Időállapot: közlönyállapot (2012.XII.28.)

2012. évi CCXXIII. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról * 

1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. § (1) Ha e törvényben vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglaltak alapján a korábbi büntető törvény szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, a büntető ügyben eljáró

a) bíróság a folyamatban lévő eljárás megszüntetésével egyidejűleg

aa) a szabálysértési eljárást megszünteti, ha a szabálysértés elévült,

ab) a szabálysértést elbírálja, vagy

ac) az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy - ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki - a szabálysértési hatósághoz teszi át;

b) ügyész vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő nyomozás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy - ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki - a szabálysértési hatósághoz teszi át.

(2) Az ügy áttétele esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során szerzett be.

2. § (1) A részben felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha

a) a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően állapítják meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) az elkövetőt a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

d) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait a Btk. hatálybalépését követően súlyosan megszegi.

(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.

3. § Ha az összbüntetésbe foglalandó ítéletek közül legalább egy a Btk. hatálybalépését követően emelkedett jogerőre, a Btk. 93-96. §-át kell alkalmazni.

4. § (1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont a) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető a korábbi bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követte el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény szerinti ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeket is.

(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja alkalmazásában visszaesőnek minősül az is, akivel szemben korábban - az 1978. évi IV. törvény 90. §-a alapján - szándékos bűncselekmény miatt a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont c) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető legalább egy bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követett el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontja szerinti bűncselekményeket is.

5. § A 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 3. és 4. §-a szerinti magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyekben az eljárást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) szerint kell lefolytatni.

6. § A Be. 16. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:

a) az állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. Fejezet);

b) az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. Fejezet);

c) az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés [1978. évi IV. törvény 166. § (3) és (4) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (1978. évi IV. törvény 167. §), az életveszélyt (halált) okozó testi sértés [1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata];

d) az emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), az emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §);

e) az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet II. Cím);

f) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 211. §);

g) visszaélés minősített adattal (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet III. Cím);

h) a hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet IV. Cím);

i) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §);

j) a fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §);

k) a közélet (nemzetközi közélet) tisztasága elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VII. és VIII. Cím);

l) a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §);

m) a bennfentes kereskedelem (1978. évi IV. törvény 299/A. §), a tőkebefektetési csalás (1978. évi IV. törvény 299/B. §), a piramisjáték szervezése (1978. évi IV. törvény 299/C. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §);

n) a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó közérdekű üzem működésének megzavarása [1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása [1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pont, (5) bekezdés a) pont és az így minősülő (6) bekezdés, 310/A. §], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [1978. évi IV. törvény 313/C. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (6) bekezdés a) pont és (7) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [1978. évi IV. törvény 317. § (6) bekezdés a) pont és (7) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó csalás [1978. évi IV. törvény 318. § (6) bekezdés a) pont és (7) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés c) és d) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdés], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 321. § (4) bekezdés b) pont], a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pont], a különösen nagy vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [1978. évi IV. törvény 324. § (5) és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős értékre elkövetett orgazdaság [1978. évi IV. törvény 326. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés], a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/A. § (3) bekezdés] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés];

o) az 1978. évi IV. törvény szerint a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények.

7. § (1) A Be. 17. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §) bűncselekmények esetén is.

(2) A Be. 17. § (6) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) - kivéve a számvitel rendjének megsértését (1978. évi IV. törvény 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet III. Cím) - miatt is.

8. § A Be. 29. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy [Be. 551. § (1) bekezdés], a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy [Be. 553. § (1) bekezdés] által elkövetett bűncselekmény, a sérelmükre elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett más bűncselekmény, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 232. §); a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pont, 175/A. § (2) bekezdés c) pont, 229. §, 321. § (3) bekezdés d) pont, (4) bekezdés c) és d) pont, (5) bekezdés b) pont]; a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes által elkövetett bármilyen bűncselekmény, valamint az ülnöknek az igazságszolgáltatással összefüggésben elkövetett bűncselekménye; a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség és az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 253. § (1) és (2) bekezdés], a vezető beosztású vagy a fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott más hivatalos személy által elkövetett vesztegetés [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés második tétele], a vesztegetésnek az 1978. évi IV. törvény 255. §-a szerinti alakzata, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §) és a befolyással üzérkedés [1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdés]; a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény; az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VI. Cím) közül a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233-236. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238-241. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a hivatalos személy eljárása során elkövetett bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés b) pont], az ügyvédi visszaélés (1978. évi IV. törvény 247. §), a zugírászat (1978. évi IV. törvény 248. §), a nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 249/B. §); a külföldi hivatalos személy (1978. évi IV. törvény 137. § 3. pont) ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím).

9. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is: nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [1978. évi IV. törvény 263/B. § (1) bekezdés c) pont], engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (1978. évi IV. törvény 311/B. §), áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), bitorlás (1978. évi IV. törvény 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (1978. évi IV. törvény 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (1978. évi IV. törvény 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/D. §), számvitel rendjének megsértése (1978. évi IV. törvény 289. §), csődbűncselekmény (1978. évi IV. törvény 290. §), visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (1978. évi IV. törvény 309. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 310/A. §), az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (1978. évi IV. törvény 326. §), és az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 274. §), magánokirat-hamisítás (1978. évi IV. törvény 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (1978. évi IV. törvény 277/A. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §) és bélyeghamisítás (1978. évi IV. törvény 307. §).

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a 2013. július 1-je után indult nyomozásokban kell eljárni.

(3) A Be. 36. § (4) bekezdése alkalmazásában külföldön lévő magyar kereskedelmi hajón vagy polgári légi járművön az 1978. évi IV. törvény 3. § (2) bekezdésében, illetve 4. §-ában meghatározott esetben a bárki által elkövetett bűncselekmény miatt is a hajó, illetve a légi jármű parancsnoka jogosult a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezések alkalmazására.

10. § A Be. 64/A. § alkalmazásában a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni az 1978. évi IV. törvény szerinti kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) miatt is.

