Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.27.)

2012. évi CCXIII. törvény

az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról * 

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:)

a) az ingatlan-nyilvántartás, illetve földhasználati nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás vezetésével összefüggésben;”

2. A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

2. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/D. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat az (5b) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott sorsolásra azért nem kerülhet sor, mert

a) az 2009. szeptember 30-ig már megtörtént, vagy

b) arra 2009. október 1-jét követően a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható terület [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] hiányában már nincs lehetőség.

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közleményt tesz közzé arról, hogy a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek a közlemény közzétételétől számított 6 hónapos határidőn belül nyújthatják be a termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmüket. A közleménynek tartalmaznia kell

a) annak az érintett szövetkezetnek a megnevezését, amelynek gazdálkodási területe - az (5a) bekezdésben meghatározottak szerint - AK hiányos, s emiatt a részarány-földkiadás nem folytatható le,

b) annak a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek a megnevezését, ahol a kérelem előterjeszthető,

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt,

d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint kerül elbírálásra.”

3. § Az Fkbt. a következő 12/I. és 12/J. §-sal egészül ki:

„12/I. § A 12/E-12/H. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.

12/J. § Ha közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a termőföldről szóló törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról.”

4. § Az Fkbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a Módtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult.

(2) A Módtv. hatálybalépése előtt indult olyan eljárást,

a) amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte, a költségvállalást tartalmazó nyilatkozat benyújtásának,

b) amelyben az ingatlanügyi hatóság jogerős határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának

időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárás megelőlegezett költségét a kérelmező 2013. december 31-éig igényelheti vissza a mezőgazdasági szakigazgatási szervtől az ingatlanügyi hatóság által kiállított számla és a megelőlegezett költségek megfizetéséről kiállított számviteli bizonylat alapján.”

5. § Hatályát veszti az Fkbt. 13/A. §-a.

3. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

6. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 8/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti saját nevében és kockázatára végzett mezőgazdasági tevékenységnek, ha a tevékenységet ténylegesen gazdasági társaság végezte (ide értve az érintett személy tulajdonában álló gazdasági társaságot is), valamint az elsődlegesen önellátás céljából végzett tevékenység.”

(2) A Tft. 8/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben meghatározott igazolás, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbi és kizárólag a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemben megjelölt ingatlanok tulajdonszerzése vonatkozásában kerülhet felhasználásra.”

7. § A Tft. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Semmis a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot.”

8. § A Tft. a következő 11/B-11/H. §-sal, és a következő alcímmel egészül ki:

A közös tulajdonban álló termőföldek használatának szabályai

11/B. § (1) A közös tulajdonban álló földrészlet használatára, használatba adására e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a közös tulajdon használatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában

a) írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés;

b) a termőföldön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonostárs alatt a haszonélvezőt is érteni kell;

c) a használat alatt a haszonbérletet, a felesbérletet, a részesművelést, a szívességi földhasználatot, a haszonkölcsönt, az alhaszonkölcsönt (Ptk. 583-584. §), valamint a 12/A. §-ban foglalt, a termelési integráció megvalósítása érdekében létesített alhaszonbérletet kell érteni.

11/C. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára. A közös tulajdonban lévő földrészleten belül

a) a tulajdoni hányadok mértékének megfelelő mértékű, valamint

b) a tulajdoni hányadok mértékétől eltérő mértékű

területek használatának kijelöléséhez (az a) és b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: használati megosztás) valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése (megállapodása) szükséges.

(2) A használati rendet tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti használati megosztásról szóló megállapodásban rögzíteni kell a megállapodás időtartamát. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a tulajdoni hányadoktól való eltérést megengedő használatról szóló megállapodásban a többlethasználat miatti ellenszolgáltatás módjáról és mértékéről, illetve az ellenszolgáltatás mellőzéséről is rendelkezni kell.

(3) A használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a használati megosztásról szóló ajánlat, vagy a tervezett megállapodás közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelephelye ismeretlen;

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy „nem kereste” vagy a címzett tulajdonostárs ismeretlen helyre költözött, vagy

bb) átvételét megtagadta;

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) a tulajdonostárs személyének az azonosítása nem lehetséges a tulajdonostársnak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) a magánszemély tulajdonostárs örököse, illetve a gazdálkodó szervezet jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg.

(5) A használati megosztást kezdeményező tulajdonostársnak a használati megosztásról szóló ajánlatot, vagy tervezett megállapodást írásban, igazolt módon kell közölnie a tulajdonostársakkal. Az ajánlat vagy a tervezett megállapodás elfogadására biztosított határidő nem lehet kevesebb 30 napnál.

(6) A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni, amelyet valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon a tulajdonostársat, akinek esetében a használati megosztáshoz való hozzájárulást - a 11/C. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt - megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(7) A használati megosztásról szóló megállapodás - a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - a külön jogszabályban foglaltak szerint elkészített használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Nem kell használati megosztási vázrajzot készíteni, ha a használati megosztásról szóló megállapodás alapján

a) egy tulajdonostárs használja a termőföld teljes területét, vagy

b) a tulajdonostársak elkülönült használata a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartási térképen azonosítható alrészlet teljes területére vonatkozik.

