Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.27.)

2012. évi CCXIV. törvény

egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról * 

1. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

1. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”

(2) A Hszt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény rendelkezéseit - a törvényben meghatározott esetben és körben -

a) a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,

b) a rendvédelmi oktatási intézmények nem hivatásos állományú ösztöndíjas hallgatóira, valamint tanulóira,

c) a hivatásos állományból nyugállományba került, valamint a szolgálati járandóságban, rokkantsági ellátásban részesülő volt hivatásos állományúakra,

d) a fegyveres szerv hivatásos és nyugállományú tagjainak, továbbá a szolgálati járandóságban, rokkantsági ellátásban részesülők hozzátartozóira

is alkalmazni kell.”

2. § A Hszt. 2. § l)-n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

l) szolgálati érdek: a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, illetve körülmény;

m) állománytáblázat: a fegyveres szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat vagy nem hivatásos munkakörök megnevezését, illetménybesorolását, az abban elérhető legmagasabb rendfokozatot, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi és egyéb követelményeket meghatározó okmány;

n) rendvédelmi oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint a fegyveres szerv részére létesített és fenntartott köznevelési intézmény, valamint a rendvédelmi felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény;”

3. § A Hszt. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.”

4. § (1) A Hszt. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MRK tagozata

a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,

f) az Országgyűlési Őrség

személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-f) pont szerint elkülönülő résztestülete.”

(2) A Hszt. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozatot képviselő közgyűlési tagnak csak olyan személy választható meg, aki a választáskor megfelel az MRK tisztségviselőjével szemben a 30/C. §-ban támasztott feltételeknek.”

5. § A Hszt. 30/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói tekintetében az Iroda a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 30/B. § (1) bekezdésében az Iroda részére meghatározott feladatokat a 30/B. § (3) bekezdése szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint adatkezelésre kijelölt személy útján teljesíti. A fegyveres szerv a 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az adatkezelő felé teljesített adatszolgáltatással tesz eleget.

(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a nyilvántartást a tagozaton belül polgári nemzetbiztonsági szolgálatonként elkülönítetten kell kezelni. Ezek a nyilvántartások, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói vonatkozásában vezetett nyilvántartások sem egymással, sem az MRK más tagsági nyilvántartásával nem kapcsolhatók össze.”

6. § A Hszt. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Tábornok szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, hivatásos állományba visszavételéről, tábornoki rendfokozatba történő kinevezéséről, előléptetéséről, valamint a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabásáról a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.”

7. § A Hszt. 37/B. és 37/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, ezzel egyidejűleg a 37/A. §-t követően az alábbi alcímmel egészül ki:

„Kifogástalan életvitel ellenőrzése

37/B. § (1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának, valamint tanulójának életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja és az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(2) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető, vagy az 56. § (6) és (6a) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező

a) írásban hozzájárul a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

b) írásban hozzájárul életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (3) bekezdésben meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt történő ellenőrzéséhez,

c) csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának 8. számú melléklet szerinti nyilatkozatát.

(3) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,

b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.

(4) A (2) és (3) bekezdésben

a) a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézmény hallgatójára valamint tanulójára,

b) a hivatásos állományba jelentkezőre vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőre

is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati viszonyon a hallgatói, tanuló jogviszonyt kell érteni.

(5) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

(6) A (3) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.

(7) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről, kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős döntést hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki - a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül - a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele kifogásolható és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.

(8) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során

a) a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a fegyveres szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,

b) a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével - környezettanulmányt készíthet.

37/C. § (1) A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőt, az ösztöndíjas hallgatót, valamint a tanulót az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogástalan életvitel 37/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e,

a) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok,

b) az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói, illetve tanulói szerződést kötő fegyveres szerv országos parancsnoka,

c) a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

állapítja meg.

(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok a döntésének meghozatala előtt köteles meghallgatni a hivatásos állomány tagját az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülményekről.

(4) Az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntését az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás figyelembevételével és a fegyveres szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány tagja életvitele a 37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(5) Ha az ellenőrzés megállapításai alapján az ösztöndíjas hallgató vagy a tanuló életvitele kifogásolható, az országos parancsnok az ösztöndíjszerződést - az érintett meghallgatását követően - felbonthatja.

(6) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező fegyveres szerv haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony. Ha nem létesül szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony vagy a szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.

(7) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagja, a jelentkező az ösztöndíjas hallgató, vagy a tanuló életvitele kifogásolható, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő 5 évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.”

8. § (1) A Hszt. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a hivatásos állományba vételkor a befejezett tanulmányainak, valamint képzettségének megfelelő állománycsoport kezdő rendfokozatába kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végző pályakezdő a kinevezésre jogosult döntése esetén eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető.”

