Időállapot: közlönyállapot (2013.VII.5.)

2013. évi CXXVII. törvény

egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról * 

1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (5) bekezdés b) pont bb) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv

táplálkozás-egészségügy szakterületen)

bb) a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás - ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, a nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés - területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel, valamint a nevelési-oktatási intézményekben eladásra szánt élelmiszerek tápanyag-beviteli értékének megfelelősége tekintetében,”

(2) Az Ehi. 4. § (5) bekezdés c) pont cd) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási

szerv egyes élelmiszerekkel kapcsolatosan)

cd) ellátja a technológiai segédanyagokkal, az élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba hozó helyek engedélyezésével összefüggő jogszabályban meghatározott feladatokat;”

2. § (1) Az Ehi. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében)

e) engedélyezi - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését, ellenőrzi a tevékenységet, valamint nyilvántartást vezet az egészségügyi szolgáltatókról, az egészségügyi szolgáltatók szervezeti egységeiről, az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az egy szakmán belül végezhető egyes tevékenységről, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről;”

(2) Az Ehi. 6. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a (4) bekezdés a) pont ac) alpontja és b)-d) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az egészségügyi szolgáltató:

aa) cégnevét,

ab) cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartásba vétele számát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartásba vétele számát,

ac) a nyilvántartó rendszer által meghatározott egyedi azonosító számát,

b) a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül szolgáló telephelyére vonatkozó adatokat:

ba) helységnév,

bb) utca, házszám,

bc) postai irányítószám,

c) az egészségügyi szolgáltató valamennyi szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:

ca) az engedélyezett egészségügyi szakmákat a hozzájuk tartozó kóddal, és az ellátási forma megnevezését a hozzá tartozó kóddal,

cb) a közszolgáltatásban való részvételének tényét,

cc) az engedélyezett egészségügyi szakma miniszteri rendeletben megállapított progresszivitási szintjét,

cd) az engedélyezett tevékenységek körét, amennyiben a működési engedély a szakmán belül csak egyes tevékenységek nyújtására került kiadásra,

ce) a szervezeti egység engedélyező hatóság által kiadott egyedi azonosítóját, valamint megnevezését,

cf) az engedélyező hatóság megnevezését,

cg) a működési engedély keltét, számát,

ch) a működés bármely korlátozásával kapcsolatos adatot,

ci) a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások körében a szervezeti egység által nyújtott szolgáltatás jellegére figyelemmel a szervezeti egységben engedélyezett szakmákhoz tartozó kapacitásadatokat,

cj) a c) pont ca) alpont szerinti szakmák szünetelését, a szünetelés kezdő és befejező időpontja szerint,

ck) a járóbeteg-szakellátásban és az alapellátásban a heti rendelési időt, az alapellátásban a rendelkezésre állási időt napi bontásban, valamint a helyettesítésre vonatkozó adatokat,

cl) a szervezeti egységhez tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt, készenléti rendszerben való részvétel tényét,

d) a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával, javításával, illetve kölcsönzésével foglalkozó szolgáltatók vonatkozásában a szolgáltató heti nyitvatartási rendjét, valamint annak megjelölését, hogy a szolgáltató - jogszabályban meghatározottak szerint - sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított gyógyászati segédeszközt forgalmaz, javít, illetve kölcsönöz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten szerepelnek a nyilvántartásban.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél nyilatkozatát használhatja fel.”

3. § Az Ehi. a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § (1) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazására kiadott engedélyekről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az alkalmazási engedély számát,

b) az engedélyes nevét,

c) az engedélyezett termék, technológia megjelölését, valamint

d) az alkalmazási engedélyben megadott alkalmazási feltételeket.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

4. § (1) Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)

e) a kozmetikai termékek gyártására, egészségkárosítás nélküli alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,”

(vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.)

(2) Az Ehi. 13/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy)

k) a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésre, táplálkozási-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására”

(vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.)

(3) Az Ehi. 13/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye továbbá, ha az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott engedély előírásait az engedély jogosultja nem tartja be.”

5. § Az Ehi. a következő 14/B. §-sal egészül ki:

„14/B. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv jogerős határozata alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv fellebbezéssel megtámadható döntései ellen fellebbezni indokolással ellátva lehet.

(3) A Ket. 114. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a Ket. 114. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására az egészségügyi államigazgatási szerv a döntés közlésétől számított három éven belül jogosult.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv döntése a Ket. 139. § (1) bekezdése alapján külföldön is végrehajtható.”

6. § Az Ehi. 15. § (12) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

e) a kozmetikai termékek

ea) gyártására,

eb) mikrobiológiai tisztasági követelményeire,

ec) használata során felmerülő nemkívánatos hatásokat értékelő méregellenőrző központ feladataira, valamint a méregellenőrző központnak megtett bejelentésekkel kapcsolatos követelményekre,

ed) piacfelügyeleti ellenőrzésére kijelölt szervek feladatkörének megosztására

vonatkozó szabályokat.”

7. § Az Ehi. 13/A. § (11) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait” szöveg lép.

8. § Hatályát veszti az Ehi. 4. § (5) bekezdés a) pontjában az „a gyermekjátékokban,” szövegrész.

2. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosítása

9. § A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) 16/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a várandósgondozás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.”

10. § Hatályát veszti az Mgtv. 3. § (3) bekezdése.

3. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

11. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]

zs) az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése.”

