Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.27.)

2012. évi CCXVII. törvény

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről * 

Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával az a célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tudományos alapon szükségesnek tartott csökkentésével mérsékelje az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozást azáltal, hogy részt vesz az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében.

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kereskedelmére, és

b) a (2)-(4) bekezdés szerinti kivétellel az I. mellékletben meghatározott tevékenységekre és az e tevékenységekből származó, az 1. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázok kibocsátására.

(2) Nem terjed ki a törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre, valamint a kizárólag biomasszát használó létesítményekre.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam.

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben

a) a repülés célja kizárólag valamely nem európai uniós állam uralkodójának, az uralkodó közvetlen családjának, az állam állam- és kormányfőjének és miniszterének hivatalos út alkalmával történő szállítása, és ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelezték,

b) a katonai légi jármű által végzett katonai célú repülés, vámhatóság vagy rendőri szerv által végrehajtott repülés,

c) a kutató-mentő repülés, tűzoltó repülés, hatósági engedéllyel rendelkező humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülés,

d) a kizárólag az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményben meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülés,

e) a repülés azon a reptéren végződik, amelyről a légi jármű felszállt, ha közbenső leszállásra nem kerül sor,

f) a kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülés, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, és a repülés célja nem utas- vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél,

g) a kizárólag tudományos kutatás vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülés,

h) az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművel végzett repülés,

i) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet, és

j) az olyan légiközlekedési tevékenység, amelynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzemben tartó három egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe beleszámítandó az állam uralkodója és közvetlen családja, állam- és kormányfője, valamint minisztere hivatalos út alkalmával történő szállítása is.

(5) A 16. alcímben foglalt rendelkezések hatálya a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 1. mellékletében meghatározott kategóriákból származó szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének, perfluor-szénhidrogének és kén-hexafluorid tonna széndioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátására terjed ki az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján meghatározottak szerint, az (1) bekezdésben meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának kivételével

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

1. adminisztrációért felelős tagállam:

a) az adott légi jármű üzembentartó számára az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállam által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légi jármű üzembentartó esetében az engedélyt kiadó tagállam,

b) minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légi jármű üzembentartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb,

2. akkreditált hitelesítő szervezet: a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nattv.) szerinti eljárásban a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület) által akkreditált vagy nyilvántartásba vett olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,

3. aukciós platform: az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform,

4. ellenőrzési év: a térítésmentes kiosztásra vonatkozó kérelemmel érintett időszak kezdetét 24 hónappal megelőzően véget érő naptári év,

5. európai uniós ügyleti jegyzőkönyv: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 5. cikke szerinti szabványosított elektronikus adatbázis,

6. égetés: tüzelőanyagok oxidálása, függetlenül az e folyamat révén előállított hő-, elektromos vagy mechanikai energia felhasználási módjától, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi tevékenység, beleértve a hulladékgázok tisztítását,

7. forgalmi jegyzék: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék,

8. forrásanyag:

a) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amelynek felhasználása vagy előállítása eredményeként egy vagy több kibocsátó forrás üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, vagy

b) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amely szenet tartalmaz és az üvegházhatású gázok kibocsátásának anyagmérleg segítségével történő kiszámítása részét képezi,

9. harmadik kereskedési időszak: a létesítmények számára 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő kereskedési időszak,

10. hitelesítés: a 600/2012/EU bizottsági rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység,

11. jelentési időszak: egy naptári év, amely alatt a kibocsátást nyomon kell követni és jelentést kell róla készíteni, vagy tonnakilométer-adatok esetében az ellenőrzési év,

12. jelentős kapacitásbővítés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának olyan növelése, amelynek során a műszaki konfigurációt és a működést érintő egy vagy több azonosítható fizikai változás következik be, kivéve valamely meglévő feldolgozósor egyszerű cseréjét, és

a) a létesítményrészt a változás előtti kezdeti beépített kapacitásánál legalább 10%-kal magasabb kapacitáson lehet üzemeltetni, vagy

b) a fizikai változások által érintett létesítményrész jelentősen magasabb tevékenységi szintje valósul meg, amely további, évi 50 000 kibocsátási egységet meghaladó kibocsátási egységek kiosztását eredményezi, azaz a szóban forgó létesítményrész változás előtti állapotát tekintve az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes számának legalább 5%-át teszi ki,

13. jelentős kapacitáscsökkentés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintéjének a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrendekkel megegyező mértékű csökkenése egy vagy több, pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen,

14. kibocsátás: üvegházhatású gáznak az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítményben található forrásból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása,

15. kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az I. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény által felhasználható, egy tonna széndioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog,

16. kis kibocsátású létesítmény: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő létesítmény,

17. kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 54. cikk (1) bekezdésének megfelelő légi jármű üzembentartó,

18. környezeti információ: a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló jogszabályban meghatározott információ,

19. központi tisztviselő: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott személy,

20. légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,

21. légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légi jármű üzembentartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tévő forgalomképes vagyoni értékű jog,

22. légiközlekedési új belépő: olyan légi jármű üzembentartó,

a) amely az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenységet az azt követő ellenőrzési év után kezdi meg, amelyre vonatkozóan a kibocsátási egység kiosztási kérelemmel egyidejűleg a tonnakilométer-adatokat benyújtotta, vagy

b) amelynek tonnakilométer adatai az ellenőrzési év és a kérelemmel érintett kereskedési időszak második naptári éve között évente több, mint 18%-kal emelkednek

és az a) vagy b) pont szerinti tevékenysége sem részben, sem egészben nem jelenti egy másik légi jármű üzembentartó által korábban végzett légiközlekedési tevékenység folytatását,

23. légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. melléklet XXII. pontjában felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik,

24. létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. melléklet I-XXI. pontjában felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi vagy arra közvetlenül hatással van,

25. nemzeti tisztviselő: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott személy,

26. számlatulajdonos: az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott személy,

27. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz,

28. tonnakilométer: a repülés során a légi jármű fedélzetén szállított áruk, postai küldemények, utasok és csomagok összes tömege (együtt: hasznos teher) egy kilométerre szállított tonnája,

29. új belépő: azon létesítmény, amely

a) 2011. június 30. után kapott kibocsátási engedélyt,

b) 2011. június 30. után bekövetkezett jelentős kapacitásbővítés következtében kapott új kibocsátási engedélyt, vagy

c) a közösségi rendszer egyoldalú kiterjesztése folytán került a törvény hatálya alá,

30. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6), valamint a légkör azon természetes és emberi tevékenységből származó gáznemű alkotóelemei, amelyek elnyelik, majd újra kibocsátják az infravörös sugárzást,

31. üzemeltető: a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja,

32. villamosenergia-termelő: olyan létesítmény, amely 2005. január 1-jén vagy azt követően harmadik fél számára történő értékesítésre szánt villamos energiát termelt, és amelyben az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek közül kizárólag tüzelőanyagok égetését végzik,

33. visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére.

3. A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv

3. § (1) Az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenység - ideértve a próbaüzemet is - kizárólag a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott jogerős kibocsátási engedély alapján folytatható.

