi CXCI. törvény

a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3. § (2)-(4) bekezdése.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján megillető elővásárlási jog a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, műemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóságot mindenki mást megelőzően illeti meg. Amennyiben az értékesítendő vagyon mindkét védettség alá esik, az elővásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása irányadó.”

(2) A Cstv. a következő 83/G. §-sal egészül ki:

„83/G. § A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCI. törvény) módosított 49/C. § (1) bekezdését alkalmazni kell a 2012. évi CXCI. törvénynek a 49/C. § (1) bekezdést megállapító rendelkezésének hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is, ha még nem került sor az értékesítésre.”

3. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

3. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. pontjában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért” szöveg lép.

4. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

4. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 60. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A településrendezési eszközök 2013. január 1-je és 2018. december 31-e közötti készítésére és módosítására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) 2018. december 31-ét követően a településrendezési eszköz készítése és módosítása során nem alkalmazható.

a) e törvény 2012. december 31-én, és

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 2012. augusztus 6-án

hatályban lévő, településrendezési eszközre vonatkozó előírásai.”

(2) Az Étv.

a) 1. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletekkel” szövegrész helyébe a „kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért” szöveg

lép.

5. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

5. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Kultv. mód.) 8. §-ával módosított, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 45. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása.”

(2) A Kultv. mód. 8. §-ával módosított, Kultv. 45/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:)

ba) végzi a kormányrendeletben meghatározott régészeti szaktevékenységeket,”

6. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

6. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóság (a továbbiakban: hatóság) irányítását

a) a kulturális javak és az emlékhelyek tekintetében a kultúráért felelős miniszter

b) a régészeti örökség és a műemléki érték védelme (a továbbiakban együtt: örökségvédelem) tekintetében a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)

látja el.”

7. § (1) A Kötv. 7. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti szolgáltatási tevékenység (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.”

(2) A Kötv. 7. § 8. és 9. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.”

(3) A Kötv. 7. § 20-22. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„20. Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.

21. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása.

22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető jelentős nyoma (szerkezet, építmény, telep, maradvány, lelet, amelyek a régészeti örökség elemei), amelynek megőrzése, tanulmányozása segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlődését igazolja, bemutatja, alátámasztja, és segít feltárni kapcsolatát természeti környezetével, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.”

(4) A Kötv. 7. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét biztosító, jogszabályban meghatározott műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amely könnyen visszabontható, esetleges későbbi teljes feltárás lehetőségét nem csökkenti vagy akadályozza.”

(5) A Kötv. 7. §-a a következő 33-36. ponttal egészül ki:

„33. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelőhely kategóriába sorolt kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű régészeti lelőhely.

34. Régészeti szolgáltatási tevékenység: földmunkával járó fejlesztéssel, beruházással összefüggésben végzett régészeti szakfeladat, a feltárásra jogosult szerv által a beruházóval kötött szerződés alapján vagy hatósági határozatban meghatározottak szerint nyújtott - a régészeti feltárás szakszerűségét jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szakember révén biztosító - szolgáltatás.

35. Teljes felületű feltárás: régészeti lelőhely földrajzi körülhatárolását és a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseinek kutatását szolgáló, a lelőhely állapotfelmérését, jellege és rétegsorai megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység.

36. Régészeti földmunka: régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó földkiemelési munka, kézi és gépi földmunkák összessége.”

8. § A Kötv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megőrzésére, a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.”

9. § A Kötv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a kultúráért felelős miniszter lemondhat régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.”

10. § A Kötv. 14-16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„14. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben meghatározott szerv folytatja le.

(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell.

15. § (1) A régészeti lelőhelyeket - a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével - a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté.

(2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:

a) a védetté nyilvánítás tényét,

b) a régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,

c) a védettség fokozatát,

d) a védetté nyilvánítás indokát,

e) a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát,

f) az állam elővásárlási jogáról szóló tájékoztatást.

(3) A védett régészeti lelőhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről a kormányrendeletben meghatározott szerv intézkedik.

