Időállapot: közlönyállapot (2014.VII.16.)

2014. évi XXXVI. törvény

egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.”

(2) A Kjt. 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató

a) a gyermekekkel, fiatal felnőttekkel való közvetlen, egyéni és csoportos foglalkozás vezetésére, fejlesztés és oktatás tartására,

b) a gyermekek, fiatal felnőttek és a velük kapcsolatos intézkedések meghozatala, a számukra nyújtott ellátások meghatározása szempontjából jelentőséggel bíró személyek személyiségállapotának vizsgálatára, pedagógiai megfigyelések és családgondozási, utógondozási feladatok végzésére, és

c) az a) és b) pontban foglalt tevékenységgel összefüggő feladatok ellátására.”

2. § A Kjt. 85. § (3) bekezdés c) pont cf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében]

cf) a pótszabadságra jogosult nevelő, nevelő-oktató és pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végzők körét,”

3. § A Kjt. a következő 91/C. §-sal egészül ki:

„91/C. § (1) A pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott - külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő - közalkalmazottat az 57. § (3) bekezdése alkalmazásakor a 2014. július 1. és 2014. december 31. napja közti időszakra 15 munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) A pedagógiai szakszolgálati intézményben foglalkoztatott - külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő - közalkalmazottat a 2014. július 1. és 2014. december 31. napja közti időszakban a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre legfeljebb öt munkanapra lehet igénybe venni.”

2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

4. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 41. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A pedagógiai szakszolgálati intézmény - az integrált nyomon követő rendszer (a továbbiakban: INYR) működtetése érdekében - a (4) bekezdésben meghatározott adatokon kívül

a) a szülő, a törvényes képviselő önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,

b) annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét, címét, OM azonosítóját, amellyel a gyermek, a tanuló óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, valamint a gyermek, a tanuló által igénybe vett pedagógiai szakszolgálati ellátás 18. § (2) bekezdés szerinti megnevezését

is nyilvántartja.”

5. § Az Nkt. 44. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,)

g) aki pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesül és nem tartozik az a)-f) pontban felsoroltak közé.”

6. § Az Nkt. 26. alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott INYR a gyermekek, tanulók teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel kísérése céljából a gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódóan, a számukra ellátást nyújtó intézmények, nevelési-oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálati intézmények feladatellátási adatainak nyilvántartását, továbbá az ellátást igénybevevők ellátási eseményeinek nyomon követését szolgáló országos informatikai nyilvántartó rendszer.

(2) Az INYR keretében folyó adatkezelés tekintetében a hivatal az adatkezelő.

(3) A KIR adatkezelője

a) a 44. § (5) bekezdés a)-j) és m)-o) pontjában foglalt adatokat,

b) a gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátásban, gyógypedagógiai nevelésében-oktatásában, fejlesztő foglalkoztatásában közreműködő pedagógus, továbbá szakorvos 44. § (7) bekezdés a)-m) pontjában foglalt adatait

a gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása céljából továbbítja az INYR részére.

(4) A gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása során keletkezett adatokat a külön jogszabályban meghatározott feladatellátási kötelezettséggel rendelkező pedagógiai szakszolgálati intézménynek a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozó szakembere köteles az INYR-be rögzíteni.

(5) Az ellátott gyermekre, tanulóra vonatkozó személyes adatokat az INYR-ből kizárólag

a) a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa,

b) a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője ismerheti meg.

(6) Az INYR-ben tárolt személyes adatokat az adatkezelő a pedagógiai szakszolgálati intézmény ellátásának utolsó igénybevételétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból.”

7. § Az Nkt. 26. alcíme a következő 44/B. §-sal egészül ki:

„44/B. § Az INYR

a) a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy

aa) 44. § (5) bekezdés a)-j) és m)-o) pontban foglaltak szerinti adatait, valamint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét,

ab) szülője, törvényes képviselője 41. § (4) bekezdés b) pontban foglalt adatait,

b) az ellátott adataihoz kapcsolva az ellátott egészségügyi, továbbá a pedagógiai szakszolgálaton kívüli köznevelési ellátása során keletkezett azon dokumentumok kiállításának időpontját, tartalmát, kibocsátójának nevét, amelyek a pedagógiai szakszolgálati ellátást megelőzően keletkeztek, az ellátott vagy szülője, törvényes képviselője rendelkezésére állnak és az ellátáshoz feltétlenül szükségesek,

c) az ellátott adataihoz kapcsolva a pedagógiai szakszolgálati ellátására vonatkozóan

ca) a szűrést, vizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a szűrés eredményét, a szűrés, vizsgálat kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, a szűrés, vizsgálat módszerét, eszközét, eredményét, megállapításait, a szűrési, vizsgálati eljárásban szereplő szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a szűrés, vizsgálat időpontját, időtartamát, helyét,

cb) az állapotmegismerést végző intézmény nevét, címét, az állapotmegismerés kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az állapotmegismerés időpontját, időtartamát, helyét, az állapotmegismerés módszerét, eszközét, az állapotmegismerés eredményét és megállapításait, az eljárásban közreműködő szakember nevét, végzettségét, szakképzettségét,