(2) A kibocsátási engedély iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:

a) az üzemeltető és a létesítmény azonosítására vonatkozó adatok,

b) a létesítményben végzett tevékenységekre vonatkozó adatok (a tevékenységek és az alkalmazott technológia leírása),

c) forrásanyagok felsorolása, a létesítmény kibocsátási kategóriája,

d) az 1. mellékletben meghatározott gázok forrásai,

e) a kibocsátások nyomon követésével és jelentésével kapcsolatos információk (nyomonkövetési terv és a kapcsolódó dokumentáció),

f) az a)-e) pontok nem műszaki jellegű összefoglalója,

g) a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak.

4. § (1) A hatóság a létesítményt vagy annak egy részét az 1. melléklet szerinti üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyt akkor állítja ki, ha az üzemeltető képes a kibocsátások - a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti - nyomon követésére és jelentésére.

(2) A kibocsátási engedély visszavonásig hatályos.

(3) A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság a felülvizsgálatot végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy

a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, az engedély módosítása iránt intézkedik, amelynek eredményeként ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki,

b) az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja,

c) az engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel változatlanul fennáll, az engedélyt végzéssel hatályában fenntartja.

(4) A kibocsátási engedély egyazon üzemeltető által egy - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti - telephelyen üzemeltetett egy vagy több létesítményre is vonatkozhat.

(5) A kibocsátási engedély kötelező tartalmi elemei:

a) az üzemeltető azonosító adatai,

b) a létesítmény azonosító adatai,

c) a létesítményben folytatott tevékenységre, az alkalmazott technológiára és az engedélyezett kibocsátásra vonatkozó adatok,

d) a hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv,

e) a jelentési követelmények és

f) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, amely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett, hitelesített előző évi kibocsátásával egyenlő számú kibocsátási egységet a magyar államnak e törvény szerint visszaadni.

5. § (1) Az üzemeltető értesíti a hatóságot valamennyi, a létesítményben folytatott tevékenységének, tevékenységi körének, alkalmazott technológiájának vagy működésének megváltoztatására, a létesítmény kapacitásának bővítésére vagy jelentős csökkentésére irányuló szándékáról, amelyhez az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására lehet szükség.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat megvizsgálja és amennyiben az értesítésben foglalt tervezett változtatások megvalósulása esetén a kibocsátási engedély módosítása szükséges, felhívja az üzemeltetőt, hogy a hatóság felhívásától számított 8 napon belül nyújtson be kérelmet a kibocsátási engedély módosítása iránt. A kibocsátási engedély módosítására vonatkozó kérelem elbírálására a kibocsátási engedély elbírálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a létesítmény üzemeltetőjének személye változik, a hatóság az üzemeltető adatainak megváltoztatásával módosítja a kibocsátási engedélyt. Ebben az esetben a kibocsátási engedély tekintetében az új üzemeltető a korábbi üzemeltető helyébe lép.

6. § (1) A légi jármű üzembentartó

a) az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenysége során keletkező szén-dioxid kibocsátása, és

b) amennyiben térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, a tonnakilométer adatai

nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan nyomon követési tervet készít, és azt a hatóság részére jóváhagyás céljából megküldi a 601/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikkében meghatározott határidők betartásával.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyomon követési terv megfelel a 601/2012/EU bizottsági rendeletben, e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak, a hatóság a nyomon követési tervet jóváhagyja.

7. § (1) A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikkében meghatározott egyszerűsített nyomon követési terv tervezetet nyújthat be. A kibocsátási engedély iránti kérelemhez és a nyomon követési terv tervezetéhez mellékelni kell az egyszerűsített nyomon követési terv elkészítése feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumokat. Ha a benyújtott terv megfelel az egyszerűsített nyomon követési terv feltételeinek, a hatóság a tervet jóváhagyja.

(2) Ha az egyszerűsített nyomon követést alkalmazó üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó egy jelentési évben túllépi a kis kibocsátók számára megállapított küszöbértéket, e tényről a bejelentés alapjául szolgáló esemény napját követő 8 napon belül értesíti a hatóságot és megküldi a nyomon követési terv módosítására vonatkozó javaslatát.

8. § (1) A nyomonkövetési terv jelentős - a 601/2012/EU bizottsági rendelet 15. cikk (3)-(4) bekezdése szerinti - módosítását eredményező változásokat az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a hatóságnak. A nyomonkövetési terv jelentős módosításához a hatóság engedélye szükséges.

(2) A nyomonkövetési terv jelentősnek nem minősülő módosítását az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó hatósági jóváhagyás nélkül is elvégezheti. A nyomonkövetési terv naptári évben végrehajtott jelentősnek nem minősülő módosításairól az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó minden év december 31-ig értesíti a hatóságot. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a nyomonkövetési terv nincs összhangban a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseivel, felszólítja az üzemeltetőt és a légi jármű üzembentartót a nyomonkövetési terv módosítására.

9. § (1) A hatóság kibocsátási engedély kiadására, felülvizsgálatára, módosítására vonatkozó eljárásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A hatóság a légi jármű üzembentartója által benyújtott nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért, valamint a nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv módosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

4. A kibocsátások nyomon követése, jelentése, a jelentések hitelesítése

10. § (1) A légi jármű üzembentartó az 1. melléklet XXII. pontja szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását - a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, a légi jármű üzembentartó, illetve az üzemeltető belső eljárásrendje szerint - nyomon követi, és a jelentési időszak (tárgyév) éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentését a hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtja.

(2) Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat is nyomon követi a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és arról a hatóság részére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hitelesített jelentést tesz az ellenőrzési évet követő év március 31-ig.

(3) Ha a légi jármű üzembentartó előre nem látható körülmények miatt, önhibáján kívül a (2) bekezdés szerinti hitelesített jelentését nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani, a 601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló legpontosabb tonnakilométer-adatokat adja át a hatóság részére az ellenőrzési évet követő év március 31-ig, majd a 601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (3) bekezdése szerint biztosítja a benyújtott tonnakilométer-adatok hitelesítését és benyújtja hitelesített jelentését a hatóságnak.

(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 28-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(5) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik, vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény napjától számított 15 napon belül az energiapolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) és a hatóságnak bejelenti. A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A tevékenység megszűnésének vagy az 1. melléklet XXII. pontja alóli kikerülésnek napját követő 30 napon belül a légi jármű üzembentartója köteles a tevékenység megszűnésének, e törvény hatálya alóli kikerülésének évére vonatkozóan hitelesített jelentést benyújtani a hatóság részére. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 28-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

11. § A 10. § (1)-(2) bekezdés szerinti kibocsátási jelentéseket és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket akkreditált hitelesítő szervezettel kell hitelesíttetni. Hitelesítő szervezetként a Nattv. szerint a Testület által akkreditált jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy a Testület által nyilvántartásba vett, más tagállam nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált hitelesítő szervezet vehető igénybe.

5. Az ÜHG-egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése

12. § (1) Az ÜHG-egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely az 1193/2011/EU bizottsági rendelet 38. cikkében meghatározott módon jön létre.

(2) A magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek feletti vagyonkezelői jogot a miniszter gyakorolja.

