Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.15.)

2012. évi CXCVI. törvény

a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról * 

1. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

1. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

f) a költségvetési hozzájárulások, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás és az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszköz átvétel összegét;”

(2) Az At. 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

f) a költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve az Egészségbiztosítási Alapot megillető munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét;”

2. § (1) Hatályát veszti az At.

a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában az „, ideértve az álláskeresési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot” szövegrész,

b) 5. § (3) bekezdés a) pontjában az „a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megillető része,”, és az „, ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az At.

a) a 4. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontja,

b) 4. § (3) bekezdés c) pont 7. alpontjában a „23. § (1) bekezdés d) pontjában, a” szövegrész,

c) 4. § (4) bekezdése,

d) 5. § (3) bekezdés k) pontja.

2. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

3. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény I. Fejezete, II. fejezete, 10. §-a, 11. § (1) bekezdése, 19. § (5) és (6) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 21/F. § (1)-(9) bekezdése és 1-8. melléklete.

3. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

4. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (12) bekezdése a hatályát veszti.

4. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

5. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 23/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követő naptári év november 1. napján esedékes.”

5. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

6. § A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (13) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „március” szöveg lép.

6. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

7. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegben - az Alap pénzeszközei terhére kell biztosítani az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült kiadásainak támogatását.”

7. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

8. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.”

8. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

9. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 56. § (2) bekezdésében a „felhasználható bevételként kell előirányozni, és a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni” szövegrész helyébe a „kell felhasználni” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti az Stv. 79. § (3) bekezdése.

9. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

11. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) a következő 44/B. §-sal egészül ki:

„44/B. § A közforgalmú gyógyszertárat működtető vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elősegítő szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint - az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt előirányzata terhére - szolgáltatási díjban részesül.”

12. § A Gyftv. 77. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

h) a gyógyszertárak részére nyújtandó szolgáltatási díj folyósítására és mértékére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

10. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

13. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nem állami fenntartású zenekarok és énekkarok tekintetében a felosztási szabályzat a központi költségvetésről szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendő szempontként tartalmazza az évente a 20. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következő költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.”

(2) Az Emtv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E törvény alapján központi költségvetési támogatás kizárólag az Európai Bizottságnak a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott SA.34770 (2012/N-2) számú határozatával összhangban nyújtható.

(2) A központi költségvetés támogatást biztosít

a) nemzeti előadó-művészeti szervezet és a kiemelt előadó-művészeti szervezet fenntartója,

b) az a) pont szerinti szervezettel közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat, vagy

c) ha az előadó-művészeti szervezetnek nincs fenntartója és nem rendelkezik közszolgáltatási szerződéssel, pályázati úton az előadó-művészeti szervezet

részére.”

(3) Az Emtv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E Fejezet 2. Címét és 3. Címét az állami fenntartású előadó-művészeti szervezetekre nem lehet alkalmazni.”

(4) Az Emtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetési támogatás önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az az önkormányzattal a támogatás folyósításakor hatályos, legalább hároméves fenntartói megállapodást kötött. Fenntartói megállapodás csak teljes naptári évre köthető. Nem kell fenntartói megállapodást kötnie az előadó-művészeti szervezetnek a vele közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzattal.”

(5) Az Emtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősített színház, balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az előadó-művészeti szervezet szakmai programjának megvalósításának művészeti támogatás és az előadó-művészeti szervezet feladatellátással összefüggő működési kiadásaihoz működési támogatás illeti meg.”

(6) Az Emtv. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A művészeti támogatás az előadó-művészeti szervezet által nyújtott művészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó művészi, művészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök - különösen színpadtechnikai eszközök -, anyagok beszerzéséhez, illetve művészi, művészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.”

(7) Az Emtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A működési támogatás létesítménygazdálkodási célra - az érintett területeken jelentkező kiadásaihoz történő hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.

(2) A működési támogatás feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet a létesítő okiratában meghatározott, állandó működési helyéül szolgáló ingatlannal rendelkezzen. Az ingatlan rendeltetésszerű használatának biztosítása a fenntartó feladata, ezzel összefüggésben az ingatlan lényeges műszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökről nyilvántartást vezet. Fenntartó hiányában az e bekezdésben foglalt feladatok kötelezettje az előadó-művészeti szervezet.

(3) A működési támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a fenntartó vagy az előadó-művészeti szervezettel közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat által az előadó-művészeti tevékenységhez kapcsolódóan nyújtott támogatás összegét a felújítási és beruházási jellegű kiadások, valamint az ingatlan használatáért bármilyen jogcímen kért térítés összegének kivételével.”