12. § Az Eüak. 14/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel kell tüntetni)

a) az érintett nevét, lakcímét, születési dátumát,”

13. § Az Eüak. 16/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a szűrővizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatók a szűrővizsgálaton részt vett személyek személyazonosító adatait és a szűrővizsgálatra vonatkozó egészségügyi adatait, valamint a szűrővizsgálat időpontját továbbítják az egészségügyi államigazgatási szerv részére.”

14. § Az Eüak. a 19. §-t követően a következő címmel és 19/A. §-sal egészül ki:

Az Európai Unión belüli határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése céljából történő adatkezelés

19/A. § (1) A határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv a 4. § (2) bekezdés zs) pontja szerinti célból - a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogokkal kapcsolatos, a nemzeti kapcsolattartó szerv feladatairól szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás megadásáig - kezelheti az érintett nevét, nemét, születési idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, TAJ-számát, valamint azon egészségügyi adatait, amelyek az érintett határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogainak érvényesítéséhez szükségesek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a 4. § (2) bekezdés zs) pontjában meghatározott célból a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó jogok érvényesítése érdekében kijelölt nemzeti kapcsolattartó szerv - az egészségügyi ellátás igénybevételének elősegítése céljából - továbbíthatja az egészségügyi államigazgatási szerv, illetve az egészségbiztosítási szerv részére.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv a (2) bekezdés szerinti célból az egészségügyi ellátás megszervezéséig kezelheti az érintett (1) bekezdés szerinti adatait.”

15. § Az Eüak. II. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Központi implantátumregiszter

22/B. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 101/C. § (1) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartás adatainak az implantátum beültetésével, kivételével és cseréjével kapcsolatos beavatkozáson átesett érintett további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése céljából vezetett központi implantátumregiszter részére történő továbbítását követően a központi implantátumregisztert működtető egészségbiztosítási szerv a személyazonosító adatok tekintetében kapcsolati kódot képez. A kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv minden személyazonosító adat tekintetében azonos kódképzési módszer alapján hozza létre úgy, hogy az a személyes adatokra történő visszafejtést ne tegye lehetővé és ugyanazon beteg tekintetében valamennyi adattovábbítás - függetlenül a beavatkozást végző egészségügyi szolgáltatótól - azonos kapcsolati kódhoz kapcsolódjon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kapcsolati kódot az egészségbiztosítási szerv az általa működtetett informatikai alkalmazás útján megküldi a nyilvántartást vezető egészségügyi szolgáltatónak. A kapcsolati kódot fel kell tüntetni az egészségügyi dokumentációban.

(3) Az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt adatokról kapcsolati kóddal ellátva, kérelemre 8 napon belül, illetve ha az implantátumot viselő személyek egészségének védelme érdekében szükséges, haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatást nyújt

a) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv,

b) az egészségügyi államigazgatási szerv,

c) a szakmai minőségértékelésért felelős szerv

részére.

(4) Az egészségügyi szolgáltatónak a betegdokumentációban feltüntetett kapcsolati kódot tartalmazó kérelemére az egészségbiztosítási szerv a központi implantátumregiszterben tárolt adatokról kapcsolati kóddal ellátva haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatást nyújt az egészségügyi szolgáltató által kezelt személyen korábban végzett, implantátumot érintő beavatkozással kapcsolatban.

(5) Ha az implantátumot viselő személy tekintetében sürgős szükség vagy veszélyeztető állapot megelőzése vagy elhárítása érdekében szükséges és a legutolsó, implantációval kapcsolatos ellátást végző egészségügyi szolgáltató jogutód nélkül megszűnt vagy az egészségügyi dokumentáció nem vagy jelentős késedelemmel szerezhető be, az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv megismerheti az Eütv. 101/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat annak érdekében, hogy az érintettel kapcsolatba lépjen és tájékoztassa az egészsége védelmében szükséges teendőkről.

(6) A központi implantátumregiszterben tárolt adatokat az érintettre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított 50 év elteltével törölni kell.”

16. § (1) Az Eüak. 23. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:]

h) halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos.”

(2) Az Eüak. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az egészségügyi adatokra a halottvizsgálat során soron kívül van szükség,

a) büntetőügyben a nyomozó hatóság, valamint az ügyészség halaszthatatlan nyomozási cselekmény keretében,

b) a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárás során a bűncselekményre utaló adat kizárása érdekében az eljáró hatóság

az (1) bekezdés szerinti megkeresést rövid úton is előterjesztheti, a kezelőorvos a megkeresést soron kívül teljesíti.”

17. § (1) Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

k) a térségi betegút-szervezésért felelős szerv által a 4. § (2) bekezdés w) pontja szerinti célból, a 19. § (1) bekezdése szerint kezelt egészségügyi adatok körének meghatározására, az adatok átadására, továbbítására vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Eüak. 38. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) Ez a törvény a más tagállamban kiállított orvosi rendelvények elismerésének megkönnyítésére irányuló intézkedésekről szóló 2012. december 20-ai 2012/52/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

18. § (1) Az Eüak.

a) 18. § (1) bekezdésében a „, TAJ számmal összekapcsolt egészségügyi adatok” szövegrész helyébe „egészségügyi adatok, valamint - más személyazonosító adattal történő összekapcsolás nélkül - az ahhoz kapcsolódó TAJ szám, nem, születési dátum és postai irányítószám”,

b) 18. § (2) bekezdésében az „az azonos TAJ számhoz” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti, azonos érintettre vonatkozó személyazonosító adatokhoz”,

c) 18. § (3) bekezdésében a „TAJ számot” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatokat”,

d) 18. § (4) bekezdésében a „TAJ számmal” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés szerinti személyazonosító adattal”

szöveg lép.