16. § A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket a hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi.”

11. § A Kötv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal - beleértve az ásványi vagyon kitermelését is - (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.

(2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni.”

12. § A Kötv. 20. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: feltárásra jogosult szerv) végezhet.

(3) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja.”

13. § A Kötv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni.

(2) A nyilvántartási adatok és - amennyiben rendelkezésre áll - az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a megelőző feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben

a) régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén;

b) próbafeltárást kell előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást;

c) teljes felületű feltárást kell előírni, ha a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának nagyjelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása.

(3) A hatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.

(4) A próbafeltárásra és a teljes felületű feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás időtartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzendő régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzendő kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges - kormányrendeletben meghatározott - adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 30 napon belül kell megkötni. Ha a szerződés e határidőn belül - a feltárásra jogosult szervnek felróható okból - nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégző szervet.

(6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejűleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is.

(7) Az (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza

a) a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit,

b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére.

(8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza.”

14. § A Kötv. 23/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„23/C. § (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt - kormányrendeletben meghatározott esetekben - próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végző szerv a beruházóval - az erről szóló, általuk kötött szerződés megküldésével - bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerződés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok szerint ellenőrzi. A próbafeltárás időtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - miniszteri rendeletben meghatározott - régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végző szerv ennél hosszabb időtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele.

(2) Az előzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerű megelőző feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végző szerv és a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, annak befejezésétől számított 10 napon belül kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége

a) nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felületű feltárás engedélyezése iránt,

b) túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt.”

15. § A Kötv. 24. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője), az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles

a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

b) a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni,

c) a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni,

d) a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni.

(3) Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követően haladéktalanul értesíti a hatóságot.”

16. § A Kötv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A műemléki értékek védetté nyilvánítása kormányrendeletben kijelölt szervnél kezdeményezhető.

(2) A védetté nyilvánítás előkészítését kormányrendeletben kijelölt szerv folytatja le.

(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint műemlék ingatlanok tulajdonosait és a kormányrendeletben meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell a védetté nyilvánítási eljárás megkezdéséről.”

17. § A Kötv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva történelmi jelentőségű és ezért műemléki védelemre érdemes.

(2) A védetté nyilvánított műemlék kormányrendeletben meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül.

(3) Ha a helyi építési szabályzattal érintett terület utóbb válik műemléki jelentőségű területté vagy műemléki környezetté, úgy a védettséget kihirdető miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban a védettség tartalmának megfelelő változtatásokat át kell vezetni.”

18. § A Kötv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) Az állami tulajdonban álló műemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelő kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett, a kultúráért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.

(2) Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen.

(3) Amennyiben a műemlék - a Tv. alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a kultúráért felelős miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.”

19. § A Kötv. 61/D-61/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/D. § (1) Az emlékhelyekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) egyetértésben látja el.

(2) A kultúráért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet látja el:

a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintő jogszabályok előkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban;

b) felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fűződő nemzeti érték megőrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket;

c) a turizmusért felelős miniszterrel együttműködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;

d) gondoskodik az emlékhelyekhez fűződő nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról;

e) nemzetközi megállapodások keretében együttműködésre törekszik határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelős miniszterével; valamint

f) évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyűlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról.

61/E. § (1) A kultúráért felelős miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b)-d) és f) pontjában meghatározott állami feladatokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Bizottság útján látja el. Az emlékhelyekkel összefüggő feladatok tekintetében a kultúráért felelős miniszter a Bizottság felett szakmai irányítói jogkört gyakorol.

(2) A kultúráért felelős miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az Országgyűlés elnöke a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról az Országgyűlés elnöke évente beszámol az Országgyűlés Házbizottságának.

(3) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhellyé és a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás előkészítésével, valamint a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, adminisztratív és ellenőrzési feladatokat.

(4) A kultúráért felelős miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását.

(5) A kultúráért felelős miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.”

20. § A Kötv. 62. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja)

a) az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat;”

21. § A Kötv. 64. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság a kulturális örökségvédelem körében)

f) ellátja a miniszter vagy a kulturális javak esetében a kultúráért felelős miniszter által - eseti vagy állandó jelleggel - meghatározott egyéb feladatokat.”

22. § A Kötv. a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos tudományos feladatok ellátásában a kormányrendeletben kijelölt szervek vesznek részt.”

23. § A Kötv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) A kormányrendeletben meghatározott szerv vezeti

a) a régészeti lelőhelyek hatósági,

b) a régészeti feltárási engedélyek,

c) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,

d) a műemlékek, műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek

központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat.

(2) A kultúráért felelős miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet:

a) a védetté nyilvánított kulturális javakról,

b) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról,

c) a jogtalanul eltulajdonított, eltűnt védett kulturális örökségi elemekről, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról,

d) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról, valamint

e) az a)-d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról.”

24. § A Kötv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 72. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A 71. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás nyilvános, és közhitelesen tanúsítja a benne szereplő kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést - az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel - miniszteri rendelet alapján korlátozhatja.

(1a) A 71. § (1) bekezdés a) és c)-d) pontja esetében a védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható.”

25. § A Kötv. „Nyilvántartások” alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:

„74/A. § A 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján régészeti lelőhely nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

26. § A Kötv. 75/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 75/A. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Ha jogszabály az örökségvédelemmel kapcsolatos szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll az örökségvédelemmel kapcsolatos szakterületen végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet is igénybe vehető.”

27. § A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állam elővásárlási jogát a kultúráért felelős miniszter egyetértésével a kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolja.”

28. § A Kötv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § Örökségvédelmi célok érdekében történő kisajátítási eljárás során kormányrendeletben meghatározott szerv a kisajátítást kérő.”

29. § (1) A Kötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó szempontokat;”

(2) A Kötv. 93. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 93. § (1) bekezdése a következő i)-s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

h) szabályozza a nagyberuházásokkal, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával összefüggő régészeti feladatok ellátásának szabályait, valamint azokat az eseteket, amelyekben az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni;

i) meghatározza a régészeti feltárás végzésére jogosult szerveket, meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait;

j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzésének szabályait;

k) meghatározza azokat a régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni;

l) meghatározza a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti leletek elhelyezésének szabályait;

m) meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályait;

n) szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértői tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértők igénybevételének eseteit, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

o) meghatározza a védelem alá vonni tervezett lelőhelyen, a lelőhely régészeti övezetéhez tartozó területen, a műemléki jelentőségű területen, továbbá a műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, a műemlék ingatlanok tulajdonosai és az egyéb érintett személyek vonatkozásában az értesítési kötelezettséget;

p) meghatározza a régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételeit;

q) meghatározza, hogy mely ingatlanok minősülnek, illetve jelölhetők ki műemléki környezetnek;

r) meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket;

s) meghatározza az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit.”

(3) A Kötv. 93. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

a) az örökségvédelem körében a védetté nyilvánítás részletes szabályait;”

(4) A Kötv. 93. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

d) a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslés tartalmát, az elfedést megvalósító műszaki megoldásokat, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentős barlangok körét;”

(5) A Kötv. 93. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

j) az örökségvédelem körében a hatósági és egyéb nyilvántartás szabályait és a hatósági nyilvántartással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;”

(6) A Kötv. 93. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A miniszter a (2) bekezdés i) pontjában kapott szabályozási jogkörét természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(5) A miniszter a (2) bekezdés i) és n) pontjában kapott szabályozási jogkörét az állam elővásárlási jogára és az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések vonatkozásában a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(6) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

a) kulturális javak védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó szabályokat,

b) a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,

c) a kulturális javak hatósági nyilvántartásának szabályait és - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az ezzel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat,

d) a könyvtárakban levő muzeális dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos külön szabályokat,

e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kulturális javak kivitelének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének részletes szabályait,

f) az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek közül az arra érdemesnek tartott helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokat.”