(2) A Hszt. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, amelyre bárki hivatkozhat. Eskütétel hiányában a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.”

9. § A Hszt. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - a 115. § (1) bekezdés b)-c) és g) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.”

10. § A Hszt. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:

a) a miniszter által irányított minisztériumban hivatásos szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői munkakörben,

b) a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló

ba) önálló költségvetési szervnél,

bb) rendvédelmi oktatási intézménynél,

bc) tudományos, kutató intézménynél,

bd) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél

meghatározott munkakör vagy feladat ellátására, hivatásos szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben,

c) közigazgatási szervnél,

d) felsőoktatási intézménynél,

e) tudományos intézménynél,

f) honvédelmi vagy rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,

g) egészségügyi intézménynél,

h) szövetséges fegyveres erőknél,

i) polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél,

j) ügyészi szervezetnél,

k) rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél

(a továbbiakban együtt: más szerv).”

11. § A Hszt. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.”

12. § A Hszt. a 49/A. §-t követően az alábbi alcímekkel egészül ki:

„Más szervhez vezénylés

49/B. § (1) A hivatásos állomány tagja határozott vagy határozatlan időre - a 49/D-49/F. §-ban foglalt kivétellel - az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján a 42. § (2) bekezdésben meghatározott más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre. A határozott idejű vezénylés meghosszabbítható.

(2) Ha a más szervhez vezénylésre a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül kerül sor, a belegyezés nélküli más szervhez vezénylések együttes időtartama 5 évenként az 1 évet nem haladhatja meg.

49/C. § (1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére, illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére - a (2) bekezdés kivételével - a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, keresőképtelenség esetén a 93. § alkalmazásával távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A más szervnél megállapított illetmény - a vezényelt hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a vezénylés előtt a beosztásban elért illetményénél.

(2) A vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja. A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása a vezénylő fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint a vezénylő fegyveres szerv költségvetésének terhére történik.

(3) A határozott idejű más szervhez vezénylés a határozott idő elteltével megszűnik.

(4) A határozott vagy határozatlan idejű vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezése, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor.

(5) A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a vezénylő fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos besorolási osztályú és beosztási kategóriájú szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított 1 éven belül ez lehetővé válhat - beleegyezésével a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány megszüntetésével egyidejűleg a 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve a részére felajánlott alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sincs lehetőség, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(7) A (6) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást nem fogadja el vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem változik.

49/D. § (1) Vezényléssel hivatásos szolgálati beosztás is betölthető

a) a 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerveknél, továbbá

b) az Információs Hivatal állománya tekintetében a Miniszterelnökségen.

(2) A hivatásos állománynak az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja

a) esetében a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket, fegyelmi felelősségre vonását - a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével - a foglalkoztató más szerv vezetője gyakorolja,

b) foglalkoztatásával kapcsolatos költségek - ha jogszabály vagy az érintett szervek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a vezényeltet foglalkoztató más szervet terhelik,

c) tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére e törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

49/E. § (1) A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve - az ügyészi szervezethez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető.

(2) A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez vezénylésére a 49/C. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

49/F. § (1) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt tagját a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője - a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez való vezénylése megszüntetése nélkül, a legfőbb ügyész kezdeményezésére - az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására ideiglenesen vezényelheti.

(2) A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell

a) a 49/C. § (1) bekezdését azzal, hogy más szerven az ügyészi szervezetet kell érteni,

b) a 49/C. § (4) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és az ügyészi szervezet vezetője is jogosult,

c) a 49/C. § (5)-(7) bekezdését.

(3) A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja. A hivatásos állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a 49/C. § (1) bekezdésében nem említett járandóságainak biztosítása a vezénylő fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint a vezénylő fegyveres szerv költségvetésének terhére történik.

(4) A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés az annak alapjául szolgáló feladat befejezésekor megszűnik.

49/G. § (1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhető. A vezénylésre a 49/C. § (1) és (2) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztások, továbbá azok e törvény szerinti besorolásának megállapítása céljából az NKE Fenntartói Testület javaslatot tesz a Kormánynak, amely javaslatot - jóváhagyásuk esetén - a felügyelő miniszterek terjesztik a Kormány elé. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.

(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő fegyveres szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja a vezénylő fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.

(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében - az NKE rektorának kezdeményezésére - külföldi szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő fegyveres szerv költségvetését terhelő költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti.

(6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Külföldre vezénylés

49/H. § (1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével

a) a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,

b) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,

c) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján,

d) egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására

- rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(2) A hivatásos állomány tagját nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján 3 hónapot nem meghaladó időtartamra - a beosztása meghagyásával - az országos parancsnok vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.

(3) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.

(4) A hivatásos állomány megszakítás nélküli külföldre vezénylése a 6 évet nem haladhatja meg.

