Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.22.)

2012. évi CCVIII. törvény

egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról * 

I. Fejezet

Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes törvények módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 99/E. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés alapján létesített munkaviszony - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdésétől eltérően - a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás időtartamára a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghosszabbítható.”

(2) Az Szt.

a) 36. § (1) bekezdés c) pontjában és 37/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „keretében képzési támogatásként” szövegrész helyébe a „keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként” szöveg, a „részesül, a keresetpótló juttatás” szövegrész helyébe a „részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás” szöveg,

b) 58/A. § (1) bekezdésében a „külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,

c) 58/A. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „normatív állami hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,

d) 58/A. § (2d) bekezdésében a „normatív hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

e) 68/B. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) pontjában, 92/C. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében és c) és d) pontjában, 92/C. § (7) bekezdésében, 119/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 126. §-ában, 127. § (2) és (3) bekezdésében, 127/A. § (4) bekezdésében, 132. § (1) bekezdés g) pontjában a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

f) 92/C. § (6) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrészek helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

g) 94/L. § (4) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásban” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban” szöveg,

h) 115. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

i) 115. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulással” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

j) 125. § a) pontjában a „normatív állami hozzájárulásokkal” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

k) 127. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulások” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatások” szöveg

lép.

2. § Hatályát veszti az Szt. 4. § (7) bekezdése.

2. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

3. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kerületi önkormányzat a 62. § (1) bekezdésében említett lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó - 1994. március 31. napját követően befolyó, és a 62. § (5) bekezdése szerint csökkentett - bevételének ötven százalékát a fővárosi önkormányzat elkülönített számlájára köteles befizetni.”

(2) Az Ltv. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fővárosi önkormányzat elkülönített számláján az (1) és (2) bekezdés alapján 2013. január 1-jén rendelkezésre álló összeg hatályban lévő szerződéssel le nem kötött részét a fővárosi önkormányzat legkésőbb 2013. június 30-áig a befizetést teljesítő kerületi önkormányzatok között pályázat útján

a) a kerületi önkormányzati tulajdonú lakóépületek (lakóépületrészek) felújítására, részleges bontására, a felújítás és bontás során megszűnő önkormányzati lakások pótlására,

b) a felújítandó lakóépülethez közvetlenül kapcsolódó vonalas infrastrukturális beruházásokra vagy meglévő ilyen vonalas infrastruktúra-hálózat, illetve létesítmény felújítására, vagy

c) a kerületi önkormányzat és a fővárosi önkormányzat által megkötött együttműködési megállapodás alapján, városrehabilitációt megvalósító programokra

osztja szét.”

(3) Az Ltv. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kerületi önkormányzatnak a (3) bekezdés szerint nyújtott támogatás az adott beruházás, felújítás elismerhető költségei teljes összegére is kiterjedhet. A felhasználás feltételeit és a pályázati eljárás rendjét a fővárosi önkormányzat rendeletben szabályozza.”

(4) Az Ltv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § (1) A kerületi önkormányzat a 63. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségét akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a kerületi önkormányzat a kincstár számára 2013. június 30-áig dokumentumokkal alátámasztva igazolja, hogy a befizetési kötelezettség teljesítésének időszaka alatt legalább a befizetési kötelezettség összegének megfelelő mértékben saját forrásaiból a 62. § (3) bekezdése szerinti lakáscélokat, illetve az önkormányzat alapfeladataihoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat, felújításokat vagy társasházi felújítási célú pályázatokat finanszírozott.

(2) A kincstár 2013. július 31-éig értesíti a kerületi önkormányzatot a dokumentumokkal alátámasztott igazolás elfogadásáról, illetve el nem fogadás esetén a fenti időpontig a még szükséges adatok és a határidő pontos megjelölésével hiánypótlásra szólítja fel.

(3) Ha a kincstár a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást követően sem tartja elfogadhatónak az (1) bekezdés szerinti igazolást, azt 2013. augusztus 15-éig - határozattal - elutasítja.

(4) A kincstár eljárására az e §-ban foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(5) A kincstár eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás. A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kerületi önkormányzat a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Törvényszéktől.”

(5) Az Ltv. az „Állami szervekre vonatkozó külön rendelkezések” alcíme a következő 87/C. §-sal egészül ki:

„87/C. § Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a 63. § (3) bekezdése szerinti támogatás felhasználási feltételeit és a támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat rendeletben határozza meg.”

3. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

4. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

a) 43. § (9) bekezdésében, 43/A. § (5) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulást” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatást” szöveg,

b) 143. § (3) bekezdés a) pontjában a „normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és gyermekjóléti normatíva)” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

c) 143. § (3) bekezdés b) pontjában, 143. § (5) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulással” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatással” szöveg,

d) 143. § (4) bekezdésében a „szociális és gyermekjóléti normatíva” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás” szöveg,

e) 145. § (1) bekezdésében a „külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra, illetve feladatfinanszírozásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,

f) 145. § (2) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásra” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra” szöveg,

g) 145. § (2b) bekezdésében a „normatív hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

h) 145. § (3) bekezdésében a „normatív hozzájárulásban és” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított” szöveg,

i) 145. § (4) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

j) 147. § (1) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulás vagy a feladatfinanszírozás” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg,

k) 148. § (11) bekezdésében a „normatív állami hozzájárulásban nem részesülő fenntartó esetén - kivéve az állami fenntartású intézményeket -” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban nem részesülő fenntartó esetén” szöveg,

l) 162. § (1) bekezdés s) pontjában a „vehető normatív állami hozzájárulás” szövegrész helyébe a „vehető, központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a Gyvt. 143. § (3) bekezdés c) pontja.

4. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

6. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 34. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik az 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonnyal.

(15) A járulékfizetés alapja a (14) bekezdés szerinti esetben a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese. A járulékokat a Köztársasági Elnöki Hivatal fizeti meg és vallja be, továbbá teljesíti a biztosítotti bejelentést.”

(2) A Tbj. 56/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a társadalombiztosítási egyéni számla vezetéséért felelős államigazgatási szerv részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.”

5. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

7. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:)

j) a főállású kisadózó társadalombiztosítási ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben meghatározott összeget.”

(2) A Tny. 22. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az 1988. január 1-jétől elért, (1)-(5) bekezdés szerinti kereseteket, jövedelmeket -ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével, továbbá

b) a személyi jövedelemadónak

ba) - 2010. január 1-jét megelőzően és 2012. december 31-ét követően elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével,

bb) - 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén - a keresetek, jövedelmek a) pont szerint csökkentett összege és az ezen összegre számított adóalap-kiegészítés együttes összegére képzett összegével.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 1991. évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, 2006. évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni.

(8) Ha az (5) bekezdés alkalmazása során 1988. január 1-je előtti keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell naptári évenként csökkenteni.

(9) A nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért és a (6)-(8) bekezdés szerint csökkentett keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve naptári évenként a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.”

(3) A Tny. 22. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,

a) a 372 001 és 421 000 forint közötti átlagkeresetrész 90 százalékát,

b) a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész 80 százalékát

kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni.”

8. § (1) A Tny. 22/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.”

(2) A Tny. 22/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.

(5) Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető. Ebben az esetben a (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.”

9. § A Tny. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Visszamenőlegesen történő igényérvényesítés esetén nem folyósítható az öregségi nyugdíj arra az időszakra, ami alatt az öregségi nyugdíjas a 83/C. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állt.”

10. § A Tny. a következő 83/C. §-sal egészül ki:

„83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.

(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.

(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

11. § A Tny. a következő 102/I. §-sal egészül ki:

„102/I. § (1) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszony fennállásának tényét 2013. április 30-áig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.

(2) A 2013. január 1-jén a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy öregségi nyugdíját - ha a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.”

12. § (1) A Tny. 79. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását - a határozat vele való közlését követő tíz munkanapon belül -

a) pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

b) EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT a államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára,

c) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással

teljesíti.”

(2) A Tny. 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) bekezdéstől eltérően a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult kérelmére a nyugellátást negyedévente, félévente vagy évente utólag kell folyósítani, ha a nyugellátás havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegét.”

(3) A Tny. 79. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.”

13. § A Tny. 101/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet vagy szerveket,

b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet vagy szerveket,

c) a társadalombiztosítási egyéni számlát vezető szervet vagy szerveket.”

14. § A Tny.

a) 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „jogviszonyból származó - nyugdíjjárulék-alapot képező - keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet” szövegrész helyébe a „jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet” szöveg,

b) 39. § (2) bekezdésében a „biztosítási idejének” szövegrész helyébe a „biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének” szöveg,

c) 101. § (1) bekezdés e) pontjában a „2013. január 1-je előtti nyugellátás” szövegrész helyébe a „nyugellátás” szöveg

lép.

6. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

15. § (1) A magánnyugdíjról és a magányugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alapot öttagú igazgatóság irányítja.”

(2) Az Mpt. 94. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság tagja:)

c) az Alap tagjaitól független szakemberek közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett két személy.”

(3) Az Mpt. 94. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az igazgatóság elnöke az igazgatóság tagjai közül a Felügyelet javaslata alapján a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter által kinevezett személy.”

(4) Az Mpt. 94. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az igazgatóság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. Az igazgatóság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.”

(5) Az Mpt. a következő 131/A. §-sal egészül ki:

„131/A. § A Felügyelet a Pénztárak Központi Nyilvántartása vezetése feladatának megszűnésére tekintettel a Pénztárak Központi Nyilvántartása adatállományát 2013. január 15-ig átadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság részére, amely azt jogszabályban foglalt feladatai ellátásához és a társadalombiztosítási egyéni számla kialakításához használja fel.”

7. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

16. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét.”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet a mozgóképről szóló törvényben meghatározott közgyűjteményi feladatain túl részt vesz a magyar kulturális örökség digitális megőrzésében és széleskörű hozzáférhetőségének megteremtésében.”

8. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény módosítása

17. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2012. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. december 31-ig” szöveg lép.

9. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

18. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható

a) az Új Széchenyi Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása,

b) a hazai - a Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása,

c) európai uniós együttműködés keretében megvalósuló - a Kormány által jóváhagyott - K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása,

d) a Kormány által jóváhagyott, az Alap forrásai terhére megvalósítandóként nevesített, nemzetgazdasági növekedést és a K+F kapacitás ösztönzést elősegítő projektek támogatása,

e) az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.”

(2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Alap költségvetési befizetést teljesít a tudás-intenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében. A befizetés összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

(3) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Nemzeti Fejlesztési Terv” szövegrész helyébe az „az Új Széchenyi Terv” szöveg lép.

10. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

19. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerűen működik, továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója)

b) egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,

c) cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát.”

(2) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A cégjegyzékben nyilvántartott fogadó intézmény, illetve a fenntartója cégkivonatát a miniszter a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.”

