Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.15.)

2012. évi CXCIX. törvény

a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról * 

1. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogram előzeteseként készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;”

(2) Az Mktv. 2. §-a a következő 6b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6b. egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás: különböző államokban székhellyel rendelkező filmelőállítók által készített filmalkotás, amely nem tartozik két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá, de a filmelőállítók jogait és kötelezettségeit koprodukciós szerződés rögzíti és a filmalkotás Magyarországon csak közvetett támogatást vesz igénybe;”

(3) Az Mktv. 2. § 8. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:)

a) a rendező és a stáb tagjai (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,”

(4) Az Mktv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20. filmgyártás: a filmgyártás előkészítésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;”

(5) Az Mktv. 2. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„21. filmgyártás-előkészítés: a filmforgatás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó- és szervező tevékenység;”

2. § Az Mktv. a következő I/A. Fejezettel egészül ki:

„I/A. Fejezet

A NEMZETI FILMVAGYON ÉS VÉDELME

1. Cím

A nemzeti filmvagyon elemei

5/A. § (1) A nemzeti filmvagyont - ide nem értve a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerint a közszolgálati médiavagyonba tartozó műveket, és e művekhez kapcsolódó felhasználási és egyéb jogokat -

a) az államot valamely filmalkotásra vonatkozóan

aa) a szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető vagyoni jogok,

ab) a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető vagyoni jogok,

ac) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető vagyoni jogok,

ad) az Szjt. 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok,

ae) az Szjt. 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint

b) az a) pont szerinti jogok által érintett filmalkotások eredeti negatív és pozitív, valamint reproduktív (dubnegatív és dubpozitív) kópiái, és a filmalkotások eredeti hanganyagai

alkotják.

(2) A nemzeti filmvagyon elemei az állam tulajdonába tartoznak.

2. Cím

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

5/B. § (1) A magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos, digitális és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével, digitalizálásával kapcsolatos feladatokat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) látja el. A MaNDA szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájárul továbbá a magyar filmkultúra fejlődéséhez és segíti a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.

(2) A MaNDA gondozza a részére jogszabály alapján átadott filmalkotásokat, videódokumentumokat, és a filmalkotásokhoz kapcsolódó egyéb dokumentumokat.

3. Cím

A nemzeti filmvagyon kezelésének szabályai

5/C. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a MaNDA gyakorolja.

(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését a MaNDA-val kötött megállapodásban (a továbbiakban: terjesztési megállapodás) foglaltak alapján a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. A terjesztési megállapodás a MaNDÁ-t irányító szerv vezetőjének egyetértése esetén jön létre.

(3) A szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt nem álló filmalkotások vagy e törvény szerint filmalkotásnak nem minősülő egyéb mozgóképes művek (a továbbiakban: egyéb mozgóképes művek) terjesztéséről az MNF e művek vagyonkezelőjével megállapodást köthet.

(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek terjesztése során az MNF önállóan, a MaNDA jóváhagyása nélkül jogosult az egyes felhasználókkal megállapodni. Ha a terjesztés érdekeit ez hatékonyabban szolgálja, az MNF jogosult a terjesztési jogok gyakorlását harmadik személynek átengedni vagy harmadik személlyel együttesen gyakorolni. Az MNF korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a filmvagyon egészére vonatkozó terjesztési megállapodást nem köthet.

5/D. § (1) A MaNDA jogosult a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek

a) oktatási, könyvtári, közgyűjteményi, közművelődési célú, nem kereskedelmi jellegű, jövedelemszerzésre nem irányuló terjesztésére,

b) filmklubokban, művelődési házakban, és egyéb, nem filmszakmai rendezvényeken történő vetítésére, és

c) belföldi DVD-n történő terjesztésére.

(2) Az érintett filmalkotások terjesztéséből az MNF-hez befolyt bevételekből, a (3) bekezdés szerinti költségek levonása és a (4) bekezdés szerinti jogdíjak megfizetése után fennmaradó összeg 75%-a a MaNDA-t illeti meg. Ha a költségek a befolyt bevételek 10%-át előreláthatólag meghaladják, elfogadásukról - azok felmerülése előtt - az MNF tájékoztatja a MaNDA-t. A felmerült költségek levonására az MNF csak a MaNDA előzetes jóváhagyásával jogosult.

(3) Az MNF a terjesztésből befolyt bevételekből a terjesztéssel összefüggő következő közvetlen költségek levonására jogosult:

a) a terjesztés során felhasznált példányok, valamint kellékanyagok előállításának, többszörözésének és szállításának költségei,

b) a terjesztéssel összefüggő hirdetési és egyéb marketing költségek,

c) a terjesztéssel összefüggő fesztiválon, filmvásáron, egyéb rendezvényen való részvétel költségei,

d) egyéb, a terjesztés érdekében közvetlenül felmerülő, indokolt költségek.

(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztésével kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjak megfizetéséért - kivéve az 5/E. § szerinti felhasználást - az MNF felel.

(5) A (2) és (3) bekezdést az MNF és az egyéb mozgóképes művek vagyonkezelője közötti terjesztési megállapodás megkötésekor is alkalmazni kell.

5/E. § (1) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat és egyéb mozgóképes műveket felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltatók részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyre nem terjedhet ki. A felhasználás és a felhasználás átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásért járó költségtérítésről az MNF és az MTVA a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.

(2) Az MTVA (1) bekezdés szerinti felhasználásra vonatkozó igényét a MaNDA, illetve az MNF az MTVA által kért határidőben és módon teljesíti, kivéve ha a teljesítés lehetetlen vagy jogszabály alapján kizárt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amelyek a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb mozgóképes művek MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és igazoltan merültek fel. A felhasználással kapcsolatosan felmerült szerzői és szomszédos jogdíjak megfizetését az MTVA teljesíti.”

3. § Az Mktv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A mozgóképszakmai célok támogatása

a) a központi költségvetésből nyújtott költségvetési támogatás és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat által, saját költségvetéséből nyújtott támogatás (a továbbiakban együtt: közvetlen támogatás) és

b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított forrásból nyújtott támogatás (a továbbiakban: közvetett támogatás)

útján valósul meg.

