Időállapot: közlönyállapot (2014.II.24.)

2014. évi XVI. törvény

a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére,

b) a Magyarország területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,

c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására,

d) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ABAK EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására,

e) Magyarország területén nem uniós ABAK által végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,

f) a befektetési jegy és az egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarország területén, valamint ÁÉKBV-alapkezelő, illetve ABAK által EGT-államban történő forgalomba hozatalára, forgalmazására,

g) a Magyarországon letelepedett jogi képviselő e törvény szerinti tevékenységére,

h) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre.

2. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki

a) a holdingtársaságra;

b) a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézményre, valamint a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény vagyonkezelésének ellátásával megbízott szervezetre, amennyiben ABA kezelésével nem foglalkozik;

c) az Európai Központi Bankra, az Európai Beruházási Bankra, az európai fejlesztésfinanszírozási intézményekre, a bilaterális fejlesztési bankokra, a Világbankra, a Nemzetközi Valutaalapra, valamint olyan nemzetközi intézményekre és szervezetekre, amelyek ABA kezelésével foglalkoznak, de az általuk kezelt ABA-k közérdekűek;

d) a Magyar Nemzeti Bankra kivéve, amikor a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében jár el;

e) a társadalombiztosítási rendszer és a nyugdíjrendszer finanszírozására szolgáló alapok kezelését végző szervezetekre és intézményekre;

f) a munkavállalói részvételi programokra és a munkavállalói megtakarítási programokra;

g) a különleges célú gazdasági egységre.

(2) E törvény ABAK-ra előírt rendelkezései a 33. §, a 35. § (1), és (3)-(5) bekezdése, valamint a 36. § kivételével alkalmazandók abban az esetben is, ha

a) az ABAK közvetlenül vagy közvetve egy - az ABAK-kal közös irányítás vagy ellenőrzés alatt álló - társaságon keresztül, vagy érdemi közvetlen vagy közvetett részesedés útján kizárólag olyan ABA-kat kezel, amely ABA-kban kezelt eszközök értéke

aa) nem haladja meg összesen a 100 millió euró küszöbértéket (beleértve a tőkeáttétel útján létrejött eszközöket is), vagy

ab) nem haladja meg összesen az 500 millió euró küszöbértéket, amennyiben az ABA portfóliói olyan ABA-kból állnak, amelyek nem tőkeáttétellel finanszírozottak, és amelyek esetében az egyes ABA-kba történő eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok, és

b) az ABAK nem döntött úgy, hogy e törvény egészének aláveti magát.

(3) A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendeletének figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében EuVECA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.

(4) A (2) bekezdés szerinti ABAK-ra előírt rendelkezéseket az Európai Parlament és Tanács 2013. április 17-i az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendeletének figyelembe vételével kell alkalmazni abban az esetben, ha az ABAK e rendelet értelmében ESZVA megnevezést használó alapokat kezel és forgalmaz.

(5) A (2) bekezdés szerinti, e törvény rendelkezései alól részleges felmentést élvező ABAK a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában említett küszöbérték kiszámítása során és a küszöbértéknek való megfeleléssel kapcsolatban az ABAK-rendelet 2-5. cikkének megfelelően jár el.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

3. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

1. ABA: alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve;

2. ABAK: alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő;

3. ABA letelepedése szerinti tagállam:

a) az az EGT-állam, amelyben az ABA engedéllyel rendelkezik, vagy be van jegyezve a hatályos nemzeti jog szerint, illetve több engedély vagy bejegyzés esetén az az EGT-állam, amelyben az ABA első alkalommal kapott engedélyt, vagy amelyben első alkalommal jegyezték be, vagy

b) ha az ABA-t egyik EGT-államban sem engedélyezték vagy jegyezték be, az az EGT-állam, amelyben az ABA székhelye vagy főirodája található;

4. ABAK fogadó tagállama:

a) az az ABAK letelepedés szerinti tagállamától különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK uniós ABA-t kezel;

b) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;

c) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző EGT-állam, amelyben egy uniós ABAK egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;

d) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK uniós ABA-t kezel;

e) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK egy uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza; vagy

f) az a letelepedés szerinti tagállamtól különböző referencia-tagállam, amelyben egy nem uniós ABAK egy nem uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazza;

5. ABAK-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról;

6. ABAK-rendelet: a Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről;

7. ABAK letelepedése szerinti tagállam: az az EGT-állam, amelyben az ABAK létesítő okirat szerinti székhelye található, illetve a nem uniós ABAK esetében a referencia-tagállam;

8. ÁÉKBV:

a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy

b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre;

9. ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő;

10. ÁÉKBV fogadó tagállama: az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák;

11. ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

12. ÁÉKBV székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV-t engedélyezték;

13. anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;

14. áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;

15. átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;

16. betét: betétszerződés vagy fizetési számlaszerződés alapján hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg;

17. befektetési alap: e törvényben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma;

18. befektetési alapkezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;

19. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező ABAK, illetve ÁÉKBV-alapkezelő;

20. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos;

21. befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;

22. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;

23. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben ilyenként meghatározott szervezet;

24. befektető: a kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa;

25. cél-ABA: bármely olyan ABA, amelybe egy gyűjtő-ABA a rá vonatkozó definícióban meghatározottak szerint befektet, vagy amelyben kitettséggel rendelkezik;

26. cél-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely legalább egy gyűjtő-ÁÉKBV befektetővel rendelkezik, míg ő maga nem gyűjtő-ÁÉKBV és nem rendelkezik a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaival;

27. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;

28. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

29. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

30. ESZVA: minősített szociális vállalkozási alap;

31. EuVECA: minősített kockázatitőke-alap;

32. érintett személy:

a) ÁÉKBV-alapkezelő ügyvezetője, részvényese,

b) ÁÉKBV-alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét az ÁÉKBV-alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz az ÁÉKBV-alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy

c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, ÁÉKBV-alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában;

33. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

34. értékpapírtitok: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

35. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet;

36. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB);

37. felügyeleti hatóság:

a) a Felügyelet, illetve

b) a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy tőkepiacokon szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;

38. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet;

39. foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény: az Fnyt.-ben meghatározott intézmény;

40. folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt;

41. forgalmazás: valamely befektetési alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében valamely, az adott befektetési alapkezelő kezelésében lévő kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjaira vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Európai Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy azok ilyen befektetőkhöz történő kihelyezése;

42. forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket;

43. forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják;

44. forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;

45. forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása;

46. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik;

47. gyűjtő-ABA: olyan ABA, amely

a) eszközeinek legalább 85%-át egy másik ABA (cél-ABA) kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti,

b) eszközeinek legalább 85%-át egy vagy több olyan cél-ABA-ba fekteti, amelyek azonos befektetési politikával rendelkeznek, vagy

c) eszközeinek legalább 85%-os kitettsége van egy cél-ABA-ban;

48. gyűjtő-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének legalább 85%-át másik ÁÉKBV vagy annak részalapja - cél-ÁÉKBV - kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti;

49. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak;

50. hitel: a hitelszerződés, illetve az ez alapján kötött kölcsönszerződés, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés, ide nem értve a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítést;

51. holdingtársaság: egy vagy több társaságban részesedéssel rendelkező olyan gazdasági társaság, amelynek gazdasági célja egy üzleti stratégia vagy stratégiák leányvállalatain, kapcsolt vállalkozásain vagy részvételén keresztül történő végrehajtása hosszú távú értékük növelése céljából, és

a) amely saját számlára működik és részvényeit az Európai Unió valamely szabályozott piacára bevezették, vagy

b) amelyet az éves jelentésében vagy más hivatalos dokumentumban bizonyítottak szerint nem azzal a fő céllal hoztak létre, hogy a befektetőknek a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások eladása révén hozzon hozamot;

52. hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;

53. induló tőke: a vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az eredménytartalékának összege;

54. jogi képviselő: az a természetes személy, akinek lakóhelye az Európai Unióban van, illetve az a jogi személy, amelynek székhelye az Európai Unióban van, és akit vagy amelyet egy nem uniós ABAK jelölt ki arra, hogy a hatóságok, ügyfelek, szervezetek és nem uniós ABAK üzletfelei felé az Európai Unióban a nevében eljárjon ezen törvény szerinti kötelezettségei tekintetében;

55. kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív befektetési értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható, reklámban vagy egyéb módon közölt információ;

56. kibocsátó: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

57. kibocsátási program: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

58. kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum;

59. kockázati tőkealap: olyan zártvégű ABA, melyet vállalkozás-fejlesztés finanszírozásának céljából hoztak létre és befektetési politikája szerint az összesített tőke-hozzájárulása és a le nem hívott tőkéje legalább 70%-át a vállalati fejlődés kezdeti szakaszában lévő kisvállalkozásokba fekteti, amelynek kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és amely nem tőkeáttétellel finanszírozott;

60. kockázati tőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag kockázati tőkealapot kezelő ABAK;

61. kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat;

62. kollektív befektetési forma: minden olyan kollektív befektetés, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára (ÁÉKBV, ABA);

63. kollektív portfóliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;

64. különleges célú gazdasági egység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

65. lakossági befektető: nem szakmai befektetőnek minősülő befektető;

66. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;

67. letelepedett:

a) ABAK esetén létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik;

b) ABA esetén engedéllyel rendelkezik vagy itt bejegyzett, amennyiben sem engedéllyel nem rendelkezik, sem pedig bejegyezve nincs az adott helyen, kezelési szabályzat szerinti székhellyel rendelkezik;

c) letétkezelő esetén létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik;

d) jogi személyiséggel rendelkező jogi képviselő esetén, létesítő okirat szerinti székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezik;

e) természetes személy jogi képviselő esetén, aki lakóhellyel rendelkezik;

68. letétkezelő:

a) az ÁÉKBV vonatkozásában:

aa) a Bszt. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet,

ab) olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni,

b) az ABA vonatkozásában:

ba) magyarországi székhelyű hitelintézet illetve az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/36/EU irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet,

bb) a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás, illetve az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/39/EK irányelv EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, amely az irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontjával összhangban meghatározott szolgáltatás nyújtására jogosult; vagy

bc) egyéb intézmény, amelyre prudenciális szabályozás vonatkozik, és folyamatos felügyelet alatt áll, továbbá amely 2011. július 21-én az ÁÉKBV-irányelv 23. cikke (3) bekezdésének tagállami jogrendszerbe történő átvétele alapján letétkezelési tevékenység folytatására jogosult;

69. likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

70. magántőkealap: olyan zártvégű ABA, melyet vállalatok, vállalatrészek felvásárlása finanszírozásának céljából hoztak létre, kollektív befektetési értékpapírjait zártkörűen kizárólag szakmai befektetők részére hozzák forgalomba, és mely nem tőkeáttétellel finanszírozott, valamint az eredeti befektetés időpontját követő öt éven belül nem gyakorolhatók visszaváltási jogok;

71. magántőkealap-kezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként kizárólag magántőkealapot kezelő ABAK;

72. másodlagos értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

73. miniszter: a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter;

74. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium;

75. minősített befolyás: egy befektetési alapkezelővel létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) befektetési alapkezelőben fennálló tagi részesedésének mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább 10%,

b) a befektetési alapkezelő döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább 20%-át kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a befektetési alapkezelő működésére;

76. munkavállalók képviselői: az Mt.-ben, illetve az Európai Parlament és a Tanács az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelve 2. cikke e) pontjának más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján meghatározott munkavállalói képviselő;

77. működési tanúsítvány: a felügyeleti hatóság által kiállított tanúsítvány arról, hogy a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélye megfelel-e az ÁÉKBV-irányelvnek a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek, valamint engedélyének esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében;

78. nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;

79. nyereségrészesedés: az ABA nyereségének egy része, amelyet az ABAK részére különítenek el díjazásként az ABA kezeléséért, és amelybe nem tartozik bele az ABA nyereségének azon része, amelyet az ABAK részére különítettek el, mint az ABAK ABA-ba való befektetésének a hozadékát;

80. nyilvános árjegyzés: arra jogosult szervezet (árjegyző) által pénzügyi eszközre vonatkozóan folyamatosan közzétett vételi és eladási kötelezettségvállalás az árjegyző által meghatározott árakon;

81. pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;

82. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;

83. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;

84. prime bróker: olyan hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet alá tartozó más vállalkozás, amely szerződő félként szolgáltatást kínál a szakmai befektetők számára elsősorban pénzügyi eszközökre vonatkozó ügyletek finanszírozása vagy végrehajtása érdekében, és amely más szolgáltatásokat is nyújthat, például a Tpt. szerinti elszámolást és teljesítést, valamint letéti őrzést, letétkezelést, értékpapír-kölcsönzést, igényekre szabott technológia- és működéstámogatási szolgáltatásokat;

85. referencia-tagállam: az az EGT-állam, amelynek felügyeleti hatóságai jogosultak nem uniós ABAK engedélyezési eljárása és felügyelete tekintetében eljárni;

86. részesedési viszony: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlenül vagy közvetetten való tulajdonlása;

87. saját tőke: az Sztv.-ben meghatározott fogalom;

88. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

89. szakmai befektető: olyan befektető, aki

a) a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy

b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget;

90. származtatott ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;

91. szavatoló tőke: az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletében (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) meghatározott fogalom;

92. szoros kapcsolat:

a) két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló, ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat, azzal, hogy ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, illetve

b) két vagy több személy között fennálló kapcsolat, amennyiben ezen személyek ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak;

93. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

94. tőkeáttétel: minden olyan módszer, amellyel az ABAK növeli a kezelésében lévő ABA kitettségét (készpénz vagy értékpapír kölcsönvétele, származtatott pozíciókba ágyazott vagy más áttétel útján). Az ABA tőkeáttételét az ABAK-rendelet 6-11. cikkének megfelelően kell kiszámítani;

95. tőkenövekmény: az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti különbség, amennyiben az pozitív;

96. tőzsdén nem jegyzett társaság: olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unióban van, és nincs bevezetve a Tpt. által meghatározott szabályozott piacra;

97. uniós ABA:

a) bármely ABA, amely egy EGT-államban engedéllyel rendelkezik, vagy amelyet egy EGT-államban bejegyeztek; vagy

b) bármely ABA, amely egy EGT-államban sem rendelkezik engedéllyel vagy egy EGT-államban sem jegyezték be, de székhelye vagy főirodája egy EGT-államban található;

98. uniós ABAK: bármely olyan ABAK, amely létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik egy EGT-államban;

99. ügyfél: aki e törvény alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a befektetőt;

100. ügyvezető: a befektetési alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint a befektetési alapkezelő irányításában résztvevő olyan további személy, akit a befektetési alapkezelő létesítő okirata vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg;

101. üzleti titok: a Ptk.-ban meghatározott fogalom;

102. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.

(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában az „Európai Unió”, a „tagállam” kifejezés alatt az Európai Unió tagállamán kívül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot is érteni kell.

MÁSODIK RÉSZ

ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

III. Fejezet

Alapkezelőkre vonatkozó általános szabályok

1. A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek

5. § A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására - amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik - kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt.

6. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti:

a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);

b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása:

ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,

bb) információszolgáltatás befektetők részére,

bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,

bd) jogszerű magatartás ellenőrzése,

be) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

bf) hozamfizetés,

bg) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,

bh) a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve,

bi) nyilvántartások vezetése;

c) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)-c) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:

a) portfóliókezelés,

b) befektetési tanácsadás,

c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. Az ÁÉKBV-alapkezelő önmagában a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti, ebben az esetben nem köteles a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátására.

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet - részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(5) A (2) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. adott tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.

7. § (1) Az ABAK-nak az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában legalább az alábbi tevékenységeket kell végeznie:

a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);

b) kockázatkezelés.

(2) Az ABAK az ABA kezelése során az alábbi tevékenységeket végezheti:

a) adminisztratív feladatok:

aa) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,

ab) információszolgáltatás befektetők részére,

ac) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,

ad) jogszerű magatartás ellenőrzése,

ae) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

af) hozamfizetés,

ag) az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,

ah) a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve,

ai) nyilvántartások vezetése;

b) az ABAK által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása;

c) az ABA eszközeihez kapcsolódó tevékenységek: az ABAK bizalmi feladatainak ellátásához szükséges szolgáltatások, a létesítmények kezelése, az ingatlankezelői tevékenységek, vállalkozások számára a tőkeszerkezettel, ipari stratégiával és ezekhez kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos tanácsadás, az összeolvadásokkal és vállalkozások megvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások, valamint az ABA és mindazon vállalatok és egyéb eszközök kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyekben az adott ABA befektetéssel rendelkezik.

