Időállapot: közlönyállapot (2013.XII.30.)

2013. évi CCLII. törvény

egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról * 

I. Fejezet

Egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosítása

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében]

b) a szolgáltatást igénybe vevő hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 2. pont],”

[a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).]

(2) Az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

közeli hozzátartozó:)

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),”

(3) Az Szt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen kiskorú vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a kérelmet vagy indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő.”

(4) Az Szt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § Ha a jogosult kiskorú vagy cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a 95-100. §-ban szabályozott, jogi következményekkel járó cselekmények és jognyilatkozatok tekintetében a hozzátartozóra vonatkozó rendelkezéseket a törvényes képviselőre kell alkalmazni.”

(5) Az Szt.

a) 4. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában az „örökbe fogadott” szövegrész helyébe az „örökbe fogadott, mostoha-” szöveg,

b) 18. § l) pont la) alpontjában és 24. § (4) bekezdésében a „közüzemi” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,

c) 41. § (1) bekezdésében az „- a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe az „a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont]” szöveg,

d) 99/D. § (2) bekezdésében a „Ptk. 15/A. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 2:22. § (1) bekezdése” szöveg,

e) 119/A. § (1) bekezdésében a „hozzátartozójától [Ptk. 685. § b) pontja]” szövegrész helyébe a „hozzátartozójától [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont]” szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont md) alpontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

2. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

a) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú,”

(2) A Gyvt. 5. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

f) a gyermek tartására köteles személy: a Ptk.-ban meghatározott feltételek és sorrend szerint a szülő, más felmenő egyenesági rokon, a nagykorú testvér, a szülő házastársa,”

(3) A Gyvt. 5. §-a a következő ny) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

ny) nevelőszülő: a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő,”

(4) A Gyvt. 5. §-a a következő sz) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

sz) családbafogadó gyám: az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el,”

(5) A Gyvt. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen kiskorú és cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy a kérelmét törvényes képviselőjének hozzájárulásával terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában - a tényállás tisztázása mellett - a gyámhatóság dönt.”

(6) A Gyvt. 54. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)

b) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt,”

(7) A Gyvt. a 62. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„Az örökbefogadás előkészítésével kapcsolatos feladatok”

(8) A Gyvt. 62. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett)

c) figyelemmel kíséri az örökbe fogadni szándékozó személyhez kötelező gondozásba kihelyezett gyermek beilleszkedését, ellátását, gondozását és tapasztalatairól írásban tájékoztatja a gyámhatóságot.”

(9) A Gyvt. a következő 62/A. és 62/B. §-sal egészül ki:

„62/A. § A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a titkos örökbefogadás előkészítése érdekében

a) - a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság 82. § (5) bekezdése szerinti véleménye figyelembevételével - kiválasztja a gyermek számára a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadó szülőt,

b) felkészíti a gyermeket, a gyermek gondozási helyét és az örökbe fogadni szándékozó személyt az örökbefogadásra,

c) segíti a szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, ennek érdekében javaslatot tesz a gyermek örökbefogadó szülőhöz történő kötelező gondozásba történő kihelyezésére és figyelemmel kíséri azt,

d) javaslatot tesz az örökbefogadás engedélyezésére.

62/B. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a nyílt örökbefogadás elősegítése érdekében a 69/A. §-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. A szolgáltatást igénybe vevővel a 69/D. §-ban foglaltak szerint megállapodást kell kötni.

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megállapodást köt azzal a vér szerinti szülővel és örökbe fogadni szándékozó személlyel, akik a megállapodás megkötése előtt már ismerik egymást és együtt kérik a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatást.

(3) Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a 69/D. § (3) bekezdésben meghatározott okokról szerez tudomást, öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhatóságot.”

(10) A Gyvt. a következő alcímmel, valamint 62/C. és 62/D. §-sal egészül ki:

Az örökbefogadás utánkövetésével kapcsolatos feladatok

62/C. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhatóság határozata alapján az általa előkészített és - az örökbefogadó szülő kérelmére - a 69/A. § (1) bekezdése szerinti közhasznú szervezet által előkészített, jogerősen lezárult örökbefogadást utánköveti, és a Magyarországon élő, magyar vagy külföldi állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára az örökbefogadás utánkövetése keretében a (4) bekezdés szerinti szolgáltatást nyújtja.

(2) Az örökbefogadást a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhatóság által meghatározott időpontig, de legfeljebb öt évig követi után.

(3) Az örökbefogadás utánkövetésére első alkalommal az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követő két hónapon belül, azt követően pedig - a rokoni, házastársi örökbefogadás kivételével - az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követő egy év múlva kerül sor. Az örökbe fogadó szülő kérelmére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat további négy évig biztosíthatja az örökbefogadás utánkövetését.

(4) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata az örökbefogadás utánkövetése keretében

a) a gyermek örökbefogadó családjába és új környezetébe történő beilleszkedésének figyelemmel kísérése, és

b) a gyermek örökbefogadó családjában történő nevelésének személyes tanácsadással történő segítése.

(5) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az utánkövetés megtörténtéről és annak tapasztalatairól tájékoztatja az örökbefogadást engedélyező gyámhatóságot.

62/D. § (1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személyek, az örökbefogadó családok és az örökbefogadottak számára klubot, segítő csoportot működtethet.