(8) Az Emtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő színházak, balett- és táncegyüttesek szakmai programmegvalósításának és működésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente legkésőbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését évente legkésőbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.”

(9) Az Emtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősülő zenekar, énekkar szakmai programmegvalósításának és működésének támogatására a 19. §-t kell alkalmazni.”

(10) Az Emtv. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 15. § (2) bekezdése szerinti jogosult (ha több előadó-művészeti szervezetet tart fenn, vagy több előadó-művészeti szervezettel kötött közszolgáltatási szerződést, szervezetenként) a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-áig az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít.

(2) A 4. § c) pontja alapján állami fenntartásban működő, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet a fenntartója vagy a vele közszolgáltatási szerződést kötött önkormányzat részére nyújtott beszámolót az előadó-művészeti államigazgatási szervnek is megküldi.”

14. § Az Emtv.

a) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „kidolgozza,” szövegrész helyébe az „a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza” szöveg,

b) 5/B. § (2) bekezdésében a „felosztási” szövegrész helyébe a „nem állami fenntartású színházak, balett- és táncegyüttesek vonatkozásában a felosztási” szöveg,

c) 15. § (3) bekezdésében a „támogatás” szövegrész helyébe a „központi költségvetési támogatás” szöveg,

d) 16. § (5) bekezdésében a „fenntartott és nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezet tevékenységével összefüggő, (2) bekezdés szerinti adatokat jogszabályban meghatározott módon” szövegrész helyébe a „megkötött fenntartói megállapodásokat” szöveg,

e) 20. § (1) bekezdésében a „fenntartóját” szövegrész helyébe az „esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat” szöveg,

f) 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötő valamennyi” szövegrész helyébe a „fenntartóra vagy azzal közszolgáltatási szerződést kötött” szöveg,

g) 24. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „színházakra” szövegrész helyébe az „előadó-művészeti szervezetekre” szöveg,

h) 24. § (3) bekezdésében „kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,

i) 30. § (7) bekezdésében a „kultúráért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti az Emtv. 5/B. § (2) bekezdés e) pontja, 15. § (6) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 20. § (4) bekezdése, 22. §-a, 23. § (6) bekezdése.

11. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

16. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 15. alcíme a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedésének elidegenítése, megterhelése, a részesedésen vételi jog, elővásárlási jog létesítése, továbbá a részesedés biztosítékul adása és az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet végelszámolás útján történő megszüntetése tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.”

(2) A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § Az I. Fejezet, a 19-22. §, a 23-29. §, a III-V. Fejezet, a VII-IX. Fejezet, a 48. alcím, a 49. alcím és az 52. alcím az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(3) A Hvt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

12. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosítása

17. § Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 55. §-a.

13. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

18. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-a a következő (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(11) A közös hivatal működési költségeit a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok - eltérő megállapodásuk hiányában - lakosságszámuk arányában biztosítják.”

19. § A Mötv. 117. §-a és 118. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok

a) kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít,

b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe vételével történik:

a) takarékos gazdálkodás,

b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele,

c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele.

(3) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg.

(4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.

118. § (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe visszafizetni.

(2) Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.”

14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

20. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 77. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az oktatásért felelős miniszter kinevezi, valamint felmenti az oktatási jogok biztosát, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.”

(2) Az Nkt. 78. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A miniszter a társadalmi felzárkóztatásért és a tehetségsegítésért, így különösen a tehetséggondozásért való felelőssége körében a köznevelésben résztvevőkre tekintettel támogatást nyújthat.”

(3) Az Nkt. 98. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Azokban a kollégiumokban, ahol a 2011/2012. tanítási év végéig nem döntöttek a pedagógiai felügyelői státusz bevezetéséről, a 2012/2013. tanévben a Kt. 129. § (7) bekezdése alkalmazandó a kollégiumi nevelők heti kötelező óraszámára.”

(4) Az Nkt. a következő 99/A. §-sal egészül ki:

„99/A. § A 78. § (2a) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában a jogszabályban történő kijelölés esetén az állami intézményfenntartó központ részt vehet. Az e kijelölés alapján eljáró állami intézményfenntartó központ a költségvetésében e célra rendelkezésre álló előirányzat terhére támogatást nyújt.”

(5) Az Nkt. 95. § (5) bekezdésében a „2016.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg lép.

15. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

21. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés i) pont ia)-ic) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője:)

ia) a közös önkormányzati hivatal kivételével a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),

ib) a közös önkormányzati hivatal esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete és annak polgármestere,

ic) a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke,”

(2) Az Áht. 2. § (1) bekezdés q) és r) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

q) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal,

r) társulás: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás,”

(3) Az Áht. 2. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

s) zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése.”

(4) Az Áht. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kiadási előirányzatok - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - működési költségvetés és felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportokra tagozódnak.

(3) A működési költségvetés a kiadási előirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb működési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt előirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza.”

(5) Az Áht. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek.”

(6) Az Áht. 9. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevő irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtől az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.”

(7) Az Áht. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók.”

(8) Az Áht. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.”

(9) Az Áht. 23. § (2) bekezdés a)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza)

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,”

(10) Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza)

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.”

(11) Az Áht. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.”

(12) Az Áht. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester április 30-áig nyújtja be a képviselő-testületnek.”

(13) Az Áht. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy

a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni,

b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja,

c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el,

d) a jegyző részére meghatározott feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.”

(14) Az Áht. 18. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

18. A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása

(15) Az Áht. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.”

(16) Az Áht. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket - a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.”

(17) Az Áht. 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat - a költségvetési évre tekintet nélkül - tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésű előirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadási előirányzatai terhére kifizetés teljesíthető.”

(18) Az Áht. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.”

(19) Az Áht. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára kötelező a központosított illetményszámfejtéshez történő csatlakozás. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.”

(20) Az Áht. 40. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

40. Közös szabályok”

(21) Az Áht. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le.

(2) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évet követően elszámol az általa igénybe vett támogatással.”

(22) Az Áht. 40. alcíme a következő 57/A. §-sal és 57/B. §-sal egészül ki:

„57/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat

a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott,

b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel,

c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, illetve

d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett

(e fejezet alkalmazásában az a)-d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részéről haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni.

(2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékű kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett részletfizetés kivételével - beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

(3) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan - a késedelmi kamat kivételével - a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidőt követő hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

(4) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettséget a kötelezett az esedékessé válást követő tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincsár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben.

57/B. § A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére jogszabály alapján juttatott támogatásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kizárólag a támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.”

(23) Az Áht. 41. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. A helyi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata

58. § (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján közigazgatási hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát.

(2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámokat megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot, hogy a soron következő módosítás során a mutatószámokat a végzésben foglaltaknak megfelelően vezesse át.

(3) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított hatósági eljárás keretében hozott határozatát a Ket. 101. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállása esetén fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, amely alapján önmaga jogosult a módosítást megalapozó mutatók átvezetésére.”

(24) Az Áht. 42. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

42. A költségvetési támogatás igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata”

(25) Az Áht. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igényelt költségvetési támogatás esetén szabályszerűségi szempontból vizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidő kitűzésével hiánypótlásra történő felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és erről - a támogatási igény benyújtójával egyidejűleg - értesíti azt.

(2) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatás felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi és jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatási igény elbírálására jogosult szervet értesíti.”

(26) Az Áht. 78. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelőlegezheti)

e) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének”

(fedezetét.)

(27) Az Áht. 49. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. Finanszírozási, függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások”

(28) Az Áht. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek

a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások, és

b) függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások.

(2) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat, valamint a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.”

(29) Az Áht. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

a) a térségi fejlesztési tanácsok,

b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

e) az MNV Zrt.,

f) a Diákhitel Központ Zrt.,

g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap,

h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,

i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, és

k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat

[az a)-k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”

(30) Az Áht. 79. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kincstár az Országgyűlés által elismert egyház megbízása esetén az egyház számára fizetési számlát vezet.”

(31) Az Áht. 83. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:

„(7) Ha a nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből támogatásban nem részesül, e § szabályait esetében nem kell alkalmazni.”

(32) Az Áht. 83. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat

a) a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel,

b) nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, illetve

c) a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesíti,

a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az a)-c) pont szerinti kötelezettség teljesítésére meghatározott határidő utolsó napját követő hónap első napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti.”

(33) Az Áht. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az előírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás előfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános működésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.”

(34) Az Áht. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel.”

(35) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történő lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdő és záró napját, valamint a 83. § (5) és (6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,”

(36) Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:

„37. a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait.”