(5) A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.”

13. § A Hszt. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjának.

(2) A szünetelés időtartama az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.

(3) A szünetelés megszűnését követően a 75/B. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjára a szolgálati viszonya szünetelése ideje alatt az 51. § (2) bekezdését is alkalmazni kell.”

14. § A Hszt. a VII. Fejezetet megelőzően a következő 52/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel

52/A. § (1) A fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhat abban, hogy a hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött beosztásba.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony - az 56. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - nem szüntethető meg felmentéssel.

(4) Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó hivatásos állományúra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.”

15. § (1) A Hszt. 56. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)

e) a meghatározott - negyedévnél nem rövidebb - értékelési időszakra a miniszter által meghatározott szakmai teljesítménykövetelmény-minimumot - figyelemfelhívást követően - a soron következő értékelési időszakban sem teljesíti.”

(2) A Hszt. 56. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

e) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert olyan cselekményt követett el, amely a fegyveres szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy a fegyveres szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa,

f) a rendelkezési állomány megszűnésekor részére a 44. § (3) bekezdés szerinti beosztás nem biztosítható.”

(3) A Hszt. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.”

(4) A Hszt. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát

a) a nemzetbiztonsági okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,

b) az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,

c) az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott,

d) az 56. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált

személynek.”

16. § A Hszt. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt, akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.”

17. § A Hszt. 65. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást)

a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,”

18. § A Hszt. 68. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szolgálati igazolvány a fegyveres szerv hivatásos állományába tartozáson túl - a miniszter által meghatározottak szerint - igazolhatja a hivatásos állomány tagjának

a) fegyverviselésre jogosultságát, valamint

b) intézkedésre jogosultságát.

(7) A szolgálati igazolvány - a miniszter által meghatározottak szerint - a hivatásos állomány tagja személyes adatai közül tartalmazhatja a hivatásos állomány tagjának

a) nevét,

b) arcképét,

c) állományviszonyát és rendfokozatát,

d) aláírását,

e) társadalombiztosítási azonosító jelét,

f) vércsoportját.”

19. § A Hszt. 75/A. §-át követően az alábbi alcímmel és 75/B. §-sal egészül ki:

„Vezetői beosztás

75/B. § (1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szervnél rendszeresített, e törvény alapján meghatározott vezetői beosztásba - beleegyezésével - kinevezhető.

(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól. Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható. A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja vezetői pótlékra jogosult.

(3) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető vagy arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.

(4) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható beosztással rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. A felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.

(5) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(7) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható beosztással rendelkezik - a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. Felajánlható beosztás hiányában, valamint a felajánlott beosztás ismeretében, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlék nélkül számított illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”

20. § A Hszt. 82. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése

82. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményekhez való viszonyát évente 2 alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: teljesítményértékelés).

(2) A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(3) A teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének - miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott - tárgyévi értékelését.

(4) A tárgyévet lezáró teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését.

(5) Az értékelő vezető a minősítés alapján kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételét vagy az abból való törlését, továbbá a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését.”

21. § A Hszt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A minősítés megállapításai ellen a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.”

22. § A Hszt. 85. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hivatásos állomány tagjának beosztás szerinti napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb 1 órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.”

23. § A Hszt. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 óra.”

24. § A Hszt. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetőket vezetői pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadságra jogosultak köre és mértéke:

a) osztályvezetői besorolású vezető esetén 11 munkanap,

b) főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető esetén 12 munkanap,

c) főosztályvezetői besorolású vezető esetén 13 munkanap,

d) országos parancsnok helyettese esetén 14 munkanap,

e) országos parancsnok esetén 15 munkanap.”

25. § A Hszt. 97. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a hivatásos állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult.”

26. § A Hszt. 99. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az 1 órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) a 84. § (1) bekezdésben meghatározott általános heti szolgálatteljesítési idő esetén: 174 órával,

b) általánostól eltérő teljes heti szolgálatteljesítési vagy rész-szolgálatteljesítési idő esetén: 174 óra időarányos részével.”

27. § A Hszt. 104. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a hivatásos állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.”

28. § A Hszt. a következő 104/A. §-sal egészül ki:

„104/A. § Az állományilletékes parancsnok a miniszter által meghatározott rendben, a miniszter által meghatározott alsó és felső mérték között képzettségi, valamint munkaköri pótlékot állapíthat meg.”

29. § (1) A Hszt. 114. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagja részére - szolgálati viszonya alapján - visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:)

a) üdülési támogatás,”

(2) A Hszt. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A hivatásos állomány tagja - kiemelkedő munkateljesítménye alapján - üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja a hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.”

30. § A Hszt. 115. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatások nyújthatók, melyek különösen az alábbiak:)

g) lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének támogatása.”

