Időállapot: közlönyállapot (2013.IX.26.)

2013. évi CXXXIX. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról * 

Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről, a makroprudenciális feladatok és felelősség meghatározása, a hatékony makroprudenciális beavatkozás lehetőségeinek megteremtése, a nemzetközi makroprudenciális együttműködés erősítése érdekében, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének, ellenőrzésének megerősítése érdekében az Alaptörvény 41. és 42. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja, feladatai és szervezete

I. Fejezet

A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja és alapvető feladatai

1. A Magyar Nemzeti Bank jogállása, elsődleges célja

1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja.

(2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormánytól, az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) és a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól vagy bármilyen más szervezettől, illetve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szervezet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

(3) Az MNB a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében betöltött tagságára tekintettel ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat.

2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik.

3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.

2. Az MNB alapvető és egyéb feladatai

4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2) Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes fizetőeszköze.

(3) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

(5) Az MNB felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a 171. § (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában.

(6) Az MNB feladatai ellátásához és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (4.) Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Alapokmány) 5. cikkében meghatározott az EKB-val szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(7) Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.

(8) Az MNB külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el.

(9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

céljából.

(10) Az MNB - a Pénzügyi Békéltető Testület útján - ellátja a fogyasztó és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését.

(11) Az MNB számára feladatot törvény és a (9) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódóan törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapíthat meg. Az MNB törvényben és törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatának összhangban kell állnia az MNB-nek az e törvényben meghatározott alapvető feladataival és felelősségével.

(12) Az (1)-(5) és (9) bekezdés szerinti feladatok ellátására az MNB kizárólagosan jogosult.

(13) Az (1)-(7) bekezdésben meghatározott feladatok az MNB alapvető feladatai.

(14) Az MNB alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok az MNB egyéb feladatai, amelyeket - jogszabályban meghatározottak szerint - csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

II. Fejezet

Az MNB szervezete

3. Az MNB jogi formája

5. § (1) Az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy. Az MNB székhelye Budapest.

(2) Az MNB cégnevét a cégjegyzékbe nem kell bejegyezni. A részvénytársaság elnevezést az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.

(3) Az MNB alapító okiratát a részvényes állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.

(4) Az MNB részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot mint részvényest az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) képviseli.

(5) Az MNB jegyzett tőkéje 10 000 000 000 Ft, azaz tízmilliárd forint.

6. § (1) A részvényes részvényesi határozattal dönt:

a) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról,

b) a könyvvizsgáló megbízásáról és visszahívásáról és

c) a könyvvizsgáló díjazásának megállapításáról.

(2) A részvényest az igazgatóság a 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján megállapított, könyvvizsgálói záradékkal ellátott számviteli beszámolóról - annak megküldésével - tájékoztatja.

7. § A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseit az MNB tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

4. Az MNB szervei

8. § Az MNB szervei:

a) a Monetáris Tanács,

b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács,

c) az igazgatóság és

d) a felügyelőbizottság.

5. A Monetáris Tanács

9. § (1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében az MNB legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács.

A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a 4. § (1)-(4) és (6) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos stratégiai döntés,

b) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 20. § (1) bekezdése szerinti döntés,

c) az a) pontban foglalt hatáskör keretében a 22. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntés,

d) a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatban azon stratégiai keretek meghatározása, amely keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz,

e) az ügyrendjének megállapítása, továbbá

f) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény a Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjai számának összege nem érheti el a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjainak számát, és a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok száma nem érheti el a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagok száma összegének kétszeresét. A Monetáris Tanács tagjai megbízatásuk időtartama alatt munkaviszonyban állnak az MNB-vel.

(4) A Monetáris Tanács tagjai:

a) az MNB elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke,

b) az MNB alelnökei és

c) a további tagok, akiket hat évre az Országgyűlés választ.

(5) A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(6) A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.

(7) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba lépés alkalmával a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

(8) A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel vagy

d) halállal.

(9) A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a köztársasági elnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az Országgyűlés elnökével. A Monetáris Tanács tagjának megbízatása lemondása esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat megtételét követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a lemondó nyilatkozat köztársasági elnök általi, a (4) bekezdés c) pont szerinti tagnak az Országgyűlés elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel.

(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok választására és felmentésére az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlés számára.

(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.

(13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a (4) bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a köztársasági elnök, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében az Országgyűlés elé.

(14) A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével az MNB alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.

(15) A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.

(16) A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy - akadályoztatása esetén - elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.

6. Az MNB elnöke

10. § (1) Az MNB élén elnök áll.

(2) Az MNB elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára. Az MNB elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet az MNB elnöke.

(3) A 9. § (5)-(10) bekezdését az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Az MNB elnökét a 9. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel.

(5) A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához fordulásnak az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott jogát.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - a bírósághoz fordulás esetén - a bíróság az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

(7) A köztársasági elnöknek az MNB elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

(8) Rendelet kiadása kivételével az MNB elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti.

7. Az MNB alelnökei

11. § (1) Az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Az MNB alelnökeinek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnök számára.