11. § A Be. 68. § (1) bekezdés, 70. § (8) bekezdés, 128. § (3) bekezdés, 137. § (4) bekezdés, 138. § (5) bekezdés, 162. § (6) bekezdés, 470. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során katona az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

12. § A Be. 170. § (6) bekezdése az 1978. évi IV. törvény 274. § szerinti közokirat-hamisítás esetén is alkalmazandó.

13. § (1) A Be. 174. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja akkor is, ha magából a feljelentésből az 1978. évi IV. törvény 22. §-ában meghatározott büntethetőséget kizáró ok állapítható meg.

(2) A Be. 174. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a feljelentés elutasítására a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

14. § A Be. 179. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint jár el a nyomozó hatóság abban az esetben is, ha a nyomozás adatai alapján az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból lehet helye az eljárás megszüntetésének.

15. § A Be. 190. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság akkor is jogosult, ha a büntethetőséget az 1978. évi IV. törvény 22. § a) pontjában meghatározott gyermekkor zárja ki.

16. § A Be. 191. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el az ügyész akkor is, ha a gyanúsítottat az 1978. évi IV. törvény 71. §-a alapján részesítették megrovásban.

17. § (1) A Be. 201. § (1) bekezdésének alkalmazásában titkos adatszerzésnek van helye az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:

a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés, a visszaélés új pszichoaktív anyaggal bűncselekménye,

d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,

f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete.

(2) Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek az (1) bekezdésben felsorolt bűncselekményeken kívül az alábbi, az 1978. évi IV. törvény szerinti bűncselekmények esetében van helye:

a) a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvező személy, a nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a nemzetközileg védett személy elleni erőszakkal fenyegetés,

b) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, valamint a felsoroltak, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, továbbá a nem hivatásos állományú pénzügyi nyomozó vonatkozásában elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények,

c) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett vesztegetés feljelentésének elmulasztása és a befolyással üzérkedés,

d) a Be. 29. § e) pontjában meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények, kivéve a hatóság félrevezetését,

e) a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények,

f) a katonai büntetőeljárásra tartozó, az a)-e) pontban felsorolt bűncselekmények.

18. § A Be. 218. § (4) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell akkor is, ha a vádemelés az 1978. évi IV. törvény szerinti kábítószerrel visszaélés (1978. évi IV. törvény 282-282/C. §) miatt történik.

19. § (1) A Be. 221/A. § (1) bekezdése szerinti közvetítői eljárás az 1978. évi IV. törvény szerinti személy elleni (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetve önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás is.

(2) A Be. 221/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. §-a alapján lehet helye az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének.

20. § A Be. 222. § (2) bekezdése alapján jár el az ügyész akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének.

21. § A Be. 244/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján a tanács elnöke zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását rendelheti el annak a tanúnak is, akinek sérelmére az 1978. évi IV. törvény szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. Fejezet I. Cím), vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIV. Fejezet) körébe tartozó vagy más, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el.

22. § (1) A bíróság az eljárást a Be. 266. § (2) bekezdése alapján akkor is felfüggeszti, ha az 1978. évi IV. törvény 236. § (1) bekezdése, illetve 240. §-a szerinti, az eljárás megindításához szükséges feljelentés hiányzik.

(2) A bíróság a Be. 266. § (6) bekezdése alapján jár el akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 283. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt lehet helye az eljárás megszüntetésének, és az ügyész a vádemelést a 222. § (2) bekezdése alapján nem halasztotta el.

(3) A Be. 266. § (8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvény szerinti tartás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 196. §) miatt indított eljárásban is.

23. § (1) A Be. 267. § (1) bekezdés h) pontja, a 274. § (2) bekezdése, illetve a 276. § (4) bekezdése alkalmazása során a bíróság a vádlottat az 1978. évi IV. törvény 71. § szerint is megrovásban részesítheti.

(2) A Be. 267. § (1) bekezdés l) pontja alkalmazása során a bíróság az eljárást az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdés szerinti tevékeny megbánás esetén is megszüntetheti.

24. § A bíróság az eljárást a Be. 332. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott tevékeny megbánás, a Be. 332. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során az 1978. évi IV. törvény 32. § e) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok esetén is megszüntetheti.

25. § A Be. 354. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,

f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.

26. § Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is helye van, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

27. § A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a büntetés végrehajtását az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

28. § A Be. 446. § alkalmazásában fiatalkorú az 1978. évi IV. törvény 107. § (1) bekezdésében meghatározott személy is.

29. § A Be. 470. § alkalmazásában katonai büntetőeljárásnak van helye az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett, az 1978. évi IV. törvény XX. Fejezete szerinti katonai bűncselekmény esetén is.

30. § A Be. 485. § szerinti feljelentés elutasítására a katonai nyomozó hatóság az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is jogosult.

31. § A Be. 487. § szerinti eljárás megszüntetésének az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is helye lehet.

32. § A Be. 514. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a 74. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnügyi költséget az állam viseli akkor is, ha a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 32. § a) vagy c) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető okból szüntették meg.

33. § A Be. 534. § (2) bekezdésének alkalmazásában szabadságvesztés kiszabásakor az 1978. évi IV. törvény 87. § (2) bekezdése alapján meghatározott büntetési tétel is irányadó.

34. § (1) A Be. 554/B. § alkalmazásában kiemelt jelentőségű ügy az 1978. évi IV. törvény szerinti hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §); közélet tisztasága elleni bűncselekmények [1978. évi IV. törvény 250. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés, 255/B. § és 256. §], ha annak elkövetésével a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. Cím); a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §); a bűnszervezetben (1978. évi IV. törvény 137. § 8. pont) elkövetett bármely bűncselekmény; a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdés], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (1978. évi IV. törvény 296/B. §), a pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. és 303/A. §) és a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [1978. évi IV. törvény 310. § (4)-(5) bekezdés] és azok a bűncselekmények is, amelyek büntethetősége az 1978. évi IV. törvény 33. § (2) bekezdése alapján nem évül el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alapján a 2013. július 1-je után indult nyomozásokban kell eljárni.