31. § A Hszt. 118. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha)

b) a hivatásos állomány tagjával szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, közérdekű munka büntetést, katonai büntetést vagy katonai mellékbüntetést szabott ki.”

32. § A Hszt. 142. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozata ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen az eljárás alá vont személy vagy képviselője bírósághoz fordulhat.”

33. § A Hszt. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

„XII/A. FEJEZET

MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS

149/A. § (1) Az 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter méltatlansági eljárás keretében állapíthatja meg.

(2) Tábornok esetében a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.

(3) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelemsértésnek minősül.

(4) A cselekmény elévül, ha a cselekmény elkövetése óta 1 év vagy a méltatlanság megállapítására jogosultnak a cselekményről történő tudomásszerzésétől számított 3 hónap eltelt.

149/B. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik.

(2) A méltatlansági eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter vizsgálót bíz meg. A vizsgáló 15 napon belül lefolytatja a vizsgálatot, ez a határidő egy alkalommal - legfeljebb 15 nappal - meghosszabbítható. A vizsgálatra a 129-131. § és a 134-135. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül - a vizsgáló javaslata alapján - dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. A méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában az eljárást megszünteti.

(4) A méltatlansági eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a hivatásos állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

b) A 149/A. § (3) bekezdésében szabályozott ok áll fenn,

c) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a fegyveres szerv működésébe vetett közbizalom súlyos veszélyeztetését,

d) az eljárás alá vont meghalt vagy szolgálati viszonya megszűnt.

(5) Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter - ha a cselekmény súlya vagy összetettsége indokolja - a méltatlanság elbírálására háromtagú bizottságot hozhat létre, amelynek elnöke az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter. A bizottság tagjait az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozók közül jelöli ki. A bizottság az összehívását követő 15 napon belül dönt az ügy érdeméről.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bizottság ülésén a tagokon kívül jelen lehet az eljárás alá vont és képviselője, továbbá a vizsgáló és a jegyzőkönyvvezető. Az ülésen lehetőséget kell biztosítani az eljárás alá vont részére, hogy ő vagy nevében képviselője az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse. Ha - akadályoztatás kivételével - az eljárás alá vont vagy képviselője a bizottság felhívása ellenére nem jelent meg és írásban sem adta elő védekezését, távollétében, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.

149/C. § (1) Az eljárás megszüntetéséről, illetve a méltatlanság megállapításáról az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter határozattal dönt. Az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter a határozat meghozatalakor a 149/B. § (5) bekezdése szerinti esetben értékeli a bizottság megállapításait. A határozat tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter döntése alapján a hivatásos állományú a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter 5 napon belül köteles a szolgálati viszony 56. § (2) bekezdés e) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.

(3) A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a hivatásos állomány tagja az annak végrehajtásáról rendelkező állományparanccsal (határozattal) szemben a Hszt. 194. §-a alapján benyújtott - nem halasztó hatályú - szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

(4) A méltatlansági eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”

34. § A Hszt. a következő 157/A. §-sal egészül ki:

„157/A. § (1) A hivatásos állomány kárért felelős tagja köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig ez nem lehetséges, vagy a fegyveres szerv azt alapos okból nem kívánja, köteles - a 151. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével - a fegyveres szerv vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

(2) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a fegyveres szerv vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a fegyveres szervet ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak szerint a kár megtérítésére kerül sor, a kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(4) A kár összegének meghatározásánál

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, valamint, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat

kell - a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenésre is tekintettel - figyelembe venni.”

35. § A Hszt. 159. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozata ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.”

36. § A Hszt. 194. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az elöljáró parancsnok a döntésében a szolgálati panaszt elutasítja, annak részben vagy egészben helyt ad, vagy a döntést hozó (mulasztó) elöljárót új eljárásra utasítja.

(3b) Az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti, ha nem állnak rendelkezésére az ügy érdemi elbírálásához szükséges adatok, iratok, azok beérkezéséig, valamint ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik a hatáskörébe. Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik az elöljáró parancsnok hatáskörébe, az elöljáró parancsnok kezdeményezi az előzetes kérdés elbírálását.”

37. § (1) A Hszt. 196. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

a) a szolgálati panaszát vagy az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították;

b) a 142. § vagy a 159. § alapján a határozatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka hozta;

c) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;

d) az a)-c) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, vagy ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.”

(2) A Hszt. 196. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A keresetlevél benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.”

38. § A Hszt. a XVII. Fejezetet megelőzően a következő 203/A-203/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Utánpótlási és vezetői adatbank

203/A. § (1) A fegyveres szerv a személyügyi nyilvántartás részeként utánpótlási és vezetői adatbankot vezethet.