(9) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás nem jött létre, a használat kérdésében

a) a helyben lakó és a földrészletet használni kívánó,

b) az a) pontban foglalt együttes feltétel hiányában a földrészletet használni kívánó

tulajdonostárs dönt, vagy ha az a) és b) pontban foglalt feltételeknek több tulajdonostárs felel meg, ezen tulajdonostársak egyhangúlag döntenek.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti döntés meghozatalának megkísérlésétől számított 60 napon belül sem kerül meghatározásra a használati rend, és a földrészlet teljes területére a földhasználati nyilvántartásban sincs bejegyzett földhasználó (vagy földhasználók), az ingatlanügyi hatóság a 25/B. § (5) és (8) bekezdése alapján bírsággal sújtja a tulajdonostársakat, azzal, hogy a bírság megfizetésére a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat kötelezi. Ha több tulajdonostárs egyenlő többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik, ezen tulajdonostársak közül az ingatlanügyi hatóság a választása szerinti tulajdonostársat kötelezi a bírság megfizetésére.

(11) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltak megsértése esetében a megállapodást, illetve a döntést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja.

11/D. § (1) Ha a közös tulajdonban álló termőföld teljes területét, vagy annak egy részét kívülálló harmadik személy (ezen alcímben a továbbiakban: ajánlattevő) kívánja használatba venni, az erre vonatkozó ajánlatát (ezen alcímben a továbbiakban: felhívás) írásban, igazolt módon közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az ajánlattevő a termőföldnek csak egy részét kívánja használatba venni, és tudomással bír a tulajdonostársak között fennálló, a használati megosztásról szóló megállapodás, illetve ennek hiányában a használati rendről a 11/C. § (9) bekezdésében meghatározott módon született döntés tartalmáról, a felhívását elegendő azokkal a tulajdonostársakkal írásban, igazolt módon közölnie, akik a használati megosztásról szóló megállapodás, vagy a használati rendről szóló 11/C. § (9) bekezdése szerinti döntés alapján a termőföldnek a felhívás tartalma szerinti területét használják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felhívásnak tartalmaznia kell

a) az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, telephelyét, valamint azt az értesítési címet - ha az eltér a lakcímtől, illetve a székhelytől, telephelytől, fióktelephelyétől - ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,

b) a használatba venni kívánt termőföld azonosító adatait (település, helyrajzi szám)

c) a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,

d) a megkötendő földhasználati szerződés típusát,

e) a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését,

f) a használat tervezett időtartamát,

g) a felhívás elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 30 napnál, és

h) az ajánlattevő által fontosnak ítélt egyéb körülményeket, információkat.

(4) A felhívásban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a felhívás közlése

a) a 11/C. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy

b) eredményes, de a (3) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül nem nyilatkozott.

(5) A felhívás tartalmának tulajdonostársak általi teljes körű elfogadása - figyelemmel a (2) és (4) bekezdésben foglaltakra - minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó szerződés (ezen alcímben a továbbiakban: földhasználati szerződés) az ajánlattevő és a tulajdonostársak között létrejön. Ha az elfogadott felhívás haszonbérleti szerződés megkötésére irányul, azt a 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint a tulajdonos által elfogadott haszonbérleti ajánlatot kell közölni az előhaszonbérletre jogosultakkal.

(6) A felhívás elfogadásáról a tulajdonostársak egy okiratban is nyilatkozhatnak.

(7) Ha az elfogadott felhívás a termőföld egy részének a használatba vételére irányul, és ezáltal módosul a 11/C. § szerinti használati megosztásról szóló megállapodás szerinti használati rend, a tulajdonostársaknak gondoskodni kell a használati megosztásról szóló megállapodás és a használati megosztási vázrajz módosításáról annak érdekében, hogy a tulajdonostársak, valamint az ajánlattevő által használt területek elkülönítésre kerüljenek.

11/E. § (1) A felhívás tartalmától eltérő tartalmú elfogadó nyilatkozatokat az ajánlattevő megvizsgálja, és ha a használtba vételi szándéka továbbra is fennáll, az elfogadó nyilatkozatok tartalmától függően módosított felhívást köteles közölni. A módosított felhívás új felhívásnak minősül, amelynek közlésére és elfogadására a 11/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs a felhívásra a megadott határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő, vagy attól eltérő területet maga kívánja használni.

11/F. § (1) A földhasználati szerződést egységes okiratba kell foglalni.

(2) A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződést valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon tulajdonostársat, akinek esetében a felhívást - a 11/D. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt - elfogadottnak kell tekinteni. A termőföld teljes területének használatára vonatkozó földhasználati szerződés valamennyi tulajdonostársra kiterjed.

(3) Ha a földhasználati szerződés a termőföld egy részének használatára jött létre, a szerződést - a (2) bekezdéstől eltérően - azon tulajdonostársnak nem kell aláírnia, aki a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő, vagy attól eltérő területet maga használja, és a földhasználati szerződés megkötése e rendezett földhasználatát nem módosítja.

(4) Ha a földhasználati szerződés a termőföld egy részének használatára jött létre, a szerződés a 11/C. § szerinti és a 11/D. § (7) bekezdésének megfelelően módosított használati megosztási vázrajzzal együtt érvényes. A használati megosztási vázrajz aláírására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy azt a földhasználónak is alá kell írni.

