Időállapot: közlönyállapot (2014.II.24.)

2014. évi XV. törvény

a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól * 

A nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a bizalmi vagyonkezelői tevékenység és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok átláthatóságának biztosítása, a közpénzek, a vagyonrendelők, a kedvezményezettek, hitelezőik és egyéb harmadik személyek védelme, valamint a szektor hatékony ellenőrzése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott bizalmi vagyonkezelési szerződést kötő bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének és gazdálkodásának feltételeire,

b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: hivatal) bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezési és nyilvántartási eljárására,

c) a hivatalnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok bejelentési és nyilvántartási eljárására,

d) a hivatal bizalmi vagyonkezelők felett gyakorolt ellenőrzésére,

e) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenységének végzésére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. érintett személy:

a) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás,

b) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye,

c) jogi személy bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagja,

d) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás, illetve jogi személy vállalkozás tagjának olyan alkalmazottja, illetve olyan természetes személy, aki tevékenységét a vállalkozás, illetve a jogi személy vállalkozás tagja érdekében végzi, és aki részt vesz a vállalkozás által végzett bizalmi vagyonkezelésben,

e) aki a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által nyújtandó bizalmi vagyonkezelési szolgáltatás kiszervezésére irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a bizalmi vagyonkezelés, mint szolgáltatás nyújtásában, vagy

f) az a)-e) pontban foglalt személyek Ptk.-ban meghatározott hozzátartozója.

2. vezető állású személy:

a) a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagja,

b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó belső szabályzat ilyenként határoz meg.

II. Fejezet

A BIZALMI VAGYONKEZELŐ VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI

3. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének szervezeti feltételei

3. § (1) Bizalmi vagyonkezelési tevékenységet rendszeresen (legalább évente kétszeri bizalmi vagyonkezelési szerződéskötéssel), vagy a kezelt vagyon szerződéskötéskor fennálló értékének egy százalékát meghaladó mértékű vagyonkezelési díj vagy más gazdasági előny megszerzése érdekében (a továbbiakban együtt: üzletszerűen) a hivatal által a tevékenység megkezdése előtt kibocsátott engedéllyel (a továbbiakban: engedély) rendelkező, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetnek minősülő,

a) Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság, vagy

b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe

végezhet (a továbbiakban: bizalmi vagyonkezelő vállalkozás).

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést végezhet, melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végezhet.

(3) Bizalmi vagyonkezelői tevékenység az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.

(4) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles cégnevének vezérszavában e minőségét magyar nyelven szerepeltetni.

(5) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás Magyarországon jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét más államba nem helyezheti át.

4. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének személyi feltételei

4. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és tagja az lehet,

a) aki büntetlen előéletű,

b) aki nem áll

ba) bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását,

bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatásköre alá sorolt szervezet (a továbbiakban: pénzügyi szervezet) által végezhető tevékenység folytatását

kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) aki vezető állású személyként nem dolgozott olyan bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban, illetve nem volt olyan bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban egyedüli vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag, amelynek az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított tíz éven belül - ide nem értve a kérelem alapján történő visszavonást - vonták vissza a tevékenység-végzési engedélyét,

d) aki vezető állású személyként nem dolgozott olyan pénzügyi szervezetben, illetve nem volt olyan bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban egyedüli vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag, amelynek tevékenységi engedélyét a kérelem benyújtásának időpontjától számított tíz éven belül a pénzügyi szervezetek felett prudenciális felügyeletet gyakorló hatóság a jogszabályi előírások megsértése miatt visszavonta,

e) akivel szemben a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank, vagy annak jogelődje felügyeleti hatáskörében személyre szóló felügyeleti bírságot nem szabtak ki a kérelem benyújtásának időpontjától számított tíz éven belül, és

f) akinek jó üzleti hírnevéhez nem fér kétség.

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az állhat, aki vonatkozásában az (1) bekezdés a)-e) pontjában foglalt feltételek megvalósulnak.

(3) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a hivatal elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a hivatal egyéb, általa meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A hivatal a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a hivatalnak határozattal kell megállapítania. Jó üzleti hírnevéhez nem fér kétség annak,

a) aki mentes a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás megbízható, gondos irányítását, ellenőrzését, illetve működését,

b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a bizalmi vagyonkezelő feletti hatékony ellenőrzés gyakorlását.

(5) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles legalább egy fő mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdászt, egy fő jogi szakvizsgát tett jogászt - teljes napi munkaidőben - munkaviszonyban foglalkoztatni, továbbá egy fő független könyvvizsgálót megbízási jogviszonyban foglalkoztatni.

5. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és a vezető állású személy Ptk. szerinti hozzátartozója nem lehet

a) más bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) más bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vagy annak vezető állású személye,

c) más bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye,

d) az a)-c) pontban meghatározott jogalanyokkal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye és a vezető állású személy hozzátartozója nem lehet

a) a kezelt vagyonba tartozó, Ptk. szerinti vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) a kezelt vagyonba tartozó, Ptk. szerinti vállalkozásban közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vagy annak vezető állású személye,

c) a kezelt vagyonba tartozó, Ptk. szerinti vállalkozás vezető állású személye,

d) az a)-c) pontban meghatározott jogalanyokkal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

(3) Nem eredményezi a (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye vagy annak hozzátartozója a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett, és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak más vagyonrendelője, illetve kedvezményezettje nincs.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás

a) az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okra vonatkozóan valamennyi vagyonrendelőjétől és szerződésben meghatározott kedvezményezettől (a továbbiakban együtt: ügyfél),

b) a (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okra vonatkozóan, az érintett ügyféltől

- azok előzetes és teljes tájékoztatását követően, írásban megadott - felmentést kap.

(5) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye a vele összefüggésben felmerült összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul az érintett bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tudomására hozni.

5. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének tárgyi feltételei

6. § A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni

a) létesítő okiratát,

b) cégjegyzékszámát,

c) adószámát,

d) szervezeti és működési szabályzatát,

e) számviteli beszámolóját,

f) közvetett és közvetlen tulajdonosainak névsorát, jogi személy esetén cégjegyzékszámát, székhelyét, és

g) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásában nyilvántartási számát.

7. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles e tevékenysége körében okozott károk, sérelemdíjak megtérítésére a kezelt vagyonok összértékével arányos, de legalább hetvenmillió forint összegű - kormányrendeletben meghatározott - pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni, és azt bizalmi vagyonkezelői tevékenységének tartama alatt fenntartani. A Kormány rendeletben határozza meg a pénzügyi biztosíték és a kezelt vagyon kötelező arányát, és meghatározhatja a kiegészítő pénzügyi biztosíték létrehozását szükségessé tévő körülményeket és az azok fennállta esetére létrehozandó pénzügyi biztosíték típusát, legkisebb összegét.

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles a kérelem előterjesztésekor és működése során folyamatosan legalább hetvenmillió forint összegű - a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból és az eredménytartalékból számított - saját tőkével rendelkezni. Kormányrendelet meghatározhat saját tőke növelését szükségessé tevő körülményeket, és azok beállta esetére a kötelező saját tőke legkisebb összegét.

8. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles olyan informatikai rendszert, belső szabályzatot, nyilvántartást kialakítani és fenntartani, amely biztosítja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást - különösen a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján - terhelő kötelezettségek

a) teljesítését,

b) teljesítésének ellenőrizhetőségét és

c) megsértésének megakadályozását.

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles eleget tenni a kezelt vagyonra vonatkozóan a könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségnek.

III. Fejezet

A HIVATAL ENGEDÉLYEZÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁSA

6. Az engedély kiadása

9. § (1) Az engedélyt a hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kérelmére adja ki.

(2) Az engedély hatálya időben nem korlátozott, visszavonásig érvényes.

10. § (1) A kérelmet írásban a hivatalhoz kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a kérelmező bizalmi vagyonkezelő vállalkozás (a továbbiakban ezen alcímben: kérelmező) 13. § (3) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában foglalt adatait és engedély kiadása iránti kérelmét.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelmező létesítő okiratát és annak valamennyi módosítását,

b) a kérelmező

ba) korlátolt felelősségű társaság hatályos tagjegyzékét,

bb) részvénytársaság részvénykönyvét,

c) a kérelmező döntési, irányítási rendszerét, belső nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályokat is tartalmazó, tárgyi feltételek között szereplő eredmények elérését biztosító szervezeti és működési szabályzatát,

d) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetnek minősül,

e) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásban közvetlenül vagy közvetetten több, mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró

ea) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező külföldi vállalkozásnak harminc napnál nem régebbi cégkivonatát és magyar nyelvű hiteles fordítását, cégkivonat hiányában annak igazolását és magyar nyelvű hiteles fordítását, hogy a külföldi vállalkozást személyes joga szerint nyilvántartásba vették,

eb) természetes személy nevét, anyja nevét, lakcímét,

f) a pénzügyi biztosíték rendelkezésre állásáról szóló igazolást,

g) a saját tőke befizetését igazoló iratot, valamint a saját tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását,

h) az olyan gazdasági társaság megnevezését, cégjegyzékszámát, székhelyét és tevékenységi körét tartalmazó nyilatkozatát, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,

i) a kérelmező számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

j) a kérelmező üzleti tervét,

k) pénz- és értékkezelési szabályzatot és egyéb belső szabályzatot,

l) szakértő igazolását arra vonatkozóan, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a tárgyi feltételek között előírt eredmények elérésére,

m) összeférhetetlenségi ok

ma) hiányában a kérelmező vezető állású személye erre vonatkozó nyilatkozatát,

mb) fennállása esetén a kérelmező vezető állású személye erre vonatkozó nyilatkozatát, és az ügyfelek arra vonatkozóan adott felmentését tartalmazó okiratot,

n) az állami adóhatóság igazolását arról, hogy a kérelmező köztartozásmentes adózói minőséggel rendelkezik, amennyiben nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

o) a kérelmező székhelye és a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság által a részére kiállított 30 napnál nem régebbi nemleges adóigazolást,

p) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által kiállított tanúsítványt arról, hogy a kérelmező a végrehajtási ügyek nyilvántartásában végrehajtási eljárás adósaként nem szerepel,

q) a kérelmező vezető állású személyének, természetes személy tagjának, munkavállalójának bővített tartalmú (a foglalkozástól, a közügyektől való eltiltást is tartalmazó) hatósági erkölcsi bizonyítványát,

r) legalább egy fő mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel rendelkező közgazdásszal, egy fő jogi szakvizsgát tett jogásszal kötött munkaszerződést és egy fő okleveles könyvvizsgáló foglalkoztatására kötött szerződést,

s) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással kapcsolatban álló érintett személynek minősülő jogalany nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás részére átadott személyes adatainak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás feletti ellenőrzés ellátása céljából történő kezeléséhez, valamint továbbításához,

t) egyéb, e törvényben meghatározott személyi feltétel teljesülésének igazolására szolgáló okiratot, és

u) a kérelem előterjesztéséért teljesítendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

11. § (1) Ha a kérelem alapján megállapítható, hogy a kérelmező megfelel a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működési feltételeinek, kérelme tartalmazza a 10. § (1) bekezdése szerinti adatokat és a kérelmező csatolta a 10. § (2) bekezdése szerinti mellékleteket, a hivatal kiadja az engedélyt.

(2) A kérelmező cégkivonatát a hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.

7. Az engedély visszavonása

12. § (1) A hivatal az engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei nem állnak fenn, és azokat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás felhívásra a hivatal által tűzött megfelelő határidőn belül nem pótolta,

b) az engedélyt a hivatal megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy

c) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás azt kérte.

(2) A hivatal az engedélyt akkor vonja vissza, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az általa kezelt vagyonok hitelezőjével, ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettséget teljesítette, vagy azok teljesítését más bizalmi vagyonkezelő vállalkozás átvállalta; e kötelezettségek teljesítéséről a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak kérelmében nyilatkoznia kell.

(3) A hivatal a (2) bekezdésben foglalt feltétel teljesítésének elmaradása ellenére visszavonhatja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét, ha e feltétel teljesítésére nem lát esélyt.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a hivatal meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítése esetén az engedély visszavonásra kerülhet; ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(5) Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a (4) bekezdés alapján a hivatal által meghatározott feltételeket és előírásokat nem teljesíti, a hivatal ennek megállapítását követően haladéktalanul visszavonja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét.

8. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartása

13. § (1) A hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások ügyfeleinek és leendő ügyfeleinek tájékoztatása, a kezelt vagyonra vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti ellenőrzés ellátása céljából nyilvántartást vezet a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokról.

(2) Ha az engedély kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedett, a hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás (3) bekezdésben foglalt adatait bejegyzi a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásába.

(3) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás

aa) cégnevét,

ab) székhelyének címét,

ac) telefon-, telefaxszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét,

ad) ügyintézésre szolgáló helyiségének címét, ahol tevékenységet folytat,

ae) cégjegyzékszámát,

af) nyilvántartási számát,

b) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tevékenység-végzési engedélyét kiadó határozat jogerőre emelkedésének napját,

c) az engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napját,

d) az alkalmazott ellenőrzési intézkedések okát, típusát és alkalmazását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját.

(4) A (3) bekezdésben foglalt adatok - a d) pontjában foglalt adatok kivételével - nyilvánosak.

(5) A nyilvántartás a (3) bekezdés a) pont af) alpontjában és b)-d) pontjában foglalt adatokat közhitelesen tanúsítja, azok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

14. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles - a módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított nyolc napon belül - bejelenteni a hivatalnak a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását.

(2) A hivatal az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba.

15. § A hivatal törli a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás adatait a nyilvántartásból, ha

a) az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedett, vagy

b) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás megszűnt.

16. § (1) A hivatal a nyilvántartásba bejegyzett adatokat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás adatainak a nyilvántartásból való törlését követően tíz évig tárolja, azt követően megsemmisíti azokat.

(2) Valamely EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe által végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység vonatkozásában a hivatal az engedélyezési feltételek fennállásának vizsgálata céljából együttműködik az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás nyilvántartását, engedélyezését vagy felügyeletét ellátó illetékes hatóságokkal, ennek keretében e hatóságoktól a 10. §-ban meghatározott adatokat kérhet és részükre ezen adatokat továbbíthatja.

(3) A hivatal az együttműködés keretében kapott egyedi adatokat csak az e törvényben meghatározott engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési feladatai ellátásához használhatja fel.

9. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységének engedélyezésével és nyilvántartásával összefüggő díjak

17. § A hivatal részére

a) az engedély kiadása iránti kérelem előterjesztéséért,

b) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartásban szereplő adatai változásának átvezetéséért,

c) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartásban szereplő adatairól szóló bizonyítvány kiállításáért

a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kibocsátott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a hivatal bevétele.

10. A hivatal eljárása

18. § Az engedély kiadására, visszavonására és a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartására irányuló eljárásban a hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.

IV. Fejezet

A NEM ÜZLETSZERŰEN ELJÁRÓ BIZALMI VAGYONKEZELŐVEL LÉTREJÖTT BIZALMI VAGYONKEZELÉSI JOGVISZONYOK NYILVÁNTARTÁSA

11. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony bejelentése

19. § A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő köteles bejelenteni a vele kötött bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő adatokat a hivatalnak azok bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzése érdekében a szerződés megkötését követő 30 napon belül.

20. § (1) A bejelentést írásban a hivatalhoz kell előterjeszteni, és annak tartalmaznia kell a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő (a továbbiakban ezen alcímben: bejelentő), a vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett

a) a jogi személy, nem jogi személy szervezet

aa) nevét, típusát,

ab) székhelyét,

ac) cégjegyzékszámát, egyéb nyilvántartási számát,

ad) telefonszámát, elektronikus levélcímét,

b) természetes személy

ba) nevét, születési nevét,

bb) anyja nevét,

bc) lakcímét,

bd) születési helyét és idejét, és

c) szerződéses jogállását.

(2) A bejelentőnek a bejelentésben - legalább a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban - nyilatkoznia kell arról, hogy a bizalmi vagyonkezelői tevékenységét nem üzletszerűen látja el.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell

a) a létrejött (módosult, megszűnt) bizalmi vagyonkezelési szerződést tartalmazó okiratot,

b) a bejelentés megtételéért teljesítendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

21. § (1) Ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy a bejelentett szerződés érvényesen létrejött és a bizalmi vagyonkezelő nem üzletszerűen jár el, a bejelentés tartalmazza a 20. § (1) bekezdése szerinti adatokat, és csatolta a 20. § (3) bekezdése szerinti mellékleteket, a hivatal az adatokat bejegyzi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába.

(2) A hivatal vizsgálhatja a bejelentési feltételek - bejelentéskori, valamint a jogviszony fennállása alatti - teljesülését.

12. A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartása

22. § (1) A hivatal a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága és a bizalmi vagyonkezelők feletti ellenőrzés ellátása céljából nyilvántartást vezet a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és a közöttük létrejött szerződésben meghatározott kedvezményezettekről, valamint szerződéses jogviszonyukról.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt adatokat,

b) a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,

c) a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,

d) az alkalmazott ellenőrzési intézkedések okát, típusát, és alkalmazását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját.

(3) A nyilvántartás a 20. § (1) bekezdés c) pontjában, a 20. § (2) bekezdésében és a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglalt adatokat közhitelesen tanúsítja, azok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

23. § Az e fejezetben meghatározott adatok bejelentésének elmaradása - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez fűződő joghatásokat nem érinti.

24. § (1) A bejelentő köteles - a módosulásra okot adó körülmény bekövetkeztétől számított nyolc napon belül - a hivatalnak bejelenteni a nyilvántartásban szereplő adatok megváltozását.

(2) A hivatal az adatváltozást bejegyzi a nyilvántartásba.

25. § A hivatal törli az általa nyilvántartott, bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó adatokat a nyilvántartásból, ha

a) bejelentik, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnt,

b) a hivatal megállapítja, hogy bejegyzésnek nem lett volna helye, mert a bejegyzési feltételek nem álltak fenn a bejelentéskor,

c) a hivatal megállapítja, hogy a bejegyzési feltételek már nem állnak fenn.

26. § A hivatal a nyilvántartásba bejegyzett adatokat a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó adatoknak a nyilvántartásból való törlését követően tíz évig tárolja, azt követően azokat megsemmisíti.

13. A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásával összefüggő díjak

27. § A hivatal részére

a) a bizalmi vagyonkezelési szerződés létrejöttével kapcsolatos adatok nyilvántartásba-vétele iránti bejelentés megtételéért,

b) a bizalmi vagyonkezelés jogviszonyok nyilvántartásában szereplő adatok változásának átvezetéséért, és

c) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásában szereplő adatokról szóló bizonyítvány kiállításáért

a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kibocsátott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a hivatal bevétele.

14. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony bejelentési bizonyítványa

28. § Ha a hivatal nyilvántartásba veszi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, a bejelentő részére a nyilvántartásba vett adatokról kiállítja a bizalmi vagyonkezelési szerződés bejelentésének bizonyítványát (a továbbiakban: bejelentési bizonyítvány), amely a Ket. szerinti hatósági bizonyítványnak minősül.

15. Betekintés a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába

29. § (1) A nyilvántartásban szereplő adatokat törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró

a) adóhatóság,

b) Gazdasági Versenyhivatal,

c) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szerv,

d) nemzetbiztonsági szolgálat,

e) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv, és

f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság

ismerheti meg. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.

(2) A nyilvántartásban szereplő adatokat a szükséges mértékben, az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan, törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében

a) a feladatkörében eljáró ügyészség, továbbá a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatóság,

b) a büntető-, valamint polgári ügyben a bíróság,

c) a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó,

d) a közigazgatási ügyben a közigazgatási hatóság, és

e) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF)

ismerheti meg. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján annak a szervnek szolgáltatható adat a nyilvántartásból, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

16. A hivatal eljárása

30. § A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartására, és a bejelentési bizonyítvány kiállítására, illetve visszavonására irányuló eljárásban a hivatal a Ket. rendelkezései szerint jár el.

V. Fejezet

A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSI FELTÉTELEINEK VALÓ MEGFELELÉS RENDSZERES ELLENŐRZÉSE

17. Az ellenőrzés általános szabályai

31. § (1) A hivatal a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint, elsősorban a bizalmi vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba-vétel feltételei folyamatosan megvalósulnak-e

a) a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és

b) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok

vonatkozásában.

(2) A hivatal az e törvényben meghatározott engedélyezési, valamint nyilvántartásba-vételi feltételek fennállásáról tett nyilatkozatok valóságnak való megfelelőségét azok valótlanságára utaló alapos ok esetén ellenőrzi.

18. Az ellenőrzési eljárás

32. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás évente - felhívás nélkül, legkésőbb az adott év július 30. napjáig - köteles igazolni a hivatalnak, hogy az engedély-kiadás feltételei fennállnak. Ennek érdekében megküldi a hivatalnak az engedély-kiadási kérelemhez csatolandó - az ismételt igazolás benyújtásától számított harminc napnál nem régebbi - okiratokat.

(2) Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által benyújtandó mellékletek tartalma nem változott, erről elegendő nyilatkozatot tenni.

(3) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás cégkivonatát a hivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(4) A hivatal indokolt esetben az (1) bekezdés szerinti tartalmú, illetve a hivatal által meghatározott egyéb, az ellenőrzés ellátásához szükséges adatokat tartalmazó rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást.

33. § (1) A hivatal az ellenőrzés ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre hívhatja fel a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kiszervezés keretében szerződő partnerét, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőt, a vele szerződést kötő vagyonrendelőt vagy az e szerződésben meghatározott kedvezményezettet a Ket. ügyféli nyilatkozattételre vonatkozó szabályai szerint.

(2) A hivatal által nyilatkozattételre felhívott személy köteles nyilatkozatot tenni.

34. § (1) Ha a hivatal e törvény, illetve a bizalmi vagyonkezelő tevékenységére vonatkozó, egyéb jogszabály, szabályzat és az engedélyben meghatározott feltételek megsértését vagy arra utaló körülményeket észlel, megteszi a következő intézkedéseket:

a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást az e törvénynek, illetve a bizalmi vagyonkezelő tevékenységére vonatkozó, egyéb jogszabálynak szabályzatnak és az engedélyben meghatározott feltételeknek megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz,

b) felfüggesztheti a bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott időre,

c) egyszeri vagy ismételt bírságot szabhat ki.

(2) A bírságot a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben, ha pedig megállapítható, hogy az ellenőrzési intézkedésre a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető tisztségviselője adott okot közvetlenül, a vezető tisztségviselővel szemben is ki lehet szabni.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírság összege legfeljebb húszmillió forintig, illetve a bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben kiszabott bírság esetében, amennyiben a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka ennél magasabb összeg, akkor ezen összegig terjedhet.

35. § Ha a hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való bejegyzés feltételeinek hiányát vagy arra utaló körülményeket észlel, megteszi a következő intézkedéseket:

a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a bizalmi vagyonkezelőt a megfelelő működés helyreállítására, és erre határidőt tűz,

b) az engedély nélküli üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását megtiltja, a bizalmi vagyonkezelőt a már megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszüntetésére kötelezi,

c) az ellenőrzési intézkedésre okot adó bizalmi vagyonkezelőt terhelő, egyszeri vagy ismételt, 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el, valamint a b) pont szerinti - csekély jelentőségűnek nem minősülő - esetben,

d) törli a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, ha a törlés feltételei fennállnak és egyéb ellenőrzési intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény és a bizalmi vagyonkezelőt a már megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszüntetésére kötelezi.

VI. Fejezet

A BIZALMI VAGYONKEZELŐ VÁLLALKOZÁS BIZALMI VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK SZABÁLYAI

19. A tevékenység végzésre vonatkozó szabályok

36. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás bizalmi vagyonkezelési szerződései tartalmának megállapítása során e törvény rendelkezéseitől akkor térhet el, ha ezt e törvény megengedi. Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan további rendelkezés bizalmi vagyonkezelési szerződésbe való foglalása, amelyről e törvény nem rendelkezik, ha a rendelkezés nem áll ellentétben a Ptk. és e törvény általános rendeltetésével, és nem sérti a joggal való visszaélés tilalmát.

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy az általa megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződéseket a Ptk. és e törvény rendelkezései szerint szerződésszerűen - különösen ügyfele számára legkedvezőbben - teljesítette.

20. Előzetes tájékoztatás

37. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően az 1. mellékletben meghatározottakról tájékoztatnia kell azon leendő szerződő felet, aki a szerződéskötést követően a Ptk. alapján fogyasztónak vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alapján kis- és középvállalkozásnak minősül (a továbbiakban: lakossági ügyfél).

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak az e törvényben előírt tájékoztatást írásban, havi rendszerességgel kell megadnia. Amennyiben az eredeti tájékoztatás tartalmában változás nem következett be, az ismételt tájékoztatásban elegendő a változatlanság tényére utalni.

(3) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a tájékoztatás tartalmában bekövetkező, a szerződés tárgyát képező jognyilatkozat vagy vagyontárgy tekintetében bekövetkező lényeges változásról - az eredeti tájékoztatással azonos módon, de a változás beálltának napjától számított legalább nyolc napon belül - kell értesítenie a lakossági ügyfelet.

21. Előzetes tájékozódási kötelezettség

38. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak tájékozódnia kell a lakossági ügyfél

a) bizalmi vagyonkezelési szerződéssel szolgálni kívánt céljáról (a továbbiakban: szerződési cél),

b) kockázatviselő képességéről,

c) bizalmi vagyonkezelési szerződés tárgyát képező vagyontárggyal vagy jognyilatkozattal kapcsolatos ismereteiről és

d) arról, hogy az a)-c) pontban foglaltak megfelelőek-e ahhoz, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés egyes lényeges feltételeinek elfogadásáról az ügyfél megalapozott döntést hozzon (a továbbiakban: alkalmassági vizsgálat).

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás azt is értékeli az alkalmassági vizsgálat során, hogy a megkötendő bizalmi vagyonkezelési szerződés

a) előreláthatóan alkalmas-e a leendő szerződő fél szerződési céljainak megvalósítására,

b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél szerződési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az ügyfél teherviselő képességének, és

c) joghatásaihoz és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e.

(3) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az alkalmassági vizsgálat eredményéről előzetes tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles tájékoztatni a lakossági ügyfelet.

(4) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszony fennállása alatt évente köteles a jelen §-ban foglalt kötelezettségét ismételten teljesíteni.

22. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás belső nyilvántartásai

39. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyomon követhetősége, a hatósági ellenőrzés és hatósági vagyonkutatás elősegítése érdekében nyilvántartást köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról.

(2) A nyilvántartásnak bizalmi vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten kell tartalmaznia

a) a vagyonrendelő és a szerződésben meghatározott kedvezményezett személyazonosító adatait,

b) a szerződésben vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát,

c) a szerződésben foglalt esetleges feltételeket, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli korlátozást, és

d) a szerződéskötés helyét és idejét.

40. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az ügyfelek tájékoztatásának és ellenőrzési joggyakorlásuk elősegítésére nyilvántartást köteles vezetni a bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése érdekében, a kezelt vagyonra vonatkozóan tett bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról.

(2) A nyilvántartásnak - folyamatosan és időrendben, az egyes bizalmi vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten - kell tartalmaznia:

a) a jognyilatkozatokat, különösen szerződéseket létrehozó, módosító, megszüntető jognyilatkozatot tevő felek nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adatok),

b) a jognyilatkozatban vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát,

c) a jognyilatkozatban foglalt esetleges feltételt, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli korlátozást, és

d) a jognyilatkozat-tétel helyét és idejét.

41. § (1) Az ügyfél a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartások rá vonatkozó részébe ellenőrzési joga alapján jogosult betekinteni.

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokban kezelt adatokat az érintett ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésétől számított tíz évig köteles kezelni.

(3) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokba történő bejegyzést megelőzően köteles beszerezni az érintettnek a személyes adatai kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozatát.

23. Titoktartás

42. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás - ideértve a kiszervezés alapján igénybe vett harmadik személyt is - Ptk.-ban meghatározott titoktartási kötelezettsége nem áll fenn a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében eljáró

a) hivatallal,

b) adóhatósággal,

c) Gazdasági Versenyhivatallal,

d) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel,

e) nemzetbiztonsági szolgálattal,

f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel, és

g) a pénzügyi információs egységként működő hatósággal

szemben. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.

(2) A titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében

a) a feladatkörében eljáró ügyészséggel, továbbá a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal,

b) a büntető-, valamint polgári ügyben a bírósággal,

c) a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtóval,

d) a közigazgatási ügyben a közigazgatási hatósággal és

e) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF)

szemben. A felsorolt szervezetek személyes adatot csak feladataik ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelhetnek.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján annak a szervnek adható át a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás titoktartási kötelezettségébe tartozó adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

24. Önszerződés és kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatok korlátozása lakossági ügyfél vonatkozásában

43. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a lakossági ügyfélnek minősülő vagyonrendelővel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése során - az ügyfél által kifejezett, előzetes, meghatározott jognyilatkozatra vonatkozóan adott felhatalmazás hiányában - nem tehet olyan jognyilatkozatot, amelynek hatására a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy

a) az érintett személy személyes vagyonába (önszerződés) vagy

b) más, érintett személy által kezelt vagyonba (kettős megbízás teljesítésére irányuló jognyilatkozatok)

kerül.

(2) Az érintett személy az engedélyezett önszerződést eredményező jognyilatkozatok megtételét haladéktalanul köteles a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára bejelenteni.

(3) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatok nyilvántartásában külön feltünteti, ha a jognyilatkozat önszerződést eredményez vagy kettős megbízás teljesítésére irányul, és feltünteti azt, hogy azokról az ügyfél tudomást szerzett, ideértve az azok megtételére vonatkozó engedélyt vagy tiltást is.

25. Kiszervezés

44. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a bizalmi vagyonkezelési kötelezettsége hatékonyabb teljesítése érdekében vehet igénybe harmadik személyt (a továbbiakban: kiszervezés).

(2) Kiszervezésre irányuló szerződés megkötése kötelező olyan szolgáltatás esetében, amelynek nyújtásához a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel vagy képességgel, illetve a szükséges engedéllyel.

(3) Kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan jogalannyal köthető, amelynek érdekei nem ellentétesek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy az ügyfelek érdekeivel, aki engedélyköteles tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezik és aki a szerződésben a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásra vonatkozó szabályok szerinti titoktartási kötelezettséget vállal.

(4) A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése

a) nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás felett gyakorolt ellenőrzés hatékonyságát,

b) nem érintheti a bizalmi vagyonkezelő felelősségét, és

c) nem akadályozhatja a bizalmi vagyonkezelő

ca) utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző tevékenysége vonatkozásában, valamint

cb) kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a kiszervezésre irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén.

(5) Akkor nem minősül az (1) bekezdés szerinti kiszervezésnek a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által igénybevett jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, a bizalmi vagyonkezelő helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás részére munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzett tevékenység, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kétséget kizáróan bizonyítja, hogy annak költsége az 1. mellékletben meghatározott teljes árba nem tartozhat bele.

26. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettsége

45. § (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségének teljesítése körében - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - köteles

a) tartózkodni olyan jognyilatkozat megtételétől a kezelt vagyon hasznosítása során, amelyek alapján a kezelt vagyon növekedésének esélye nem haladja meg jelentősen csökkenésének, illetve károsodásának a kockázatát (óvatos hasznosítás),

b) megfelelő időközönként vizsgálni a hasznosításra irányuló jognyilatkozatok alapján létrejövő jogviszonyok fenntartásának, megváltoztatásának, megszüntetésének a szükségességét,

c) a kezelt vagyon hasznosítása érdekében tett jognyilatkozattal összefüggésben felmerülő vagyonvesztés, károsodás kockázatait elosztani,

d) a kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó szakmai tanácsadást igénybe venni, ha a kezelt vagyon mérete, illetve jellege alapján, annak hatékony és óvatos hasznosításhoz szükséges ismerettel maga nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja nem alkalmazandó,

a) ha a kezelt vagyon olyan csekély, hogy a jognyilatkozatok megtétele nyilvánvalóan ellentétben állna az okszerű gazdálkodás követelményével,

b) azon kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyak vonatkozásában, amelyek rendelkezésre tartása azok átruházása, kedvezményezett általi használata, vagy a kezelt vagyont terhelő adósság kielégítése érdekében szükséges, vagy amelyek hasznosítása egyébként akadályozná a bizalmi vagyonkezelőt egyéb, kezelt vagyonnal kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében,

c) ha egyéb olyan körülmény áll fenn, amely alapján a jognyilatkozatok megtétele nyilvánvalóan ellentétben állna az okszerű gazdálkodás követelményével.

(3) A lakossági ügyfélnek minősülő vagyonrendelő vagyonkezelési szerződést létrehozó jognyilatkozatát vita esetén úgy kell értelmezni, hogy abban kizárta a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás jogát a kezelt vagyonba tartozó, Ptk.-ban meghatározott vagyontárgy elidegenítésére, megterhelésére, függetlenül az adott kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy természeténél fogva hasznot hajtó képességétől.

(4) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás hasznosítási kötelezettségét a leendő lakossági ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben érvényesen akkor zárhatja ki, térhet el attól, illetve módosíthatja annak joghatásait, ha ennek az ügyfélre, illetve a kezelt vagyonra gyakorolt joghatásáról tájékoztatást ad, és az ügyfél azt a szerződésben kifejezetten elfogadja.

VII. Fejezet

A BIZALMI VAGYONKEZELŐ VÁLLALKOZÁS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE ESETÉN ALKALMAZANDÓ EGYES ELJÁRÁSOK

27. A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok

46. § (1) A részvénytársasági, illetve korlátolt felelősségű társasági formában működő bizalmi vagyonkezelő vállalkozás végelszámolására és felszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.), a fióktelep formájában működő bizalmi vagyonkezelő vállalkozás végelszámolására és felszámolására pedig a Ctv., a Cstv. és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény (a továbbiakban: Fkt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) Bizalmi vagyonkezelő vállalkozással szemben csődeljárásnak és kényszertörlési eljárás lefolytatásának nincs helye.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Felhatalmazó rendelkezés

47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által szolgáltatandó és fenntartandó pénzügyi biztosítékok típusát, a pénzügyi biztosíték kezelt vagyonok összértékéhez viszonyított arányát, a pénzügyi biztosítékot meghatározó szerződések egyes tartalmi elemeit, valamint azon körülményeket, amelyek beállta kiegészítő pénzügyi biztosíték létrehozását teszik szükségessé, és a kiegészítő pénzügyi biztosíték legkisebb összegét,

b) állapítsa meg a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által szolgáltatandó saját tőke emelését szükségessé tevő körülményeket, és azok beállta esetére a kötelező saját tőke legkisebb összegét.

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az e törvény alapján fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint azok beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint

b) a hivatal által vezetett bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásából és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásából történő adatszolgáltatás részletes szabályait.

29. Hatálybalépés

48. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 70. §, 72. § (1) bekezdése, 81. §, 86. és 87. § 2014. március 14-én lép hatályba.

(3) Az 1-52. §, az 53. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és c) pontja, az 54-58. §, az 59. § (1), (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdése, a 60-69. §, a 71. §, a 72. § (2) bekezdése, a 73. § (2), (4)-(14), (16) és (20)-(27) bekezdése, a 74. § a) pontja, a 75. §, a 76. §, a 77. § (1) bekezdés b)-e) pontja, (2) bekezdése, a 78-80. §, a 82-84. § 2014. március 15-én lép hatályba.

(4) A 73. § (1), (3), (15) és (17)-(19) bekezdése 2014. április 1-jén lép hatályba.

(5) Az 59. § (3) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

30. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének megfelelés

49. § E törvény

a) 1. § b) pontja az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése,

b) 69. §-a az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

31. Az Európai Unió jogának való megfelelés

50. § (1) E törvény

a) 3-30. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 83. §-a a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) 83. §-a az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) 83. § (9) és (10) bekezdése az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelv 7. cikk (1) bekezdés b) pontjának

való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény tervezetének előzetes bejelentése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerint megtörtént.

32. Módosító rendelkezések

51. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény II. Fejezete a következő alcímmel és 17/D. §-sal egészül ki:

A bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzés illetékkötelezettsége

17/D. § (1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett személynek, szervezetnek (a továbbiakban: vagyonkezelő) a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban e § alkalmazásában: szerződés) alapján történő vagyonszerzése - ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában történő vagyonszerzést is -, kivéve a vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését.

(2) A kezelt vagyon és annak hasznai kedvezményezett általi megszerzését az illetékkötelezettség vonatkozásában úgy kell tekinteni, mintha a kedvezményezett a kezelt vagyont és annak hasznait közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna. Ha a szerződést a vagyonrendelő és a kedvezményezett között, a szerződés megkötését megelőzően létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel kötötték, a kezelt vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezett e törvény visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályai szerint köteles fizetni visszterhes vagyonátruházási illetéket.

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a kezelt vagyon és annak hasznai vagyonrendelő általi megszerzése, ideértve a vagyonrendelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését is.”

52. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”

(2) A Htv. 52. § 31. pontja a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

telephely:)

d) a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetén a kezelt vagyonba tartozó hasznosított ingatlan;”

(3) A Htv. 52. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelő székhelyét, lakóhelyét kell érteni;”

53. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 79/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bank, a takarékszövetkezet, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek, továbbá az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott kezelt vagyonok, vagy bizalmi vagyonkezelővel szembeni kedvezményezettkénti juttatáshoz való jogának a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében e törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles.”

(2) A Vht. 132/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adós mint vagyonrendelő ellen indult végrehajtási eljárásban a követelés fedezetéül - a (4) bekezdésben foglaltak szerint - az a vagyon vagy vagyonhányad is szolgál, amely a vagyonrendelőt, vagy a kiadásra irányuló jog jogosultját a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési jogviszonya megszűnése esetére megilleti. A végrehajtást kérő a (4) bekezdés szerint mondhatja fel a bizalmi vagyonkezelést, és ennek eredményeként a vagyonrendelőnek, vagy jogutódjának kiadandó vagyonhányadból hajtható be a követelés.

(4) Ha az adósnak vagy a kiadásra irányuló jog jogosultjának a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnése esetén vagyonra vagy vagyonhányadra lenne igénye, és a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki, a végrehajtó tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy a rendes felmondás jogát gyakorolhatja. Ha a végrehajtást kérő a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a végrehajtónak átadta, a végrehajtó megküldi azt a bizalmi vagyonkezelőnek, egyúttal az adósnak a bizalmi vagyonkezelővel szemben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnése miatt fennálló követelését lefoglalja (110-113. §).

(5) Az elszámolás megtörténte nem érinti az adósnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból eredő tartozásokért fennálló, jogszabályban megállapított felelősségét. A végrehajtást kérő az elszámolás megtörténte esetén sem felel a kezelt vagyont terhelő tartozásokért.”

(3) A Vht.

a) 47. § (2) bekezdésében az „ingatlanügyi hatóságot” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságot, a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását vezető hivatalt”,

b) 307. § (2) bekezdés d) pontjában az „ellátására” szövegrész helyébe az „ellátására és panaszügyintézésére”,

c) 307. § (2) bekezdés m) pontjában az „okozott kár” szövegrész helyébe az „okozott kárért járó kártérítés, illetve személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj”

szöveg lép.

54. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban e §-ban: Szt.) 54. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A szabadalmi lajstromban fel kell tüntetni különösen)

m) azt, ha a szabadalmi igény vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.”

(2) Az Szt. 55. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a szabadalmi igényt vagy a szabadalmi oltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.”

55. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A lajstrom igazolja a légi jármű adatait, ezen belül a légi jármű tulajdonjogát, az egyéb jogokat és kötelességeket, továbbá a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog tényét.”

56. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bizalmi vagyonkezelésből származó bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.”

(2) Az Szja tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a magánszemély az őt megillető bevétel tárgyát képező vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési jogát az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőzően gyakorolta, akkor a bevétel megszerzésének időpontja - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - a rendelkezési jog gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, illetve a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, az előzőektől eltérően az elszámolás napja. E § alkalmazásában nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő magánszemély vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése.”

(3) Az Szja tv. 49/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó mint vagyonrendelő által létrehozott bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében a vagyonkezelő tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke.”

(4) Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni) a) osztalék]

ae) a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;”

(5) Az Szja tv. 66. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pont ae) alpontja, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződésben megjelölt kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte.

(5) Az (1) bekezdés a) pont ae) alpontjának alkalmazása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély a bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyonnak először a hozamait szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.”

(6) Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.25. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.25. bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő által a kezelt vagyon (ide nem értve annak hozamait) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték; nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte, továbbá nem alkalmazható e rendelkezés akkor sem, ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon és annak hozamai nem különíthetőek el.”

57. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.”

(2) A Tao. törvény 4. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„9. bizalmi vagyonkezelési szerződés: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés;”

(3) A Tao. törvény 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:

„10/a. bizalmi vagyonkezelő: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján átvett vagyon kezelésére kötelezettséget vállaló belföldi személy, ideértve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepét is;”

(4) A Tao. törvény 4. §-a a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

13. vagyonrendelő: az a személy, amely a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül;

14. kezelt vagyon: a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon;”

(5) A Tao. törvény 6. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak]

d) ha a 2. § (6) bekezdése alapján adóalany.”

(6) A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 22. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„22. a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékére, valamint a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegére tekintettel elszámolt ráfordítás.”

(7) A Tao. törvény 2. § (1) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(4) és (6) bekezdésben” szöveg, 4. § 28/b. pontjában az „az osztalékot megállapító társaság” szövegrész helyébe az „az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont)” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „keletkezik,” szövegrész helyébe a „keletkezik, a kezelt vagyon esetében a bizalmi vagyonkezelési szerződés hatályosulásának napján,” szöveg lép.

58. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 47. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen)

m) azt, ha a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalomból eredő jogok bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartoznak.”

(2) A Vt. 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem teljesíthető a jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem abban az esetben, ha a védjegyoltalmi igényt vagy a védjegyoltalomból eredő jogokat olyan bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján ruházták át, amelyet nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel kötöttek, és a kérelemhez nem mellékelték a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.”

59. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:

1. a jogosult

1.1. kiskorúsága,

1.2. gondnokság alá helyezése,

2. a jogosulttal szemben megindított

2.1. felszámolási eljárás,

2.2. végelszámolás,

3. a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése,

4. kisajátítási eljárás megindítása,

5. telekalakítási eljárás megindítása,

6. felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

7. földminősítési eljárás megindítása,

8. az ingatlanügyi hatósági határozat elleni

8.1. jogorvoslati kérelem,

8.2. ügyészi felhívás,

8.3. ügyészi fellépés

benyújtása,

8.4. felügyeleti eljárás megindítása,

9. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása,

10. az ingatlan jogi jellege,

11. a bejegyzés, a feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása,

12. épület

12.1. létesítése,

12.2. lebontása,

13. az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése,

14. jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege,

15. bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás,

17. szerződésen, végintézkedésen, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló

17.1. elidegenítési és terhelési tilalom,

17.2. elidegenítési tilalom,

18. az e törvényben meghatározott

18.1. perek,

18.2. büntetőeljárás

megindítása,

19. árverés vagy nyilvános pályázat kitűzése,

20. a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

21. a tulajdonjog fenntartással történt eladás,

22. a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása,

23. a ranghely megváltoztatása,

24. a társasházakról szóló törvény szerinti,

24.1. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább kétharmadát feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,

24.2. a közös tulajdon átruházására a tulajdonostársak összes tulajdoni hányadának legalább négyötödét feljogosító alapító okirat elfogadása, módosítása,

továbbá az elfogadás, illetve a módosítás időpontja,

25. az e törvényben meghatározott megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

26. a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye,

27. bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog.

(2) Az (1) bekezdés 1-14. pontjában meghatározott tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz fűződő joghatásokat nem érinti, a Ptk.-nak a feljegyzés visszamenőleges hatályára vonatkozó rendelkezését ennek megfelelően kell alkalmazni. A 15-27. pontban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző harmadik jogszerzővel szemben.”

(2) Az Inytv. a következő 38. §-sal egészül ki:

„38. § (1) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés nem bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell, és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentési bizonyítványt is.

(2) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzés esetén, ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés bizalmi vagyonkezelő vállalkozással mint vagyonkezelővel került megkötésre, a kérelemben erről nyilatkozni kell és ahhoz csatolni kell a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás e minőségének igazolására szolgáló, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott hivatal által kiállított hatósági bizonyítványt.

(3) Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban a vagyonkezelőre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.”

(3) Az Inytv. 39. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A hiány pótlására való felhívás és érdemi vizsgálat nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha)

g) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésen a mezőgazdasági igazgatási szerv törvényben előírt jóváhagyásáról szóló záradék nem szerepel.”

(4) Az Inytv. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

  Vissza az oldal tetejére