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a vér szerinti szülő számára, annak kérelmére az örökbefogadást követően - az örökbefogadás utánkövetésének 62/C. § szerinti szolgáltatásaiba nem tartozó - segítséget nyújt.”

(11) A Gyvt. a következő alcímmel és 62/E. §-sal egészül ki:

A törvényes képviselői feladatok ellátásának segítése és más szolgáltatási, szervezési feladatok

62/E. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a Ptk. 4:177. § szerinti, a gyámhatósági eljárásban a családjában élő vagy a nevelésbe vett gyermek érdekére tekintettel elrendelt vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén - a szülők egymással, illetve a gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében - közvetítőt biztosít. A közvetítő a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat székhelyén támogatott közvetítői eljárás keretében nyújt szolgáltatást az érintett szülő és gyermek számára.”

(12) A Gyvt. 66/D. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha)

b) a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte vagy számára a gyámhatóság támogatót rendelt ki,”

(13) A Gyvt. VIII/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A közhasznú szervezet nyílt örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadást utánkövető tevékenysége”

(14) A Gyvt. 69/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közhasznú szervezet az örökbe fogadó szülő, az örökbe fogadott gyermek vagy a vér szerinti szülő számára, kérelmükre - az örökbefogadás utánkövetésének 69/F. § szerinti szolgáltatásaiba nem tartozó - örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatásokat biztosíthat, elősegítheti az ellátásokhoz való hozzájutást.”

(15) A Gyvt. 69/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közhasznú szervezet az örökbe fogadni szándékozó személyek, az örökbefogadó családok és az örökbefogadottak számára klubot, segítő csoportot működtethet.”

(16) A Gyvt. 69/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közhasznú szervezet a 69/A. § (2) bekezdés e) pontja és a 69/A. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatást önállóan, valamint az örökbefogadásnak az általa vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által biztosított utánkövetése mellett is nyújthatja.”

(17) A Gyvt. 69/D. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A közhasznú szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - azzal a vér szerinti szülővel és örökbe fogadni szándékozó személlyel, akik már ismerik egymást és együtt kérik a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatást

a) megállapodást köt, vagy

b) - ha a megállapodás megkötésére nem kerül sor - tájékoztatást nyújt, hogy a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál is igénybe vehető.

(1b) Ha a közhasznú szervezet a (3) bekezdésben meghatározott okokról szerez tudomást, öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhatóságot.”

(18) A Gyvt. VIII/A. Fejezete a következő alcímmel és 69/F-69/H. §-sal egészül ki:

Az örökbefogadás utánkövetése

69/F. § (1) A közhasznú szervezet - az örökbe fogadó szülő kérelmére, a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint -

a) az általa előkészített és jogerősen lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végez, és

b) a más közhasznú szervezet vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által előkészített, jogerősen lezárult örökbefogadást követően utánkövetést végezhet.

(2) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetésére vonatkozó tevékenységét a 62/C. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint végzi.

69/G. § (1) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése körébe tartozó szolgáltatást kizárólag Magyarországon élő, magyar állampolgárságú örökbe fogadó szülő és örökbe fogadott gyermek számára nyújthat.

(2) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése körébe tartozó szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől szolgáltatási díjat nem kérhet, más költségek viselésére a szolgáltatás igénybe vevőjét nem kötelezheti és tőle díjazást nem fogadhat el.

(3) A közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetését a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenysége mellett vagy önálló szolgáltatásként is nyújthatja.

69/H. § (1) Az örökbefogadás utánkövetése az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységét és működési engedélyezését szabályozó kormányrendeletben meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenység.

(2) A működési engedély kiadásáról a szolgáltató kérelmére a működést engedélyező szerv dönt.

(3) A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak.

(4) Ha a működést engedélyező szerv a közhasznú szervezet által nyújtott utánkövetés során az örökbe fogadott gyermek vagy az örökbe fogadó szülő súlyos jog- vagy érdeksérelmét észleli, az örökbefogadás utánkövetésére irányuló szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a működési engedélyt visszavonja.

(5) A működést engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek kiadásának, visszavonásának, az örökbefogadás utánkövetésére irányuló szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése felfüggesztésének a minisztérium hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történő közzétételéről.”

(19) A Gyvt. 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A gyámhatóság - a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel - a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának meghallgatásával, a nevelésbe vétel egyidejű megszüntetése mellett a Ptk. 4:187-189. §-ában foglaltaknak megfelelően hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, a szülő által megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a nevelésbe vétel megszüntetése és a családbafogadás a gyermek érdekében áll. ”

(20) A Gyvt. 102. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„A hivatásos gondnok”

(21) A Gyvt. 102. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A hivatásos gondnok a Kormány által kijelölt szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha hivatásos gondnokul a Ptk. 2:31. § (5) bekezdése alapján mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendel ki a gyámhatóság. ”

(22) A Gyvt. 102. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hivatásos gondnok egyidejűleg 30 gondnokolt érdekében járhat el, kivéve ha

a) az adott gondnokoltak igényeinek figyelembevétele alapján a gondnoki feladatok ellátását legfeljebb 35 gondnokolt egyidejű ellátása nem veszélyezteti, vagy

b) a hivatásos gondnoki feladatokat kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy látja el.