(3) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Ha a szervezet adatairól szóló, a nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolásának (hatályos kivonat) benyújtására kötelezett civil szervezet a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja vagy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mellékletet a bejelentéshez nem csatolja, a hatályos kivonatot a miniszter saját hatáskörben szerzi be a bíróságtól.”

20. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés c) pontjában a „bíróság” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg lép.

21. § Hatályát veszti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

a) 11. § (4) bekezdés a) pontjában az „egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég,” szövegrész,

b) 11. § (5) bekezdésében a „bírósági” szövegrész.

11. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

22. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 112. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A biztosítottak 2009. december 31-éig fennállt jogviszonyáról szóló adatokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell megküldeni. Az említett időpontot követő időszakra a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó kifizetésekről az állami adóhatóság részére kell bevallást teljesíteni. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.”

23. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet V. 1. e) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „szerv és az állami adóhatóság” szöveg lép.

12. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása

24. § (1) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény alkalmazásában a tárgyév azon év, amelyre vonatkozóan a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között megosztandó bevételek a forrásmegosztásról szóló közgyűlési rendeletben meghatározásra kerülnek.”

(2) Az Fmt. 2-7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat

a) a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendeletével - törvény alapján - a fővárosi önkormányzat által kivetett helyi adóból származó bevétel, valamint

b) ha a helyi adókról szóló törvény alapján a kerületi önkormányzat képviselő-testülete előzetes beleegyezését adta ahhoz, hogy az általa kivethető helyi adót a fővárosi önkormányzat közgyűlése vesse ki, a fővárosi önkormányzat közgyűlésének rendelete alapján kivetett helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás e törvényben meghatározott szabályok szerint osztottan illeti meg.

3. § A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § alapján osztottan megillető bevételekből a fővárosi önkormányzatot 51%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 49% részesedés illeti meg. A fővárosi önkormányzat az őt megillető 51%-ból 4 százalékpontnak megfelelő összeget a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles a tárgyévben fordítani.

4. § (1) A kerületi önkormányzatokat a 2. § a) pontja alapján a 3. § szerinti mértékben mindösszesen megillető forrás az egyes kerületi önkormányzatok között az 1. melléklet szerinti arányban kerül felosztásra.

(2) A 2. § b) pontja szerinti helyi adóból származó bevétel és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás 3. § szerinti mértékének a helyi adó kivetését a fővárosi önkormányzat közgyűlésének átengedő kerületi önkormányzatok közötti felosztása az 1. mellékletben ezen kerületek sorában szereplő mértékek arányában történik.

5. § (1) A fővárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletének tervezetét a kerületi önkormányzatok részére - véleményezés céljából - a tárgyév január 10-éig küldi meg. A véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot kell biztosítani. A fővárosi önkormányzat közgyűlése a forrásmegosztási rendeletet a tárgyév január 31-éig lépteti hatályba.

(2) A tárgyévi forrásmegosztási rendelet hatálybalépéséig a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § szerinti osztott bevételekből származó összeg 3-4. §-ok alapján számított mértéke illeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elfogadott forrásmegosztási rendeletben megállapított tárgyévi összegek (3) bekezdés szerinti utalása során a tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet elfogadását megelőzően megosztott bevételre figyelemmel kell lenni.

(3) A fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatokat megillető osztott, tárgyhónapban befolyt bevétel 3-4. §-ok szerint számított hányadát havi rendszerességgel a tárgyhót követő hónap 10. napjáig utalja át.

6. § (1) A fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó hatályos forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevőszék felülvizsgálja. Az Állami Számvevőszék a forrásmegosztási rendeletben szereplő adatok megalapozottságának és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességének vizsgálatába könyvvizsgálót vonhat be.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során a fővárosi önkormányzat vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlanul forráshoz jutott vagy az őt jogszerűen megillető forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ennek mértékével az e törvény alapján meghatározott, a felülvizsgálat lezárását követő évi forrásmegosztást a fővárosi önkormányzat rendeletében módosítja.

7. § Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a tárgyévre vonatkozóan a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek összegét rendeletben határozza meg.”

25. § Fmt. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

26. § Hatályát veszti az Fmt. 8. §-a, 9. § (1)-(4) bekezdése és 10. §-a.

13. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosítása

27. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alap az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat térítésmentesen átadja az államnak, amelyeket az állam névértéken (nem kamatozó értékpapír esetében nyilvántartási áron) vesz át és von be, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.”

14. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

28. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül.”

(2) A Kbt. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként, az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és működtetett intézményenként, az országgyűlési képviselőcsoportok törvény alapján biztosított működési kerete terhére lefolytatandó beszerzésekkor pedig képviselőcsoportonként külön kell alkalmazni. A (2) bekezdést továbbá külön kell alkalmazni az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 10. § (1) bekezdésében említett szerveknek a részükre jóváhagyott részelőirányzataik terhére megvalósítandó beszerzései vonatkozásában.”

(3) A Kbt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.”

(4) A Kbt. 40. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja - függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére -, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9) bekezdés], valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni.”

(5) A Kbt. 125. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen:)

a) a szerződésnek védett munkahely vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;”

(6) A Kbt. 125. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A szerződésbe foglalhatók olyan rendelkezések, amelyek minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítik a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen rendelkezések esetében nem kell vizsgálni a 132. §-ban foglalt feltételek fennállását, az előirányzott változások azonban nem eredményezhetik a szerződés tárgyának alapvető megváltozását.”

(7) A Kbt. 181. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 4. § 23. pontját, 29. § (1) bekezdését, 40. § (3) és (4) bekezdését, valamint 125. § (3) bekezdés a) pontját és (10) bekezdését a 2013. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra kell alkalmazni. Ahol e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály védett foglalkoztatót említ, azon védett munkahelyet kell érteni.”

(8) A Kbt. 182. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„16. a védett munkahelyek, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját;”

29. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében az „az állami köznevelési intézményfenntartó által fenntartott és működtetett intézményenként,” szövegrész.

15. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

30. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”

(2) Az Mmtv. 7. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott

a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy

b) keresőképtelen.

(4a) A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.”

16. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

31. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

c) likvid hitel: a naptári éven belül lejáró futamidejű hitel.”

(2) A Gst. 4. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A központi költségvetésről szóló törvény végrehajtása során az Alaptörvény 37. cikk (2)-(3) bekezdése szerinti kölcsön felvételekor, pénzügyi kötelezettség vállalásakor a költségvetési év várható bruttó hazai terméke és az államadóság költségvetési év utolsó napjára tervezett, az (1) bekezdés szerint meghatározott értékét kell számításba venni.”

(3) A Gst. 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Nem érinti az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerinti kölcsön felvételére, pénzügyi kötelezettség vállalására irányuló szerződés érvényességét, ha a kölcsön felvételekor, a pénzügyi kötelezettség vállalásakor nem ismert okból a költségvetési év utolsó napján az államadósság-mutató meghaladja a viszonyítási év mutatójának értékét.”

(4) A Gst. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel.”

(5) A Gst. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 4. § (2) bekezdésének hatálybalépéséig a központi költségvetésről szóló törvényt úgy kell megalkotni, hogy annak alapján az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet szerint számított hiány-mutató értéke nem lehet nagyobb, mint a bruttó hazai termék 3%-a.”

(6) A Gst. a következő 49. §-sal egészül ki:

„49. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvény alapján átvállalással érintett önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekre vonatkozó, az átvállalás miatt szükségessé vált szerződésmódosításokhoz nem szükséges a Kormány 10. § (13) bekezdés szerinti hozzájárulása.”

(7) A Gst. a következő 50. §-sal egészül ki.

„50. § Az önkormányzat 2013. január 1. és március 31. között - a 10. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti ügyletek, valamint a 10. § (10) bekezdése szerinti adósságmegújító hitel kivételével - nem köthet adósságot keletkeztető ügyletet.”

32. § (1) Hatályát veszti a Gst. 49. §-a.

(2) Hatályát veszti a Gst. 50. §-a.

17. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

33. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

m) maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány,”

(2) Az Áht. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiemelt előirányzatokat a Kormány rendeletében meghatározott részletes előirányzatokra (a továbbiakban: rovat) kell bontani. A rovatok egységes rovatrendet képeznek.”

(3) Az Áht. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a törvényben kijelölt kezelő szerv látja el.”

(4) Az Áht. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.”

(5) Az Áht. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkot, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.”

(6) Az Áht. 28. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kiemelt előirányzatairól, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti bevételeiről és kiadásairól a Kormány rendeletében foglaltak szerint kincstári költségvetést kell készíteni.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja központi költségvetésről szóló törvényben, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai egységes rovatrend szerinti részletezéséről a Kormány rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést kell készíteni. A Kormány rendelete elrendelheti az elemi költségvetésben egyéb, a gazdálkodással összefüggő tervadatok elkészítését is.

(4) A (2) bekezdés szerinti kincstári költségvetésnek, valamint a (3) bekezdés szerinti költségvetési rendeletnek, határozatnak és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.”

(7) Az Áht. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fejezetet irányító szerv - a 32. § b)-g) pontja szerinti előirányzatok kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha

a) a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, vagy

b) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges.”

(8) Az Áht. 33. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás - a (4) bekezdés b) pontja szerinti és az olyan előirányzat-átcsoportosítás kivételével, amely az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadásokkal érintett fejezeti kezelésű előirányzatok javára történik - a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével történhet.”

(9) Az Áht. 24. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. Az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, rovatok közötti átcsoportosítás

35. § Az előirányzat-csoportok, a kiemelt előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a Kormány rendeletben határozza meg.”

(10) Az Áht. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére - a 32. § a) pontja szerinti előirányzatok kivételével - több évre, vagy a költségvetési éven túli évre szóló kötelezettség nem vállalható.”

(11) Az Áht. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.”

(12) Az Áht. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 72. § (2) bekezdése szerinti elszámolásokra és a 73. § szerinti bevételek elszámolására és kiadások teljesítésére is alkalmazni kell.”

(13) Az Áht. 31. alcíme a következő 45/A. §-sal és 45/B. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) Az állam Magyarország területén székhellyel rendelkező, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján banknak minősülő hitelintézetben a piaci magánbefektető elv alapján, jogi és adózási megfelelőségi vizsgálat lefolytatását követően, középtávú üzleti tervvel alátámasztott alaptőke-felemeléssel, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére tulajdonosi részesedést szerezhet.

(2) Az alaptőke felemelésére vonatkozó, valamint az állam tulajdonszerzésének bejegyzésére irányuló jogügylet tekintetében, továbbá a hatósági és bírósági eljárásokban az államot a gazdaságpolitikáért felelős miniszter képviseli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alaptőke-felemeléssel megszerzett állami tulajdonosi részesedéssel működő bank (a továbbiakban: Bank) állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a gazdaságpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetében a 41. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

45/B. § (1) A Bankra a gazdasági társaságokról szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a hitelintézeti törvényben meghatározott előírások betartása mellett.