cc) a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés alapján megállapított szükséges segítő beavatkozás megnevezését, óraszámát, időtartamát, módszerét, eszközét, helyszínét, a segítő beavatkozást végző intézmény adatait, a részt vevő szakember nevét, végzettségét, szakképzettségét, a segítő beavatkozás eredményét,

cd) a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés eredményével kapcsolatos szülői nyilatkozatot, a szülői felülvizsgálati kérelem adatait,

ce) a felülvizsgálat okát, kérelmezőjét, legutóbbi vizsgálat, felülvizsgálat óta eltelt időt, felülvizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a felülvizsgálat módszerét, eszközét, időpontját, időtartamát, helyszínét, a felülvizsgálatot végző szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a felülvizsgálat eredményét,

d) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárás adatai közül az eljárás kezdeményezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az eljárás okát, az eljárás eredményét, a közigazgatási hatósági eljárás ügyszámát

tartja nyilván.”

8. § (1) Az Nkt. 62. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.”

(2) Az Nkt. 62. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.”

9. § (1) Az Nkt. 65. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. A munkáltató csak akkor köteles biztosítani a választás szerinti feltételeket, ha azt a nevelési, a tanítási év vagy a tanítási év első félévének befejezését megelőző hatvan nappal korábban közli a pedagógus, az óvodai dajka. Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.”

(2) Az Nkt. 65. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Abban az esetben, ha a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező pedagógus helyettesítésének ideje eléri a tíz munkanapot, a helyettesítő pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak számát az ellátott magasabb vezető, vezető beosztásra meghatározott óraszám alapján kell megállapítani.”

10. § Az Nkt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetőjét - az e törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek és a fenntartó véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az állami köznevelési intézmény, többcélú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt.”

11. § Az Nkt. 80. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi - a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével - a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A mérés megszervezésére a (2)-(8) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.”

12. § (1) Az Nkt. 84. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza a nemzetiségi nevelési-oktatási feladat ellátását, feltéve, hogy e feladatot az intézmény ténylegesen ellátja, akkor a települési önkormányzat, az állami fenntartó az intézmény

a) létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával,

b) költségvetésének meghatározásával és módosításával,

c) vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával

összefüggő döntéséhez, véleményéhez beszerzi az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, térségi feladatot ellátó intézmény esetében a területi nemzetiségi önkormányzat, országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Többcélú intézményben, valamint ha a nevelési-oktatási intézménynek több tagintézménye, több intézményegysége van, akkor több tagintézmény esetén tagintézményenként, több intézményegység esetén intézményegységenként kell vizsgálni azt, hogy szerepel-e a nemzetiségi nevelés-oktatás az alapító okiratban vagy a szakmai alapdokumentumban továbbá azt, hogy a tagintézmény, intézményegység a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ténylegesen ellátja-e. Ha a tagintézményben vagy intézményegységben folyó nevelés-oktatás megfelel e feltételeknek, akkor az érintett nemzetiségi önkormányzatot az adott tagintézményre, intézményegységre vonatkozóan az a)-c) pontban felsorolt döntések meghozatala során egyetértési jog illeti meg.”

(2) Az Nkt. 84. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az oktatásért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények tekintetében hozott, az e §-ban meghatározott döntéseihez nem köteles beszerezni az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, amennyiben az oktatásért felelős miniszter az állami intézményfenntartó központ véleményével egyező döntést hoz, és az állami intézményfenntartó központ véleményével az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetért.”

13. § Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

w) a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott integrált nyomonkövető rendszer létrehozását, működtetését, az információs rendszer részére történő adatszolgáltatás rendjét”

(rendeletben állapítsa meg.)

14. § Az Nkt.

a) 21. § (2) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyébe az „állami intézményfenntartó központ és az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél (a továbbiakban: hivatal)”,

b) 34. § (1) bekezdésében az „egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények” szövegrész helyébe az „egyházi, magán köznevelési intézmények és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények”,

c) 34. § (2) bekezdésében az „egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény” szövegrész helyébe az „egyházi, magán köznevelési intézmény és a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmény”,

d) 65. § (10) bekezdésében a „pszichopedagógus” szövegrész helyébe a „pszichopedagógus, gyógytornász”,

e) 77. § (2) bekezdés e) pontjában a „KIR” szövegrész helyébe a „KIR és az INYR”,

f) 83. § (2) bekezdés a) pontjában az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény”,

g) 1. mellékletének táblázata B:4 mezőjében az „50 gyermek létszám alatt” szövegrész helyébe az „51 gyermek létszám alatt”

szöveg lép.

3. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, amelynek alapítására, nyilvántartására, képviseletére, szervezetére, működésére, irányítására, felügyeletére, átalakítására és megszüntetésére az e törvényben, kormányrendeletben, valamint az egyes költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhet.”

4. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

16. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium, diákotthon) - felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézmény esetén felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján - elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is, és szakkollégiumként is működhet.”