(1b) Az (1a) bekezdés b) pontjában meghatározott személy egyidejűleg legfeljebb 45 gondnokolt érdekében járhat el.

(1c) Ha a hivatásos gondnok hivatásos támogatói feladatokat is ellát, a gondnokoltjainak és támogatott személyeinek száma együttesen sem haladhatja meg az (1a) és (1b) bekezdésben foglalt létszámot.

(1d) Ha a hivatásos gondnok tevékenységét munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el, díjazását úgy kell megállapítani, hogy annak összege gondnokoltanként - a gondnoki feladatok mértéke alapján - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 10%-át elérje.”

(23) A Gyvt. 102. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.”

(24) A Gyvt. a következő 103. §-sal egészül ki:

„103. § (1) Ha a hivatásos gondnoki feladatok ellátására munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében kerül sor, a hivatásos gondnoki feladatokat ellátni kívánó személy a jelentkezéskor hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(2) Indokolt esetben a hivatásos gondnokot foglalkoztató szerv vezetője (a továbbiakban: vezető) írásban felszólíthatja a hivatásos gondnokot, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(3) Ha a hivatásos gondnok igazolja, hogy büntetlen előéletű, a vezető az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos gondnok részére megtéríti.

(4) A vezető a büntetlen előélet igazolása céljából kezeli

a) a hivatásos gondnoki feladatok ellátására jelentkező személy, és

b) a hivatásos gondnok

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a vezető a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése esetén - a jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli.”

(25) A Gyvt. 132. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyermek és hozzátartozói közötti kapcsolattartás szabályozása vagy annak végrehajtása iránti eljárásban felmerülő konfliktus megoldására a gyámhatóság kezdeményezheti vagy a gyermek érdekében elrendelheti a konfliktusnak - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint lefolytatott - közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás keretében történő rendezését.”

(26) A Gyvt. 133/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhatósági eljárás költségeit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben és a nevelésbe vett gyermek érdekében elrendelt közvetítés esetében az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli.”

(27) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A gyermek érdekében a gyámhatóság által elrendelt vagy a kérelemre biztosított közvetítés esetén a szülők

a) az általuk választott közvetítő által meghatározott díjat maguk térítik meg,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által biztosított támogatott közvetítői eljárás igénybevétele esetén - a (3b) bekezdésben foglalt kivétellel - a közvetítői eljárás díjaként alkalmanként a kötelező legkisebb munkabér 3%-ának megfelelő összeget fizetik meg, amely alól költségmentességet kérhetnek.

(3b) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő szülő ingyenesen jogosult a támogatott közvetítői eljárás igénybevételére.”

(28) A Gyvt. 135. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhatóság kezeli)

c) az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat,”

(29) A Gyvt. 135/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése érdekében kezelheti az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat.”

(30) A Gyvt. 135/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységét és működési engedélyezését szabályozó kormányrendeletben meghatározott formában évente adatot szolgáltat a szolgáltatást engedélyező szervnek - a közhasznú szervezet tevékenységének ellenőrzése céljából -

a) személyazonosításra alkalmatlan módon az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról,

c) az (1a) bekezdésben foglaltakról.”

(31) A Gyvt. a következő 135/C. §-sal egészül ki:

„135/C. § A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet és a gyámhatóság az örökbefogadás utánkövetése érdekében a 135. § (5) bekezdés c) pontjában és a 135/A. § (1a) bekezdésében meghatározott adatokat egymásnak átadhatják.”

(32) A Gyvt. 141. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője nyilvántartást vezet)

f) az örökbefogadás utánkövetéséről a 135. § (5) bekezdés c) pontjában meghatározott adattartalommal.”

(33) A Gyvt. 141/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet - az örökbefogadás utánkövetése céljából - a 135/A. § (1a) bekezdésében meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet.”

(34) A Gyvt. a következő 161/Z. §-sal egészül ki:

„161/Z. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 62. § (3) bekezdés c) pontját, 62/A-62/D. §-át, 69/A. § (3) és (4) bekezdését, 69/B. § (1a) bekezdését, 69/D. § (1a) és (1b) bekezdését, valamint 69/F-69/H. §-át a 2014. március 15-e után indult örökbefogadási eljárásokra kell alkalmazni, beleértve az örökbefogadás előtti eljárást is.

(2) E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 62/E. §-át a 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A 2014. március 15-én hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek alkalmazásának és díjazásának 2015. január 1-jéig kell megfelelnie az e törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 102. §-ának.”

(35) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

j) az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző magánszervezetek tevékenységét és működésük engedélyezését, továbbá a szolgáltatást engedélyező szerv kijelölését,

k) a gyermekvédelmi közvetítői eljárás és a támogatott közvetítői eljárás elrendelésének és alkalmazásának szabályait,”

(36) A Gyvt.