(2) A közvetett támogatás nyújtására az államháztartásról szóló törvény költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

4. § Az Mktv. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) E törvény szerinti támogatás csak olyan filmalkotáshoz kapcsolódóan nyújtható, amely

a) filmgyártással összefüggésben a (2) bekezdésben,

b) filmterjesztéssel összefüggésben a (3) bekezdésben

meghatározott kulturális követelményeknek megfelel.

(2) A filmgyártás esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pont szerinti feltételek közül legalább négyben pontot szerez, és

a) jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy az magyar részvétellel készül, vagy

b) az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.

(3) A filmterjesztés esetében a filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján az a)-h) pont szerinti feltételek közül legalább két feltételt teljesít.”

5. § Az Mktv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.”

6. § (1) Az Mktv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 12. § (3) bekezdés b) és c) pontja esetében kizárólag a filmelőállító, a 12. § (3) bekezdés d) pontja esetében a filmterjesztő és a filmelőállító részesíthető közvetlen támogatásban.”

(2) Az Mktv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a (3) bekezdés c) és h) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat, ha a c) pont szerinti kötelezettség esetében az ügyfél annak a Hivatal által meghatározott időpontig eleget tesz, vagy a kötelezettség teljesítése a megrendelésre készülő filmalkotásokra vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel ellentétes, és ezt az ügyfél hitelt érdemlően igazolja, valamint a h) pont esetében, ha az eset összes körülményét megvizsgálva az e törvény szerinti közérdek megvalósulása azt indokolja. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.”

7. § Az Mktv. 19/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Hivatal által hozott jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet, ha a jogutódlás e törvény szerinti célok megvalósulását segíti elő és nem veszélyezteti a közpénzek szabályos felhasználását és az azzal való elszámolást. A jogutód a jogutódlástól számított 40 napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(11) A jogutódlás tényét a Hivatal végzéssel állapítja meg. E végzés ellen önálló fellebbezésnek csak a Ket. 16. § (6) bekezdésében meghatározott esetben van helye.”

8. § Az Mktv. III/A. Fejezet az „Ügyintézési határidő” alcímének címe helyébe a következő szöveg lép:

Ügyintézési határidő és az eljárás felfüggesztése”

9. § Az Mktv. III/A. Fejezete a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

2/A. Cím

A filmalkotások besorolása

19/K. § (1) A játékfilmalkotásokat, a kisjátékfilmeket, az animációs filmalkotásokat, dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat, az 1. melléklet szerinti táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe.

(2) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében az 1. mellékletnek a dokumentumfilm-alkotások és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotások besorolására vonatkozó szempontjait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a besorolandó filmalkotás által - a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján - elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.

(3) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy ha ez a magasabb, a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani.”

10. § Az Mktv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásra, amely nemzetközi egyezmény vagy szakmai szervezet által szervezett filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti moziban vagy moziteremben kerül bemutatásra egy évben legfeljebb három alkalommal.”

11. § Az Mktv. 21/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hivatalnál. A kérelem tartalmazza

a) a filmterjesztő által terjeszteni kívánt filmalkotás

aa) magyar és eredeti nyelvű címét,

ab) rövid tartalmát,

ac) előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének és főszereplőinek nevét,

b) a filmterjesztőnek a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján, valamint

c) a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját.

(2) A kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát.”

12. § Az Mktv. 21/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntés nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntést követően a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.”

13. § Az Mktv. III/A. Fejezet 3. Cím „Besorolási eljárások Filmbesorolás a kiskorúak védelme érdekében” alcíme a következő 21/C. §-sal egészül ki:

„21/C. § (1) Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál. A minél szélesebb körben történő hirdethetőség érdekében a filmterjesztő kérheti a mozielőzetes besorolását abban az esetben is, ha a filmalkotás már besorolásra került.

(2) A Hivatal a határozatában megjelöli azt a filmalkotásénál alacsonyabb besorolási kategóriát, amelybe tartalma alapján a mozielőzetes tartozik, és amelyet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységnél figyelembe kell venni, azzal, hogy a mozielőzetesen ebben az esetben is a filmalkotás korhatár besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni az Elnök rendeletében foglaltak szerint.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.

(4) Ha a mozielőzetes besorolási kategóriája a filmalkotásénál nem alacsonyabb, a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(5) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes e § szerinti besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell.”

14. § Az Mktv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal az NMHH köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.”

15. § (1) Az Mktv. 26/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált vagy magyar feliratos változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar vagy angol nyelvű dialóglistáját is.”

(2) Az Mktv. 26/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A filmalkotások „art” minősítésére irányuló eljárásban, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást, a Hivatal az eset összes körülményét mérlegelve

a) a hozzájárulást megadottnak tekinti, vagy

b) a 26. § (2) bekezdés szerinti szakkérdésben maga dönt, melynek során szakértőt rendelhet ki.”

16. § (1) Az Mktv. 26/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal - a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kérelmére - a közvetlen támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen támogatást igényelnek, a következő kategóriákba sorolja be:

a) magyar filmalkotás,

b) magyar részvételű filmalkotás,

c) egyéb magyar részvételű filmalkotás,

d) egyéb filmalkotás.”

(2) Az Mktv. 26/B. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás által a Hivatalhoz benyújtott, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okiratok alapján végzi el.

(4) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot nem haladja meg, a besorolási kérelmet a közvetlen támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A kérelem különös méltánylást érdemlő esetben a támogatási szerződés megkötéséig is benyújtható. A kérelemhez csatolni kell

a) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotók, művészeti és technikai munkatársak jegyzékét,

b) a filmalkotás költségvetését,

c) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,

d) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.

(5) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot meghaladja, a besorolási kérelmet legkésőbb a közvetlen támogatás igénylését 40 nappal megelőzően kell benyújtani. A kérelem különös méltánylást érdemlő esetben a támogatási szerződés megkötéséig is benyújtható. A kérelemhez csatolni kell:

a) a filmalkotás alapjául szolgáló mű szerzőinek a filmalkotás előállításához való hozzájárulását tartalmazó felhasználási szerződéseket vagy egyéb okiratokat,

b) a filmalkotás forgatókönyvét,

c) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotókra, valamint művészeti és technikai munkatársakra, továbbá a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket az 1. melléklet szerinti táblázat alapján, megjelölve az elkészítésben részt vevő külföldi országok technikai és művészi hozzájárulását,

d) a filmalkotás költségvetését és részletes pénzügyi tervét,

e) a filmalkotás elkészítésének ütemtervét,

f) koprodukciós filmalkotás esetén a filmelőállítók koprodukciós szerződését, ennek hiányában a felek megállapodását a hasznosításból származó bevételek felosztásáról és a terjesztés területi megosztásáról,

g) a filmalkotás előállításának finanszírozási tervét.”