35. § A Be. 572. § (1) bekezdésének alkalmazása során a bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli akkor is, ha

a) az elkövetőt az 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,

b) az elítéltet az 1978. évi IV. törvény 91/A. § c) pontja alapján a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett.

2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása

36. § (1) Az 1978. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, megsemmisít, megrongál vagy mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnedő.”

(2) Az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Aki

a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez,

b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) Az 1978. évi IV. törvény 313/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, illetve a kincstári kártyát, az utazási csekket, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalványt és a váltót kell érteni, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.”

(4) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást)

„e) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével”

(követik el.)

(5) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (4) bekezdés b) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

b) a kisebb értékre elkövetett lopást]

„1. a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon,”

(követik el.)

(6) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha)

„b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon”

(követik el.)

(7) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha)

„b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon”

(követik el.)

(8) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a)

„b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott módon”

(követik el.)

(9) Hatályát veszti az 1978. évi IV. törvény 213. §-a, 214. §-a, 215. §-a, 220. §-a, 257. §-a, 272. §-a, 278. §-a, 293. §-a, 297/A. §-a, 298/A. §-a, 301-302. §-a, 328. §-a, 336/A. §-a, 336/B. §-a és 337. §-a.

3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

37. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímadataiban (lakóhely, tartózkodási hely) történő változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, a büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni. A kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ítélet kihirdetésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell.”

38. § A Bv. tvr. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § (1) A pártfogó felügyelő általi megkeresésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 71. §-ában foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy

a) a (3) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság kiszabását kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál;

b) a (4) és az (5) bekezdés szerinti megkeresés nem teljesítése miatt a pártfogó felügyelő rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságnál vagy az ügyésznél. Ha az feladatának ellátásához szükséges, a pártfogó felügyelő a bíróságtól, az ügyésztől, a nyomozó hatóságtól vagy a büntetés-végrehajtási szervtől is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(2) A pártfogó felügyelő megkeresés útján az (1) bekezdésben meghatározott szervektől, illetve szervezetektől a (3)-(6) bekezdésben meghatározott célból a feladata ellátása során az elítélt alábbi személyes adatait veheti át és kezelheti:

a) a természetes személyazonosító és a lakcímadatait,

b) társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) az 5/B. §-ban meghatározott bűnügyi személyes adatait,

d) a családi állapotára és körülményeire vonatkozó adatokat,

e) a lakáskörülményeire vonatkozó adatokat,

f) a tanulói jogviszonyának adatait,

g) az iskolai végzettségére, szakmai képesítésére vonatkozó adatokat,

h) a foglalkozására, munkahelyére vonatkozó adatokat,

i) az egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó adatokat,

j) a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat.

(3) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-c) és f)-i) pontjában meghatározott adatokat veheti át és kezelheti.

(4) A pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot átveheti és kezelheti.

(5) A pártfogó felügyelő pártfogó felügyelői vélemény, környezettanulmány vagy jelentés elkészítése érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és d)-j) pontjában meghatározott adatokat átveheti és kezelheti a Be. 114/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.

(6) A pártfogó felügyelő az utógondozás ellátása érdekében, ha ez feladatának ellátásához szükséges, a (2) bekezdés a)-b) és f)-h) pontjában meghatározott adatokat veheti át és kezelheti.”

39. § A Bv. tvr. a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § (1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a Bnytv. 16. § c)-l) pontjában és (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,

c) a Bnytv. 28. § b)-d) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, előzetes letartóztatást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el.

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha azokat a bűnügyi nyilvántartásból törölték, vagy ha a közérdekű munkát, illetve a pártfogó felügyeletet végrehajtották, vagy azok végrehajtása megszűnt.”

40. § A Bv. tvr. az 5/B. §-t követően a következő 5/C. §-sal egészül ki:

„5/C. § (1) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIX. Fejezet] sértettjét kérelmére értesíteni kell az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról. A kérelmet a büntető ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét, annak a bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja.

(2) A szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet a bíróság értesítése alapján a sértetti kérelmet a nyilvántartásban rögzíti, és a sértett által megadott lakcímre a szabadulás előtt egy hónappal, félbeszakítás engedélyezése esetén haladéktalanul a sértettnek értesítést küld a szabadon bocsátás időpontjáról. A büntetés-végrehajtási intézet és a bíróság a sértett kérelmét, a sértett nevét és lakcímét zártan kezeli, és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt a tudomására.”

41. § (1) A Bv. tvr. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetésvégrehajtási bíró)

„b) az e törvényben meghatározott esetekben iratok alapján hozhatja meg a döntést, ez esetben beszerzi az ügyész és az elítélt nyilatkozatát, az ügyész és az elítélt a nyilatkozatát a bíróság felhívásától számított nyolc napon belül teheti meg; egyéb esetekben, vagy ha azt szükségesnek tartja, az elítéltet meghallgatja, bizonyítás felvétele esetén tárgyalást tart, az ügyész és a védő az elítélt meghallgatásán jelen lehet; ha az elítélt fogva van, a büntetés-végrehajtási bíró a meghallgatást, illetve a tárgyalást a büntetés-végrehajtási intézetben tartja,”

(2) A Bv. tvr. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - annak a büntetés-végrehajtási intézetnek, illetve javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt a büntetését tölti, illetve ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják. A közérdekű munkával és a pártfogó felügyelettel kapcsolatos e fejezetben szabályozott eljárásokat - eltérő rendelkezés hiányában - a végrehajtásért felelős kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatának székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.”

(3) A Bv. tvr. 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az e fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján hozza meg.”

42. § A Bv. tvr. 6/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, körözést rendelhet el, illetve elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetve kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki

a) a büntetés-végrehajtási intézetből megszökött,

b) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedély nélkül távozott,

c) a büntetés-végrehajtási intézetből vagy a javítóintézetből engedéllyel távozott, de jogellenesen nem tért vissza,

d) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés vagy elzárás letöltését nem kezdte meg,

e) a jogerősen kiszabott közérdekű munkát nem kezdte meg, vagy azt jogellenesen megszakította,

f) a jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg.”