(2) Az utánpótlási és vezetői adatbank olyan nyilvántartási rendszer, amely a hivatásos állomány tagjának a rendészeti életpályán történő, - érdemeken és teljesítményen alapuló - tervezett előrehaladását szolgálja, egyben megkönnyíti a fegyveres szerveknél rendszeresített vezetői beosztások betöltését.

203/B. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll.

(2) Az utánpótlási nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb beosztások betöltésére - a vezetőkiválasztási eljárás eredményeként - ajánlható személyeket tartalmazza.

(3) A vezetői nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb besorolású vezetői beosztást betöltő személyeket tartalmazza.

203/C. § (1) Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő adatait tartalmazhatja:

a) név, születési név, születési hely és idő,

b) iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

c) szakképzettségek,

d) államilag elismert szakképesítések,

e) tudományos fokozat,

f) idegennyelv-ismeret és annak foka,

g) a fegyveres szervnél betöltött beosztások,

h) szakmai előéletre vonatkozó adatok,

i) vezetőképzésre és vezetői előmenetelre vonatkozó adatok,

j) vezetőkiválasztási eljárások során a vezetői beosztások betöltésére vonatkozó alkalmasság

felmérésére vonatkozó adatok.

(2) Az utánpótlási nyilvántartásba történő felvételhez a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása szükséges. A hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagját a fegyveres szerv köteles a vezetői nyilvántartásba felvenni.

(3) Az utánpótlási és vezetői adatbankból adatot továbbítani a hivatásos állomány tagja hozzájárulása esetén

a) a fegyveres szerv más szervezeti egységének vezetője és személyügyi szerve, valamint

b) a rendészeti vezetőképzést és továbbképzést végző szerv

részére lehet.

(4) A vezetői kinevezés visszavonása, a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén, vagy ha a hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagjának szolgálati viszonya megszűnt, a hivatásos állomány tagjának adatait a vezetői nyilvántartásból törölni kell.

(5) Az utánpótlási nyilvántartásból törölni kell a hivatásos állomány tagjának adatait, ha

a) a hivatásos állomány tagja kéri,

b) az állományilletékes parancsnok kéri vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt.”

39. § A Hszt. 204. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 53. § b), e), f) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg.”

40. § A Hszt. 205. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a fegyveres szerv lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(3) Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a nyugállományú eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.

(4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) akinek szolgálati viszonyát az 53. § b), e), f) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján szüntették meg;

b) aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;

c) aki nyugállományba helyezését követően a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;

d) akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.”

41. § (1) A Hszt. „A kegyeleti gondoskodás” alcímet megelőzően a következő 207/B. §-sal egészül ki:

„207/B. § A 206-207/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban, valamint rokkantsági ellátásban részesülőkre és azok hozzátartozóira is megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Hszt. 210. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 208-210. §-ban meghatározott rendelkezéseket a szolgálati járandóságban, valamint rokkantsági ellátásban részesülőkre és azok hozzátartozóira is megfelelően alkalmazni kell.”

42. § A Hszt. 245/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országos parancsnok, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.”

43. § A Hszt. a következő 245/I. §-sal egészül ki:

„245/I. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó fegyveres szervek, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja havonta 14 000 Ft kiegészítő juttatásra jogosult, amelyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.”

44. § A Hszt. 247. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:

a) országos parancsnok,

b) főigazgató,

c) Országgyűlési Őrség parancsnoka,

d) megyei rendőrfőkapitány, budapesti rendőrfőkapitány, a vele azonos jogállású szervek vezetői és a Készenléti Rendőrség parancsnoka,

e) Készenléti Rendőrség parancsnokának helyettesei,

f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője és a vele azonos jogállású szervek vezetői,

g) rendőrkapitány,

h) határrendészeti kirendeltségvezető.”

45. § A Hszt. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253. § (1) A 90. § (3) bekezdésben meghatározott vezetői pótszabadság helyett az alábbi vezetőket a következő mértékű vezetői pótszabadság illeti meg:

a) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgató-helyettese esetében 14 munkanap,

b) a terrorizmust elhárító szerv főigazgató-helyettese esetében 14 munkanap,

c) az Országgyűlési Őrség parancsnokhelyettese esetében 14 munkanap;

d) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója esetében 15 munkanap,

e) a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója esetében 15 munkanap,

f) az Országgyűlési Őrség parancsnoka esetében 15 munkanap.

(2) A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az országos parancsnok engedélyezi.”

46. § A Hszt. a következő 258. §-sal egészül ki:

„258. § A megyei és a budapesti rendőrfőkapitány, valamint a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője 5 évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal, 5 évvel hosszabbítható meg.”

47. § A Hszt. XX. Fejezete a következő alcímmel és a 276/C-276/I. §-sal egészül ki:

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

276/C. § A 92. § (2) bekezdése szerinti tartós igénybevétel esetén a rendkívüli pihenőnapokat az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.