(3) Az Mktv. 26/B. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A magyar részvételi arányok szerinti besorolásról szóló jogerős határozat hiányában vagy a támogathatóság kizárásának figyelembevétele nélkül kötött támogatási szerződés a (7) bekezdés szerinti kivétellel semmis.

(7) A jogerős határozat hiányában kötött támogatási szerződés esetében az eljárás különös méltánylást érdemlő esetben a szerződés megkötését követő egy naptári éven belül benyújtott kérelem esetén a támogatási cél megvalósulása érdekében lefolytatható a (4) és (5) bekezdésben foglalt határidőkre tekintet nélkül.

(8) A (7) bekezdés szerinti eljárásban a Hivatal nyilatkozattételre hívja fel a támogatót a támogatási cél megvalósulásához fűződő szándék fennállásának meglétéről. A Hivatal a támogató nyilatkozata és az ügy összes körülményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

(9) A (4), (5) és (7) bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.”

17. § Az Mktv. 26/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/C. § (1) A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, ha feltételezhető, hogy a változás a határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót vagy a filmgyártó vállalkozást a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti és a 28. § szerinti nyilvántartásból törölheti.”

18. § (1) Az Mktv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nyilvántartásba vételét kérő természetes személynek vagy mozgóképszakmai szervezetnek közölnie kell, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében) vagy egyéb szervezetként kéri.”

(2) Az Mktv. 28. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül az e bekezdésben meghatározott célból megkeresi az MNF-et, a minisztert, valamint az egyéb támogatót. A megkeresett szervezetek a megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkoznak arról, hogy

a) vele szemben a nyilvántartásba vett természetes személynek vagy szervezetnek, a szervezet tulajdonosának vagy alapítójának és a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más gazdálkodó szervezetnek van-e lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége, és

b) a nyilvántartásba vett szervezet vezető tisztségviselői, tulajdonosai és alapítói között van-e olyan személy, aki a nyilvántartásbavétel napját megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt felhasznált támogatással a támogatóval szemben nem számolt el vagy elszámolását a támogató nem fogadta el.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilatkozatban közölni kell a nyilvántartásba vett szervezet által igénybe vett közvetlen támogatás összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást. Ha az MNF, a miniszter vagy az egyéb támogató akként nyilatkozik, hogy

a) a nyilvántartásba vett természetes személynek vagy szervezetnek, a szervezet tulajdonosának vagy alapítójának, vagy a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más gazdálkodó szervezetnek a támogatóval szemben az e törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége van, vagy

b) a nyilvántartásba vett szervezet vezető tisztségviselői, tulajdonosai vagy alapítói között olyan személy van, aki a nyilvántartásbavétel napját megelőző három évben olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama alatt felhasznált támogatással a támogatóval szemben nem számolt el vagy elszámolását a támogató nem fogadta el,

a Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt vagy szervezetet törli a nyilvántartásból, és erről az MNF-et, a minisztert és az egyéb támogatót is értesíti.”

(3) Az Mktv. 28. § (11)-(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) A Hivatal a nyilvántartásba vett természetes személyt és szervezetet az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli a nyilvántartásból. Hivatalból való törlésnek van helye

a) a (7) bekezdésben, a 19/I. § (2) és (3) bekezdésében, és a 26/C. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, és

b) akkor, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lett volna helye, azonban a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően jutott a Hivatal tudomására vagy az nyilvántartásba vételt követően merül fel.

(12) A Hivatal a nyilvántartásból való törlésről értesíti az MNF-et, a minisztert és az egyéb támogatót.

(13) A jelentős támogatókat a Hivatal negyedévente megkeresi a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás céljából.

(14) Az e törvény szerinti támogatást nyújtó egyéb szervezet és az MTVA az általa nyújtott mozgóképszakmai támogatásokról és az általa támogatottak lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettségeiről a támogatás nyújtásakor és a fizetési kötelezettség keletkezésekor tájékoztatja a Hivatalt.”

19. § (1) Az Mktv. 31/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/B. § (1) A Hivatal a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján

a) az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás kérelmére,

b) az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultságot a filmterjesztő kérelmére

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell

a) a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát,

b) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás vagy filmterjesztő nyilatkozatát a 2. mellékletben meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján, és

c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásba vételére irányuló, továbbá a 26/A. §-ban és a 26/B. §-ban meghatározott eljárásban előterjesztett kérelemmel együtt is benyújtható. Ebben az esetben a Hivatal a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el.

(4) Az e törvény szerinti filmterjesztési célú támogatásra jogosultság megállapítására nem kell kérelmet benyújtani, ha a filmalkotás korábban már teljesítette az e törvény szerinti filmgyártási célú támogatásra jogosultság feltételeit. Ebben az esetben az előterjesztett kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapításakor

a) megvizsgálja a filmalkotás tervezett költségvetését, és ennek alapján - az e törvény szerinti feltételek együttes teljesülése esetén - megállapítja és igazolja a támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét,

b) megvizsgálja az e törvény szerinti támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra,

c) ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és

d) ellenőrzi a filmalkotás 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményeknek való megfelelését.

(6) Nem ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amely keletkezésének körülményeit tekintve akkor merült fel, amikor a Hivatal az ügyfél mulasztásából eredően még nem gyakorolhatta ellenőrzési jogosultságát, különös tekintettel a bejelentési kötelezettség elmulasztására vagy nem megfelelő teljesítésére.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott - különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre vonatkozó - követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.

(8) A Hivatal az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben szakértőt is kirendelhet. A szakértő kirendelésének költségeit a támogatott előlegezi meg. A Hivatal a szakértői vélemény alapján dönt a költség viseléséről.

(9) A 2. mellékletben meghatározott kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán

a) 1 pont adható, ha

aa) a magyarországi forgatás legalább 1 nap, de - napokban számolt mértéke - nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; vagy

ab) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei részben Magyarországon merülnek fel, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;

b) 2 pont adható, ha

ba) a magyarországi forgatás - napokban számolt mértéke - eléri a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át, de nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; vagy

bb) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka Magyarországon felmerült költségei elérik a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;

c) 3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket.