30. § A Kötv.

1. 2. § b) pontjában a „88-89. §-aiban” szövegrész helyébe a „89. §-ában” szöveg,

2. 7. § 12. pontjában az „objektumok” szövegrész helyébe az „építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak” szöveg, az „egyéb műszerrel” szövegrész helyébe az „egyéb műszerrel vagy anélkül” szöveg, 15. pontjában a „célzó tevékenység” szövegrész helyébe a „célzó régészeti szolgáltatási tevékenység” szöveg, 26. pontjában a „védelem alatt” szövegrész helyébe az „általános védelem alatt” szöveg, 31. pontjában a „költségvetés fedezi” szövegrész helyébe a „költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek” szöveg,

3. 17. § (2) bekezdésében az „időtartamára egy alkalommal” szövegrész helyébe az „időtartamára kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett egy alkalommal” szöveg,

4. 20. § (1) bekezdésében az „engedélyt” szövegrész helyébe az „engedélyt kormányrendeletben meghatározott” szöveg,

5. 20/A. § (1) bekezdésében a „Nagyberuházás esetén” szövegrész helyébe a „Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén” szöveg,

6. 23/A. §-ában a „22. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „22. § (4)-(5) bekezdésében” szöveg,

7. 23/C. § (3) bekezdésében a „további” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további” szöveg,

8. 23/D. § (1) bekezdésében a „megelőző feltárás” szövegrész helyébe a „teljes felületű feltárás” szöveg, (2) bekezdésében az „elfedésére a hatóság döntésében meghatározott módon” szövegrész helyébe az „elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében előírt módon” szöveg,

9. 23/E. § (1) bekezdésében a „megelőző feltárás” szövegrész helyébe a „teljes felületű feltárás” szöveg, az „és az elfedés költségei” szövegrész helyébe az „és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei” szöveg,

10. 24. § (8) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a „feltárásra jogosult szerv” szöveg,

11. 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „(területet)” szövegrész helyébe az „(építményt vagy területet)” szöveg, (2) bekezdésében a „védelem indokolt” szövegrész helyébe a „védelem kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett indokolt” szöveg,

12. 40/A. §-ban a „városépítészeti” szövegrész helyébe a „településképi” szöveg,

13. 41. § (1) bekezdésében a „jó karban tartásáról” szövegrész helyébe a „jókarbantartásáról” szöveg, a „törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben (a továbbiakban: Tv.)” szöveg, az „e törvény szerint” szövegrész helyébe az „az Évt.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint” szöveg, (2) bekezdésében a „rendeltetésszerű” szövegrész helyébe a „rendeltetésszerű és biztonságos” szöveg,

14. 43. § (3) bekezdésében a „városképi” szövegrész helyébe a „településképi” szöveg,

15. 55. § (3) bekezdés c) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter” szöveg,

16. 75/A. § (2) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szervnek” szöveg,

17. 75/A. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szerv” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a Kötv.

a) 2. § a) pontjában az „a 97. § és 100. § d) pontjában foglalt kivétellel” szövegrész, b) pontjában az „, a 95-96. §-aiban és a 100. §-ban” szövegrész,

b) 23. §-a,

c) 23/E. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelős” szövegrész,

d) 24. § (4)-(7) bekezdése,

e) 30. §-a és az azt megelőző alcím címe,

f) 32. §-ában „a hatóság előterjesztése alapján” szövegrész,

g) 40. §-a,

h) 63. § (2) bekezdése,

i) 75. § (3) bekezdés b) pontjában az „előzetes szakhatósági állásfoglalás,” szövegrész és a (3) bekezdés d) pontja,

j) 75/B. §-a,

k) 93. § (2) bekezdés b), k), l), m), o) és p) pontja.

7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

32. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje nem számít bele.

(5) Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.”

(2) Az Eht. a következő 181/D. §-sal egészül ki:

„181/D. § E törvénynek a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.”