11/G. § Az ellenszolgáltatás fejében létrejött földhasználati szerződés esetében az ellenszolgáltatás a 11/D. § (3) bekezdésében meghatározott tulajdonostársakat is megilleti a tulajdoni hányaduk arányában. Ez esetben a használónak az ellenszolgáltatás megfelelő értékét készpénzben bírósági teljesítési letétbe kell helyeznie.

11/H. § A 11/D-11/G. §-ban foglaltak megsértése esetében a földhasználati szerződést a sérelmet szenvedő tulajdonostárs a bíróságnál megtámadhatja.”

9. § A Tft. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, amelynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának, illetve a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj csökkentéséről a szerződésben előre megállapodtak, és a szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították.”

10. § A Tft. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező termőföld osztatlan közös tulajdonban állt, és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbe adó (illetve annak jogutódja) a haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésre irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, miszerint azt saját maga kívánja használni.”

11. § (1) A Tft. 25/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;

b) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély földhasználójának

ba) természetes személyazonosító adatait,

bb) lakcímét,

bc) állampolgárságát,

bd) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében a személyi azonosítóját,

be) a családi gazdálkodó megjelölését és a családi gazdaság nyilvántartási számát, feltéve, hogy családi gazdálkodónak minősült

c) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának

ca) megnevezését,

cb) székhelyét (telephelyét),

cc) a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját,

cd) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében a cégjegyzékszámot;

d) a használat jogcímét;

e) határozott időre kötött földhasználati szerződés esetén a használat időtartamát; és

f) a be) alpontban meghatározott esetben annak megjelölését, hogy mely földrészlet (alrészlet) tartozik a családi gazdasághoz.

(1a) A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése - függetlenül annak tényleges elhelyezésétől - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.

(1b) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezései szerint kell kezelni, és az, valamint az állampolgársági adat a 25/C. § (3) bekezdésében meghatározott földhasználati lap másolaton, valamint a 25/C. § (3b) bekezdésében meghatározott földhasználati összesítőn, továbbá a földhasználati nyilvántartás okirattárából kiadott másolatokon nem tüntethető fel.

(1c) A földhasználó az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott adatait a használat, valamint a használatban bekövetkezett változások bejelentésekor - ideértve a használat megszűnésének bejelentését is - köteles az ingatlanügyi hatósággal közölni.

(1d) Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján a természetes személy földhasználók azonosításához igényelhet adatot.

(1e) A földhasználó által bejelentett azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

(2) Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia.”

(2) A Tft. 25/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben meghatározott korlátozásokat nem sérti.

(4a) A földhasználó az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adataiban, valamint a használatban bekövetkezett - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott - változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni az e bekezdésben megjelölt rendeletben meghatározott formanyomtatványon.”

(3) A Tft. 25/B. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A földhasználati nyilvántartásból törölt adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető, a földhasználati nyilvántartási adatbázisban kell tárolni, és a törölt adatokat a törlést követően tíz évig a termőföld használatának átengedésével kapcsolatos jogügyletek, a földhasználót terhelő kötelezettségek vizsgálata, valamint a földhasználót megillető támogatások igénybevételének ellenőrzése céljából meg kell őrizni.

(10) A (9) bekezdés szerinti törölt adat átadására az ott meghatározott adatkezelési célból törvény által meghatározott esetben és meghatározott szerv részére kerülhet sor.

(11) A földhasználati nyilvántartás okirattárában lévő okiratok, valamint a törölt adatok állományára a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.”

12. § (1) A Tft. 25/C. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ingatlanügyi hatóság az általa vezetett földhasználati nyilvántartásból - ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet - papír alapon vagy elektronikus úton a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott,

a) a 25/B. § (1) bekezdésében foglalt adatokat is tartalmazó földhasználati lap másolatot díjfizetés ellenében, illetve a (3a) bekezdésben meghatározott esetekben és az ott meghatározott személyek részére díjmentesen,

b) a (3b) bekezdés szerinti földhasználati összesítőt a (3c) bekezdés a) pontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott személyek részére díjfizetés ellenében, illetve a (3c) bekezdés b) pontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott személyek részére díjmentesen

szolgáltat.

(3a) A földhasználati nyilvántartásból díjmentes

a) a hatóság megkeresésére annak hivatalból indított eljárásához,

b) a közérdekű bejelentés és panasz elbírálásához, továbbá

c) bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, közjegyző és bírósági végrehajtó részére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához

szükséges földhasználati lap másolat szolgáltatása.

(3b) A földhasználati nyilvántartás adatbázisából a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott adattartalommal földhasználati összesítő készíthető a nyilvántartás személyi azonosítói alapján.

(3c) A földhasználati összesítő igénylésére jogosult

a) a földhasználó a saját használatában lévő területekről,

b) az ingatlanügyi hatóság,

c) a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések betartásának megállapítása céljából a hatáskörébe, illetve feladatkörébe tartozó ügy elbírálása érdekében

ca) a termőföldszerzés ellenőrzésre Kormány által rendeletben kijelölt hatóság,

cb) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet.”