1. 4. § (3) bekezdésében az „az eseti gondnok” szövegrész helyébe az „a gyám” szöveg,

2. 13. § (1) bekezdés d) pontjában a „Csjt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályainak” szöveg,

3. 19. § (1) bekezdés c) pontjában az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az e törvényben és más jogszabályban” szöveg,

4. 19. § (4) bekezdés f) pontjában a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályai” szöveg,

5. 43. § (4) bekezdésében és 49. § (2) bekezdésében a „cselekvőképes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló” szöveg,

6. 62. § (2) bekezdésében a „rendszeres” szövegrész helyébe a „folyamatos” szöveg,

7. 64. § b) pontjában, 66. § (3) bekezdés a) pontjában, 141. § (1) bekezdés d) pontjában az „eseti gondnoki” szövegrész helyébe az „eseti gyámi” szöveg,

8. 68/B. § (5) bekezdésében, 68/C. § (2)-(4) bekezdésében az „eseti gondnok” szövegrész helyébe az „eseti gyám” szöveg,

9. 68/C. § (1) bekezdésében, 87. § (4) és (5) bekezdésében az „eseti gondnokot” szövegrész helyébe az „eseti gyámot” szöveg,

10. 68/C. § (3) bekezdésében az „eseti gondnoktól” szövegrész helyébe az „eseti gyámtól” szöveg,

11. 69/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „cselekvőképességet kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság” szöveg,

12. 80. § (4) bekezdésében a „Csjt. 48/A. §-ában” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:124. §-ában” szöveg,

13. 81. § (1) bekezdésében a „Csjt. 48. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:126. § (1) bekezdése” szöveg,

14. 85. § (1) bekezdésében a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

15. 87. § (4) bekezdés a) pontjában a „Csjt. szabályai” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályai” szöveg,

16. 89. § (1) bekezdésében a „vagyonkezelő eseti gondnokot” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő eseti gyámot” szöveg,

17. 89. § (2) bekezdésében a „vagyonkezelő eseti gondnok” szövegrész helyébe a „vagyonkezelő eseti gyám” szöveg,

18. 128. § (1) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes személyt” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személyt” szöveg,

19. 133/A. § (6) és (11) bekezdésében az „eseti gondnok” szövegrész helyébe az „eseti gondnok, eseti gyám” szöveg,

20. 135. § (5) bekezdésében a „gyermek örökbefogadásának elősegítése” szövegrész helyébe a „gyermek örökbefogadásának elősegítése, utánkövetése” szöveg,

21. 135. § (5) bekezdés b) pontjában, 135. § (8) bekezdés b) pontjában, 135. § (9) bekezdés b) pontjában, 135/A. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában, 141/B. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „Csjt. 47. §-a” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:121. §-a” szöveg,

22. 135. § (9) bekezdés a) pontjában, 141/D. § (1) bekezdésében a „Csjt. 49. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 4:129. § (2) bekezdése” szöveg,

23. 136. § (5) bekezdésében az „őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő” szövegrész helyébe az „őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője” szöveg,

24. 136/A. § (1) bekezdésében a „más törvényes képviselője” szövegrész helyébe a „törvényes képviselője” szöveg,

25. 141/B. § (4) bekezdésében az „elősegítő” szövegrész helyébe az „elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző” szöveg,

26. 152. § (1) bekezdésében a „Csjt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szöveg,

27. 152. § (2) bekezdésében a „Csjt. rendelkezése” szövegrész helyébe a „Ptk. családjogra irányadó szabályai” szöveg

lép.

(37) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 5. § s) pont sd) alpontjában a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

b) IX. Fejezete,

c) 102. § (5) bekezdés c) pontja.

3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

3. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felelősség megállapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felelősség abban az esetben is fennáll, ha a nyugellátásra jogosultnak kára nincs.”

(2) A Tny.

a) 79. § (2) bekezdés d) pontjában a „gyám, eseti gondnok” szövegrész helyébe a „gyermekvédelmi gyám vagy a gyermek vagyonának kezelésére a gyámhatóság által feljogosított személy” szöveg,

b) 89. § (3) bekezdés b) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg

lép.

4. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

4. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27. §-ában a „személyhez fűződő jogok” szövegrész helyébe a „személyiségi jogok” szöveg lép.

5. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

5. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.)

a) 2. § (3) bekezdés g) pontjában, 3. § (4) bekezdésében és 4. § (6) bekezdés a) pontjában az „önkéntes által okozott kár megtérítésére” szövegrész helyébe az „önkéntes által okozott kár megtérítésére, illetve az önkéntes által elkövetett személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére” szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében a „szolgáltatás során okozott kár megtérítésére” szövegrész helyébe a „szolgáltatás során okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére” szöveg,

c) 5. § (1) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy” szövegrész helyébe a „cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy” szöveg,

d) 5. § (2) bekezdésében, 6. § (5) bekezdés a) pontjában, 7. § (4) bekezdésében és 8. § (1) bekezdés d) pontjában a „korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes” szövegrész helyébe a „cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes” szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében a „Korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „A korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy” szöveg,

f) 7. § (3) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes önkéntes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntes” szöveg,

g) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „korlátozottan cselekvőképes és kiskorúsága miatt cselekvőképtelen önkéntes” szövegrész helyébe a „kiskorú önkéntes és a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott önkéntes” szöveg,

h) 1. melléklet 5.3. pontjában a „korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntest” szövegrész helyébe az „a cselekvőképességében a közérdekű önkéntes tevékenység tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú önkéntest” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Köt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál” szövegrész.

6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

6. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (6) bekezdés b) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg lép.

II. Fejezet

Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint sporttevékenységgel összefüggő törvények módosítása

7. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

7. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. §-ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy esetükben

a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 6:130. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap,

b) a pénztartozás teljesítésére szerződésben kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis.”

