Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.27.)

2012. évi CCX. törvény

a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, a helyi államigazgatási rendszer megújítása, a szolgáltató közigazgatás erősítése, valamint a közigazgatási hatósági eljárások ügyfélbarát jellegének és hatékonyságának növelése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe vett tényezőket, továbbá az ingatlannak az adott időpontban fennálló forgalmi értékét. Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap.”

2. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

2. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) a következő 20. §-sal egészül ki:

„20. § Ha a települési képviselő 2013. január 1-je előtt körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat képviselő-testületének tagja volt, úgy a megállapított tiszteletdíja - a képviselő-testület ellenkező döntéséig - 2013. január 1-jét követően nem változik.”

3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

3. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.”

4. § A Kvt. 48/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre.”

4. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

5. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni a Ket. 15. § (4) bekezdése, 18. §-a, 29. § (3)-(12) bekezdése, 30. § a) és b) pontja, 31. § (1) bekezdés j) pontja, 33/A. §-a, 33/B. §-a, 38. §-a, 43. § (6a) bekezdése, 46. § (2) bekezdése, 47. §-a, 51. § (1) és (5) bekezdése, 61. § (1) bekezdése, 70. §-a, 71. § (7) bekezdése, 74. § (2)-(5) bekezdése, 88. §-a, 88/A. §-a, 91. §-a, 93. §-a, 94. §-a, 94/A. §-a, 109. § (2) bekezdése, 116. §-a, 127. § (1)-(5) és (7) bekezdése, 128. § (1) és (3) bekezdése, 130. §-a, valamint 134. § b) és c) pontja kivételével.”

5. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

6. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/C. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság eljárást lezáró döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban.

(12) Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.”

(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A fővárosi kerületi önkormányzat 2014. június 30-ig a fővárosi szabályozási kerettervben meghatározott keretövezet figyelembevétele helyett a fővárosi településszerkezeti terv területfelhasználásának megfelelő egyéb alkalmazható keretövezetnek megfelelő építési övezetet, övezetet állapíthat meg a fővárosi szabályozási keretterv módosítása nélkül a fővárosi önkormányzat hozzájárulásával.

(11) A fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzat (10) bekezdés szerinti módosítással kapcsolatos

a) hozzájárulását nem adja meg, indokolni köteles,

b) hozzájárulás kérdésében 60 napon belül nem határoz, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(12) Amennyiben a keretövezet változtatása szükséges, és a (10) bekezdésben foglalt eset nem áll fenn, a fővárosi önkormányzat 2014. június 30-ig a fővárosi szabályozási kerettervet módosíthatja.”

(3) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

„17. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi, kötelezési és végrehajtási eljárások, a hatósági bizonyítvány kiállításának, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések tartalmi követelményeinek részletes szabályait, az elektronikus építésügyi hatósági ügyintézés részletes szabályait, a szolgáltatásnyújtás részletes szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait, az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét, valamint az ügyfélnek ügyféli joga gyakorlásához szükséges, az első fokú eljárásban tett nyilatkozatának, illetve kérelmének tartalmi követelményeit,”

(rendelettel állapítsa meg.)

(4) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap

a) a fővárosi kerületi önkormányzat, hogy 2014. június 30-ig a fővárosi településszerkezeti terv területfelhasználásnak megfelelő egyéb alkalmazható keretövezetnek megfelelő építési övezetet, övezetet állapítson meg,

b) a fővárosi önkormányzat, hogy 2014. június 30-ig, amennyiben a keretövezet változtatása szükséges, a fővárosi szabályozási kerettervet módosítsa.”

(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény 62. § (1) bekezdésével módosított

a) 62. § (1) bekezdés 29. pontját megállapító rendelkezése az „illetékességi területük lehatárolását, valamint feladat- és hatáskörét” szövegrész helyett a „feladat- és hatáskörét, valamint - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az illetékességi területük lehatárolását”;

b) 62. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „telekalakítási” szövegrész helyett a „telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ingatlanügyi hatóságok illetékességi területét önállóan, valamint a telekalakítási”

szöveggel lép hatályba.

6. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

7. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét rendeletben szabályozza.”

7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

8. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 7/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján elkészített köznevelés-fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei.”

8. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

9. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontjában a „kistérségekben” szövegrész helyébe a „megyékben” szöveg, a „kistérségek” szövegrész helyébe a „megyék” szöveg lép.

9. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

10. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A közigazgatási hatóság e törvény alkalmazása során az eljárásban érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével jár el.”

