Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.27.)

2012. évi CCXI. törvény

egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Első fokon ítélkeznek:

a) a járásbíróság,

b) a közigazgatási és munkaügyi bíróság és

c) a törvényszék.”

(2) A Pp. 10. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Másodfokon ítélkeznek:)

a) a járásbírósághoz és a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,”

(3) A Pp. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ahol a törvény járásbíróságról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell.”

(4) A Pp. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe tartoznak a közigazgatási perek (XX. fejezet), valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek (XXIII. fejezet).”

(5) A Pp. 45. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölés kérdésében)

a) a törvényszék határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok között merült fel, valamint ha a területén levő járásbíróság kizárása esetén a területén levő másik járásbíróság kijelölhető;

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben az ítélőtábla határoz, ha az összeütközés a területén levő járásbíróságok, törvényszékek, illetve közigazgatási és munkaügyi bíróságok között merült fel, továbbá ha a területén levő járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik járásbíróság, törvényszék vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság kijelölhető;”

(6) A Pp. 326. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A közigazgatási perekben jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, továbbá ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot a Kúria jelöli ki.”

(7) A Pp. a következő 397/A. §-sal egészül ki:

„397/A. § (1) A közigazgatási ügyekben 2012. december 31. napjáig a törvényszék mint elsőfokú bíróság által meghozott határozattal szemben előterjesztett fellebbezést 2013. január 1-jét követően a törvényszék egy másik tanácsa mint másodfokú bíróság bírálja el.

(2) A 2012. december 31-én első fokon folyamatban lévő közigazgatási ügyeket, továbbá azokat az első fokon befejezett ügyeket, amelyekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó további intézkedéseket kell tenni, a törvényszék 2013. január 1. napját követően haladéktalanul megküldi az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnak.

(3) A 2012. december 31-én másodfokon folyamatban lévő közigazgatási ügyeket az ítélőtábla legkésőbb 2013. február 1-jéig megküldi az illetékes törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak.

(4) Az ügyek (2) és (3) bekezdés szerinti megküldése során a 129. § és a 158. § (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

(8) A Pp. 394/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„394/B. § (1) A 2013. január 1. napját követően indult polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is - 2013. január 1. és 2014. június 30. napja között a (2)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) A fél, illetve képviselője a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyben - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - beadványát és mellékletét választása szerint elektronikus úton is benyújthatja, ebben az esetben az elsőfokú eljárás folyamán a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. A beadvány és melléklete elektronikus úton való benyújtását az elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni.

(3) A bíróság a fél részére papír alapon kézbesíti a bírósági iratot, ha a fél az eljárásban képviselője útján jár el és az iratot nem a képviselő, hanem a fél részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni. A bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton is tarthatja.

(4) A fél nem nyújthatja be beadványát elektronikus úton a fizetési meghagyást követő perben (315. §), és a 27. § (1) bekezdése alapján a járásbíróságról a törvényszékre áttett (129. §) perekben.

(5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. A bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy védekezését, nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja.

(6) Ha a fél az elektronikus úton való kapcsolattartást választotta, az elektronikus benyújtás alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti.

(7) Ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton tartja, utóbb, a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését. A jogi képviselő nélkül eljáró félnek a kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.

(8) A papír alapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni nem kell, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, az áttérés iránti kérelem elutasítását a féllel papír alapon közli. A papír alapon benyújtott, a (7) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti kérelem elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak kell tekinteni, azt elektronikus úton benyújtani nem kell.

(9) A papír alapú kapcsolattartásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilvánvalóan alaptalanul terjeszt elő áttérés iránti kérelmet, őt az áttérést megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. §) lehet sújtani.”

(9) A Pp. 394/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„394/D. § (1) E § rendelkezéseit 2014. június 30-ig csak a törvényszékek első fokú hatáskörébe tartozó, 2013. január 1. napját követően indult polgári perekben kell alkalmazni. A § rendelkezéseit 2014. július 1. napjától az ezen időpont után indult, a járásbíróságok előtti polgári perekben is alkalmazni kell.

(2) Ha a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejelentette, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, erre szolgáló elérhetőségét az Országos Bírósági Hivatal részére meg kell küldenie, és arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, hogy a továbbiakban nem vállalja az elektronikus kapcsolattartást.