(37) Az Áht. 109. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a központi költségvetés 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébe tartozó olyan központi kezelésű előirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatás

a) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét, továbbá

b) igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

amely előirányzatra vonatkozóan az a) és b) pont szerinti szabályokat törvény nem állapítja meg és azok megállapítására más nem kapott felhatalmazást.

(5b) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetbe nem tartozó központi kezelésű előirányzatok jogszabály kiadását igénylő felhasználási szabályait és kijelölje azok kezelő szervét, ha azt törvény nem állapítja meg, illetve jelöli ki, és arra más nem kapott felhatalmazást.”

(38) Az Áht. 109. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit.”

(39) Az Áht. 111. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 24. § (2) bekezdésétől eltérően a 2013. évi költségvetési rendeletet, határozatot 2013. február 15-éig kell a képviselő-testület, társulási tanács elé beterjeszteni.”

(40) Az Áht. 111. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) A (12)-(14) bekezdés alapján határozott időre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelős miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja.”

(41) Az Áht. 111. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) E törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit 2013. június 30-áig a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján működő többcélú kistérségi társulásokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött társulásokra is alkalmazni kell.”

(42) Az Áht. 111. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) A többcélú kistérségi társulások által igénybevett támogatások elszámolása felülvizsgálata megkezdésének határideje - a 60. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a költségvetési évet követő második év június 30-a.”

22. § Az Áht.

1. 2. § (1) bekezdés n) pontjában a „nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásait, támogatásait, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a fogyasztói árkiegészítést,” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat,” szöveg,

2. 2. § (1) bekezdés o) pontjában az „előirányzatok és a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére” szövegrész helyébe az „előirányzatok, és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére” szöveg,

3. 8. § (1) bekezdés b) pontjában az „a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a többcélú kistérségi társulás, a térségi” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat - a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok -, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi” szöveg,

4. 8. § (2) bekezdésében „az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt szervek közösen is alapíthatnak” szövegrész helyébe „a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat” szöveg,

5. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „költségvetési szerv átalakítása” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása” szöveg,

6. 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „tekintetében a vezetői” szövegrész helyébe a „tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői” szöveg,

7. 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „gazdasági vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának” szövegrész helyébe a „gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának” szöveg,

8. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „megvalósításának veszélye” szövegrész helyébe a „meg nem valósításának veszélye” szöveg,

9. 14. § (3) bekezdésében az „adókból, illetékekből származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait, valamint a részükre juttatandó egyéb” szövegrész helyébe az „adókból származó részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó” szöveg,

10. 24. § (2) bekezdésében a „negyvenötödik” szövegrész helyébe a „harmincadik” szöveg,

11. 36. § (1) bekezdésében a „kiadási előirányzatai terhére” szövegrész helyébe a „kiadási előirányzatai és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére” szöveg,

12. 36. § (3) bekezdésében az „A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás” szöveg,

13. 60. § (1) bekezdésében a „hozzájárulások, támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig - a többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követő második év június 30-áig -” szövegrész helyébe a „támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig” szöveg,

14. 60. § (2) bekezdésében a „szervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál és többcélú kistérségi társulásnál sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év - a kincstár által meghatározott hozzájárulások,” szövegrész helyébe a „megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál, sor kerüljön a költségvetési évet megelőző év - a kincstár által meghatározott” szöveg,

15. 60. § (7) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között különbség” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között eltérés” szöveg,

16. 60. § (8)-(9) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,

17. 60. § (10)-(11) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,

18. 74. § (2) bekezdésében az „átfutó és kiegyenlítő” szövegrész helyébe az „átfutó, kiegyenlítő” szöveg,

19. 78. § (4) bekezdés c) pontjában a „korábbi évek előirányzat-maradványával nem fedezett - finanszírozási igény, és” szövegrész helyébe a „korábbi év költségvetési maradványával nem fedezett - finanszírozási igény,” szöveg,

20. 78. § (4) bekezdés d) pontjában a „megfizetésének” szövegrész helyébe a „megfizetésének, és” szöveg,

21. 79. § (4) bekezdésében az „a többcélú kistérségi társulás megbízása esetén a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei, valamint a jogi személyiségű társulás megbízása esetén a jogi személyiségű társulás” szövegrész helyébe a „valamint a társulás megbízása esetén a társulás” szöveg,

22. 79. § (5) bekezdésében az „(1)-(4) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(4a) bekezdés” szöveg,

23. 83. § (1) bekezdésében a „helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulást, támogatást,” szöveg helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatását,” szöveg,