(10) A Hivatal a támogatásra jogosultsággal összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli a támogatóval, - ha a filmalkotást az MTVA támogatja - az MTVA-val és szükséges esetben az állami adóhatósággal is.

(11) A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapítása esetén az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat és tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Ha a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal a hatósági eljárásban hozott határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele.”

(2) Az Mktv. 31/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás bejelenti a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A forgatás első napját legalább 30 nappal megelőzően - ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdését legalább 30 nappal megelőzően - a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani

a) a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,

b) megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, koprodukciós, vagy nemzetközi koprodukciós vagy egyéb nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,

c) nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,

d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító és a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét, és

e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy milyen ütemezésben kéri a támogatási igazolás kiállítását.”

20. § Az Mktv. 31/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/C. § (1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja alapján a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére költségellenőrzési eljárásban ellenőrzi a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás által a filmalkotás tekintetében közvetlen filmgyártási költségként elszámolni kívánt költségeket, és határozatban állapítja meg a közvetlen filmgyártási költséget és a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) az adott filmalkotás előállítója, illetve gyártója könyvelési dokumentációjának a vizsgált filmalkotásra vonatkozó könyvelési tételeit tartalmazó, munkaszámos főkönyvi kivonatát, főkönyvi kartonjait,

b) a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges költségeit tartalmazó költségkimutatást, és

c) a filmelőállító visszavonhatatlan jognyilatkozatát, hogy a (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek eleget tesz.

(3) A Hivatal

a) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes,

b) - a 31/D. § (7) bekezdésében foglalt esetben - az MNF, vagy

c) - ha az (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedett és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte - a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet

kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki.

(4) A támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a filmalkotás előállítója, illetve gyártója nyilatkozatban vállalja az állam támogatóként történő feltüntetését a filmalkotás végefőcímében. A feltüntetés módját a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter határozza meg.

(5) A támogatási igazolás kiadása iránti

a) kérelemben - ha a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a filmelőállítóval, illetve filmgyártó vállalkozással köt szerződést a filmalkotás támogatásáról és a kérelmező a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet vagy az MNF - a támogatási igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, egyéb esetben legkésőbb a kérelem benyújtását követő 30 napon belül meg kell jelölni a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet nevét, székhelyét, adószámát és csatolni kell a filmalkotás támogatására vonatkozó szerződést,

b) kérelemhez - ha azt a Hivatal az MNF kérelmére adja ki - csatolni kell az MNF és a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet között létrejött megállapodást, továbbá a közvetett támogatás forrásának a kincstárnál e célra vezetett letéti számlára (a továbbiakban: letéti számla) történt megfizetést igazoló, a kincstár által kiállított okiratot.

(6) A támogatási igazolás tartalmazza

a) a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet megnevezését, székhelyét és adószámát,

b) a filmalkotás címét és nyilvántartási számát,

c) a kérelemben feltüntetett időszakot és a közvetlen filmgyártás költségeinek erre az időszakra eső összegét

d) a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét.

(7) Az MNF kérelmére kiadott támogatási igazolás kizárólag a (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(8) Megrendelésre készülő filmalkotás esetén a filmgyártó vállalkozás kérelme alapján - ide nem értve a (7) bekezdés szerinti kérelem alapján kiadott támogatási igazolásokat - a támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető.

(9) A Hivatal a kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben birtokába került okiratokat az igazolás kiadásának évét követő tíz évig őrzi meg.”

21. § (1) Az Mktv. 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal a támogatási igazolást - a (2) bekezdésben és a 31/C. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki. A filmalkotásra vonatkozó támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a Hivatal jogerős hatósági határozatában megállapítsa a filmalkotás után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.”

(2) Az Mktv. 31/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben, a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget.”

(3) Az Mktv. 31/D. §-a a következő (6)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben a 31/D. § (2) bekezdése szerint kiadott támogatási igazolásokat az addig összesen elszámolt és igazolt filmgyártási költségek egészére tekintettel állítja ki a 12. § (10) bekezdésében foglalt arány, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekciója, továbbá a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költség érvényesíthetősége érdekében. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.

(7) A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján a közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg

a) a 2012. évben a 3000,0 millió forintot,

b) a 2013. évben a 7000,0 millió forintot

nem haladhatja meg.

(8) A letéti számlát a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter nyitja meg. A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi művelet az e törvényben meghatározott esetekben és módon az MNF rendelkezése alapján végezhető.

(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az MNF-től, ha a Hivatal által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata jogerőre emelkedett és támogatási szerződést még nem kötött. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a Hivatal nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedésének sorrendjében történhet.

(10) Az MNF a közvetett támogatás kifizetését - a letéti számláján rendelkezésre álló keretösszeg erejéig - a (9) bekezdés szerinti sorrendben a (9) bekezdés szerint jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás részére a támogatás kifizetésére irányuló kérelmének benyújtását követő 5 banki napon belül kezdeményezi a kincstárnál.

(11) Az MNF a letéti számlán kezelt pénzösszeg terhére az e törvény szerint közvetlen támogatásban vagy az MTVA által nyújtott támogatásban is részesülő filmalkotások közvetett támogatására, legfeljebb a Hivatalnak 31/B. § (1) bekezdése szerinti kérelemre indult hatósági eljárásban hozott határozatában megállapított, a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás által az adott filmalkotás tekintetében igénybe vehető közvetett támogatásra való jogosultsága összege mértékéig tartalékot képezhet.

(12) Ha a letéti számlán rendelkezésre álló keretösszeg - a (11) bekezdésben említett tartalékot nem számítva - teljes mértékben felhasználásra kerül, a (10) bekezdésben foglalt elintézési határidő megszakad és az MNF a támogatások kifizetését a letéti számlára pótlólagosan befizetett támogatások beérkezését követően folytatja.”

22. § (1) Az Mktv. 31/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott, a mozgóképszakmai szervezetek és személyek nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően - a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön - keletkezett, és megfelel a (2)-(9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A Hivatal a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és záró napja között kerültek a produkció munkaszámos főkönyvi kivonatában könyvelésre.”

