Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.27.)

2012. évi CCXII. törvény

az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról * 

1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi. tv.) 6. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében)

p) ellenőrzi, hogy az egészségügyi szolgáltató térítési díjszabályzata megfelel-e a jogszabályban foglaltaknak, valamint hogy az egészségügyi szolgáltató a térítési díjszabályzatában foglaltaknak megfelelően jár-e el.”

2. § Az Ehi. tv. 13/A. § (2) bekezdés a) pontja a következő ad) ponttal egészül ki:

(Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató)

ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el.”

3. § (1) Az Ehi. tv. 15. § (11) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy)

c) az élelmiszerekben lévő transz-zsírsavak megengedhető legnagyobb mennyiségét, a transz-zsírsav tartalmú élelmiszerek forgalmazásának feltételeit és hatósági ellenőrzésének szabályait, valamint a lakosság transz-zsírsav bevitelének nyomon követésére vonatkozó szabályokat az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben”

(rendeletben határozza meg.)

(2) Az Ehi. tv. 15. § (12) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

d) a kozmetikai termékekről szóló 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

da) 19. cikk (4) és (5) bekezdésének végrehajtása körében a nem előre csomagolt kozmetika termékek - ideértve azon termékeket is, amelyeket a vevő kérésére a vásárláskor csomagolnak be vagy azonnali eladásra előre csomagolnak - címkézésének részletes szabályait, valamint a magyar nyelven feltüntetendő tájékoztatások körét,

db) 22. cikkének végrehajtása körében a kozmetikai termékek piacfelügyeletét ellátó szervek kijelölését,

dc) 34. cikk (1) és (2) bekezdésének végrehajtása körében az illetékes nemzeti hatóság és méregellenőrző központ kijelölését,

dd) 37. cikkének végrehajtása körében a rendelet megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók körét, illetve kijelölését.”

(3) Az Ehi. tv. 15. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel, valamint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszterrel egyetértésben az energiaitalok megengedett térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit rendeletben határozza meg.”

4. § Az Ehi. tv.

a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában a „tevékenységének kivételével” szövegrész helyébe a „,valamint az Országgyűlési Őrség tevékenységének kivételével” szöveg,

b) 2. § (3a) bekezdésében a „személyi állományára” szövegrész helyébe a „személyi állományára, valamint az Országgyűlési Őrségre” szöveg,

c) 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség” szöveg,

d) 15. § (5) bekezdésében az „érintett miniszter” szövegrész helyébe az „érintett miniszter, valamint az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter” szöveg

lép.

2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

5. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdése a következő x)-z) pontokkal egészül ki:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]

x) az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékelése és fejlesztése, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálata és fejlesztése,

y) az egészségügyi rendszer teljesítményének ellenőrzése, mérése és értékelése,

z) az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében.”

6. § Az Eüak. 14/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A gyógyszerész a 4. § (2) bekezdés z) pontja szerinti cél érdekében - amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg - megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat - ide nem értve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat - úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja számára. A gyógyszerész - az adatok rögzítése nélkül - a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg. Az érintettet a tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét.

(4) A gyógyszerkiváltás során a gyógyszerész akkor ismerheti meg a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatait, ha a gyógyszerellátásban részesülő biztosított személyesen jár el.

(5) A gyógyszerész a biztosított kérésére a biztosított részére tájékoztatást ad a gyógyszerellátásban részesülő biztosított (3) bekezdés szerinti adatairól.”

7. § Az Eüak. „Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, minőség- és teljesítményértékelés”

8. § Az Eüak. kiegészül a következő 18-18/A. §-sal:

„18. § (1) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból - ide nem értve az (5) bekezdésben meghatározott eljárást - jogosult az egészségügyi szolgáltatások minőségének értékeléséhez és fejlesztéséhez, az egészségügyi szolgáltatások értékelési szempontjainak rendszeres felülvizsgálatához és fejlesztéséhez szükséges, TAJ számmal összekapcsolt egészségügyi adatok kezelésére. Az egészségügyi ellátóhálózat, illetve az egészségbiztosítási szerv a szakmai minőségértékelésért felelős szerv megkeresésére átadja ezen adatokat a szakmai minőségértékelésért felelős szerv részére, illetve gondoskodik az adatokhoz történ hozzáférésről.

(2) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv az azonos TAJ számhoz kapcsolódóan átadott egészségügyi adatok tekintetében az átadást követően haladéktalanul kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kódot a szakmai minőségértékelésért felelős szerv minden átadott, az (1) bekezdés szerinti adat tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre. A kapcsolati kód biztosítja a betegre és az egyes ellátási eseményekre, betegutakra vonatkozó adatok személyazonosításra alkalmatlan összekapcsolását. A kapcsolati kód nem származtatható személyazonosító adatból és nem lehet azzal azonos.

(3) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv a kapcsolati kód képzését követően az (1) bekezdés szerinti célból kapott TAJ számot haladéktalanul törli.

(4) A szakmai minőségértékelésért felelős szerv az (1) bekezdés szerinti szervek által más adatkezelési célból létrehozott és a 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból átadott, TAJ számmal összekapcsolt adatbázisokat, illetve nyilvántartásokat a kapcsolati kód képzését követően haladéktalanul törli.

(5) A 4. § (2) bekezdés x) pontja szerinti célból egyedi ügy kivizsgálása érdekében a minőségértékelésért felelős szerv, az ügy kivizsgálásának lezárását követő 5 évig kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint az érintett TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát. Az érintett TAJ száma más személyazonosító adatokkal történő összekapcsolás nélkül kezelendő.

18/A. § A teljesítményértékelésért felelős szerv a 4. § (2) bekezdés y) pontja szerinti célból kezelheti az érintett egészségügyi adatait, valamint az érintett TAJ számát és születési dátumát az adatok átadása, az adatkezelés és a kapcsolati kód képzése tekintetében a 18. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint.”

9. § Az Eüak. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak egészségügyi felsőfokú szakképesítéssel rendelkező alkalmazottja ismerheti meg az érintett összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait.”

10. § (1) Az Eüak. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyógyszertár a vényeket 5 évig őrzi meg. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.”

(2) Az Eüak. 30. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott szerv adatfeldolgozási szerződést köt a Kormány által rendeletben kijelölt szervvel

a) a (4) bekezdés b) pontjában,

b) az (5) bekezdés b) pontjában,

c) a (6a) bekezdésben, valamint

d) kormányrendeletben

meghatározott egészségügyi dokumentáció elhelyezéséről, illetve feldolgozásáról.”

11. § (1) Az Eüak. 38. § (2) bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

j) a 18. § (1) bekezdés és a 18/A. § szerinti egészségügyi adatok körének meghatározására, az adatok átadására, továbbítására, a kapcsolati kód képzésére vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Eüak. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőt,

b) a 30. § (9) bekezdése szerinti adatfeldolgozót

rendeletben jelölje ki.”

12. § Az Eüak. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

13. § Az Eüak.

a) 15. § (2a) bekezdésében a „mérgezések fennállását” szövegrész helyébe a „mérgezések fennállását, illetve kórokozóik jelenlétét” szöveg,

b) 15. § (2b) bekezdésében a „B) pontja szerinti betegségek” szövegrész helyébe a „B) pontja szerinti betegségek, illetve kórokozóik” szöveg,

c) 19. § (1) bekezdésében az „életkorát” szövegrész helyébe a „születési dátumát” szöveg

lép.