(2) Az Nftv. 8. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hallgatók lakhatási feltételeinek biztosításához felsőoktatási intézmény részeként kollégium működtethető, illetve a felsőoktatási intézményhez szervezetileg nem tartozó intézményként diákotthon hozható létre. A diákotthon - az alapítótól függően költségvetési szervként vagy nem költségvetési szervként működő - jogi személy.

(8) Diákotthon alapítója egyházi vagy magán felsőoktatási intézmény lehet, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat.”

17. § Az Nftv. 12. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szenátus)

d) javaslatot tesz a rektori pályázati felhívás tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét;”

18. § (1) Az Nftv. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

(2) Állami felsőoktatási intézményben a rektor a felsőoktatási intézmény alaptevékenységnek megfelelő működéséért felelős, ennek keretében gyakorolja az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogokat, valamint a 25. § (3) bekezdése szerinti megbízási jogviszonnyal kapcsolatos, a megbízót megillető jogosultságokat. Az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak, a megbízási jogviszonyban állók tekintetében illetmény, illetve egyéb jogviszonyra tekintettel történő juttatás megállapítására a rektor a kancellár egyetértésével jogosult.”

(2) Az Nftv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gazdasági vezető, állami felsőoktatási intézményben a kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.”

19. § Az Nftv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi.

(2) A kancellár

a) felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területeken szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek keretében egyetértési jogot gyakorol a 12. § (1) bekezdés, valamint 13. § (1) bekezdés szerinti jogosultnak az intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében, az egyetértés e döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele,

c) a felsőoktatási intézmény rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a felsőoktatási intézmény gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa,

d) gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat,

e) a 13. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel munkáltatói jogot gyakorol a felsőoktatási intézményben foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,

f) gondoskodik a gazdasági vezetői feladatok ellátásáról,

g) feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési kötelezettségének köteles eleget tenni.

(3) Kancellári megbízást az kaphat, illetve a kancellári megbízás azzal tartható fenn, aki

a) felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, a központi vagy területi közigazgatásban szerzett hároméves vezetői gyakorlattal, és

b) felsőfokú végzettséggel

rendelkezik.

(4) A kancellár a felsőoktatási intézménnyel áll közalkalmazotti jogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(5) A kancellár a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. A kancellár a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskör átruházása során biztosítja a felsőoktatási intézmény magasabb vezetője számára a vezetői feladatok ellátásához szükséges hatáskörök gyakorlását. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.”

20. § (1) Az Nftv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely muzeális intézményi, levéltári funkciót is elláthat. Az állami egyetemi könyvtárak biztosítják a hagyományos és virtuális tanulási környezetet, a tananyagok és a szakirodalom elérhetőségét, tudománymetriai szolgáltatásokat nyújtanak, ellátják az intézmény tartalomgazdai feladatait, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási könyvtári feladatokat. Az egyetemi könyvtárak az országos Dokumentum-ellátási Rendszerből - jogszabályban meghatározottak szerint - támogatást kapnak.”

(2) Az Nftv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, amely a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a köznevelési intézmény szakmai alapdokumentumának a fenntartó általi benyújtásával - az oktatási hivatal nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szüntethető meg. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, a köznevelési intézmény további alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével - a köznevelési intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat.”

(3) Az Nftv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény tekintetében a 4. § (4) bekezdése szerinti jogosult a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról.”

21. § Az Nftv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. A teljes idejű képzés duális képzésként is megszervezhető. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.”

22. § Az Nftv. 19. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felsőoktatási információs rendszer elektronikus formában létrehozott, közhiteles nyilvántartás, amely az alábbi alrendszerekből, illetve alkalmazásokból áll:)

f) az állami oktatásirányítást, illetve a fenntartói irányítást támogató ágazati vezetői információs rendszer, amely a felsőoktatási információs rendszert alkotó alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból - törvény eltérő rendelkezése hiányában személyazonosításra alkalmatlan módon - szolgáltatott adatokból álló, csoportosított adatokat, kimutatásokat szolgáltat.”

23. § Az Nftv. 20. és 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket át lehet alakítani. Az átalakulás egyesülés vagy különválás lehet. Az egyesülés beolvadás vagy összeolvadás, a különválás szétválás vagy kiválás lehet. Az átalakulásról a szenátus vagy a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést.

(2) A Kormány külön engedélye hiányában költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vagy annak kiváló szervezeti egysége kizárólag költségvetési szervvel egyesülhet.

21. § (1) Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény - jogutódként - látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait.

(2) Az összeolvadás eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek.

(3) Szétválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény megszűnik, és új felsőoktatási intézmények jönnek létre. A létrejövő intézmények a megszűnő felsőoktatási intézmény jogutódai. A jogutódlásról a megszűnéssel és az alapítással kapcsolatos eljárásban kell dönteni.

(4) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény továbbfolytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézménybe olvadhat be.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben szabályozott átalakulást követően az új intézmény létesítésére vonatkozó eljárást le kell folytatni, azzal, hogy amennyiben az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés körülményei nem változnak, a működés engedélyezésére szakértői vélemény nélkül kerül sor.”

24. § (1) Az Nftv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézményekben - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján - a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:

a) rektor,

b) rektorhelyettes,

c) főigazgató,

d) dékán,

e) kancellár.”