(2) Az Mktv. 31/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Gyártáshoz kapcsolódó reklámköltség a werkfilm és a standfotó előállítási költsége, valamint a gyártáshoz közvetlenül kapcsolódó egyéb, a mozgóképszakmai hatóság által ilyennek elismert költség. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, azon belül az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.”

23. § (1) Az Mktv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges feladatokat.”

(2) Az Mktv. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal az általa kezelt mozgóképszakmai statisztikai adatbázisból kérelemre adatot szolgáltat.”

24. § Az Mktv. III/A. Fejezet 6. Címe a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § A Hivatal ellátja Magyarország képviseletét az Európai Audiovizuális Obszervatóriumban.”

25. § Az Mktv. a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

„IV/A. Fejezet

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN ÁLLÓ KÖZTERÜLET FILMFORGATÁSI CÉLÚ HASZNÁLATA

35/A. § (1) A települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmalkotás - e fejezet alkalmazásában ideértve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet is - forgatása céljából történő igénybevételére e fejezetet kell alkalmazni. A közterület filmforgatási célú igénybevételének e fejezetben meghatározott szabályai nem mentesítenek a jogszabályban előírt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól, kivéve a közúti közlekedésről szóló törvényben a közút nem közlekedési célú igénybevételére vonatkozóan előírt közútkezelői hozzájárulást.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a 3. mellékletnek - községi önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében foglalt felső határnak - megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja, olyan módon, hogy a közterület filmforgatási célú használata csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben korlátozza a közterülettel határos magántulajdonú ingatlanok használatát és a korlátozás ne jelentsen aránytalan terhet a tulajdonos számára. A közterület használatáért megállapított díj a tulajdonos települési önkormányzatot illeti.

(3) A 3. melléklet szerinti legmagasabb díjak 2014. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által a 2012. évre közzétett éves fogyasztói árindexek szorzatával növelt mértékben, ezt követően évente a tárgyévet megelőző második évre közzétett éves fogyasztói árindexek szorzatával növelt mértékben emelkednek. A 3. melléklet e bekezdés szerinti módosított díjtételeit a fővárosi és megyei kormányhivatal a 2014. évtől kezdve évente honlapján közzéteszi.

(4) A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletében mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a meghatározott időtartamot vagy területmértéket el nem érő, valamint a közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos és ismeretterjesztő témájú) filmalkotások forgatásához szükséges közterület-használat díjával összefüggésben.

35/B. § (1) A 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott célú közterület-használat iránti kérelmet a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kell előterjeszteni. A filmforgatási célú közterület-használathoz szükséges valamennyi hatósági engedély iránti kérelem előterjeszthető a fővárosi és megyei kormányhivatalnál is, amely azokat haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnak. A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelemre egyes - kormányrendeletben meghatározott - eljárásokat összevont eljárásban folytat le.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal e § szerinti eljárására irányadó ügyintézési határidő 5 munkanap, amelybe nem számítanak bele a (4) bekezdésben említett időszakok.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott célú közterület-használatról a Ket. 76. §-a szerinti hatósági szerződésben állapodik meg a filmelőállítóval vagy a filmgyártó vállalkozással (a továbbiakban együtt: kérelmező). A hatósági szerződés annak a települési önkormányzati képviselő-testületnek a jóváhagyásával válik érvényessé, amelynek tulajdonában a kérelemben megjelölt közterület áll.

(4) A hatósági szerződés jóváhagyásának feltételeként a települési önkormányzat képviselő-testülete - a rendeletében foglaltak alapján - meghatározza a közterület-használat egyedi feltételeit, ideértve az érintett közterület használati díját is, és arról a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a kérelmezőt az erre irányuló megkereséstől számított 3 napon belül tájékoztatja. A kérelmező egyeztetést kezdeményezhet a képviselő-testülettel a közterület-használat feltételeiről. Az egyeztetést a kezdeményezéstől számított 3 napon belül kell megtartani és annak eredményéről a fővárosi és megyei kormányhivatalt az egyeztetésről készült jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul tájékoztatni kell. A közterület-használat feltételeinek - eredményes egyeztetés esetén módosított feltételeinek - a kérelmező általi elfogadását követően a kérelmezővel megkötött, e feltételeket tartalmazó hatósági szerződést a fővárosi és megyei kormányhivatal haladéktalanul megküldi a települési önkormányzatnak.

(5) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatósági szerződés jóváhagyását megtagadja, továbbá a jóváhagyás feltételeinek hatósági szerződésbe történő foglalásának hiányában vagy a települési önkormányzat által közölt feltételektől eltérő tartalommal megkötött hatósági szerződés semmis. Nem tagadható meg a hatósági szerződés jóváhagyása, ha az megfelel a települési önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott vagy az egyeztetés eredményeként módosított feltételeknek.

(6) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti határidőben nem hozza létre a hatósági szerződést, vagy a települési önkormányzat a jóváhagyás kérdésében a hatósági szerződés részére történt megküldésétől számított 5 munkanapon belül nem dönt, a kérelmezőt megilleti a 35/A. § (1) bekezdése szerinti kérelemben megjelölt közterületnek a kérelemben megjelölt időtartamra vonatkozó - ha pedig a kérelmező elfogadta a települési önkormányzat (4) bekezdés szerint közölt vagy az egyeztetés eredményeként módosított feltételeit, e feltételeknek megfelelő - használata. Ezt a fővárosi és megyei kormányhivatal a Ket. 71. § (4) bekezdése szerinti módon igazolja a kérelmező részére.

(7) A települési önkormányzat képviselő-testülete az e fejezetben meghatározott hatásköreit - a rendeletalkotás kivételével - a polgármesterre, az alpolgármesterre vagy a bizottságára átruházhatja.”

26. § (1) Az Mktv. V. Fejezete az Mktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos 36. §-át magában foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:

1. Cím

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések”

(2) Az Mktv. V. Fejezetének e törvénnyel megállapított 1. Címe a következő 36/A. §-sal és 36/B. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) E törvény a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCIX. törvénnyel megállapított 14. § (5) bekezdését, 19/A. § (10) bekezdését és 26/B. § (4)-(9) bekezdését a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCIX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban is alkalmazni kell.

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCIX. törvénnyel megállapított 32. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a Hivatal a 2013. évre vonatkozó adatgyűjtési feladatoktól kezdődően látja el.