11. § A Ket. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közigazgatási hatóság a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen ügyfelet, illetve az eljárás korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyéb résztvevőjét megfelelő légkör biztosítása mellett, korára, egészségi állapotára és értelmi szintjére tekintettel tájékoztatja az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, valamint a lefolytatandó eljárási cselekményről.”

12. § (1) A Ket. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja.

(6a) Törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.”

(2) A Ket. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Ha eziránt kétség merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve az erre vonatkozó iratok csatolásával ügygondnok kirendelését kéri, vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával -, maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.”

13. § A Ket. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap. Kivételesen indokolt esetben - amennyiben azt jogszabály nem zárja ki - a szakhatóság vezetője a szakhatósági eljárásra irányadó határidőt annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti. A szakhatóságnak az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló végzésében a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie.”

14. § (1) A Ket. 38/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése esetén az ott megjelölt hatóságnál (a továbbiakban: közreműködő hatóság) is benyújtható a kérelem vagy együttesen valamely jog gyakorlásához szükséges több kérelem. A kormányablak e rendelkezés alkalmazásában közreműködő hatóságnak minősül.

(2) A közreműködő hatóság a kérelmet, illetve kérelmeket öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem, illetve a kérelmek továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb az első diplomáciai futárpostával kell továbbítani. Az ügyintézési határidő a kérelemnek, illetve kérelmeknek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.”

(2) A Ket. 38/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik,)

a) az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál is megfizetheti,”

15. § A Ket. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/C. § (1) Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján az erre feljogosított tanúsító szervezet közreműködhet a tényállás tisztázásában. A tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt a hatóság köteles elfogadni a tények igazolására, a tanúsított tények tekintetében a hatóság további eljárási cselekményeket nem végez.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi, az erre feljogosított tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány alapján az abban tanúsított tényeken alapuló jogok közvetlenül gyakorolhatók. A törvénynek vagy kormányrendeletnek meg kell határoznia a tanúsító szervezet felelősségére vonatkozó szabályokat a tanúsítvány alapján tanúsított tények fennállására vonatkozóan.”

16. § A Ket. 39/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél, tanú, illetve a szemletárgy birtokosa védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy adatainak zárt kezeléséről. A végzést a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy képviselőjével is közölni kell.”

17. § A Ket. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A természetes személy ügyfél részére, ha ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, az eljáró hatóság az erre vonatkozó iratok csatolásával a gyámhatóságnál ügygondnok kötelező kirendelését kezdeményezi vagy ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával - maga gondoskodik az ügygondnok kirendeléséről.”

18. § A Ket. 44. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha a hatóság maga dönt a szakkérdésben, ehhez szakértőt nem rendelhet ki, és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve.”

19. § A Ket. 51. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (2c) és (2d) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az ügyfél cselekvőképtelen, személyes nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható és ehhez a törvényes képviselője hozzájárul. A cselekvőképtelen személyt indokolt esetben a lakcímén kell meghallgatni.

(2b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az, aki korlátozottan cselekvőképes vagy szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a nyilatkozattétel jelentőségét, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, ha nyilatkozatot kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

(2c) A nyilatkozat megtételére cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél esetén csak a törvényes képviselő jelenlétében kerülhet sor. Írásbeli nyilatkozat esetén a törvényes képviselő a nyilatkozatot aláírja.

(2d) Ha az ügyfél és törvényes képviselője között érdekellentét van, a törvényes képviselőnek a (2a)-(2c) bekezdésben meghatározott jogait a gyámhatóság gyakorolja. Ha az ügyfél a törvényes képviselőjével szemben terjeszt elő kérelmet, az érdekellentét fennállását meg kell állapítani. A gyámhatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyt törvényes képviselője jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy érdekében áll.”

20. § (1) A Ket. 53. § (4a)-(4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Cselekvőképtelen személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható és ehhez a törvényes képviselője hozzájárul. Meghallgatása esetén a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést a hatóság mellőzi. A cselekvőképtelen személyt indokolt esetben a lakcímén kell meghallgatni.

(4b) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az, aki korlátozottan cselekvőképes vagy szellemi, valamint egyéb állapota miatt korlátozottan képes megítélni a tanúvallomás megtagadásának jelentőségét, tanúként csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul.

(4c) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes tanú meghallgatását csak a tanú törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni.

(4d) Ha a tanú és a törvényes képviselő között érdekellentét van, a (4a)-(4c) bekezdésben meghatározott jogokat a gyámhatóság gyakorolja. A gyámhatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanút törvényes képviselője jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes tanú érdekében áll.”