(2) A 9. § (5)-(10), (12) és (13) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy az MNB alelnökeinek felmentésére az MNB elnökének előterjesztésére a miniszterelnök tesz javaslatot.

(3) A köztársasági elnöknek az MNB alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.

8. Az igazgatóság

12. § (1) Az igazgatóság felelős a 4. § (1)-(4) és (6) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Monetáris Tanács és a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint az MNB működésének irányításáért.

(2) Az igazgatóság tagjai:

a) az MNB elnöke mint az igazgatóság elnöke és

b) az MNB alelnökei.

(3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.

(4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása,

b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása,

c) az MNB szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása,

d) az MNB működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok - ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is - jóváhagyása,

e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az MNB belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása,

f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás és

g) a 159. §-ban foglaltakkal kapcsolatos döntések meghozatala.

(5) A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris Tanácsnak. Az MNB elnöke a (4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé terjeszthet.

(6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

9. A Pénzügyi Stabilitási Tanács

13. § (1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörébe tartozik a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos döntéshozatal.

(2) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdés szerinti hatáskörében

a) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,

b) számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket,

c) elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve,

d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről,

e) megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, kérdéseket és szükség esetén állást foglal,

f) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről,

g) szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészének szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit,

h) szükség szerint megtárgyalja az Európai Felügyeleti Hatóságok által kiadott ajánlásokat, határozatokat, ideértve az európai pénzügyi rendszer stabilitásának komoly veszélyeztetettsége esetén a nemzeti felügyeleti hatóságoknak címzett, egyedi intézkedések megtételére felszólító határozatokat is, valamint állást foglalt az azokból származó feladatokról,

i) az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,

j) évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit és

k) döntést hoz a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.

(3) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak.

(4) A Pénzügyi Stabilitási Tanács legalább három, legfeljebb tíztagú testület.

(5) A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai:

a) elnökként az MNB elnöke,

b) a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnökök,

c) az MNB elnöke által kijelölt vezetők,

(6) A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

(7) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülését az elnök hívja össze, vezeti le és tesz javaslatot annak napirendjére.

(8) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter képviselője, valamint az MNB elnöke által felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt.

(9) A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(10) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke írja alá, aki az aláírási jogát - a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghatározott keretek között - más személyre ruházhatja át.

10. A felügyelőbizottság

14. § (1) A felügyelőbizottság az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

(2) Az MNB belső ellenőrzési szervezete - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - a felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak.

(3) A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak az MNB eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság a Gt.-ben a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.

(4) A felügyelőbizottság tagjai:

a) az Országgyűlés által választott elnöke,

b) az Országgyűlés által választott további három tag,

c) a miniszter képviselője és

d) a miniszter által megbízott szakértő.

(5) A felügyelőbizottság elnökét az Országgyűlés kormánypárti képviselőcsoportjai jelölik.

(6) Az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz.

(7) Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni.

(8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása az Országgyűlés megbízatásának időtartamára szól, és az Országgyűlés megbízatásának megszűnéséig tart.

(9) A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Országgyűlés, illetve az őt megbízó miniszter hívhatja vissza.

(10) A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Országgyűlésnek, illetve az őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

11. Könyvvizsgáló

15. § Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak az MNB könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható.

MÁSODIK RÉSZ

AZ MNB FELADATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

III. Fejezet

Az MNB egyes alapvető feladatai

12. A monetáris politika

16. § Az MNB a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 18. §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

17. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

18. § Monetáris politikájának eszközeként az MNB:

a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a 146. §-ban foglalt korlátozással,

b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,

c) saját értékpapírokat bocsát ki,

d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg,

e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),

f) szabályozza a kötelező tartalékot és

g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

13. Kötelező jegybanki tartalék

19. § (1) Az MNB elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el az MNB-nél.

(2) Az MNB a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó tartalékráta-mértékeket össze kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után az MNB kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek.

20. § (1) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg.

(2) Az MNB elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.

14. Jegybanki alapkamat

21. § Az MNB irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. Az MNB elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg.

15. Árfolyamok

22. § (1) Az MNB külföldi pénznemek forintra és forintnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.

(2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány az MNB-vel egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik az MNB árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.

(3) Az MNB a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.

(4) Az árfolyam-politikát a Kormány és az MNB az Európai Unió tagállamai közös érdekű ügyeként kezeli.

16. Pénzkibocsátás

23. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki. Az MNB elnökének rendeletében megjelölt határnappal a forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket.

(2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig magyar hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni.

(3) Az MNB a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken magyar törvényes fizetőeszközre váltja. A hitelintézet és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (a továbbiakban: posta) a forgalomból az MNB által bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig magyar törvényes fizetőeszközre átváltja.

(4) Készpénzben teljesített fizetés esetén - ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is - 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet és a posta köteles.

(5) A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el, ide nem értve a 24. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező.

(7) Az MNB a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét - a (8) bekezdésben meghatározottak szerint - törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. Az MNB e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(8) Az MNB a hiányos, sérült bankjegyet akkor váltja át, ha a bankjegynek több mint 50%-át bemutatják. Az MNB térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a posta azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és az MNB-nek továbbítja bevonás és megsemmisítés céljából.