(2) Az Eüak. 18/A. §-ában a „TAJ számát és születési dátumát” szövegrész helyébe a „TAJ számát, nemét, születési dátumát és postai irányítószámát” szöveg lép.

(3) Az Eüak. 38. § (2) bekezdés e) pontjában a „feldolgozására és bejelentésére” szövegrész helyébe a „feldolgozására, bejelentésére és közzétételére” szöveg lép.

19. § Hatályát veszti az Eüak. 18. § (5) bekezdés második mondata.

4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

20. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, valamint baleseti ellátásra és szerződés alapján egyes egészségbiztosítási ellátásokra jogosult személyekre,

b) az e törvény szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybe vevő uniós betegre,

c) a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulékot fizető személyekre és szervezetekre,

d) az egészségbiztosítási ellátások teljesítésében szerződés alapján részt vevő szolgáltatókra,

e) az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott ellátásokra

terjed ki.”

21. § (1) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő q)-s) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

q) EGT tagállam: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint az az állam, amelynek állampolgára a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint EGT állampolgárnak minősül,

r) uniós beteg: az 1. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó személyek kivételével:

ra) a magyar állampolgár és az Európai Unió más tagállamának állampolgára,

rb) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti uniós rendeletek értelmében biztosított személy, valamint családtagja és túlélő hozzátartozója,

rc) az Európai Unió más tagállamában egészségügyi ellátásra jogosult személy,

amennyiben Magyarországon egészségügyi szolgáltatást nem az uniós rendeletek szabályai szerint vesz igénybe,

s) határon átnyúló egészségügyi ellátás: a tartós ápolási-gondozási egészségügyi szolgáltatások, a szervátültetés céljából történő szervelosztás és szervhez jutás, továbbá a fertőző betegségek elleni közfinanszírozott oltási programok kivételével:

sa) a Magyarországon vagy magyar egészségügyi szolgáltató által uniós betegnek nyújtott egészségügyi szolgáltatás, vagy

sb) a biztosított által - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Unió más tagállamában vagy az ott letelepedett szolgáltatónál igénybevett egészségügyi ellátás, amelyet a biztosított nem az uniós rendeletek alapján vesz igénybe.”

(2) Az Ebtv. 5/B. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

t) jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.”

22. § Az Ebtv. „Egészségbiztosítási ellátásra jogosultak” alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) Az 5/B. § s) pont sa) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében az uniós betegek a II. fejezet 1-3. címében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak.

(2) Ha az uniós beteg a biztosítottal azonos feltételek mellett veszi igénybe az (1) bekezdésben meghatározott ellátást, akkor a biztosítottal azonos jogállás illeti meg azzal, hogy

a) az ellátásra irányadó, az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegű térítési díjat, illetve a II. fejezet 2. címe alá tartozó egészségügyi szolgáltatások esetén bruttó fogyasztói árat fizet, és

b) esetében nincs területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató.”

23. § (1) Az Ebtv. 18. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A beutalóhoz kötött szakellátások esetében az egészségügyi szolgáltató köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában az uniós beteg részére az arra jogosult egészségügyi szakember által kiállított beutalót is, kivéve, ha az az egészségügyi szolgáltató számára nem érthető vagy nem nyújt elég információt a beteg egészségi állapotáról és az ennek alapján orvosilag szükséges beavatkozások köréről.

(2b) A beutalóhoz nem kötött szakellátások esetében az uniós beteg ellátását nem lehet megtagadni arra hivatkozva, hogy vonatkozásában az egészségügyi szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkezik.”

(2) Az Ebtv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egészségügyi szolgáltató csak akkor tagadhatja meg az uniós beteg ellátását, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az uniós beteg fogadása veszélyezteti. Az elutasítást ilyen esetben írásban meg kell indokolni.”

24. § (1) Az Ebtv. 19/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmet - az egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelveiről, feltételrendszeréről és részletes szabályairól, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatáról és módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány vagy elektronikus űrlap kitöltésével - papír alapon és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.”

(2) Az Ebtv. 19/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egészségbiztosítási szerv a technológia-befogadási eljárásra vonatkozó nyilvánosság biztosítása érdekében - a formai szempontból megfelelő kérelemhez kapcsolódóan - honlapján közzéteszi:

a) az eljárás megindításától számított 15 napon belül az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, amely tartalmazza

aa) az ügy tárgyát és iktatási számát,

ab) a kérelem típusát és rövid leírását,

ac) a kérelmező ügyfél nevét, valamint eszköz esetén annak gyártóját,

ad) az adott ügytípusra irányadó ügyintézési határidőt,

b) a kérelem elbírálását követő hónap 5. napjáig a kérelmezővel való közlésen túl - tájékoztató jelleggel - az ügyben hozott jogerős határozat kivonatát, amely tartalmazza az a) pontban foglaltakon túl a

ba) a kérelem érdemi elbírálására vonatkozó döntést,

bb) a döntéshozatal helyét és idejét,

c) az eljárás során az ügyben kiadott végzések kivonatát, amely tartalmazza az a) pontban foglaltakon túl a végzés tárgyát és kiadásának rövid indoklását, illetve a végzés keltét.”