(3) Ha a szakértő az elektronikus kapcsolattartást vállalta, a polgári perben a beadványokat, ide értve a szakvéleményt, az előzetes munkatervet és a díjjegyzéket is, - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - elektronikusan küldi meg a bíróság részére. A szakértőnek, ha az elektronikus kapcsolattartást vállalta és ennek technikai lehetőségei adottak, a szakvélemény részévé tett mellékleteket digitalizálnia kell. A szakértő ebben az esetben nem kötelezhető arra, hogy a bírósághoz benyújtott beadványt a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje.

(4) A bíróság - kivételes jelleggel - indokolt kérelemre elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt adhat a szakértőnek a szakvélemény (vagy annak egy részének) papír alapú benyújtására.

(5) A bíróság, ha a perben mindkét fél elektronikus kapcsolattartással jár el - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel -, valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a (2) bekezdés szerint eljáró szakértőnek. Ha a perben mindkét fél vagy az egyik fél papír alapú kapcsolattartással jár el, a bíróság papír alapon és elektronikus úton is kézbesíthet a szakértő részére.

(6) A bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő részére a bírósági irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz e bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja.

(7) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt elektronikus adathordozón is benyújtsa, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az elektronikus adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.”

(10) A Pp. 394/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartására 2011. január 1. napja és 2014. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti,

b) az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a megkereső bíróságnak elektronikus úton válaszolhat a megkeresésre.

(2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kapcsolattartása során 2014. július 1. napját követően úgy kell eljárni, hogy a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.”

(11) A Pp. a következő 394/G. §-sal egészül ki:

„394/G. § (1) Ha a polgári perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik (394/B-394/E. §), úgy arra a (2)-(7) bekezdésben és a 394/H. §-ban foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(2) Az Országos Bírósági Hivatal az erre szolgáló informatikai rendszer (a továbbiakban: az Országos Bírósági Hivatal rendszere) alkalmazásával biztosítja, hogy a bírósággal kézbesítési szolgáltatást nyújtó rendszer (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) útján folyamatosan lehessen kapcsolatot tartani, és a bíróság és a fél közötti kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.

(3) A bírósági iratot a bíróság az Országos Bírósági Hivatalon keresztül, a kézbesítési rendszer útján kézbesíti a félnek.

(4) A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot szervezeti elektronikus aláírásával kell ellátnia. A bíróság által készített, szervezeti elektronikus aláírásával ellátott irat közokirat.

(5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. A félnek a beadványt és mellékletét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. A fél beadványát a bíróság elektronikus aláírása nyilvános kulcsával titkosítva küldheti meg a bíróság részére. A fél beadványa részeként a bíróság részére megküldheti elektronikus aláírása nyilvános kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot a fél nyilvános kulcsával titkosítva kézbesíti a fél részére.

(6) A félnek a beadványt - ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít - űrlapon kell előterjesztenie. Ha a beadvány vagy a melléklete előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, a félnek a beadványt és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elfogadott dokumentumformátumok valamelyikén kell benyújtania. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok központi honlapján közzéteszi az elfogadott dokumentumformátumokat.

(7) A törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere.”

(12) A Pp. a következő 394/H. §-sal egészül ki:

„394/H. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén a kézbesítésre e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kézbesítési rendszer útján a fél beadványa informatikai szempontból ellenőrzésre kerül. Ha a beadvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, a fél erről a benyújtási folyamat részeként közvetlenül értesítést kap. Ha fél beadványa megfelel az informatikai követelményeknek, erről a fél a kézbesítési rendszer útján értesítést (a továbbiakban: befogadás-visszaigazolás) kap. A befogadás-visszaigazolás a következő adatokat tartalmazza:

a) a feladó neve,

b) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési száma,

c) a befogadás időpontja és

d) a beadvány azonosítására alkalmas információ.

(3) A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

(4) A bíróság a hozzá érkezett beadványról a fél részére - automatizáltan - a kézbesítési rendszer útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:

a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,

b) a beadvány fél általi megnevezését,

c) a beadvány érkeztetésének időpontját - nap, óra, perc pontossággal meghatározva - és a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát,

d) a beadványt érkeztető bíróság elnevezését,

e) azt a figyelmeztetést, hogy az értesítés nem igazolja a beadvány lajstromozását,

f) azt a tájékoztatást, hogy az illetéket hogyan kell megfizetni,

g) - ha a beadványnak másik bíróságon előzménye van és a beadvány adatai alapján megállapítható, hogy abban a bíróság tévesen került megnevezésre, azonban a beadvány egyéb adataiból megállapítható, hogy a fél a beadványt mely bírósághoz kívánta benyújtani - az arról való tájékoztatást, hogy az ügyben eljáró bíróság mikor érkeztette a beadványt, továbbá az új érkeztetési azonosítót.