24. 84. § (1) bekezdésében az „önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás” szövegrész helyébe az „önkormányzat és a társulás” szöveg,

25. 90. § (3) bekezdés b) pontjában a „finanszírozási célú pénzügyi műveletekről készített” szövegrész helyébe a „finanszírozási bevételekről és kiadásokról készített” szöveg,

26. 106. § (8) bekezdésében a „, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások,” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg,

27. 106. § (9) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „és egyéb” szöveg,

28. 106. § (10) bekezdésében a „helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásai, továbbá” szöveg,

29. 109. § (1) bekezdés 36. pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait,” szöveg, és

30. 109. § (5) bekezdésében a „kapnak a miniszterek, hogy a költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente megalkotott rendeletben állapítsák meg a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával” szövegrész helyébe a „kap a Kormány tagja, hogy - a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezet tekintetében abban az esetben, ha annak meghatározására más nem kapott felhatalmazást - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben - a költségvetési évre tekintet nélkül - állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával” szöveg

lép.

23. § (1) Hatályát veszti az Áht.

1. 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi” szövegrész,

2. 8. § (1) bekezdés c) és d) pontjában a „jogi személyiségű” szövegrész,

3. 28. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű” szövegrész,

4. 29. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű” szövegrész,

5. 34. § (5) bekezdésében a „hozzájárulások,” szövegrész,

6. 34. § (6) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű” szövegrész,

7. 41. § (4) bekezdés b) pontjában az „pénzügyi lízinget vagy” szövegrész,

8. 60. § (4) bekezdésében a „hozzájárulások,” szövegrész,

9. 74. § (3) bekezdésében az „és a továbbadási célú” szövegrész,

10. 78. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű” szövegrész,

11. 80. § (2) bekezdés b) pontjában a „többcélú kistérségi” szövegrész,

12. 83. § (2) bekezdésében a „hozzájárulásokat,” szövegrész,

13. 83. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulással,” szövegrész,

14. 83. § (5) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás,” szövegrész,

15. 87. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű” szövegrész,

16. 96. § (1) és (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű” szövegrész,

17. 97. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű” szövegrész,

18. 107. § (1) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségű” szövegrész,

19. 108. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű” szövegrész,

20. 109. § (1) bekezdés 6. pontjában az „a körjegyzőség és a körjegyzőségben részt vevő helyi önkormányzatok költségvetésének sajátos szabályait,” szövegrész,

21. 109. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a továbbadási célú bevételek elszámolásának sajátos szabályait,” szövegrész,

22. 109. § (1) bekezdés 21. pontjában a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségű” szövegrész, és

23. 109. § (1) bekezdés 34. pontjában az „, és” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Áht.

1. 9. § (1) bekezdés e) pontja,

2. 24. § (3) bekezdése,

3. 27. § (5) bekezdése,

4. 111. § (8), (10) és (19)-(22) bekezdése,

5. 111/A. §-a, és

6. 114. § (5) bekezdése.

16. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

24. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(4) A felsőoktatási intézményben - szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - gazdasági tanács működtethető.”

(2) Az Nftv. 117. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az állami fenntartású felsőoktatási intézményben 2012. december 31-én működő gazdasági tanács, valamint a gazdasági tanács elnökének és tagjainak megbízása 2013. január 1-jén megszűnik.”

(3) Hatályát veszti az Nftv. 110. § (1) bekezdés 27. pontja.

17. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2014. január 2-án hatályát veszti.

(2) A 21. § (41) bekezdése, a 12. alcím, a 13. alcím 2012. december 31-én lép hatályba.

(3) Az 1-4, 6-11. alcím, a 21. § (1)-(35), (37), (38) és (42) bekezdése, a 22. § 1-28. és 30. pontja, a 23. § (1) bekezdés 1-22. pontja és (2) bekezdése, a 16. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 28. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

26. § A 18. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

27. § Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 44. § (2) bekezdésének alkalmazásához szükséges törvények módosításáról külön törvény rendelkezik.

28. § Az Áht. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést működtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetőhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtés rendszere keretében történő illetményszámfejtés és -kifizetés kötelező az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.”

1. melléklet a 2012. évi CXCVI. törvényhez

1. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelemért felelős miniszter és az MNV Zrt. a 22/A. § alapján az állam nevében a következő gazdálkodó szervezetekben fennálló, állami tulajdonú részesedések felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat:

1. HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

2. HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

3. HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

4. HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

5. HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft.,

6. HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.

7. HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft.”


  Vissza az oldal tetejére