(2) Az Ebtv. 31. § (9) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-a alapján üzleti titoknak nem minősülő” szövegrész helyébe az „a Ptk. szerint üzleti titoknak nem minősülő” szöveg lép.

8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

8. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

t) cselekvőképtelen: az a személy, akit a bíróság a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett, továbbá a tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú és a cselekvőképtelen állapotban lévő személy;”

(2) Az Eütv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá cselekvőképtelen beteg esetén - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget - a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a törvényes képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú beteg esetén a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes képviselőt kell értesíteni. Amennyiben a betegnek a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van és annak feltüntetését az egészségügyi dokumentációban kérte, a gyógyintézet elhagyásának tényéről a támogatót értesíteni kell.”

(3) Az Eütv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Cselekvőképtelen beteg esetén - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő beteget - az (1) bekezdés szerinti jog a törvényes képviselő egyetértésével gyakorolható.”

(4) Az Eütv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.”

(5) Az Eütv. 13. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani kell támogatója jelenlétét.”

(6) Az Eütv. 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója van, a beteg kérelmére biztosítani kell, hogy a támogató - a 27. §-ban foglaltak betartásával - a beleegyezés megadása során jelen lehessen, azzal kapcsolatban a beteggel egyeztethessen.”

(7) Az Eütv. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a (2) bekezdés szerinti személy gyakorolja.”

(8) Az Eütv. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (4) bekezdés rendelkezéseit

a) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg törvényes képviselője és

b) az a) pontban meghatározott beteg által a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy

nyilatkozatára is alkalmazni kell.”

(9) Az Eütv. 21. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Cselekvőképtelen beteg, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (2) bekezdése szerinti ellátás nem utasítható vissza.

(2) Ha cselekvőképtelen beteg, továbbá korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg esetén a 20. § (3) bekezdése szerinti ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.”

(10) Az Eütv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Cselekvőképtelen beteg dokumentációjába való betekintési jog a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyt, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy dokumentációjába való betekintési jog a beteget, a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint megnevezett személyt, ilyen személy hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.”

(11) Az Eütv. 112. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az,)

j) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,”

(12) Az Eütv. 113/A. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - törli azt a személyt]

a) akit a bíróság bármely ügycsoport tekintetében cselekvőképességet részlegesen korlátozó vagy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett,”

(13) Az Eütv. 134. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a beteg cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott, a kezelőorvos a 16. §-ban foglalt személyeket is tájékoztatja.”

(14) Az Eütv. 136. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni)

b) cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, valamint - ha a beteg kéri - a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogató nevét, lakcímét, elérhetőségét, továbbá kiskorú, illetve a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt álló beteg esetében a törvényes képviselő nevét, lakcímét, elérhetőségét,”

(15) Az Eütv. 159. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Kutatás cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében, valamint valamely vagyoni jellegű ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott személyen kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén végezhető:

a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek;

b) a kutatástól várt eredmény közvetlenül szolgálhatja a kutatás alanyának egészségét;

c) a kutatás nem folytatható hasonló hatékonysággal cselekvőképes személyen;

d) a 16. § (1) és (2) bekezdése szerinti személy, illetve korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott személy esetén a kutatási alany - figyelemmel a 16. § (5) bekezdésében foglaltakra is - a beleegyezését adta.”

(16) Az Eütv. 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel egészségügyi indokból az érintett személy írásbeli kérelme alapján

a) tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és

b) tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott,

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött korlátozottan cselekvőképes kiskorú, valamint

d) a 187/B. § szerinti esetben a cselekvőképtelen - ide nem értve a cselekvőképtelen állapotban lévő személyt -

személynél végezhető el.

(1a) A művi meddővé tétel az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy kérelmére családtervezési célból 40. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el.”

(17) Az Eütv. 187. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a beavatkozás az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt személy művi meddővé tételére irányul, a (2) és (3) bekezdés szerinti tájékoztatás az érintett számára a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó ok jellegének figyelembevételével, az érintett személy által értelmezhető módon történik.”

(18) Az Eütv. 187/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A 187. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy kérelmező egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel iránti kérelmének érvényességéhez a törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.

(1a) A 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelmének érvényességéhez - amennyiben a beavatkozást nem egészségügyi indokból kéri - a gyámhatóság hozzájárulása és

a) törvényes képviselője vagy

b) a 16. § (1) bekezdés a) pontja alapján megnevezett személy

hozzájárulása szükséges.”

(19) Az Eütv. 187/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyámhatóság a hozzájárulás megadása előtt vizsgálja, hogy a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy kérelme akaratával egyező-e, így különösen azt, hogy az érintett és törvényes képviselője között fennáll-e érdekellentét, továbbá azt, hogy az érintett tisztában van-e a döntése következményeivel.”

(20) Az Eütv. 244. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„244. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás keretében végzett ellátás során okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi szolgáltató tartozik felelősséggel, illetve helytállással. Ha a törvény alapján az egészségügyi dolgozó a saját nevében és felelősségére nyújtott egészségügyi szolgáltatást, az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben okozott kárért és személyiségi jogsértésért az egészségügyi dolgozó tartozik felelősséggel, illetve helytállással.