25. § Az Ebtv. 26. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségbiztosító - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból)

c) támogatást nyújthat a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához,”

26. § (1) Az Ebtv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosított egészségügyi szolgáltatást vehet igénybe EGT tagállamban az uniós rendeletek rendelkezései szerint, valamint az Európai Unió más tagállamában a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében. Amennyiben a biztosított mind az uniós rendeletek alapján, mind a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében jogosult egészségügyi ellátásra, a biztosított eltérő rendelkezése hiányában az uniós rendeleteket kell alkalmazni.”

(2) Az Ebtv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében, ha a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat - a II. fejezet 1-3. címében meghatározott egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe, ugyanolyan jogállással rendelkezik, mintha hasonló helyzetben Magyarországon vett volna igénybe egészségügyi ellátást. Az egészségbiztosító az ellátás hitelt érdemlően igazolt tényleges költségét téríti meg azzal, hogy az egészségbiztosító által fizetendő térítés összege nem haladhatja meg az igénybevétel idején az ellátásra vonatkozó magyarországi közfinanszírozott ellátás belföldi költségének mértékét. A biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat - ezen egészségügyi szolgáltatások közül csak előzetes engedély alapján jogosult a külföldi gyógykezelések rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott ellátások igénybevételére. Amennyiben a biztosított olyan ellátást kíván igénybe venni, amely a magyarországi jogszabályok alapján beutalóhoz kötött, a költség megtérítésének további feltétele, hogy a biztosított az ellátásra rendelkezzen az ellátásra vonatkozó és a jogszabályoknak megfelelő módon kiállított beutalóval.”

27. § Az Ebtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 5/B. § s) pont sa) alpontja szerinti határon átnyúló egészségügyi ellátást igénybevevő személy jogosultságát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott dokumentummal igazolja.”

28. § Az Ebtv. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles a finanszírozási szerződés megkötéséről, módosításáról, megszűnéséről a fenntartóját tájékoztatni.”

29. § (1) Az Ebtv. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 30. § (2)-(3a) bekezdése alapján kötött szerződésben meg kell határozni

a) az elszámolási gyakoriságot,

b) az általánostól eltérő vagy jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseket.”

(2) Az Ebtv. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szerződés részét képezi)

c) a kiszolgáltató, a forgalmazó, továbbá a 30. § (3) bekezdés szerinti szervezet, illetve a 30. § (3a) bekezdése szerinti gyártó nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás, forgalmazás, javítás és gyártás jogszabályban és szerződésben előírt feltételeit folyamatosan biztosítja.”

(3) Az Ebtv. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés b) pontját, a (3) bekezdést, a (4) bekezdés b) pontját és az (5) bekezdést a 30. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti szervezetre, illetve gyártóra is alkalmazni kell.”

30. § Az Ebtv. 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben az egészségbiztosító tévesen utal valamely egészségügyi szolgáltató részére finanszírozási összeget, jogosult azt a téves utalás megállapításától számított hat hónapon belül az egészségügyi szolgáltató finanszírozási díjából egy összegben vagy több részletben levonni.”

31. § Az Ebtv. 36. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az egészségügyi szolgáltató az ellenőrzési eljárás során köteles együttműködni az egészségbiztosítóval. Ha az egészségügyi szolgáltató vagy annak közreműködője az egészségbiztosító ellenőrzése során együttműködési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget vagy az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, akkor az egészségbiztosító jogosult a finanszírozási összeget vagy annak az ellenőrzés tárgyára elkülöníthető részét mindaddig visszatartani, ameddig az egészségügyi szolgáltató vagy annak közreműködője kötelezettségének eleget nem tesz.”

32. § Az Ebtv. 38. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1)-(3), a (4), a (7) és a (8) bekezdést a 30. § (3), illetve (3a) bekezdése szerinti szervezetre, illetve gyártóra is alkalmazni kell.”

33. § Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.”

34. § Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál - e törvényben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.”

35. § Az Ebtv. 42. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

(3b) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt annak időtartama alatt a (3a) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell folyósítani.”

36. § Az Ebtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem naptári napi átlagának 70%-a.

(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított ellátása a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg, a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani azzal, hogy az ellátás naptári napi összege a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét nem haladhatja meg. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

(5) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a terhességi-gyermekágyi segélyt a (4) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.

(6) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

37. § (1) Az Ebtv. 42/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5), (6a) és (6b) bekezdése szerint kell megállapítani.”

(2) Az Ebtv. 42/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.”

(3) Az Ebtv. 42/D. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 48. § (2), (3) és (6a) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat annak időtartama alatt a (3) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell folyósítani.”

38. § Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, azzal, hogy az ellátás naptári napi összege a szerződés szerinti jövedelem harmincad részét nem haladhatja meg.

(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (1)-(6) bekezdése szerint kell megállapítani.

(3) A 48/A. § (2) bekezdésének alkalmazásakor a folyamatos biztosítási időt anya esetében a szülés, egyéb esetben a jogosultság kezdő napjától kell számítani.

(4) A 48. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

(5) A gyermekgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.

(6) Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díjat az (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított összegben kell tovább folyósítani.

(7) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.”

39. § (1) Az Ebtv. 44. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Keresőképtelen,)

d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;”

(2) Az Ebtv. 44. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Keresőképtelen,)

h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.”

40. § Az Ebtv. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.”

41. § (1) Az Ebtv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.”

(2) Az Ebtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.”

(3) Az Ebtv. 48. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(6b) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.”

(4) Az Ebtv. 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának

a) hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében,

b) ötven százaléka

ba) az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében,

bb) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint

bc) a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,

azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.”