43. § A Bv. tvr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása [28/A. § (1)-(2) bekezdés], valamint az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése [28/A. § (1a) bekezdés] iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb fokozat kijelölését a törvény kizárja [28/A. § (3) bekezdés], vagy ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.

(3) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése iránti előterjesztés és kérelem tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha

a) az enyhébb fokozat kijelölését e törvény kizárja,

b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően a 28/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet.

(5) Enyhébb fokozat kijelölése, valamint a fokozat megváltoztatása vagy az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránt tett előterjesztés elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.”

44. § A Bv. tvr. 7/A. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában - a (2b) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - meghallgatást tart.

(2b) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi indokolás nélkül elutasíthatja, ha

a) az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását e törvény kizárja,

b) az elítélt vagy a védője a hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik, ide nem értve azt az esetet, ha a korábbi kérelem elutasítását követően a 28/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti idő elteltével nyújtanak be újbóli kérelmet.”

45. § A Bv. tvr. 7/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)-(3) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőnek, valamint az előzetesen letartóztatottnak a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat elleni fellebbezése elbírálására.”

46. § A Bv. tvr. a 7/C. §-t követően a következő alcímmel és 7/D. §-sal egészül ki:

„A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárása

7/D. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő kizárására a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést - a szabadságvesztés foganatba vételekor - a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított öt napon belül dönt.

(3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.”

47. § A Bv. tvr. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt a feltételes szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyész az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak indítványt tesz. Ha az elítélt - az elfogása előtt - a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől, illetve attól, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el, alaposan tartani kell, az ügyész, az indítvány benyújtása után pedig a büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét. A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére a Be. előzetes letartóztatás tartamára vonatkozó rendelkezései az irányadók.”

48. § A Bv. tvr. 10. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A munkahely kijelöléséről szóló határozat és az új munkahely kijelölése iránti kérelem elutasítása elleni fellebbezés elbírálása

10. § (1) A munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen bejelentett fellebbezésről a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján dönt. Az elítélt vagy a védő fellebbezése esetén a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyész nyilatkozatát, az ügyész fellebbezése esetén az elítélt nyilatkozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést az ügyész, illetve az elítélt nyilatkozatának a beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a munkahely, illetve az új munkahely kijelöléséről szóló határozatot

a) helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, vagy

b) hatályon kívül helyezi és a pártfogó felügyelőt új eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Az elítélt új munkahely kijelölése iránti kérelmét elutasító határozat ellen bejelentett fellebbezésének elbírálására az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.”

49. § (1) A Bv. tvr. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt az ügyész a pártfogó felügyelő jelentése alapján tesz indítványt a büntetés-végrehajtási bírónak.”

(2) A Bv. tvr. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés].”

50. § A Bv. tvr. a 11/A. §-t követően a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.”

51. § A Bv. tvr. a 11/B. §-t követően a következő alcímmel és 11/C. §-sal egészül ki:

„A pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre

11/C. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 51. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén - az iratok alapján -, ha a Btk. 112. és 114. §-a a közérdekű munka átváltoztatását lehetővé teszi, a pénzbüntetést közérdekű munkára, ha pedig az kizárt, a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatja át.

(3) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)-(3) bekezdés].

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghozott, átváltoztatást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

52. § A Bv. tvr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A büntetés-végrehajtási intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor való elrendelése [Btk. 69. § (1) bekezdés b) pont] iránt a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább három hónap - pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön magatartási szabály előírása érdekében.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő.

(4) A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazása esetén a büntetés-végrehajtási intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában megtett előterjesztéshez kapcsolódóan a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal előterjesztést tehet a büntetés-végrehajtási bíróhoz - külön magatartási szabály előírása érdekében - pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt, ha ez az eredményesebb megelőzés érdekében szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, és a pártfogó felügyelet alkalmazásának megállapításával külön magatartási szabályt írhat elő.

(6) A pártfogó felügyelő a (2) és (5) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen kapcsolatot tarthat.

(7) Az e §-ban szabályozott eljárásokban a bűnügyi költséget az állam viseli.”

53. § A Bv. tvr. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a pártfogó felügyelő jelentést készít, és annak megküldésével a pártfogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az ügyésznek.

(2) Az ügyész indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó felügyeletét megszünteti, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eredményesen eltelt, és annak szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(3) Az ítéletben, illetve a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő tesz javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van.

(4) A pártfogolt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyelői véleményt szerezhet be.

(5) A pártfogó felügyelet megszüntetése és a magatartási szabályok megváltoztatása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.”

54. § A Bv. tvr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Ha a szabadságvesztést az ítélet szerint fiatalkorúak börtönében vagy fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, de az elítélt a huszonegyedik életévét a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt betölti, az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát, ennek során a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat.

(2) Ha a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában levő elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt betölti a huszonegyedik életévét, a szabadságvesztés fokozatának a Btk. 37. §-a alapján történő meghatározása, valamint a fiatalkorú végrehajtás során tanúsított magatartására figyelemmel a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazása iránt a büntetés-végrehajtási intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(3) Ha az előterjesztés a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazására is irányult, a büntetés-végrehajtási bíró meghallgatást tart, egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés fokozatának meghatározásakor a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat azzal, hogy az ott meghatározott szempontokon túl a fiatalkorúnak a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított magatartását is vizsgálni kell.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.”

55. § A Bv. tvr. a 14. §-t követően a következő alcímmel és 14/A. §-sal egészül ki:

„Az elévülés megállapítása

14/A. § A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára, iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 18. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt.”

56. § A Bv. tvr. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az intézeti tanács az előterjesztést az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább három hónappal teszi meg a büntetés-végrehajtási bíróhoz, és abban - ha ez a fiatalkorú további fejlődése és a megelőzés érdekében szükséges - külön magatartási szabály előírása érdekében pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére is javaslatot tehet.”

57. § A Bv. tvr. 16. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„Javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre

16. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.”

58. § A Bv. tvr. III. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„III. fejezet

A büntetések és az intézkedések végrehajtását kizáró okok

17. § A büntetés vagy intézkedés végrehajtását kizárja

a) az elítélt halála,

b) az elévülés,

c) a kegyelem,

d) törvényben meghatározott egyéb ok.