(3) A magyar állam tulajdonában lévő és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő ÜHG-egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

13. § (1) A magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait az 1193/2011/EU bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény vagyonkezelői szerződés megkötésére, díj fizetésére vagy szerződésben előírt más kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

(3) A magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az Nvtv. értéknyilvántartásra, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

(4) Az ÜHG-egység e törvény szerinti térítésmentes kiosztása átruházásnak minősül. A térítésmentes kiosztás során az Nvtv. átlátható szervezetre, valamint az átruházott vagyon hasznosításáról történő éves beszámolási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

14. § (1) A 2013. január 1-jétől kezdődően kiadott ÜHG-egység a kiosztás szerinti kereskedési időszak során megvalósuló kibocsátásokra érvényes.

(2) Az egyes kereskedési időszak kezdete után négy hónappal az érvényességét vesztett, és a jelentési időszakokat követően vissza nem adott és nem törölt ÜHG-egység forgalmi jegyzékből történő törlése iránt a jegyzékkezelő intézkedik. A törléssel az ÜHG-egység megszűnik.

(3) A (2) bekezdés szerint megszűnt ÜHG-egység helyett - a törléssel egyidejűleg - a kibocsátási egység jogosultjának forgalmi jegyzékben vezetett számláján a jegyzékkezelő a folyó időszakra érvényes ÜHG-egységet ír jóvá.

6. A kibocsátási egységek kiosztása

15. § (1) A harmadik kereskedési időszakban a 2011/278/EU bizottsági határozat VI. mellékletében meghatározott referenciaértékek és kisegítő szabályok alapján kell elvégezni.

(2) Az ingyenesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 100%-a azon létesítmények számára, amelyek a 2012/498/EU bizottsági határozat I. mellékletében felsorolt ágazatokba tartoznak.

(3) Az ingyenesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 80%-a 2013-ra, majd lineárisan csökkenő mértékű éves kiosztás mellett 30%-a 2020-ra azon létesítmények esetében, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdésben hivatkozott ágazatokba. Az alkalmazandó szorzótényezőket a 2011/278/EU bizottsági határozat szabályozza.

(4) A létesítményeknek évente kiosztható ingyenes kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét - kereskedési időszakonként - a miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedést az Európai Bizottság jóváhagyását követően a Kormány határozatban teszi közzé.

(5) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapján a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási táblát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a miniszter minden év február 28-ig a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltetők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.

16. § (1) Az új belépők az üzemszerű működés megkezdését követően egy éven belül a miniszterhez benyújtott kérelem alapján részesülhetnek ingyenes kiosztásban. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő által hitelesített kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a múltbeli kibocsátások alapján lehetséges. A kérelemhez ebben az esetben csatolni kell a hitelesítői jelentést.

(2) A kérelmet a miniszter jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak, majd az Európai Bizottság döntését követően és annak megfelelően a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára ingyenesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(3) Meglévő létesítmények esetében, ha a létesítmény kapacitását 2011. június 30. után

a) jelentősen bővítették, a bővítés tekintetében az üzemeltető kérelemre részesülhet ingyenes kiosztásban,

b) jelentősen csökkentették, a csökkentésre tekintettel a kapacitáscsökkentés évét követő évtől csökken az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek száma.

(4) Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől nem részesülhet ingyenes kibocsátási egységben. A 2011/278/EU bizottsági határozat 22. cikk (1) és (2) bekezdése szerint működését részlegesen beszüntető létesítmény számára történő kibocsátásiegység-kiosztást a 2011/278/EU bizottsági határozat szerint ki kell igazítani.

(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti módosításokat követően a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla módosítását a központi tisztviselő végzi el az európai egységes ügyleti jegyzőkönyvben.

17. § (1) Nem részesülhetnek térítésmentes kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a széndioxid-tárolóhelyek.

(2) Villamosenergia-termelés céljára új belépő nem részesülhet térítésmentes kiosztásban.

(3) Térítésmentes kiosztásban részesül a távfűtés és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások tekintetében.

18. § A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

7. A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartóknak

19. § (1) A légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének az Európai Bizottság által meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része térítés nélkül kerül kiosztásra a 20. § (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó légi jármű üzembentartók részére.

(2) A légiközlekedési kibocsátási egységeknek az Európai Bizottság által meghatározott referenciaérték alapján kiszámított része a közösségi, egyes légi jármű üzembentartók részére fenntartott tartalékalapból kerül kiosztásra a légiközlekedési új belépők részére a 21. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmek alapján.

20. § (1) A légi jármű üzembentartó minden egyes kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztható légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet legalább 21 hónappal az érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az ellenőrzési évre vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést.

(2) A kérelmet a miniszter a kérelemmel érintett kereskedési időszak kezdetét megelőzően legalább 18 hónappal, a légi közlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezeteként jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által elfogadott légiközlekedési Nemzeti Végrehajtási Intézkedést a Kormány határozatban közzéteszi.

(3) A miniszter az Európai Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül megállapítja a kérelmet benyújtó összes légi jármű üzembentartó részére az adott időszakra kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes számát, és az egyes üzemben tartók számára az egyes évekre kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek számát. A kereskedési időszakra vonatkozó nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla tervezetét a miniszter megküldi az Európai Bizottságnak jóváhagyásra. Amennyiben az Európai Bizottság elutasítja a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblára vonatkozó javaslatot, a miniszter 3 hónapon belül új javaslatot nyújt be.

(4) A nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla alapján a miniszter - a jegyzékkezelő útján - minden év február 28-ig gondoskodik az adott üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján az adott évre kiosztott kibocsátási egységek jóváírásáról.

21. § (1) A légiközlekedési új belépő az adott kereskedési időszakra a miniszterhez benyújtott kérelemmel igényelheti a térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását. A kérelmet a kereskedési időszak harmadik évének június 30. napjáig kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az adott kereskedési időszak második naptári évére vonatkozó hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést és valamennyi, a térítésmentes kiosztásra való jogosultság feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumot.

(2) A kérelmeket a miniszter legkésőbb a kérelem tárgyát képező kereskedési időszak harmadik évének december 31. napjáig megküldi jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.

(3) A miniszter az Európai Bizottság határozata alapján, annak elfogadását követő 3 hónapon belül megállapítja és közzéteszi a kérelmet benyújtó összes légiközlekedési új belépő részére a külön tartalékalapból kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségét, és az egyes légiközlekedési új belépők számára az évente térítésmentesen kiosztott légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségét.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeknek az üzemeltető forgalmi jegyzékbeli számláján történő jóváírásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

(5) A miniszter - az Európai Bizottság (3) bekezdés szerinti döntését követően - elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatot és jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a miniszter közzéteszi a módosított légiközlekedési kiosztási táblát.

(6) A légiközlekedési új belépő légi jármű üzembentartó részére térítésmentesen legfeljebb 1 000 000 légiközlekedési kibocsátási egység osztható ki.

22. § (1) A légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény napjától számított 15 napon belül a miniszternek és a hatóságnak bejelenteni, ha

a) a légi jármű üzembentartó több légi jármű üzembentartóra szétvált,

b) a továbbiakban a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, vagy

c) több légi jármű üzembentartó egyesült.

(2) A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A miniszter a bejelentésről értesíti az Európai Bizottságot és a központi tisztviselőt.

(3) A 10. § (5) bekezdése szerinti és amennyiben szükséges az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a miniszter elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter közzéteszi a módosított nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát.