276/D. § (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, aki még nem rendelkezik az Országgyűlési Őrségnél előírt szakképzettséggel - a feltételek biztosítása mellett - megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés b) pontja alapján megszűnik.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szakképzettséggel nem rendelkező tagja önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú, szakképzettséggel rendelkező tagjának alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.

276/E. § A 85. § alapján elrendelt szolgálatteljesítési időbeosztást - a 87. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - az illetékes szolgálati elöljáró köteles azt megelőzően legalább egy héttel közölni az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjával.

276/F. § Az Országgyűlési Őrség 86. § (6) bekezdése szerinti ünnepnapja április 24-e, Szent György napja.

276/G. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományával kapcsolatos humánigazgatási feladatok ellátásában az Országgyűlés Hivatala is részt vesz.

276/H. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja az alábbi, e törvényben a miniszter számára biztosított munkáltatói jogokat:

a) első tiszti kinevezés,

b) ezredesi előléptetés,

c) főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése,

d) ezredesi beosztásokba történő kinevezés, felmentés, megbízás,

e) rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabása főtiszt, tiszt esetében,

f) főtiszt, tiszt hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylése.

276/I. § (1) Az Országgyűlési Őrség a 199. § (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérően központi személyügyi nyilvántartást nem vezet.

(2) A 66/A-66/D. §-ban az országos parancsnokság részére meghatározott feladatokat és hatásköröket az Országgyűlési Őrség személyügyi szerve teljesíti és gyakorolja.”

48. § A Hszt. 290. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„290. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatóit 14 munkanap vezetői pótszabadság illeti meg.”

49. § A Hszt. 303. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„303. § A 42. § (2) bekezdés f) pontja alapján a hivatásos állomány tagja a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél is teljesíthet szolgálatot. A hivatásos állomány 42. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja, valamint f) pontja alapján a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez vezényelt tagja foglalkoztatásával kapcsolatos költségek a vezénylő szervet terhelik.”

50. § A Hszt. 326. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tényleges hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő a hivatásos állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart. A tényleges hivatásos szolgálati időbe a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok alapján számított kedvezményes szolgálati időt is be kell számítani.”

51. § (1) A Hszt. a következő 341/A. §-sal egészül ki:

„341/A. § A 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozatot képviselő közgyűlési tagokat először 2013. március 31-ig kell megválasztani azzal, hogy a 30. § (1) bekezdésétől eltérően, megbízatásuk nem 5 évig tart, hanem megegyezik a 2013. január 1-jén a 29. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatot képviselő tagok megbízatásának időtartamával.”

(2) A Hszt. a következő 341/E. §-sal egészül ki:

„341/E. § A 258. §-t a 2013. január 1-jét követő vezetői kinevezések esetében kell alkalmazni.”

52. § (1) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

k) a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének támogatása esetén a kölcsön feltételeit és igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket;”

(2) A Hszt. 342. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

l) a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e vizsgák alóli mentesítést, valamint a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságra, a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi névjegyzékére és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékére vonatkozó rendelkezéseket.”

(3) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)

o) az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban szakértőként részt vevő hivatásos állományú szolgálati viszonyára és sajátos jogállására vonatkozó rendelkezéseket;

p) a teljesítményértékelés kötelező elemeit és a teljesítményértékelés szintjeit, valamint a kötelező elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárás részletes szabályait.”

(4) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„1. a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a személyügyi igazgatás rendjét, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét, a 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerveknél, valamint a Miniszterelnökségnél vezényléssel betölthető szolgálati beosztásokat és azok számát, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek a rendőrség különleges állományában határozott idejű szolgálati viszonyban tölthetők be, az előmenetel részletes szabályait, a minősítés készítésének szabályait, a visszavétel, az áthelyezés, a megbízás, a fegyveres szerven belüli vezénylés feltételeit, eljárási rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, a beosztási kategóriákba történő besorolás és az előresorolás rendjét, az illetménykiegészítésre jogosító szervek, szervezeti egységek meghatározását;”

(5) A Hszt. 342. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„4. az illetménypótlékra jogosító beosztást, tevékenységet, az illetménypótlék tényleges mértékét e törvény szerinti alsó és felső határ között, azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, valamint, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, a ritka és a kettőnél több nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértékét, továbbá a képzettségi és munkaköri pótlékra vonatkozó részletes szabályokat;”

(6) A Hszt. 342. § (2) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„16. az utánpótlási és vezetői adatbank vezetésének elrendelését és az adatkezelés részletes szabályait, a vezetőkiválasztási eljárás részletes szabályait, a kezelt adatoknak a vezetők kiválasztása során történő felhasználásának szabályait;”

(7) A Hszt. 342. § (2) bekezdése a következő 22. és 23. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított vagy felügyelt fegyveres szerv tekintetében rendeletben szabályozza:)

„22. a méltatlansági eljárás részletes szabályait;

23. a teljesítményértékelés ajánlott elemeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó részletes eljárási szabályokat, a szervezeti teljesítményértékelés és a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok figyelembevételének szabályait, a minősítés tartalmi és eljárási szabályait.”