(2) A Ket. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem használható fel bizonyítékként a (3), valamint a (4a)-(4d) bekezdésben, továbbá az 54. § (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették a (4) bekezdésben meghatározott jogára.”

21. § A Ket. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa) a szemléről - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló felhívást. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt a szemletárgy birtokosa legalább öt nappal korábban megkapja.”

22. § A Ket. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti a szemletárgyat. Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárásban részt vevő más személyekkel történő együttes meghallgatása érdekeit nem sérti.”

23. § A Ket. 69. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról.”

24. § A Ket. 72. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az indokolásban)

ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,”

25. § A Ket. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A hatóság a törvényben meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. E törvény hatósági nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései tekintetében hatósági nyilvántartás alatt közhiteles hatósági nyilvántartást kell érteni.

(1a) A hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn, továbbá senki sem hivatkozhat arra, hogy a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatot nem ismeri.

(1b) A hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság csak törvényben és kormányrendeletben e célból meghatározott bizonyítási eszközt használhat fel.

(1c) Az (1a) és (1b) bekezdés tekintetében nem alkalmazható a 82. § (1) bekezdése.”

26. § A Ket. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

„88/A. § (1) A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy - ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki vagy nem korlátozza - az ügyfél kérelmére indul meg. Az ügyfél csak saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezheti.

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában nem kérhető hatósági ellenőrzés, és az erre vonatkozó kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt az adott ügyre vonatkozóan már folyamatban van hatósági ellenőrzés,

b) ha a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el ellenőrzési feladatot,

c) ha a hatóság ugyanazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző egy éven belül lefolytatott ellenőrzése során jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ellenőrzés lefolytatását követően felmerült ok vagy körülmény miatt kerül sor, vagy

d) ha a hatóság által a kérelmezővel szemben korábban lefolytatott ellenőrzése alapján a végrehajtás folyamatban van.”

27. § A Ket. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatóság ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a hatóság vezetője által meghatározott egyéb adatokat. Az ellenőrzési tervben nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.”

28. § (1) A Ket. 93. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a hatóság az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről az ügyfélnek az ellenőrzés iránti kérelem benyújtásakor előterjesztett kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a hatósági bizonyítvány egy évig hatályos. Ebben az esetben nem alkalmazható a 83. § (3) bekezdésében meghatározott határidő.”

(2) A Ket. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az ügyfél nem kéri a (3a) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállítását, a hatóság az eljárás befejezésekor az ügyfélnek megküldi az ellenőrzésről készített jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonatát. Ebben az esetben az ellenőrzést harminc napon belül kell lefolytatni, és e határidőn belül kell gondoskodni - az ügyfél személyes adatát kivéve - a jegyzőkönyv vagy egyszerűsített jegyzőkönyv személyes adatot nem tartalmazó kivonata ügyfélnek való megküldéséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg.”

29. § (1) A Ket. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a jegyzőkönyvben, illetve közös jegyzőkönyvben foglaltakat bizonyítékként használhatja fel, és azok alapján közvetlenül eljárhat.”

(2) A Ket. 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a hatósági ellenőrzés az ügyfél kérelmére indult, az (1) bekezdés a) pontja a (2) bekezdés a), valamint e)-h) pontjában foglalt esetben is alkalmazható.”

30. § A Ket. 98. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.”

31. § (1) A Ket. 100. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fellebbezésnek)

a) a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,”

(2) A Ket. 100. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nincs helye fellebbezésnek)

h) a 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén.”

(3) A Ket. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a), c)-h) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.”

32. § (1) A Ket. 102. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja

a) az elkésett fellebbezést,

b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést,

c) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és

d) a 98. § (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést.

(3a) Ha az ügyfél a (3b) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el.

(3b) A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül.”

(2) A Ket. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az elsőfokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését.”

33. § A Ket. 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.”

34. § A Ket. 109. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A végzés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, ha e törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.”

35. § A Ket. 121. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha)

c) a határozatot a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül vagy a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg,”

36. § A Ket. 157/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belföldi jogsegély keretében a megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült egyéb eljárási költséget a megkereső hatóság megtéríti.”

37. § A Ket. 161. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szolgáltatás nyújtása során biztosítja a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve védett adatok védelmét.

(8) A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvános és tájékoztató jellegű részének elérése, valamint a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetővé tétele nem korlátozható, az igénybevevő előzetes azonosításához nem köthető.”