(2) A Bank ügyvezető szerve az igazgatóság, amely az igazgatóság elnökéből és további igazgatósági tagokból áll.

(3) A Bank munkaszervezetének élén vezérigazgató áll, akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg.

(4) A vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesei felett a munkáltatói jogokat az igazgatóság gyakorolja.

(5) A Bank működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését felügyelő bizottság végzi.

(6) Nem lehet az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság tagja, aki

a) országgyűlési, illetve önkormányzati képviselő, miniszter, polgármester, főpolgármester,

b) büntetett előéletű,

c) a vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.

(7) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagja, a vezérigazgató pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.

(8) Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság, a vezérigazgató vagy annak helyettese tevékenysége jogszabályba, a Bank létesítő okiratába vagy közgyűlése határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az állam érdekeit, ezt köteles jelezni a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek is.

(9) A felügyelő bizottság tagja feladatát az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeit képviselő tag esetében az állam érdekeinek elsődlegessége alapján látja el. A tagok - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.”

(14) Az Áht. 49. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. Finanszírozási bevételek és kiadások”

(15) Az Áht. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatások felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során a költségvetési év utolsó napjáig ellenőrzi.”

(16) Az Áht. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a kincstár a költségvetési támogatások felhasználását megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot a költségvetési támogatásról vagy annak egy részéről való lemondásra. A végzésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az 58. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a kincstár jogosult a költségvetési támogatás visszavonására, módosítására.”

(17) Az Áht. 72. és 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési hiány finanszírozása, a költségvetési többlet felhasználása a finanszírozási bevételeken és kiadásokon keresztül valósul meg.

(2) Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak.

(3) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletbén kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni.

73. § (1) Finanszírozási bevételek és kiadások

a) az államháztartás mindkét alrendszerében:

aa) a befektetési vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, beváltása a vételárban, eladási árban elismert kamat kivételével,

ab) a hosszú és rövid lejáratú hitel, kölcsön - ide értve a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti ügyleteket is - felvétele és tőkeösszegének törlesztése,

ac) a szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése és visszavonása,

ad) finanszírozási bevételként a költségvetési maradvány, vállalkozási maradvány,

ae) a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kiadási és bevételi előirányzatainak különbségeként az államháztartás központi alrendszerében központi támogatásként, az államháztartás önkormányzati alrendszerében irányító szervi támogatásként folyósított támogatás kiutalása és fizetési számlán történő jóváírása,

af) a pénzügyi lízing lízingbevevői félként a lízingszerződésben kikötött tőkerész törlesztésére teljesített kiadások,

b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében:

ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek,

bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítéséből származó realizált eredményének tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül,

bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2001. évi XX. törvény 5. § (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredő, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások előjelre való tekintet nélkül,

bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések - alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendő összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellően megalapozott,

be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei, és

bf) a 78. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezések és azok visszatérítése.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, devizában meghatározott ügyleteket a kibocsátásakor, értékesítésekor, vásárlásakor, beváltásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti műveletek figyelembevétele mellett -meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni.”

(18) Az Áht. 79. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A Kincstár a 72. § (2) bekezdése szerinti pénzeszközök elkülönítésére letéti és más sajátos elszámolási, lebonyolítási számlákat vezethet.”

(19) Az Áht. 59. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. Maradványelszámolás”

(20) Az Áht. 90. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Kormány

a) 21. § (6) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi határozata

b) kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználására vonatkozó egyedi határozata, és

c) a központi költségvetésről szóló törvényben az előirányzatok átcsoportosításával, módosításával összefüggésben biztosított jogkörében hozott egyedi határozata

az adott költségvetési évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény hatályvesztésének időpontjával végrehajtottnak tekintendő, és az ezt követő nappal visszavontnak minősül.”

(21) Az Áht. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tervezés, gazdálkodás, zárszámadás során, és az államháztartás információs rendszerében a költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat azok felmerülési helye szerinti adminisztratív, a kormányzati funkciók szerinti funkcionális, és a 6. § (2)-(5) bekezdés szerinti közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és bemutatni. Az alaptevékenységeknek és a vállalkozási tevékenységeknek az államháztartási számvitel szabályai szerint számított önköltségét az államháztartás szakfeladatrendje szerint is nyilván kell tartani.”

(22) Az Áht. 69. alcíme a következő 106/A. §-sal egészül ki:

„106/A. § (1) A kincstár a központosított illetményszámfejtés keretében jogosult a munkabér, az illetmény, a tiszteletdíj, a költségtérítés és egyéb pénzbeli juttatás számfejtése, kifizetése és annak ellenőrzése céljából az érintett

a) természetes személyazonosító adatainak, állampolgárságának, nemének, lakcímének, társadalombiztosítási azonosító jelének, adóazonosító jelének, fizetési számlaszámának,

b) eltartott gyermeke természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és társadalombiztosítási azonosító jelének,

c) iskolai és egyéb végzettségére vonatkozó adatának,

d) foglalkoztatásával összefüggésben a munkahely megnevezésének, a jogviszony jellegének, a beosztásának, a besorolásának, a munkakörének, a jogviszonya kezdete és befejezése időpontjának, a jogviszony megszűnése módjának

kezelésére.