(9) A pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyekkel kapcsolatban, amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig az MNB, a hitelintézet és a posta visszatarthatja a bankjegyek ellenértékének térítését és jogosult a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani. Az MNB a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásáért díjat számíthat fel, kivéve, ha az átváltást kezdeményező személy - az eljáró hatóság által kiállított dokumentummal - igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás miatt következett be.

(10) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme - ide nem értve az MNB által kibocsátott emlékérmét -, továbbá az MNB által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga az MNB-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(11) Az MNB elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg

a) az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is,

b) a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszközre való átváltásának szabályait, ideértve a díjazás feltételeit is.

24. § (1) Az MNB ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, az MNB az eurobankjegyek és -érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja

a) a hamispénz-figyelő rendszerhez (CMS) való csatlakozás egyes feltételeiről szóló, 2001. november 8-i EKB/2001/11 európai központi banki határozat szerinti nemzeti készpénzszakértői központi,

b) az euro pénzhamisítás elleni védelméhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2001. június 28-i 1338/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) 3. cikk (1) bekezdésében az eurobankjegyekre és -érmékre vonatkozóan meghatározott,

c) a Tanácsi rendelet 4. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti nemzeti bankjegy szakértői központi, valamint

d) a Tanácsi rendelet 5. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti nemzeti érmeszakértői központi

feladatokat.

(2) Az MNB készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából - az adott büntetőeljárás jogerős befejezéséig - jogosult a hamisgyanús fizetőeszközök természetes személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárás lefolytatására jogosult szervek részére továbbítani. Ha az MNB vagy a (3) bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a fizetőeszköz nem hamis, az MNB a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását követően haladéktalanul törli.

(3) A hamisgyanús magyar és külföldi fizetőeszközöket - ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is - szakértői vizsgálat céljából az MNB részére meg kell küldeni, vagy az MNB által végzett szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából az MNB elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.

(4) A hamis magyar és külföldi fizetőeszközökért - ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is - nem jár térítés.

(5) Az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az általa fellelt, feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket - ideértve az euróban denominált fizetőeszközt is - az MNB-nek megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről az MNB elnökének rendeletében előírt módon és tartalommal az MNB részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(6) Az (5) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során az MNB elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja az MNB részére. Az MNB az ily módon tudomására jutott személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott időpontig kezelheti.

25. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.

26. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében az MNB elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Az euróutánzatokra - ideértve az euróérmékhez hasonló érmeket és zsetonokat is - vonatkozó előírásokat a szankciókra vonatkozó szabályok kivételével az euróérmékhez hasonló érmekről és zsetonokról szóló, 2004. december 6-i 2182/2004/EK tanácsi rendelet előírásainak figyelembevételével az MNB elnökének rendelete határozza meg.

17. Pénzforgalom és felvigyázás

27. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket az MNB jelöli ki.

(2) Az MNB elnöke a 171. § (2) bekezdésében meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását.

28. § (1) Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel az MNB elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet az MNB által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb az MNB engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.

(4) Az MNB 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva ellátja a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) végrehajtásából eredő feladatokat.

29. § Az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikke szerinti illetékes hatóságként az MNB látja el a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat.

18. Jegybanki információs rendszer

30. § (1) A 4. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához - ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását - az MNB jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek az MNB elnöke rendeletében vagy az MNB-nek a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben meghozott hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni.

(2) Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. Az így átadott egyedi statisztikai adatok kizárólag statisztikai célokra használhatók, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól elkülönülten kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során az MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - a miniszter véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.

(3) Az MNB nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait az Országgyűlés, a Kormány és a központi államigazgatási szervek felhívására rendelkezésükre bocsátja. Az MNB a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére, e szerv kérése alapján statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon átadja.

(4) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(5) Az MNB elnöke a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk köréről, a szolgáltatás módjáról és határidejéről szóló rendeletében - az MNB alapvető feladatainak ellátásához szükséges kutatási, elemzési, döntés-előkészítési tevékenységek elvégzése érdekében - előírhatja, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetek, az állami adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a Központi Statisztikai Hivatal, a cégbíróság, továbbá a központi költségvetésből finanszírozott családtámogatási és fogyatékossági, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási ellátásokra és támogatásokra vonatkozóan a kincstár a jegybanki információs rendszerbe történő információszolgáltatáshoz a kezelésükben lévő személyes adatot, adótitkot, banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, biztosítási titkot, pénztártitkot és egyedi statisztikai adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítsák, hogy az információkat ne lehessen az érintettekkel kapcsolatba hozni, annak érdekében, hogy a szervezetre vonatkozó bizalmas vagy a természetes személyre vonatkozó személyes jellegtől így megfosztott információkat szolgáltassanak az MNB részére. Az MNB elnöke rendeletében kijelöli az információkat szolgáltató szervezeteket.