38. § (1) A Ket. 171. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) A 2012. március 31-én elektronikus kapcsolattartás, valamint elektronikus ügyintézés biztosítására köteles hatóságok 2014. június 30-ig kötelesek

a) az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét a 2012. március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően biztosítani, mindaddig, amíg az e törvénynek való megfelelést nem biztosítják,

b) megteremteni az e törvénynek való megfelelés feltételeit.”

(2) A Ket. 171. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A Módtv. 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott nem engedélyköteles elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében e törvénynek a Módtv. 47. §-ával megállapított rendelkezéseit 2014. július 1-jétől kell alkalmazni. Az ilyen szolgáltatásokat a felügyeletnek 2014. július 1-jéig kell bejelenteni.

(9) A Módtv. 47. §-ának hatálybalépésekor már nyújtott engedélyköteles elektronikus ügyintézési szolgáltatás 2014. július 1. napjától akkor folytatható, ha a szolgáltatást nyújtó az e törvény szerinti engedélyt eddig az időpontig megszerezte.”

(3) A Ket. 171. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CCX. törvénnyel módosított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

39. § (1) A Ket. 172. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

l) törvény által védett titok: a minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, a fizetési titok, valamint a magántitok,”

(2) A Ket. 172. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

p) kiskorú, korlátozottan cselekvőképes személy, cselekvőképtelen személy: a polgári törvénykönyv szerinti kiskorú, korlátozottan cselekvőképes személy, illetve cselekvőképtelen személy.”

40. § A Ket. 175. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap az informatikáért felelős miniszter, hogy az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben a technikai előírásokat igénylő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások követelményeit rendeletben állapíthassa meg.”

41. § (1) A Ket. 80. § (3) bekezdésében a „hatásterületen élő” szövegrész helyébe a „hatásterületen élő ügyfelek” szöveg lép.

(2) A Ket. 93. § (4) bekezdésében a „harminc” szövegrész helyébe a „huszonegy” szöveg lép.

10. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

42. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - a 47. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 ezret, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos járásra kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.”

11. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

43. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1)-(2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 ezret, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos járásra kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza.”

12. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

44. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A-20/F. §-sal egészül ki:

9/A. A járási (fővárosi kerületi) hivatal

20/A. § (1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.

(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll.

20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető - a járási szakigazgatási szerv esetében a járási szakigazgatási szerv vezetője véleményének kikérését követően - tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.

20/C. § (1) A megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott írásban indokolt döntést hozhat arról, hogy a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogokat (így különösen a munkarend, munkaidő-beosztás meghatározását, rendkívüli munkaidő elrendelését, utasításadást, munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadását) a megyei szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja ideiglenesen. A kormánymegbízottnak - akadályoztatása esetén a főigazgatónak - a megyei szakigazgatási szerv vezetője javaslatáról a javaslat kézhezvételét követően azonnal írásban döntenie kell, ennek hiányában a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni. A megyei szakigazgatási szerv vezetője a kormánymegbízott döntéséig a szükséges intézkedéseket saját hatáskörben megteheti, ennek során a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselőit és munkavállalóit - a hivatalvezető egyidejű értesítésével - feladat elvégzésére utasíthatja.

(2) A megyei szakigazgatási szerv vezetője a járási szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogkörét célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén gyakorolhatja. A megyei szakigazgatási szerv vezetője az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben a döntés elrendelése okafogyottá válik, a megyei szakigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.

20/D. § (1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.

(3) A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett hivatalvezető a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(4) A hivatalvezető megbízatása megszűnik:

a) lemondásával,

b) felmentésével,

c) halálával,

d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

e) összeférhetetlenségének megállapításával.

(5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(6) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20/E. § (1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A hivatalvezető-helyettes felett - a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.

(2) Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozaton szerzett okleveles jogász szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.

(3) A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 16-szorosában állapítja meg.

20/F. § A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára - amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz - a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a járási szakigazgatási szerv vezetőjének, illetve nem kerülhet felmentésre. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő.”

13. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosítása

45. § A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 6. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésében, a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni amennyiben az átadásra a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor.

(2) A Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő köznevelési intézménynek az állami intézményfenntartó szervbe beolvadással történő megszűnésének a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése iránt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter által 2012. december 31-éig rendelkezésére bocsátott adatok alapján a kincstár hivatalból intézkedik.”

14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

46. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gimnáziumban az ötödik, hetedik és kilencedik, szakközépiskolában a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam előzheti meg, feltéve hogy a gimnázium, a szakközépiskola a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.”