(2) Az Nftv. 37. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre - az (1) bekezdés a)-d) pontja esetében három évre - adhatók. Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés b) és e) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.

(4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a szenátus véleményezi, és valamennyi tagja többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről. Adott felsőoktatási intézményben ugyanazon személy - a vezetői megbízási ciklusoktól függetlenül - összesen legfeljebb két alkalommal kaphat rektori magasabb vezetői megbízást az esetleges jogelőd intézményekre is tekintettel. A rektori magasabb vezetői pályázatot a fenntartó írja ki.”

(3) Az Nftv. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, a személyi javaslatok felterjesztéséről a miniszter gondoskodik. A pályázat benyújtásának a határideje a közzétételtől számított tizenöt napnál rövidebb nem lehet. A kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult.”

(4) Az Nftv. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a (4a) bekezdés szerinti, a gazdasági vezetői és a belső ellenőrzési vezetői pályázat kivételével a szenátus, vagy a 12. § (8) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott átruházott hatáskörben eljáró testület vagy személy (a továbbiakban e bekezdésben együttesen: szenátus) dönt. A szenátus döntését - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatói jogkör gyakorlója a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A (4a) bekezdésben meghatározott vezetői megbízás esetében a rektor a megbízott személlyel - a megbízásra jogosult által meghatározottak szerint - létesít a felsőoktatási intézményben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.”

25. § Az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás történhet a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával, átvétellel, felvételi eljárás útján. A felvételi eljárás útján történő szakváltás az oklevél szerzése nélkül befejezett felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással lehetséges. Szakváltás esetén a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.”

26. § Az Nftv. 48/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48/M. § (1) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § a) pontjában meghatározott feltételt, illetve a 48/A. § c) pont alapján fennálló még nem teljesített kötelezettséget, ha három gyermeket szül.

(2) A volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatónak nem kell teljesítenie a 48/A. § c) pontja alapján meghatározott kötelezettséget, ha beiratkozását követően az adott szakon

a) felsőoktatási szakképzés, illetve osztott képzés esetén legfeljebb egy félévig,

b) osztatlan képzés esetén legfeljebb két félévig

folytatott tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben és szakváltásra nem került sor.”

27. § Az Nftv. 48/Q. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A részletfizetés ideje alatt megvalósuló - 48/M. § (1) bekezdés, illetve 48/O. § szerinti - körülmény, a mentesség megállapításának időpontjában még fennálló kötelezettség teljesítésére vonatkozik.”

28. § Az Nftv. 53. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A doktori fokozat megszerzésének feltételei:)

b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siket doktorjelölt esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;”

29. § Az Nftv. 64. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a főiskolai, vagy egyetemi tanár kinevezésére vonatkozó javaslatra a Magyar Tudományos Akadémia - művészeti területen a Magyar Művészeti Akadémia, sporttudományi területen a Magyar Olimpiai Bizottság - kezdeményezésére kerül sor, a miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedését a 28. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott személyi feltételek teljesítését követően hozza meg.”

30. § Az Nftv. 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az oktatási hivatal jár el

a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével,

b) az alapító okiratban szereplő adatok változásaival,

c) a képzések indításával,

d) a felvehető maximális hallgatói létszám megállapításával és módosításával,

e) a doktori iskola létesítésével,

f) a doktori iskola megszűnésével,

g) a diákotthonok nyilvántartásba vételével,

h) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével

kapcsolatos ügyekben.”

31. § (1) Az Nftv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A MAB-nak húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A tagoknak - a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A delegálók a delegálás során egyeztetni kötelesek a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a MAB tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, rektor, kancellár vagy kormánytisztviselő.”

(2) Az Nftv. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A delegált tagokat - a miniszter előterjesztésére - a miniszterelnök bízza meg. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A tagok megbízatása - a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag kivételével - hat évre szól. A Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tagokat a miniszterelnök kettő évre bízza meg.”

32. § (1) Az Nftv. 73. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

f) nem állami felsőoktatási intézményben megbízza a gazdasági vezetőt, illetve visszavonja a megbízását;”

(2) Az Nftv. 73. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A fenntartó)

i) a felsőoktatási intézmény működése, gazdálkodása ellenőrzése céljából jogosult az intézmény tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre a 3. mellékletben foglaltak szerint;

j) jóváhagyásával határozza meg a felsőoktatási intézmény az intézményben folytatott képzés költségét.”

33. § (1) Az Nftv. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni.”

(2) Az Nftv. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, a költségvetés végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított hatvan napon belül, az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, vagy a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet - megfelelő határidő tűzésével - visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását.”

(3) Az Nftv. 74. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A fenntartó a 73. § (5) bekezdésében foglaltak biztosítására további ellenőrzést is végezhet, az intézményt beszámolóra, tájékoztatásra kötelezheti, a felsőoktatási intézmény működésével kapcsolatosan felhívással, kifogással élhet.”

34. § (1) Az Nftv. 75. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítésére jogosult rektorhelyettes a felsőoktatási intézmény, illetve a szenátus vezetőjeként jár el.”