3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

14. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a következő 5/C. §-sal egészül ki:

„5/C. § Az 5/B. §-ban meg nem határozott fogalmak tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”

15. § Az Ebtv. 20. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál a biztosítottnak nem minősülő betegek ellátása - a sürgős szükség esetének kivételével - nem eredményezheti a biztosítottak - várólista illetve betegfogadási lista szerinti - várakozási idejének meghosszabbodását.”

16. § Az Ebtv. 21. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben)

c) a rendelés a (4) bekezdésben foglaltak szerint történik, és”

17. § (1) Az Ebtv. 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az egészségbiztosító - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból)

e) támogatást nyújthat már támogatott, egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrészének cseréjéhez, amennyiben a cserét a beteg testi állapotában bekövetkezett változás indokolja.”

(2) Az Ebtv. 26. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az egészségbiztosító méltányosságból - az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott eszközök esetében - a támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz árához az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat.”

(3) Az Ebtv. 26. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás]

c) az 1000 forint havi terápiás költséget el nem érő készítményekre.”

(4) Az Ebtv. 26. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján méltányosságból támogatás]

a) gyógyszerhez az E. Alap gyógyszertámogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére,”

(nyújtható.)

18. § Az Ebtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ-szám) igazoló hatósági igazolványát és - amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte - érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a TAJ-számát a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja.”

19. § Az Ebtv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5)-(6) bekezdésben és a 31. § (5) bekezdés b)-d) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltatók esetében.”

20. § Az Ebtv. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egészségügyi szolgáltató - a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül - köteles bejelenteni

a) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok a finanszírozott feladatkör ellátását érintik,

b) ha nem minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek,

c) ha az általa igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltató - annak a közreműködői szerződésben foglaltak szerinti bejelentése alapján - nem minősül a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek,

d) ha vele szemben csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindítására került sor.”

21. § Az Ebtv. 33. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gyógyszer kiszolgáltatója és a gyógyászati segédeszköz forgalmazója köteles bejelenteni

a) ha a működési engedélyét módosították vagy visszavonták,

b) a személyi és tárgyi feltételek változását, amennyiben azok az ártámogatási szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feladatok ellátását érintik.

(5) Amennyiben a gyógyszer kiszolgáltatója és a gyógyászati segédeszköz forgalmazója a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, köteles az ebből eredő ártámogatást érintő többletet megtéríteni.”

22. § Az Ebtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató azon számlájának megterheléséhez, amelyre a finanszírozás keretében kapott összeg utalásra került, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott esetben szükséges az egészségügyi szolgáltató fenntartójának és - ha a megterhelést nem az egészségügyi szolgáltató kezdeményezte - az egészségügyi szolgáltatónak az előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10 százaléka engedményezhető.”

23. § (1) Az Ebtv. 37. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az (1)-(9) bekezdés, a (12) bekezdés, valamint a 31. § (6) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelést az egészségbiztosító jogosult az igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíteni.”

(2) Az Ebtv. 37. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A (2)-(4) bekezdés, a (6)-(9) bekezdés, a (12) bekezdés, a (16) bekezdés, valamint a 31. § (6) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a fizetési kötelezettség megállapításakor érvényes jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot. A kamatkövetelés öt éven belül a finanszírozás elszámolása során is érvényesíthető.”

(3) Az Ebtv. 37. §-a a következő (17)-(18) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A finanszírozás keretében kapott összeg elkülönített kezelésére vonatkozó - 35. § (1) bekezdése szerinti - kötelezettség nemteljesítése esetén a finanszírozási szerződést az egészségbiztosítási szerv felmondhatja.

(18) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a 36. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az egészségbiztosítási szerv a finanszírozási szerződést felmondhatja.”

24. § Az Ebtv. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38/C. § (1) Ha az egészségügyi szolgáltató 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti szerződése megszűnik, az egészségbiztosító záró ellenőrzést végezhet, amelyet a szerződés megszűnését követő kilencven napon belül indít meg.

(2) A záró ellenőrzés tekintetében a 35. § (2) és (6) bekezdése, a 36. §, a 37. § (1)-(8) és (12)-(14) bekezdése, a 38. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdése, a 38/A. § és a 38/B. § szerinti, a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben az ellenőrzött egészségügyi szolgáltató nem biztosítja az ellenőrzés elvégzéséhez az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerint szükséges adatokat, a szolgáltató köteles az ellenőrzés tárgyát képező időszak alatt részére folyósított finanszírozási összeget visszatéríteni.

(3) Ha a záró ellenőrzés megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató az E. Alapból kapott összeget nem a megszűnt finanszírozási szerződésében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra használta fel vagy azt nem használta fel, köteles a kapott összeget - a szerződésszegés esetére kikötött egyéb jogkövetkezmények mellett - az E. Alap számára megtéríteni.

(4) A záró ellenőrzést követően az egészségbiztosító a szolgáltatótól kapott adatokat az esetleges elszámolásokkal kapcsolatos igényérvényesítés határidejének lejártáig, és kizárólag az igényérvényesítés elbírálásának érdekében kezelheti.”

25. § (1) Az Ebtv. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg.”

(2) Az Ebtv. 56. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.”

26. § Az Ebtv. 61. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmekhez, továbbá a kifizetőhelyi feladatellátás során az OEP által rendszeresített, az OEP honlapján közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni.”

27. § Az Ebtv. 64. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet - a foglalkozási megbetegedést kivéve - legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.”

28. § Az Ebtv. 68/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68/B. § (1) A biztosított köteles megtéríteni a neki felróható módon jogalap nélkül igénybe vett, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után folyósított támogatás összegét, közgyógyellátás jogcímen történő rendelés esetén pedig a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatából finanszírozott összeget is, ha arra a 38/B. § alapján lefolytatott eljárást követően írásban kötelezték.

(2) A biztosítottat a megtérítésre előírt összeg után az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell megfizetni a kamatot, ha annak összege az 1000 forintot nem éri el.”

29. § Az Ebtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § Ha az egészségbiztosító, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a pénzbeli ellátási, valamint baleseti táppénz iránti igény érvényesítéséről az előírt határidőn belül nem gondoskodik, az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot köteles fizetni a jogosult részére. Nem kell megfizetni a kamatot a 39/B. §, 52/A. § és 55/A. § szerinti előleg összege után, valamint ha a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot.”

30. § Az Ebtv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségbiztosító a követelését

a) a 66. § szerinti visszafizetésre kötelező határozattal, illetve megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

b) a 67-68. § szerinti megtérítésre kötelező fizetési meghagyással,

c) a 68/B. § szerinti megtérítésre kötelező határozattal

érvényesíti. A fizetési meghagyás hatósági határozat, a kiadására irányuló eljárásban hozott döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

31. § Az Ebtv. 82. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) A (12) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az egyéni vállalkozói formában működő egészségügyi szolgáltató esetében.”

32. § Az Ebtv. a következő 82/B. §-sal egészül ki:

„82/B. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 64. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmeket a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell elbírálni.”

33. § Az Ebtv. a következő 82/C. §-sal egészül ki:

„82/C. § Az irányított betegellátási rendszerben részt vett ellátásszervező (a továbbiakban e § alkalmazásában: ellátásszervező), amely az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-a szerinti záróelszámolást még nem készített, köteles az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvény hatálybalépését, illetve - ha az későbbi - az irányított betegellátási rendszerrel összefüggésben lévő per jogerős befejezését, vagy - ha a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosítónak fizetési kötelezettsége keletkezik az ellátásszervező részére - a jogerős ítélet alapján az egészségbiztosító által folyósított pénzeszköz folyósítását követő 90 napon belül az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályai szerint - az ellátásszervező által dokumentált betegút-szervezési és -nyilvántartási adatok alapján - záróelszámolást készíteni, és az alapján elszámolási kötelezettségét teljesíteni az egészségbiztosító részére. A záróelszámolás ellenőrzése tekintetében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 75. §-ának és a végrehajtásáról szóló rendeletnek a 2009. január 1-jén hatályos szabályait kell alkalmazni.”