(2) Az Nkt. 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti.”

(3) Az Nkt. 77. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az oktatásért felelős miniszter)

e) felügyeli a KIR működését,”

(4) Az Nkt. 4. § 11. pontjában a „21. § (3) bekezdés c)-k) pontjában” szövegrész helyébe a „21. § (3) bekezdés c)-j) pontjában” szöveg lép.

15. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása

47. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 24. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az MNB eljárásában az ügyfél kérelmére nem folytatható le hatósági ellenőrzés.”

(2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 21. § (10) bekezdésében a „kistérségnél” szövegrész helyébe a „járási szintnél” szöveg lép.

16. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

48. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány tagja, az államtitkár, a kormánymegbízott és a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője (a továbbiakban: járási hivatalvezető) kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.”

49. § Az Ogytv. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár, kormánymegbízott vagy járási hivatalvezető országgyűlési képviselőként nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.”

17. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása

50. § (1) A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja, 2013. január 1-jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam ingyenes használatába kerül. A használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

(1a) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.”

(2) A Jtv. 2. § (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára - a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján - beléphet a bérleti szerződésbe a települési önkormányzat helyébe.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.

(7) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát - szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával - az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek.

(9) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról.”

51. § A Jtv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A 2. § (8) bekezdése alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.”

52. § A Jtv. 5. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére az érintett ingatlanok helyrajzi számát is tartalmazó megállapodás vagy az (5) bekezdésben meghatározott határozat alapján az ingatlanügyi hatóság - figyelemmel a 89. § (5) bekezdésében foglaltakra - a fővárosi és megyei kormányhivatal javára ingyenes használati jogot jegyez be az ingatlan-nyilvántartásba.

(10) A (8) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére ingyenes használati jogot jegyez be a megállapodás alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal javára az ingatlan-nyilvántartásba és ezzel egyidejűleg gondoskodik a visszavont határozat alapján bejegyzett ingyenes használati jog törléséről.”

53. § A Jtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 7. § (1)-(3) bekezdése tekintetében a köztisztviselők alatt a közszolgálati ügykezelőket is érteni kell.”

54. § A Jtv. 4. alcíme a következő 7/A-7/B. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott köztisztviselők a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába, kivéve, ha az illetmény megváltozására a megállapodás megkötése és 2012. december 31-e között a Kttv. besorolásra vonatkozó szabályai alapján kerül sor. Amennyiben az illetmény megváltozásának oka, hogy a megállapodás megkötése után a köztisztviselő címadományozásban részesült, személyi illetményre vált jogosulttá, illetve a települési önkormányzat rendeletével magasabb illetménykiegészítést állapított meg, a köztisztviselő a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményével kerül átvételre.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a települési önkormányzat részéről jogellenesen megállapított illetményre. Jogellenesen megállapított illetmény esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő illetményét a Kttv. kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezése alapján történő besorolás szerint, a Kttv. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott illetményre - ide nem értve a fegyelmi büntetés miatti illetménycsökkentést - az életpályamodellhez kapcsolódó illetményrendszer bevezetéséről szóló külön törvény hatálybalépéséig jogosult, kivéve, ha a Kttv. alapján a besorolása szerinti illetménye - e törvény hatálybalépését követően bekövetkező ok miatt - meghaladja az (1) bekezdés szerinti illetmény összegét.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott köztisztviselők esetében a Kttv. 72. § (5) bekezdéséből az „és illetményét meg kell állapítani” szövegrész nem alkalmazható.

7/B. § (1) Amennyiben a megállapodás megkötését követően a megállapodásban szereplő köztisztviselők, munkavállalók személyében, illetve illetményében változás következik be 2012. november 30-át követően, a 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei fedezetének utólagos elszámolása és pénzügyi rendezése az érintett települési önkormányzat és a fővárosi és megyei kormányhivatal között közvetlenül történik.

(2) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók részére - a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján - a 2012. december hónapra járó, 2013. január elején kifizetett bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot már nem illeti meg. Az érintett foglalkoztatottak részére január elején a munkabérrel együtt kifizetett bérkompenzáció fedezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal részére január hónaptól a közigazgatási és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja.

(3) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013 januárjában esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatal 2013. január hónapra - 2013. március havi visszapótlással - támogatási keret-előrehozást igényelhet külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól (a továbbiakban: Kincstár).