Az elévülés

18. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül

a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,

b) tízévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,

c) ötévi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,

d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év

elteltével.

(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.

(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága

a) ötévi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,

b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év

elteltével évül el.

(4) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el.

(5) Nem évül el

a) az emberiesség elleni bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet) miatt kiszabott,

b) a háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt kiszabott,

c) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott egyéb háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évig tartó vagy ennél súlyosabb,

d) az életfogytig tartó

szabadságvesztés végrehajthatósága.

18/A. § (1) Az elévülés határideje a büntetést vagy az intézkedést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.

(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

Kegyelem

18/B. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti.

(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy intézkedésre vonatkozhat. A kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.

(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemben részesíti, a büntetőjogi következmények [Btk. 98. § (3) bekezdés] - ellenkező rendelkezés hiányában - az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak.

(4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.

Egyes büntetések végrehajtásának kizárása

18/C. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka nem hajtható végre.”

59. § A Bv. tvr. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik.”

60. § A Bv. tvr. a 22. §-t követően a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) Az elítélt felügyelettel vagy anélkül meglátogathatja a súlyos beteg hozzátartozóját, részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételesen a végrehajtás biztonsága érdekében vagy közbiztonsági érdekből megtagadhatja a látogatás, illetve a temetésen való részvétel engedélyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg, annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít.”

61. § A Bv. tvr. a 23. §-t követően a következő 23/A-23/E. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) Az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kell zárni, ha a határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határidőben nem kezdte meg.

(2) Az elítéltet erre a következményre a szabadságvesztés megkezdésére kiadott felhívásban, halasztás engedélyezése esetén a határozatban figyelmeztetni kell.

23/B. § (1) A szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátható, ha

a) a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető, és

b) a határozott ideig tartó szabadságvesztésnek a Btk. 38. § (2) bekezdése szerinti vagy a bíróság által az ítéletben megállapított részét, az életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a bíróság által a Btk. 43. § (1) bekezdése alapján az ítéletben meghatározott tartamot letöltötte.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadágra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)-(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

23/C. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést - ide nem értve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést - tölt.

(2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt ezeket párhuzamosan tölti.

(3) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének a Btk. 40. § (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétele fennáll-e.

23/D. § (1) Ha a határozott idejű szabadságvesztésből vagy az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti.

(2) A párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének az (1) bekezdésben meghatározott feltétele fennáll-e.

23/E. § Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát.”

62. § A Bv. tvr. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt)

„b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát és - ha e törvény másként nem rendelkezik - a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,”

63. § (1) A Bv. tvr. 28/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti.”

(2) A Bv. tvr. 28/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha)

„e) az elítélt olyan életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra.”

64. § A Bv. tvr. a 28/B. §-t követően a következő 28/C. §-sal egészül ki:

„28/C. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok a különleges biztonságú zárkában vagy körleten történő elhelyezés esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak.

(2) A különleges biztonságú zárkában vagy körleten elhelyezett elítélt a büntetés-végrehajtási intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani.”

65. § A Bv. tvr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása alatt

a) szünetelnek azok az állampolgári jogok és kötelezettségek, amelyek a büntetés végrehajtására tekintettel nem gyakorolhatóak,

b) szünetelnek azok az állampolgári jogok, amelyekre - ha a bíróság az elítéltet eltiltotta a közügyek gyakorlásától - a közügyektől eltiltás hatálya kiterjed,

c) korlátozottan érvényesíthetők azok a jogok és állampolgári kötelezettségek, amelyekről törvény így rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt akadályozva van.”

66. § A Bv. tvr. 33. § (1) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elítélt köteles - különösen -)

„f) alávetni magát a jogszabályban előírt kötelező vagy egészségi állapotának megítéléséhez szükséges orvosi vizsgálatnak és a jogszabály szerint kötelező, illetve életmentő gyógykezelésnek, a műtétre az egészségügyi jogszabályok az irányadók;

g) a tartására fordított költséghez hozzájárulni, kivéve, ha önhibáján kívüli okból nem dolgozik, és nem részesül nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban.”

67. § (1) A Bv. tvr. 36. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

„f) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén baleseti ellátásra és baleseti egészségügyi szolgáltatásra;”

(2) A Bv. tvr. 36. § (1) bekezdése a következő p)-q) ponttal egészül ki:

(Az elítélt jogosult)

„p) az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság által elektronikus eszközön átadott iratokba vagy az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett iratról elektronikus eszközön kiadott másolatba történő betekintéshez a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított eszközt igénybe venni;

q) a már megállapított nyugellátásának, korhatár előtti ellátásának, szolgálati járandóságának, valamint egyéb rendszeres pénzbeli juttatásának a meghatalmazott személy kezéhez vagy a büntetés-végrehajtási intézethez folyósítására, továbbá a saját jogon járó családi pótléknak a letéti számláján való elhelyezésére.”

(3) A Bv. tvr. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egyéves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni.”

(4) A Bv. tvr. 36. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha

a) az anya a gyermek gondozását nem vállalja,

b) a bíróság a szülői felügyeletet az anya valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette,

c) az anya ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult,

d) az anya egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek körletén elhelyezhető.

(4b) A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.

(4c) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a gyermek elhelyezése iránt indított eljárás elbírálására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult.”

(5) A Bv. tvr. 36. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az elítélt állampolgári jogai a következőképpen módosulnak:)

„g) a pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, az elítélt nyilatkozatához vagy kapcsolattartói minőség - ideértve a védővel való kapcsolattartást is - fennállásához köthető.”

(6) A Bv. tvr. 36. § (6) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga)

„e) a (7) és (8) bekezdésben meghatározott kivételekkel a szülői felügyelethez.”