34. § (1) Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

a) a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására és az Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközök felhasználásának pénzügyi ellenőrzésére, továbbá a kifizetéshez szükséges jóváhagyás esetköreire, jogcímeire vonatkozó szabályok,”

(meghatározására.)

(2) Az Ebtv. 83. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelése, kiadása és felhasználása ellenőrzésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”

(3) Az Ebtv. 83. § (6) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

h) a társadalombiztosítási támogatással javítható gyógyászati segédeszközök körét,

i) azoknak a gyógyászati segédeszközöknek a körét, amelyek esetében az egészségbiztosító méltányosságból a gyógyászati segédeszköz árához az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott indikációtól és ahhoz tartozó kiegészítő feltételektől eltérően támogatást nyújthat.”

35. § Az Ebtv. a következő 83/B. §-sal egészül ki:

„83/B. § Ez a törvény az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. július 7-i 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

36. § Az Ebtv.

a) 5/B. § a) pont aa) alpontjában az „a 16. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 16. § (1) és (3) bekezdése” szöveg,

b) 31. § (9) bekezdésében a „45 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg, a „10 napon belül” szövegrész helyébe a „15 napon belül” szöveg,

c) 37. § (15) bekezdésében az „az (1)-(4) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1)-(4) bekezdés, valamint a 35. § (6) bekezdése” szöveg,

d) 38. § (3) bekezdésében a „2 éven belül” szövegrész helyébe az „5 éven belül” szöveg,

e) 40. § (3) bekezdésében a „kivéve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor.” szövegrész helyébe a „kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor.” szöveg,

f) 50. § (5) bekezdésében az „a biztosítottat” szövegrész helyébe az „a biztosítottat és a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt” szöveg,

g) a 61. § (7) bekezdésében az „a Tbj.-ben” szövegrész helyébe, az „az Art.-ban” szöveg,

h) 77. § (2) bekezdésében az „A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen” szövegrész helyébe az „A méltányossági eljárásban hozott döntés ellen” szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti az Ebtv.

a) 16. § b) pontja,

b) 16. § c) pontjában az „illetve a b) pontban foglalt esetben” szövegrész,

c) 23. § i) pontja,

d) 26. § (3) bekezdés c) pontja,

e) 26. § (4) bekezdés a) pontjában a „vagy gyógyászati segédeszközhöz” szövegrész,

f) 31. § (1) bekezdés g) pontja,

g) 35. § (1a) bekezdése,

h) 83. § (4) bekezdés e) pontja.

4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

38. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés vagy felsőoktatási szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap-, mester- vagy egységes osztatlan képzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség;”

(2) Az Eütv. 3. § w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(E törvény alkalmazásában:)

w) fenntartó:

wa) költségvetési szerv egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban felügyeleti szervként megjelölt állami szerv, helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás,

wb) egyházi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyházi egészségügyi szolgáltató esetén az alapító okiratban fenntartóként megjelölt egyházi jogi személy,

wc) alapítványi, közalapítványi egészségügyi szolgáltató esetén az alapítvány, közalapítvány,

wd) egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója esetén az egészségügyi felsőoktatási intézmény,

we) más szervezet esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet.”

(3) Az Eütv. 3. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

z) fenntartói jogkör gyakorlója: a 155. § (1) bekezdésében meghatározott fenntartói jogok egy részét vagy összességét gyakorló szerv.”

39. § Az Eütv. 110. § (16) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartást vezető szerv)

a) a bizonyítványok és oklevelek elismerését vagy egészségügyi tevékenység gyakorlására irányuló jogosultság ellenőrzését végző külföldi szerv részére, annak megkeresése esetén - az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségügyi szakképesítések megszerzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismerésével összefüggésben - tájékoztatást nyújt az egészségügyi dolgozókra vonatkozó, az alap- és működési nyilvántartásban szereplő, az egészségügyi tevékenységvégzésre való jogosultsággal összefüggő adatokról, valamint az azokban bekövetkezett változásokról, illetve a külföldi szerv erre irányuló megkeresése esetén az azok alapjául szolgáló tényekről,”

40. § Az Eütv. 111. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapnyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

a) a szakképesítést szerzett neme, természetes személyazonosító adatai, egészségügyi tevékenység során használt neve, állampolgársága, lakóhelye és tartózkodási helye;”

41. § (1) Az Eütv. 112. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

f) munkavégzéssel kapcsolatos adatok:

fa) a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe,

fb) a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez,

fc) a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege, kezdő időpontja, határozott idejű foglalkoztatás esetében annak végdátuma vagy a jogviszony határozatlan jellege,

fd) a szolgáltató ellátási szintje (alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás), valamint

fe) alkalmazott egészségügyi dolgozó esetén az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12. §-ában meghatározott munkarendje, illetve munkavégzési formája, valamint az önként vállalt többletmunka ténye és mértéke, a heti munkaidő,”

(2) Az Eütv. 112. § (4) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:)

l) a külföldi munkavégzés helye, időtartama és a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó a munkát végzi,”

(3) Az Eütv. 112. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdés b)-c), e), fa)-fb) és k) pontja, továbbá a) pontjából az egészségügyi dolgozó neve, illetve az egészségügyi tevékenység gyakorlása során használt neve bárki számára megismerhető adat.”

42. § Az Eütv. 116/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki

a) a felsőoktatási alapképzés orvos- és egészségtudomány képzési területén egészségügyi szakképzettséget szerzett,

b) felsőoktatási ciklusokra bontott osztott mesterképzési szakon szakképzettséget vagy

c) felsőoktatási egységes osztatlan mesterképzési szakon orvos- és egészségtudomány képzési területen szakképzettséget szerzett

és egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) A képzési idő

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzésben részt vevő számára legalább 12, legfeljebb 48 hónap,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti képzésben részt vevő számára legalább 24, legfeljebb 72 hónap.

(3) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés szakvizsgával zárul. A szakvizsga sikeres letételéről az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szakmai szakvizsga-bizonyítványt állít ki.

(4) A szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész- és szakpszichológus-képzés költségvetési forrásának kezelése érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, az államilag támogatott képzésben részt vevőről.”

43. § (1) Az Eütv. 116/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre az vehető fel, aki

a) a szakképzésről szóló törvény alapján egészségügyi szakképesítéssel, valamint egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán vagy ciklusokra bontott, osztott képzés mesterképzési szakán szerzett szakképzettséggel, vagy

b) orvos- és egészségtudományi képzési terület egységes osztatlan mesterképzési szakán szerzett szakképzettséggel vagy egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel

rendelkezik, és megfelel az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésről szóló jogszabályokban meghatározott részvételi követelményeknek.”

(2) Az Eütv. 116/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés vizsgával zárul, amelynek sikeres letételéről az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító tanúsítványt állít ki.”

44. § Az Eütv. 141. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam felelőssége körében az állam kötelezettségét képezi különösen)

l) a fekvőbeteg-szakellátás és a járóbeteg-szakellátás feltételrendszerének meghatározása, továbbá - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi szakellátási felelőssége alapján a fekvőbeteg-szakellátásról és a járóbeteg-szakellátásról - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak szerinti - gondoskodás, valamint az egészségügyi szakellátási kötelezettsége részeként az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben megállapított fekvőbeteg- és járóbeteg-szakellátási feladatok ellátásának biztosítása.”