(3) Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek, valamint - külön engedély birtokában végzett - ÁÉKBV részére folytatott alapkezelés mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében; az a)-d) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:

a) portfóliókezelés, ideértve a foglalkoztató nyugdíj szolgáltató intézmény portfóliójának kezelését,

b) befektetési tanácsadás,

c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja,

d) pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása.

(4) Az ABAK az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét tevékenység végzésére köteles. Az ABAK önmagában a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat. Az ABAK a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységet közvetítőként is végezheti, ebben az esetben nem köteles a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátására.

(5) Az ABAK az 5. §-ban meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet - részére történő kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül - belföldi és külföldi ABAK részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(6) A (3) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. adott tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell.

2. ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó engedélyezési feltételek

8. § (1) A kérelmező a 6. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) az ÁÉKBV-alapkezelő létesítő okiratát, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, működési tervét, amely a szervezeti felépítését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát tartalmazza;

b) az 16. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását;

c) amennyiben az alapkezelő származtatott ügyleteket is köt, a kapcsolódó kockázatok kezelésére szolgáló kockázatkezelési szabályzatát;

d) a tárgyi, szervezeti és - a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli - személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;

e) az alapkezelő olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek az alapkezelőben;

f) a 9. §-ban foglaltak fennállásáról vagy azok hiányáról szóló nyilatkozatot;

g) amennyiben az alapkezelő a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, arra vonatkozó belső szabályzatát, amely biztosítja a több megbízó, illetve kollektív befektetési forma részére, különböző befektetési elvek alapján való portfóliókezelés illetve befektetési alapkezelés miatti lehetséges érdekellentétek kiküszöbölését; valamint

h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy az alapkezelő informatikai rendszere alkalmas a 29. §-ban és a 30. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét.

9. § A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt alapkezelő

a) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma leányvállalata,

b) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosító, kollektív befektetési forma anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési alapkezelőben, biztosítóban, kollektív befektetési formában ellenőrző befolyással rendelkezik.

3. Az engedélykérelem elutasításának esetei ÁÉKBV-alapkezelő esetén

10. § (1) A Felügyelet az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

a) az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,

c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, vagy

d) olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek lakóhelye vagy székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony és eredményes felügyeletet.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.

(3) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodásban részes szervek megnevezését és a székhelyük szerinti országok listáját.

4. Az ABAK-ra vonatkozó engedélyezési feltételek

11. § (1) A kérelmező a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) az ABAK létesítő okiratát, annak igazolását, hogy főirodája és a létesítő okirat szerinti székhelye egyaránt Magyarországon van, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát;

b) a 16. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását;

c) a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat bemutatását;

d) a tárgyi, szervezeti és - a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli - személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;

e) az ABAK olyan közvetlen vagy közvetett tagi részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek a befektetési alapkezelőben, bemutatva a minősített befolyás arányát is;

f) a tevékenységeknek a 41. § szerinti, kiszervezésre tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatást.

(2) A kérelmező tájékoztatja a Felügyeletet a kezelni kívánt ABA-k által folytatandó befektetési stratégiáról (az elsődleges eszközkategória típusa szerinti besorolásról).

(3) A kérelmező - amennyiben a kérelem benyújtásakor rendelkezésre állnak vonatkozó adatok - tájékoztatja a Felügyeletet:

a) az ABAK tőkeáttétel alkalmazásával kapcsolatos politikájáról, valamint az ABA-k kockázati profiljáról és egyéb lényeges jellemzőiről, beleértve az azon EGT-államra vagy harmadik országra vonatkozó tájékoztatást, amelyben ezen ABA-k letelepedtek vagy letelepedni szándékoznak;

b) a cél-ABA letelepedésére vonatkozó információkról, ha az ABA gyűjtő-ABA;

c) ABA-k kezelési szabályzatáról;

d) a letétkezelő kijelöléséről;

e) a befektetők tájékoztatására szolgáló azon információkról, amelyeket az a)-d) pontok nem tartalmaznak.

(4) Az engedély iránti kérelem teljesnek tekinthető, ha az ABAK legalább az (1) bekezdés a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett információkat benyújtotta.

(5) Ha engedéllyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő ABAK-kénti engedélyezése iránti kérelmet nyújt be, az ÁÉKBV-k kezelésére irányuló engedélykérelem időpontjában már benyújtott, és az ABAK-kénti engedélyezéshez is szükséges dokumentumokat nem kell ismételten benyújtani abban az esetben, ha a dokumentumok még naprakészek.

(6) Az ABAK-nak tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok, valamint az ABAK-rendelet előírásainak, és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.

(7) Az ABAK a tevékenységi engedély kézhezvételét követően, de legkorábban az (1) bekezdés f) pontjában és a (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett, esetleg hiányzó információk benyújtását követő egy hónap elteltével kezdheti meg tevékenységét.

(8) Az ABAK a tevékenységi engedélyére vonatkozó feltételek fennállását érintő lényeges változtatás végrehajtásához a Felügyelet előzetes jóváhagyását kéri.

(9) A Felügyelet a (8) bekezdésben foglalt kérelmet megvizsgálja, és amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek az ABAK esetében továbbra is fennállnak, a tevékenységi engedélyt hatályában fenntartja.

(10) Amennyiben a Felügyelet szerint az ABAK által tervezett változtatás következtében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, az ABAK-ot megfelelő határidő kitűzésével felhívja a feltételeknek való megfelelésre.

(11) Amennyiben a Felügyelet szerint az ABAK által tervezett változtatás következtében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, és az azoknak való megfelelésre nem lát lehetőséget, a Felügyelet a tervezett változtatást nem engedélyezi.

(12) A Felügyelet a (9)-(11) bekezdés szerinti határozatát a (8) bekezdésben foglalt kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül hozza meg. A Felügyelet a tervezett változtatás vizsgálatát - az ABAK egyidejű értesítése mellett - további legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja.

(13) A Felügyelet hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, amennyiben a (12) bekezdésben előírt határidőn belül nem hoz határozatot.

12. § (1) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK - három hónapot meghaladóan - nem teljesíti a törvény alóli részleges felmentést megalapozó feltételeket, haladéktalanul értesíti erről a tényről a Felügyeletet, és 30 napon belül igazolja, hogy teljes körűen megfelel e törvény rendelkezéseinek.

(2) Abban az esetben, ha a 2. § (2) bekezdés a) pont szerinti feltételeinek megfelelő ABAK úgy dönt, hogy e törvény egészének aláveti magát, a Bizottság 2013. május 15-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv önkéntes alkalmazását választó ABAK-okra vonatkozó eljárás létrehozásáról szóló 447/2013/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően kell eljárnia.

13. § A Felügyelet az ABAK 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt ABAK

a) más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító leányvállalata,

b) más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK, ÁÉKBV-alapkezelő, befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy részvényese más EGT-államban székhellyel rendelkező másik ABAK-ban, ÁÉKBV-alapkezelőben, befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

5. Az engedélykérelem elutasításának esetei ABAK esetén

14. § A Felügyelet a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély megadását elutasítja, amennyiben a felügyeleti feladatok hatékony gyakorlását a következők bármelyike akadályozza:

a) szoros kapcsolat az ABAK és más természetes vagy jogi személyek között;

b) valamely harmadik ország - az ABAK-kal szoros kapcsolatban álló - természetes vagy jogi személyeire vonatkozó törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései;

c) a b) pont szerinti törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos nehézségek.

6. A befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása

15. § (1) A Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azokat a befektetési alapkezelő 6 hónapon belül nem pótolta;

b) a befektetési alapkezelő nem vitatott tartozását az esedékességet követő 5 napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;

c) a befektetési alapkezelő az engedélyezett tevékenységet 12 hónapon belül nem kezdi meg; vagy - a működés megkezdését követően - 6 hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;

d) a befektetési alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek, hogy a tevékenység folytatásával felhagy;

e) a befektetési alapkezelő a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;

f) a befektetési alapkezelő szavatoló tőkéje e törvény által meghatározott szint alá csökken, és a befektetési alapkezelő a szavatoló tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;

g) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;

h) a befektetési alapkezelő és harmadik személy között olyan típusú szoros kapcsolat keletkezik, amely a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján a Felügyelet a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a 7. § (1) bekezdésben foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más, az adott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelő a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok 6 hónapon belül pótolhatók.

7. A befektetési alapkezelő tőke- és szervezeti követelményei

16. § (1) A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - rendelkezik legalább százhuszonötezer euró, ingatlanalap kezelése esetén legalább háromszázezer euró induló tőkével.

(2) Ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A pótlólagos tőkeösszeg annak az összegnek a 0,02%-a, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót. Ha a szavatoló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a tízmillió eurót, a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A számítás alapját képező összegbe bele kell számítani azon portfóliókat, amelyek kezelésével a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján harmadik személyt bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a portfóliókat, amelyeket a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján megbízottként kezel.

(3) A befektetési alapkezelőnek - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy

b) a megelőző év - az 575/2013/EU rendelet 97. cikke szerinti - fix működési költségei 25%-ának megfelelő összeg

alá.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során a (3) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.

(5) Az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből származó - az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az ABAK-nak rendelkeznie kell:

a) olyan további szavatolótőkével, amely képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat; vagy

b) olyan, a szakmai gondatlanságból adódó felelősségre vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással, amely megfelel a lefedett kockázatoknak.

(6) Az (5) bekezdés rendelkezéseit az ABAK-rendelet 12-15. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni.

(7) Az ABAK szavatolótőkéjét likvid eszközökbe vagy azonnal készpénzre váltható eszközökbe kell fektetni, és a szavatolótőke nem tartalmazhat spekulatív pozíciókat.

(8) Az (1) bekezdésben euróban meghatározott induló tőke összegét a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély megszerzését megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

17. § (1) A befektetési alapkezelő - az 52. §-ban és az 53. §-ban, az 59. § (3) bekezdésében, a 60. § (1) bekezdésében, valamint a 161. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - részvénytársaság formájában működhet.

(2) A befektetési alapkezelőre a Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A fióktelep formájában működő befektetési alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

8. A befektetési alapkezelő tárgyi és személyi feltételei

18. § (1) A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani.

(2) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, internetkapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). A befektetési alapkezelőnek olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják ÁÉKBV-alapkezelő esetében a 22-26. §-ban, ABAK esetében a 32. §-ban megfogalmazott működési szabályok megtartását.

(3) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és visszavásárlási megbízásoknak naprakész - és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő - rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról és a rögzített információk védelméről és bizalmas kezeléséről.

(4) Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész nyilvántartását, visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását.

(5) A befektetési alapkezelőnek meg kell felelnie a Tpt. 355. §, 364. § és 368-371. §-ában meghatározott rendelkezéseknek.

19. § (1) A befektetési alapkezelő ügyvezetését - a 2. § (2) bekezdés szerinti ABAK kivételével - legalább két természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni. A vezető állású személyek között legalább két olyan személynek kell lennie, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és - legalább egy éve - állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(2) Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a) a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja;

b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

c) legalább hároméves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és

d) igazolja, hogy vele szemben a (10) bekezdésében meghatározott kizáró okok és ÁÉKBV-alapkezelő esetén a 27. §-ban, ABAK esetében a 34. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

(3) A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága, valamint felügyelőbizottsága elnökének a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(4) A vezető állású személy és a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 60 nap lehet, amelynek ideje alatt a vezető állású személy tisztségéhez kötődő jogait nem gyakorolhatja.

(5) A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja -, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai gyakorlat, és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt.

(6) A befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja -, legalább kétéves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(7) Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű - és e tényt a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított - büntetlen előéletet igazoló - hatósági bizonyítvány, vagy a személyes joga szerinti ennek megfelelő okirat útján igazolja -, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(8) A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében

a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, biztosítónál, önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárnál, magánnyugdíjpénztárnál, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél,

b) az MNB-nél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,

c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél, valamint

d) az a)-c) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél

szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.

(9) A (2) és (5)-(7) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

(10) Az (5)-(7) bekezdés vonatkozásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki:

a) 10%-ot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetve közvetett tagi részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan, a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatban legalább három esetben szankciót alkalmazott;

c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.

(11) A (10) bekezdés szerinti kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.

(12) A befektetési alapkezelő az (1) és (5)-(7) bekezdésben meghatározott személyek kinevezését, a személyükben bekövetkezett változást a kinevezést vagy a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül a Felügyeletnek köteles bejelenteni.

20. § Az ÁÉKBV-alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon ÁÉKBV-alapkezelőt kell érteni.

9. Jó üzleti hírnév

21. § (1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja csak olyan személy lehet,

a) aki mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.

(2) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjének, üzleti tevékenységét irányító személyeinek jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük.

(3) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

IV. Fejezet

ÁÉKBV-alapkezelő működési feltételei

10. Általános működési feltételek

22. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek - tisztességesen, kellő képességek, körültekintés és a gondosság jegyében, a kezelésében levő kollektív befektetési formák vagy azok befektetői, valamint a piac integritása érdekében eljárva - a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi, prudens működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési formák egyedi sajátosságait is.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek rendelkeznie kell

a) megalapozott adminisztrációs és számviteli eljárásokkal;

b) az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal;

c) az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére alkalmas rendszerekkel és eljárásokkal, és

d) megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe történt befektetésekre vonatkozó szabályokat.

(3) Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell

a) a lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakereshetőségét és ellenőrzését;

b) hogy az ÁÉKBV-alapkezelő kezelésében levő kollektív befektetési formák eszközeit a mindenkori kezelési szabályzatokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be;

c) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfóliók eszközeinek egymástól, valamint az ÁÉKBV-alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített nyilvántartását, továbbá

d) hogy az ÁÉKBV-alapkezelő eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének és a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek.

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik

a) az ÁÉKBV-alapkezelő és ügyfelei,

b) az ÁÉKBV-alapkezelő két ügyfele,

c) az ÁÉKBV-alapkezelő egyik ügyfele és az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák, vagy

d) az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák

között létrejött érdekellentét nyomán az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és más ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.

(5) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök szintjén is meg kell valósulnia.

(6) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak.

(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő

a) tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák érdekében, kellő gondossággal eljárva végezze üzleti tevékenységét,

b) igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodjon az általa kezelt kollektív befektetési formák, illetve egyéb ügyfelei szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról.

(8) Az ÁÉKBV-alapkezelő a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az ügyfél kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet saját maga által kezelt kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt.

23. § Az ÁÉKBV-alapkezelő biztosítja, hogy a befektető az ÁÉKBV-alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban díjmentesen közölhesse. Az ÁÉKBV-alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát. A panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében az ÁÉKBV-alapkezelő a 8. mellékletben meghatározott elvek szerint alakítja ki a panaszkezelés szabályait.

24. § Az ÁÉKBV-alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik az ÁÉKBV-alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma nevében vagy javára és terhére jár el. Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében vagy javára eljárva befektetési ügyleteket kötni.

25. § (1) Az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhat, ha a fizetési ígéret a kötelezettségvállalás természetére tekintettel megfelelő határidőben érvényesíthető és megfelelő összegű hitelintézet által vállalt garanciával, kezességgel vagy kezesi biztosítással biztosított. A hozamra vonatkozó fizetési ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó fizetési ígéretet is.

(2) Az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁÉKBV-n elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint kell eljárnia.

26. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési forma terhére kezelési díjat számíthat fel.

(2) Ha a kollektív befektetési forma átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át, az ÁÉKBV-alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a kollektív befektetési formára mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető kollektív befektetési formára.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés).

11. Összeférhetetlenség

27. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet

a) az ÁÉKBV-alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,

b) az ÁÉKBV-alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, valamint

c) az ÁÉKBV-alapkezelő ügyfelének

a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.

(2) Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további szabályokat az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg.

12. Személyes ügyletek

28. § (1) Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik:

a) az érintett személy,

b) olyan személy, aki az érintett személy hozzátartozója, vagy akivel az érintett szoros kapcsolatban van,

c) olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek - az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül - közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő megfelelő intézkedéseket alkalmaz a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők,

a) aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy

b) aki bennfentes információhoz, vagy a kollektív befektetési formára vagy annak részére végzett ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, az ÁÉKBV-alapkezelő nevében vagy javára végzett tevékenység következtében.

(3) A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:

a) olyan személyes ügylet végrehajtása, amely

aa) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

ab) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy

ac) ügylet ellentétben áll az ÁÉKBV-alapkezelő e törvényben vagy a Bszt.-ben meghatározott kötelezettségeivel;

b) harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó tanácsadás vagy harmadik személy biztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá az a) pont vagy a Bszt. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne;

c) a Tpt. 203. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetnek nem minősülő információ vagy vélemény harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon való közlése, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy

ca) pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá e bekezdés a) pontja vagy a Bszt. 77. §-ának (1)-(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne vagy

cb) egy további személyt a ca) alpontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna.

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek tiltásáról és az ÁÉKBV-alapkezelő által a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről.

(5) Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul köteles az ÁÉKBV-alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve az ÁÉKBV-alapkezelő számára az ügylet beazonosítását.

(6) Az ÁÉKBV-alapkezelő nyilvántartást vezet az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy tiltást.

(7) Az ÁÉKBV-alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt.

(8) A (2)-(7) bekezdés nem alkalmazható

a) a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik,

b) a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.

13. Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások

29. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formákra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott információk rögzítését, valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak visszakereshetőségét.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából rögzítendő adatok:

a) a kollektív befektetési forma és a kollektív befektetési forma nevében eljáró személy neve vagy más megjelölése;

b) a lebonyolított ügylethez kapcsolódó pénzügyi eszköz;

c) a mennyiség;

d) a megbízás vagy az ügylet típusa;

e) az ár;

f) megbízás esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították;

g) ügylet esetében az ügylet megkötésére vonatkozó döntés, valamint az ügylet végrehajtásának pontos időpontja;

h) a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;

i) a megbízás visszavonása esetén a megbízás visszavonásának indokai;

j) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és az ügylet végrehajtási helyszínének azonosítása.

(3) A (2) bekezdés j) pontjában említett végrehajtási helyszín alatt a Tpt.-ben meghatározott szabályozott piacot, a Bszt.-ben meghatározott multilaterális kereskedési rendszert, rendszeres internalizálót, árjegyzőt, illetve más likviditásszolgáltatót vagy olyan személyt kell érteni, amely a felsoroltak bármelyike által ellátott funkciót tölt be harmadik országban. Ha az ügylet nem a felsorolt végrehajtási helyszínek valamelyikén történik, elegendő a másik fél megjelölése.

30. § (1) A 6. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén az ÁÉKBV-alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások kézhezvételét követően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rögzítés az alábbi adatokra vonatkozik:

a) az érintett kollektív befektetési forma;

b) a megbízást adó vagy továbbító személy;

c) a megbízást fogadó személy;

d) a megbízás napja és időpontja;

e) a fizetés feltételei és módja;

f) a megbízás típusa;

g) a megbízás végrehajtásának napja;

h) a jegyzett vagy visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok száma;

i) az egyes kollektív befektetési értékpapírok jegyzési vagy visszaváltási ára;

j) a kollektív befektetési értékpapírok teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;

k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.

31. § (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő olyan nyilvántartási rendszert köteles fenntartani, amely biztosítja a 29. §-ban és a 30. §-ban említett adatok 8 évig - kivételes körülmények között a Felügyelet előírására ennél hosszabb ideig - történő megőrzését.

(2) Az ÁÉKBV-alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása esetén, az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat az engedély visszavonását követő 8 évig köteles megőrizni. Ha az ÁÉKBV-alapkezelő befektetési alapkezeléssel kapcsolatos feladatait átruházza egy másik ÁÉKBV-alapkezelőre, az átruházás időpontját megelőző 8 év (1) bekezdés szerinti nyilvántartásait köteles hozzáférhetővé tenni a másik ÁÉKBV-alapkezelő számára.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerben tárolt adatokat olyan formában és olyan tartós adathordozón köteles megőrizni, amely biztosítja

a) az adatokhoz való - Felügyelet általi - közvetlen hozzáférést, valamint az ügyletek végrehajtása során keletkező adatok utólagos visszakereshetőségét,

b) az adatok javítása vagy módosítása esetén az adatok javítás vagy módosítás előtti tartalmának megállapíthatóságát,

c) a nyilvántartások védelmét manipulációs szándékú változtatással szemben.

V. Fejezet

Az ABAK működési feltételei

14. Általános működési feltételek

32. § (1) Az ABAK működése során meg kell felelnie a 22. § (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésében, valamint a 23-26. §-ban meghatározott rendelkezéseknek azzal, hogy az e §-okban foglalt rendelkezéseket az ABAK-rendelet 16-29. valamint az 57-66. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni.

(2) Egyetlen ABA-befektető sem részesülhet megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az adott ABA kezelési szabályzatában közzéteszik.

15. Javadalmazás

33. § Az ABAK biztosítja a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 13. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő javadalmazási politika és gyakorlat megvalósítását.

16. Összeférhetetlenség

34. § (1) Az ABAK-nak olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik

a) az ABAK - beleértve annak vezető tisztségviselőit, alkalmazottait vagy bármely más, az ABAK-kal ellenőrzés útján közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló személyt - és az ABAK kezelésében lévő ABA vagy annak befektetői;

b) az ABA vagy annak befektetői és egy másik ABA vagy annak befektetői,

c) az ABA vagy annak befektetői és az ABAK valamely másik ügyfele,

d) az ABA vagy az ABA befektetői és az ABAK kezelésében lévő ÁÉKBV vagy ezen ÁÉKBV befektetői; vagy

e) az ABAK ügyfelei közül kettő

között létrejött érdekellentét nyomán az ABAK által kezelt kollektív befektetési formák és a befektetők és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.

(2) Az ABAK-nak saját működési környezetén belül külön kell választania az egymással összeférhetetlennek tekinthető feladatokat és felelősségeket, vagy azokat a feladatokat és felelősségeket, amelyek potenciálisan rendszerszintű összeférhetetlenségeket okozhatnak. Az ABAK-nak értékelnie kell, hogy működési feltételei kapcsán felmerülhet-e bármely más érdemi összeférhetetlenség, és ezekről tájékoztatja az ABA-k befektetőit.

(3) Amennyiben az ABAK által az összeférhetetlenség azonosítása, megelőzése, kezelése és figyelemmel kísérése céljából létrehozott szervezeti megoldások nem elégségesek annak ésszerű mértékű bizonyossággal történő biztosítására, hogy kizárható legyen a befektetők érdeksérelmének kockázata, az ABAK egyértelműen a befektetők tudomására hozza az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrásait még azelőtt, hogy a befektetésre, illetve további befektetésre részükről sor kerülne, és megfelelő üzletpolitikákat és eljárásokat dolgoz ki ilyen vonatkozásban.

(4) Ha az ABAK az ABA nevében prime bróker szolgáltatásait veszi igénybe, a feltételeket írásba foglalt szerződésben kell meghatározni. Rendelkezni kell különösen az ABA eszközeinek lehetséges átruházásáról és ismételt felhasználásáról, és ennek összhangban kell lennie az ABA kezelési szabályzatával. A szerződésnek rendelkeznie kell arról, hogy a letétkezelőt értesítsék a szerződés megkötéséről.

(5) Az ABAK-nak kellő szakértelemmel és gondossággal kell eljárnia a szerződtetendő prime bróker kiválasztásakor és kinevezésekor.

(6) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 30-37. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.

17. Kockázatkezelés

35. § (1) Az ABAK-nak funkcionálisan és hierarchikusan el kell különítenie a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kockázatkezelést a működési egységektől, ideértve a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetéskezelést. A Felügyelet az arányosság alapelvével összhangban ellenőrzi a kockázatkezelés funkcionális és hierarchikus elkülönítését. Az ABAK-nak bármikor képesnek kell lennie annak bemutatására, hogy az összeférhetetlenség elkerülésének biztosítása lehetővé teszi a kockázatkezelési tevékenységek független végrehajtását, valamint, hogy a kockázatkezelési folyamat megfelel e § előírásainak és következetesen hatékony.

(2) Az ABAK-nak megfelelő kockázatkezelési rendszereket kell működtetnie az egyes ABA befektetési stratégiája szempontjából releváns, valamint az egyes ABA-val kapcsolatban ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat azonosítása, mérése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az ABAK-nak évente legalább egyszer felül kell vizsgálnia, és szükség esetén ki kell igazítania a kockázatkezelési rendszerét.

(3) Az ABAK kockázatkezelésére vonatkozó minimum-követelmények:

a) megfelelő, dokumentált és rendszeres átvilágítás végrehajtása az ABA nevében történő befektetés esetén, az ABA befektetési stratégiájával, célkitűzéseivel és kockázati profiljával összhangban;

b) annak biztosítása, hogy az ABA minden egyes befektetési pozíciójával, valamint az e pozíciók által az ABA portfóliójára gyakorolt átfogó hatással összefüggő kockázatok - például megfelelő stressztesztelési eljárásokkal - megfelelően meghatározhatók, mérhetők, kezelhetők és folyamatosan nyomon követhetők legyenek;

c) annak biztosítása, hogy az ABA kockázati profilja megfeleljen az ABA méretének, portfóliószerkezetének, befektetési stratégiáinak és célkitűzéseinek, az ABA kezelési szabályzatában, tájékoztatójában és az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint.

(4) Az ABAK-nak meg kell határoznia az általa kezelt ABA-k esetében alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott kezesség vagy garancia újbóli felhasználási jogának mértékét, többek között az alábbiakra való figyelemmel:

a) az ABA típusa;

b) az ABA befektetési stratégiája;

c) az ABA tőkeáttétel forrásai;

d) minden egyéb olyan összefonódás vagy releváns kapcsolat más pénzügyi szolgáltató intézményekkel, amely rendszerkockázatot jelenthet;

e) valamely partnernek való kitettség korlátozásának szükségessége;

f) a tőkeáttétel fedezeti biztosítékának mértéke;

g) az eszközök és a kötelezettségek aránya;

h) az ABAK érintett piacokon végzett tevékenységének volumene, természete és kiterjedése.

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 38-45. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.

18. Likviditáskezelés

36. § (1) Az ABAK-nak a kezelésében lévő - a tőkeáttétel nélküli, zártvégű ABA-k kivételével - minden egyes ABA vonatkozásában megfelelő likviditáskezelési rendszert kell alkalmaznia, és eljárásokat kell elfogadnia annak biztosítása érdekében, hogy nyomon követhesse az ABA likviditási kockázatát, valamint, hogy az ABA befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az alap kötelezettségeinek. Az ABAK-nak rendszeresen stresszteszteket kell végeznie mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az ABA-k likviditási kockázatát.

(2) Az ABAK-nak biztosítania kell, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika a kezelésükben lévő minden egyes ABA tekintetében összhangban álljon egymással.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-nak az ABAK-rendelet 46-49. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesítenie.

19. Értékpapírosítási pozíciókba történő befektetés

37. § Az ABAK-nak az általa kezelt ABA értékpapírosítási pozíciókba történő befektetése során az ABAK-rendelet 50-56. cikkében meghatározottaknak megfelelően kell eljárnia.

  Vissza az oldal tetejére