(2) A Tft. 25/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett földhasználati nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában az adatfeldolgozás, -kezelés, -tárolás, -átvétel és -átadás részletes szabályait tartalmazó törvényi előírásoknak megfelelő adatkezelést végezhet.”

13. § A Tft. 25/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Mentes az eljárás az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól, ha a kérelem, illetve bejelentés kizárólag

a) az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik, vagy

b) a 25/G. § (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési kötelezettség teljesítésén alapul, és ezzel egyidejűleg a földhasználati bejelentésre vagy a már nyilvántartásba bejegyzett használatban bekövetkezett változás bejelentésére nem kerül sor.”

14. § A Tft. a következő 25/G. §-sal egészül ki:

„25/G. § (1) 2013. március 30. napjáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett

a) magánszemély földhasználó a személyi azonosítóját és az állampolgárságát,

b) gazdálkodó szervezet földhasználó a statisztikai azonosítóját

köteles a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon a földhasználatát nyilvántartó ingatlanügyi hatóság részére bejelenteni (a továbbiakban: azonosító adatközlés), annak érdekében, hogy az a) és b) pontban meghatározott adatok a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre kerüljenek.

(2) Ha a földhasználó több ingatlanügyi hatóság illetékességi területén fekvő termőföldet használ, és ezért a földhasználatait több ingatlanügyi hatóság tartja nyilván, az (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési bejelentését választása szerint kizárólag az egyik ingatlanügyi hatóság felé kell megtennie azzal, hogy az azonosító adatközlést tartalmazó adatlapon fel kell tüntetni azoknak a településeknek a nevét, amely településeken a nyilvántartásba vett földhasználatának tárgyát képező földrészletek vannak.

(3) Az ingatlanügyi hatóság, amelyikhez a bejelentés az (1) bekezdés szerint beérkezett, az azonosító adatközlést tartalmazó adatlap egy példányát az adatok nyilvántartásba vételét követően záradékolja, és az arról készített másolatot - az azonosító adatközlést tartalmazó adatlapon feltüntetett települések alapján - haladéktalanul megküldi a többi illetékes ingatlanügyi hatóságnak az azonosító adatok nyilvántartásba vétele céljából.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott, a földhasználó által közölt azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, a törvényszékek által vezetett nyilvántartás, valamint a törzskönyvi nyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a 25/B. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű bírsággal sújtja azt a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználót, aki az (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési kötelezettségének az ott megjelölt határidőn belül nem tesz eleget.”

15. § A Tft. 90. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy)

b) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét rendeletben szabályozza;”

16. § A Tft. a következő 91. §-sal egészül ki:

„91. § (1) 2013. január 1-jén fennálló, határozatlan időre vagy 2032. december 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2033. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) 6. §-ával megállapított 8/A. § (2a) bekezdését és módosított (4) bekezdését 2013. január 1-jén folyamatban levő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasználó használja, a 11/B-11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni.

(4) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint egy részét egy vagy több földhasználó használja, a 11/B-11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett területére is alkalmazni kell.

(5) A földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárásban a 11/B-11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a 2013. január 1. napján, vagy ezt követően megkötött használati megosztásról szóló megállapodások, illetve fölhasználati szerződések esetében kell alkalmazni. A 2012. december 31-ig megkötött használati megosztásról szóló megállapodásokon, illetve földhasználati szerződéseken alapuló földhasználati bejelentéseket a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

(6) A Módtv. 9. §-ával módosított 12. §-t a Módtv. hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti szerződések esetében a Módtv. hatálybalépését követően megkötött módosításra kell alkalmazni.

(7) A Módtv. 11. §-ával megállapított 25/B. § (1)-(1e) bekezdésében, (2), (4) és (4a) bekezdésében foglaltakat az ingatlanügyi hatósághoz a földhasználati nyilvántartásba vétel céljából 2012. december 31-ig beérkezett, de el nem bírált földhasználati bejelentések esetében is alkalmazni kell.”

17. § A Tft.

a) 10. § (6) bekezdésében „az ingatlanra vonatkozó vételi” szövegrész helyébe „az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi” szöveg,

b) 25/B. § (3) bekezdésében a „szerződés egy eredeti” szöveg helyébe a „szerződés - osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használata esetén az egységes okiratba foglalt szerződés - eredeti” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Tft.

a) 25/D. § (3) bekezdés b) pontja, és

b) 25/G. §-a.

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

19. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) V. Fejezete a következő alcímmel és 15/F. §-sal egészül ki:

Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj

15/F. § (1) Aki mezőgazdasági célú vízszolgáltatást vesz igénybe, a mezőgazdasági vízszolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet.

(2) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vízszolgáltató határozza meg.

(3) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a rendelkezésre állást biztosító alapdíjból és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjból álló kéttényezős díjként, vízszolgáltatási idényre, időarányosan kell megállapítani.

(4) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj mértékét úgy kell meghatározni, hogy:

a) fedezetet biztosítson a mezőgazdasági vízszolgáltatás folyamatos és hatékony működtetéséhez, hosszú távú fenntartásához,

b) hozzájáruljon a mezőgazdasági vízszolgáltatás biztonságos ellátásához,

c) ösztönözzön a mezőgazdasági vízszolgáltatás minimális költségszinten történő ellátására és

d) feleljen meg e törvény szerinti költségmegtérülés elvének.