45. § Az Eütv. 142. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alapnak e címen adott költségvetési hozzájárulás előirányzatának erejéig - finanszírozza az adott egészségügyi szolgáltatásra meghatározott finanszírozási rendszer szerint

a) a (2) bekezdés a) pontja alapján végzett szolgáltatásokat, amennyiben a kötelezően elrendelt járványügyi intézkedést az egészségbiztosítási szervvel szerződött egészségügyi szolgáltatónál foganatosítják,

b) az a) pont szerinti ellátásokkal összefüggő egészségügyi szolgáltatásokat,

c) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ellátások máshonnan meg nem térülő költségét,

d) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt szolgáltatásokat, és

e) a (3) bekezdés g) pontja alapján végzett egészségügyi szolgáltatásokat.”

46. § (1) Az Eütv. 155. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen)

h) a törvényben vagy kormányrendeletben a fenntartó részére meghatározott egyéb szakmai feladatok ellátása (szakmai fenntartói jogok).”

(2) Az Eütv. 155. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója tekintetében - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az alábbi eljárások vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszter jár el - a fenntartó javaslatának és véleményének figyelembevételével - a fenntartói jogkör gyakorlójaként:

a) az egészségügyi szolgáltató szakmai felügyelete,

b) az egészségügyi szolgáltató által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,

c) az egészségügyi szolgáltató kapacitásainak tartós kihasználatlanság miatti csökkentése, szakmai összetételének megváltoztatása,

d) az egészségügyi szolgáltató ellátási területének módosítása,

e) az egészségügyi szolgáltató szakellátási kapacitásainak átcsoportosítása,

f) váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet miatt szükséges többletkapacitásra kötendő finanszírozási szerződés kezdeményezése,

g) az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződése megkötésének, az egészségügyi szolgáltató által kezdeményezett módosításának, illetve az egészségügyi szolgáltató általi felmondásának jóváhagyása,

h) az egészségügyi szolgáltatónak az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,

i) az egészségügyi szolgáltató működését szabályozó dokumentumok jóváhagyása,

j) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti rendelési idő tekintetében, valamint

k) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás.

A b)-k) pont szerinti jogkörök a szakmai fenntartói jogok részét képezik.”

47. § (1) Az Eütv. 164/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A (3) és (5) bekezdésben nem említett beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a szakmai-etikai engedélyt az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendelet szerinti kutatás-etikai bizottság a kérelem megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül adja meg.”

(2) Az Eütv. 164/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az orvostechnikai eszközökkel végzett beavatkozással nem járó vizsgálat megkezdéséhez hatósági engedély szükséges, amelynek kiadásáról a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv dönt.”

48. § Az Eütv. 243. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Szervet, szövetet kizárólag

a) átültetés,

b) saját célú gyógykezelés,

c) kórisme megállapítása, továbbá

d) kutatás

céljából lehet külföldre, illetve külföldről Magyarország területére szállítani, ha nemzetközi egyezmény vagy megállapodás azt lehetővé teszi. Szervnek az a) pont szerinti célból történő külföldre szállításának további feltétele az, ha Magyarország területén nincs megfelelő recipiens.

(6a) A (6) bekezdés szerinti feltételtől eltekinteni akkor lehet, ha

a) az állami vérellátó szolgálat által megkötött egyezmény vagy megállapodás eltérően rendelkezik, vagy

b) szervet külföldről Magyarország területére behoztak és átültettek, és nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerint ezen szervadományozás viszonzása céljából kerül sor azonos típusú szerv külföldre vitelére. A viszonzási kötelezettség a szerv Magyarország területén történő átültetésének időpontjában keletkezik, és a viszonzásként adományozott szerv külföldön történő beültetésének időpontjában ér véget.”

49. § Az Eütv. a következő 244/D. §-sal egészül ki:

„244/D. § (1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 141. § (3) bekezdés l) pontja alapján az állam - az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Eftv.) meghatározott - egészségügyi szakellátási kötelezettségét a (2) bekezdés szerinti járóbeteg-szakellátási feladatok tekintetében - a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2013. május 1-jétől gyakorolja, kivéve, ha a helyi önkormányzat az (5) bekezdés alapján úgy dönt, hogy 2013. április 30. után is ellátja a (2) bekezdésben meghatározott járóbeteg-szakellátási feladatot. Az államnak - az Eftv.-ben meghatározott - egészségügyi szakellátási felelőssége ezen járóbeteg-szakellátások vonatkozásában 2013. január 1. és 2013. április 30. között is fennáll.

(2) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az (1) bekezdésben meghatározott időpontig - a 152. § (3) bekezdése alapján - a tulajdonában és fenntartásában lévő, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, illetve a tulajdonában lévő, járóbeteg-szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó, közfinanszírozott járóbeteg-szakellátási feladatok (e § alkalmazásában együtt: járóbeteg-szakellátási feladat) ellátásáról való gondoskodás valamennyi helyi önkormányzatot terheli. Ez a járóbeteg-szakellátási feladat - az (1) bekezdésben, illetve a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2013. április 30. után az állam helyett továbbra is terheli azt a helyi önkormányzatot, amely az (5) bekezdés alapján úgy dönt, hogy 2013. április 30. után is ellátja a járóbeteg-szakellátási feladatot.

(3) A (2) bekezdés szerinti járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató, illetve a (2) bekezdésben meghatározott vagyon a járóbeteg-szakellátási feladat állam általi teljesítése érdekében az (1) bekezdésben meghatározott időpontban kerül - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a helyi önkormányzattól az állam által átvételre, ide nem értve az Eftv. 2. § (2b) bekezdésében megállapított esetet.

(4) A tulajdonjognak és a fenntartói jognak a (3) bekezdés alapján az államra történő átszállása nem érinti az állami tulajdonba került egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettségét, a meglévő lekötött kapacitásai mértékét és szakmai összetételét, valamint az érvényes finanszírozási szerződése szerinti finanszírozásra való jogosultságát, továbbá az átvett feladathoz kapcsolódó közreműködői szerződések, egészségügyi ellátási szerződések, illetve megállapodások és az ezekhez kapcsolódó vagyonkezelési szerződések érvényességét. A tulajdonjog átszállására tekintettel a kormány által kijelölt szerv 2013. december 31-éig felmondhatja - az azokban meghatározott feltételektől és az Eftv. 2/E. § (1) bekezdésétől eltérően - a szerződéseket és megállapodásokat azzal, hogy a felmondási idő nem lehet rövidebb 60 napnál.

(5) Az a helyi önkormányzat, amely a (2) bekezdés alapján a járóbeteg-szakellátási feladat ellátására kötelezett, 2013. február 15-éig - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltak szerint - köteles dönteni és az egészségügyért felelős minisztert tájékoztatni arról, hogy 2013. április 30-át követően folytatja-e a járóbeteg-szakellátási feladat ellátását. A helyi önkormányzat döntése csak a járóbeteg-szakellátási feladatai egészének átadására, illetve folytatására irányulhat.

(6) Amennyiben a helyi önkormányzat az (5) bekezdésben foglaltakról az ott meghatározott határidőn belül nem dönt vagy döntéséről nem tájékoztatja a minisztert, úgy kell tekinteni, hogy a helyi önkormányzat nem kívánja 2013. május 1-jét követően a feladatot ellátni.