(2) A kincstár az (1) bekezdés szerinti személyes adatokat az érintett jogviszonya befejezését követő öt évig, vagy - ha az későbbi - a jogviszonyra vonatkozóan benyújtott keresetet elbíráló peres eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésének napjáig kezelheti.

(3) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartója részére olyan támogatás nyújtására kerül sor, amelynek alapján munkabér, illetmény, tiszteletdíj, költségtérítés vagy egyéb pénzbeli juttatás kifizetése történik, annak kifizetése és ellenőrzése céljából a kincstár jogosult annak az érintettnek az (1) bekezdésében meghatározott adatait a (2) bekezdésben meghatározott időtartamban kezelni, akire tekintettel a nem állami intézmény fenntartójának a költségvetési támogatás kifizetésre kerül.”

(23) Az Áht. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési év során negyedéves gyakorisággal időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést kell készíteni a kincstár számára.”

(24) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

„1. a számviteli elszámolásokra vonatkozó szabályozás megváltozása esetén a beszámoló készítés és a könyvvezetés sajátos feladatait, az áttérés lebonyolításával kapcsolatos könyvviteli feladatokat, valamint az (1) bekezdés 33. és 34. pontjának felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott előírások alapján az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módját,”

(rendeletben szabályozza.)

(25) Az Áht. 109. § (3) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

„6. a bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti besorolásának szabályait, a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi meghatározását és azok mutatószámait,”

(rendeletben szabályozza.)

(26) Az Áht. 111. §-a a következő (16a) bekezdéssel egészül ki:

„(16a) A többcélú kistérségi társulás megszűnése esetén a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat (a továbbiakban: kijelölt önkormányzat) felel a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző években a központi költségvetésből származó támogatásokkal való elszámolásért. Eltérő megállapodás hiányában a kijelölt önkormányzat a többcélú kistérségi társulás korábbi székhelye szerinti települési önkormányzat. A társulási tanács elnöke a megszüntetésről hozott döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a kincstárat a kijelölt önkormányzatról.”

(27) Az Áht. 111. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat 2011. évben igénybevett támogatásai elszámolásának 60. § szerinti felülvizsgálatára az e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(28) Az Áht. 73. alcíme a következő 111/C. §-sal egészül ki:

„111/C. § A Bank igazgatósága tagjának és felügyelő bizottsága tagjának megbízatása megszűnik, ha e törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 45/A. §-a szerinti tulajdonosi részesedésszerzést követő 30 napon belül az e törvénynek a Módtv.-vel megállapított 45/B. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg.”

(29) Az Áht. 73. alcíme a következő 111/D. §-sal egészül ki:

„111/D. § A közös önkormányzati hivatal megalakításáig, de legfeljebb a közös önkormányzati hivatalhoz történő kijelölésről szóló döntésig a közös önkormányzati hivatalhoz nem csatlakozó, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/B. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti települési önkormányzatok esetében közös hivatalon az e települési önkormányzatok számára hivatali teendőket ellátó közös hivatalt kell érteni.”

34. § Az Áht.

a) 21. § (1) bekezdésében az „előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra” szövegrész helyébe az „év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására” szöveg,

b) 60. § (2) bekezdésében az „önkormányzatnál, sor” szövegrész helyébe az „önkormányzatnál sor” szöveg,

c) 84. § (1) bekezdésében az „az országos nemzetiségi” szövegrész helyébe az „a nemzetiségi” szöveg,

d) 86. § (1) bekezdésében az „előirányzat-maradványának” szövegrész helyébe a „maradványának” szöveg,

e) 86. § (3) bekezdésében az „előirányzat-maradványának” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványának” szöveg,

f) 86. § (4) bekezdésében az „előirányzat-maradványa” szövegrész helyébe a „költségvetési maradványa” szöveg,

g) 86. § (5) bekezdésében a „pénzmaradványának” szövegrész helyébe a „maradványának” szöveg,

h) 109. § (1) bekezdés 8. pontjában a „kapcsolatos követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat” szövegrész helyébe a „kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket, a bevételi kiemelt előirányzatokat, az egységes rovatrendet” szöveg

i) 111. § (13) bekezdésében a „2012. április 30-áig köteles” szövegrész helyébe a „2013. június 30-ig köteles” szöveg, valamint a „2012. április 30-áig benyújtott” szövegrész helyébe a „2013. június 30-ig benyújtott” szöveg

lép.

35. § (1) Hatályát veszti az Áht.

a) 6. § (2) bekezdésében az „- az (5) bekezdésben foglalt kivétellel -” szöveg,

b) 81. § (1) bekezdésében az „és a kölcsönökre” szöveg.

(2) Hatályát veszti az Áht. 74. §-a és 84. § (2) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Áht. 96. § (1) bekezdésében az „A nemzetiségi önkormányzat esetén a garancia és kezesség vállalásához a nemzetpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges.” szöveg.

18. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása

36. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszámított jövedelmet - a (2) bekezdésben nem említett esetben - úgy kell kiszámítani, hogy az uniós intézmény által levont járulék összegét el kell osztani a nyugdíjjárulék és nyugdíjbiztosítási járulék, számított szociális hozzájárulási adó együttes mértékével.”

(2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerint a 2013. január 1-jét megelőző időszakra meghatározott beszámított jövedelem nem haladhatja meg a járulékfizetési felső határ összegét. Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.”

37. § (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 12. § (3) bekezdésében az „(1) és (3)-(5)” szövegrész helyébe az „(1), (3) és (5)” szöveg lép.