23. § A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó részletes szábályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

8. Az ÜHG-egységek visszaadása

24. § (1) Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a magyar állam részére. A visszaadott kibocsátási egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.

(2) A légi jármű üzembentartó köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a magyar állam részére. A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő a forgalmi jegyzékből törli.

(3) Ha

a) az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy

b) a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy

ba) a kibocsátás nem a jogszabályoknak, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően történt, vagy

bb) a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak,

akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján - az üzemeltető vagy a légi jármű üzemeltető költségére bevont hitelesítő útján - a hatóság állapítja meg a tárgyévi kibocsátást, amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó esetében ÜHG-egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk a magyar állam részére.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi jármű üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet.

(5) Nem vonatkozik a visszaadási kötelezettség az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló jogszabály szerinti tárolási engedéllyel rendelkező létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából.

(6) A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet a magyar állam részére visszaadni.

9. Az ÜHG-egységek értékesítése és forgalomképessége

25. § (1) A magyar állam tulajdonában lévő, térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) légiközlekedési kibocsátási egységeket, valamint a térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) kibocsátási egységeket a vagyonkezelő az 1031/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően értékesíti. A magyar állam által térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) ÜHG-egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.

(2) A magyar állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység árverés útján kerül értékesítésre.

(3) A magyar állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek esetében a térítésmentesen ki nem osztott kibocsátási egységek árverés útján kerülnek értékesítésre. Az árverés útján értékesítendő légiközlekedési kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság határozza meg.

(4) A magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.

(5) A térítés ellenében kiosztott (értékesített) ÜHG-egységek számlatulajdonosok forgalmi jegyzékbeli számláin történő jóváírásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

(6) Az ÜHG-egységek térítés ellenében történő kiosztása (értékesítése) során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

26. § (1) A kibocsátási egységek magyar állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 50%-ának, valamint a légiközlekedési kibocsátási egységek magyar állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevételnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi tevékenységek támogatására, a magyar klímapolitika és zöldgazdaság-fejlesztés hatékony megvalósítására, az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának növelésére fordított, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében való felhasználásáról a miniszter az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 19. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat maradványa a következő években felhasználható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek, valamint évente jelentést tesz az Európai Bizottságnak.

27. § A magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek vagyonkezelésére, értékesítésére és az értékesítésből származó bevételek felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.

28. § Az ÜHG egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést (térítésnélküli átadás, értékesítés) követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az ÜHG-egységeket.

10. A kibocsátáscsökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámítása a harmadik kereskedési időszakban

29. § (1) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a 2008-2012 közötti kereskedési időszakban a részükre engedélyezett, de fel nem használt, illetve a korábbi kereskedési időszakban be nem számított, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) meghatározott kibocsátás-csökkentési egység (a továbbiakban: ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (a továbbiakban: CER) 2013-2020 közötti időszakra érvényes kibocsátási egységre történő átváltását kérelmezhetik a miniszternél. A kérelmet legkésőbb 2014. június 30-ig kell benyújtani. A miniszter 2015. március 31-ig gondoskodik az átváltásról és a kibocsátási egységeknek az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján történő jóváírásáról.

(2) Az üzemeltető a 2008-2020 közötti időszakban legfeljebb a számára a második kereskedési időszakra (2008-2012) - új belépők esetében a számára új belépőként történő kiosztást is figyelembe véve - engedélyezett mennyiség erejéig, vagy ha az magasabb, a számára a második kereskedési időszakban (2008-2012) térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek 11%-áig beszámíthat ERU és CER egységeket a visszaadási kötelezettsége teljesítéséhez.

(3) A légi jármű üzembentartó a 2013-2020 közötti kereskedési időszakban a hitelesített kibocsátása 1,5%-ának megfelelő mennyiségig számíthat be ERU és CER egységeket a visszaadási kötelezettsége teljesítéséhez.

(4) Az (1) szerinti átváltás, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti beszámítás során nem használható fel olyan egység, amely nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, földhasználat, a földhasználat megváltozása vagy az erdőgazdálkodási tevékenység eredményeire tekintettel került kiadásra, valamint amelyre uniós szinten elfogadott korlátozás vonatkozik.

11. A forgalmi jegyzék

30. § (1) Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására az 1193/2011/EU bizottsági rendelet V. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.

(2) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(3) Az 1193/2011/EU bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztségviselőt a Kormány rendeletben jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést. A nemzeti tisztviselő az 1193/2011/EU bizottsági rendelet szerint látja el jegyzékkezelői feladatát.

(4) Az 1193/2011/EU bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a miniszter jelöli ki.

12. Az ÜHG-egységek kereskedelmének nyilvánossága

31. § Az ÜHG-egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen

a) a kiadott kibocsátási engedélyekre,

b) a hitelesített kibocsátási jelentésekre és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,

c) a kiosztási határozatokra,

d) az e törvény alapján alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint

e) az e törvény szerinti nemzetközi jelentésekre

vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.

13. Jogkövetkezmények

32. § Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a változások bejelentésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, valamint a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.

(2) Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg.

34. § (1) A 32. § és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság vagy a miniszter kezdeményezi az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok szerint eleget tett, illetve jelentése a 24. § (3) bekezdése alapján elkészült.

(3) A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.

(4) A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó köteles az elmulasztott ÜHG-egységekkel egyező mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő második év április 30-ig a magyar állam részére visszaadni. Ennek elmulasztása esetén a tárgyévet követő harmadik évben az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó számláján a mulasztással érintett mennyiséggel csökkentett mennyiségű ÜHG-egység kerül jóváírásra.

14. Felügyeleti díj

35. § (1) Az üzemeltető a kibocsátási engedély jogerőre emelkedése, a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának közlése napjától - e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint - éves felügyeleti díjat fizet a hatóság részére. A díjfizetést a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesíteni.

(2) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó által fizetendő felügyeleti díj mértéke az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó részére kiosztott minden egyes ÜHG-egység után évi 5 forint.

(3) A hatóság a felügyeleti díjat elkülönítetten tartja nyilván és az ÜHG-egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.

(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának bejelentésével egyidejűleg a bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti.

(5) Ha a légi jármű üzembentartója év közben beszünteti tevékenységét, vagy tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, ezen események bejelentésével egyidejűleg az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység utolsó évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti.

(6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot bocsát ki. A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. A jogerős határozat alapján a hatóság a felügyeleti díj adók módjára történő behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj és a késedelmi kamat megfizetéséig a hatóság kezdeményezésére a miniszter zároltatja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldására a miniszter akkor utasítja a jegyzékkezelőt, ha a hatóság értesíti a követelés beérkezéséről.

15. Nemzetközi jelentéstétel

36. § (1) A hatóság a miniszter útján évente jelentést nyújt be az Európai Bizottság számára az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről.

(2) A jelentés tartalmazza az ÜHG-egységek kiosztásával, a forgalmi jegyzék működésével, a nyomon követéssel és jelentéstétellel, a hitelesítéssel és akkreditálással kapcsolatos intézkedéseket, a rendszer működésének európai uniós és belső jogi aktusoknak való megfelelőségére vonatkozó kérdéseket, valamint az ÜHG-egységek adózási kérdéseinek összefoglalóját. A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.

(3) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 30 nappal megküldi a miniszternek.