(7) A Bv. tvr. 36. §-a a következő (6a)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A büntetés-végrehajtási intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, szükség esetén az elítélt részére félbeszakítást kell engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

(7) A (4) bekezdés szerinti együttes elhelyezése esetén az anya a gyermek felett a gondozás és a nevelés jogát gyakorolja.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt a gyermekével kapcsolattartásra jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntésében, kivéve, ha a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy korlátozta.

(9) Ha az elítélt a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből a szexuális motívum kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy mennyire áll fenn a veszélye annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt.”

68. § A Bv. tvr. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a fiatalkorú a Btk. XIX. Fejezet alá tartózó bűncselekményt követett el, a sajátos fejlődési szükségleteit fokozottan figyelemmel kell kísérni, és részére - önkéntes részvételi alapon - fel kell ajánlani megfelelő viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson való részvételt.”

69. § A Bv. tvr. V. fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„V. fejezet

A közérdekű munka végrehajtása

A közérdekű munka végrehajtásának rendje

60. § (1) A közérdekű munka végrehajtásnak célja, hogy az elítélt a köz érdekében álló munkát végezzen, és hogy az az elítélt bűnismétlése megelőzésének és társadalmi beilleszkedésének az elősegítését is szolgálja.

(2) A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat gondoskodik, amely feladatát a központi vagy helyi önkormányzati költségvetési szervekkel vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, az egyházi fenntartású intézményekkel, a közhasznú jogállású szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel (a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel együttműködésben látja el.

(3) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony, az elítélt a munkát büntetés-végrehajtási jogviszony keretében végzi.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb tizenkét óra. A közérdekű munkavégzés heti időtartama legalább négy óra, de a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A letöltött közérdekű munkát órákban kell nyilvántartani.

(5) A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül végre kell hajtani. A félbeszakítás, valamint a közérdekű munka szabadságvesztés büntetés vagy előzetes letartóztatás foganatba vétele miatti megszakításának tartama e határidőbe nem számít be. Ha két éven belül a közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó felügyelő jelentést készít, és a 67/C. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi az ügyésznél a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozását.

(6) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt jogosult

a) a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelemre,

b) ha a munkakör jellege indokolja, a munkahely által biztosított munkaruházatra és egyéni védőeszköz-ellátásra,

c) munkahelyi vagy üzemi baleset esetén a külön törvény szerinti baleseti ellátásként baleseti egészségügyi szolgáltatásra.

(7) Munkahelyi és üzemi baleset esetén a pártfogó felügyelő és a munkahely képviselője közös jegyzőkönyvet vesz fel, a továbbiakban a munkahely a munkavédelemről szóló törvényben és az egyéb, munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint jár el.

(8) A közérdekű munka végrehajtása során az elítéltnek az általa okozott kárért való felelősségére, illetve az elítéltet ért kárért a munkahely felelősségére a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elítélt anyagi felelősségének a mértékét a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók távolléti díjának figyelembevételével kell megállapítani.

(9) A közérdekű munka végrehajtásának elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel szemben szabadságvesztést vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. Ezeknek a körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

61. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján megjelentetett tájékoztatóban ismerteti a munkahelyekkel a közérdekű munkára ítéltek igénybevételének lehetőségét.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a közérdekű munka szervezése céljából a közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyekről foglalkoztatói nyilvántartást (a továbbiakban foglalkoztatói nyilvántartás) vezet. Az állami foglalkoztatási szerv a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka végrehajtásra kijelölhető munkahelyekről vezetett foglakoztatói nyilvántartást és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) alapján létrehozott közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásnak a foglalkoztatókra vonatkozó részét egységes rendszerként működteti.

(3) A foglalkoztatói nyilvántartásba közérdekű munka végzésére kijelölhető munkahelyként nyilvántartásba vehető:

a) a központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerv,

b) az állami és az önkormányzati fenntartású intézmény,

c) az állami és az önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

d) a helyi közszolgáltatást végző egyéb szervezet,

e) az egyházi fenntartású intézmény,

f) a közhasznú jogállású szervezet,

g) a civil szervezet,

h) a gazdálkodó szervezet.

(4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkahelyek kötelesek bejelenteni, a (3) bekezdés d)-h) pontjában meghatározott munkahelyek bejelenthetik az állami foglalkoztatási szerv részére az (5) bekezdés a)-i) pontjában foglalt adatokat.

(5) A foglalkoztatói nyilvántartás tartalmazza

a) a kijelölhető munkahely megnevezését és elérhetőségét,

b) a közérdekű munka jellegét (FEOR), a munkahelynek a tevékenységét (TEÁOR), a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezését, leírását,

c) a kijelölhető munkahely által igényelt létszámot,

d) a munkavégzés helyét,

e) a munkavégzés tartamát,

f) a napi munkaidő legalacsonyabb és legmagasabb mértékét,

g) az arra vonatkozó adatokat, hogy a közérdekű munka az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti napokon végezhető-e,

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb létszámát,

i) a munkavégzéséhez szükséges

ia) iskolai végzettségre, szakképesítésre,

ib) személyi higiénés alkalmassági vizsgálatra

vonatkozó adatokat.

(6) Az állami foglalkoztatási szerv a honlapján való közzététellel tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik.

(7) A pártfogó felügyelő munkahely kijelöléséről szóló értesítése alapján az állami foglalkoztatási szerv átvezeti a változásokat a foglalkoztatói nyilvántartás (5) bekezdés szerinti adatain. Ha a pártfogó felügyelő a munkahely kijelöléséről értesíti a foglalkoztatási szervet, akkor a kijelölt munkahely nem jeleníthető meg a szabálysértési eljárásban kiszabott közérdekű munka, illetve a pénzbírság, helyszíni bírság vagy közigazgatási bírság megváltására vállalt közérdekű munka elvégzésre kijelölhető munkahelyként a foglalkoztatási szerv által a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartásban.

(8) Ha a foglalkoztatói nyilvántartás alapján a közérdekű munka elvégzésre nincs kijelölhető munkahely, a pártfogó felügyelő arra a Szabs. tv. alapján vezetett közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartás szerinti munkahelyet is kijelölhet.

A munkahely kijelölése

62. § (1) A közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet az elítélt lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője jelöli ki, a munkahely kijelölése előtt az elítéltet meghallgatja. Evégből az elítéltet a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül megidézi, egyben az iskolai végzettségére, szakképesítésére és az egészségi állapotára vonatkozó iratok bemutatására hívja fel.

(2) Ha az elítéltnek magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, az eljárásra a Fővárosi Kormányhivatal pártfogó felügyelője illetékes.

(3) A munkavégzés helyeként elsősorban az elítélt lakóhelye, ennek hiányában, illetve az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerinti munkahelyet kell kijelölni. Az elítélt legkésőbb a meghallgatáson kérheti, hogy a közérdekű munka végrehajtási helyét a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálata jelölje ki.

(4) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő foglalkoztathatósági szakvélemény kiadása érdekében kezdeményezi az elítélt foglalkoztathatósági vizsgálatát és az elítéltet a vizsgálaton való megjelenésre hívja fel.

(5) Az elítélt köteles a foglalkoztathatósági vizsgálaton megjelenni. A felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy ha a vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(6) Ha a foglalkoztathatósági vizsgálat elvégzésére jogosult arról értesíti a pártfogó felügyelői szolgálatot, hogy az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelent meg és az elítélt a távolmaradását nem mentette ki, a pártfogó felügyelő jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

63. § (1) Az elítélt a foglalkoztathatósági szakvéleményt köteles bemutatni a pártfogó felügyelőnek, aki ennek alapján - kivéve, ha a közérdekű munkavégzés félbeszakítására okot adó körülmény áll fenn - legkésőbb a foglalkoztathatósági szakvélemény bemutatásától számított tizenöt napon belül a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet határozatban jelöli ki.

(2) A munkahely kijelölése előtt a pártfogó felügyelő köteles a kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás mellett egyeztetni a kijelölhető munkahellyel. A kijelölés esetére a kötelezettségek vállalásáról a munkahely vezetője vagy képviseletre jogosult tisztségviselője nyilatkozatot tesz.

(3) A munkahely kijelölésénél az ítélet rendelkezésén túl figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, a foglalkoztathatósági szakvéleményt, az elítélt szakképzettségét, szakképesítését és a munkára való alkalmasságát, valamint az elkövetett bűncselekmény jellegét.

(4) A munkavégzés helyeként nem jelölhető ki az a munkahely,

a) ahol az ellátandó munkakört az elítélt - büntetett előéletére vagy a foglalkozástól eltiltás hatályára figyelemmel, vagy egészségi állapota miatt - nem töltheti be,

b) amelynek az elítélt akár a közérdekű munka megkezdése előtt, akár annak végrehajtása alatt vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, vagy abban üzletrésszel rendelkezik,

c) ahol az elítélt a közérdekű munka végrehajtása során a Ptk. szerinti hozzátartozójával kerülne alá-fölérendeltségi vagy elszámolási viszonyba,

d) amelynél a munkába járás költségeit az elítélt előreláthatólag nem tudja fedezni.

(5) A határozatban a pártfogó felügyelő meghatározza a munkavégzés kezdő időpontját.

(6) A munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezhet. A fellebbezést az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha a munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

(7) Ha az elítélt a fellebbezésben kizárólag a közérdekű munka megkezdésének az időpontját kifogásolja, a büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést félbeszakítási kérelemként bírálja el.

(8) Ha az elítélt a pártfogó felügyelői meghallgatáson vagy a munkahely kijelöléséről szóló határozattal szemben benyújtott fellebbezésében úgy nyilatkozik, hogy a közérdekű munka elvégzését megtagadja, a pártfogó felügyelő erről jelentést készít az ügyésznek. Az eljárásra a továbbiakban a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

64. § (1) A munkahely kijelöléséről - a határozat előkészítése során a munkahellyel való kapcsolatfelvétel alapján -, továbbá a fellebbezés folytán a kijelölés módosításáról haladéktalanul értesíteni kell az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervet.

(2) A munkahely kijelöléséről szóló jogerős határozatot a pártfogó felügyelő kézbesíti az elítéltnek, és egyben a munkavégzés megkezdésére hívja fel az elítéltet. A felhívásban az elítéltet figyelmeztetni kell arra, hogy a foglalkoztathatósági szakvéleményt a munkahely képviselőjének mutassa be, továbbá arra, hogy ha a kijelölt munkahelyen a felhívás szerinti határidőn belül vagy időpontban nem jelenik meg, akkor a pártfogó felügyelő a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatását kezdeményezi.

(3) A munkavégzés kezdő időpontjáról a pártfogó felügyelő értesíti a munkahelyet.

65. § (1) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján - a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel - megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt ideiglenesen nem lesz foglalkoztatható, és egészségi állapotában a közeli jövőben változás nem várható, a pártfogó felügyelő jelentést készít és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka félbeszakítására.

(2) Ha munkahely-kijelölés érdekében történő meghallgatáson az elítélt egészségi állapotával összefüggésben olyan adat merül fel, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján megalapozottan arra lehet következtetni, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, ami a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, a pártfogó jelentést készít és a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak javaslatot tesz a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének a megállapítására.

Új munkahely kijelölése

66. § (1) Az elítélt lakóhelye, ennek hiányában vagy az elítélt kérelmére a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelője hivatalból vagy az elítélt, illetve a munkahely kérelmére a közérdekű munka végrehajtására új munkahelyet jelöl ki, ha a közérdekű munka

a) a kijelölt munkahelyen nem hajtható végre,

b) végrehajtása

ba) a munkafegyelem biztosítása érdekében vagy

bb) az elítélt személyi körülményeiben történt változás miatt

más munkahelyen célszerű,

c) azért nem teljesíthető, mert az elítélt jövedelmi viszonyai miatt nem képes fedezni a kijelölt munkahelyre történő utazás költségeit, és azokat a munkahely sem fizeti meg.

(2) A pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki, ha erre a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyész felhívja.