(6) Az MNB elnöke rendeletében úgy is előírhatja az (5) bekezdésben írt információk bizalmas vagy személyes jellegtől való megfosztását, hogy az információkat az MNB által egyedileg az (5) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett rendelkezésére bocsátott kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal kell átadni. Az MNB a kódképzési módszer rendelkezésre bocsátását követően és az információszolgáltatást megelőzően a kódképzési módszert törli.

(7) Az MNB jogosult azonos kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kapcsolati kóddal a (5) bekezdésben írt információkat több szervezettől megkérni, és az így kapott információkat összekapcsolni. Az összekapcsolás nem terjedhet ki olyan adatállományra, amely az MNB saját kezelésében van.

(8) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles megtagadni az információk átadását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani azok bizalmas vagy személyes jellegétől. A megtagadást és annak indokát az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett köteles az MNB tudomására hozni az információszolgáltatásra előírt határidőben.

(9) Az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét és a kódképzés alapját az MNB úgy állapítja meg, hogy

a) a kódképzés alapját nem képezik olyan szervezetet vagy természetes személyt azonosító adatok, amelyek kezelésére az MNB jogosult, és

b) a kódképzés konkrét, egyedi módszere tartalmaz egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet.

(10) Az (5) és (6) bekezdés szerinti információszolgáltatás során az információt szolgáltató szervezet az információszolgáltatás előtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a járási szintnél pontosabban ne legyen megállapítható.

(11) Az MNB köteles az információk (5) és (6) bekezdés szerinti létrehozásával összefüggésben közvetlenül felmerülő, indokolt költségeket - részletes költségkimutatás alapján - az információt szolgáltató szervezeteknek az információszolgáltatást követően megtéríteni.

(12) Az (5) és (6) bekezdés alapján információszolgáltatásra kötelezett a kódképzés módszerét nem módosíthatja, és azt az anonim kapcsolati kód képzése után haladéktalanul, majd az anonim kapcsolati kódot az információszolgáltatást követően haladéktalanul törli.

(13) Az MNB az összekapcsolást követően az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul megszünteti és az anonim kapcsolati kódot törli.

(14) E § alkalmazásában anonim kapcsolati kód alatt az ugyanazon természetes személyre vagy szervezetre vonatkozó, természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatokból olyan, véletlenszerű elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor értendő, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a karaktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a természetes személyt vagy szervezetet azonosító adatok nem állíthatók helyre.

(15) A (2) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a 4. § (6) bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása és statisztikai módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a gazdasági és társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók.

IV. Fejezet

A rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető feladatok

19. A hitelkínálat figyelemmel kísérése

31. § (1) Az MNB a hitelkínálat kiegyensúlyozottságát érintő rendszerszintű kockázatok csökkentése vagy kialakulásának megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarországon hitel- és pénzkölcsönnyújtás tevékenységet végző vállalkozások hitelezési aktivitását. Az MNB rendszeresen értékeli a hitelezési ciklus állapotát.

(2) Az MNB figyelemmel kíséri továbbá a Magyarországon székhellyel rendelkező vállalkozásoknak az Európai Unió másik tagállamában vagy harmadik országban végzett hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységét.

20. A túlzott hitelkiáramlás megakadályozását szolgáló intézkedések

32. § (1) Amennyiben a hitelkiáramlásban olyan ingadozások következnek be, melyek következtében a gazdasági növekedés üteme jelentősen eltér a hosszú távú trendtől, vagy ezek bekövetkezése valószínűsíthető, továbbá amelyek következtében jelentős reálgazdasági veszteség valószínűsíthető, az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 171. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a túlzott hitelkiáramlás kockázatainak csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében.

(2) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében

a) a Magyarország területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység keretében természetes személlyel kötött szerződések tekintetében

aa) az ingatlan-, illetve gépjármű hitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára,

ab) a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére,

b) hitelintézetek és befektetési vállalkozások tekintetében a lakóingatlanok és kereskedelmi ingatlanok ágazatában jelentkező eszközbuborékok kezelését célzó kockázati súlyokra

vonatkozó szabályokat állapít meg.

(3) Az MNB elnöke a (2) bekezdés b) pontja szerinti rendeletében a külön jogszabályban meghatározott kockázati súlyokat lakóingatlanok esetében 35 és 150% közötti sávban kereskedelmi ingatlanok esetében 50 és 150% közötti sávban határozza meg, továbbá a 100 százaléknál alacsonyabb, kedvezményes kockázati súlyok alkalmazási feltételeire szigorúbb vonatkozó szabályokat állapít meg.

21. Az anticiklikus tőkepuffer

33. § (1) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 171. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján kibocsátott rendeletében szabályozza az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeit.

(2) Az anticiklikus tőkepuffer olyan, a Hpt. 76. § (1) bekezdése szerinti tőkekövetelményen felüli, elsődleges alapvető tőkeelemekben a rendszerkockázatok által indokolt időtartamig teljesítendő tőkekövetelmény, amelynek nagyságát az MNB által meghatározott anticiklikus tőkepuffer-ráta és a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázattal súlyozott kitettség érték szorzata határozza meg, és amelyet konszolidált szinten kell a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak teljesítenie.