(4) A megállapodásban rögzített, a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságainak kifizetését a Kincstár megelőlegezi és utalja a kedvezményezettek részére. A fejezet biztosítja, hogy a megelőlegezett összeget utólag, a Kincstár adatszolgáltatása alapján az átvevő fővárosi és megyei kormányhivatal legkésőbb 2013. február végéig megtérítse az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára. A közterhek megfizetése az önkormányzati nettófinanszírozás keretében történik, a határidőre történő átutalás teljesítéséhez a fedezetet a Kincstár megelőlegezi. A fejezet intézkedik, hogy a megelőlegezett összeget - a Kincstár adatszolgáltatása alapján - az átvevő fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára, legkésőbb 2013. február végéig biztosítsa az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére. A fedezet meghatározása a volt települési önkormányzati intézményeket, mint társadalombiztosítási kifizetőhelyet megillető - a kormányhivatalba átadásra kerülő köztisztviselők és munkavállalók részére december hónapban az intézmények által ténylegesen kifizetett - társadalombiztosítási ellátás figyelembevételével történik.

(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő, 2012. december hónapban központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó köztisztviselők és munkavállalók esetében a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítéséről 2013. január 20-án a Kincstár az illetékes megyei igazgatóságának technikai adószámán intézkedik.

(6) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2013. február 28-át követően a Kincstár az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos, valamint a Kincstár illetékes megyei lebonyolítási számlái javára a kormányhivatal előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be.

(7) A Kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények köztisztviselői és munkavállalói átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő.”

55. § (1) A Jtv. 89. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(4) Ezen törvény alapján 2013. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggésben folyamatban lévő ügyekben - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.”

(2) A Jtv. 89. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 2. § (2) bekezdése és az 5. § (2) bekezdése szerint megkötött megállapodások, továbbá az 5. § (5) bekezdése szerinti határozat alapján kezdeményezett ingatlan-nyilvántartási eljárásban, a kérelem alapjául szolgáló okiratban foglaltaktól függetlenül:

a) vagyonkezelői jog helyett az ingyenes használati jog gyakorlását,

b) vagyonkezelő helyett az ingyenes használati jog gyakorlására jogosultat

kell bejegyezni.

(6) Az e törvény alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggően a települési önkormányzatok által kezelt adatok és működtetett adatbázisok kezelésére, illetve működtetésére 2013. január 1-jétől a járási (fővárosi kerületi) hivatal jogosult. Az adatok és adatbázisok átadásának módját és határidejét a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a települési önkormányzat által megkötött megállapodás határozza meg. A települési önkormányzat a megállapodásban meghatározott időpontig az adatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal feladatellátásának biztosítása céljából tartja nyilván, és köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatal kérésére a szükséges adatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak továbbítani. A megállapodásban meghatározott időpontot követően a települési önkormányzat köteles a feladatellátásához nem szükséges, a járási (fővárosi kerületi) hivatal által átvett adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint törölni.

(7) A járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörébe kerülő, az Szt. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások vonatkozásában 2012. december 31-én folyamatban lévő, az Szt. 17. §-a szerinti visszafizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben a jegyző jár el. A jegyző által elrendelt visszafizetés, illetve engedélyezett fizetési könnyítés esetén a visszafizetési kötelezettséget a jegyző felé kell teljesíteni.”

18. Záró rendelkezések

56. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2-4. §, a 6. § (2) bekezdése, a 7-9. §, a 42-44. §, a 46-49. § és az 58. § c)-g) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §, az 5. §, a 6. § (1) bekezdése, a 10-24. §, a 26-36. §, a 39. §, a 41. § (1) bekezdése és az 58. § a) pontja 2013. február 1-jén lép hatályba.

(4) A 25. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 41. § (2) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

57. § E törvény 47. §-a az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése, 48. §-a az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése, 49. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

58. § Hatályát veszti

a) a Ket. 26. § (5) bekezdés c) pontja,

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés d) pontjában a „, feladat- és hatáskörét, valamint azokat a szerveket, amelyek tekintetében a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét gyakorolja” szövegrész,

c) a Pttv. 15. § (1) bekezdésében a „, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat” szövegrész,

d) a Fot. mellékletében az „és többcélú kistérségi társulások” szövegrész,

e) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése,

f) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása” szövegrész,

g) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (2) bekezdésében a „, kistérség” szövegrész.

59. § Nem lép hatályba a Jtv. 77. § (7) bekezdése és a 91. § (7) bekezdés k) pontja.


  Vissza az oldal tetejére