(2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény

a) 1. § b) pontjában a „24. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „- 2013. január 1-jét megelőzően hatályos - 24. § (2) bekezdése” szöveg,

b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában és 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1-jét megelőző időszakra legfeljebb” szöveg,

c) 8. § (1) bekezdésében az „ugyanarra a napra” szövegrész helyébe az „a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára” szöveg

lép.

38. § Nem lép hatályba az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 21. § (4) bekezdése.

II. Fejezet

Az adózást és a számvitelt érintő egyes törvények módosítása

19. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

39. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 2. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)

„g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,”

(2) A Tao. tv. 4. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„38. az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: az előadó-művészeti államigazgatási szerv által az előadó-művészeti szervezet támogatója részére kiadott, a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát és a kedvezményre jogosító támogatás összegét tartalmazó okirat, amely tekintetében az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, tárgyévre vonatkozóan kiadott kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-át.”

(3) A Tao. tv. a következő 29/T. §-sal egészül ki:

„29/T. § E törvénynek az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 4. § 38. pontja alkalmazása során a támogatott szerv úgy jár el, hogy a 2013. évi adóévről kiállított támogatási igazolások összértéke ne haladja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban 2012. évben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80%-át.”

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

40. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek;”

(2) Az Szt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Az 5. § és a 6. § szerinti kormányrendelet az e törvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg. E törvény kormányrendeletben meghatározott eltéréssel nem érintett rendelkezéseit - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - az 5. §-ban és a 6. §-ban meghatározott szervezeteknél is alkalmazni kell.”

(3) Az Szt. 151. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ha a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása az engedéllyel rendelkező vonatkozásában egynél több regisztrálási szakterületet tartalmaz, a szakterületek közül törölni kell azt,

a) amelyiket a nyilvántartásban szereplő kér,

b) amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplő személy a 151. § (4) bekezdés szerinti kormányrendeletnek az adott szakterületre vonatkozó továbbképzési kötelezettségét nem teljesítette,

feltéve, hogy a törlést követően is legalább egy regisztrálási szakterületet tartalmaz a nyilvántartás az engedéllyel rendelkezőre vonatkozóan.”

(4) Az Szt. 154/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettségek alól mentesül továbbá azon külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is, amely vállalkozás székhelye nem az Európai Unió valamely tagállamában található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó előírásaival. Ezen államok listáját a miniszter az Egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.”

41. § Az Szt.

a) 5. §-ában és 178. § (1) bekezdés a) pontjában az „államháztartási” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló” szöveg,

b) 96. § (5) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság” szöveg,

c) 155/A. § (2) bekezdésében a „Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal” szövegrész helyébe a „könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatósággal” szöveg

lép.

21. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

42. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adózó adóalanyisága megszűnik:)

j) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal.”

22. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

43. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-a a következő (20g) bekezdéssel egészül ki:

„(20g) Az állami adóhatóság a 176/F. § szerinti ellenőrzés során

a) pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, továbbá engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,

b) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”

(2) Az Art. 175. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit rendeletben határozza meg.”

(3) Az Art. 175. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok adattartalmát rendeletben határozza meg.”

(4) Az Art. 175. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket, amelyek alapján

a) a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül,

b) az adózók kiemelt adózónak minősülnek,

rendeletben határozza meg.”

(5) Az Art. 175. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezetet rendeletben kijelölje.”

(6) Az Art. IX. Fejezete az Art. e törvény hatálybalépésekor hatályos 175/A. és 175/B. §-át magába foglalóan a következő alcímmel egészül ki:

„Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vétele”

(7) Az Art. 175/A. §-a és 175/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„175/A. § (1) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezet (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) engedélyével folytatható.

(2) Adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatását a nyilvántartásba vételt végző szervezet annak engedélyezi, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.

175/B. § (1) Az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a nyilvántartás végző szervezet részére - annak az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a nyilvántartásba vételt végző szervezet arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a nyilvántartásba vételt végző szervezet ellenőrzi azt is, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint nem áll-e gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet gyakorló személy büntetett előéletű vagy gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, haladéktalanul intézkedik az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély visszavonása érdekében.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet

a) az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

(8) Az Art. az e törvénnyel megállapított „Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vétele” alcím részeként a következő 175/C-175/E. §-sal egészül ki:

„175/C. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az e szolgáltatók nyilvántartásba vételét végző szervezetnek bejelenteni. A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentést tevőt nyilvántartásba veszi.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

(3) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartást vezető szervezet esetenként állapítja meg.

175/D. § (1) A 175/A. § (1) bekezdése szerinti engedély megadására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindításához szükséges kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett közleményben meghatározott címen, a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél vagy a kincstár területi szervénél lehet előterjeszteni.

(2) Az eljárás ügyintézési határideje - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - 60 nap azzal, hogy - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a kérelmező az eljárás - ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást - iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elő, a kérelmezőt a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki.

(5) A nyilvántartásba vételt végző szervezet határozata ellen a kérelmező az adópolitikáért felelős miniszterhez címzett fellebbezéssel élhet.

(6) Az engedély kiadásával, visszavonásával, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - a természetes személy következő adatait és az alábbi tényeket tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakcím, levelezési cím,

c) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

d) hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,

e) a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

f) egyéb szakképesítések megnevezése, az ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

g) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusa, valamint fokozata.