(3) A kizárólag műhelyként nyilvántartott mozgóképszakmai szervezet 2012. december 31-éig kérheti a Hivataltól a 28. § (4) bekezdés szerinti minőségben történő nyilvántartásba vételét. Ha a nyilvántartott mozgóképszakmai szervezet e határidőig nem nyújt be kérelmet, vagy a kérelmét a Hivatal elutasítja, a Hivatal a kizárólag műhelyként nyilvántartott szervezetet törli a nyilvántartásából. Ha a mozgóképszakmai szervezet a műhelyen kívül más minőségében is szerepel a nyilvántartásban, a Hivatal kizárólag a műhely minőségét törli a nyilvántartásból.

36/B. § (1) A Nemzeti Digitális Adattár, a Filmhíradók Online és a Gramofon Online alkalmazásokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és kötelezettségek jogosultja és kötelezettje 2013. január 1-jétől az állam.

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCIX. törvény hatálybalépésekor a Nemzeti Digitális Adattár működtetését szolgáló, a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Társaság) tulajdonában lévő ingó vagyon 2013. január 1-jén teljes egészében és térítésmentesen az állam tulajdonába kerül.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazások működtetésével összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCIX. törvény hatálybalépésekor fennálló szerződéses jogviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek a maguk egészében és változatlan feltételekkel szállnak át az államra, az alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. A szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás tekintetében a közbeszerzésekről szóló törvény szerződésmódosításra vonatkozó szabályai nem alkalmazandók.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazások fenntartásával és működtetésével közvetlenül összefüggő jogviszonyokban a Társaság jogutódja a MaNDA.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyon tekintetében a vagyonkezelői jogot a MaNDA gyakorolja.

(6) A vagyonnak az Szt. szerinti bekerülési értéke megegyezik a vagyonnak az átadás időpontjában a Társaság által vezetett könyv szerinti értékével.

(7) Az e § szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.”

(3) Az Mktv. V. Fejezete az Mktv. e törvény hatálybalépésekor hatályos 37. §-át és 38. §-át magában foglaló módon a következő alcímnek megfelelő címmel egészül ki:

2. Cím

Felhatalmazó rendelkezések”

(4) Az Mktv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a közterületi filmforgatással összefüggő közterület-használathoz szükséges egyes engedélyek összevont eljárásban való kiadásának rendjét.”

(5) Az Mktv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a nem filmgyártásra vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek e törvény szerinti támogatásának szabályait,

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” mozivá minősítéshez szükséges feltételeket és a moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit,

c) az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.”

(6) Az Mktv. 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a filmalkotás végefőcímében az állam támogatóként való feltüntetésének módját.”

(7) Az Mktv. 37. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozóan alkalmazható mentességek és kedvezmények körét, a használat területi és időbeli korlátait, valamint a turisztikailag kiemelt közterületek körét rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a községi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használata díjának felső határát rendeletben állapítsa meg.”

(8) Az Mktv. 38. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg)

a) a Hivatal által e törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyezhető adatok körét, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, a Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatás és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,”

(9) Az Mktv. 38. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg)

g) azon eljárások vagy a nem hatósági mozgóképszakmai statisztikai feladatok körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás,”

(10) Az Mktv. 38. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg)

i) a Hatóság e törvény szerinti eljárásaihoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének és kezelésének módját és feltételeit, a díjak mértékét és a díjképzés szabályait, valamint a díj nyilvántartásának és visszatérítésének rendjét,”

(11) Az Mktv. 38. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az Elnök, hogy rendeletben állapítsa meg)

j) a mozgóképszakmai statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget, a szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás módját és idejét, valamint a mozgóképszakmai statisztikai adatbázisból történő adatszolgáltatás módját.”

(12) Az Mktv. V. Fejezetének az „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következők szerint módosul:

3. Cím

Az Európai Unió jogának való megfelelés”

(13) Az Mktv. V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

4. Cím

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

38/B. § E törvény III. Fejezete az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

27. § Az Mktv.

a) az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel,

b) a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel, és

c) a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel

egészül ki.

28. § (1) Az Mktv.

1. 1. § (3) bekezdésében a „törvény I. fejezetét és II. fejezetének 1., 2. és 4. címét” szövegrész helyébe a „törvényt” szöveg, a „költségvetésben, helyi” szövegrész helyébe a „költségvetésről szóló törvényben, helyi önkormányzat” szöveg,

2. 2. § 7. pontjában az „a 3. §” szövegrészek helyébe az „az 1. melléklet” szöveg,

3. 2. § 14. pontjában a „támogató szervezet” szövegrész helyébe a „támogató”, az „az 1. § (3) bekezdésében meghatározott,” szövegrész helyébe az „a” szöveg,

4. 2. § 20b. pontjában a „27. § szerinti nyilvántartásba” szövegrész helyébe a „mozgóképszakmai hatóság nyilvántartásába” szöveg,

5. 5. § (3) bekezdésében az „Az e törvényben meghatározott állami támogatási” szövegrész helyébe az „A mozgóképszakmai támogatási” szöveg, az „az állami támogatások” szövegrész helyébe az „azok” szöveg,

6. 5. § (4) bekezdésében az „, illetve a törvényben meghatározott állami” szövegrész helyébe az „és a mozgóképszakmai” szöveg,

7. II. Fejezet 1. alcímének címében a „támogatási” szövegrész helyébe a „mozgóképszakmai támogatási” szöveg,

8. 6. §-ában az „A fejezet célja olyan átfogó támogatási rendszer kereteinek meghatározása, amely kiszámíthatóságával elősegíti a magyar mozgóképipar stabilitását, hatékonyabbá és jobban ellenőrizhetővé teszi a közpénzek felhasználását, továbbá az állami támogatásban részesülő filmalkotásokra és mozgóképszakmai szervezetekre egységes alapfeltételeket állapít meg. Ennek megfelelően a” szövegrész helyébe az „A mozgóképszakmai” szöveg,

9. 6. § f) pontjában a „határontúli” szövegrész helyébe a „határon túli” szöveg,

10. 8. § (1) bekezdésében az „A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF)” szövegrész helyébe az „Az MNF” szöveg,

11. 9/B. § (1) bekezdés f) pontjában az „az állami” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti” szöveg,