(5) A beadvány elektronikus úton való benyújtása esetén az illetéket jogszabályban foglalt módon kell megfizetni, a 95. § (3) bekezdése és a 124. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának pedig a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.

(6) A fél a bírósági irat kézbesítéséről, annak az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezéséről a kézbesítési rendszer útján az általa megadott elektronikus levélcímére - az érkezést követően haladéktalanul, majd három nap elteltével ismételten - értesítést kap.

(7) A fél az iratot az iratra mutató internetes hivatkozás megnyitásával veheti át. Az internetes hivatkozás megnyitásával elektronikus tértivevény jön létre, amely automatikusan megküldésre kerül a bíróság és a fél részére; az elektronikus tértivevény igazolja, hogy az iratot átvették. Az internetes hivatkozás megnyitását megelőzően a kézbesítési rendszer útján a fél számára megismerhetővé kell tenni legalább a bíróság nevét, a bírósági irat érkezésének időpontját, és az ügy számát.

(8) Ha a fél a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és a fél a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.

(9) Ha az iratot azért nem lehetett kézbesíteni, mert a fél vagy képviselője a kézbesítési rendszer azon szolgáltatását megszüntette, melyen keresztül a részére a bírósági iratok kézbesítésre kerülhetnek, a felet vagy képviselőjét a bíróság pénzbírsággal (120. §) sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.

(10) A kézbesítésre a 99. § (5) bekezdését nem lehet alkalmazni.”

(13) A Pp. 395. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

n) a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus bírósági iratkezelés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(14) A Pp.

a) 14. §-ában, 22. § (1) bekezdésében, 41. § (6) bekezdés b) pontjában, 94. § (4) bekezdésében, 114/B. § (3) bekezdésében, 127. § (2) bekezdésében, 354. §-ában, 373. §-ában és 387. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

b) 18. § (2) bekezdésében, 341. § d) pontjában, 349/B. § (2) bekezdésében és 358. § (1) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg,

c) 44. § (2) bekezdésében, 201. § (1) és (2) bekezdésében és 249. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg,

d) 94. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

e) 147. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság”, a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,

f) 149. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságok” szövegrész helyébe a „járásbíróságok”, a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,

g) 208. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrészek helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

h) 326. § (6) és (7) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

i) 326. § (13) bekezdésében a „törvényszék” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg, a „Fővárosi Törvényszék” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

j) 328. § (2) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,

k) 341. § e) pontjában a „Munkaügyi” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Munkaügyi” szöveg,

l) 349. § (4) bekezdésében, 359/A. § (1) és (2) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,

m) 358/A. § (1) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság munkaügyi perben hozott” szöveg,

n) 367. §-ában a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi”, a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

o) 394/C. §-ában a „2014. február 1.” szövegrész helyébe a „2014. július 1.” szöveg

lép.

(15) Hatályát veszti a Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában az „i),” szövegrész.

(16) Hatályát veszti a Pp. 23. § (1) bekezdés i) pontja, valamint 326. § (9) bekezdése.

2. A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

2. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké.) a 19. §-t követően kiegészül a következő alcímmel és 19/A. §-sal:

Egyesületek

[A Ptk. 63. § (7) bekezdéséhez]

19/A. § A legfőbb szerv megismételt ülésének határozatképességére vonatkozó rendelkezés a megismételt taggyűlés esetében akkor is irányadó, ha az egyesület legfőbb szervének egyébként nem a taggyűlést, hanem az általa legfőbb szervként választott testületet kell tekinteni.”

(2) A Ptké.

a) 27. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság (városi, fővárosi kerületi bíróság, a továbbiakban: helyi bíróság)” szövegrész helyébe a „járásbíróság (kerületi bíróság, a továbbiakban együtt: járásbíróság)” szöveg,

b) 28. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál”, a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,

c) 28. § (4) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál”, a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

d) 71. §-ában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

3. A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet módosítása

3. § A polgári perrendtartás módosításáról szóló 1972. évi 26. törvényerejű rendelet

a) 64. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg,

b) 64. § (4) bekezdésében a „munkaügyi bíróságot” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságot” szöveg, valamint a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg

lép.

4. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

4. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a) 68. § (6) bekezdésében a „megyei bíróságnak” szövegrész helyébe a „törvényszéknek” szöveg, a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,

b) 68/A. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 74. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

5. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.

6. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítása

6. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény

a) 4. § (3) és (4) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg, a „Fővárosi Munkaügyi” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi” szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrészek helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg

lép.

7. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

7. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 33/A. § (5) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg,

b) 33/A. § (7) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,

c) 33/C. § (1) bekezdésében a „törvényszékhez” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg

lép.

8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

8. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 56. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A jogszabálysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás illetékmentes.”

(2) Az Itv. a „Felhatalmazás” alcímet megelőzően a következő 99/G. §-sal egészül ki:

„99/G. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 56. § (5) bekezdését a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

(3) Az Itv. 39. § (3) bekezdés a) pontjában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.

9. A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény módosítása

9. § A Magyar Köztársaság területén ideiglenesen tartózkodott szovjet csapatok, illetőleg azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton történő érvényesítéséről szóló 1991. évi XXX. törvény 3. §-ában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.

10. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény módosítása

10. § A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 13. § (1) bekezdésében a „törvényszéknek” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnak” szöveg lép.

11. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

11. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság végzésével azonos hatályú. A közreműködést kérő fél a végzés ellen fellebbezéssel élhet; a fellebbezést a végzést hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”

(2) A Kjtv. 116. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közjegyzői okirat kijavítását elrendelő végzést a kijavított okiratra és lehetőleg annak kiadmányaira is fel kell jegyezni. Ha a kiadmányokat már kibocsátották, a közjegyző új, a kijavított szöveget tartalmazó kiadmányokat bocsáthat ki. A kijavítás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a közjegyző a kijavítás iránti kérelmet elutasította, vagy az hivatalból történt. A fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”

(3) A Kjtv. 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„157. § A magyar külképviseleti hatóság okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál e törvény szerint jár el. A közreműködés megtagadása, továbbá a kijavítás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezésre és a bíróság eljárására az 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy a másodfokú eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.”

(4) A Kjtv.

a) 12. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,

b) 172. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

12. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

12. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. § d) pontjában a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg, a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.

13. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

13. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 5/A. § (3) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg lép.

14. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

14. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény

a) 16/A. § (11) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

b) 45/A. § (7) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg

lép.

15. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

15. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 71. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg lép.

16. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

16. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 263. § (2) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A végrehajtási ügyintézőt a törvényszék elnöke pályázat útján nevezi ki, a kinevezésre a 233. § (1) bekezdés a)-d) pontját és (2)-(4) bekezdését, valamint a 234. § (2) bekezdését, az eskütételre a 256. § (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtási ügyintézőnek felsőfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie és végrehajtási ügyintézői vizsgát kell tennie a végrehajtási ügyintézői ismeretekből.”

(2) A Vht. a 306/A. §-t követően a következő 306/B. §-sal egészül ki:

„306/B. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 233. § (1) bekezdés e) pontját a 2013. január 1-jét követően kiírt önálló bírósági végrehajtói és törvényszéki végrehajtói álláspályázatok alapján történt bírósági végrehajtói kinevezések esetén kell alkalmazni.”

(3) A Vht.

a) 16. § b) pontjában a „helyi bíróság (városi, kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: helyi bíróság)” szövegrész helyébe a „járásbíróság (kerületi bíróság; a továbbiakban együtt: járásbíróság)” szöveg,

b) 16. § c) pontjában, 16. § e)-l) pontjában, 20. § (1) bekezdésében, 23/A. § (1) és (2) bekezdésében, 23/B. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 31/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 31/E. § (2) bekezdésében, 232. § (1) és (2) bekezdésében és 235. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 123. § (2) bekezdésében az „az ingóságot” szövegrész helyébe az „a dolgot” szöveg,

d) 123. § (3) bekezdésében az „az ingóság” szövegrész helyébe az „a dolog” szöveg,

e) 183. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,

f) 225. § (6) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg,

g) 226. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,

h) 232. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,

i) 233. § (1) bekezdés e) pontjában a „felsőfokú iskolai végzettséggel” szövegrész helyébe az „egyetemi jogi végzettséggel” szöveg,

j) 239. § (4) bekezdésében a „kinevezés érvénytelenségét” szövegrész helyébe a „szolgálat megszűnését” szöveg,

k) 240/D. § (1) bekezdésében az „árverést nem tarthat” szövegrész helyébe a „hagyományos ingóárverést (118-129. §) nem tarthat, árverési jegyzőkönyvet nem készíthet” szöveg,

l) 250. § (2) bekezdés b) pontjában az „e névjegyzékek adatairól és az adatváltozásokról tájékoztatja a minisztert,” szövegrész helyébe az „e névjegyzékek adatairól és az adatváltozásokról tájékoztatja a minisztert és ellenőrzi a névjegyzékekbe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,” szöveg,

m) 254/C. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,

n) 263. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

o) 305. § (6) bekezdésében a „2013. január 1-jétől szolgáltatott és nyilvántartott tényadatok” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 1-jét követően érkezett végrehajtási ügyek nyilvántartott adatainak” szöveg és a „2013. január 1-jét megelőzően szolgáltatott és nyilvántartott adatok” szövegrész helyébe a „2013. augusztus 1-jét megelőzően érkezett végrehajtási ügyek nyilvántartott adatai” szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti a Vht.

a) 239. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglalt,”,

b) 239. § (6) bekezdésében az „és a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének”,

c) 240/A. § (1) bekezdésében a „, kinevezésének érvénytelenségét állapították meg”,

d) 305. § (3) bekezdés első mondatában az „és értékesítésére”

szövegrész.

17. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása

17. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény

a) 7. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi)” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg,

b) 13. § (2b) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg,

c) 13. § (5) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg

lép.

18. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

18. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény

a) 2. § (3) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,

b) 2. § (4) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg, valamint a „Fővárosi Munkaügyi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg

lép.

19. A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény módosítása

19. § A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény

a) 37. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

b) 37. § (4) bekezdésében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg

lép.

20. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

20. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 24/G. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.

21. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

21. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/E. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A Hivatal bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel.

(5) A Hivatal bevételeiből - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel öt százalékának megfelelő mértékig - tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a megképzésének évét követő második év végéig kizárólag a Hivatal működésének fedezetére használható fel, és az más célra nem vonható el.”

22. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

22. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (7) bekezdésében a „városi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg lép.

23. Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása

23. § (1) Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cselekmény elévült, ha

a) a kezdeményező a cselekménynek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt az etikai eljárást nem kezdeményezte vagy

b) a cselekmény befejezése óta két év eltelt.”

(2) Az Iszktv. 38. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

[Az etikai tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha]

c) a cselekmény elévülése miatt az eljárás megindítását meg kellett volna tagadni,

d) a panaszolt szakértő kamarai tagsága megszűnt.”

(3) Az Iszktv. 48/F. § (4) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg lép.

24. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

24. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 37. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.

25. A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

25. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény

a) 42. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

b) 43. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

c) 43. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

26. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 65/A. § (3) bekezdésében és 65/B. § (5) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

b) 85. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg

lép.

27. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

27. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/N. § (3) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg lép.

28. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

28. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 137. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

f) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelv,

g) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

29. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

k) a munkavállalót munkaviszonyának fennállására tekintettel kamarai nyilvántartásba, névjegyzékbe vevő, illetve a munkavállaló munkaviszonyban töltött szakmai gyakorlatát kamarai eljárásban vizsgáló szakmai kamarák a munkaviszony fennállásának ellenőrzése érdekében az a) és d) pont”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

30. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

30. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (3) bekezdésében a „munkaügyi bíróság” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg lép.

31. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

31. § (1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kúria a kifogást soron kívül bírálja el. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét.”

(2) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény a következő 157. §-sal egészül ki:

„157. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 130. § (2) bekezdését a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

(3) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

a) 20/E. § (5) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg,

b) 146. § (1) bekezdésében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg,

c) 146. § (2) bekezdésében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg

lép.

32. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

32. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 201. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.

33. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

33. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az eskü szövege a következő: „Én (az eskütevő neve) esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!””

(2) Az Ügyvédi tv. 60. § (5) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Ügyvédi tv. 16. § (2a) bekezdése.

34. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

34. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a következő 69/A. és 69/B. §-sal egészül ki:

„69/A. § (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet (e cím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kapcsolattartó szervezet) egymással az írásbeli kapcsolatot elektronikus úton tarthatja.

(2) Az (1) bekezdés alapján

a) a bíróságok,

b) a bíróság és

ba) az ügyészség,

bb) a nyomozó hatóság,

bc) a büntetés-végrehajtási szervezet

közötti elektronikus kapcsolattartás során a hivatalos iratok elektronikus kézbesítését a biztonságos kézbesítési szolgáltatás [70. § (1) bekezdés f) pont] útján (a továbbiakban: kézbesítési rendszer) kell végezni. A kapcsolattartó szervezet az erre szolgáló informatikai rendszer alkalmazásával biztosítja, hogy a kézbesítési rendszer útján folyamatosan lehessen kapcsolatot tartani. Az Országos Bírósági Hivatal a bíróság és más kapcsolattartó szervezet közötti elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult a hozzá érkezett adatok kezelésére.