(4) A jelentést a miniszter a kézhezvételtől számított 30 napon belül továbbítja az Európai Bizottságnak.

16. Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig tartó csökkentésére irányuló európai uniós erőfeszítésben

37. § (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat céljainak teljesítése érdekében a Magyarország területén a közösségi kibocsátási egység kereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban 2020-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg 10%-nál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kibocsátási szint túllépésének elkerülése érdekében a Magyarország területén 2013-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg a 601/2012/EU bizottsági rendelet szerint bejelentett és hitelesített kibocsátások 2008-2010 közötti időszakban mért éves átlagos szintje és a 2020. évi maximális kibocsátási szint közötti lineáris pálya által kijelölt szintet. A lineáris pálya kezdőévének 2009-et kell tekinteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során az üvegházhatású gáz kibocsátások elszámolása évente, a Kormány rendeletében és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló EU rendeletben meghatározott módon történik.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. és 5. cikkében meghatározott rugalmas éves elszámolási szabályok vehetők igénybe.

38. § (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikk (2) bekezdése és II. melléklete alapján Magyarország számára a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozóan évenként maximálisan engedélyezett, a 37. § (1) bekezdése szerinti üvegházhatású gázkibocsátás a magyar állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság (a továbbiakban: ESD-egység). Az ESD-egység feletti vagyonkezelői jogokat a miniszter gyakorolja.

(2) Az ESD-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(3) A magyar állam tulajdonában álló ESD-egység a következő módokon használható fel a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban:

a) Magyarország 37. § szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;

b) a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.

(4) A miniszter a magyar állam nevében ESD-egységeket értékesíthet és vásárolhat e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékesítési bevétel felhasználásáról a miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt.

(6) A bevételek felhasználásáról a miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek.

17. Záró rendelkezések

39. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,

b) a kibocsátási engedély tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,

c) az ÜHG-egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,

d) a magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek vagyonkezelésére, a vagyonkezelési szerződés tartalmára és az ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,

e) a magyar állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

f) az ÜHG-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználására, a felhasználás elveire vonatkozó részletes szabályokat,

g) a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és az ÜHG-egységek nyilvántartásának szabályait,

h) a CER és az ERU beszámításának részletes szabályait,

i) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,

j) az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,

k) a villamosenergia-termelők esetében az átmeneti ingyenes kiosztásra vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg,

b) az igazgatási szolgáltatási díj és a felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

40. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-16. alcím, a 41. § (5) bekezdése, a 19. és 20. alcím, a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a 21. alcím, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a 22. alcím és a 23-24. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 63. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) E törvény 119. § (2) bekezdése 2013. március 3-án lép hatályba.

(5) E törvény 41. § (6) bekezdése 2013. május 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 92. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

41. § (1) Az e törvény szerinti nyomonkövetési és visszaadási kötelezettséget a 2013. január 1-je előtti kibocsátások tekintetében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.), a felhatalmazása alapján kiadott rendeletek és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozatnak megfelelően kell végezni.

(2) A jelentések hitelesítését a 2013. január 1-je előtti kibocsátások tekintetében a 2012. december 31-én az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti névjegyzékbe bejegyzett egyéni hitelesítő és hitelesítő szervezet, továbbá az európai közösségi hitelesítő is végezheti. E kibocsátások tekintetében a hitelesítést a 2012. december 31-ig hatályos szabályok alapján kell elvégezni.

(3) 2013. január 15-ig a hatóság átadja a Testületnek a 2012. december 31-én bejegyzett egyéni hitelesítők, hitelesítő szervezetek és európai közösségi hitelesítők listáját, valamint a rájuk vonatkozó összes, az akkreditálási folyamat lefolytatásához szükséges adat és dokumentáció másolatát.

(4) Ha a bejegyzett egyéni hitelesítők, hitelesítő szervezetek és az európai közösségi hitelesítők a hatóságnál 2013. január 15. és 2013. április 30-a között adatmódosítást jelentenek be, a hatóság az adatok változásáról soron kívül tájékoztatja a Testületet.

(5) Hatályát veszti az Üht. 6-8. §-a, 10/A-10/D. §-a, 13. §-a, 15-16. §-a, 18-19. §-a és 2. számú melléklete.

(6) Hatályát veszti az Üht.

42. § (1) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projek-tmechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2013. január 1-jén kezdődő kereskedési időszakát és azt követő kereskedési időszakait szolgáló uniós kibocsátásiegységforgalmi jegyzék létrehozásáról, valamint a 2216/2004/EK és a 920/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2011. november 18-i 1193/2011/EU bizottsági rendelet,

c) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről, valamint a hitelesítők akkreditációjáról szóló, 2012. június 21-i 600/2012/EU bizottsági rendelet,

d) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,

e) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat,

f) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat,

g) a 2010/2/EU és a 2011/278/EU határozatnak a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. augusztus 17-i 2012/498/EU bizottsági határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

43. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá:

a) a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés, vagy tesztelés céljából történő, 100 kilotonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolása,

b) a kézi erővel végzett aranymosás.”

(2) A Bt. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az építési vagy talajvédelmi engedély alapján végzett tereprendezéssel, a vízjogi engedély alapján végzett mederalakítással összefüggő, valamint katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §, 41. §, és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

44. § A Bt. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ásványi nyersanyag a kitermeléssel

a) a tereprendezésre építési vagy talajvédelmi engedéllyel, továbbá a mederalakításra vízjogi engedéllyel rendelkező,

b) katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra történő felhasználás, hasznosítás vagy értékesítés esetén a megyei, fővárosi védelmi bizottság határozata szerint kitermelésre jogosult

személy tulajdonába kerül.”

45. § A Bt. 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint a bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha a kérelmezőnek koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj-, térítésidíj- vagy bírságtartozása van.”

46. § A Bt. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A koncessziós pályázatra kijelölni tervezett zárt területeket a bányafelügyelet negyedévente közzéteszi. Koncessziós pályázatra kijelölni tervezett területre belföldi vagy külföldi jogi és természetes személy, valamint ezek jogi személyiség nélküli társasága tehet javaslatot. A bányafelügyelet a soron következő közzététel során a javaslatot csak akkor veszi figyelembe, ha az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, és a kijelölés nem ütközik a (3) bekezdés rendelkezésébe. A negyedévente közzétett területekre a miniszter a pályázatot legkésőbb 9 hónapon belül írja ki.”

47. § A Bt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási, illetve kitermelési műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti.”

48. § A Bt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, geotermikus energia és nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható.”

49. § A Bt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. RÉSZ-ben meghatározott általános szabályok szerint végzi. Ha a koncesszió megszűnik, a bányatelket megállapító határozat - a 12. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével -, továbbá a III. RÉSZ szerint megszerzett hatósági engedélyek hatályukat vesztik.

(2) Nem veszti hatályát a III. RÉSZ szerint megszerzett hatósági engedély, ha az engedélyes a koncesszió megszűnése előtt igazolja, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményt vagy a bányászati hulladékkezelő létesítményt a koncesszión kívül más bányászati tevékenységgel összefüggésben is használják vagy üzemeltetik.”

50. § (1) A Bt. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A bányajáradék mértéke az 1. § (7) bekezdése szerinti engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a.”