12. 9/B. § (1) bekezdés h) pontjában a „mozgóképszakmai állami” szövegrész helyébe a „mozgóképszakmai” szöveg,

13. 12. § (1) bekezdésében a „szelektív támogatás útján” szövegrész helyébe az „- a filmalkotás jellemzőitől, így különösen a filmalkotás forgatókönyvétől, költségvetésétől, művészi értékétől, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személyétől, vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően - pályázat vagy egyedi kérelem alapján” szöveg,

14. 12. § (2) bekezdésében az „A szelektív támogatáson belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak.” szövegrész helyébe a „Közvetlen támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában nyújtható.” szöveg, a „támogató szervezetek határozzák” szövegrész helyébe a „támogató határozza” szöveg,

15. 12. § (4) bekezdésében a „nyújtott állami támogatás felső határának (maximális mértékének) elérése szempontjából a támogató szervezetek számától függetlenül valamennyi mozgóképszakmai állami” szövegrész helyébe a „nyújtható támogatás maximális mértékének meghatározása szempontjából a filmalkotáshoz nyújtott valamennyi” szöveg, az „állami támogatását” szövegrész helyébe a „támogatását” szöveg,

16. 12. § (5) bekezdésében az „A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács)” szövegrész helyébe az „Az MTVA - a Médiatanács” szöveg,

17. 12. § (6) bekezdésében a „más támogató szervezetekkel” szövegrész helyébe az „a támogatóval” szöveg,

18. 12. § (9) bekezdésében az „Az e törvény szerinti közvetett állami” szövegrész helyébe az „A közvetett” szöveg,

19. 13. § (2)-(4) bekezdésében az „A közvetlen és közvetett támogatás” szövegrész helyébe az „Az e törvény szerinti támogatás” szöveg,

20. 13. § (3) bekezdésében a „közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek - több támogató esetén a támogatás arányában -” szövegrész helyébe a „támogatónak” szöveg,

21. 13. § (6) bekezdésében a „megítélésekor a filmalkotással kapcsolatos első állami támogatásra” szövegrész helyébe a „megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására” szöveg,

22. 13. § (7) bekezdésében, 14. § (3) bekezdés d) pontjában, 14/A. § (4) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében a „támogató szervezet” szövegrészek helyébe a „támogató” szöveg,

23. 13. § (9) bekezdésében az „E törvény szerinti közvetlen” szövegrész helyébe a „Közvetlen” szöveg,

24. 14. § (1) bekezdésében az „e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti támogatásban a 28. §-ban” szöveg, a „támogató szervezet” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg,

25. 14. § (3) bekezdésében a „közvetlen és közvetett” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti” szöveg,

26. 14. § (3) bekezdés d) pontjában a „támogató szervezettel” szövegrész helyébe a „támogatóval” szöveg,

27. 14. § (3) bekezdés i) pontjában az „állami támogatás folyósításkor” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti támogatás folyósításakor” szöveg,

28. 14. § (3) bekezdés e) és f) pontjában az „a szervezet” szövegrész helyébe az „a gazdálkodó szervezet” szöveg, az „olyan szervezet” szövegrész helyébe az „olyan gazdálkodó szervezet” szöveg, a „támogató szervezet” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg,

29. 14. § (4) és (6) bekezdésében, 14/A. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 15. § (1) és (2) bekezdésében a „támogató szervezet” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg,

30. 14. § (6) bekezdésében a „támogató szervezetnek” szövegrész helyébe a „támogatónak” szöveg,

31. 14/A. § (6) bekezdésében a „támogató szervezetre” szövegrész helyébe a „támogatóra” szöveg,

32. 15. § (1)-(3) bekezdésében a „Szelektív” szövegrész helyébe a „Közvetlen” szöveg,

33. 15. § (4) bekezdésében az „a jelen” szövegrész helyébe az „az e” szöveg,

34. 18. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

35. 18. § (3) bekezdésében az „NMHH főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató)” szövegrész helyébe az „NMHH főigazgatójának” szöveg, az „a főigazgató” szövegrész helyébe az „az NMHH főigazgatója” szöveg,

36. 19. § (1) bekezdés f) pontjában az „a közvetett és közvetlen állami” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti” szöveg,

37. 19/A. § (4) bekezdésében a „támogató szervezet” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg,

38. 19/A. § (7) bekezdésében az „Amennyiben a Hatóság - jelen törvény” szövegrész helyébe a „Ha a Hatóság - az e törvény” szöveg,

39. 19/E. § (2) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti” szöveg,

40. 19/H. § (8) bekezdés c) pontjában az „amennyiben a jelen törvény” szövegrész helyébe a „ha e törvény” szöveg,

41. 19/H. § (8) bekezdés d) pontjában a „jelen törvényben és az a) pontban külön” szövegrész helyébe az „e törvényben” szöveg,

42. 19/I. § (1) bekezdésében az „a jelen törvény” szövegrész helyébe az „az e törvény” szöveg,

43. 19/I. § (1)-(3) bekezdésében az „az állami” szövegrész helyébe az „a központi” szöveg,

44. 19/I. § (2) és (3) bekezdésében a „közvetlen és közvetett” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti” szöveg,

45. 25/B. § (2) bekezdésében az „a 3. §-a” szövegrész helyébe az „az 1. melléklet” szöveg,

46. 26/B. § (2) bekezdésében az „Az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen állami” szövegrész helyébe az „A közvetlen” szöveg,

47. 25/C. § (2) bekezdésében a „támogató szervezeteket” szövegrész helyébe a „támogatót” szöveg,

48. 28. § (1) bekezdésében a „közvetlen vagy közvetett állami” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti” szöveg, az „1. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg,

49. 28. § (2) bekezdésében a „képviselője nevét és lakóhelyét” szövegrész helyébe a „képviselője nevét és lakóhelyét, valamint tulajdonosát vagy alapítóját” szöveg,

50. 28. § (9) bekezdésében a „támogató szervezet” szövegrészek helyébe a „támogató” szöveg, a „támogató szervezettel” szövegrészek helyébe a „támogatóval” szöveg,

51. 29. § (1) bekezdés d) pontjában az „a jelen törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg,

52. 29. § (2) bekezdésében az „állami támogatást nyújtó szervezet” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti támogatást nyújtó” szöveg,

53. 30. § (1) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti” szöveg,

54. 30. § (2) bekezdésében és 31. § (2) bekezdésében a „külön” szövegrész helyébe a „kiadott” szöveg,

55. 31/A. § (2) bekezdésében az „a közvetlen és közvetett támogatásokhoz kapcsolódó jelen törvény szerinti” szövegrész helyébe az „az e törvény szerinti” szöveg,

56. III/A. Fejezet 5. cím az „A támogatásra jogosultság igazolása” alcímében az „igazolása” szövegrész helyébe a „megállapítása” szöveg,

57. 31/D. § (3) bekezdésében a „több támogató” szövegrész helyébe az „a közvetett támogatás forrását biztosító több szervezet” szöveg,

58. 31/F. § (1) bekezdés a) pontjában az „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.)” szövegrész helyébe az „az Szt.” szöveg,

59. 31/F. § (5) bekezdésében az „a jelen” szövegrész helyébe az „e” szöveg,

60. 31/G. § (4) bekezdésében a „közvetett állami támogatási eljárásban az I. § (3) bekezdése szerinti közvetlen támogatást nyújtó támogató szervezet az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki” szövegrész helyébe a „közvetlen támogatást nyújtó - e rendelkezés alkalmazásában ideértve az MTVA-t is - az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki” szöveg,

61. 32. § (4) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „e törvény szerinti” szöveg,

62. 36. § (2) bekezdésében a „jelen törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg,

63. 38. § d) pontjában a „támogató szervezetek” szövegrészek helyébe a „támogató” szöveg,

64. 38. § f) pontjában a „megállapított közvetett és közvetlen állami” szövegrész helyébe a „megállapított, e törvény szerinti” szöveg

lép.

(2) Az Mktv. 31/B. § (7) bekezdésében a „(6)” szövegrész helyébe a „(2a) és (6)” szöveg lép.

29. § (1) Hatályát veszti az Mktv.

1. 1. § (3) bekezdésében a „, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra” szövegrész,

2. 9/A. § (4) bekezdésében a „műhelyek,” szövegrész,

3. 12. § (6) bekezdésében, 13. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, 28. § (9) és (10) bekezdésében, 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, 32. § (3) bekezdésében az „állami” szövegrész,

4. 12. § (10) bekezdésében az „állami” szövegrészek,

5. 14. § (3) bekezdés a) pontjában az „a 27. § szerinti” szövegrész,

6. 14. § (3) bekezdés h) pontjában, 25. § (2) bekezdésében, 25/C. § (1) bekezdés a) pontjában a „külön” szövegrész,

7. 19. § (1) bekezdés f) pontjában a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti” szövegrész,

8. 29. § (1) bekezdés b) pontjában az „igénylő által” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Mktv.

1. 2. § 9., 10., 12., 22. és 26. pontja,

2. I. Fejezet 3. Címe,

3. 12/B. §-a,

4. 26/A. § (5) bekezdése,

5. 27. §-a, és

6. IV. Fejezete

30. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 19. § (2) bekezdése és a 28. § (2) bekezdése e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(3) A 25. §, a 26. § (4) és (7) bekezdése, valamint a 27. § c) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

31. § A 28. § (1) bekezdés 35. és 36. pontja és a 29. § (1) bekezdés 7. pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2012. évi CXCIX. törvényhez

1. melléklet a 2004. évi II. törvényhez

Besorolási kategóriák

A) Játékfilmalkotás

A B
1 Magyar elemek Elérhető pont
2 1. Szerzők:
3 Rendező 12
4 Forgatókönyvíró 8
5 Zeneszerző 4
6 Összesen 24
7 2. Filmelőállító
8 Filmelőállító cég 10
9 Producer 5
10 Összesen 15
11 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 15
12 4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő):
13 Főszereplők 10
14 Mellékszereplők 5
15 Összesen 15
16 5. a) Művészeti munkatársak:
17 Operatőr 3
18 Vágó 2
19 Díszlet- és látványtervező 2
20 Jelmeztervező 2
21 Maszkmester 1
22 b) Technikai munkatársak:
23 Hangmérnök 2
24 Szakalkalmazottak 2
25 Munkások 1
26 Összesen 15
27 6. Forgatási és utómunka:
28 a) A filmalkotás elkészítésének helye
29 Forgatási helyszínek 3
30 Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés) 2
31 b) A forgatás céljára igénybe vett technika
32 Kép 2
33 Világítás 1
34 Technikai szerkezetek 1
35 c) Hangi utómunka (keverés) 3
36 d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka 4
37 Összesen 16

B) Animációs filmalkotás, és számítógépes vagy játékprogramban megjelenő filmalkotás

A B
Magyar elemek Elérhető pont
1 1. Szerzők:
2 Irodalmi könyv szerzője 6
3 Figuratervező 4
4 Képesforgatókönyv-író 7
5 Rendező 10
6 Zeneszerző 3
7 Összesen 30
8 2. Filmelőállító
9 Filmelőállító cég 10
10 Producer 5
11 Összesen 15
12 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 10
13 4. Szereplők (figurák hangjai) 3
14 5. Művészeti és technikai munkatársak:
15 Képtervezők és vezető képtervező 10
16 Háttértervező 4
17 Animátorok 10
18 Kifestők 7
19 Kompozitáló 3
20 Összesen 34
21 6. Utómunkák
22 Vágó 4
23 Hangmérnök 4
24 Összesen 8

C) Dokumentumfilm-alkotás és tudományos ismeretterjesztő filmalkotás

A B
1 Magyar elemek Elérhető pont
2 1. Szerzők:
3 Rendező 12
4 Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg 8
5 Zeneszerző 4
6 Összesen 24
7 2. Filmelőállító
8 Filmelőállító cég 10
9 Producer 5
10 Összesen 15
11 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás 13
12 4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): 15
13 5. Művészeti és technikai munkatársak:
14 Operatőr 10
15 Hangmérnök 4
16 Vágó 3
17 Összesen 17
18 6. Forgatási és utómunka:
19 a) Forgatási helyszínek 6
20 b) A forgatás céljára igénybe vett technika 2
21 c) Hangi utómunka (keverés) 4
22 d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka 4
23 Összesen 16

2. melléklet a 2012. évi CXCIX. törvényhez

2. melléklet a 2004. évi II. törvényhez

  Vissza az oldal tetejére