(3) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az anticiklikus tőkepuffer meghatározásához negyedévente irányadó tőkepuffer-rátát állapít meg, a hitelállomány bruttó hazai termékre vetített százalékos értékének hosszú távú trendtől vett eltérésére, a hitelállomány változására, a hitelezési ciklus állapotára és a túlzott hitelkiáramlás fennálló hatásaira tekintettel. Az MNB az irányadó tőkepuffer-ráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertant közleményben teszi közzé.

(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó tőkepuffer-ráta, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembe vételével meghatározza és közzéteszi az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét. Az MNB az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét negyedévente felülvizsgálja. Az MNB a rendelet kihirdetésével egyidőben honlapján közzéteszi az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértéke meghatározásának indokait, a megállapítás során figyelembe vett szempontokat, így különösen a hitelciklus aktuális állapotát.

(5) Amennyiben az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértéke nő, az MNB elnökének (1) bekezdés szerinti rendeletét lehetőség szerint annak hatályba lépése előtt 12 hónappal kell kihirdetni. Amennyiben az anticiklikus tőkepuffer képzésére az MNB ennél rövidebb felkészülési időszakot határoz meg, akkor ennek indokait honlapján, közleményben teszi közzé.

(6) Amennyiben az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékének csökkentésére vagy elengedésére kerül sor, az MNB honlapján, közleményben teszi közzé azt az időtartamot, amely alatt várhatóan nem kerül sor anticiklikus tőkepuffer ráta mértékének növelésére. Ez a közlemény nem köti az MNB-t az anticiklikus tőkepuffer ráta mértékének felülvizsgálatában.

(7) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott intézménynek az Európai Unió másik tagállamában végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét legfeljebb 2,5 százalék mértékben határozza meg, az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében kötelezi a (2) bekezdésben meghatározott intézményt a tevékenysége végzésének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága által megállapított anticiklikus tőkepuffer képzésére, az adott tagállamban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott kitettség-értékre vetítve.

(8) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott intézménynek az Európai Unió másik tagállamában végzett tevékenységének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága az anticiklikus tőkepuffer-ráta mértékét 2,5 százalék feletti mértékben határozza meg, az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében a (2) bekezdésben meghatározott intézményt kötelezi

a) a hitelezési tevékenység végzésének helye szerinti tagállam erre kijelölt hatósága által megállapított, vagy

b) 2,5 százalékos

mértékű anticiklikus tőkepuffer megképzésére az adott tagállamban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott kitettség-értékre vetítve.

(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott intézménynek harmadik országban végzett tevékenységének helye szerinti állam erre kijelölt hatósága anticiklikus tőkepuffert vagy annak megfelelő tőkekövetelményt ír elő, az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében kötelezheti a (2) bekezdésben meghatározott intézményt anticiklikus tőkepuffer megképzésére az adott államban végzett tevékenységére megállapított kockázattal súlyozott kitettség-értékre vetítve.

22. A rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések

34. § (1) Amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az MNB elnöke a 171. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában meghatározott felhatalmazás alapján eljárva a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket határoz meg rendeletében a hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára. Az MNB elnökének rendelete a hitelintézetek egyedi kockázatai által indokolt mértékű jogszabályi követelményeken túl további előírásokat is meghatározhat, amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése vagy a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja.

(2) Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentése érdekében rendeletben szabályozza:

a) az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti lejárati összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,

b) az (1) bekezdésben meghatározott intézmények eszközei és forrásai közötti denominációs összhangot, beleértve a mérlegen kívüli tételeket is,

c) az (1) bekezdésben meghatározott intézményeknél a likviditás minimális szintjére vonatkozó rövidtávú likviditási fedezeti követelményeket.

23. A rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések

35. § (1) Az MNB meghatározza és évente felülvizsgálja a rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások (a továbbiakban: rendszerszinten jelentős intézmények) körét, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését. A rendszerszinten jelentős intézmények meghatározásának módszertanára vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

(2) Amennyiben a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján a 171. § (1) bekezdés k) pont kd) alpontja alapján kibocsátott rendeletében a fennálló tőkemegfelelési szabályokon felül rendszerkockázati tőkepuffert állapít meg. A rendszerkockázati tőkepuffer olyan, a Hpt. 76. § (1) bekezdése szerinti tőkekövetelményen felüli, elsődleges alapvető tőkeelemekben a rendszerkockázatok által indokolt alanyi körben és időtartamig teljesítendő tőkekövetelmény, amelynek nagyságát az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer ráta és a Hpt. 76. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázattal súlyozott kitettség érték szorzata határozza meg, és amelyet konszolidált szinten kell a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak teljesítenie. A rendszerkockázati tőkepuffer ráta mértéke legfeljebb 3 százalék.

24. A rendszerkockázat kezelésével kapcsolatos további feladatok

36. § Ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, az MNB a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat.