(3) A kapcsolattartó szervezetek az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló informatikai rendszerük által támogatott dokumentumformátumokat a szervezet központi honlapján közzéteszik.

(4) A kapcsolattartó szervezet a küldendő hivatalos iratot szervezeti elektronikus aláírással vagy minősített elektronikus aláírással látja el, kivéve, ha a biztonságos kézbesítési szolgáltatás más módon biztosított. E törvény minősített elektronikus aláírás alkalmazását kötelezővé teheti. A szervezeti elektronikus aláírással ellátott hivatalos irat közokiratnak minősül.

(5) A kézbesítési rendszer útján a kapcsolattartó szervezet által küldött hivatalos irat és melléklete informatikai szempontból ellenőrzésre kerül, és ha az nem felel meg a másik kapcsolattartó informatikai követelményeinek, erről a hivatalos irat kézbesítését kezdeményező közvetlenül értesítést kap. Ha a kézbesítendő hivatalos irat és melléklete az informatikai követelményeknek megfelel, erről a kézbesítést kezdeményező a kézbesítési rendszer útján értesítést kap. Ez esetben az értesítés a következő adatokat tartalmazza:

a) a feladó elnevezése,

b) a címzett elnevezése,

c) a hivatalos irat kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési száma,

d) a befogadás időpontja és

e) a hivatalos irat azonosítására alkalmas információ.

(6) A kapcsolattartó szervezet a hozzá érkezett hivatalos iratról a feladó részére - automatizáltan - a kézbesítési rendszer útján érkeztetési igazolást küld, amely tartalmazza:

a) a hivatalos irat kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát,

b) a hivatalos irat kapcsolattartó általi megnevezését,

c) a hivatalos irat érkeztetésének időpontját - nap, óra, perc pontossággal meghatározva - és a hivatalos irat érkeztetési azonosító számát.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott érkeztetési igazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a hivatalos irat papír alapon is megküldésre került, és az így megküldött hivatalos irat beérkezésének az időpontja megelőzte az elektronikus kézbesítést, akkor a hivatalos irat a papír alapú hivatalos irat beérkezésének időpontjában tekintendő kézbesítettnek.

(8) A törvény vagy a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amelynek során legalább négy órán át fennálló, a kézbesítési rendszerben, illetve a kapcsolattartó szervezet informatikai rendszerében fellépő üzemzavar akadályozta az elektronikus kapcsolattartást. Az üzemzavar idején a kapcsolattartó szervezeteket a kézbesítési rendszer útján a kézbesítés megkísérlésekor erről értesíteni kell. Üzemzavarnak kell tekinteni a tervezett leállást is. A kapcsolattartó szervezet köteles a szervezet központi honlapján legalább hetvenkét órával megelőzően közzé tenni a tervezett leállás időpontját és tartamát.

69/B. § (1) Ahol e törvény elektronikus kapcsolattartást rendel vagy arra lehetőséget biztosít, az elektronikus kapcsolattartásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a büntetés-végrehajtási szervezet az alábbi, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint, illetve az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól:

a) azonosítási szolgáltatás,

b) kézbesítési szolgáltatás,

c) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,

d) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

e) elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,

f) elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,

g) központi azonosítási ügynök,

h) összerendelési nyilvántartás.”

(2) A Be. 70. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A 69/A. § (1) bekezdése alapján létrejött elektronikus kapcsolattartás során a bíróság részére a hivatalos iratot a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell megküldeni.”

(3) A Be. 219. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vádirat benyújtásához fűződő joghatások a papír alapon benyújtott vádirat bírósághoz történő beérkezéséhez kötődnek, kivéve, ha az ügyészség a vádiratot minősített elektronikus aláírással látta el, és annak benyújtása a kézbesítési rendszeren keresztül történt.”