(3) Az új munkahely kijelöléséről szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül az ügyész, az elítélt és védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz fellebbezést jelenthet be. Az elítélt és védője az új munkahely kijelölése iránti kérelmet elutasító határozattal szemben is fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az ügyben eljárt kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatánál kell benyújtani. Ha az új munkahely kijelöléséről a pártfogó felügyelő meghallgatáson határoz, az elítélt a fellebbezésről nyomban nyilatkozatot tesz, amit jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A pártfogó felügyelő a fellebbezést a rendelkezésre álló iratokkal együtt a fellebbezési határidő leteltét követően haladéktalanul felterjeszti a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése, az elítélt és a munkahely kötelezettségei

67. § (1) A közérdekű munka végrehajtását a pártfogó felügyelő ellenőrzi, ennek keretében rendszeresen vizsgálja, hogy az elítélt, illetve a munkahely a közérdekű munka végrehajtásával összefüggő kötelezettségeinek eleget tesz-e.

(2) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka végrehajtásának nyilvántartására nyilvántartó lapot és jelenléti ívet állít ki, amely tartalmazza

a) az ügy számát,

b) az elítélt természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét és egyéb elérhetőségét,

c) a munkahelyen történő megjelenések időpontját,

d) az egy munkanapon ledolgozott órák számát és munkanaponként az elítélt és a munkahely képviselőjének aláírását,

e) az összesen ledolgozott órák számát.

(3) A közérdekű munka végrehajtása során az elítélt köteles

a) a kijelölt munkahelyen a munkaidő kezdetére munkaképes állapotban megjelenni, és a meghatározott munkaidőben munkát végezni, esetleges hiányzásait orvos által vagy más megfelelő módon igazolni,

b) a kijelölt munkát szakismerete, képessége és legjobb tudása szerint, fegyelmezetten, a kijelölt munkahely képviselőjének az utasításai, vagy ha a munka felügyeletét a pártfogó felügyelő vagy a pártfogó felügyelői asszisztens látja el, az ő utasítása szerint elvégezni,

c) a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a balesetvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat megtartani,

d) a kijelölt munkahelyen munkát végzőkkel együttműködni, és a munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi kárt ne idézzen elő,

e) a közérdekű munka végrehajtása során az elítélt a pártfogó felügyelővel köteles együttműködni és számára a szükséges tájékoztatást megadni, a közérdekű munka végrehajtását elősegítő rendelkezéseit megtartani.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a munkahely köteles

a) az elítéltet az ítélet és a kijelölésről szóló határozat szerinti közérdekű munkával, hetente legalább egy napon, napi legalább négy és legfeljebb tizenkét óra közötti tartamban foglalkoztatni,

b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,

c) a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani,

d) az elítéltet a munkavédelemmel, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokról kioktatni,

e) az elítéltnek a munkával összefüggésben okozott kárt megtéríteni,

f) a pártfogó felügyelő által megküldött nyilvántartó lapot és jelenléti ívet vezetni,

g) az elítéltről kért felvilágosítást a pártfogó felügyelőnek megadni,

h) haladéktalanul értesíteni a pártfogó felügyelőt arról, ha

ha) az elítélt a büntetése letöltését megkezdte,

hb) az elítélt a közérdekű munka önkéntes végrehajtásának nem tesz eleget,

hc) új munkahely kijelölése tűnik célszerűnek,

hd) rendkívüli esemény következett be, így különösen, ha az elítéltet munkahelyi baleset érte,

he) az elítélt a meghatározott közérdekű munkát teljesítette.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

67/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy védője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel a közérdekű munka végrehajtását félbeszakíthatja. A félbeszakítás tartama - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - évente a hatvan napot nem haladhatja meg.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt

a) a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egy éves koráig, feltéve, hogy gyermekét a saját háztartásában gondozza,

b) gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesül, annak hátralévő idejére, de legfeljebb egy évre,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását ideiglenesen nem teszi lehetővé, vagy a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján a foglalkoztatási korlátozásokra és a kijelölhető munkahelyekre figyelemmel az elítélt ideiglenesen nem foglalkoztatható, legfeljebb egy évre.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha

a) a gyermek nem az elítélt gondozásában van,

b) a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,

c) az elítélt egészségi állapota a közérdekű munka elvégzését lehetővé teszi.

(4) A félbeszakítás tartama a közérdekű munka tartamába nem számít be. A félbeszakítás alatt az elévülés nyugszik.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

67/B. § A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt

a) megszületett gyermekének gondozásáról egy éven át saját háztartásában gondoskodott,

b) legalább egy évig gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült,

c) egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy a megismételt foglalkoztathatósági vizsgálat szerint a közérdekű munka végzésére az elítélt nem alkalmas,

d) a határozat jogerőre emelkedését követően öt évet vagy azt meghaladó időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

67/C. § (1) A pártfogó felügyelő jelentést készít, ha

a) az elítélt a közérdekű munka elvégzését megtagadja,

b) az elítélt a foglalkoztathatósági vizsgálaton nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a munkahely értesítése alapján vagy az ellenőrzések során megállapítja, hogy az elítélt önhibájára visszavezethető okból

ca) a közérdekű munka megkezdésére megjelölt időpontban nem jelent meg,

cb) a munkavégzési kötelezettségének az arra való felhívás ellenére nem tett eleget,

cc) a munkafegyelmet súlyosan sértő magatartást tanúsított,

cd) a 60. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A pártfogó felügyelő a jelentést - az azt alátámasztó bizonyítékok csatolásával - megküldi az ügyésznek, és javaslatot tesz a közérdekű munka szabadságvesztésre való átváltoztatásának indítványozására.

(3) Az ügyész szükség esetén meghallgatja a pártfogó felügyelőt és az elítéltet, illetve további bizonyítékok csatolására hívhatja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) Ha az átváltoztatás indítványozására az ügyész nem lát alapot, az ügyész, illetve ha a büntetés-végrehajtási bíró az ügyész indítványát elutasítja, a büntetés-végrehajtási bíró új munkahely kijelölésére hívja fel a kormányhivatal pártfogó felügyelői szolgálatát.

67/D. § (1) A közérdekű munka, illetve annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.

(2) A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető vissza.”

70. § A Bv. tvr. 68. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

  Vissza az oldal tetejére