37. § Az MNB az Országos Betétbiztosítási Alapnak - kérésére, azt önállóan mérlegelve - sürgős, rendkívüli, a pénzügyi rendszer egészének stabilitását és a pénzforgalom zavartalanságát veszélyeztető esetben a monetáris finanszírozás 146. § szerinti tilalmának betartásával hitelt nyújthat, amelynek lejárata legfeljebb három hónap lehet.

38. § A 31-37. §-ban meghatározott feladatok ellátása nem veszélyeztetheti az MNB-nek a 4. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerében fennálló tagságából eredő feladatai ellátását.

V. Fejezet

Felügyeleti feladatok

39. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

d) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

h) a Tpt.,

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

l) a Bszt.,

m) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény (a továbbiakban: Batv.),

n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.),

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint

p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: Gfbt.),

q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,

r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

(2) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

(3) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben meghatározott felügyeleti feladatokat.

40. § (1) Az MNB a 39. § (3) bekezdésében meghatározott feladatai során ellátja a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(2) Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(3) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(4) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(5) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását és a 25a. cikk szerinti felügyeletét.

(6) Az MNB a 39. § (1) bekezdés m) pontjában meghatározott feladatai ellátása során ellátja a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 583/2010/EU bizottsági rendelet, valamint a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-jei 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását.

(7) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 32. cikke szerinti illetékes hatóságként a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(8) Az MNB - a 28. § (4) bekezdésében meghatározottak mellett - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 648/2012/EU rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a 648/2012/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(9) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2010. november 12.) (a továbbiakban: a 1031/2010/EU bizottsági rendelet) 43. cikke szerinti illetékes hatóságként a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkének végrehajtását.

41. § (1) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008 április 23-i. 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 15-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint

d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet

átültető tagállami jogszabályokba ütköző EGT-államon belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti eljárások során hozott döntések végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

42. § Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében

a) engedélykérelmeket és más beadványokat bírál el,

b) vezeti a 39. §-ban meghatározott törvények szerinti - az MNB feladatkörébe utalt - nyilvántartásokat,

c) ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerét és adatszolgáltatását,

d) ellenőrzi a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések és európai uniós jogi aktusok betartását és az MNB által hozott határozatok végrehajtását,

e) felügyeli a pénzügyi piacok működését a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján,

f) segíti az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működését, annak döntései előkészítését és végrehajtását,

g) piacfelügyeleti eljárást indít a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során észlelt a bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás ideértve a továbbiakban a 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikkében írt bennfentes kereskedelmet, piaci manipulációt, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja esetén,

h) együttműködik a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államainak pénzügyi felügyeleti hatóságaival,

i) teljesíti a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségeket,

j) teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államainak pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival,

k) közreműködik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint e szervezetek társadalombiztosítással való együttműködésének koordinálásában,

l) ellenőrzi a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartását,

m) a közraktározásról szóló törvény szerint együttműködik a közraktári felügyelettel az engedélyezési és ellenőrzési eljárások során,

n) ellenőrzi a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységét,

o) ellátja a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyeletet.

43. § (1) Az MNB nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé az MNB közreműködésével nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

(2) Az MNB a honlapján közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét és az engedély típusát,

b) azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,

c) a pénzügyi szervezetek és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok elérhetőségére mutató internetes hivatkozásokat,

d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,

e) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működésére, a tőkemegfelelési és a prudenciális előírások alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést.

(3) Az MNB által, a (2) bekezdés c)-e) pontja alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) Az MNB a (2) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

44. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során együttműködik a Gazdasági Versenyhivatallal és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(2) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köt, törvény rendelkezései szerint információkat cserél. Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján az MNB által a 4. § (9) bekezdése alapján ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(3) Az MNB részt vállal a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfeleinek tájékoztatásával, a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének, valamint a civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatásában.

(4) Az MNB a 4. § (8) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörének ellátása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.

HARMADIK RÉSZ

AZ MNB ELJÁRÁSAI

VI. Fejezet

A hatósági eljárások közös szabályai

45. § Az MNB hatóságként jár el

a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti felügyelet gyakorlása,

b) a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,

c) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése és ellenőrzése, továbbá

d) az e törvényben, az MNB elnöke rendeleteiben és az MNB határozataiban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése

során.

46. § Az MNB hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e törvényben és

a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint

b) az a) pontban nem említett eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § (1) Az MNB engedélyezési és ellenőrzési eljárásában ügyfél az,

a) akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit az MNB ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be, vagy

d) akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

(2) Az MNB a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet kérelmére kizárólag az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatja.

48. § (1) Az MNB a 45. § a) pontjában meghatározott tevékenységének részeként

a) engedélyezési eljárást,

b) ellenőrzési eljárást,

c) fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást és

d) piacfelügyeleti eljárást

folytat le.

(2) Az MNB a 39. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenységét helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásból származó adatok, az MNB részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével végzi.

(3) Az MNB a felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) Az MNB felhívására a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és az MNB rendelkezésére bocsátani.

(5) Az MNB az általa hivatalosan ismert tények alapján a 75. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

49. § (1) Az MNB hatósági eljárása során a Ket. 10. § (2) bekezdése, 29. § (3) bekezdés b) pontja, a 33/A. § és a 49. § nem alkalmazható.

(2) Az MNB hatósági eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól eltérően is meghatározhatja az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját.

(3) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

50. § (1) Az MNB hatósági eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Az MNB ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére az MNB a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit az MNB viseli.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani.

51. § (1) Az MNB hatósági eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(2) Az adatigénylés a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

52. § (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint, amelynek a kiszabása során az arányosság követelményét szem előtt kell tartani.

(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

53. § (1) Az MNB a hatósági eljárásban hozott döntéseivel kapcsolatban a honlapján közzéteszi

a) a határozat számát és tárgyát,

b) a hatósági eljárásban érintett - nem természetes személy - ügyfél nevét és székhelyét, és

c) a döntés rendelkező részét, ide nem értve jogerős döntés esetén a jogorvoslatról szóló tájékoztatást.

(2) Az MNB az (1) bekezdés szerinti közzététel során tisztség betöltését engedélyező határozat esetén az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a tisztségviselő családi- és utónevét is közzéteszi honlapján.

(3) Az MNB döntését nem teszi közzé, ha a közzététel a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan működését veszélyeztetné.

54. § (1) A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - az MNB részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj és az MNB által kiszabott bírság megfizetésének kivételével - az MNB eljárása során nem alkalmazhatók.

(2) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást.

55. § (1) Az MNB döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél az MNB határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól azzal, hogy a bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet, kérelmet a polgári perrendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Pp.) a közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint, harminc napon belül bírálja el.

(2) Az MNB mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kötelezi az MNB-t az eljárás lefolytatására.

56. § Az MNB-vel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha az MNB határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó MNB döntés kapcsán megindított közigazgatási perben hozott - az MNB-t marasztaló - ítélet jogerőre emelkedett.

57. § (1) Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint az MNB határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz,

b) a pénzügyi felügyeleti hatóság döntésének, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához.

(2) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak - az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak.

(3) Az MNB a hatósági eljárása során az e törvény, illetve a 39. §-ban meghatározott törvények alapján birtokába került személyes adatokat az adott személy utolsó engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb öt évig kezelheti.

(4) Az MNB az 51. §-ban meghatározott adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, illetve a bírósági eljárás - ideértve annak jogorvoslati szakaszait is - befejezéséig kezelheti.

(5) Az MNB jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőinek személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult az MNB, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

25. Elektronikus kapcsolattartás

58. § (1) Az 1. melléklet szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet (a továbbiakban együtt: elektronikus kapcsolattartásra kötelezett) és az MNB közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.

(2) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(3) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(4) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(5) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(6) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez.

VII. Fejezet

Egyes hatósági eljárások

26. Engedélyezési eljárás

59. § (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat az MNB elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt az MNB-vel.

(3) Az engedélyezési eljárás során az MNB a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint - szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is - meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(4) A 39. § (1) bekezdés a), c), f), h), i), k), l), m) és n) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

60. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén az MNB a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) Az MNB előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint a 61. § (6) bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.

(3) Ha az MNB a kérelmezőt hiánypótlásra, a kérelem módosítására vagy kiegészítésére hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

61. § (1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló, valamint a 45. § b) pontban meghatározott eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(5) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, az MNB a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(6) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, az MNB a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.

(7) Az MNB a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

27. Ellenőrzési eljárás

62. § (1) Az MNB ellenőrzési jogköre

a) e törvény,

b) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, és

c) az MNB elnöke rendelete

megtartásának, valamint az MNB hatósági határozataiban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére terjed ki.

(2) Az MNB ellenőrzése a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint az MNB által hivatalból lefolytatott hatósági ellenőrzési eljárást (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás) foglalja magába.

63. § (1) Az ellenőrzési eljárásban a Ket. 29. § (3)-(12) bekezdését, 70. §-át, a 93. §-át, 94. §-át és 94/A. §-át nem kell alkalmazni.

(2) Az MNB az ügyfél kérelmére nem folytat le hatósági ellenőrzési eljárást.

(3) Az adatszolgáltatásból származó adatokat az MNB folyamatosan ellenőrzi, az ellenőrzésről az ügyfelet nem értesíti.

64. § (1) Az ellenőrzési eljárás során az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynél és szervezetnél

a) átfogó vizsgálatot,

b) célvizsgálatot és

c) több személynél és szervezetnél témavizsgálatot

végez.

(2) Az MNB a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.

(3) Az MNB

a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi értéktárnál legalább kétévente,

b) központi szerződő félnél legalább évente,

c) banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévenként,

d) szövetkezeti hitelintézetnél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealapkezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél és tőzsdénél legalább ötévenként

átfogó vizsgálatot folytat le.

(4) Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot végezni. A pénzügyi csoport vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is (a továbbiakban: csoportvizsgálat).

(5) Az átfogó vizsgálat részeként az MNB helyszíni ellenőrzést is tart.

(6) Az MNB a csoportvizsgálat keretében valamennyi csoporttagnál tarthat helyszíni ellenőrzést.