(5) A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályait a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet határozza meg.”

20. § (1) A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

y) a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályainak”

(rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vgtv. 1. számú melléklete a következő 41. ponttal egészül ki:

„41. mezőgazdasági vízszolgáltatás: a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenység.”

21. § Hatályát veszti a Vgtv. 45. § (8) bekezdés e) pontjában az „a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel egyetértésben” szövegrész.

5. A személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

22. § A személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

e) az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok és a földhasználók, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal és kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;”

6. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

23. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni. Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szervezet esetén a képviseleti jogosultság igazolása tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

24. § A Díjtörvény 32/E. §-a a következő (8a)-(8c) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Új épület építése vagy meglévő épület - ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - átalakítása esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (az épület feltüntetésére) irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díját az ehhez szükséges változási vázrajz záradékolása iránt történő benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(8b) Amennyiben az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítja vagy a használatbavételi engedélyezési eljárást megszünteti, az ingatlanügyi hatóság az erről szóló jogerős döntés kézhezvételét követő harminc napon belül intézkedik az ügyfél részére a (8a) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése iránt.

(8c) A külön jogszabályban meghatározott - az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező - engedélyköteles bontási tevékenység esetében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a (8a) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.”

25. § A Díjtörvény 32/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/G. § (1) Az Inytv. 75. § (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési eljárásért 3000 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) Az Inytv. szerinti, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért 3000 forint összegű díjat kell fizetni. A soron kívüli eljárás díja 10 000 forint.”

26. § A Díjtörvény

a) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a „szerinti”,

b) 31. § (5) bekezdésében a „nem hiteles” szövegrész helyébe a „nem hiteles és hiteles”,

c) 32/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a „szerinti”

szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a Díjtörvény 31. § (5) bekezdésében a „(1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész.

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

28. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)

e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása,”

29. § Az Inytv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.”

30. § Az Inytv. 35. és 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti.

(5) Az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályozás az irányadó.

36. § (1) A külföldön kiállított közokirat, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, akkor használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, a közokiratot a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell felülhitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a külföldi közokirat felülhitelesítés hiányában is felhasználható.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4) A külföldön kiállított közokiratot, ha diplomáciai felülhitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított közokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásától függetlenül állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti a külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott, az ingatlan-nyilvántartást érintő határozatot. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket kizárólag az alaki szempontból történő felhasználhatóság tekintetében veheti figyelembe.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a (4) és (5) bekezdésben, illetve a 35. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.”

31. § Az Inytv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által - a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint vezetett nyilvántartásból - kiállított hatósági bizonyítvány 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, valamint a képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát.”

32. § Az Inytv. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Ehtv. szerint nyilvántartásba nem vett, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személy bejegyzési kérelméhez csatolnia kell a felettes egyházi szerv nyilvántartásba vételéről szóló hatósági bizonyítványt, a felettes egyházi szerv képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát, valamint a kérelmező belső egyházi jogi személyiségéről a felettes egyházi szerv által kiállított 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített igazolást.”

33. § Az Inytv. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem vonatkozik a (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés arra az esetre, ha az ingatlan helyrajzi száma a kérelem iktatását követően, az érdemi döntés meghozatala előtt az ingatlanügyi hatóság ügykörében felmerült, kizárólag számítástechnikai okból került módosításra, és az ingatlan minden más adata változatlan.”

34. § Az Inytv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés folytán eljáró ingatlanügyi hatóság a másodfokú eljárást - a fellebbező kérelmére - a fellebbezéssel érintett jog bejegyzése, tény feljegyzése, vagy adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló jogerős döntés (a továbbiakban: bejegyzést megalapozó döntés) bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás lezárultáig felfüggeszti, kivéve ha jogszabály a bejegyzést megalapozó döntés elleni jogorvoslat halasztó hatályát a végrehajtás tekintetében kizárja.

(5) A hatósági határozat felülvizsgálata iránti per megindításának igazolására és annak elmulasztására a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy annak megtörténte a keresetlevélnek az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjául szolgáló határozatot hozó hatóság által iktatott példányával, vagy annak hiteles másolatával is igazolható.

(6) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.”

35. § Az Inytv. V. Fejezete a következő alcímmel és 65/B. §-sal egészül ki:

Ügyészi felhívás, ügyészi fellépés feljegyzése

65/B. § (1) Az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényét a kifogásolt bejegyzés ranghelyének megfelelő ranghelyen kell feljegyezni. Az ügyészi felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi fellépés alapján indult pert lezáró jogerős bírósági döntés hatálya a kifogásolt bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

(2) Amennyiben az ügyészi felhívásnak az ingatlanügyi hatóság az ügyész által megadott határidőben nem tesz eleget, az ügyészi felhívás tényét az ügyészi fellépés benyújtását, illetve az ügyész eljárás megszüntetéséről szóló értesítésének beérkezését követően törli.”