(2) Az Nftv. 75. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állami felsőoktatási intézmény esetén)

b) a belső ellenőrzési vezető megbízásának és a megbízása visszavonásának jogát a fenntartó előzetes egyetértésével a kancellár”

(gyakorolja.)

35. § Az Nftv. 52. alcíme a következő 84/E. §-sal egészül ki:

„84/E. § A MAB támogatását, amely a szakértői testület várható egyéb éves bevételére is tekintettel a törvényes, megfelelő színvonalú működést biztosítja, a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében előirányzatként kell megtervezni.”

36. § (1) Az Nftv. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) és (8) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés e) pontjában, (3)-(6) bekezdésében, a 83. § (1) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek, azzal hogy a 37. § (1) bekezdésben meghatározottak mellett magasabb vezetőként gazdasági vezetőt foglalkoztatnak. Magán felsőoktatási intézményekben a 13/A. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.”

(2) Az Nftv. 94. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A magán felsőoktatási intézmény alapító okirata a 12. § (3) bekezdésében és a 73. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően úgy is rendelkezhet, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét.”

37. § Az Nftv. 101. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A művészeti felsőoktatásban - a 105. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából a doktori fokozattal egyenértékű a jogszabály alapján adományozott díj annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, feltéve hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik.”

38. § Az Nftv. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) E törvény rendelkezéseit a közigazgatási, a rendészeti, a katonai felsőoktatásra, valamint az ilyen képzést folytató felsőoktatási intézményre, az intézményben foglalkoztatottakra, hallgatókra vonatkozóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tekintetében:

a) a 13/A. § és a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható, ebben az intézményben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott magasabb vezetői megbízások adhatók;

b) a rektor pályázatát az intézmény Fenntartói Testülete írja ki és a szenátus véleményezését követően dönt a rektorjelölt személyéről;

c) az intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvény, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe;

d) az intézményben a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazdasági főigazgató felelős.

(1a) A honvéd tisztjelöltek tisztjelölti szolgálati viszonya tekintetében e törvényt a honvédek jogállásáról szóló törvényben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.”

39. § Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/B. §-sal egészül ki:

„104/B. § (1) A Testnevelési Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely - alapító okiratában foglaltak szerint - eltérhet a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében, a 13. § (5) bekezdésében a felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert meg kell tartania.

(2) A sporttudományi felsőoktatásban - a 105. § (5) bekezdésében foglaltakon túl - az e törvényben előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából a doktori fokozattal egyenértékű a jogszabály alapján adományozott díj, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián elért 1-3. helyezés annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, illetve aki a helyezést elérte, feltéve hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik.”

40. § (1) Az Nftv. 108. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1a. duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, illetve e képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik;”

(2) Az Nftv. 108. § 8-10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. hallgatói képzési szerződés: a felsőoktatási intézmény és az önköltséges képzésre besorolást nyert hallgató között a 39. § (3) bekezdése szerint létesített szerződés;

9. halmozottan hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül;

10. hátrányos helyzetű: az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül;”

41. § (1) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„19. a MAB elnöke, tagjai, tisztségviselői részére biztosított tiszteletdíj megállapításának szabályait, a MAB létrehozásával, működésével, hatáskörével, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Duális Képzési Tanács létrehozásával, működésével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket,”

(2) Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)

„27. a hallgatói hitel igénybevételének feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a hallgatói hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, a Diákhitel szervezet éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságait, valamint a hallgatói hitelrendszer működtetésének részletes szabályait.”

42. § Az Nftv. 114/E. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„114/E. § A 28. § (5) bekezdés által meghatározott habilitációs követelményt 2015. december 31-ét követően

a) a 29. § (1) bekezdés szerint meghirdetett pályázat alapján betöltött egyetemi tanári munkakör, továbbá

b) a 64. § (7) bekezdés szerint kezdeményezett egyetemi tanári kinevezés

tekintetében kell alkalmazni”

43. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/F. §-sal egészül ki:

„114/F. § E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 108. § 9-10. pontjában foglaltakat első alkalommal a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban, illetve az azt követően megkezdett felsőoktatási tanulmányokat folytató hallgatóra kell alkalmazni, azzal, hogy a 2015/2016. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárás befejezéséig a jelentkező, illetve sikeres felvételi vizsga esetén a 2015. szeptemberében első évfolyamon tanulmányokat megkezdő hallgató, valamint a 2015. augusztus 31-én már hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató legfeljebb az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő alatt a 2014. június 30-án hatályos rendelkezések szerint is minősülhet hátrányos helyzetűnek, halmozottan hátrányos helyzetűnek.”

44. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/A. §-sal egészül ki:

„117/A. § (1) A kancellár megbízásáig a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2014. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni az állami felsőoktatási intézményben. A kancellár megbízásával egyidejűleg az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetőjének a magasabb vezetői megbízása vezetői megbízássá alakul át. A kancellár megbízását követő huszadik munkanapon a gazdasági főigazgató magasabb vezetői megbízása megszűnik.