(2) Az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kárigényekre, illetve a személyiségi jogsértések esetén követelhető igényekre a Ptk.-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint a személyiségi jogok megsértésének szankcióira vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(21) Az Eütv.

a) 24. § (5) bekezdésében a „magántitok-védelméhez való jogát” szövegrész helyébe a „magántitokhoz való jogát”,

b) 113/A. § (1a) bekezdésében a „b)-d) pontjai” szövegrész helyébe az „a)-d) pontja”,

c) 164. § (2) bekezdésében a „kártérítés fedezetére” szövegrész helyébe a „kártérítés és sérelemdíj fedezetére”,

d) 187/A. § (3) bekezdésében az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy”,

e) 187/A. § (6) bekezdésében az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy” és az „a 187. § (3) és (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 187. § (3) bekezdése”,

f) 187/A. § (7) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „az (1a) bekezdés” és az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy”,

g) 187/A. § (8) bekezdésében az „a korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe az „a 187. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy”, az „az (1)-(6) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a)-(6) bekezdésben” és az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1a) bekezdés”,

h) 187/B. § (4) bekezdés c) pontjában az „a nő” szövegrész helyébe az „a cselekvőképtelen személy”,

i) 197. § (2) és (3) bekezdésében az „A korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen beteg” szövegrész helyébe az „A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen beteg”,

j) 197. § (9) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes beteget” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott beteget”,

k) 206. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „korlátozottan cselekvőképes” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott”,

l) 206. § (5) bekezdés e) pontjában az „a korlátozottan cselekvőképes, illetve cselekvőképtelen” szövegrész helyébe az „az érintett”,

m) 211. § (1) bekezdésében a „Korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a „Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy”

szöveg lép.

(22) Hatályát veszti az Eütv.

a) 187. § (3) bekezdésében az „- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész,

b) 187. § (4) bekezdése,

c) 187. § (8) bekezdésében a „-(4)” szövegrész.

9. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

9. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az egészségügyi dolgozó a Polgári Törvénykönyv szerinti támogatott döntéshozatallal összefüggő határozat hatálya alatt áll, az alkalmassági vizsgálat kiterjed arra is, hogy a támogatott egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységét a támogató kirendelésére okot adó, belátási képességének kisebb mértékű csökkenése nem befolyásolja-e hátrányosan.”

10. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

10. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. §-a a következő 46. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„46. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Gytv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A klinikai vizsgálat kezdeményezőjének, a klinikai vizsgálattal összefüggésben keletkezett károk megtérítésére, illetve a klinikai vizsgálattal összefüggésben megsértett személyiségi jogokért követelhető sérelemdíj megfizetésére - a kockázatoknak megfelelő - felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) székhellyel, illetve telephellyel rendelkező biztosítóval. A felelősségbiztosításnak megfelelő fedezetet kell nyújtania a klinikai vizsgálattal kapcsolatosan esetlegesen érvényesítendő kártérítési és sérelemdíj követelésekre.”

(3) A Gytv. 21. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő rendelkezés lép:

A vizsgálati készítmény, illetve a gyógyszer alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért való felelősség és személyiségi jogsértésért való helytállási kötelezettség

21. § (1) Ha a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként bármely természetes személy egészségkárosodást szenved, a sérelmet szenvedett személy, illetve halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére

a) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati terv szerint végzett vizsgálat esetén a vizsgálat kezdeményezője,

b) amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a vizsgálatot kezdeményező által ismert, de a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóságnak be nem nyújtott adat eltitkolásának következménye, a vizsgálat kezdeményezője,

c) amennyiben a halál, megrokkanás vagy súlyos egészségkárosodás a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság előírásának következménye, az engedélyező hatóság,

d) a klinikai vizsgálatot engedélyező hatóság által jóváhagyott vizsgálati tervtől való eltérés esetén - ha az egészségkárosodás ennek következményeként következik be - a klinikai vizsgálatot végző intézmény

sérelemdíjat, valamint - a halállal, megrokkanással, illetve egészségkárosodással összefüggésben bekövetkezett vagyoni károk esetén - kártérítést fizet.

(2) A gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett

a) halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés, valamint

b) az a) pont szerinti nem vagyoni sérelemből eredő vagyoni károkért való felelősség

kérdésében a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra és termékfelelősségre vonatkozó rendelkezéseit a (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti termékkár esetében a gyártó kimentésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:52. § (2) bekezdését és 6:555. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a gyógyszer alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 6. §, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti engedélye alapján került sor, az állam a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját kártalanítja. A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyv 6:564. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(5) E § alkalmazásában eltartott hozzátartozón azt a személyt kell érteni, akiknek a tartásáról a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személy jogszabály vagy szerződés alapján gondoskodni köteles.”

(4) A Gytv. 15. § (4) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott” szövegrész helyébe az „olyan” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Gytv. 20. § (3) bekezdésében az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész.

11. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

11. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 14. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé,)

c) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,”

12. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

12. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 61. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet gyógyszertár vezetője)

a) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,”

(2) A Gyftv.

a) 43. § (1) bekezdésében az „- ideértve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -” szövegrész helyébe az „- ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint jogszabályban meghatározott árat -”,

b) 49. § (7) bekezdés e) pont ec) alpontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: gazdasági társaság)” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság”

szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Gyftv. 3. § 34. pontjában a „valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,” szövegrész.