(2) A Bt. 20. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A befizetett bányajáradék költségként számolható el.”

51. § A Bt. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kutatási jogot adományozni vagy kutatást engedélyezni, valamint bányatelket megállapítani kizárólag az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti ásványi nyersanyagok tekintetében lehet.”

52. § (1) A Bt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. Nyílt területen meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a bányafelügyelet kutatási engedélyt ad.”

(2) A Bt. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tervezett kutatási időszakra, valamint a bányatelek megállapításának kezdeményezésére a koncessziónál előírt határidőket a kutatás engedélyezése esetében is alkalmazni kell. E határidők elmulasztása esetén a (2) bekezdésben a bányavállalkozó részére biztosított kutatási jog megszűnik.”

(3) A Bt. 22. § (7)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Ha a bányavállalkozó a kutatási tevékenység végzése során olyan ásványi nyersanyagra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek, és kezdeményezheti a kutatási engedélynek erre az ásványi nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási engedély nem terjeszthető ki olyan ásványi nyersanyagra, amelynek szempontjából a kutatási terület zártnak minősül.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott vagy engedélyezett kutatási jog megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés hatálybalépésétől, illetve a kutatást engedélyező határozat végrehajthatóságától számított 6 hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet jogerős határozatában elutasította, és a határozat végrehajtható.

(9) Ha a bányavállalkozó a munkaprogramban vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja vagy a miniszternél kezdeményezi a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását.

(10) Ha a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély olyan, részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kutatási jogadomány vagy a kutatási engedély jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szempontok alapján történő - jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.”

(4) A Bt. 22. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A kutatási jogadományt vagy a kutatási engedélyt szerző fél iránti kérelmet benyújtó fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.

(13) A bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított öt hónapon belül köteles kutatási zárójelentést benyújtani a bányafelügyelethez. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó kutatási joga megszűnik.

(14) A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat jogerőre emelkedése napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.”

53. § (1) A Bt. 22/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának vagy a kutatási engedély megadásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de - az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül - egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia lehet. Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.”

(2) A Bt. 22/A. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Szénhidrogének esetében egy bányavállalkozó kutatási joga vagy kutatási engedélye összesen legfeljebb 12 000 km2 hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási területre, továbbá összesen 12 000 km2 nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén kutatási területre terjedhet ki. A kutatási terület megállapítása során a kutatási jogot vagy a kutatási engedélyt megszerezni kívánó bányavállalkozóban a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkező bányavállalkozó kutatási területét is figyelembe kell venni.”

54. § A Bt. a 22/B. §-át követően a következő alcímmel és 22/C. §-sal egészül ki:

„A szénhidrogén mezők ismételt kutatása

22/C. § (1) A bányavállalkozó a bányatelek megállapítását követően köteles - a hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező és működő föld alatti gáztároló kivételével - a bányatelekhez tartozó szénhidrogén mezők kutatását ismételten elvégezni.

(2) Az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet első alkalommal a bányatelek megállapításától számított tizedik év leteltét követő két éven belül kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(3) Az első alkalommal elvégzett ismételt kutatást követően, az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi tervet az előző ismételt kutatás befejezését követő tizenkettedik év végéig kell benyújtani a bányafelügyeletnek.

(4) Az ismételt kutatást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását követő négy éven belül kell befejezni. Az ismételt kutatási időszak nem hosszabbítható meg.

(5) A bányafelügyelet a bányatelket csökkenti annak a bányatelek résznek a területével, amelyre vonatkozóan a bányavállalkozó az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettséget neki felróható okból nem teljesíti, vagy az ismételt kutatási műszaki üzemi terv iránti kérelmet a bányafelügyelet elutasította -, és a döntés jogerős és végrehajtható.

(6) E § alkalmazásában hatályos műszaki üzemi terv alapján üzemelő szénhidrogén mező az,

a) amelyről kitermelt ásványi nyersanyag után a bányavállalkozónak abban a bányajáradék-bevallási időszakban, amelyben az ismételt kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv benyújtásra kerül, banyajáradék-befizetési kötelezettsége keletkezik, vagy

b) amelyen a bányavállalkozó növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával történő kitermelést végez.”

55. § A Bt. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a bányavállalkozó a 12. § (2) bekezdése szerinti munkaprogramban meghatározott feltárási, kitermelési feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a bányafelügyelet a miniszternél kezdeményezi a koncessziós szerződés megszegése jogkövetkezményeinek alkalmazását.”

56. § A Bt. 26. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz - ideértve a szén-dioxid gázt is - kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket.

(5) A bányatelek megállapítása és az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzése nem változtatja meg a bányatelekkel lefedett felszíni ingatlanok tulajdonjogát, rendeltetését és használatát. A bányatelek megállapítása nem minősül a terület-igénybevétel megkezdésének.”

57. § A Bt. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/A. § (1) A bányavállalkozó a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 5 hónapon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását, illetve a geotermikus védőidom kijelölését. Az 5 hónapos időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi engedélyezési eljárás időtartama. A határidő elmulasztása esetén a bányavállalkozó bányatelek megállapításának kezdeményezésére vonatkozó joga megszűnik.

(2) Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján benyújtott kérelem esetén a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt - a kőolaj, földgáz, ideértve a szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek megállapítás kivételével - a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására, és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás jogerős lezárásáig a bányatelek megállapítási eljárást felfüggeszti.

(3) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező

a) kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés vagy készletszámítási jelentés) igazolja, hogy a bányatelekkel lehatárolni kért lelőhely kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik,

b) szilárd ásványi nyersanyag feltárása és kitermelése esetében - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben - a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel vagy a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatával rendelkezik,

c) meghatározza az általa alkalmazni kívánt bányaművelési technológiát (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas kitermelés), és műszaki leírással igazolja a kitermelési feltételek teljesíthetőségét, valamint megjelöli a kitermelés ütemterv szerinti időpontját,

d) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket.

(4) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni.

(5) A bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli, ha a bányavállalkozó

a) az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő lejártáig az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg, és

aa) a kitermelési határidő meghosszabbítását a bányafelügyeletnél nem kezdeményezi, vagy

ab) a bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet jogerős döntésében elutasította és a döntés végrehajtható,

b) a térítésfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik.

(6) A 12. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével a bányateleken fennálló bányászati jog új jogosítottját - pályáztatást követően - a bányafelügyelet határozatban jelöli ki.

(7) A pályázatot a bányafelügyelet a honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben - szénhidrogének esetében az Európai Unió hivatalos lapjában is - meghirdeti.

(8) Nem kell a (6) bekezdés szerinti pályázaton meghirdetni az olyan bányatelket, amely a benne található ásványi nyersanyag tekintetében zárt területnek minősül, és azon tájrendezési kötelezettség nem áll fenn. A bányatelket a bányászati jogot törlő határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően a bányafelügyelet a 26/B. § (5) bekezdése szerint hivatalból törli a nyilvántartásból.”

58. § A Bt. 26/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/C. § (1) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt olyan természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték válik ismertté, amely más módon nem védhető meg, az érintett hatóság határozata alapján - amelyben rendelkezni kell a bányavállalkozó kártalanításáról is - a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból csökkentheti.