(2) A gazdasági főigazgató legkésőbb a vezetői megbízása megszűnésének napján jegyzőkönyv felvétele mellett személyesen adja át munkakörét, feladat- és hatáskörének gyakorlását, továbbá az általa vezetett szervezeti egységet a kancellárnak vagy a kancellár által meghatalmazott személynek (a továbbiakban: átvevő). A jegyzőkönyv tartalmát, az átadás időpontját, valamint módját az átvevő határozza meg. A jegyzőkönyvben a gazdasági főigazgató teljes körű személyi felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért.

(3) A kancellár a megbízását követő hatvan napon belül köteles javaslatot tenni a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának a módosítására. A szervezeti és működési szabályzat módosítását a szenátus húsz napon belül köteles megtárgyalni. A kancellár a megbízását követő százhúsz napon belül áttekinti a felsőoktatási intézményben adott vezetői, magasabb vezetői megbízásokat, és a változó szervezeti és működési rend kialakítása céljából, az átszervezésre tekintettel a 13/A. § (2) bekezdés e) pontja szerinti körben jogosult döntést hozni a vezetői, magasabb vezetői megbízások visszavonásáról, fenntartásáról.

(4) E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 37. § (3) bekezdését az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvény hatálybalépését követően adott magasabb vezetői megbízások tekintetében kell alkalmazni.

(5) E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 71. § (1) és (4) bekezdése alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által delegált tag megbízása 2018. február 28-ig, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által delegált tag megbízása 2016. február 29-ig terjedő időszakra történik. A megjelölt határnapot követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a 71. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint jogosult tagot delegálni azzal, hogy a MAB tagjaként 2018. február 28-ig, illetve 2016. február 29-ig teljesített megbízást a hosszabbítás szempontjából figyelembe kell venni.

(6) E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 75. § (4) bekezdés b) pontját az állami felsőoktatási intézmény belső ellenőrzési vezetője tekintetében a kancellár által kiírt pályázatra és az az alapján adott vezetői megbízásra kell alkalmazni. A kancellár megbízását megelőzően az állami felsőoktatási intézmény fenntartója önállóan - egyetértéshez nem kötött intézkedésével - jogosult a belső ellenőrzési vezetői pályázat kiírására, a belső ellenőrzési vezető megbízására, a megbízás visszavonására.

(7) E törvénynek - az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXVI. törvénnyel megállapított - 48/B. § (8) bekezdésében foglaltakat a 2015. szeptember 1-jét követően történt szakváltás tekintetében kell alkalmazni.”

45. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/B. §-sal egészül ki:

„117/B. § (1) Az államháztartásról szóló törvény 11/A. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaság és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvételekor az államháztartásról szóló törvény 9/A. alcímében foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A nem állami felsőoktatási intézményt fenntartó gazdasági társaság által gyakorolt fenntartói jog az (1) bekezdés szerinti átvétel időpontjában e törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A feladatellátás átvételekor

a) az államháztartásról szóló törvény 11/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti társaság alatt a fenntartó társaságot, b) pontja szerinti társaság alatt a társaság által fenntartott felsőoktatási intézményt,

b) a felsőoktatási intézmény esetében ügyvezetés alatt a rektort,

c) a felsőoktatási intézmény tekintetében cégbíróság alatt a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szervet

kell érteni.

(4) A feladatellátás átvétele során az átvevő költségvetési szerv az (5) bekezdés szerinti jogutód állami felsőoktatási intézmény.

(5) Az állami tulajdonú gazdasági társaság és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében az átvevő állami felsőoktatási intézményt a Kormány rendeletben jelöli ki. A jogutód felsőoktatási intézmény működési engedélyezése során a 21. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti átvétel során az Nkt. 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)-(6) bekezdésében és 84. § (7) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni.”

46. § (1) Az Nftv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Nftv. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az Nftv. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

47. § Az Nftv.

1. 10. § (1) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „miniszter”,

2. 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „helyben szokásos és egyben akadálymentes” szövegrész helyébe „a honlapján akadálymentes”,

3. 11. § (2) bekezdésében az „anyanyelvi szaknyelvi ismeretek” szövegrész helyébe az „anyanyelvi, szaknyelvi ismeretek”,

4. 12. § (7) bekezdésében a „gazdasági vezető” szövegrész helyébe a „kancellár”,

5. 14. § (1) bekezdésében a „valamit” szövegrész helyébe a „valamint”,

6. 17. § (1) bekezdésében „a képzés megszervezhető” szövegrész helyébe „a képzés, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint, megszervezhető”,

7. 23. § (3) bekezdésében az „intézmény, átalakulásával, kapcsolatos” szövegrész helyébe az „intézmény átalakulásával kapcsolatos”,

8. 25. § (7) bekezdés b) pontjában a „ha az” szövegrész helyébe az „a”,

9. 43. § (3) bekezdésben a „rektor döntése” szövegrész helyébe a „rektornak - a fenntartó tájékoztatása mellett meghozott - döntése”,

10. 48. § (3) bekezdésében a „hallgatói létszámkeretre” szövegrész helyébe a „képzésre”, a „formában tanulmányokat folytató” szövegrész helyébe a „formában azonos szakon tanulmányokat folytató”,