42. § Az Ebtv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban, az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső azon 180 naptári napi jövedelme alapján kell megállapítani, mely napokon a biztosított jövedelemmel rendelkezett. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

(4) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, azonban a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi átlagát a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

(5) Ha a biztosított rendelkezik 180 nap 48/A. § (2) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási idővel, azonban a biztosítási jogviszony később kezdődik, mint a táppénzre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napja, a táppénz naptári napi átlagát a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani.

(6) Ha biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától, a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban - kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a minimálbér összegénél kedvezőbb.

(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben ötven százaléka azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelem, de legfeljebb a minimálbér 200 százalékának harmincad részét.”

43. § Az Ebtv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

(2) A 48. § (6a) és (6b) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási időket lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.”

44. § Az Ebtv. 49. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)

b) a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartama alatt a 39/A. § (1) bekezdés szerint elért, biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.”

45. § Az Ebtv. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A gyermek betegségére tekintettel az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a 44. § h) pontja szerinti keresőképtelen biztosított részére az egészségbiztosítási szerv méltányosságból megállapíthat gyermekápolási táppénzt.”

46. § (1) Az Ebtv. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.”

(2) Az Ebtv. 55. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(1b) A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.”

47. § Az Ebtv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) Baleseti táppénzre jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

(2) Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

(3) A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.

(4) Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.

(5) A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(6) Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.

(7) A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(8) A baleseti táppénz összegét a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(9) Ha a biztosított a (8) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(10) A baleseti táppénz összege azonos a (8) és (9) bekezdés alapján számított jövedelem naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával.”

48. § Az Ebtv. 61. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A biztosított írásbeli kérelmére a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.”

49. § (1) Az Ebtv. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A táppénz, baleseti táppénz és utazási költségtérítés iránti kérelemben foglaltak teljesítése esetén, továbbá a terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának szüneteltetéséről nem kell határozatot hozni.”

(2) Az Ebtv. 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat havonta egyszer utólag a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon kell folyósítani.”

50. § Az Ebtv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz vagy a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.

(2) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóknak az igénybejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, továbbá a kifizetőhelyeknek a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításával, folyósításával és elszámolásával összefüggő részletes feladatait és eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.”

51. § Az Ebtv. 65. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a baleseti táppénzre irányuló kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés, a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nap.”

52. § (1) Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/D-E. §-sal egészül ki:

„82/D. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 35. § (8) bekezdésében és 36. § (8a) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben, illetve eljárásokban is alkalmazni kell.

82/E. § Amennyiben 2010. április 30-a után született gyermek vonatkozásában gyermekgondozási díjat igényelnek, és a jogosultság megszerzésekor vagy az azt megelőző két éven belül a jogosult e törvény 2010. április 30-áig hatályos szabályai szerint jogosult volt gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben, valamint a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően az e törvény 42/A. § (4) bekezdése szerint számított, biztosításban töltött napok számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365 napnál, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj időtartamának kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a gyermekgondozási segély, valamint a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.”

(2) Az Ebtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 82/F. §-sal egészül ki:

„82/F. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. § (3a) és (3b) bekezdést, 42/D. § (2)-(5) bekezdést, 48. § (4), (6a) és (6b), valamint (8) bekezdést, 48/A. §-t, 49. § (1) bekezdés b) pontját, 55. § (1)-(1b) bekezdést, 65. § (3a) bekezdést a 2013. július 14-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni, azzal, hogy a 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb, mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján járna.

(2) A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.”

53. § Az Ebtv. a következő 82/G. §-sal egészül ki:

„82/G. § (1) Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 39/A. § (1) bekezdést, 42. §-t, 42/D. §-t, 48. §-t, 55. §-t, 63. §-t a 2014. december 31-ét követően kezdődő ellátásra való jogosultság esetében kell alkalmazni.

(2) A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos jogszabály alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.”

54. § (1) Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

d) a külföldön történő gyógykezelés feltételeinek és elszámolási rendjének, valamint az előzetes engedélyhez kötött határon átnyúló egészségügyi ellátások körének és igénybevételi rendjének,”

(meghatározására.)

(2) Az Ebtv. 83. § (6) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)

j) a társadalombiztosítási támogatás alapját képező javítási díj számításánál figyelembeveendő rezsi óradíj összegét.”

55. § Az Ebtv. a következő 83/D. §-sal egészül ki:

„83/D. § Ez a törvény a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

56. § Az Ebtv.

a) 26. § (4) bekezdés c) pontjában az „az 1000” szövegrész helyébe az „a 3000” szöveg,

b) 27. § (1) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam)” szövegrész helyébe az „EGT tagállam” szöveg,

c) 29. § (8) bekezdésében az „a Közösségi rendelet hatálya alá tartozó külföldi” szövegrész helyébe az „az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy” szöveg,

d) 29. § (8) bekezdésében az „a Közösségi rendeletben” szövegrészek helyébe az „az uniós rendeletekben” szöveg,

e) 35. § (4) bekezdésében a „finanszírozási előleget” szövegrész helyébe a „működési költségelőleget” szöveg,

f) 38. § (1) bekezdésében a „forgalmazásának” szövegrész helyébe a „forgalmazásának, javításának, illetve gyártásának” szöveg,

g) 38. § (6) bekezdésében a „gyógyászati segédeszköz-forgalmazás” szövegrész helyébe a „gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, -javítás, illetve -gyártás” szöveg,

h) 40. § (1) bekezdésében a „segély annak jár” szövegrész helyébe a „segélyre jogosult” szöveg,

i) 44. § e) pontjában az „ápolja” szövegrész helyébe az „otthon ápolja” szöveg,

j) 46. § (1) bekezdés b)-e) pontjában az „ápolása címén” szövegrész helyébe az „otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén” szöveg,

k) 48. § (3) bekezdésében a „[46. § (7) bek.]” szövegrész helyébe a „[48/A. § (1) bekezdés]” szöveg,

l) 48/A. § (2) bekezdésében a „(6a) és (6b)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)” szöveg,

m) a 62. § (2) bekezdésében a „folyósítja” szövegrész helyébe az „utólag folyósítja” szöveg

lép.

57. § Hatályát veszti az Ebtv.

a) 46. § (7) bekezdése,

b) 49. § (2) bekezdése,

c) 55. § (6) bekezdése,

d) 56. § (1) bekezdése,

e) 56. § (3) bekezdése,

f) 56. § (5) bekezdése,

g) 61. § (4) bekezdése,

h) 62. § (5) bekezdése,

i) 82/E. §-a.

5. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

58. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 33/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatok tekintetében minősül közhitelesnek:

a) a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet szerinti jogvédelmi tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítvány megnevezése, száma, kelte,

b) a továbbképzési kötelezettséggel kapcsolatban az adott naptári évben teljesített továbbképzési órák száma,

c) a szüneteltetéssel kapcsolatban a szünetelés kezdő és záró napja,

d) a nyilvántartási igazolvány:

da) száma,

db) érvényességével, érvénytelenségével, érvénytelenítésével kapcsolatos bejegyzés,

dc) elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén az igazolvány pótlására vonatkozó bejegyzés,

e) a nyilvántartás megszűnésének, megszüntetésének időpontja és jogalapja.”

59. § Az Eütv. 94. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentésnek minősül továbbá)

e) mentési készenlét térítés ellenében történő ellátása olyan helyszíneken, amelyek az ott időszakosan vagy folyamatosan végzett tevékenység jellege alapján - ideértve az építkezést, műszaki munkálatok elvégzését - a balesetveszély szempontjából fokozottan kockázatosnak tekintendők (helyszínbiztosítás).”

60. § (1) Az Eütv. 101/B. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (e § tekintetében a továbbiakban: hatóság) bírságot szabhat ki, ha az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti kötelezett megszegi]

g) az implantátum beültetése, kivétele és cseréje során előírt nyilvántartással és a Központi Implantátumregiszterbe történő adattovábbítással,”

(kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségét, vagy valótlan adat közlésével a hatóságot megtéveszti.)

(2) Az Eütv. 101/B. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására kijelölt szerv (e § tekintetében a továbbiakban: hatóság) bírságot szabhat ki, ha az egészségügyért felelős miniszter rendelete szerinti kötelezett megszegi]

h) az orvostechnikai eszközök forgalmazásával és kereskedelmi gyakorlatával”

(kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségét, vagy valótlan adat közlésével a hatóságot megtéveszti.)

(3) Az Eütv. 101/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a bírság összegét minden egyes olyan implantátum után meg kell állapítani, amely tekintetében a 101/C. § szerinti nyilvántartásba vétel nem vagy nem az ott meghatározott módon valósult meg.”

61. § Az Eütv. „Orvostechnikai eszközellátás” alcíme a következő 101/C. §-sal egészül ki:

„101/C. § (1) Implantátum beültetéséről, kivételéről és cseréjéről a beavatkozással érintett személy további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése érdekében az egészségügyi szolgáltató nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a következő adatokat:

a) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott személyazonosító adatok közül a beavatkozással érintett személy családi és utónevét, születési nevét, születési dátumát, anyja születési nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, egyéb elérhetőségét,

b) a beültetés, eltávolítás vagy csere időpontját,

c) a beültetés, eltávolítás vagy csere okát,

d) a beültetett vagy eltávolított implantátummal kapcsolatban

da) az implantátum nevét, típusát, gyártási tételszámát - ha rendelkezésre áll - a sorozatszám megjelölésével,

db) a gyártó nevét,

dc) a forgalmazó nevét, székhelyét, akitől az implantátumot az egészségügyi szolgáltató beszerezte,

e) a beültetést végző orvos nevét, pecsétszámát,

f) a beültetést végző egészségügyi szolgáltató nevét, működési engedélye számát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató az egészségbiztosítási szerv által működtetett informatikai felület alkalmazásával vezeti. A nyilvántartásba az (1) bekezdés szerinti adatokat legkésőbb a beavatkozással érintett személy egészségügyi szolgáltatótól történő elbocsátásának időpontjáig vagy az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt finanszírozási jelentéstétel napján kell felvinni.

(3) Az egészségügyi szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokat az egészségbiztosítási szerv által működtetett informatikai felület alkalmazásával, a (2) bekezdés szerinti adatfelvitellel egyidejűleg, elektronikusan továbbítja - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint működtetett - Központi Implantátumregiszter részére.”

62. § Az Eütv. 111. § (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az alapnyilvántartás célja a megszerzett szakképesítés közhiteles tanúsítása. Az alapnyilvántartás a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

63. § Az Eütv. 112. § (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A működési nyilvántartás célja az egészségügyi dolgozók (4) bekezdés szerinti adatainak közhiteles tanúsítása. A működési nyilvántartás a (4) bekezdés b)-n) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A működési nyilvántartást az egészségügyi államigazgatási szerv vezeti és e körben jogosult a (4) bekezdés szerinti adatok kezelésére.”

64. § (1) Az Eütv. 113. § (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A működési nyilvántartás (1) bekezdés szerinti érvényességi ideje egy alkalommal, jogszabályban foglalt feltételekkel, az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon vagy más EGT tagállamban történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható, a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel.”

(2) Az Eütv. 113. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a nyilvántartott személy gyermekvállalás miatt szünetelteti az egészségügyi tevékenységet, a működési nyilvántartást a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély jogosultsági ideje időtartamával, de legfeljebb öt évvel lehet meghosszabbítani, jogszabályban foglaltak szerint.”

65. § (1) Az Eütv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az egészségügyi ágazati humánerőforrás nyomon követése, valamint stratégiai tervezésének elősegítése céljából egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer működik, amely ellátja a (2) bekezdésben, valamint a jogszabályban meghatározott feladatokat.”

(2) Az Eütv. 114. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti szervnek személyazonosításra alkalmas módon továbbítja]

aa) a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv,”

(3) Az Eütv. 114. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv felé az állami foglalkoztatási szerv, a kormányzati személyügyi szolgáltató, valamint valamennyi, működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató köteles megküldeni az egészségügyi dolgozók által betölthető álláshelyére - különösen az álláshely betöltési feltételeire -, valamint a foglalkoztatási igényére vonatkozó adatokat azok keletkezésétől, illetve változásától számított öt munkanapon belül, a rendelkezésre álló egészségügyi humánerőforrás legmegfelelőbb hasznosulása érdekében.”

66. § Az Eütv. 116/A. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés a) pontjában foglalt, a szakképzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adatainak kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

67. § Az Eütv. 117. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás a (6) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában, valamint b)-e) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

68. § Az Eütv. a következő 152/A. §-sal egészül ki:

„152/A. § A települési önkormányzat együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezen tevékenységeket.”

69. § Az Eütv. 155. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állami egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója a finanszírozási szerződés megkötéséről, módosításáról, megszűnéséről a fenntartóját és az egészségügyért felelős minisztert is tájékoztatja.”

70. § Az Eütv. 174. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabályban

a) meghatározott esetben az egészségügyi szolgáltató az adományozott és általa elfogadott ivarsejteket a felhasználásig fagyasztva tárolja,

b) meghatározottak szerint az ivarsejtek tárolása kizárható vagy időtartama korlátozható azzal, hogy a korlátozott időtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási idő lejártát követően meg kell semmisíteni.”

71. § (1) Az Eütv. 216. §-a a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában)

e) korai vagy középidős magzati halál: a 24 hétig vagy annál rövidebb ideig az anya méhében lévő magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja; vagy ha a magzat kora nem állapítható meg, és a magzat testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t nem éri el, ide nem értve azon ikerszülés esetét, ahol legalább az egyik magzat élve született;

f) baleset: baleset az emberi szervezetet ért olyan külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül következik be és halált okoz.”

(2) Az Eütv. 217. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„217. § (1) A halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amely a halál

a) bekövetkezése tényének,

b) bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy nem természetes halál),

c) okának

megítéléséhez szükséges.

(2) Halálozás esetén - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú halottvizsgálati bizonyítványt kell kiállítani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak megállapítására a mentőtiszt vagy a külön jogszabály szerinti orvos jogosult. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak megállapítására kizárólag kormányrendeletben meghatározott orvos jogosult.

(4) A halottat, perinatális halál esetén a magzatot, valamint az újszülöttet csak a halál bekövetkezését megállapító orvosi halottvizsgálat után lehet kórbonctani vizsgálat, eltemetés, elhamvasztás vagy szerv-, szövetkivétel céljából a halál bekövetkezésének helyéről elszállítani.

(5) Korai vagy középidős magzati halál esetén halottvizsgálatnak nincs helye, ilyen halálozásról halottvizsgálati bizonyítványt kitölteni nem kell.

(6) Rendkívüli halál esetében szemle során a hatóság halottvizsgálati szaktanácsadót vehet igénybe, ha a bizonyítási eszközök felkutatásához, megszerzéséhez, összegyűjtéséhez vagy rögzítéséhez különleges szakismeret szükséges, vagy a hatóság valamilyen - szakértőt nem igénylő - szakkérdésben felvilágosítást kér.

(7) A halottvizsgálati szaktanácsadókról az egészségügyi államigazgatási szerv névjegyzéket vezet. A névjegyzék a halottvizsgálati szaktanácsadói jogosultság tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékbe nem kell felvenni azt, aki a Kormány rendelete alapján a névjegyzékbevétel nélkül is jogosult halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységet folytatni.

(8) A névjegyzék tartalmazza a halottvizsgálati szaktanácsadó:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) működési nyilvántartási számát,

c) lakóhelyét, elérhetőségi címét,

d) egészségügyi szakképesítése megnevezését,

e) munkahelyét, munkahelyének címét, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenység végzésének helyét,

f) szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételének időpontját.

(9) A halottvizsgálati szaktanácsadó az adatváltozást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szervnek a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.

(10) A névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékben szereplő és az abból törölt szaktanácsadó nyilvántartott adatait a halottvizsgálati eljárások zavartalan lefolytatása, valamint a jogosultság ellenőrzése érdekében kezeli. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított öt év elteltével a szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv gondoskodik a halottvizsgálati szaktanácsadó adatainak törléséről.

(11) A halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékbe a névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv azt veszi fel, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll egészségügyi tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás alatt,

c) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, a magánvádas és a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve,

d) megfelel a halottvizsgálati szaktanácsadókról, valamint a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek.