(4) A Be. 604. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

q) az elektronikus bírósági iratkezelés részletes szabályait rendeletben állapítsa meg,”

(5) A Be.

a) 13. § (1) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (5) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrészek helyébe a „járásbíróság” szöveg,

b) 20. § (2) bekezdés a) pontjában a „helyi bíróságok” szövegrész helyébe a „járásbíróságok” szöveg,

c) 20. § (2) bekezdés b) pontjában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg, valamint a „helyi bíróságok” szövegrész helyébe a „járásbíróságok” szöveg,

d) 20. § (2) bekezdés c) pontjában a „helyi bíróságok” szövegrészek helyébe a „járásbíróságok” szöveg,

e) 208. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

f) 208. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg,

g) 241. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg,

h) 241. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságon” szövegrész helyébe a „járásbíróságon” szöveg,

i) 262/B. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

j) 271. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

k) 277. §-ában a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

l) 411. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

m) 566. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

n) 601. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságról” szövegrész helyébe a „járásbíróságról” szöveg, valamint a „kerületi és a városi” szövegrész helyébe a „kerületi” szöveg

lép.

35. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

35. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 32. § (4) bekezdésében a „helyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „járásbírósághoz” szöveg lép.

36. Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény módosítása

36. § Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 6. § (5) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.

37. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény módosítása

37. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény

a) 10. § (1) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg,

b) 10. § (3) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg

lép.

38. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

38. § A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg lép.

39. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása

39. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 223. § (3) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg lép.

40. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

40. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 39/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39/A. § (1) A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2013. december 31. napjáig köteles igazolni a miniszternek. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből.

(2) Aki a közvetítői szakmai képzés elvégzését az (1) bekezdés szerint igazolta, annak az első továbbképzési időszak 2014. január 1. napján kezdődik; ha a szakmai képzés elvégzése és 2014. január 1. napja között továbbképzésen vett részt, az továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe beszámít.”

(2) A Kvtv. 38/B. § (3) bekezdésében a „felek” szövegrész helyébe a „peres vagy nemperes bírósági eljárás felei” szöveg lép.

41. Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása

41. § Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 23. § (2) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg lép.

42. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

42. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

a) 71. § (3) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg,

b) 146. § (4) bekezdésében és 159. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

43. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

43. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

a) 33. § (7) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében, 36. §-ában, 37. § (3) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 44. § (5) bekezdésében, 46. § (2) bekezdésében, 47. § (6) bekezdésében, 47. § (7) bekezdésében és 59. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

b) 33. § (7) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében, 36. §-ában és 59. § (9) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg,

c) 42. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg

lép.

44. Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény módosítása

44. § Az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 45. § (5) bekezdésében a „munkaügyi” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi” szöveg lép.

45. A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI. törvény módosítása

45. § A polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, Hágában, 1970. március 17. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2004. évi CXVI. törvény 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „helyi bíróságot” szövegrész helyébe a „járásbíróságot” szöveg lép.

46. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény módosítása

46. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 30/G. § (1) bekezdésében a „30 nap” szövegrész helyébe a „45 nap” szöveg lép.

47. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

47. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

a) 23. § (3) bekezdés b) pontjában, 24. § (1) bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Ítélőtábla” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

b) 144. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 169/J. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg

lép.

48. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény módosítása

48. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Pntv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírósági felülvizsgálattal megtámadható végzés ellen benyújtott kérelem tárgyában a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban végzéssel határoz.”

(2) A Pntv. 2. § (1) bekezdésében a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg lép.

49. Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása

49. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) a 4/B. §-t követően a következő 4/C. §-sal egészül ki:

„4/C. § (1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételét követő 6 hónapon belül a miniszter vagy képviselője jelenlétében esküt tesz.

(2) A szakértői eskü az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegéből és az annak első mondatát követően a következő szövegből áll: „Hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint teljesítem.”

(3) Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskü tétele során: igazságügyi szakértő.”

(2) A Szaktv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 2. számú melléklet 1. pont a)-d) alpontjaiban szereplő adatait a kirendelő hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a kirendelő hatóságnak.”

(3) A Szaktv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az igazságügyi szakértőt az érintett szakterületről törli.”

(4) A Szaktv.

a) 3. § (1) bekezdésében az „a)-d)” szövegrész helyébe az „a)-e)

b) 3. § (7) bekezdés c) pontjában a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8) bekezdés”,

c) 17/A. § (3) és (4) bekezdésében az „5 napon” szövegrész helyébe a „8 napon”,

d) 17/A. § (5) bekezdésében a „költségelőleg megfizetésének igazolását” szövegrész helyébe a „költségelőleget”,

e) 29. § (4) bekezdésében a „zárómondatát megelőző” szövegrész helyébe az „első mondatát követően a”

szöveg lép.

50. Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény módosítása

50. § Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg lép.

51. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

51. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 27. § (11) bekezdés a) pontjában a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg lép.

52. Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény módosítása

52. § Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 46. § (5) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg lép.

53. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

53. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

a) 51. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

b) 52. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 54. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg

lép.

54. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

54. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

a) 54. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

b) 55. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 57. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

d) 58. § (1) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

e) 61/A. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

f) 80. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg

lép.

55. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

55. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény

a) 40. § (11) bekezdés b) és c) pontjában, 40. § (12) bekezdésében, 43/E. § (2) bekezdésében, 43/J. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Ítélőtábla” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

b) 43/E. § (2) bekezdésében és 43/J. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Ítélőtáblától” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg,

c) 43/J. § (3) bekezdésében és 43/K. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Ítélőtábla” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

d) 43/L. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg

lép.

56. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

56. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvényszék” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróság” szöveg lép.

57. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

57. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg lép.

58. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

58. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

a) 3. § (4) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

b) 13. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

59. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

59. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 61. § (5) bekezdésében az „október 1-jén és a 71. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba, a 65. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „október 1-jén lép hatályba, a 65. § (5) bekezdése és 71. § (2) bekezdése” szöveg

lép.

60. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

60. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény

a) 7. § (2) bekezdésében a „helyi bíróságnál” szövegrész helyébe a „járásbíróságnál” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg,

c) 13. § (3) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

61. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása

61. § Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 21. § (6) bekezdésében a „Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg lép.

62. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

62. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 11. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg lép.

63. A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény módosítása

63. § A gondnokoltak nyilvántartásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény

a) 3. §-ában az „Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala” szövegrész helyébe az „Országos Bírósági Hivatal” szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg

lép.

64. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

64. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 113. § (1) bekezdésében a „helyi bíróság” szövegrész helyébe a „járásbíróság” szöveg lép.

65. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

65. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 64. § (3) bekezdésében a „helyi bíróságnak” szövegrész helyébe a „járásbíróságnak” szöveg lép.

66. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása

66. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény

a) 1. § (4) bekezdésében a „13. §” szövegrész helyébe a „13. § (1) bekezdése” szöveg,

b) 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „12. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „12. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg,

c) 14. § (1) és (2) bekezdésében a „12. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „12. § (2) vagy (3) bekezdése” szöveg,

d) 28/A. § a) pontjában az „elrendelte” szövegrész helyébe az „elrendelte, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülési állásfoglalásait” szöveg

lép.

67. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítása

67. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény

a) 18. § (2) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg,

b) 18. § (4) bekezdésében a „munkaügyi bírósághoz” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szöveg,

c) 47. § (2) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

d) 97. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg,

e) 97. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg

lép.

68. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

68. § (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járásbíróságok és kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: járásbíróság), a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, továbbá a törvényszékek elnevezését és illetékességi területét az 1. melléklet tartalmazza.”

(2) Az Illetékességi tv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A járásbíróság és a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelye - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az elnevezésében megjelölt település.”

(3) Az Illetékességi tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok számát, elnevezését és illetékességi területét a 4. melléklet tartalmazza.”

(4) Az Illetékességi tv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(5) Az Illetékességi tv. a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

69. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

69. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást - a bíróság jogerős döntéséig - felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.”

(2) Az Mttv. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

(6) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hatvan napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el.”

(3) Az Mttv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a 62. § (5) bekezdés szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felülvizsgálati eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.”

(4) Az Mttv. 70. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Médiatanács médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól.

(9a) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hatvan napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el. A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.”

(5) Az Mttv. 181. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott eljárás illetékmentes, a kérelmező igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére sem kötelezhető.

(7) A Hivatal e § szerinti hatósági eljárásban hozott határozata elleni jogorvoslatra a 165. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet negyvenöt napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el.

(8) A Médiatanács e § szerinti elsőfokú hatósági eljárásban hozott határozatának bírósági felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól. A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és a nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a bíróság a keresetlevél bírósághoz történő - Médiatanács általi - megküldésétől számított hatvan napon belül bírálja el és határozatát a kihirdetés napjáig írásba foglalja. A bíróság határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak nincs helye. A határozat felülvizsgálata iránti kérelem a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtására meghatározott határidőn belül a felülvizsgálati kérelemnek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz meg kell érkeznie. E határidő jogvesztő, melynek elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet negyvenöt napon belül bírálja el és határozatát e határidőn belül írásba foglalja. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Kúria soron kívül jár el.”

(6) Az Mttv.

a) 142. § (3) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszéktől” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

b) 153. § (8) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

c) 155. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszékhez” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz” szöveg, valamint a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság” szöveg,

  Vissza az oldal tetejére