(8) A Hszt. 342. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások beosztási kategóriába sorolását, a beosztásban elérhető rendfokozatot, valamint a betöltéséhez szükséges képzettségi, végzettségi feltételeket rendeletben - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében utasításban - állapítsa meg.”

(9) A Hszt. 342. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Felhatalmazást kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, a rendészeti felsőoktatás felügyeletét gyakorló miniszter, hogy az NKE-n rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, továbbá azok beosztási kategóriába sorolását rendeletben állapítsa meg.”

53. § A Hszt. 343. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény 84/A. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról szóló, 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

54. § (1) A Hszt. 8. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Hszt. 10. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

55. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya)

b) a kormányhivatal és a központi hivatal területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi kormányhivatal, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv,”

(terjed ki.)

(2) A Kttv. 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya)

e) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület-felügyelete, a közös önkormányzati hivatala (a továbbiakban: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára”

(terjed ki.)

56. § (1) A Kttv. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A politikai vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyára a 26-50. §, 53. §, 55-73. §, 80-88. §, 98. §, 100. § (1) bekezdés, 101. §, 116-130. §, 133-142. §, 150. §, 154-159. §, 181-183. §, 190-191. §, 195-225. § kivételével e törvény kormányzati szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A politikai vezető, valamint a munkáltató az állami vezetői szolgálati jogviszonyból származó igényt a 238. § megfelelő alkalmazásával érvényesítheti.”

(2) A Kttv. 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami intézményfenntartó központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

57. § A Kttv. 8. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően abban az esetben is köthető megbízási, illetve vállalkozási szerződés, ha a Külügyminisztérium folyamatos működéséhez szükséges feladatellátás indokolja.”

58. § A Kttv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyoldalú jognyilatkozatból csak az e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban és közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek.”

59. § (1) A Kttv. 29. § (6) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az MKK)

r) tagot delegál a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumba;”

(2) A Kttv. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országos Közgyűlés:

a) saját tagjai közül megválasztja az elnökét, alelnökeit, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, valamint az Országos Etikai Bizottság elnökét és tagjait;

b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot;

c) gyakorolja az MKK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatásköreit;

d) megválasztja a főtitkárt.”

60. § A Kttv. 39. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott öregségi nyugdíjra való jogosultsággal rendelkező személy, kivéve ha a Kormány a munkáltató kérelmére hozzájárul a kormánytisztviselő foglalkoztatásához.”

61. § A Kttv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ösztöndíjas jogviszonyra

a) megfelelően alkalmazni kell e törvény 9. §-át, 10. § (1) és (3) bekezdését, 11. §-át, 12. § (1) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 18. §-át, 19-25. §-át, 43. § (1) bekezdés b), d) és f) pontját, 49. § (1) bekezdését, 58. §-át, 74. §, 75. § (1) bekezdés a)-b) és e)-j) pontját, valamint (2)-(5) bekezdését, 76. § (1) bekezdését, 78-79. §-át, 89. § (1) bekezdését, 91. § (1) és (3) bekezdését, 92. § (1), (3) és (8) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 95. § (1) és (4) bekezdését, 99. §-át, 101. § (1) és (6)-(7) bekezdését, 102. §-át, 103. § (6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését, 105-106. §-át, 115. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó és c) pontjában foglalt szabályokat, 143. §-át, 144. § (3) bekezdés a) és d) pontját, 145. §-át, 146. § (4)-(7) bekezdését, 147. §-át, 149. §-át, 160-161. §-át, 163-175. §-át, 192. §-át, 238. §-át,

b) ahol e törvény

ba) illetményt említ, azon ösztöndíjat;

bb) kinevezést vagy kinevezési okmányt említ, azon ösztöndíjas jogviszonyt létrehozó szerződést;

bc) kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyt említ, ott ösztöndíjas jogviszonyt;

bd) kormánytisztviselőt, köztisztviselőt vagy közszolgálati tisztviselőt említ, ott ösztöndíjast;

be) munkáltatót említ, azon befogadó intézményt;

bf) munkát, munkavégzést, munkakört említ, azon szakmai gyakorlatot;

bg) szabadságot említ, azon távollétet

kell érteni.”

62. § A Kttv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony, a feladatkör, a munkavégzés helye szerinti település és az illetmény megváltozása nélkül, ide nem értve a 134. § alapján járó illetménykiegészítés megváltozását - az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását.”