(7) Az állam nevében a kormány által kijelölt szerv 2013. április 30-áig a Mötv. 10. § (3) bekezdése alapján megállapodást köt azzal a helyi önkormányzattal, amely az (5) bekezdés szerinti döntésével vállalta a járóbeteg-szakellátási feladat ellátásának 2013. április 30. utáni folytatását. A megállapodás időtartamára, felmondására és egyéb okból történő megszűnésére vonatkozó szabályokat, valamint a megállapodással szembeni tartalmi és formai követelményeket és a megállapodás megkötésével kapcsolatos eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) Az a helyi önkormányzat, amely az (5) bekezdés szerinti nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően vagy a (6) bekezdés alapján 2013. április 30-át követően már nem fogja ellátni a (2) bekezdésben meghatározott járóbeteg-szakellátási feladatot és a járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatója egészségügyi alapellátási tevékenységet is végez, 2013. április 30-áig gondoskodik az alapellátási feladat és a járóbeteg-szakellátási feladat, valamint az ezen feladatokhoz kapcsolódó önkormányzati tulajdonban lévő egyes vagyonelemek elválasztásáról.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez szükséges és a járóbeteg-szakellátási feladat 2013. április 30. utáni állam általi ellátását nem veszélyeztető - a kormány által kijelölt szerv által előzetesen engedélyezett - intézkedések kivételével az (5) bekezdés szerinti helyi önkormányzatot terhelő járóbeteg-szakellátási feladat ellátására szolgáló, a helyi önkormányzat tulajdonában, illetve a járóbeteg-szakellátási feladat ellátásában közreműködő - önkormányzati tulajdonú - egészségügyi szolgáltatója tulajdonában lévő vagyonelemek 2013. április 30-áig nem idegeníthetőek el, nem terhelhetőek meg, a gazdasági társaságok törzs-, illetve alaptőkéje nem csökkenthető, járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató működési formája nem változtatható meg.

(10) A (9) bekezdésben foglalt korlátozás alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a helyi önkormányzat e törvény hatálybalépését megelőzően már döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a helyi önkormányzat a 2013. évi költségvetésében betervezte.”

50. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

m) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében:

ma) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés szabályait,

mb) a 115. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti képzéseket lezáró vizsgák szervezését, és a szakvizsga-bizonyítvány, valamint tanúsítvány kiállítását végző szervet,

mc) a szabadon választható elméleti továbbképzések pontértékét megállapító szervet,

md) a szakorvosképzés intézményi akkreditációját végző szervet,”

(rendeletben megállapítsa.)

(2) Az Eütv. 247. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

a) meghatározza a 244/D. § (2) bekezdésében foglalt járóbeteg-szakellátási feladat és a hozzá kapcsolódó helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon állam általi átvételének feltételeit és eljárási szabályait,

b) kijelölje a 244/D. § (2) bekezdésében foglalt járóbeteg-szakellátási feladat és a hozzá kapcsolódó helyi önkormányzati tulajdonban lévő vagyon átvétele során és az átvételt követően az állam nevében eljáró, illetve 244/D. § (9) bekezdése szerinti előzetes engedély megadására jogosult szervet,

c) meghatározza a helyi önkormányzatoktól átvett egészségügyi intézmények felett az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv által gyakorolt feladat- és hatásköröket, az általa gyakorolt jogokat és kötelezettségeket,

d) meghatározza a 244/D. § (2) bekezdésben foglalt járóbeteg-szakellátási feladatot 2013. április 30-át követően is ellátó helyi önkormányzattal kötendő - a Mötv. 10. § (3) bekezdése szerinti - megállapodással kapcsolatos eljárási szabályokat, a megállapodással szembeni tartalmai és formai követelményeket, a megállapodás időtartamára, felmondására és egyéb okból történő megszűnésére vonatkozó szabályokat és a megállapodással kapcsolatban az állam nevében eljárásra és a megállapodás aláírására jogosult szervet.”

(3) Az Eütv. 247. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a 2013. május 1-jén átvételre kerülő egészségügyi intézmény tekintetében fenntartói joggal rendelkező központi államigazgatási szervet.”

51. § Az Eütv.

a) 112. § (4) bekezdés b) pontjában a „szakképesítések” szövegrész helyébe a „szakképesítések, valamint szakirányú továbbképzések” szöveg,

b) 116/A. § (6) bekezdésében a „szakorvosjelöltnek” szövegrész helyébe a „képzésben részt vevő személynek” szöveg,

c) 116/A. § (9) bekezdésében az „ESZTT” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg,

d) 117. § (5) bekezdésében az „ESZTT” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg,

e) 155. § (4) bekezdésében „az (1) bekezdésben foglalt jogkörök közül a miniszter kizárólagos irányítási jogkörébe tartozik az egyes fenntartói jogokat gyakorló szervezet javaslatára” szövegrész helyébe „az (1) bekezdésben foglalt fenntartói jogok közül a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik a fenntartói jogkört gyakorló szervezet javaslatára” szöveg,

f) 164/A. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdéstől eltérően az” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,

g) 164/C. § (1) bekezdésében „a gyógyszer” szövegrész helyébe „a gyógyszer vagy orvostechnikai eszköz” szöveg,

h) 247. § (1) bekezdés k) pontjában „a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő jogállását és eljárását,” szövegrész helyébe „a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő jogállását és eljárását, a jogviszonyára, képzettségére, a tevékenysége végzésének feltételeire, az összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat,” szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti az Eütv.

a) 112. § (3) bekezdés b) pontjában az „a) pontjában,” szöveg,

b) 112. § (3) bekezdés f) pontjában a „belátási képessége csökkenése következtében” szöveg,

c) 113/A. § (1) bekezdés d) pontjában a „belátási képessége csökkenése következtében” szöveg,

d) 115. § (2) bekezdés a) pontja,

e) 116. §-a,

f) 116/D. § (4) bekezdése,

g) 117. § (1)-(4) bekezdése,

h) 244/A. § (8)-(11) bekezdése,

i) 247. § (2) bekezdés j) pontja,

j) 247. § (3) bekezdés a) pontja.

5. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

53. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

h) gyűjtőcsomag: több fogyasztói csomagolási egységet tartalmazó, kiskereskedelmi forgalomban értékesített nagyobb csomagolási egység.”

54. § Az Nvt. 2/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/A. § (1) A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az e törvényben, valamint az (1) bekezdésben említett önkormányzati rendeletben meghatározott, a közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl - az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel - a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét 30 000 Ft-ig terjedő helyszínen kiszabott bírsággal sújthatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság az önkormányzat bevétele.

(4) A dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy által történő megszegéséért a (2) bekezdés szerinti helyszíni bírság és a 7. § szerinti egészségvédelmi bírság együttesen nem szabható ki. Ha a dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése miatt a közterület-felügyelet és az egészségügyi államigazgatási szerv is eljárást indított, az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 21. § (6) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező hatóság folytatja le.”

55. § (1) Az Nvt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben - a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott kivétellel - az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell nem zárt légterű dohányzóhelyet kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely - a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények kivételével - a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn.”

(2) Az Nvt. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közforgalmú intézmény üzemeltetője - a 2. § (5) bekezdés a)-c) pontjában foglalt közforgalmú intézmények kivételével - az intézményt nemdohányzó intézménnyé nyilváníthatja. Ebben az esetben az intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni. A nemdohányzó intézménnyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával az intézménynek a közforgalom számára nyitva álló bejáratánál, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló valamennyi helyiségében fel kell tüntetni.”