(2) A művelés alatt álló bányatelek területének az (1) bekezdés alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót megillető kártalanításra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A kártalanítási összeget az (1) bekezdés szerinti érintett hatóság köteles megfizetni - kivéve ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során vagy a bányafelügyelet hatósági eljárásában szakhatósági állásfoglalásában jelezte a természeti, környezeti, műemléki vagy régészeti érték meglétét, vagy annak korábbi tényadatokra, geológiai adottságokra alapozott valószínűsíthetőségét - az általa hozott határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül.

(3) Ha a már megállapított bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról szóló határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítási összeget a kivett hellyé nyilvánító határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.”

59. § A Bt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés - településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő - teljesítését.”

60. § A Bt. „Üzemeltetési szabályok” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Üzemeltetési szabályok

28. § (1) A bányavállalkozó köteles e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott műszaki-, technológiai biztonsági rendelkezések előírásait megtartani, végrehajtásukról gondoskodni.

(2) A bányavállalkozó a bányaüzemben felelős műszaki vezetőt és helyettest (a továbbiakban együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) köteles megbízni. A bányaüzemi felelős műszaki vezetőt a bányafelügyelethez be kell jelenteni.

(3) Bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A bányafelügyelet annak engedélyezi a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű, és megfelel a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

(4) A bányafelügyelet az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetőt. A nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát. A nyilvántartásból kizárólag a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5) A bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét.

28/A. § (1) A bányafelügyelet jóváhagyása szükséges a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási rendszerüzemeltetési, földgázelosztási és a földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező szervezet (engedélyes) e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységei egyes elemeinek más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés).

(2) A kiszervezés engedélyezése során a bányafelügyelet nem hagyhat jóvá olyan ügyletet, amely azt eredményezi, hogy az e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységek felügyelete és az üzemeltetés irányítása kikerül az engedélyes saját szervezetéből.

(3) A kiszervezett tevékenységek esetében a kiszervezést végző engedélyes úgy felel az e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítéséért, mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.”

61. § A Bt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy létesítményt - e törvény hatálya alá tartozó kivételével - elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg.”

62. § (1) A Bt. 36. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A tulajdonosnak a tájrendezést úgy kell ütemezni, hogy 2013. évtől kezdődően, minden évben a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési kötelezettségének legalább 1/15 részét teljesíteni kell. A tulajdonos köteles a tulajdonában lévő összes használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezését 2027. december 31-ig befejezni.”

(2) A Bt. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek nem bányászati célú hasznosításra kerülnek. A bányafelügyelet dönt arról, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás bányászati célra már nem alkalmas. A bányafelügyelet döntése nem jogosít a nem bányászati célú hasznosítás megkezdésére, ahhoz meg kell szerezni a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyét.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított fél éven belül a tulajdonos nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, vagy ha az engedélyben meghatározott időtartamon belül a hasznosítást nem kezdi meg, köteles a tájrendezést elvégezni.

(8) A bányafelügyelet a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokról nyilvántartást vezet.”

63. § (1) A Bt. 41/A. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely)

g) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a villamos berendezés és készülék, a villamos fogyasztó berendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást megszegi,

h) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó polgári robbantási tevékenységre vonatkozó biztonsági szabályokat vagy a hatósági határozatban előírtakat megszegi.”

(2) A Bt. 41/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a bírság akkor alkalmazható, ha az ingatlan tulajdonosa (kezelője, haszonélvezője) a földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz-és gáztermékvezeték tulajdonosát vagy üzemeltetőjét a jogellenes állapot megszüntetésében akadályozza.”

(3) A Bt. 41/A. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt az általa nyilvántartásba vett személyt, aki adatváltozás-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt a bányaüzemi felelős műszaki vezetőt, aki a műszaki üzemi tervben foglalt rendelkezések végrehajtását, továbbá a műszaki előírások, a bányabiztonsági szabályok, a munkabiztonsági, a környezetvédelmi vagy az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok bányaüzemben történő betartását, valamint annak ellenőrzését elmulasztja.

(6) A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt a bányászati hulladékok kezeléséről szóló rendelet szerinti illetékes személyt, aki a rendeletből eredő feladatait elmulasztja.

(7) A bányafelügyelet bírsággal sújthatja azt a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló rendelet szerinti gázforgalmazói engedélyest, aki a nyomástartó berendezés használatbavételére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”

64. § (1) A Bt. 43/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bányafelügyelet által folytatott eljárásokban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.”

(2) A Bt. 43/A. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bányafelügyelet által adott engedély jogosítottjának polgári jog szerinti jogutódja az engedély alapján jogosított helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - az engedélyben meghatározott tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(7) A bányafelügyelet hatósági eljárása során a székhelyén lakcímmel nem rendelkező természetes személyt is idézheti székhelyére.

(8) Ha az eljárás jelentős számú ügyfelet érint - az eljárás megindításáról szóló értesítés, valamint az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a bányafelügyelet az ügyféllel hirdetményi úton tart kapcsolatot.

(9) A bányafelügyelet eljárásaiban szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére - a földvédelmi szakhatósági eljárás kivételével - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kiadásától számított egy évig használható fel.”

65. § A Bt. 43/B. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A bányafelügyelet)

f) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat szerinti súlyos baleset és súlyos üzemzavar kivizsgálásáról szóló határozatát munkavédelmi, környezet- és természetvédelmi, továbbá az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében”

(fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.)

66. § A Bt. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1. § (7) bekezdése szerinti tevékenységek jogszerűségének vizsgálata a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik.”

67. § (1) A Bt. 44/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő, a hites bányamérő és a bányaüzemi felelős műszaki vezető a tevékenységi engedély megszerzése céljából a bányafelügyelet részére

a) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, vagy

b) kéri, hogy az arra vonatkozó adatokat, amely szerint büntetlen előéletű, a bűnügyi nyilvántartó szerv a bányafelügyelet részére - annak az engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.”

(2) A Bt. 44/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányafelügyelet az (1)-(3) bekezdésben meghatározott körülmény igazolása céljából kezeli

a) a tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtó,

b) tevékenységi engedéllyel rendelkező

nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti személy, a földtani szakértő, a hites bányamérő és a bányaüzemi felelős műszaki vezető azon adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.”

(3) A Bt. 44/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nyilvántartásba vett személy a nyilvántartott adataiban történt változást köteles a bányafelügyeletnek 8 napon belül bejelenteni.”

68. § A Bt. 49. §-a a következő 50. és 51. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„50. Használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás, kút: a meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút, illetve a termelésből kivont, a mező termeltetéséhez már nem szükséges vagy műszakilag alkalmatlanná vált szénhidrogénkút.

51. Meddő szénhidrogén kutatófúrás, kút: olyan kutatófúrás (kút), amely szénhidrogén-indikációt nem eredményezett vagy olyan mértékben eredményezett, amely alapján a szénhidrogén nem termelhető ki gazdaságosan.”

69. § A Bt. VI. Része a következő 49/D. §-sal egészül ki:

„49/D. § A szénjárandóságra jogosult nyugdíjas bányász kérheti szénjárandóságának pénzbeli megváltását.”

70. § (1) A Bt. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 24. § (3) bekezdése szerinti műszaki-biztonsági irányítási rendszert 2013. december 31-éig kell kidolgozni.”