36. § Az Inytv. a következő 70/A. § és 70/B. §-sal egészül ki:

„70/A. § Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező - az általa megadott természetes személyazonosító adatok alapján - Magyarországon rendelkezik-e ingatlantulajdonnal, az ingatlanügyi hatóság - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül - adatlekérdezést végez, amelynek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

70/B. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül - az adatfeldolgozás, -kezelés, -tárolás, -átvétel és -átadás részletes szabályait tartalmazó törvényi előírásoknak megfelelő adatkezelést végezhet.”

37. § Az Inytv. a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény (a továbbiakban: 2. sz. Módtv.) 38. § a) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti állampolgársági adat, valamint a 38. § b) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti cégjegyzékszám nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket a 2. sz. Módtv. 38. §-ának hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárások során keletkezett adatok vonatkozásában kell alkalmazni.”

38. § Az Inytv.

a) 15. § (1) bekezdésében a „lakcímét, továbbá,” szövegrész helyébe a „lakcímét, állampolgárságát, továbbá,”,

b) 15. § (1) bekezdésében a „szervezet megnevezését, székhelyét,” szövegrész helyébe a „szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot,”,

c) 15. § (2) bekezdésében a „s azt a tulajdoni lapon” szövegrész helyébe az „és azt, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon,”,

d) 27. § (1a) bekezdés a) pontjában a „(2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatában, továbbá” szövegrész helyébe a „határvonalában, területében,”,

e) 54. § (5) bekezdésében a „fellebbezés” szövegrész helyébe a „fellebbezés, továbbá ügyészi felhívás”,

f) 64. § (1) bekezdésében a „vérgehajtható” szövegrész helyébe a „végrehajtható”,

g) 74. § (1) bekezdés a) pontjában a „72-73/A. §” szövegrész helyébe a „72-73/B. §”

szöveg lép.

8. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása

39. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését - beleértve a kikelést - eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű, mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása, valamint az állatnak kizárólag a szervei vagy szövetei felhasználása céljából történő leölése;”

(2) Az Ávt. 3. §-a a következő 12. és 13. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. állat kábítása: minden olyan szándékos eljárás, amelynek alkalmazása a tudat és az érzékelés fájdalom nélkül történő elvesztését okozza, beleértve a közvetlen halált okozó eljárásokat is;

13. beszállító: a tenyésztők kivételével bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki kísérletben való felhasználás céljából, vagy szervek vagy szövetek tudományos célú felhasználása céljából állatot szállít.”

40. § Az Ávt. II. Fejezet „Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma” alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos.”

41. § Az Ávt. 20-23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„20. § (1) A veszélyes állatfajok körét e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg. Veszélyes állatnak a veszélyes állatfajok egyedei minősülnek.

(2) A veszélyes állatokat veszélyességük alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni:

a) különösen veszélyes állatfajok,

b) közepesen veszélyes állatfajok,

c) elővigyázatosságot igénylő állatfajok.

21. § (1) A különösen veszélyes állatfaj egyedét - kivéve ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik - kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, amelynek módjáról az engedélyben kell rendelkezni.

(2) A közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, megvételére, felügyeletének átengedésére, eladásra való felkínálására, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, szaporítás, elidegenítés, felügyelet átengedése, eladásra való felkínálás, országba történő behozatal, illetve bemutatás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni, amelynek módjáról az engedélyben kell rendelkezni.

(3) Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartását, szaporítását, elidegenítését, tartásának átengedését, országba történő behozatalát a természetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede akkor tartható, ha az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. Amennyiben lehetséges, az állatot egyedi azonosítóval kell ellátni.

(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen a veszélyre felhívó, jól látható tartós jelzést kell elhelyezni, az állat fajának feltüntetésével.

(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.

(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell az állat szökésének megakadályozásáról.

(7) A természetvédelmi hatóság nyilvántartja

a) az állat tulajdonosának nevét és címét,

b) az állat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az állat tartási helyét,

d) az állat faját, nemét, születési idejét, egyéb egyedi jellemzőit,

e) egyedileg jelölt állat esetén az állat azonosítására szolgáló adatokat.

(8) A természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a természetvédelemért felelős miniszter országos adatbázist működtet.

(9) A veszélyes állatok tartásának, szaporításának, elidegenítésének, eladásra való felkínálásának, országba történő behozatalának, illetve bemutatásának, valamint egyedi azonosításának szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

22. § (1) A veszélyes állat eltűnését a veszélyes állat tartója haladéktalanul köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak. Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének eltűnésekor a rendőrséget is értesíteni kell.

(2) Veszélyes állat elhullását a veszélyes állat tartója 30 napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója a jogszabályban, illetve az engedélyben foglalt feltételeket nem vagy nem megfelelően teljesíti, veszélyes állatot az előírt engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, eladásra felkínál, felügyeletét átengedi, bemutatja vagy behoz az országba, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a természetvédelmi hatóság - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el.

(2) Ha az állattartó a természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza és gondoskodik annak végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.”

42. § Az Ávt. 25-33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„25. § Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon és lábasfejűeken végzett kísérletekre kell alkalmazni. E kísérletek végzésének részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

26. § (1) Állatkísérlet - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével - kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján végezhető.

(2) Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését

a) alapkutatás,

b) transzlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével:

ba) emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek vagy más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése vagy kezelése,

bb) emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése, szabályozása vagy módosítása, vagy

bc) az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek javítása,

c) a b) pontban foglalt bármely célból gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok, valamint egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése,

d) a természetes környezet védelme,

e) a fajok megőrzésére irányuló kutatás,

f) felsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése céljából folyó képzés, vagy

g) igazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése

teszi szükségessé.

(3) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.

27. § (1) Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni.

(2) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb - a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető - mértékben csökkenteni kell.

(3) A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszerek tökéletesítésére kell törekedni az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.

28. § (1) Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon - minden kísérletet esetileg, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kritériumok alapján a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni:

a) érzéstelenítéses-túlaltatásos,

b) enyhe,

c) mérsékelt,

d) súlyos.

(2) Olyan kísérlet, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár, - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével - nem végezhető.

29. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, az állat életét az olthatja ki, aki erre képesítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott oktatásban részesült.

30. § (1) Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad felhasználni.

(2) Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos.

(3) Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezhető.

(4) Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kísérlet céljára felhasználni nem szabad.

(5) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj egyedén - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivételekkel - kísérlet végzése akkor engedélyezhető, ha

a) a kísérlet elvégzését a 26. § (2) bekezdés e) pontja szerinti cél teszi szükségessé, vagy

b) a kísérlet a 26. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy c) pontja alá tartozik, a kísérletre károsító vagy potenciálisan életveszélyes emberi klinikai állapotok elkerülése, megelőzése, diagnózisa vagy kezelése érdekében kerül sor, és a felhasznált állat fogságban tenyésztett állat utóda, valamint tudományos indokok alapján a kísérlet természetvédelmi oltalom alatt nem álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állatfaj felhasználásával nem vezetne eredményre.

(6) Az állatvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén mentességet adhat a (4) bekezdés alkalmazása alól.

31. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatot tenyésztőt, beszállítót, tartót és a tenyésztő, tartó létesítményt is nyilvántartásba veszi.

(3) Az engedélyben és a nyilvántartásban meg kell jelölni

a) a törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak betartásáért felelős személy,

b) a létesítményben található állatok jólétének és gondozásának felügyeletéért felelős személy,

c) az állatok jólétével és kezelésével kapcsolatban tanácsadói feladatokat ellátó, a laborállat-gyógyászatban jártas állatorvos vagy megfelelően képzett szakértő,

d) a munkahelyi állatjóléti bizottság elnökének

személyes adatai közül a nevét, levelezési címét és az elektronikus levélcímét.

(4) Aki kísérleti állatot tenyészt, szaporít, beszállít vagy felhasznál, köteles nyilvántartást vezetni azon személyek nevéről és címéről, akiktől az állatokat beszerezte és akiknek az állatokat továbbadta. A nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig meg kell őrizni.

Az állatkísérlet engedélyezése

32. § (1) Az állatkísérlet engedélyezése iránti kérelmet az állatvédelmi hatóságnak kell elektronikus úton benyújtani.

(2) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérlet végzését határozott időre engedélyezi.

(3) Az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet a kísérlet végrehajtásáért felelős személyek nevéről, levelezési címéről és elektronikus levélcíméről.

(4) Az engedélyezés során - a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti szakértői testület véleménye alapján - különösen figyelembe kell venni:

a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát, figyelemmel az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő módszerek alkalmazásának követelményére,

b) az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az állatlétszám, a fájdalom, szenvedés, kín és maradandó károsodás lehető legkisebb mértékűre csökkentésének érvényesülése szempontjából,

c) az állatoknak szenvedés, fájdalom vagy kín formájában okozott ártalmat indokolttá teszi-e a várt eredmény - az etikai megfontolásokat is figyelembe véve -, és végeredményben az emberek, állatok és a környezet javát szolgálhatja-e, valamint

d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.

(5) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület munkájában nem vehet részt az,

a) akinek a kérelmére indult az eljárás,

b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik, vagy

c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.

33. § (1) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak meg nem tartása esetén a kísérlet végzését az észlelt hiányosság megszüntetéséig felfüggesztheti, illetve a kísérletre vonatkozó engedélyt visszavonhatja.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatok tartásának körülményeiről szóló jogszabályok megsértése, illetve a tartási, tenyésztési engedélyben előírtak meg nem tartása esetén kötelezi az állattartót az észlelt hiányosságok kijavítására, illetve a jogsértés súlyától, a jogsértő állapot időtartamától, ismétlődésétől, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegétől függően visszavonhatja a tartási engedélyt, és kötelezi az állattartót az állatállomány megfelelő elhelyezésére. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(3) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak két éven belül történő ismételt megsértése esetén a kísérletre vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a kísérletet folytató személyt, illetve felhasználó létesítményt - az elkövetett szabályszegés mértékére figyelemmel - a további kísérletek végzésétől határozott időre, de legalább hat hónapra és legfeljebb három évre eltilthatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem járhat hátrányos következményekkel az állatok jólétére nézve.”

43. § (1) Az Ávt. 49. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

d) az állatkísérletek végzésének részletes szabályait, a kísérleti célú állattenyésztés, -szaporítás, -tartás, -szállítás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

e) a miniszter, hogy az élő állat nyereményjáték díjaként történő felhasználásának részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Ávt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg.”