63. § (1) A Kttv. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését egy évvel megelőzően az (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel ellenőrzése céljából a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél a megszerzett szolgálati idejéről hatósági bizonyítvány kiállítását kéri. Nem kell kérelmezni a hatósági bizonyítvány kiállítását, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozata az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja. A kormánytisztviselő a szolgálati időről kiállított hatósági bizonyítvány vagy más határozat másolatát - a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően - benyújtja a munkáltatónak. A munkáltató az így tudomására jutott személyes adatokat az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltétel teljesülésének ellenőrzése céljából, legfeljebb a 184. § (4) bekezdésében meghatározott ideig kezelheti.”

(2) A Kttv. 60. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kormánytisztviselő az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kérelmét a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig írásban nyújthatja be a munkáltatóhoz. A határidő elmulasztása miatt igazolás benyújtásának nincs helye, ebben az esetben a kormánytisztviselő jogviszonya annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

(8) Ha a munkáltató egyetért a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásával, a munkáltató kikéri a Kormány véleményét a kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartásáról.

(9) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint a munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a Kormány egyetért a jogviszony fenntartásával. A Kormány véleménye köti a munkáltatót a döntésének meghozatalában.

(10) Ha a munkáltató a kormánytisztviselő jogviszonyát nem tartja fenn, a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az erről hozott döntés kézhezvétele hónapjának vagy - ha az későbbi időpontra esik - annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amikor a kormánytisztviselő a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.”

64. § A Kttv. 79. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 79. § a következő l) ponttal egészül ki:

(A kormánytisztviselő mentesül a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól)

k) e törvényben, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott időtartamra,

l) a munkáltató engedélye alapján.”

65. § (1) A Kttv. 80. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során

a) ellátja a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladatokat,

b) ellátja a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok megvalósításával összefüggő feladatokat,

c) ellátja a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosításával összefüggő feladatokat,

d) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőttoktatói továbbképzéséről,

e) működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét.

(2b) A kormánytisztviselő a (2a) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában, a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének keretein belül oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra munkaviszonyt is létesíthet.”

(2) A Kttv. 80. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott képzés távoktatási módszertanra épül, a munkáltató munkaidőn túl tanulás céljából köteles biztosítani - a munkáltató által meghatározott helyen és módon - a kormánytisztviselő felkészülését támogató technikai feltételeket.”

66. § A Kttv. 87. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye alapján]

g) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője.”

67. § A Kttv. 144. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kormánytisztviselőt, ha a 79. § j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.”

68. § A Kttv. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„152. § (1) A kormánytisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet különösen:

a) lakhatási, lakásépítési és -vásárlási támogatás,

b) albérleti díj hozzájárulás,

c) családalapítási támogatás,

d) szociális támogatás,

e) illetményelőleg,

f) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás,

g) üdülési támogatás.

(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt juttatás mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

(3) A kormánytisztviselő, a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke - a kormánytisztviselő teljesítménye alapján, a Kormány által meghatározott rendben - üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatást a kormánytisztviselőt a 151. § szerint megillető cafetéria-juttatás éves összegébe nem kell beszámítani.

(4) A nyugállományú kormánytisztviselő a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

(5) Az elhunyt kormánytisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott kormánytisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem büntetőeljárásban hozott bírói ítélet alapján vagy méltatlanság jogcímén történő felmentéssel, vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.

(6) A szerv megszűnése esetén az (5) bekezdésben meghatározott feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

(7) Az (5) és (6) bekezdésekben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja.”

69. § A Kttv. 153. §-a a következő (3)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló jogviszony fennállását a kormánytisztviselő esetében az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, szakmai vezető esetében az államigazgatási szerv vezetője igazolja.

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a kormánytisztviselő, szakmai vezető hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a kormánytisztviselő, szakmai vezető a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) Amennyiben a kormánytisztviselő, szakmai vezető állami készfizető kezességet igényel, a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, székhelyét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel mértékét;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a kormánytisztviselő, szakmai vezető haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6) Amennyiben a kormánytisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a 42. § (8) bekezdés, 60. § (1) bekezdés c) és i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, az állami kezességgel biztosított kölcsön még fennálló összege után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7) Amennyiben a kormánytisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a 60. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a (6) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat nem kell megfizetni, ha a munkáltató és a kormánytisztviselő vagy a munkáltató és a szakmai vezető erről írásban megállapodnak.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő, szakmai vezető jogviszonyának (6) bekezdés szerinti, illetve eltérő megállapodás hiányában a (7) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a kormánytisztviselő, szakmai vezető által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(9) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a kormánytisztviselővel, szakmai vezetővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a kormánytisztviselő, szakmai vezető a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(10) Ha a kormánytisztviselő, szakmai vezető a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a kormánytisztviselő, szakmai vezető adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(11) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárat a kormánytisztviselőknek, szakmai vezetőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

  Vissza az oldal tetejére