(2) A Bt. 50. §-a a következő (12)-(18) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások, illetve kutak - ha az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőzően azokon más tulajdonjogot nem szerzett - tulajdonjoga az államot illeti meg. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy az állam e rendelkezés hatálybalépése után 1991. október 1-je előtt mélyített használaton kívüli bányászati célú mélyfúrást vagy kutat elidegenítsen.

(13) E törvény Módtv1.-vel megállapított 14. § (1) bekezdését a hatálybalépését követően adományozott kutatási jogokra vagy kiadott kutatási engedélyekre kell alkalmazni.

(14) Az e törvény 22/A. § (13) bekezdése a Módtv1. hatálybalépését megelőzően kiadott kutatási engedélyek hatályát nem érinti, de az abban foglalt területi korlátozást az újonnan megszerezni kívánt kutatási jog vagy kutatási engedély tekintetében az új kutatási engedély vagy kutatási jog megszerzésének időpontjában alkalmazni kell.

(15) A Módtv1.-vel megállapított 22/C. § szerinti, 2003. január 1-je előtt megállapított bányatelken lehatárolt szénhidrogén mezőre vonatkozóan a 22/C. § szerinti kutatási műszaki üzemi tervet a Módtv1. hatálybalépését követő 2 éven belül kell benyújtani. Nem vonatkozik ez a kötelezettség a Módtv1. hatálybalépésekor jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetett szénhidrogén mezőkre.

(16) A Módtv1. hatálybalépése előtt a bányafelügyelet által nyilvántartásba vett felelős műszaki vezető vagy helyettes abban a nyilvántartás szerinti bányaüzemben, amelyre kijelölése szól a felelős műszaki vezetői vagy helyettesi tevékenységet a Módtv1. hatálybalépése előtt hatályos szabályok szerint továbbfolytathatja. A Módtv1. hatálybalépését követően felelős műszaki vezetői vagy helyettesi megbízás csak az e törvény Módtv1.-vel módosított 28. §-a szerinti engedéllyel rendelkező részére adható.

(17) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásoknak, kutaknak a 36. §-t módosító Módtv1. hatálybalépése előtt engedélyezett nem bányászati célú hasznosítása esetében a hasznosítást a Módtv1. hatálybalépésétől számított egy éven belül kell megkezdeni. Ennek elmaradása esetén a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás kút tájrendezését el kell végezni.

(18) A Módtv1. hatálybalépését követően a 36. § (8) bekezdése szerinti nyilvántartást 2013. szeptember 30-ig kell létrehozni, amelyhez a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa 2013. július 31-ig köteles adatot szolgáltatni.”

71. § (1) A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„5. a kutatási engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására,”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő 27-29. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„27. a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására,

28. a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának kiegészítésére tehető javaslatra, a kijelölhető területek közzétételére,

29. a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltására”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(3) A Bt. 50/A. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter)

p) a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”

(rendeletben történő megállapítására.)

72. § A Bt.

a) 1. § (3) bekezdésében az „ipari” szövegrész helyébe a „polgári”,

b) 6. § (3) bekezdésében a „jogerős határozattal megállapított bányajáradék, felügyeleti díj, térítési díj vagy bírság” szövegrész helyébe a „bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság”,

c) 8. §-ában a „jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival” szövegrész helyébe a „természetes személlyel vagy átlátható szervezettel”,

d) 22. § (2) bekezdésében az „A kutatási jog” szövegrész helyébe az „Az adományozott kutatási jog vagy a kutatási engedély”,

e) 22/A. § (9) bekezdésében a „kutatási jogadományt” szövegrész helyébe a „kutatási engedélyt”,

f) 22/A. § (10) bekezdésében a „kutatási jog adományozására” szövegrész helyébe a „kutatás engedélyezésére”,

g) 22/A. § (11) bekezdés a) pontjában a „kutatási jogadomány” szövegrész helyébe a „kutatási engedély”,

h) 22/A. § (11) bekezdés b) pontjában a „kutatási jogadományt” szövegrész helyébe a „kutatási engedélyt”,

i) 23. § (1) bekezdésében a „kutatási jogot adományozó” szövegrész helyébe a „kutatást engedélyező”,

j) 30. § (4) bekezdés a) pontjában a „jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján történő szüneteltetés” szövegrész helyébe a „kitermelés szüneteltetésének”,

k) 31. § (1) bekezdésében a „bányászati létesítmények” szövegrész helyébe a „bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos sajátos építmények”,

l) 31. § (3) bekezdésében a „bányászati létesítmények” szövegrész helyébe a „bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos sajátos építmények”,

m) 35. § (1) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó és a gázipari engedélyes”,

n) 39. § (3) bekezdésében a „szabályozási tervekben” szövegrész helyébe a „helyi építési szabályzatban”,

o) 41. § (2) bekezdésében a „tájrendezést” szövegrész helyébe a „tájrendezést, vagy a bányavállalkozó bányászati jogát törölheti, amely esetben a 26/A. § (6)-(7) bekezdését is alkalmazni kell”,

p) 43/B. § (1) bekezdésében a „kutatási jog adományozására” szövegrész helyébe a „kutatás engedélyezésére”,

q) 49. § 18. pontjában a „kutatási jogot adományozó” szövegrész helyébe a „kutatást engedélyező”

szöveg lép.

73. § (1) Hatályát veszti a Bt. 14. § (2) bekezdése, 20. § (10) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése, 49. § 13. pontja.

(2) Hatályát veszti a Bt. 50/A. § (1) bekezdés 4. pontjában a „természetben történő teljesítésére,” szövegrész.

19. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

74. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.”

75. § A Tszt. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fogyasztóvédelmi hatóság:)

b) eljár a 11. § (2) bekezdésében, a 36. §-ban, a 40. § (2) bekezdésében, a 43. § (1)-(4) bekezdésében, a 44. §-ban, a 46. §-ban, valamint az 53. §-ban foglalt rendelkezések lakossági felhasználóval, illetve természetes személy díjfizetővel szembeni megsértése esetén.”

76. § A Tszt. 57/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hivatal az ármegállapítással, árváltozással és a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg.”

77. § A Tszt.

a) 60. § (2) bekezdés b) pontjában az „a hatósági árelőkészítés” szövegrész helyébe az „az árelőkészítés” szöveg,

b) 60. § (2) bekezdés g) pontjában a „távhőszolgáltatási támogatás mértékét” szövegrész helyébe a „távhőszolgáltatási támogatás mértékét és az előkészítése módszertanára vonatkozó szabályokat” szöveg

lép.

78. § Hatályát veszti a Tszt.

a) 19. § (5) bekezdése,

b) 57/D. § (5) bekezdésében az „árfelügyeleti és hatósági” szövegrész.

20. Az Éhvt. módosítása

79. § Az Éhvt. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki.”

80. § (1) Az Éhvt. 2. § nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:”

(2) Az Éhvt. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 601/2012/EU bizottsági rendelet) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;”

(3) Az Éhvt. 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„19. nemzeti forgalmi jegyzék: az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti forgalmi jegyzéket magába foglaló közhiteles és nyilvános jegyzék;”

(4) Az Éhvt. 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„22. kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység.”

81. § Az Éhvt. 3. §-a és az azt megelőző alcím megjelölése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

  Vissza az oldal tetejére