(4) Az Ávt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 78/923/EGK határozata a mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

b) a Tanács 88/306/EGK határozata a vágóállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

c) a Tanács 98/58/EK irányelve a mezőgazdasági haszonállatok védelméről,

d) a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról,

e) a Tanács 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

f) a Tanács 1999/575/EK határozata a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelmére vonatkozó európai egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről,

g) a Tanács 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról,

h) a Tanács 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról,

i) az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról,

j) a Tanács 2008/119/EK irányleve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

k) a Tanács 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

l) a Tanács 1099/2009/EK rendelete az állatok leölésük során való védelméről,

m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről.”

44. § (1) Az Ávt. 5. § (5) bekezdésében a „tartása” szövegrész helyébe a „tartása, szállítása és életének kioltása” szöveg lép.

(2) Az Ávt. 18. §-ában a „kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart” szövegrész helyébe a „kábítást úgy kell elvégezni, hogy annak hatása fennmaradjon” szöveg lép.

(3) Az Ávt. III. Fejezet harmadik alcímének címében az „állat tartása és szaporítása” szövegrész helyébe az „állatfajok egyedeinek tartása” szöveg lép.

(4) Az Ávt. IV. Fejezetének címében az „AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI” szövegrész helyébe az „A KÍSÉRLETI, OKTATÁSI VAGY EGYÉB TUDOMÁNYOS CÉLLAL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK” szöveg lép.

(5) Az Ávt. IV. Fejezet első alcímének címében az „általános” szövegrész helyébe a „végzésének általános” szöveg lép.

(6) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés b) pontjában a „természetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „veszélyes vagy veszélyesnek nyilvánított” szövegrész helyébe a „veszélyes” szöveg lép.

45. § Hatályát veszti az Ávt. 34. és 35. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.

9. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

46. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) I. Fejezet Fogalmak alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;

b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;

c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki (amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;

d) nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba.”

47. § A Támtv. 11. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A 28-30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.”

48. § A Támtv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.”

49. § A Támtv. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához:)

a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosító számát,”

(az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.)

50. § (1) A Támtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)

a) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer,”

(2) A Támtv. 26. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)

h) Tevékenységihely-nyilvántartási Rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].”

51. § A Támtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilvántartani.

(2) Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfél-azonosító számának megállapításához nyilvántartásba kell venni:

a) természetes személy esetén

aa) nevét,

ab) anyja nevét,

ac) születési helyét és idejét,

b) nem természetes személy esetén

ba) nevét,

bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

bc) székhelyét.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell

a) természetes személy esetén

aa) születéskori nevét,

ab) állampolgárságát,

ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító jelét,

ad) lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét),

ae) kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát,

af) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,

ag) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,

ah) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,

ai) ügyfélkör szerinti azonosító adatát,

b) nem természetes személy esetén

ba) elnevezését, továbbá rövidített cégnevét,

bb) képviseletére jogosult nevét, lakcímét,

bc) telephelyét vagy telephelyeit,

bd) cégjegyzékszámát,

be) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,

bf) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,

bg) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,

bh) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,

bi) statisztikai számjelét,

bj) működésének kezdetét,

bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát,

c) külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és b) pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

d) az a)-c) pontban foglalt adatok mellett a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét) is a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében

a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat,

b) megállapítja az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot,

c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,

d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét,

e) nyilvántartja az ügyfél besorolását, amely lehet:

ea) nyilvántartásba vett,

eb) kérelemre nyilvántartásba vett,

f) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.

(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfélnyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.

(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.

(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfélazonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg.”

52. § A Támtv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfélnyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.”

53. § (1) A Támtv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható.”

54. § A Támtv. 29/A. és 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„29/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot - a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül - az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti.

30. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg.

(2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak.

(4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv - amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges - az ügyfél azonosítása céljából ügyfél-azonosító számot állapíthat meg.

(5) A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem változik.

(6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja.”

55. § A Támtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.”

56. § A Támtv. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat, a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifizetési kérelemben, továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével - a módosítható adatok, valamint a nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével - felhívja az ügyfelet a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell függeszteni.”

57. § (1) A Támtv. 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.

(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfélnyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.”

(2) A Támtv. 45. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.”

58. § A Támtv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:)

f) az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám megállapítására alkalmas kérelmet;”

59. § A Támtv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § E törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi díj- és illetékmentes eljárásnak minősülnek:

a) az intézkedésekben való részvétellel,

b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,

c) a nyilvántartásba vétellel,

d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban történő átvezetésével, valamint

e) a hatósági engedélyezéssel

kapcsolatos eljárások.”

60. § A Támtv. a következő 86. §-sal egészül ki:

„86. § E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is kell alkalmazni azzal, hogy a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított regisztrációs számok és technikai azonosítók ügyfél-azonosító számnak minősülnek, továbbá a regisztrált ügyfelek kérelemre nyilvántartásba vett, a technikai azonosítóval rendelkező ügyfelek nyilvántartásba vett ügyfeleknek minősülnek.”

61. § A Támtv. 23. § (5) bekezdése hatályát veszti.

10. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

62. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a a következő 38. ponttal egészül ki:

  Vissza az oldal tetejére