(3) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő neve, levelezési címe, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános. A tárgyévben nyilvántartásba vettek nyilvános adatait, illetve a nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokban bekövetkezett változásokat az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján a nyilvántartást végző szervezet évente - a tárgyévet követő év március 31-ig - közzéteszi, továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet honlapján valamennyi nyilvántartásba vett személy nyilvános adatait nyilvánosságra hozza.

(4) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig őrzi meg.”

(9) Az Art. IX. Fejezete az Art. 176/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„A gépi nyugta, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgépekkel, taxaméterekkel szemben támasztott követelmények

176/B. § (1) Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép, taxaméter felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint helyeztek üzembe.

(2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adóhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, engedélyszámát és az engedély kiállításának dátumát, valamint a forgalmazó nevét és címét,

b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett pénztárgép- és taxamétertípus megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,

c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját,

d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, a pénztárgép vagy taxaméter típusát, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.

176/C. § (1) Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.

(2) Az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait.

176/D. § (1) Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek -állami adóhatóság által vezetett - nyilvántartásában szerepel.

(2) Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adóhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,

a) akinek vagy amelynek nincs 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett, összességében számítva (a továbbiakban: nettó módon számítva) a 10 millió forintot, egyéni vállalkozó esetében nettó módon számítva 1 millió forintot meghaladó adótartozása,

b) aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

c) aki vagy amely e tevékenységét az állami adóhatóság felé szabályszerűen bejelentette.

(3) Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában.

176/E. § (1) A műszerészi igazolvány a pénztárgépek, taxaméterek szervizelésére jogosító, az állami adóhatóság által kiállított igazolvány.

(2) A műszerészi igazolvány

a) szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló, és

b) nyilvántartásba vett szerviz alkalmazásában álló vagy egyéni vállalkozó szervizként nyilvántartott

személy (műszerész) részére állítható ki, aki nem áll a kérelmezőn kívül más szerviz alkalmazásában.

(3) A műszerészi igazolvány az állami adóhatóság tulajdona.

176/F. § (1) A pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adóhatóság ellenőrzi.

(2) A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során - ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel - az állami adóhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

(3) Az állami adóhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált pénztárgépet, taxamétert vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha a pénztárgéppel, taxaméterrel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet, taxamétert az állami adóhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép, taxaméter megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel, taxaméterrel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép, taxaméter hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni, ha a pénztárgép, taxaméter működésének jogszabályban meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adóhatóság pénztárgéppel, taxaméterrel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(5) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép, taxaméter a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgép, taxaméter 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott pénztárgépet, taxamétert a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság megsemmisíti, erről az állami adóhatóságot értesíti.”

(10) Az Art. 195. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az adózó adószámát az állami adóhatóság a Módtv2-vel megállapított 24/F. § (6) bekezdés a) pontjának hatálybalépését megelőzően hatályos 24/F. § (6) bekezdés a) pontja szerint jogerősen törölte, az adózó 2013. február 15-ig kérheti az adószám törlésről hozott határozat visszavonását. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. A kérelemhez az adózó köteles a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet csatolni. A kérelem alapján, a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az állami adóhatóság az adószám törléséről hozott határozatot visszavonja, ha a kérelemmel egyidejűleg az adózó a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kitöltött kérdőívet is benyújtotta. Ha az adószám törléséről hozott határozatot a felettes szerv érdemben felülvizsgálta, a felettes szerv a bíróság által felül nem vizsgált határozatát úgy módosítja, hogy az adószám törléséről hozott határozatot megsemmisíti. A határozat visszavonásáról, vagy megsemmisítéséről az állami adóhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot. Ha a kérelem alapján az állami adóhatóság az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja, a visszavonó határozat ellen fellebbezésnek nincsen helye.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén az állami adóhatóság - ha a kérelem alapján az adószám törléséről rendelkező határozatot visszavonja - a 24/F. § (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást a kérelem benyújtását követő egy éven belül folytatja le.

(3c) Az adószám törléséről rendelkező határozat (3a) bekezdés szerinti visszavonása esetén az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki.”

(11) Az Art. a következő 196. és 197. §-sal egészül ki:

„196. § (1) E törvénynek az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételére vonatkozóan az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2013. július 1-jén, illetve azt követően induló ügyben kell alkalmazni. A 2013. június 30-án folyamatban lévő ügyek tekintetében az eljárás megindításakor hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter által 2013. július 1. előtt kibocsátott és 2013. június 30-án érvényben lévő adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői engedélyhez - az azon feltüntetett érvényességi időn belül - ugyanazok a jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, mint a nyilvántartásba vételt végző szervezet által 2013. július 1-én és azt követően kibocsátott engedélyhez.

197. § Az adópolitikáért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt végző hatóság rendelkezésére bocsátja az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel a nyilvántartásba vételt végző hatóság hatáskörébe utalt feladattal kapcsolatosan az adópolitikáért felelős miniszter által kezelt adatokat, dokumentumokat, információkat, olyan formában és ütemezésben, hogy azok alapján a nyilvántartásba vételt végző hatóság 2013. július 1-jével megkezdhesse az e törvényben szabályozott feladatai ellátását.”

(12) Az Art. a következő 198. §-sal egészül ki:

„198. § Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvénnyel megállapított 176/B. §-nak való megfelelés elősegítése érdekében az adópolitikáért felelős miniszter jogszabályban meghatározottak szerint támogatást nyújt a nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítésére kötelezett adóalanyoknak a pénztárgép jogszabályban meghatározott, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez és a pénztárgép jogszabályban meghatározott adóügyi ellenőrző egységgel való ellátásához.”

  Vissza az oldal tetejére