(7) Az MNB az ellenőrzési eljárásban tartott helyszíni ellenőrzésről külön jegyzőkönyvet vagy egyszerűsített jegyzőkönyvet nem készít, az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait a 69. § (1) bekezdése szerinti vizsgálati jelentésben és csoportvizsgálati jelentésben rögzíti.

(8) Az MNB az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

65. § (1) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(2) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.

66. § Az MNB csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. Az MNB ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.

67. § (1) Az ellenőrzési eljárás alá vont személyt, szervezetet és a pénzügyi csoport irányító tagját az MNB az ellenőrzési eljárás lefolytatásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - írásban értesíti, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(2) Helyszíni ellenőrzést magában foglaló ellenőrzési eljárásban a helyszíni ellenőrzés tartására vonatkozó értesítésre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

(3) Az MNB a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül.

(4) A helyszíni ellenőrzést végző személy köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni.

(5) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügyletkötést végezhet.

(6) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat az MNB-nek megküldeni.

(7) Az MNB valamely eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.

(8) Az MNB jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(9) Az ügyfél iratbetekintési joga - a Ket. 69. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül - abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

68. § (1) Az MNB jogosult az ellenőrzés során próbaügyletet kötni. A próbaügylet körében ellenőrizhető ügylet legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig, fizetési megbízás vagy bankjegyek és érmék átváltására irányuló próbaügylet esetén az átváltandó bankjegyek és érmék átvételéig tarthat.

(2) Az MNB a próbaügylethez közreműködőt vehet igénybe. Az MNB a közreműködő személyt megbízólevéllel látja el. A közreműködő személyt titoktartási kötelezettség terheli.

(3) Próbaügylet esetén az MNB ellenőrzést végző alkalmazottja vagy a közreműködő ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet befejezésekor igazolja. Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött szervezet és az ellenőrzést végző személy, illetve a közreműködő személy köteles minden, a próba ügylet keretében átvett összeget visszatéríteni.

69. § (1) Az MNB az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő hat hónapon belül, témavizsgálat esetében kilenc hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli. A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés elkészítésére és közlésére nyitva álló határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés tartalmazza

a) a hatóság megnevezését, a vizsgálatvezető nevét, a vizsgálat tárgyát és az ügyiratszámot,

b) a vizsgált személy nevét és lakcímét, szervezet esetében nevét és székhelyét, a vizsgált személy vagy szervezet eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét,

c) az eljárási cselekményben érintett személy vagy szervezet jogaira és kötelességeire való figyelmeztetést,

d) az MNB-nek az ellenőrzési eljárás során tett megállapításait és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, és

e) a megállapítások értékelését.

(3) A csoportvizsgálati jelentés magában foglalja az MNB-nek a pénzügyi csoport egészére és - csoporttagonként elkülönítve - az összes csoporttag egyedi alapú vizsgálatára vonatkozó megállapításait.

(4) Az ellenőrzési eljárás alá vont személy és szervezet a vizsgálati jelentésre és a csoportvizsgálati jelentésre - annak kézhezvételétől számított húsz napon belül - írásban észrevételt tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, az MNB ennél rövidebb határidőt is előírhat.

70. § (1) Az MNB a 69. § (4) bekezdése alapján megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől számított hatvan napon belül hoz döntést. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az MNB a vizsgálatot lezáró döntését a vizsgálati jelentésben foglalt megállapítások, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, hivatalosan ismert és köztudomású tények alapján hozza meg.

(2) A 67. § (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló ellenőrzési eljárást - és a 69. § (4) bekezdésében meghatározott határidőnél rövidebb határidő előírását az MNB az (1) bekezdés szerinti döntésében megindokolja.

71. § Ha a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut az MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés és a csoportvizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a 70. § (1) bekezdése szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a 69. § (4) bekezdését kell alkalmazni, az MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt pedig az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani.

72. § Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, vagy valamely, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet prudens működését, az MNB ellenőrzési eljárása során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt rendelhet ki.

73. § A 39. §-ban meghatározott törvények alapján az MNB ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi hatóság kérésére is lefolytathat.

74. § (1) Az MNB eljárásában a döntés meghozataláig terjedő időtartamra a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható végzésben

a) a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében, a késedelemmel járó jelentős vagy helyrehozhatatlan kár veszélye miatt - halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja szerinti végzését soron kívül hozza meg.

75. § (1) Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokban vagy az MNB hatósági határozatában meghatározott kötelezettségek megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik -

a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén - a c) pontban foglalt eltéréssel - a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot szab ki,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személlyel, szervezettel szemben a következő intézkedéseket alkalmazza:

ba) felhívja az előírások pontos, határidőben történő betartására,

bb) határidő tűzésével kötelezi a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére,

bc) kötelezi intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására, akár a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett,

bd) előírja rendkívüli, illetve visszamenőleges adatszolgáltatás teljesítését,

be) elrendeli a forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által fogalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre beváltható bankjegyről és érméről engedély nélkül készített utánzatok megsemmisítését,

bf) bírságot szab ki,

bg) fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez,

  Vissza az oldal tetejére