(12) A (11) bekezdés a)-c) pontjaiban szereplő adatokat a névjegyzékbe felvételét kérő a 31/A. § szerint igazolja.”

(3) Az Eütv. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„218. § (1) Nem természetes a halál, ha a természetes módon való bekövetkezését a körülmények kétségessé teszik, így

a) a halál tekintetében bűncselekményre utaló adat merül fel, vagy

b) rendkívüli halálnak minősül, azaz

ba) a halált baleset okozta, vagy a körülmények arra utalnak,

bb) a halált öngyilkosság okozta, vagy a körülmények arra utalnak,

bc) a halál bekövetkezésének előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyekből megalapozottan következtetni lehet a halál természetes okból történő bekövetkeztére,

bd) fogvatartott elhalálozása esetén.

(2) A személyazonosság megállapításáig a rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni, ha az elhunyt személyazonossága ismeretlen.

(3) Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni.

(4) Rendkívüli halál esetén rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást kell lefolytatni, kormányrendeletben meghatározottak szerint hatósági boncolást kell elrendelni.

(5) A hatósági vagy igazságügyi orvosi boncolás célja a halál okának, bekövetkezése körülményeinek tisztázása.

(6) Ha a rendkívüli halállal kapcsolatos hatósági eljárást a hatóság azért szünteti meg, mert bűncselekményre utaló adatok merültek fel, a hatóság ezen döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

72. § Az Eütv. 230. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A katasztrófa-egészségügyi ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed)

h) a szükséggyógyintézetek elhelyezésére alkalmas ingatlanok előzetes kijelölésére.”

73. § Az Eütv. 234. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy nevét, nyilvántartási számát, működésének szakterületét, valamint az érvényességi idejét. A nyilvántartás a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy nevének kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

74. § Az Eütv. 242. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„242. § (1) A gyógytényezőkkel, fürdő- és klímagyógyintézetekkel, valamint a gyógyhelyekkel kapcsolatban kiadott bármely engedély és hozzájárulás egészségügyi érdekből módosítható, visszavonható vagy az engedély vagy hozzájárulás további fenntartása egészségügyi érdekből szükséges intézkedések megtételéhez köthető.

(2) A gyógyhelyekről, a gyógyfürdő- és klímagyógyintézetekről, a Magyarországon kitermelt elismert természetes ásványvizekről, gyógyvizekről, gyógyiszapokról és az egyéb természetes gyógytényezőkről, valamint a külföldről behozott és bejelentett palackozott gyógyvizekről az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az engedély számát,

b) az engedélyes nevét, valamint

c) az engedély tárgyát.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

75. § Az Eütv. 242/A. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1b) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az engedély számát,

b) az engedélyes nevét, valamint

c) az engedély tárgyát.

(1c) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a hatóság kizárólag okirati bizonyítékot, valamint az ügyfél nyilatkozatát használhatja fel.”

76. § Az Eütv. a következő 244/F. §-sal egészül ki:

„244/F. § Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 113. § (4a) bekezdésében foglaltak a Módtv3. hatályba lépésekor érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozók esetében is alkalmazandók.”

77. § (1) Az Eütv. 247. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

q) a halottvizsgálatra, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásra, a nem természetes halál esetén ellátandó feladatokra, a kórbonctani vizsgálatra, a hatósági és igazságügyi orvosi boncolásra, a holttest szállítására, tárolására, az ehhez kapcsolódó költségek viselésére, a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzéket vezető egészségügyi államigazgatási szerv kijelölésére, a kihantolásra, valamint a holttest helyreállítására és átadására vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben megállapítsa.)

(2) Az Eütv. 247. § (2) bekezdés sz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

sz) a rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokat, az étkeztetés, étrendtervezés és a diétás ételkészítés személyi feltételeit, valamint a hatósági ellenőrzés szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

h) a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékkel összefüggésben

ha) az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a halottvizsgálati szaktanácsadói névjegyzékbe történő felvételre, valamint az ahhoz szükséges képesítési és szakmai feltételekre és a névjegyzékből való törlésre vonatkozó szabályokat,

hb) az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a halottvizsgálati szaktanácsadó igénybe vételének, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szaktanácsadói ügyeleti rendszer részletes szabályait,

hc) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe-vételi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összegére, befizetésére, visszafizetésére és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,

hd) az igazságügyért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a halottvizsgálati szaktanácsadó részére fizetendő díjat és a díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) Az Eütv. 247. § (6) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

l) az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről.”

78. § Az Eütv.

a) 24. § (3) bekezdés c) pontjában a „betekinteni, valamint azokról” szövegrész helyébe a „betekinteni, valamint azokról kivonatot vagy másolatot készíteni vagy” szöveg,

b) 101/B. § (1) bekezdésében

ba) a „ha az egészségügyért felelős miniszter rendelete” szövegrész helyébe a „ha e törvény vagy az egészségügyért felelős miniszter rendelete”,

bb) az „az egészségügyért felelős miniszter rendeletében” szövegrész helyébe az „e törvényben vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében” szöveg,

c) 101/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a), g) és h) pontja” szöveg,

d) 101/B. § (2) bekezdés d) pontjában a „d)-g) pontja” szövegrész helyébe a „d)-f) pontja” szöveg,

e) 228. § (2) bekezdés a) pontjában a „szükségessé,” szövegrész helyébe a „szükségessé, valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,” szöveg

f) 243. § (5) bekezdés b) pontjában a „rendkívüli” szövegrész helyébe a „nem természetes” szöveg,

  Vissza az oldal tetejére