Időállapot: közlönyállapot (2014.II.24.)

2014. évi XIV. törvény

az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról * 

1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

1. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ.”

2. § Az Ogytv. 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés jegyzői)

d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét,”

3. § (1) Az Ogytv. 6. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján - a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással megválasztja. A törvényalkotásért felelős alelnök megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.

(2) Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában - az egyes indítványok mérlegelését követően - a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.”

(2) Az Ogytv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. A tisztségviselőkről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz.”

4. § (1) Az Ogytv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy h) pontja alapján megszűnik.”

(2) Az Ogytv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3a) A házelnök felmentésére a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A házelnök felmentése napján az Országgyűlés megválasztja az új házelnököt.”

5. § Az Ogytv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között

a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,

b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,

c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,

d) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,

e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,

f) állást foglal az Országgyűlés munkájának sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,

g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt,

h) megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a házszabályi rendelkezések szerinti írásbeliség követelményének elektronikus úton történő benyújtással kell vagy lehet eleget tenni, és meghatározza az elektronikus benyújtás feltételeit,

i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,

j) megállapítja az Országgyűlés üléseinek szavazásairól, valamint a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét, illetve a képviselői tiszteletdíj e törvényben meghatározott esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait,

k) állást foglal a miniszteri tisztségre javasolt személyek kinevezés előtti bizottsági meghallgatásának rendjéről,

l) ajánlást tesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozó ajánlás érvénytelenségének megállapítására,

m) javaslatot tesz az alelnök vagy jegyző felmentésére,

n) az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatban javaslatot tesz az interpellációk és kérdések elhangzásának időpontjára,

o) dönt a protokolláris jellegű napirenden kívüli felszólalások engedélyezéséről,

p) a karzaton - a férőhelyektől függően - ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára,

q) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket, valamint

r) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezés (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) a hatáskörébe utal.”

6. § Az Ogytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testülete. A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.”

7. § (1) Az Ogytv. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Házbizottság ülésén - a (2a) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

(2a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért alelnöke - a Házbizottság ülésén részt vehet.”

(2) Az Ogytv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 13. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri. Ha a Házbizottság összehívását az Országgyűlés ülésezése alatt kérik, a Házbizottság ülését legkésőbb annak az ülésnek a végére kell összehívni, amelyen az összehívás kezdeményezése megtörtént.

(5a) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke kezdeményezheti a házelnöknél a Házbizottság összehívását annak érdekében, hogy a Házbizottság valamely napirendi pontot a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontként határozzon meg. A Házbizottság összehívásáról a házelnök dönt.”

(3) Az Ogytv. 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 13. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 11. § (1) bekezdés a) és j) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.

(7) Ha a Házbizottság egyhangú döntése hiányában az Országgyűlés dönt, a vita tárgyát képező kérdés ismertetését követően képviselőcsoportonként egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő legfeljebb háromperces hozzászólása után határoz.

(8) A Házbizottság a működési rendjét - a házszabályi rendelkezésekre tekintettel - maga határozza meg.”

8. § Az Ogytv. II. Fejezete a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § A Házbizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdését kell alkalmazni.”

9. § Az Ogytv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

a) állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz,

b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat

létre.

(2) A bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozatnak rendelkeznie kell a bizottság megbízatása kezdetének időpontjáról.”

10. § (1) Az Ogytv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.”

(2) Az Ogytv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását - a házelnöknek történő egyidejű megküldésével - bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.”

11. § Az Ogytv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik.”

12. § Az Ogytv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(2) A Kormány tagja és az államtitkár kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság munkájában részt vegyen.”

13. § (1) Az Ogytv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot. A módosító javaslatról az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani. Az Országgyűlés az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslat alapján úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ.”

(2) Az Ogytv. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

14. § Az Ogytv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kíséri.”

15. § Az Ogytv. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

7/A. A törvényalkotási bizottság

21/A. § (1) A törvényalkotási bizottság az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizottságot. Az Országgyűlés a törvényalkotási bizottság alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz. A törvényalkotási bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.

(3) A törvényalkotási bizottságra a 15. § (4) bekezdését, a 17. § (1)-(2) bekezdését, a 18-20. §-t és a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy a törvényalkotási bizottság elnökének megbízatása megszűnik akkor is, ha a törvényalkotásért felelős alelnöki megbízatása a 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszűnik.”

16. § (1) Az Ogytv. 22. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségek érdekeit, jogait érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben, valamint az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.”

(2) Az Ogytv. 22. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökének személyére a házelnök - a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve - tesz javaslatot az Országgyűlésnek.”

(3) Az Ogytv. 22. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4a) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik.”

(4) Az Ogytv. 22. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A nemzetiségeket képviselő bizottságra a 15. § (2) és (4) bekezdését, a 19. § (1) bekezdés a), c) és - a nemzetiségeket képviselő bizottság elnöke, alelnöke tekintetében - h) pontját, a 19. § (2) bekezdését, a 20. §-t, valamint a 21. §-t alkalmazni kell.”

17. § Az Ogytv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg. Az eseti bizottság határozatképessége szempontjából a képviselő bizottsági tagokat kell figyelembe venni.

(3a) Az eseti bizottság képviselő tagja képviseleti megbízást képviselő bizottsági tagnak adhat.”

18. § Az Ogytv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 18. § (2)-(5) bekezdését, a 19-20. §-t, a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell.”

19. § (1) Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

10/A. A bizottságok vizsgálati tevékenysége

27/A. § (1) Az országgyűlési bizottság - a vizsgálóbizottság kivételével - saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.

(2) Az állandó bizottság vizsgálati tevékenységére - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 25. §-t és a 26. §-t kell alkalmazni.