(3) Az Nvt. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 2. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően, olyan többcélú intézmény esetében, amelyben vagy amelynek területén egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak, az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó, azzal, hogy dohányzóhely nyílt légtérben is csak úgy jelölhető ki, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybevevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül.”

56. § (1) Az Nvt. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben nem említett dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy e fogyasztói csomagolási egységek vonatkozásában kormányrendelet az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti egészségvédő figyelmeztetések legkisebb mérete tekintetében az (1) bekezdés a) és b) pontjától eltérő rendelkezéseket is megállapíthat. Az (1) bekezdésben nem említett dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni. Füst nélküli dohánytermék esetén kormányrendelet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt általános egészségvédő figyelmeztetések szövege tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(2) Az Nvt. 6. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Dohánytermék gyűjtőcsomag forgalomba hozatalának feltételeire az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak azzal, hogy - kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.”

57. § Az Nvt. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte.”

58. § Az Nvt. 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

a) a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a füst nélküli dohánytermék esetén alkalmazandó egészségvédő figyelmeztetések szövegét, a 6. § (1) bekezdésében nem említett dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,”

59. § Az Nvt. 8/A. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „Ket.” szöveg lép.

60. § Hatályát veszti az Nvt. 2. § (4) bekezdés c) pontjában az „ideértve a többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak” szövegrész.

6. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

61. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) „A veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékkel végzett tevékenység feltételei” alcíme a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § A biocid termék engedélyezésével kapcsolatos eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.”

62. § (1) A Kbtv. 34. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

f) a biocid anyagok és termékek - ideértve az irtószereket is - előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának,

g) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

ga) 2. cikk (7) és (8) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékek ivóvíz-szolgáltatásban történő felhasználása - szükség szerinti - korlátozásának, valamint egyes biocid termékeknek a rendelet előírásai alól honvédelmi érdekből történő mentesítésének,

gb) 17. cikk (5) bekezdése végrehajtása körében a lakosság biocid termékek előnyeiről és kockázatairól, valamint felhasználásuk minimálisra csökkentésének lehetőségeiről szóló tájékoztatásának,

gc) 58. cikk (6) bekezdése végrehajtása körében a címkézés nyelvi követelményeinek,

gd) 65. cikke végrehajtása körében a biocid termékek és a kezelt áruk nyomon követésének,

ge) 69. cikk (3) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékek nyilvántartása érdekében a csomagolás, címke és a tájékoztatók benyújtásának, valamint a magyar nyelvű címkékkel történő ellátásának,

gf) 75. cikk (2) és (3) bekezdése végrehajtása körében a biocid termékekkel foglalkozó bizottság tagja kijelölésének és feladatellátása feltételeinek,

gg) 80. cikk (2) és (3) bekezdése végrehajtása körében az eljárási díjakat megállapítsa, valamint a díjakkal kapcsolatos eljárások,

gh) 81. cikke végrehajtása körében az illetékes hatóság kijelölésének,

gi) 87. cikke végrehajtása körében a rendelet megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kijelölje, illetve megállapítsa, és azok alkalmazásának,

gj) 89. cikk (2) bekezdése végrehajtása körében legfeljebb két éves átmeneti időszak”

(részletes szabályait rendeletben meghatározza.)

(2) A Kbtv. 34. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

h) az egészségügyért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, valamint a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a biocid termékekben felhasználható hatóanyagok jegyzékét, a kis kockázattal járó biocid termékek hatóanyagainak jegyzékét, a hatóanyagokra vonatkozó általános adatok körét, a biocid termékekre vonatkozó közös alapadatokat, a hatóanyagokra és a biocid termékekre vonatkozó kiegészítő adatokat, valamint az aktív hatóanyagok és a biocid termékek adatait,”

(rendeletben meghatározza.)

63. § A Kbtv.

a) 25. §-át megelőző alcímben, 25. § (1)-(5) bekezdésében és 26. §-ában a „tárcaközi bizottság” szövegrész helyébe a „tanács” szöveg,

b) 25. § (4) bekezdésében a „Kormány rendeletében” szövegrész helyébe a „Kormány határozatában” szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti a Kbtv. 34. § (3) bekezdés a) pontja.

7. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

65. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 11/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Kormány az 1-3. mellékletben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb szabályokat rendeletben megállapíthat. Ebben az esetben e törvénytől eltérően a Kormány rendeletében megállapított kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni.”

66. § Az Eütev. 12/F. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a munkaidő-beosztás alapján az egészségügyi dolgozó munkaideje a munkaidőkeret átlagában számított heti 48 órát várhatóan meghaladja, az önként vállalt többletmunka óráit elődlegesen a (2) bekezdés szerinti, napi 12 órát meghaladóan elrendelt egészségügyi ügyelet beosztására kell felhasználni, továbbá a (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az egészségügyi dolgozó a 12/D. § (3) bekezdése szerinti keret terhére csak akkor osztható be, ha a munkáltató

a) a 12/D. § (2) bekezdése szerinti keretet már kimerítette, vagy legkésőbb a (2) bekezdés szerinti ügyelet tartama alatt kimeríti, vagy

b) a 12/D. § (2) bekezdése szerinti keret terhére történő beosztás lehetőségével nem él.”

67. § Az Eütev. 14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/B. § (1) Az Mt. 141. és 142. §-ában foglaltaktól eltérően, az egészségügyi dolgozót és az egészségügyben dolgozót

a) a b) és c) pontban meghatározott munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás kivételével a 22-06 óra közötti munkavégzés esetén tizenöt százalékos éjszakai pótlék,

b) több műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére tizenöt százalékos délutáni műszakpótlék, a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére harminc százalékos éjszakai műszakpótlék,

c) a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a 14-22 óra közötti munkavégzés idejére húsz százalékos délutáni műszakpótlék és a 22-06 óra közötti munkavégzés idejére negyven százalékos éjszakai műszakpótlék

illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában több műszakos a munkaidőbeosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.”

68. § Az Eütev. 14/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/D. § (1) A Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

(2) A Kjt. 41. § (2) bekezdés b) pontjában és 41. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a közalkalmazott vagy a Kjt. 22/B. §-a szerinti vezető állású munkavállaló a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagságot kizárólag a munkáltató fenntartójának jóváhagyásával létesíthet.

(3) A (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenség megszüntetésére a Kjt. 44. § (2)-(5) bekezdése irányadó, azzal az eltéréssel, hogy a Kjt. 44. § (2) bekezdése alapján a fenntartói döntés ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető abban az esetben is, ha a fenntartó nem a közalkalmazott munkáltatója.”

69. § (1) Az Eütev. 29. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) A Kormány által a 11/A. § (1), (2), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel kormányrendeletben megállapított ellátások, egészségügyi szolgáltatók vagy munkakörök módosítása esetén az illetmény- vagy bérnövelés és a 30. § szerinti támogatás igénybevételének feltételeit, valamint az irányadó határidőket vagy határnapokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(2) Az Eütev. 29. §-a a következő (19) és (20) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A 2012. június 30-án és 2012. július 1-jén is az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti munkakörben álló foglalkoztatott a 11/A. § (5) bekezdése szerinti garantált illetményre vagy bérre a (12) bekezdésben meghatározott folyamatos illetmény- vagy bérnövelés útján jogosult. A 2012. június 30-át követően az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (5) bekezdése szerinti munkakört létesítő foglalkoztatott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján őt megillető illetmény- vagy bérnövelésre kizárólag a 11/A. § (5) bekezdése alapján jogosult.

(20) A 2012. december 31-én és 2013. január 1-jén is az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti orvos munkakörben álló foglalkozatott a 11/A. § (4) bekezdése szerinti garantált illetményre vagy bérre a (11) bekezdésben meghatározott folyamatos illetmény- vagy bérnövelés útján jogosult. A 2012. december 31-ét követően az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó, a 11/A. § (4) bekezdése szerinti munkakört létesítő foglalkoztatott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján őt megillető illetmény- vagy bérnövelésre kizárólag a 11/A. § (4) bekezdése alapján jogosult.”

70. § Az Eütev. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést az Mt., a Kjt. és a Hjt. alkalmazásában a távolléti díj számítása során figyelembe kell venni.

(2) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok alapján járó illetmény- vagy bérnövelést a Kjt. alkalmazásában a jubileumi jutalom számítása során figyelembe kell venni.”

71. § Az Eütev. 33. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 29. § (18) bekezdését 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) A Módtv2.-vel módosított 14/D. § szerinti, a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyt a Módtv2. hatálybalépését követő 30 napon belül be kell jelenteni a fenntartónak. A fenntartó a jogviszony jóváhagyása tárgyában a bejelentéstől számított 60 napon belül dönt.”

72. § Az Eütev. a 2. melléklet szerinti 1/a. melléklettel egészül ki.

73. § (1) Az Eütev.

a) 14/E. § (1) bekezdésében az „az alapszabadság egynegyedét” szövegrész helyébe a „hét munkanap szabadságot” szöveg,

b) 28. § (3) bekezdés b) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait, valamint az 1-3. mellékletben foglalt bértábláktól, illetve bérnövelési mértékektől az egészségügyi dolgozók, egészségügyben dolgozók számára kedvezőbb rendelkezéseket” szöveg,

c) 29. § (2) bekezdésében a „mértékétől függően” szövegrész helyébe a „mértékétől függően - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként -” szöveg,

d) 29. § (3) bekezdésében az „egészségügyben dolgozót” szövegrész helyébe az „egészségügyben dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként -” szöveg,

e) 29. § (4) bekezdésében az „egészségügyi dolgozót” szövegrész helyébe az „egészségügyi dolgozót - nem rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként -” szöveg,

f) 29. § (11) bekezdésében a „mértékétől függően” szövegrész helyébe a „mértékétől függően - rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - a (20) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel” szöveg,

g) 29. § (12) bekezdésében az „egészségügyben dolgozót” szövegrész helyébe az „egészségügyben dolgozót - rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként - a (19) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel” szöveg,

h) 29. § (13) bekezdésében az „egészségügyi dolgozót” szövegrész helyébe az „egészségügyi dolgozót - rendszeres jövedelemnek minősülő bérelemként -” szöveg,

i) 29. § (17) bekezdésében a „2011-2012. évi” szövegrész helyébe a „2011-2012. évi és 2012-2013. évi” szöveg, valamint a „2012. évre” szövegrész helyébe a „2012. és 2013. évre” szöveg,

j) 29. § (18) bekezdésében az „elvárt béremelésként” szövegrész helyébe az „elvárt béremelésként, részkedvezményalap részeként” szöveg

lép.

(2) Az Eütev.-nek az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény 36. § (2) bekezdésével megállapított 11/A. § (4) bekezdése az „1. melléklet” szövegrész helyett az „1/a. melléklet” szöveggel lép hatályba.

8. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

74. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. §-ának 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

23. különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek: akkor áll fenn, ha a Magyarországon érvényes forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszer orvosi kezelés során történő alkalmazásával esélye lehet a kezelés sikerességének, és ez a Magyarországon már forgalomban lévő gyógyszertől nem várható; valamint ha az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagy mértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet.”

(2) A Gytv. 1. §-a következő 42-43. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

42. Hamisított gyógyszer: bármilyen gyógyszer, amellyel kapcsolatban - a nem szándékos minőségi hiányosság esetét kivéve - az alábbiak valamelyike hamisan van feltüntetve:

a) azonossága, így annak csomagolása és a címkézése, megnevezése, a hatóanyagokat, segédanyagokat és azok hatáserősségét jelölő összetétele,

b) eredete, így a gyártója, a gyártó országa, a származási országa vagy a forgalombahozatali engedély jogosultja,

c) előtörténete, így az alkalmazott forgalmazási lánc azonosítását lehetővé tevő nyilvántartások és dokumentumok,

függetlenül attól, hogy ez sérti-e a szellemi tulajdonjogot.

43. Párhuzamos import: Forgalomba hozatalra engedélyezett emberi alkalmazásra kerülő gyógyszer vagy annak a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos importtevékenységről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő változatának Magyarországra történő szállítása olyan EGT-megállapodásban részes államból, ahol a gyógyszer szintén rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel.”

75. § A Gytv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a kérelemről kilencven napon belül dönt.”

76. § A Gytv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Abban az esetben, ha a gyógyszert nagykereskedelmi tevékenység keretében harmadik országba szállítják, a nagykereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy a gyógyszereket kizárólag az érintett harmadik országban nagykereskedelmi forgalmazás vagy lakossági ellátás céljára gyógyszerátvételre engedéllyel rendelkező vagy arra jogosult személyeknek adják át.”

77. § A Gytv. a következő 11/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Párhuzamos import

11/A. § (1) A párhuzamos import esetén a párhuzamos importőr a behozatali szándékáról a behozatalt megelőző 30 nappal köteles értesíteni a behozni kívánt gyógyszer Magyarországra érvényes forgalombahozatali engedélyének jogosultját és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet vagy amennyiben a gyógyszert a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezték, az Európai Gyógyszerügynökséget.

(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv által engedélyezett gyógyszer párhuzamos importjához a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos importtevékenységről szóló miniszteri rendelet szerinti párhuzamos importengedélyre van szükség.”

78. § A Gytv. „Kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszerekre vonatkozó külön rendelkezések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Kábítószerek és pszichotróp anyagok, valamint kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszerekre és új pszichoaktív anyagokra vonatkozó külön rendelkezések”

79. § (1) A Gytv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos jogszabály szerinti tevékenységek kizárólag érvényes tevékenységi vagy egy adott vizsgálatra szóló eseti kutatási engedély vagy nyilvántartásba vételt követően kiadott hatósági bizonyítvány birtokában folytathatók. Az egészségügyi államigazgatási szerv e rendelkezés szerinti eljárásában hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.”

(2) A Gytv. 15. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárásokért, illetve az engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi engedélyt kizárólag a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott gazdálkodó szervezet kaphat, amelynek vezetője büntetlen előéletű, nem áll gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró, valamint egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

80. § A Gytv. 15/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben az 1 éven belüli, az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatértékelésről és ellenőrzésről szóló 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozat szerinti kockázatértékelés lezárásához a szakértői szerv megállapításai szerint nem áll rendelkezésre elegendő adat, az új pszichoaktív anyag minősítése további 1 évre meghosszabbítható.”

81. § (1) A Gytv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszer, illetve a gyógyszer gyártási tételére vonatkozó - feltételezett - minőségi hibát, valamint a feltételezhetően hamisított gyógyszerre vonatkozó információt a forgalombahozatali engedély jogosultja, valamint a gyógyszerek nagykereskedelmében és a lakossági gyógyszerellátásban részt vevő gyógyszerész vagy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást folytató üzlet, valamint a gyógyszert alkalmazó orvos a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni.”