13. A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény módosítása

13. § (1) A humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Gtv.) 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Nem végezhető humángenetikai vizsgálat cselekvőképtelen személyen, kivéve ha a vizsgálat eredményének ismeretében olyan intézkedés hozható, amely megakadályozza a vizsgálattal érintett személy betegségének kialakulását, késlelteti annak kezdetét, korlátozza a súlyosságát, fogyatékosságot előzhet meg, elősegíti egészségének helyreállítását, illetve a már megkezdett vizsgálat folytatása irányának meghatározásához szükséges.

(4) A humángenetikai vizsgálat kivételesen a közeli hozzátartozó érdekében is elvégezhető a (3) bekezdés szerinti célok keretei között a cselekvőképtelen személyen, ha a vizsgálat elvégzése más vizsgálattal nem pótolható, a vizsgálattal elérhető előnyök meghaladják az azzal járó esetleges kockázatokat és hátrányokat vagy a vizsgálat természete feltétlenül indokolja, hogy a vizsgálatot ilyen személyen végezzék el.”

(2) A Gtv.

a) 6. § (2a) bekezdés a) pontjában a „hozzátartozóit érintő” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóit érintő”,

b) 8. § (2) és (8) bekezdésében a „korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a „korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a bíróság részlegesen úgy korlátozta, hogy a korlátozás kiterjed az egészségügyi ellátással összefüggő jogainak és a személyiségi jogainak gyakorlására,”,

c) 9. § (4) bekezdésében a „Korlátozottan cselekvőképes személy” szövegrész helyébe a „Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a bíróság részlegesen úgy korlátozta, hogy a korlátozás kiterjed az egészségügyi ellátással összefüggő jogainak és a személyiségi jogainak gyakorlására,”

szöveg lép.

14. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

14. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság eljárását kötheti ki.”

(2) Az Stv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - különös formában működő egyesületek.

(2) Az országos sportági szakszövetségre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) Az Stv. 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.

(2) A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok hozhatnak létre. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el.”

(4) Az Stv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés, a szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja, a küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani;

b) amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre;

c) a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is;

d) a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére, ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.”

(5) Az Stv. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szakszövetség alapszabályának felhatalmazása alapján a tagsági jogviszonyból, továbbá a szakszövetség vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra a Sport Állandó Választottbíróság eljárása az alapszabályban - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül - is kiköthető.”

(6) Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák és utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.”

(7) Az Stv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.”

(8) Az Stv. 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.”

(9) Az Stv. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Arculat-átviteli szerződést a felhasználó sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel köthet.”

(10) Az Stv. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében - amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is.”

(11) Az Stv. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.”

(12) Az Stv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § (1) A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat. A néző nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók személyiségi jogait vagy vagyoni javait sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő személyiségi jogsértésért, illetve kárért a néző a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles sérelemdíjat fizetni, illetve tartozik a kártérítési felelősségre vonatkozó általános szabályok szerinti kártérítéssel.

(3) A néző a sportrendezvény befejezésének időpontjában, valamint a szervezőnek, a rendezőnek vagy a rendőrségnek a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet kialakulása miatt tett felhívására köteles a sportrendezvény helyszínét elhagyni.”

(13) Hatályát veszti az Stv. 35. § (6) bekezdése.

III. Fejezet

Egyes kulturális tárgyú törvények módosítása

15. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

15. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkatv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések a Ptk. szerinti közérdekű célra történő kötelezettségvállalásnak minősülnek.”

(2) Az Nkatv. 2/A. § (2) bekezdésében az „ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont]” szövegrész helyébe az „ezek, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Nkatv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában és 8. § (1) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok” szövegrész.

16. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

16. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazása során)

p) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;”

(2) Az Ltv.

a) 24. § (2) bekezdés b) pontjában és 24/A. § (4) bekezdésében a „vagy hozzátartozója” szövegrész helyébe az „, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa”, valamint

b) 33. § (4) bekezdésében a „személyhez fűződő jogait” szövegrész helyébe a „személyiségi jogait”

szöveg lép.

17. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

17. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javakat határozott idejű letétként megőrzésre átveheti. Az erre vonatkozó szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A letétre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A letéti szerződés tartalmazza

a) a letét időtartamát,

b) a letétbe helyezett kulturális javak - egyértelmű azonosításra alkalmas - képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdokumentációjával együtt,

c) a letétbe helyezett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit,

d) a letétbe helyezett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást, valamint

e) a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket.

(3) A múzeum a letét megőrzéséért díjat köthet ki.

(4) A letéti szerződést - a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a letevő akkor mondhatja fel, ha az nem sérti a múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenységét.

(5) A múzeum a letét időtartama alatt a letétbe helyezett kulturális javakat - a letét tényére történő utalással - tudományos szempontból feldolgozhatja, kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja.

(6) A letétbe helyezett kulturális javak más őrizetébe adásához, továbbá külső kutatói hozzáférésének biztosításához a letevő hozzájárulására van szükség.

(7) A letétbe helyezett kulturális javak visszaadásakor részletes szakmai állapotdokumentációt kell készíteni.”

(2) A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

h) a múzeumi letét létrejöttére, a letéti szerződés tartalmi elemeire és felmondására, valamint a letéti díj megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,”

(3) A Kultv. 50. § (1) bekezdésében a „, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „ vagy jogi személy” szöveg lép.

18. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

18. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„37. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) A Kötv. 5. § (1) bekezdésében a „társadalmi és gazdasági szervezetek” szövegrész helyébe a „civil és gazdálkodó szervezetek” szöveg lép.

19. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

19. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató támogatásokról döntő tisztségviselőjének, valamint annak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozójának (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személy képviseletre jogosult vezető tisztségviselő, vagy abban a Ptk.-nak a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint többségi befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(2) A támogató szervezet támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője nem vehet részt a pályázat vagy a támogatási kérelem elbírálásában, ha a pályázatban (támogatási kérelemben) érintett filmalkotásnak ő vagy a közeli hozzátartozója az Szjt. szerinti szerzője vagy ha a pályázóval (kérelmezővel) ő vagy a közeli hozzátartozója munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll vagy a pályázó számára olyan gazdasági társaságon keresztül nyújt szolgáltatást, amelynek tagja vagy részvényese.

(3) A támogató támogatásokról döntő vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.

(4) Az összeférhetetlenségről a pályázat elbírálását megelőzően az érintett tisztségviselőnek írásban nyilatkoznia kell. Ha az érintett vezető vagy javaslattevő tisztségviselő az összeférhetetlenség kérdésében valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) Ha törvény az adott támogatóra eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.”

(2) Az Mktv.

a) 1. § (2) bekezdésében az „a gazdálkodó és egyéb szervezetek” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) és egyéb szervezetek” szöveg,

b) 2. § 5. pontjában a „többségi irányítást biztosító befolyással” szövegrész helyébe a „többségi befolyással” szöveg,

c) 8. § (2) bekezdésében az „alapító okiratát” szövegrész helyébe az „alapszabályát” szöveg, valamint

d) 9/B. § (2) bekezdésében az „alapító okiratában” szövegrész helyébe az „alapszabályában” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Mktv. 2. § 4., 5. és 20a. pontjában, 14. § (3) bekezdés i) pontjában, továbbá 28. § (1) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész, valamint 19/C. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,” szövegrész.

20. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

20. § Hatályát veszti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 44. § 10. pontjában az „, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész.

21. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

21. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 4/A. § (2) bekezdésében a „hasznosító személyt” szövegrész helyébe a „hasznosító természetes személyt” szöveg lép.

22. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása

22. § A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény

a) 19. § (1) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv szerinti” szöveg, a „közeli hozzátartozói” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozói és bejegyzett élettársai” szöveg, valamint

b) 27. § (8) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe az „, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)” szöveg

lép.

IV. Fejezet

Egyes közlekedési, energetikai, hírközlési és vagyonpolitikai tárgyú törvények módosítása

23. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

23. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 47. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

„1. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

(2) A Kkt.

a) 9/D. § (7) bekezdésében az „az Ötv. 9. § (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a Mötv. 16/A. §-ában” szöveg,

b) 20. § (7) bekezdés b) pontjában a „bankgaranciát vállal” szöveg helyébe a „garanciát vállal” szöveg,

c) 32. § (1) bekezdésében a „természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok” szövegrész helyébe a „természetes személyek és a jogi személyek” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Kkt.

a) 31. § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok,”,

b) 31. § (2) bekezdésében a „, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot”

szövegrész.

24. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

24. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.)

a) 6. § (2) bekezdésében a „jön létre” szövegrész helyébe a „válik hatályossá” szöveg,

b) 22/A. § (8) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia” szövegrész helyébe az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel kötött garanciaszerződés” szöveg,

c) 22/A. § (8) bekezdésében az „Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia” szövegrész helyébe az „Olyan hitelintézettel kötött garanciaszerződés” szöveg,

d) 22/A. § (9) bekezdésében a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garanciaszerződés” szöveg,

e) 38. § (6a) bekezdésében a „Polgári Törvénykönyv 108. § és 171. §-ában” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv 5:27. és 5:164. §-ában” szöveg,

f) 38/F. §-ában a „Ptk.” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szöveg,

g) 41. § (1) bekezdésében az „a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely” szövegrész helyébe az „a jogi vagy természetes személyt, aki vagy amely” szöveg,

h) 50. § (6) bekezdésében a „[Ptk. 685. § c) pont]” szövegrész helyébe a „[polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §]” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Bt.

a) 9. § (4) bekezdésében a „, valamint ezek jogi személyiség nélküli társasága”,

b) 13. § (1) bekezdésében a „jogi személyiségű”,

c) 20. § (2) bekezdésében az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság”,

d) 41. § (1a) bekezdésében a „valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,”,

e) 41. § (4) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,”,

f) 41/A. § (1) bekezdésében a „vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot,”,

g) 49. § 5. pontjában az „, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság”

szövegrész.

25. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

25. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

„3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;”

26. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

26. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában:)

u) gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

27. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

27. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„45. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.”

(2) Az Atv.

a) 16. § (4) bekezdés b) pontjában a „valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „és gazdálkodó szervezet” szöveg,

b) 21. § (3) bekezdés a) pontjában az „, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

c) 53. § (1) bekezdésében az „a Polgári Törvénykönyv 345. §-a” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai” szöveg

  Vissza az oldal tetejére