11. 48/L. § b) pontjában a „hallgató a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskereső és járadékra jogosult” szövegrész helyébe a „hallgató részére álláskeresési járadékot folyósítottak”,

12. 51. § (4) bekezdésében a „felsőfokú végzettségi szintet” szövegrész helyébe a „felsőfokú végzettségi szintet, doktori fokozatot”,

13. 53. § (5) bekezdés c) pontjában a „munkásság” szövegrész helyébe a „munkásság, sporttudományi tevékenység”,

14. 69. § (4) bekezdésében a „művészeti” szövegrész helyébe a „művészeti, sporttudományi”,

15. 73. § (3) bekezdés a) pontjában az „az államháztartásról szóló törvényben” szövegrész helyébe az „az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: az államháztartásról szóló törvény)”,

16. 75. § (2) bekezdés a) pontjában a „határozza meg a rektor és a gazdasági vezető” szövegrész helyébe a „határozza meg a rektor, kancellár”,

17. 75. § (2) bekezdés b) pontjában a „gazdasági vezető” szövegrész helyébe a „kancellár”,

18. 80. § (3) bekezdésében a „keretszám terhére” szövegrész helyébe a „létszámban”,

19. 85/B. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „támogatása” szövegrész helyébe a „forrás”,

20. 93. § (2) bekezdésében „a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott” szövegrész helyébe „a pedagógus képzéshez nyújtott”,

21. 93. § (6) bekezdésében az „a 94. § (2), (3) és (8) bekezdését” szövegrész helyébe az „e törvény 94. § (2), (3), (6) és (8) bekezdését”,

22. 96. § (3) bekezdésében a „szóló törvény” szövegrész helyébe a „szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.)”,

23. 96. § (6) bekezdésében „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.)” szövegrész helyébe az „A Civil tv.”,

24. 99. § (3) bekezdésében „a rektor” szövegrész helyébe „a kancellár”,

25. 101. § (4) bekezdésében az „eltérhet a karok számára és típusára vonatkozó általános” szövegrész helyébe az „eltérhet a 13. § (5) bekezdésben meghatározott”,

26. 102. § (3) bekezdésében a „pedagógus ösztöndíjjal” szövegrész helyébe a „Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal”,

27. 104. § (4) bekezdésében a „Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete” szövegrész helyébe a „Pető András Főiskola”

szöveg lép.

48. § Hatályát veszti az Nftv.

1. 12. § (3) bekezdés g) pont gc) alpontjában a „, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről” szövegrész,

2. 12. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja,

3. 12. § (8) bekezdésében a „ha) -” szövegrész,

4. 14. § (1) bekezdésében a „köznevelési, gyakorlati képzést biztosító” szövegrész,

5. 24. § (6) bekezdés c) pontja,

6. 25. § (7) bekezdés b) pontjában az „az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján” szövegrész,

7. 26. § (3) bekezdésének az „, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapításánál” szövegrésze,

8. 31. § (5) bekezdés c) pontjában az „, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapítása során” szövegrész,

9. 46. § (6) bekezdés d) pontja,

10. 47. § (3) bekezdésében a „, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással” szövegrész,

11. 49. § (7) bekezdésében a „49. §” szövegrész,

12. 57. § (1) bekezdés b) pontja,

13. 64. § (3) bekezdés d) pontjában az „elterjedésének” szövegrész,

14. 75. § (6) bekezdése,

15. 78. § (2) bekezdésében a „normatív” szövegrész,

16. 110. § (1) bekezdés 6. pontjában az „és engedélyezési rendjét” szövegrész,

17. 111. § (2) és (6) bekezdése,

18. 113. § (4) bekezdésében az „értékben” szövegrész,

19. 114. §(2) bekezdése,

20. 114/B. § (2) bekezdése,

21. 115. § (4e) bekezdése,

22. 116. §-a,

23. 117. § (7) és (8) bekezdése.

5. Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 39. §, a 46. § (1) bekezdése, a 47. § 27. pontja, valamint az 1. melléklet 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2014. évi XXXVI. törvényhez

Az Nftv. 1. melléklet táblázata helyébe a következő táblázat lép:

A B C
1. I. EGYETEMEK
2. I/A. Állami egyetemek
3. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
5. Debreceni Egyetem, Debrecen
6. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
7. Kaposvári Egyetem, Kaposvár
8. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
9. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
10. Miskolci Egyetem, Miskolc
11. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
12. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
13. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
14. Óbudai Egyetem, Budapest
15. Pannon Egyetem, Veszprém
16. Pécsi Tudományegyetem, Pécs
17 Semmelweis Egyetem, Budapest
18 Szegedi Tudományegyetem, Szeged
19 Szent István Egyetem, Gödöllő
20 Széchenyi István Egyetem, Győr
21 Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
22 Testnevelési Egyetem, Budapest
23. I/B. Nem állami egyetemek
24 Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
25. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
26. Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
27. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
28. Közép-európai Egyetem, Budapest
29. Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
30. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
31. II. FŐISKOLÁK
32. II/A. Állami főiskolák
33. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest
34. Dunaújvárosi Föiskola, Dunaújváros
35. Eötvös József Főiskola, Baja
36. Eszterházy Károly Főiskola, Eger
37. Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
38. Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
39. Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
40. Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza
41. Pető András Főiskola, Budapest
42. Szolnoki Főiskola, Szolnok
43. II/B. Nem állami főiskolák
44. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
45. Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
46. Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest
47. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
48. Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
49. Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
50. Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
51. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest
52. Edutus Főiskola, Budapest
53. Egri Hittudományi Főiskola, Eger
54. Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
55. Gábor Dénes Főiskola, Budapest
56. Gál Ferenc Főiskola, Szeged
57. Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
58. Győri Hittudományi Főiskola, Győr
59. IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
60. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
61. Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
62. Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
63. Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
64. Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
65. Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
66. Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest
67. Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
68. Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
69. Szent Pál Akadémia, Budapest
70. Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
71. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
72. Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
73. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
74. Zsigmond Király Főiskola, Budapest