(3) Az Eht. 182. § (3) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:)

„26. az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások szabályait, valamint a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat;”

(4) Az Eht. 188. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. Elektronikus hírközlési építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építményeket;”

(5) Az Eht. 188. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„61. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlőhálózat üzemeltetéséhez, elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, ahhoz igénybe vehető, arra alkalmas kapcsolódó szolgáltatások, fizikai eszközök és egyéb létesítmények vagy elemek, ideértve többek között az elektronikus hírközlési építményeket, az épületek vagy az épületek kábelbevezetését, az épületek kábelezését, az antennákat, a tornyokat és egyéb tartószerkezeteket, az alépítményeket, a kábelcsatornákat, a tartóoszlopokat, az ellenőrzőaknákat és a szekrényeket.”

(6) Az Eht. 188. §-a a következő 88/b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„88/b. Nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési építmény: olyan elektronikus hírközlési építmény, amelyet az elektronikus hírközlési hálózat vezetékes összeköttetései és ezek burkoló, tartó, védő, jelző műtárgyai képeznek.”

8. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosítása

33. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 72. § (7) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „kulturális feladatokat ellátó központi hivatalt” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „kulturális feladatokat ellátó központi hivatal” szöveg lép.

9. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

34. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 7. § (4) bekezdésében a „kulturális örökségvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szerv” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Kstv. 2. § j) pontjában, 3. § (1) bekezdés d) pontjában és 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „kulturális” szövegrész.

10. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

35. § (1) A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter e törvény hatálybalépését követő két éven belül felülvizsgálja az e törvény hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát. Amennyiben a miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül értesíti a Központot.”

(2) A Vötv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 14. § (1) bekezdés e) pontja 2014. december 1-jén, valamint a 14. § (2) bekezdés b) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2015. december 1-jén lép hatályba.”

(3) A Vötv. 13. § (4) bekezdésében a „hat hónapon” szövegrész helyébe a „14 hónapon” belül szöveg lép.

(4) A Vötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(5) Hatályát veszti a Vötv.

a) 6. § b) pontjában az „örökségvédelmi” szövegrész,

b) 9. § (1) bekezdésében a „kulturális” szövegrész.

11. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény módosítása

36. § A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi XCV. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tanúsítvány kiállítására vonatkozó kérelmet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban: hatóság) által rendszeresített formanyomtatványon kell a kiállítónak benyújtania.”

12. Záró rendelkezések

37. § Hatályát veszti a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „tervellenőri,” szövegrész.

38. § (1) A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Étv. mód.) 62. § (1) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (1) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az építési folyamat résztvevői tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékét és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapításának részletes szabályait,”

(rendelettel állapítsa meg.)

(2) Az Étv. mód. 62. § (1) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (1) bekezdés 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„5. a településrendezéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetőségét,”

(rendelettel állapítsa meg.)

(3) Az Étv. mód. 62. § (2) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (2) bekezdés 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)

„1. a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,”

(rendelettel állapítsa meg.)

(4) Nem lép hatályba az Étv. mód. 62. § (2) bekezdésével megállapított Étv.

a) 62. § (6) bekezdése 5. pontja,

b) 62. § (7) bekezdése 2. pontja,

c) 64. § 3. pontja,

d) 67. § (3) és (4) bekezdése és (5) bekezdés 3. pontja.

39. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-37. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

40. § E törvény 1. §-a és 18. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1)-(2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2012. évi CXCI. törvényhez

„1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez

A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek

A B
1. Világörökségi helyszín Egyetértő miniszter
2. Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út Állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
A régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
3. Hollókő ófalu és környezete Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
A régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
4. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
5. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság Építésügyért felelős miniszter
és természeti környezete Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
A régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
6. Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
A régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
7. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
A régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
8. Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (röviden: Fertő-táj) Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
A régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter
9. Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Agrárpolitikáért felelős miniszter
Építésügyért felelős miniszter
Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter
Közigazgatás-szervezésért felelős miniszter
A régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter
Természetvédelemért felelős miniszter
Területrendezésért felelős miniszter
Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter
Turizmusért felelős miniszter”

  Vissza az oldal tetejére