(2) A Gytv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdésben említett bejelentés kapcsán vagy a tudomására jutott egyéb információk alapján megállapítja, hogy egy gyógyszer nem felel meg a forgalombahozatali engedélyében rögzített követelményeknek, felfüggeszti a gyógyszer érintett gyártási tételének forgalmazását, illetve elrendeli annak a forgalomból történő kivonását. A forgalomból való kivonás és a forgalmazás felfüggesztésének rendjét az egészségügyért felelős miniszter rendelete állapítja meg.”

(3) A Gytv. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A gyógyszer forgalomból való kivonásának költségei - ideértve az (1)-(3) bekezdés eseteit is a hamisított gyógyszerre vonatkozó intézkedések kivételével - a forgalombahozatali engedély jogosultját terhelik.”

82. § A Gytv. „A gyógyszerek és a gyógyszerellátás hatósági ellenőrzése” alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Ha egy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv által már forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer három egymást követő éven keresztül nincs ténylegesen forgalomban a hazai gyógyszerpiacon, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv döntése alapján a gyógyszer forgalombahozatali engedélye hatályát veszti.

(2) Különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből vagy esetleges gyógyszerellátási zavar megelőzése érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltekinthet.”

83. § (1) A Gytv. 20. § (1)-(1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszerek, a hatóanyagok, a segédanyagok gyártásával, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, farmakovigilanciájával, a gyógyszerközvetítéssel és a gyógyszerellátási felelősséggel, valamint a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatával, továbbá a gyógyszerek biztonságos alkalmazhatóságát vizsgáló laboratórium tevékenységével kapcsolatos, valamint az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott kötelezettségek betartásának hatósági ellenőrzése a gyógyszerészeti államigazgatási szerv feladata. A gyógyszertárak, az egyéb egészségügyi szolgáltatók és kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetén az ellenőrzést az egészségügyi államigazgatási szerv is végzi. A gyógyszerek ismertetésére, valamint a gyógyszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni egyes kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó előírások ellenőrzésére, és az ezek megsértése esetén irányadó eljárásra vonatkozó szabályokat a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény állapítja meg.

(1a) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a Magyarországon vagy a harmadik országok területén végzett ellenőrzések során figyelembe veszi az Európai Bizottság iránymutatásait és együttműködik az Európai Gyógyszerügynökséggel, amelynek keretében az Európai Gyógyszerügynökséggel megosztja a tervezett és lefolytatott vizsgálatokkal kapcsolatos információkat.”

(2) A Gytv. 20. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapítja, hogy az arra kötelezett természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tevékenysége folytatása során az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeinek nem tesz eleget, illetve kötelezettségét megszegi,)

e) ismételt vagy súlyos közegészségügyi veszélyt rejtő jogsértés esetén a tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja vagy bejelentéshez kötött tevékenység esetén a tevékenység végzőjét a nyilvántartásból törli.”

84. § A Gytv. a következő 22. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Hatóanyagokra és segédanyagokra vonatkozó külön rendelkezések

22. § (1) A hatóanyagok gyártása, behozatala és forgalmazása a hatóanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatnak és a helyes forgalmazási gyakorlatnak, a segédanyagok gyártása a segédanyagokra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően történhet az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről szóló rendeletben foglalt követelményekkel összhangban.

(2) A hatóanyagok Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező importőrei, gyártói és forgalmazói az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről szóló rendeletben foglalt adatokat legkésőbb tevékenységük tervezett megkezdése előtt 60 nappal bejelentik a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.

(3) Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az adott hatóanyaghoz kapcsolódó kockázatok miatt szükségesnek tartja, a bejelentés kézhezvételét követő 15 napon belül értesíti a kérelmezőt arról, hogy ellenőrzést kíván lefolytatni, és a tevékenység nem kezdhető meg addig, amíg azt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv nem engedélyezi.

(4) Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül nem jelzi az ellenőrzés szükségességét vagy az ellenőrzést követően a tevékenység végzését engedélyezi, a (2) bekezdés szerint bejelentett adatokat rögzíti az Európai Gyógyszerügynökség által működtetett uniós adatbázisban. Amennyiben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv e § alapján ellenőrzést folytat le, az ellenőrzésre vonatkozó értesítéstől számított 60 napon belül döntést hoz arról, hogy engedélyezi-e az (1) bekezdésben említett tevékenység megkezdését.”

85. § A Gytv. a következő 23. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Gyógyszerközvetítés

23. § (1) Gyógyszerek közvetítésére kizárólag az EGT-ben állandó címmel rendelkező, az állandó cím szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál nyilvántartásba vett személy jogosult.

(2) A gyógyszerközvetítők nyilvántartásba vételével és a gyógyszerközvetítéssel kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.”

86. § A Gytv. 25. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Gyógyszert a (6) bekezdésben foglaltakon túl akkor is lehet indikáción túli gyógyszerrendelés keretében rendelni, illetve alkalmazni, ha

a) az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagy mértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet vagy

b) az indikáción túli gyógyszerrendelés keretében rendelt gyógyszer előny-kockázat aránya kedvezőbb, mint az adott javallatban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszeré

és jogszabály szerinti bizonyítékok alapján az adott gyógyszer indikáción túli alkalmazásával esély van a gyógyszeres kezelés sikerességére, illetve a beteg állapotának javítására vagy stabilizálására, valamint a (6) bekezdés b)-c) pontjában foglaltak teljesülnek.”

87. § A Gytv. a következő 32/B. §-sal egészül ki:

„32/B. § A hatóanyagok azon Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkező importőrei, gyártói és forgalmazói, valamint azon gyógyszerközvetítők, akik tevékenységüket 2013. január 2-át megelőzően is folytatták az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXII. törvénnyel megállapított 22. § (2) bekezdés, vagy 23. § (1) bekezdés szerinti bejelentést 2013. március 2-áig kell megtenniük.”

88. § A Gytv.

a) 4/A. § (1) bekezdésében az „Európai Gazdasági Térségből (a továbbiakban: EGT)” szövegrész helyébe az „EGT-ből” szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében az „EGT tagállamával” szövegrész helyébe az „EGT-megállapodásban részes államéval” szöveg,

c) 15. § (5) bekezdésében az „és helyettesének” szövegrész helyébe az „és helyettesének valamint kábítószerért felelős személynek” szöveg,

d) 15. § (6) bekezdésében a „kábítószer-felelős” szövegrész helyébe a „kábítószer-felelős és helyettese” szöveg

e) 15/C. § (1) bekezdésében a „három” szövegrész helyébe az „egy” szöveg és „az Európai Unió Tanácsa” szövegrész helyébe „az Európai Unió Tanácsa vagy az Egészségügyi Világszervezet” szöveg,

f) 15/C. § (2) bekezdésében a „vagy európai uniós” szövegrész helyébe az „, európai uniós, vagy az ENSZ szakosodott szervei által végzett” szöveg,

g) 18. § (1) bekezdésében az „EGT-államokban” szövegrész helyébe az „EGT-megállapodásban részes államokban” szöveg,

h) 21. § (1) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg

lép.

89. § Hatályát veszti a Gytv.

a) 4. § (6a) bekezdése,

b) 15. § (6) bekezdésében az „illetve vezető testületének tagjai,” szöveg,

c) 15/B. §-át megelőző alcím,

d) 15/C. § (2) bekezdésében a „kábítószer vagy” szövegrész,

e) 15/D-15/F. §-a.

9. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

90. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatást végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet.”

91. § (1) A Gyftv. 3. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„15. referencia gyógyászati segédeszköz: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz, amely a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára, kölcsönzési díja, illetve forgalmi részesedése alapján az adott támogatási csoportra meghatározott, a külön jogszabály szerinti százalékos támogatásban részesül;”

(2) A Gyftv. 3. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére