Időállapot: közlönyállapot (2014.VII.14.)

2014. évi XXXIII. törvény

az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

I. Fejezet

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 65. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe. Nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni. Nem kell továbbá kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírnak ugyanezen kollektív befektetési forma másik részalapja által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírra történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a megszerzett részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a visszaváltott részalap értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni.”

2. § Az Szja tv. 84/Z. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/Z. § (1) E törvénynek a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvénnyel és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja és 9. pont 9.3. alpontja - ha az a magánszemély számára kedvezőbb - a 2014. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. fejezet 13. pontja 2014. január 1-jétől alkalmazható.”

3. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 11. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

4. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti)

h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség [ideértve a kivezetett részesedés kapcsán - a kedvezményezett részesedéscsere során - a 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja alapján elszámolt összeget is], ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,”

5. § A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli)

t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”

6. § Tao. tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia

a) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot,

b) az adózónak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő, jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapuló, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz (ideértve a beruházás átadását is) esetében.”

7. § A Tao. tv. a következő 29/Y. §-sal egészül ki:

„29/Y. § (1) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés h) pontját és 8. § (1) bekezdés t) pontját az adózó a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 18. § (3) bekezdését az adózó a 2013. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”

8. § A Tao. tv. 30. § (11) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan]

b) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás tartalmát, valamint a támogatási igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait”

(meghatározza.)

II. Fejezet

KÖZVETETT ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

3. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

9. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van:

a) telekommunikációs szolgáltatások;

b) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások;

c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

(2) E § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen:

a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása,

b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,

c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele,

d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása,

e) távoktatás,

feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás.”

10. § Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, valamint a szerencsejáték szervezésére vonatkozó tevékenység gyakorlása jogának az állam által koncessziós szerződéssel történő átengedése;”

11. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]

j) a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá.”

12. § Az Áfa tv. XIX. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

„TELEKOMMUNIKÁCIÓS, RÁDIÓS ÉS AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKKAL, VALAMINT ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK”

13. § Az Áfa tv. XIX. Fejezete a 252. §-t megelőzően a következő alfejezetcímmel egészül ki:

„1. alfejezet

A Közösség területén nem letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok”

14. § Az Áfa tv. 252. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az az adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén, és a Közösség területén a 45/A. § szerinti szolgáltatásokon kívül nem teljesít más olyan termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését, amely után a Közösség bármely tagállamának joga szerint adót kell fizetnie, a szolgáltatásnyújtás Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.

(2) Az állami adóhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása jogerősen még nem zárult le.”

15. § Az Áfa tv. 253. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az az adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369. cikkében foglaltaknak, az előzetesen felszámított adót a XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében

a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó;

b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.”

16. § Az Áfa tv. a 253. §-t követően a következő alfejezetekkel egészül ki:

„2. alfejezet

Belföldön letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok

253/A. § (1) Az az adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatást teljesít a Közösség olyan tagállamában, ahol nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, kérelmezheti, hogy őt az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel.

(2) Az állami adóhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása jogerősen még nem zárult le.

(3) Abban az esetben, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.

(4) Abban az esetben, ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.

3. alfejezet

A Közösség területén letelepedett adóalanyra vonatkozó különös szabályok

253/B. § (1) Az az adóalany,

a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van, és

b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és

c) aki (amely) belföldön a 45/A. § szerinti szolgáltatást nyújt oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 369a-369k. cikkében foglaltaknak,

az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (1) bekezdés alkalmazandó.”

17. § Az Áfa tv. a következő 288-289. §-sal egészül ki:

„288. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód4 törvény) megállapított 45/A. §-t azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi.

(2) Amennyiben a Mód4 törvénnyel megállapított 45/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtásához fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót a 2015. január 1. napját megelőzően hatályos szolgáltatás teljesítési helyére vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.

(3) A Mód4 törvénnyel megállapított 45/A. § hatálya alá tartozó olyan szolgáltatás nyújtása esetén, amelynek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, és amelyre tekintettel a (2) bekezdés szerint előleg fizetésére került sor, az ügylet teljesítési időpontjában a szolgáltatásnyújtó adófizetési kötelezettsége az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.

289. § (1) A Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontját - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi.

(2) A Mód4 törvénnyel megállapított 6/B. mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontja nem alkalmazandó.

(3) Amennyiben a Mód4 törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés j) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”

18. § Az Áfa tv. a 3. melléklet szerinti 6/B. számú melléklettel egészül ki.

19. § Hatályát veszti az Áfa tv.

a) 46. § (2) bekezdés i)-k) pontja,

b) 46. § (5) bekezdése,

c) 47-48. §-a,

d) 142. § (1) bekezdés h) pontja,

e) 142. § (1) bekezdés j) pontja,

f) 259. § 17. pontja,

g) 6/B. számú melléklete.

III. Fejezet

ILLETÉKEK

4. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

20. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

21. fizetőeszköz útján történő eladás: külföldi fizetőeszköz vagy törvényes fizetőeszköz eladása a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő útján.”

(2) A Pti. tv. 2. §-ának 18. pontjában a „közvetítő által” szövegrész helyébe a „közvetítő útján” szöveg lép.

IV. Fejezet

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

5. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

21. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 4. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) E törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Közösség más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségre, ha az adózó ezen kötelezettségének az állami adóhatóság útján tesz eleget.”

22. § Az Art. 20/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti belföldön nem letelepedett adóalany, aki (amely) belföldön nem adóalanyok részére távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújt, mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, feltéve, hogy ezen szolgáltatások utáni általános forgalmi adó fizetési és bevallási kötelezettségének az Európai Közösség más tagállamának olyan szabályozása alapján tesz eleget, amely tartalmában megfelel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: HÉA irányelv) szerinti, a nem adóalanyok számára távközlési, rádió- és televízió-műsor vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozásoknak.”

23. § Az Art. 31/A. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó-bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.

(4) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó-bevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékbeszerzése tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.”

24. § Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]

k) az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó részletes szabályait.”

25. § Az Art. 191. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„191. § E törvény 31/A. §-át utoljára a 2018. december 31. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni.”

26. § Az Art. a következő 201. §-sal egészül ki:

„201. § E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel módosított

1. 132. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban, és

2. 141. § (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben

is alkalmazni kell.”

27. § Az Art. a következő 202. §-sal egészül ki:

„202. § (1) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel módosított 92. § (12) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel módosított 161. § (1) bekezdését a 2012. augusztus 7-től indult eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvénnyel módosított 10. számú mellékletét a bejelentkezés és nyilvántartásba vétel kivételével 2015. január 1-jétől kell alkalmazni. Az első bevallási időszak kezdete 2015. január 1-je.”

28. § (1) Az Art.

1. 3. § (3) bekezdésében az „elektronikus szolgáltatást nyújtó” szövegrész helyébe a „telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó” szöveg, a „bejelentkezik (a továbbiakban: Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró adózó)” szövegrész helyébe a „bejelentkezik” szöveg,

2. 92. § (12) bekezdésében a „nemzetközi egyezmény” szövegrész helyébe a „nemzetközi egyezmény vagy viszonosság” szöveg lép.

(2) Az Art.

1. 132. § (4) bekezdésében a „75 nap” szövegrész helyébe a „75 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 75 nap” szöveg és a „45 nap” szövegrész helyébe a „45 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 45 nap” szöveg,

2. 141. § (5) bekezdésében az „eljárási illetéket. A felettes adóhatóság” szövegrész helyébe a „eljárási illetéket. Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult hatósági eljárást felfüggeszti a költségmentesség jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szöveg,

3. 161. § (1) bekezdésében az „összege meghaladja a 10 000 forintot” szövegrész helyébe az „összege eléri vagy meghaladja a 10 000 forintot” szöveg,

lép.

29. § Hatályát veszti az Art.

1. 31/A. § (3)-(4) bekezdése,

2. 3. számú melléklet B) pontja.

30. § Az Art. 10. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.

V. Fejezet

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

6. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

31. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-a a következő (7a)-(7b) bekezdésekkel egészül ki:

„(7a) A nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére a jóváhagyott játéktervben meghatározottak szerint, a sorsolás, illetve a fogadási esemény napját követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. A szervező a nyeremény igénylését követően a nyeremény átadása érdekében haladéktalanul köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és a nyeremény átadását a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül biztosítani.

(7b) Ha a szervező az át nem vett nyeremények újbóli felhasználását sorsolás formájában biztosítja a nyeremények céljára, a (7a) bekezdés szerinti, a nyeremény igénylésére vonatkozó jogvesztő határidő időtartama 40 nap.”

(2) Az Szjtv. 11. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett szerencsejáték esetén az át nem vett nyeremények felhasználását a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7b)-(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő játékszabályok is engedélyezhetők. Ha az át nem vett nyeremények felhasználását minden részt vevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7b)-(10) bekezdés alkalmazásával adja ki.”

32. § Az Szjtv. 23. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Ajándéksorsolás lebonyolítása során az 1. § (8) bekezdését, a 11. § (7a)-(10) bekezdéseit, a 15. § (2) bekezdését, a 16. § (2) bekezdését és a 17-19. §-okat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy pénznyeremény sorsolására nincs lehetőség, a 11. §-ban szabályozott nyeremény igénylés alatt pedig a nyeremény átadását kell érteni.”

33. § Az Szjtv.

1. 11. § (8) bekezdésében az „átvételre nyitva álló határidő lejártát” szövegrész helyébe az „igénylésére nyitva álló határidő lejárta utáni 30 nap elteltét” szöveg,

2. 11. § (10) bekezdésében a „(8)-(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe a „(7a)-(9) bekezdésekben” szöveg,

3. 12. § (3) bekezdés b) pontjában az „a 11. § (8)-(10) bekezdéseibe” szövegrész helyébe az „a 11. § (7a)-(10) bekezdésébe” szöveg, az „a 17. § (3)-(4) bekezdéseibe,” szövegrész helyébe az „a 17. § (4) bekezdésébe,” szöveg,

4. 19. § (1) bekezdésében a „17. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „11. § (7a) és (7b) bekezdésében” szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti az Szjtv.:

1. 17. § (3) bekezdése,

2. 28/A. § (3) bekezdése.

VI. Fejezet

EGYES PÉNZÜGYI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

7. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

35. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelőre vagy magántőkealap-kezelőre e törvény 16. §-a, 18. § (3) bekezdése, valamint 38. §-a nem alkalmazandóak.”

36. § (1) A Kbftv. 19. § (8) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]

c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél,

d) kockázatitőkealap-kezelő, magántőkealap-kezelő vezető állású személye esetén üzletviteli tanácsadással foglalkozó gazdasági társaságnál, valamint”

(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)

(2) A Kbftv. 19. § (8) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (2) és (5)-(7) bekezdés esetében]

e) az a)-d) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél”

(szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.)

(3) A Kbftv. 19. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő, illetve magántőkealap-kezelő felügyelő-bizottságának elnökére és tagjára a (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó.”

37. § A Kbftv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési alap kezelésének szabályait - nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott - kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. ABA esetében a kezelési szabályzatnak hivatkoznia kell a letétkezelő által kötött azon megállapodásokra, amelyek célja, hogy a letétkezelő a 64. § (16) bekezdésével összhangban, szerződéses alapon felmentse magát a felelősség alól. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetében, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetében, a 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő és magántőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap illetve magántőkealap esetében a 3. melléklet III. Fejezetében foglaltaknak megfelelő tartalommal kell elkészíteni.”

38. § A Kbftv. 202. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 281. § (1), (4) és (6)-(8) bekezdése és a 286. § (2) bekezdése 2014. október 1-jén lép hatályba.

(7) A 281. § (2) és (3) bekezdése 2014. december 1-jén lép hatályba.”

39. § (1) A Kbftv. 281. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A Pft. a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

„XII/A. Fejezet

EGYES FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ TETT NYILATKOZATOK KÖZPONTI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERE

1. Általános rendelkezések

62/A. § E fejezet alkalmazásában:

a) nyilatkozattevő: az a fogyasztó, aki a nyilatkozatot, illetve visszavonó rendelkezést tett, akkor is, ha nevében meghatalmazott járt el,

b) nyilatkozat: a nyilatkozattevő által tett, a 36/A. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a 36/A. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozat,

c) visszavonó rendelkezés: a 36/A. § (9) bekezdés szerinti rendelkezés,

d) nyilatkozatadat-szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltató, amely a nyilatkozattevőnek azt a fizetési számláját vezeti, amelynek tekintetében a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett,

e) nyilatkozatadat: a 62/F. § (3) bekezdése szerinti adatok.

62/B. § (1) A nyilatkozat megtételének tényét, valamint a nyilatkozatadatokat az egyes fizetési számlákhoz tett nyilatkozatok központi nyilvántartása (a továbbiakban: Központi Nyilvántartás) rögzíti.

(2) A Központi Nyilvántartás célja, hogy az ingyenes készpénzfelvételi jog jogszerű gyakorlásának biztosítása érdekében megállapítható legyen az, hogy a nyilatkozattevő tett-e nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést, eltérő időkben és nyilatkozatadat-szolgáltatóknál tett nyilatkozatok esetében pedig annak megállapíthatósága, hogy mely nyilatkozata jogosítja őt a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra.

62/C. § (1) A Központi Nyilvántartást a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás működteti.

(2) A Központi Nyilvántartást működtető pénzügyi vállalkozás működtetésének engedélyezésére, felügyeletére, engedélyének visszavonására a Hpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

62/D. § (1) A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt a Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálatát követően adja ki.

(2) A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tevékenységi engedélyét visszavonja.

(3) A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles a Központi Nyilvántartás kezelésére másik pénzügyi vállalkozást kijelölni, és az engedély visszavonására vonatkozó határozatban foglalt határidő lejártáig terjedő időtartamra felügyeleti biztost kirendelni.

(4) Felügyeleti biztos kirendelése esetén a felügyeleti biztosra a Hpt. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Felügyelet a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedély visszavonásakor olyan pénzügyi vállalkozást jelölheti ki a Központi Nyilvántartás kezelőjeként, amely kötelezettséget vállal arra, hogy az alábbi feltételeknek százhúsz napon belül megfelel:

a) részvénytársasági forma,

b) legalább kétszázmillió forint saját tőke, és

c) részvényeinek tulajdonosa kizárólag pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy hitelintézetek érdek-képviseleti szerve.

(6) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, köteles az engedély visszavonására vonatkozó határozatban megjelölt időpontig kezelt nyilatkozatadatokat a megjelölt határnapig átadni annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelyet a Felügyelet a Központi Nyilvántartás új kezelőjeként kijelöl.

(7) Az a pénzügyi vállalkozás, amelynek a Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó engedélyét a Felügyelet visszavonta, az engedély visszavonására vonatkozó határozatban megjelölt időponttól nyilatkozatadatot nem kezelhet.

62/E. § A Központi Nyilvántartás kezelésére vonatkozó üzletszabályzat elfogadásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

2. A nyilatkozatok központi nyilvántartásában történő adatkezelés szabályai

62/F. § (1) A Központi Nyilvántartás olyan zárt rendszerű adatbázis, amelyben kizárólag az e törvényben meghatározott adatok kezelhetők.

(2) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat vagy a visszavonó rendelkezés megtételét és a saját belső rendje szerinti ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül elektronikus eszköz útján adatot ad át a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak arról, hogy nála a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza

a) a nyilatkozatadat-szolgáltató nevét, rövidített nevét és a Felügyelet által kiadott tevékenységi engedély számát,

b) a nyilatkozattevőnek a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott természetes személyazonosító adatait,

c) azt a naptári napot, amelyen a nyilatkozattevő a nyilatkozatot vagy a visszavonó rendelkezést megtette,

d) azt, hogy a nyilatkozattevő nyilatkozatot vagy visszavonó rendelkezést tett.

(4) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a nyilatkozatadat-szolgáltatók nevét, székhelyét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét, beosztását, munkahelyi címét, telefonszámát és e-mail címét.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás továbbítása egyedileg és kötegelve is történhet.

(6) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat - a nyilatkozatadat-szolgáltató kérésére - kizárólag annak a nyilatkozatadat-szolgáltatónak adhatja át, amely a kért nyilatkozatadatokat a (2) bekezdés szerint felé továbbította.

(7) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (6) bekezdés szerinti esetben sem értesülhet a (3) bekezdés a) pontja szerinti adatról, amennyiben az egy tőle különböző nyilatkozatadat-szolgáltatóra vonatkozik.

(8) A Központi Nyilvántartás adatkezelése automatizált módon történik. A nyilatkozatadat-szolgáltatók által átadott, az azonos nyilatkozattevőkre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartásban összekapcsolhatók.

(9) A nyilatkozatadat-szolgáltató nem ad át adatot a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak arról, hogy nála a nyilatkozattevő nyilatkozatot tett, amennyiben a fogyasztó az új és korábbi hatályos nyilatkozatát ugyanannál a nyilatkozatadat-szolgáltatónál tette.

62/G. § (1) Ha a nyilatkozattevő nem szerepel a Központi Nyilvántartásban, vagy ha szerepel a Központi Nyilvántartásban, de a nyilatkozatához visszavonó rendelkezés is tartozik, akkor a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül a nyilatkozatadat-szolgáltató részére az 1. melléklet 1. pontja szerinti tartalommal visszaigazolja a nyilvántartásba vételt.

(2) Ha a nyilatkozattevő korábban tett hatályos nyilatkozata szerepel a Központi Nyilvántartásban, a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül a Központi Nyilvántartásban szereplő nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltatót az 1. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal értesíti a nyilatkozattevő nyilatkozatának a 36/A. § (9) bekezdés alapján történő hatályvesztéséről. Ezzel egyidejűleg a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás az új nyilatkozattal kapcsolatban adatot szolgáltató nyilatkozatadat-szolgáltató részére visszaigazolja az 1. melléklet 1. pontja szerinti tartalommal a nyilatkozat nyilvántartásba vételét.

(3) A nyilatkozatadat-szolgáltató a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás 1. melléklet 2. pontja szerinti tartalmú értesítése kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül vagy a felek megállapodása alapján más, tartós adathordozón értesíti a nyilatkozattevőt arról, hogy a 36/A. § (8) bekezdés szerinti időpont után már nem jogosult a díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra.

(4) A Központi Nyilvántartásban a nyilatkozattevőnek egy időben csak egy olyan nyilatkozata szerepelhet, amely a 36/A. § (1) bekezdése szerinti díjtól és költségtől mentes szolgáltatásra jogosítja.

(5) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozatot elutasítja, amennyiben a nyilatkozattevő tekintetében nem teljesülnek a 36/A. §-ban meghatározott feltételek. A nyilatkozattevőt a nyilatkozata elutasításáról és annak okáról a nyilatkozatadat-szolgáltató írásban vagy a felek megállapodása alapján más tartós adathordozón értesíti.

62/H. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül, az új adatok egyidejű közlése mellett, értesíti a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást, ha a 62/F. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatokban változás történt.

(2) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a Felügyelet részére statisztikai célból adatot szolgáltathat, ezen adatszolgáltatás esetén az adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.

62/I. § (1) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadatokat azok törléséig kezeli.

(2) A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás törli

a) a fizetési számla megszűnéséről való tudomásszerzést követően,

b) a visszavonó rendelkezést követően, amennyiben a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot, a nyilatkozattevő kérésére,

c) a nyilatkozattevő elhalálozása esetén az arról való tudomásszerzést követően

haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül.

(3) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott esemény bekövetkezéséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozást értesíti.

(4) A nyilatkozatadatokat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a visszavonó rendelkezés dátumától számított öt év elteltével automatikusan törli, ha a nyilatkozattevő nem tesz új nyilatkozatot.

(5) A Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a nyilatkozatadat-szolgáltató kilétének vizsgálatát követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül törli a nyilatkozatadatokat, ha a nyilatkozatadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg.

3. Ügyfélvédelem és jogorvoslat

62/J. § (1) A nyilatkozatadat-szolgáltató az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzéteszi, valamint elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikusan is elérhetővé teszi a Központi Nyilvántartás céljának, az abban kezelt adatok tartalmának, a Központi Nyilvántartás működésének és szabályainak ismertetését, ideértve a nyilatkozattevőt megillető jogokról, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy a Központi Nyilvántartásban szereplő adatokat csak a 62/B. § (2) bekezdésében meghatározott célra lehet felhasználni.

(2) A nyilatkozatadat-szolgáltató a nyilatkozat, illetve a visszavonó rendelkezés megtételekor írásban vagy biztonsági azonosítással ellátott internetes szolgáltató rendszerén (internetbankján) keresztül tájékoztatja a fogyasztót, hogy nyilatkozatadatai átadásra kerülnek.

(3) A nyilatkozatadat-szolgáltatónál a nyilatkozattevő személyesen vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen nyilatkozatai szerepelnek a Központi Nyilvántartásban. A nyilatkozattevő a saját adatait korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

(4) A nyilatkozatadat-szolgáltató a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti kérelmet a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő öt munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat írásban, zárt módon megküldi a nyilatkozatadat-szolgáltatónak. A nyilatkozatadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak írásban, zárt módon, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül megküldi a kérelmezőnek.

(5) A nyilatkozattevő írásban (postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozástól is tájékoztatást igényelhet a róla kezelt nyilatkozatadatokról.

(6) A nyilatkozattevő a nyilatkozatadat-szolgáltatónál a (3) bekezdés szerint, vagy a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnál az (5) bekezdés szerint kérheti a nyilatkozatadatok helyesbítését, valamint - ha azok kezelésének jogalapja nem áll fenn - a törlését.””

(2) A Kbftv. 281. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatálya:

„(6) A Pft. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:

„66/C. § (1) Legkésőbb 2014. november 30-áig minden nyilatkozatadat-szolgáltató adatot szolgáltat a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozásnak a 2013. december 1-jét követően a nyilatkozattevők által tett nyilatkozatokról.

(2) A 62/F-62/J. §-ban foglaltakat 2014. december 1-től kell alkalmazni.

(3) A 2014. december 1-jét megelőzően beérkezett nyilatkozatok tekintetében a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás a korábban tett nyilatkozatot tekinti hatályosnak és ennek megfelelően értesíti az érintett nyilatkozatadat-szolgáltatókat.

(4) Az azonos nyilatkozattevő által több nyilatkozatadat-szolgáltatónál tett nyilatkozat vagy visszavonó rendelkezés esetén a Központi Nyilvántartást kezelő pénzügyi vállalkozás az (1) bekezdés szerinti adatok tekintetében 2014. december 1-jéig biztosítja a 62/G. § (4) bekezdésében foglaltak teljesülését.””

40. § A Kbftv. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

41. § A Kbftv. 6. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

42. § A Kbftv. 18. melléklete a 7. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Hatályba léptető rendelkezések

43. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 21-22. §, a 27. §, a 28. § (1) bekezdése, a 30. § és a 4. melléklet 2014. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 9-18. §, a 19. § a)-c) és f)pontjai, a 23. §, 44. § és a 3. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 19. § d)-e) és g) pontjai és a 29. § 1. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

9. Jogharmonizációs záradék

44. § E törvény a következő jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2008/8/EK irányelve (2008. február 12.) a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításról;

b) a Tanács 2013/43/EU irányelve (2013. július 22.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózás bizonyos, csalásra alkalmas termékek és szolgáltatások értékesítésére vonatkozó fakultatív és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról.

1. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)

„2.7. a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás), azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok)

„9.3.2. A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, azzal, hogy amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata, ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és a megfelelést - a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan - igazoló okirat, bizonylat is elfogadható. Ha a munkáltató nem rendelkezik az e törvényben vagy az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.”

2. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

Az Szja tv. 11. számú melléklet IV. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások fejezet 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. a vissza nem térítendő munkáltatói támogatás, ide nem értve a lakáscélú munkáltatói támogatást (1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpont), valamint a magánszemélynek segély címén juttatott összeget;”

3. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

„6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

Sorszám Megnevezés Vtsz.
1. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 7208
2. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 7209
3. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 7210
4. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 7211
5. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 7212
6. Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben 7213
7. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is 7214
8. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból 7215
9. Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból 7217
10. Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivételével) 7304
11. Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) 7306
12. Rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm2 7314 20”

4. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

Az Art. 10. számú melléklete és a melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok

1. Az az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön letelepedett, de a teljesítési hely szerinti tagállamban nem letelepedett valamint az Európai Közösség területén nem letelepedett adóalany (a továbbiakban e melléklet alkalmazásában együtt: adózó), aki (amely) nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, ezen szolgáltatása utáni hozzáadottérték-adó fizetési és bevallási kötelezettségének választása szerint az állami adóhatóság útján tesz eleget. Az adózó ezen választása esetén e törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel, valamint az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: különös szabályozás).

2. Amennyiben az adózó a különös szabályozás alkalmazását választja, azt köteles alkalmazni minden olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, ahol nem telepedett le.

3. E melléklet vonatkozásában

3.1. teljesítési hely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyet az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem adóalany részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatás teljesítési helyének kell tekinteni.

3.2. HÉA bevallás: a különös szabályozás szerint fizetendő hozzáadottérték-adó (a továbbiakban e melléklet vonatkozásában: HÉA) összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás.

4. Az Európai Közösség területén nem letelepedett adózókra vonatkozó különös szabályok

4.1. Bejelentkezésre, bejelentésre, változásbejelentésre, nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok

4.1.1. Az adózó az azonosítószám megállapítása céljából a távolról is nyújtható szolgáltatási tevékenységének az Európai Közösség bármely tagállamában történő megkezdését megelőzően az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

4.1.1.1. a vállalkozás nevét, cégneve(i)t amennyiben eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

4.1.1.2. a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját)

4.1.1.3. a székhelye szerinti adóazonosító számát, amennyiben ilyennel rendelkezik,

4.1.1.4. az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,

4.1.1.5. az IBAN vagy OBAN bankszámlaszámot,

4.1.1.6. a BIC kódot

4.1.1.7. az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

4.1.1.8. nyilatkozatot arról, hogy az Európai Közösség más tagállamának HÉA-nyilvántartásában nem szerepel,

4.1.1.9. a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.

4.1.2. Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adóhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

4.1.3. Az állami adóhatóság a bejelentés alapján az adózót nyilvántartásba veszi az Európai Közösség területén nem letelepedett adózók között, és azonosító számmal látja el, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.

4.1.4. Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adóhatósághoz.

4.1.5. Az állami adóhatóság törli a bejelentkezett és azonosító szám alapján nyilvántartásba vett, az Európai Közösség területén nem letelepedett adózók közül:

4.1.5.1. azt, aki a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,

4.1.5.2. azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenysége befejeződött,

4.1.5.3. az adózót, ha az nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,

4.1.5.4. azt, aki rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.

4.1.6. Az állami adóhatóság a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig nyilvántartja.

4.1.7. A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést követően is a HÉA-bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 3 évig van lehetőség.

4.2. A HÉA-bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó különös szabályok

4.2.1. Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA-bevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás vonatkozik.

4.2.2. A HÉA-bevallás tartalmazza:

4.2.2.1. az azonosító számot

4.2.2.2. az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,

4.2.2.3. a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,

4.2.2.4. az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben a HÉA fizetendő,

4.2.2.5. a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben a HÉA fizetendő.

4.2.3. A HÉA-bevallást euróban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.

4.2.4. A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adóhatóság által közzétett euró bankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.

4.2.5. Az adózó e törvény 44. §-ában megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni.

5. Belföldön letelepedett adózókra vonatkozó szabályok

5.1. Bejelentkezésre, bejelentésre, változásbejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok

5.1.1. Az adózó a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adóhatósághoz bejelenti:

5.1.1.1. a vállalkozás nevét, cégneve(i)t amennyiben eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

5.1.1.2. a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

5.1.1.3. az Európai Közösség másik tagállamban található állandó telephely(ek) teljes postai címét,

5.1.1.4. a belföldi adóazonosító számát,

5.1.1.5. az adózó székhelye szerinti ország megnevezését, amennyiben a székhely az Európai Közösség területén kívül található,

5.1.1.6. az IBAN bankszámlaszámot,

5.1.1.7. a BIC kódot,

5.1.1.8. az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

5.1.1.9. az adózó állandó telephelye szerinti az Európai Közösség más tagállamában megállapított HÉA azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,

5.1.1.10. az Európai Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HÉA azonosító számot, ahol az adózó nem telepedett le,

5.1.1.11. a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.

5.1.2. Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adóhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűntetése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

5.1.3. Az állami adóhatóság a bejelentés alapján az adózót a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.

5.1.4. Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, e különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül köteles teljesíteni az állami adóhatósághoz.

5.1.5. A bejelentkezés kivételével az adókötelezettség ezen alcím alapján történő teljesítése során egyebekben az adóügyek állami adóhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.

5.1.6. Az állami adóhatóság kizárja a különös szabályozás alkalmazhatóságából

5.1.6.1. az adózót, ha különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,

5.1.6.2. azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenysége befejeződött,

5.1.6.3. az adózót, ha nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek, és

5.1.6.4. az adózót, ha rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.

5.1.7. Az állami adóhatóság különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig nyilvántartja.

5.1.8. A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést követően is a bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására az alapbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 3 évig van lehetőség.

5.2. A HÉA-bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó szabályok

5.2.1. Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA-bevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokat - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás vonatkozik.

5.2.2. A HÉA-bevallás tartalmazza:

5.2.2.1. az azonosítószámot,

5.2.2.2. az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,

5.2.2.3. a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,

5.2.2.4. az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,

5.2.2.5. a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,

5.2.2.6. A fentieken túlmenően, amennyiben az adózó az Európai Közösség másik tagállamban egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, a bevallás tartalmazza - teljesítési hely szerinti tagállamonkénti bontásban - az e különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adózó állandó telephellyel rendelkezik, és az egyéni HÉA-azonosító számát vagy e telephely adó-nyilvántartási számát.

5.2.3. A HÉA-bevallást euróban kell elkészíteni az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.

5.2.4. A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adóhatóság által közzétett euró bankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.

5.2.5. Az adózó e törvény 44. §-ában megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 10 évig kell megőrizni.”

5. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

A Kbftv. 3. melléklete az alábbi III. Fejezettel egészül ki:

„III. Fejezet

A 2. § (2) bekezdés szerinti kockázati tőkealap-kezelő és magántőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap, illetve magántőkealap-kezelési szabályzata

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

1. Bevezetés

A kockázati tőkebefektetés illetve magántőke befektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.

2. A kockázati tőkealap-kezelőre illetve magántőkealap-kezelőre vonatkozó információk A kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő

a) cégneve, székhelye;

b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;

c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;

d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;

e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.

3. A kockázati tőkealapra illetve magántőkealapra vonatkozó információk

a) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap neve, székhelye, nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;

b) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap jegyzett tőkéje, a befektetési jegyek forgalomba hozatalára, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes befektetési jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;

c) a befektetési jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a befektetési jegyhez fűződő jogok bemutatása;

d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;

e) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;

f) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei;

g) hitelfelvétel lehetőségei és korlátai;

h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága;

i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap illetve magántőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap illetve magántőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);

j) a kockázati tőkealapot illetve magántőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;

k) a befektetési jegy-tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;

l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;

m) a kockázati tőkealap illetve magántőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;

n) a kockázati tőkealap-kezelő illetve magántőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;

o) a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás;

p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások;

q) a szabad pénzeszközök felhasználására vonatkozó szabályok.”

6. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

A Kbftv. 6. melléklete IV. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

(IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:)

f) kockázati tőkealap és magántőkealap esetén üzletrészek és más társasági részesedések.”

7. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

„18. melléklet a 2014. évi XVI. törvényhez

„1. Melléklet a 2009. évi LXXXV. törvényhez

1. A 62/G. § (1) bekezdés szerinti visszaigazolás

„A NYILATKOZATTÉTEL MEGFELEL A PFT. 36/A. § (7) BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAKNAK, AZT A NYILVÁNTARTÁSBA FELVEZETTEM.”

2. A 62/G. § (2) bekezdés szerinti visszaigazolás

„A NYILATKOZATTÉTEL HATÁLYÁT VESZTETTE, A NYILATKOZAT A PFT. 36/A. § (9) BEKEZDÉS ALAPJÁN VISSZAVONÁSRA KERÜLT.”””


  Vissza az oldal tetejére