2. melléklet a 2014. évi XXXVI. törvényhez

1. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

f) a hallgató által fizetett díjak és térítések - a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség - adatai;”

2. Az Nftv. 3. melléklet I/B. fejezet 1. pont a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

h) a hallgató részére hallgatói jogviszonyára tekintettel folyósított - a 85. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány által rendelettel alapított - ösztöndíj adatai.”

3. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) a felsőoktatási intézmény]

ab) tisztségviselőinek - rektor, kancellár, gazdasági vezető, belső ellenőrzés vezetője, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője - neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail),”

4. Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezet c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége esetében

ca) a szervezet neve, székhelye,

cb) a vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága, felülvizsgálati bizottsága tagjainak neve és értesítési címe;”

5. Az Nftv. 3. melléklet II/B. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének (minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges); a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat); a fenntartónak (a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges valamennyi adat); a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (a szakértői tevékenyég ellátásához szükséges valamennyi adat); a felsőoktatási intézménynek (az alkalmazottjával kapcsolatos minden adat); továbbá a köznevelési információs rendszernek (az 1. a) és b) pont szerinti adat annak biztosítása érdekében, hogy egy személynek csak egy azonosító száma legyen).”

6. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pontja kiegészül az alábbi aq) és ar) pontokkal:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

aq) kollégiumi elhelyezés esetén a kollégium megnevezése, az adott félévre vonatkozó elhelyezés ténye,

ar) diákotthoni elhelyezés esetén a diákotthon megnevezése és OM-azonosítója, az adott félévre vonatkozó elhelyezés ténye;”

7. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

e) a hallgató által fizetett díjak és térítések - a kötelezettséghez kapcsolódó részletfizetési kedvezmény, halasztás, mentesség - adatai;”

8. Az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

g) a hallgató részére hallgatói jogviszonyára tekintettel folyósított - a 85. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint a Kormány által rendelettel alapított - ösztöndíj adatai.”

9. Az Nftv. 3. melléklet III. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól, állampolgárságáról, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okáról és időpontjáról, és lakcíméről - azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából - térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, személyi igazolvány számát és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak, lakcímének, állampolgárságának a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról és a természetes személynek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülése okáról és időpontjára a kapcsolati kódon értesíti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a jelen pont szerint tudomására jutott adatokat - az e törvényben meghatározott ideig - tárolhatja, és felhasználhatja az érintett személyek és adatszolgáltató intézmények tájékoztatására.”

10. Az Nftv. 3. melléklete a következő IV. fejezettel egészül ki:

„IV. A felsőoktatási intézményfenntartója által nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

A felsőoktatási intézmény fenntartója az I/A. 4. és I/B. 4. pont alapján részére a felsőoktatási intézmény által a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátása, a fenntartói jogok gyakorlása céljából egyedileg, vagy informatikai rendszere útján továbbított, illetve közvetlenül hozzáférhetővé tett személyes és különleges adatok.

2. Az adatkezelés időtartama: az adattovábbítástól számított öt évig.

3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek (a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok); a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak (a foglalkoztatással összefüggő adatok); a nemzetbiztonsági szolgálatnak (valamennyi adat); a Diákhitel Központnak (a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok); az Avtv2. 28. §-a alapján a fenntartóhoz intézett adatmegismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.”

3. melléklet a 2014. évi XXXVI. törvényhez

1. Az Nftv. 5. melléklet 1. pontja a következő g) és h) ponttal egészül ki:

[E törvény által nyilvántartott adatok a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató]

g) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való kikerülésének oka és időpontja,

h) állampolgársága,”

2. Az Nftv. 5. melléklet 6. pontjában az „a munkaügyi központoktól és kirendeltségeitől,” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervtől” szöveg lép.

3. Az Nftv. 5. melléklet 7. pont nyitó szövegrésze és a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás és a változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének, az állami foglalkoztatási szervnek, a kincstárnak, az egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak megküldheti a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, továbbá adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nevére, születési nevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási hely) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és időpontjára, állampolgárságára,”

(vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek.)

4. Az Nftv. 5. melléklet 7. pont e) alpontjában a „felsőoktatási képzésére, elektronikus levelezési címére,” szövegrész helyébe a „felsőoktatási képzésére, lakcímére,” szöveg lép.


  Vissza az oldal tetejére