(3) Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság a vizsgálata során a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kérhet fel. Az állandó bizottságon kívüli egyéb országgyűlési bizottság vizsgálati tevékenységére a 10. alcím nem alkalmazható.”

(2) Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő 10/B-10/C. alcímmel egészül ki:

10/B. Beszámoló vagy jelentés bizottsági tárgyalása

27/B. § Ha az Alaptörvény, törvény vagy országgyűlési határozat az Országgyűlésnek történő beszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget ír elő, az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára - az alapvető jogok biztosa, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolója, a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről és az Alaptörvény 47. cikk (4) bekezdése szerinti esetben készített beszámolója, valamint országgyűlési bizottság jelentése kivételével - a beszámolóról vagy a jelentésről történő határozathozatalra állandó bizottságát felkérheti.

10/C. A határozatképesség, tanácskozóképesség

27/C. § (1) Az országgyűlési bizottság akkor határozatképes, ha a bizottsági tagok több mint fele jelen van. A határozatképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Az országgyűlési bizottság a határozatait - ha a házszabályi rendelkezések eltérően nem rendelkeznek - a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének szavazatával hozza.

(3) Az országgyűlési bizottság napirendjének elfogadása után az országgyűlési bizottság tanácskozóképes, ha a bizottsági tagok több mint egyharmada jelen van. Az országgyűlési bizottság tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt bármelyik bizottsági tag kéri. Tanácskozóképesség szempontjából a képviseleti megbízást adó bizottsági tagot jelenlevőnek kell tekintetni.”

20. § Az Ogytv. ELSŐ RÉSZE a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

III/A. Fejezet

Az Országgyűlés nevének, jelképének használata

27/D. § (1) Az Országgyűlés, az Országház és a Parlament elnevezése, az Országház képe vagy az Országház képi stilizált mintájának képe (a továbbiakban együtt: jelkép) a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint használható.

(2) Az Országház képe

a) turisztikai, idegenforgalmi célból, továbbá

b) hírszolgáltatási, oktatási, művészeti, kulturális, valamint tudományos tevékenység során használható.

(3) A jelkép (2) bekezdésben nem szabályozott használatához a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság vagy a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság meghatalmazása alapján az Országgyűlés Hivatalának, mint a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság elnökének címezve az Országgyűlés Hivatalához kell benyújtani.

(5) Az előzetes hozzájárulás megadása iránti kérelem tartalmazza

a) a kérelmező nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a jelkép használatának célját,

c) a jelkép használatára irányuló tevékenység részletes leírását,

d) a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyét,

e) a jelkép várható elhelyezését (ha a jelkép használatának célja épületen vagy építményen való elhelyezés),

f) a jelkép használatára irányuló tevékenység megkezdésének időpontját és a használat várható időtartamát.

27/E. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a tudomására jutást követően tizenöt napon belül felszólítja a jelkép használatának haladéktalan megszüntetésére azt, aki a jelképet nem a 27/D. § (2) bekezdésében meghatározott célra használja, vagy a jelkép használatához nem kapta meg a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság 27/D. § (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását (a továbbiakban: jogosulatlan jelképhasználó).

(2) Az Országgyűlés Hivatala - az (1) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén - a jogosulatlan jelképhasználóval szemben a Polgári Törvénykönyvnek a személyiségi jogok megsértésére irányadó rendelkezései megfelelő alkalmazásával követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,

b) a jogsértés abbahagyását és a jogosulatlan jelképhasználó eltiltását a további jogsértéstől,

c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,

d) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint,

e) a jogsértéssel összefüggésben keletkezett nem vagyoni sérelemért sérelemdíj fizetésére kötelezést.

(3) A 27/D. §-sal összefüggésben keletkezett polgári jogi igények érvényesítése során az Országgyűlés Hivatala perelhet és perelhető, a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(4) A 27/D. § (3) bekezdése alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájárulásával használható jelkép használója köteles az előzetes hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatot a jelkép használatára irányuló tevékenység megvalósításának helyén és annak teljes időtartama alatt magánál tartani és a 27/D. § (2)-(3) bekezdésének betartását ellenőrző, illetékes közterület-felügyelet vagy az Országgyűlés Hivatala által meghatalmazott személy kérésére bemutatni. Ha a közterület-felügyelet hatáskörében eljárva tudomást szerez jogosulatlan jelképhasználatról, arról nyolc napon belül tájékoztatja az Országgyűlés Hivatalát.”

21. § Az Ogytv. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A képviselő - ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz - a képviselői jogait személyesen gyakorolja.”

22. § (1) Az Ogytv. 29. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„29. § (1) A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

(2) A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon - felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.

(3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein - az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz - tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.”

(2) Az Ogytv. 12. alcíme a következő 29/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„29/A. § (1) A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A szószóló megbízatása megszűnik

a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével,

b) halálával,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondásával,

e) ha a képviselők választásán már nem választható, vagy

f) ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként.

(3) Ha a szószóló megbízatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

(4) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz.

(5) A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.

(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1), (3a) és (5) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 46. § (2) bekezdésének, a 48. § (3) és (5) bekezdésének, a 49. § (2), (4) és (6) bekezdésének, az 50. § (1), (2), (5), (6) és (8) bekezdésének, az 51/A. § (1)-(11) bekezdésének, valamint (13) és (14) bekezdésének, az 52. § (2)-(4) bekezdésének, valamint (6) bekezdésének, az 53. § (2)-(5) bekezdésének, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. § (1), (2) és (4) bekezdésének, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, továbbá - a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben - a 28. § (4) bekezdését a szószólóra is alkalmazni kell.”

23. § Az Ogytv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök - a 11. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel - úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

(2) Az Országgyűlés ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot legkésőbb az ülést megelőző 72 órával, ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, legkésőbb az ülést megelőző 48 órával korábban közzé kell tenni.”

24. § Az Ogytv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

„35/A. § (1) Az Országgyűlés - a Házbizottság javaslatára - Magyarország történelme szempontjából kiemelkedő jelentőségű esemény évfordulója, valamint nemzeti ünnep alkalmából ünnepi vagy emlékülést (a továbbiakban: ünnepi ülés) tarthat.

(2) Az ünnepi ülés programját az Országgyűlés a napirend elfogadásával állapítja meg.”

25. § Az Ogytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § Az Országgyűlés üléseit - ha az Országgyűlés eltérően nem határoz - az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja.”

26. § Az Ogytv. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

14/A. Tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés

38/A. § (1) Országgyűlés ülésén vagy bizottsági ülésen - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével - tárgyi, képi vagy hanghordozó útján történő szemléltetés (a továbbiakban: szemléltetés) nem alkalmazható.

(2) Az Országgyűlés ülésén történő szemléltetést a Házbizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a Házbizottság ülésének megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(3) Bizottsági ülésen a szemléltetést az országgyűlési bizottság engedélyezi. Szemléltetés engedélyezésére vonatkozó kérelem legkésőbb a bizottsági ülés megkezdése előtt egy órával nyújtható be.

(4) A (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélyezett szemléltetésre a felszólaló álláspontjának kifejtéséhez szükséges mértékben kerülhet sor.”

27. § Az Ogytv. a következő 14/B. alcímmel egészül ki:

14/B. A tanácskozás nyelve, az anyanyelv- és a jelnyelvhasználat

38/B. § (1) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.

(2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

(3) A (2) bekezdés szerinti felszólalási szándékot legkésőbb a felszólalással érintett ülésnapot vagy bizottsági ülést megelőzően egy nappal - amennyiben az ülés napirendje az előzetes napirend tervezetéhez képest módosítással kerül elfogadásra, úgy a módosítással érintett napirend tekintetében annak megállapítását követően haladéktalanul - jelezni kell.

(4) A (2) bekezdés szerinti iromány benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az irományok benyújtására vonatkozó alaki és tartalmi feltételeknek mind az anyanyelven, mind a magyar fordításban benyújtott irománynak meg kell felelnie. Az Országgyűlés eljárását a magyar nyelven benyújtott iromány alapján folytatja le.

(5) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság ülésén a (2) bekezdés szerinti felszólalás magyar nyelvre történő tolmácsolását - a (3) bekezdés szerinti határidőben tett jelzés esetén - az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/C. § (1) A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.

(2) Az Országgyűlés és - a képviselő kérelmére - az országgyűlési bizottság ülésén a magyar jelnyelvi tolmácsolást az Országgyűlés Hivatala biztosítja.

38/D. § A 38/B. és 38/C. § rendelkezéseit az Országgyűlés e törvényben, valamint határozati házszabályban nevesített testületeinek ülése tekintetében is alkalmazni kell.”

28. § Az Ogytv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja.”

29. § (1) Az Ogytv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.”

(2) Az Ogytv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság hozzászólási jogot adhat.”

30. § Az Ogytv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja.”

31. § (1) Az Ogytv. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét.”

(2) Az Ogytv. 42. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Ogytv. 42. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszonválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

(7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írásban kiegészíti, amelyről a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi.

(7a) A (7) bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés

a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy

c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.”

(3) Az Ogytv. 42. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 42. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

(9) Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenegy munkanapon belül ad választ. A határidő kezdőnapja a házelnökhöz történt benyújtást követő nap. A válaszadás napja az, amikor a választ postára adták vagy a házelnökhöz megérkezett.”

32. § (1) Az Ogytv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). Valamennyi képviselőcsoport számára biztosítani kell, hogy a képviselőcsoport legalább egy tagja kérdést tehessen fel.”

(2) Az Ogytv. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a válaszadásra kötelezett nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a képviselő személyes válaszadást kérő nyilatkozatát követő harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik.”

33. § (1) Az Ogytv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Ogytv. 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az Országgyűlés által megválasztott személy (a továbbiakban: közjogi tisztségviselő) megválasztásánál - az Alaptörvény vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - a házelnök nyújtja be a javaslatot a közjogi tisztségviselő személyére. A javaslatról az Országgyűlés - az (1a) bekezdésben és a 6. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nyílt szavazással határoz.

(1a) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg.”

(2) Az Ogytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, a személyi javaslatot véleményezi és a véleményéről írásban tájékoztatja az Országgyűlést. A miniszteri tisztségre javasolt személy miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.”

34. § Az Ogytv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve - az ülést vezető elnök vagy a Házbizottság javaslatára - az Országgyűlés a 46-51/A. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”

35. § Az Ogytv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a képviselő felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető.”

36. § (1) Az Ogytv. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel újra.”

(2) Az Ogytv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve az 51/A. § alkalmazásával a képviselő esedékes tiszteletdíja csökkenthető. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.”

37. § (1) Az Ogytv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, arra hívott fel, vagy más kivezettetését akadályozta, az ülést vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, illetve az (5)-(8) bekezdés és az 51/A. § alkalmazásával a képviselő jogainak gyakorlása felfüggeszthető, esedékes tiszteletdíja csökkenthető.”

(2) Az Ogytv. 50. § (5) bekezdése nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását”

38. § Az Ogytv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A Házbizottság - egyéb jogkövetkezmény hiányában - bármely tagjának kezdeményezésére a 48. § (3) bekezdésében, a 49. § (4) bekezdésében, az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül elrendelheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentését. A tiszteletdíj csökkentésre vonatkozó döntésben meg kell jelölni annak okát, valamint - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(2) A Házbizottság - egyéb jogkövetkezmény hiányában - bármely tagjának kezdeményezésére az 50. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység kifejtésétől számított tizenöt napon belül javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését. A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó javaslatban meg kell jelölni annak okát, valamint - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(3) A házelnök az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott indokolt döntésről vagy javaslatról haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt.

(4) Ha a képviselő a rá vonatkozó, az (1) bekezdés alapján hozott döntéssel nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken.

(5) Ha a képviselő a rá vonatkozó, a (2) bekezdésen alapuló javaslattal nem ért egyet, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt munkanapon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését. Ha a képviselő a (2) bekezdésen alapuló javaslat hatályon kívül helyezését határidőben nem kérte, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt.

(6) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) vagy (5) bekezdés szerinti kérelméről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt. Ha a képviselő a kérelmében indítványozza, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselőt meghallgatja.

(7) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő esedékes tiszteletdíja nem csökken és az (1) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik. Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselő a jogait korlátozás nélkül gyakorolhatja és a (2) bekezdés alapján indult eljárás megszűnik.

(8) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, - az Országgyűlés ellenkező döntésének hiányában - a képviselő esedékes tiszteletdíja az (1) bekezdés alapján hozott döntésben megállapított mértékben csökken.

(9) A képviselő kérheti az Országgyűléstől az (1) bekezdés alapján hozott döntés hatályon kívül helyezését, ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (4) bekezdés szerinti kérelmének nem adott helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem döntött.

(10) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy arról a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről a (14) bekezdés alkalmazásával az Országgyűlés dönt.

(11) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a (8)-(10) bekezdés szerinti indokolt döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a Házbizottságot.

(12) A (9) bekezdés szerinti kérelem a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját követő öt munkanapon belül nyújtható be.

(13) Az Országgyűlés az (1) bekezdés alapján hozott döntésről a (9) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő ülésén, vita nélkül határoz. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke - döntésenként - nem haladhatja meg a képviselő esedékes

a) egyhavi tiszteletdíjának harmadát, ha a tiszteletdíj csökkentésre a 48. § (3) bekezdése, illetve a 49. § (4) bekezdése,

b) egyhavi tiszteletdíját, ha a tiszteletdíj csökkentésre az 50. § (1) bekezdése

alapján kerül sor.

(14) Az Országgyűlés a (2) bekezdés szerinti javaslatról

a) ha a képviselő az (5) bekezdés szerinti kérelmet nem nyújtott be, az (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét,

b) ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját,

c) ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (5) bekezdés szerinti kérelméről a (6) bekezdés szerinti határidőben nem dönt, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének (11) bekezdés szerinti tájékoztatóját

követő ülésén vita nélkül, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

(15) Az e §-ban meghatározott határidő számításánál a rendes ülésszakok, a rendkívüli ülésszakok, valamint a rendkívüli ülések közé eső szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

(16) Az e § szerinti kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani.

(17) Az (1)-(16) bekezdést kell alkalmazni az országgyűlési bizottság által az 52. § (2) és (3) bekezdése alapján kezdeményezett eljárás során is.”

39. § (1) Az Ogytv. 52. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a képviselő a bizottsági ülésen

a) felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot - így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használ vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, vagy

b) az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályait megszegi,

az országgyűlési bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve az országgyűlési bizottság üléséről készült jegyzőkönyv hitelesítését követő tizenöt napon belül a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve - a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szavazásra vagy a szemléltetésre vonatkozó szabályainak megszegése esetén - a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(3) Ha a képviselő a bizottság ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, az országgyűlési bizottság a (2) bekezdés szerinti határidőben a Házbizottságnál kezdeményezheti a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére, illetve az esedékes tiszteletdíjának csökkentésére vonatkozó, 51/A. §-ban meghatározott eljárás megindítását.”

(2) Az Ogytv. 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A képviselő esedékes tiszteletdíjának csökkentésére, illetve a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére az 50. § (5)-(7) bekezdése, illetve az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az 50. § (5) bekezdésének alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő a (3) bekezdésben meghatározott magatartást az Országgyűlés ülésén követi el.”

40. § Az Ogytv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépést a házelnök engedélyezi. E hatáskört a házelnök átruházhatja.

(2) A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, az Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait, valamint a belépés engedélyezésére vonatkozó jogosultság átruházásának szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy

a) a természetes személyazonosító adataikat, valamint a belépésükre és ott-tartózkodásukra vonatkozó adataikat - a létesítmények védelme, illetve az ezek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében - az adatok rögzítésétől számított öt évig kezeli az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség, valamint

b) az a) pont szerint kezelt adatokat az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott esetben más szervek részére átadhatja.

(5) Az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az Országgyűlés Hivatala adja át.

(6) Ha az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére belépők és ott tartózkodók (3) bekezdés szerinti kötelezettségüket nem teljesítik, akkor belépésük megtagadható, illetve onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személynek az (1) bekezdésben meghatározott épületek területére történő belépését meg lehet tagadni.

(7) Az (1) bekezdés alapján történt hatáskör-átruházást a házelnök megszüntetheti, ha az átruházott hatáskör gyakorlója olyan személy belépését engedélyezte, aki nem teljesíti a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét.

(8) A házelnök a belépés rendjére vonatkozó - a (2) bekezdés alapján megállapított - rendelkezésében foglaltaktól eseti döntésével a 2. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, illetve az Országgyűlési Őrség javaslatára, nemzetbiztonsági érdekből eltérhet.”

41. § Az Ogytv. 57. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirenden kívüli felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Az Országgyűlés a javaslatról az ügyrendi javaslatra vonatkozó szabályok szerint dönt.

(2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személy, a háznagy, valamint a főigazgató által kijelölt - az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló - személy vehet részt.”

42. § Az Ogytv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés ülésének, a törvényalkotási bizottság ülésének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint a házelnök által - a Házbizottság véleményének kikérését követően - kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági üléseknek a közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.”

43. § Az Ogytv. 60. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni)

e) az egyéb olyan dokumentumokat és adatokat, amelyek a házszabályi rendelkezések szerint az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szerepelnek.”

44. § Az Ogytv. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság vagy legalább öt független képviselő kérésére állást foglal.”

45. § Az Ogytv. 61. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az általános érvényű állásfoglalás az újonnan megválasztott Országgyűlés házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottságának megalakulásakor hatályát veszti. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az így hatályát vesztett általános érvényű állásfoglalást változatlan tartalommal elfogadhatja. A változatlan tartalommal elfogadott állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására vonatkozóan az Országgyűlés döntése nem kérhető.”

46. § Az Ogytv. V/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

V/A. Fejezet

Egyes döntésekhez szükséges szavazati arány

61/A. § (1) A képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a) az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 66. §-ában meghatározott esetben,

b) az Országos Bírósági Hivatal elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (2) bekezdésében foglalt esetben,

c) a Kúria elnöke megbízatása - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (1) bekezdés d)-f) pontja szerinti - megszűnésének kimondásához a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 115. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

f) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint,

g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

h) a 37. § alapján az Országgyűlés ülésének az Országház épületétől eltérő helyen történő megtartásához.

(2) A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges

a) a 77. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez,

b) a 29/A. § (4) bekezdése alapján annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához,

c) település megyék közötti átcsatolásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdésében foglalt esetben,

d) a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

e) a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséhez az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 3. § (6) bekezdésében foglaltak szerint,

f) a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának elfogadásához és módosításához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak szerint,

g) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma hat tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,

i) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 89. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

j) a Médiatanács elnökének és négy tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

k) a Médiatanács elnökének megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 125. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,

l) a Médiatanács elnöke vagy tagja összeférhetetlenségéről, felmentéséről vagy kizárásáról való döntéshez a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 129. § (7) bekezdésében meghatározott esetben,

m) a Független Rendészeti Panasztestület öt tagjának megválasztásához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

n) a Független Rendészeti Panasztestület tagja megbízatása - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint,

o) a Független Rendészeti Panasztestület tagja összeférhetetlensége fennállásának megállapításához a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6/B. § (5) bekezdésében foglaltak szerint,

p) alapítvány létrehozásához a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében foglalt esetben,

q) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének és két tagjának megválasztásához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint,

r) a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megbízatása - a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (1) bekezdésének e)-g) pontja szerinti - megszűnésének megállapításához a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 16. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.”

47. § Az Ogytv. MÁSODIK RÉSZE a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

VI/A. Fejezet

A határidő számítása

72/A. § (1) Törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés eltérő rendelkezése hiányában a házszabályi rendelkezések alkalmazása során a határidő számítására a (2)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A határidőket órákban vagy napokban kell számítani, kivéve, amikor a házszabályi rendelkezések ülést vagy ülésnapot említenek. Az ülésnap az elfogadott napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásáig tart.

(3) A határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezik.

(4) Ha a határidő utolsó napja nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkanapra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.

(5) A határidő az utolsó napon a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényen alapuló általános munkarend szerinti munkaidő végén, az Országgyűlés ülésezése idején az ülésnap végén jár le.

(6) A (4)-(5) bekezdés nem alkalmazható, ha a határidő órában van megadva.”

48. § Az Ogytv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt.”

49. § Az Ogytv. 30. alcímének megjelölése és az Ogytv. 80. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

30. Összeférhetetlenség

80. § (1) A képviselői megbízatás - a (2) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel -összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi, miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tisztségviselője lehet.

(3) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.

(4) A képviselő főpolgármesteri, főpolgármester-helyettesi, megyei közgyűlési elnöki, megyei közgyűlési alelnöki, polgármesteri, alpolgármesteri, helyi önkormányzati képviselői és nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatást (a továbbiakban együtt: polgármesteri megbízatás) láthat el. A képviselő polgármesteri megbízatásának fennállása alatt a 104. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői tiszteletdíjra és - amennyiben nyilatkozata szerint polgármesteri megbízatásával összefüggésben költségtérítésben vagy költségátalányban részesül - üzemanyagkártya használatára nem jogosult.”

50. § Az Ogytv. 104. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(4a) A képviselőcsoportnak - a (3) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó - további képviselőcsoportvezető-helyettesei külön juttatásban nem részesülhetnek, és számuk nem haladhatja meg a képviselőcsoport létszámának 20%-át.”

51. § Az Ogytv. 105. § (2)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, az Országgyűlés jegyzője tiszteletdíjának összege megegyezik az államtitkár központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott alapilletményéből, illetménykiegészítéséből, vezetői pótlékából álló illetményének összegével.

(3) A 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság alelnöke a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 1,2-szeresének megfelelő összegű tiszteletdíjra jogosult.

(4) Az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság elnöke és alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnöke, valamint a jegyző az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíjra a megbízatásának időtartamára jogosult.”

52. § Az Ogytv. 107. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„107. § (1) A képviselő esedékes tiszteletdíjának összege arányosan csökken, ha igazolatlanul nem vesz részt az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének, - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett szavazásainak több mint egynegyedén.

(2) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban előre feltüntetett szavazások - napirendi javaslatban jelzett - időpontjában nem határozatképes és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor a bejelentés nélkül távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha az országgyűlési bizottság - legalább 24 órával korábban összehívott ülése - nem határozatképes és a határozatképességet a bizottság elnökének nem sikerül helyreállítania, akkor a távol lévő képviselő esedékes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti, kivéve, ha a képviselő a bizottsági ülésről való távolmaradását az országgyűlési bizottság elnökének a bizottsági ülés kezdetéig bejelentette. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a képviselő esedékes tiszteletdíjának harmadát. A tiszteletdíj csökkentésére az 51/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő - ülésszakot követően esedékes első havi - tiszteletdíjának összege ará-nyosan csökken, ha a bizottsági tag ülésszakonként - ide nem értve a rendkívüli ülésszakot - a bizottsági ülések több mint a felén, de legalább három ülésen igazolatlanul nem vesz részt. A bizottsági ülésen részt nem vevőnek kell tekinteni azt a képviselőt, aki bizottsági ülés - teljes vagy részbeni tartamára - eseti képviseleti megbízást adott.”

53. § Az Ogytv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő - a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a házelnök, az alelnök, a képviselői megbízatással rendelkező háznagy, valamint a képviselőcsoport vezetője kivételével - nevére, valamint az általa megjelölt fajtájú üzemanyagot fogyasztó és hengerűrtartalmú, a saját vagy házastársa tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi rendszámára szóló - egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható -, üzemanyagtöltő állomáson felhasználható üzemanyagkártya (a továbbiakban: üzemanyagkártya) használatára jogosult. Az üzemanyagkártya feltöltése első alkalommal a feltöltés időpontját alapul véve az adott tárgynegyedév végéig, a második alkalomtól kezdődően havonta történik az állami adóhatóság által közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárak figyelembevételével. Az üzemanyagkártyával felhasználható összeg kiszámításánál a közúti gépjárművek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabályban meghatározott, legfeljebb 2000 cm3 hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe. Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, a kettős üzemű, valamint a hibrid hajtású személygépkocsi esetében a benzinüzemű személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma szerint számított összeget kell alapul venni.”

54. § (1) Az Ogytv. 110. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő kérelmére, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, legalább 35 m2, de legfeljebb 50 m2 alapterületű budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult, kivéve ha

a) ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan van, vagy

b) közjogi tisztségviselőként lakáshasználatra vagy budapesti lakhatásával összefüggésben támogatásra vagy egyéb juttatásra jogosult.”

(2) Az Ogytv. 110. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(1a) A képviselő akkor is jogosult az (1) bekezdés szerinti lakóház vagy lakás használatára, ha az (1) bekezdés a) pontja esetén a képviselő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában csak olyan budapesti lakóház vagy lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.”

(3) Az Ogytv. 110. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltakat az Országgyűlés Hivatala nem a vagyonkezelésében lévő lakóház vagy lakás használatba adásával biztosítja, abban az esetben a megfelelő lakóház vagy lakás használatba adásának biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 25%-ának megfelelő összeget használhat fel. A lakóház vagy lakás rendeltetésszerű használata során felmerülő egyéb költségek a képviselőt terhelik. A nem rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károkért a képviselő felelős.”

(4) Az Ogytv. 110. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(2a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(2b) A (2a) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve ezek közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.”

(5) Az Ogytv. 110. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az alelnök, illetve a képviselőcsoport vezetője - kérelmére - budapesti hivatali lakás használatára jogosult, ha ő vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlannal nem rendelkezik.”

(6) Az Ogytv. 110. §-a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(5) Az alelnök és a képviselőcsoport vezetője akkor is jogosult budapesti hivatali lakás használatára, ha az ő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában Budapesten vagy közvetlen vonzáskörzetében csak olyan lakás van, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn.”

55. § (1) Az Ogytv. 111. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselő választókerületének székhelyén vagy a választókerületében általa meghatározott településen, fővárosi egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a képviselő által a választókerületében meghatározott helyen, az országos listán megválasztott képviselő esetében az általa meghatározott településen a képviselői tevékenységének ellátására alkalmas az Országgyűlés Hivatala által biztosított irodai elhelyezésre jogosult, amely magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, az iroda működtetésével összefüggő kiadások biztosítását, valamint a képviselő által képviselői tevékenységének ellátásához igénybe vehető telefonszolgáltatást, internetszolgáltatást, műsorterjesztési szolgáltatást, telefaxszolgáltatást (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlési szolgáltatások).”

(2) Az Ogytv. 111. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(1a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

a) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

b) bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan,

c) tulajdonában álló b) pont szerinti gazdasági társaság

ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlan,

cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot) tulajdonában lévő ingatlan

az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében van, illetve amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója, vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személy, illetve ezek közeli hozzátartozója a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.”

(3) Az Ogytv. 111. § (3)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A képviselő tevékenységét az Országgyűlés Hivatala által finanszírozott személyek segítik, munkavégzésük helye a képviselő (1) bekezdés szerinti irodája.

(4) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult térítésmentesen igénybe venni a képviselői tevékenységének ellátásához szükséges postai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül jogosult havonta legfeljebb a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) 30%-ának megfelelő összeg erejéig mobiltelefon-szolgáltatás igénybevételére, amelyhez az Országgyűlés Hivatala biztosít megfelelő készüléket. Az Országgyűlés Hivatala a képviselő számára biztosítja a minősített elektronikus aláírás használatának lehetőségét és feltételeit.”

56. § Az Ogytv. 112. § (1)-(3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A képviselőnek a 109-111. §-ban meghatározott pénzügyi feltételeket, juttatásokat, a képviselői tevékenységéhez kapcsolódó támogatásokat, valamint e juttatásokhoz és támogatásokhoz szükséges adminisztrációs feladatokat az Országgyűlés Hivatala a képviselő eskütételétől megbízatásának megszűnéséig biztosítja.

(2) A képviselő 111. § (1) bekezdése szerinti jogosultságai biztosítására az Országgyűlés Hivatala havonta legfeljebb a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összeget használhat fel.

(3) A képviselő 111. § (3) bekezdésében meghatározott juttatásainak fedezetét az Országgyűlés Hivatala úgy biztosítja, hogy a képviselő havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíjnak megfelelő összegű keretre jogosult, amely nem tartalmazza a kifizetőt terhelő közterheket.”

57. § Az Ogytv. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„113. § (1) A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint - a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként - kormánypárt esetében a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30%-ának, ellenzéki párt esetében 40%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.

(2) A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 40%-ának megfelelő összegre jogosult.”

58. § Az Ogytv. 114. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott költségek fedezésére a képviselő-csoport képviselőnként, valamint a független képviselő a 104. § (1) bekezdésében meghatáro-zott tiszteletdíj 20%-ának megfelelő összegű ellátási keret felhasználására jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből.”

59. § (1) Az Ogytv. 115. § (2)-(4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A képviselőcsoport működését a képviselőcsoport létszámától függően, ha annak létszáma

a) nem haladja meg a tíz főt, öt fő,

b) tizenegy-húsz fő közötti, hét fő,

c) huszonegy-harmincnégy fő közötti, tíz fő,

d) harmincöt-ötven fő közötti, tizenkettő fő,

e) az ötven főt meghaladja, tizenöt fő,

valamint ezen túlmenően a képviselőcsoport létszámával megegyező számú felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő vagy munkavállaló segítheti.

(3) A képviselőcsoport a (2) bekezdésben meghatározott személyek foglalkoztatására a (4) bekezdésben meghatározott bérkeret erejéig jogosult. A bérkeret terhére polgári jogi jogviszony is létesíthető.

(4) A képviselőcsoport a (2) bekezdés szerint megállapított létszám

a) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti főtanácsadói,

b) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti tanácsadói,

c) 30%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti I. besorolási osztály 9. fokozata,

d) 20%-a után a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata

szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő bérkeretre jogosult.”

(2) Az Ogytv. 115. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(6) A cafetéria-juttatások fedezetére a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget az Országgyűlés Hivatala külön biztosítja. A munkáltatói jogkört gyakorló döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti bérkeret 10%-ának megfelelő fedezetre jogosult, amelynek terhére a (2) bekezdésben meghatározott személy nem foglalkoztatható.”

60. § Az Ogytv. 123. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Országgyűlés ülésén a főigazgató által - a házelnök egyetértésével - kijelölt, az Országgyűlés Hivatalával szerződéses jogviszonyban álló személy részt vehet, de nem szólalhat fel.”

61. § Az Ogytv. XII. Fejezete a következő 124/A. §-sal egészül ki:

„124/A. § (1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtárat és muzeális intézményt tart fenn.

(2) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó szervezeti egysége prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása, továbbá a külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai uniós szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása. Az országosan szolgáltatott kötelespéldányokból gyűjtőkörének megfelelően egy példány illeti meg.

(3) Az Országgyűlés Hivatala muzeális intézményként működő szervezeti egysége országos szakmúzeum, amelynek feladata a Magyar Országgyűlés történetéhez kapcsolódó kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása és közreadása. Feladatellátása során az országos szakmúzeumra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával jár el.

(4) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó, valamint muzeális intézményként működő szervezeti egysége

a) szakmai munkájának ellenőrzésére, értékelésére a kultúráért felelős miniszter a házelnök kezdeményezése alapján jogosult,

b) számára a házelnök kiemelt feladatot határozhat meg a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével.”

62. § Az Ogytv. 125. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, tárgyalási rendjének fenntartásával összefüggő, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, protokolláris díszelgési, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.”

63. § Az Ogytv. 130. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza)

e) az Országgyűlési Őrség által használt kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat, valamint a rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját.”

64. § Az Ogytv. 132. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok)

a) az Országgyűlési Őrség tevékenységének részletes rendjét belső szabályzatban állapítja meg, és személyi állománya számára közvetlenül utasítást adhat,”

65. § (1) Az Ogytv. 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítást kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.”

(2) Az Ogytv. 133. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az országgyűlési őr az Országgyűlési Őrség 125. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amelyre a Rendőrségről szóló törvénynek a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggő képfelvétel készítésére vonatkozó szabályai az alkalmazandók.

(2b) Ha az országgyűlési őr a (2a) bekezdés szerinti felvételt az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében megvalósuló létesítménybiztosítási feladatokkal összefüggésben, elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával készíti,

a) a felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, mosdóban, illemhelyen,

b) az Országgyűlési Őrség köteles figyelmeztető jelzést elhelyeztetni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak, továbbá tájékoztatót elhelyezni a felvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a felvétel készítésére és a felvételek megismerésére jogosult személyek köréről,

c) a b) pont szerinti tájékoztatót az Országgyűlési Őrség hivatalos honlapján nyilvánosságra kell hozni.”

66. § Az Ogytv. 137. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 133. § (1)-(2b) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

67. § Az Ogytv. 138. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országgyűlési őr a feladata ellátása során)

b) megállapíthatja annak a személyazonosságát, akinek ez a házelnök személyvédelme érdekében, a belépési jogosultság igazolásához, a közbiztonság, az Országházban, illetve az Országgyűlés Irodaházában és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben tartózkodók védelme céljából szükséges.”

68. § Az Ogytv. XIII. Fejezete a következő 47/A. alcímmel és 141/A. §-sal egészül ki:

47/A. Jogellenes információszerzés elleni védelem

141/A. § Az országgyűlési őr az Országgyűlés működését, illetve a házelnök tevékenységét érintő adatok és információ jogellenes megszerzésének megakadályozása érdekében technikai átvizsgálást végezhet.”

69. § Az Ogytv. 143. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza)

d) az Országgyűlési Őrség által használt kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat, valamint a rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját.”

70. § (1) Az Ogytv. 145. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2014. évi XIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülése napjától a 115. § (1) bekezdésében meghatározott feladatra köztisztviselői jogviszony nem létesíthető.”

(2) Az Ogytv. 145. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Aki az Országgyűlés jelképét a Módtv.-vel megállapított 27/D. és 27/E. §-ának hatálybalépését megelőzően használta, de a hivatkozott rendelkezések alapján jogosulatlan jelképhasználónak minősül, a használatot 2014. december 31-éig köteles megszüntetni.

(12) A Módtv.-vel megállapított 13/A. §-t a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos eljárások során is alkalmazni kell.”

71. § (1) Az Ogytv. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (6) bekezdése, a 48-52. §, a Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 145. § (8) bekezdése, a 147. § (2)-(3) bekezdése, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)-e) és g)-h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(2) Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Első rész, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A-19. alcím, a IV-V/A. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41. alcím, a 42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)-(3), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”

72. § (1) Az Ogytv. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (6) bekezdése, a 48-52. §, a Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 145. § (8) bekezdése, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)-e) és g)-h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(2) Az Ogytv. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 10. és a 10/A. alcím, valamint a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

(3) Az Ogytv. 146. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Első rész, a 11. alcím, a 13. alcím, a 14/A-19. alcím, a IV-V/A. Fejezet, a VI/A. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41. alcím, a 42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)-(3), (7), (9), (11) és (12) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.”

73. § Az Ogytv.

a) 98. § (3) bekezdés b) pontjában a „honvédelmi ügyekkel” szövegrész helyébe a „honvédelemmel” szöveg,

b) 98. § (3) bekezdés c) pontjában a „nemzetbiztonsági ügyekkel” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsággal” szöveg

lép.

74. § Az Ogytv.

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az „Országgyűlést a más állami szervekkel” szövegrész helyébe az „Országgyűlést más állami szervekkel” szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés h) pontjában a „megválasztására és a személyükre” szövegrész helyébe a „megválasztására, valamint a személyükre” szöveg,

c) 5. § (3) bekezdésében a „más országgyűlési képviselőt” szövegrész helyébe a „más képviselőt” szöveg,

d) 6. § (5) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe a „nyolc” szöveg,

e) 7. §-ában a „titkos” szövegrész helyébe a „nyílt” szöveg,

f) 9. §-ában az „Az Országgyűlés tisztségviselője” szövegrész helyébe az „A házelnök” szöveg,

g) 20. § (2) bekezdésében az „ugyanazon állandó bizottság” szövegrész helyébe az „ugyanazon országgyűlési bizottság” szöveg,

h) 58. § (3) bekezdésében az „országgyűlési bizottság szótöbbséggel más” szövegrész helyébe az „országgyűlési bizottság más” szöveg,

i) 60. § (1) bekezdés c) pontjában az „ajánlásokat” szövegrész helyébe a „jelentéseket” szöveg,

j) 61. § (5) bekezdésében a „legalább tíz” szövegrész helyébe a „legalább öt” szöveg

lép.

75. § Az Ogytv.

a) Preambulumában az „5. cikk (4), (7) és (8) bekezdése” szövegrész helyébe az „5. cikk (4), (7)-(9) bekezdése” szöveg,

b) 69. § (3) bekezdésében az „alkotmányossággal foglalkozó” szövegrész helyébe az „alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó” szöveg,

c) 69. § (5) bekezdésében az „Országgyűlés ülését” szövegrész helyébe az „Országgyűlést” szöveg,

d) 71. § (2) bekezdésében és a 72. §-ban az „EUSz” szövegrész helyébe az „EUSZ” szöveg,

e) 71. § (2) bekezdésében és a 72. §-ban az „EUMSz” szövegrész helyébe az „EUMSZ” szöveg, a 72. § (3) bekezdésében „EUMSz” szövegrészek helyébe az „EUMSZ” szöveg

lép.

76. § Hatályát veszti

a) az Ogytv. 11. § (2) és (3) bekezdése, 50. § (3) bekezdése,

b) az Ogytv. 48. § (6) és (7) bekezdése, 49. § (7) és (8) bekezdése, 50. § (2a) és (4) bekezdése, 52. § (5) bekezdése,

c) az Ogytv. 143. § (1) bekezdése.

77. § Hatályát veszti az Ogytv.

a) 15. § (3) bekezdése,

b) 17. § (3) bekezdése,

c) 58. § (4) bekezdése.

78. § Nem lép hatályba az Ogytv.

a) 111. § (2) bekezdése,

b) 147. § (2) és (3) bekezdése.

2. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

79. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. § A pártra

a) - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek (a továbbiakban: Ectv.) a civil szervezetek egyesülésére, szétválására, felszámolási és végelszámolási eljárására vonatkozó rendelkezéseit, és

b) az Ectv. 11. § (3)-(5), (6) és (7) bekezdését

megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Ptv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörét a pártok működése felett az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.”

(3) A Ptv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A párt jogutóddal szűnik meg, ha

a) más párttal összeolvad,

b) más pártba beolvad, vagy

c) több pártra válik külön.”

(4) A Ptv. 3. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha

a) feloszlik,

b) a bíróság feloszlatja,

c) a bíróság megszünteti, vagy

d) a bíróság megállapítja megszűnését,

és a párt vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a pártot a nyilvántartásból törli.

(1b) Pártból való kiválás esetén jogutód csak párt lehet.”

(5) A Ptv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bíróság a párt bírósági nyilvántartásból való törléséről rendelkező jogerős határozatáról értesíti az Országgyűlés elnökét.”

(6) A Ptv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére