Időállapot: közlönyállapot (2014.IX.29.)

2014. évi XXXIX. törvény

egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról * 

1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/A. § (1) E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy által történő megszerzésére, ide nem értve az öröklés esetét.

(2) A külföldi jogi személy vagy a külföldi természetes személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.

(3) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez az engedélyt az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg. A nemzetközi szerződésről, illetve a viszonosság fennállásáról a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozatát be kell szerezni.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal (2) és (3) bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.”

2. § Az Lt. 91/A. §-a a következő 24. és 25. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„24. Külföldi jogi személy: az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban székhellyel nem rendelkező jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

25. Külföldi természetes személy: az Európai Unió tagállama, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam, valamint nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgárának nem minősülő természetes személy.”

3. § Az Lt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldi jogi vagy természetes személy tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

2. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

4. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim tv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Eximbank a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket export- és importügyletekre, beszállítói ügyletekre, exportcélú befektetésekre, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseire, beruházásaira, forgóeszközigényeire, nemzetközi segélyügyletekre, a magyar befektetők külföldi befektetéseire, továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult végezni.”

(2) Az Exim tv. 1. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) E törvény alkalmazásában:

1. beszállítói ügylet: a magyar árukat és szolgáltatásokat exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet és más devizabelföldi gazdálkodó szervezet között létrejött olyan szerződés, amelynek tárgya az exportáló devizabelföldi gazdálkodó szervezet által devizakülföldivel kötött, magyar áruk vagy szolgáltatások exportjára irányuló szerződésbe foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges áruszállítás vagy szolgáltatásnyújtás. Idegenforgalmi és egészségügyi ágazatba sorolt belföldi gazdálkodó szervezet esetében a devizakülföldivel kötött belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás is figyelembe vehető exportra irányuló szolgáltatásnyújtásként;

2. exportcélú befektetés: devizabelföldi gazdálkodó szervezet export árualap létrehozását vagy szolgáltatásexportot elősegítő befektetése vagy lízingszerződése, amelynek eredményeként befektetés esetén a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetnél, lízingszerződés esetén pedig a lízingbevevő gazdálkodó szervezetnél kimutatható az exportárbevétel növekedése;

3. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó;

4. nemzetközi fejlesztési együttműködés: az OECD DAC besorolás szerint hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) jogosult fejlődő országok gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítására irányuló, a donor- és a kedvezményezett ország közötti partneri viszonyon alapuló tevékenység, amelynek keretében a donor ország hivatalos szervein, ügynökségein keresztül kedvezményes hiteleket vagy vissza nem térítendő támogatást nyújt a kedvezményezett országnak, illetve a kedvezményezett ország erre jogosult gazdálkodó szervezeteinek, illetve intézményeinek;

5. nemzetközi versenyképességet javító befektetés: a devizabelföldi gazdálkodó szervezet olyan belföldi működő tőke befektetése, amelynek eredményeként a befektetést megvalósító gazdálkodó szervezetnél vagy az ezen gazdálkodó szervezettel üzleti kapcsolatban álló, a befektetéssel érintett belföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny mutatható ki vagy ami a befektetéssel érintett gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő;

6. nemzetközi versenyképességet javító beruházás: devizabelföldi gazdálkodó szervezet belföldön megvalósuló beruházása, amelynek eredményeként a beruházást megvalósító vagy az azt üzembe helyező devizabelföldi gazdálkodó szervezetnél a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint számszerűsíthető előny mutatható ki, vagy amely a beruházást megvalósító vagy az azt üzembe helyező devizabelföldi gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő;

7. nemzetközi versenyképességet javító forgóeszközigény: devizabelföldi gazdálkodó szervezet versenyképes termeléséhez vagy szolgáltatásnyújtásához szükséges erőforrások, árukészletek vagy szolgáltatások finanszírozásához szükséges, vagy nemzetközi versenyképességet javító beruházásához kapcsolódó forgóeszköz-növekményhez köthető likvid források iránti igény, amely kielégítésével a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet által alkalmazott módszertan szerint a gazdálkodó szervezetnél számszerűsíthető előny mutatható ki, vagy amely igény kielégítése a gazdálkodó szervezet nemzetközi piacra lépését segíti elő.”

5. § Az Exim tv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához, a beszállítói ügyletekhez, az exportcélú befektetésekhez, a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet nemzetközi versenyképességet javító befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, a nemzetközi segélyügyletekhez, a magyar befektetők külföldi befektetéseihez, valamint az importhoz, továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:

a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

b) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

c) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

d) a Bszt. 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;

e) hitelreferencia-szolgáltatás;

f) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

g) kizárólag tevékenységéhez szükséges forrásszerzés céljából:

ga) betétek gyűjtése bankközi piacon bel- és külföldi, a Bszt. 48. § (1) bekezdése szerinti szakmai ügyféltől és a Mehib Rt.-től,

gb) kötvények kibocsátása;

h) követelésvásárlás.”

6. § Az Exim tv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagja, valamint a vezérigazgató párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.”

7. § (1) Az Exim tv. 18. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 83. és 91. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt. vezető állású személyének választható meg vagy nevezhető ki az a személy, aki)

b) rendelkezik legalább tizenkét hónap - banki, biztosítási területen vagy a vállalati gazdálkodás vagy a közigazgatás pénzügyi vagy gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,”

(2) Az Exim tv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés c) pontjától eltérően a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott szakirányú végzettségtől eltérő felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is kinevezhet vezető állású személynek, ha a vezető állásra jelölt személy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott területeken szerzett, legalább tizennyolc hónap vezetői gyakorlattal rendelkezik.”

8. § Az Exim tv. „Titoktartás” alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) Az Eximbank és a Mehib Rt. jogosult a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (6a)-(6e) bekezdésében meghatározottak szerint, a Vtv. 16. § (6a) bekezdésében meghatározott célból megismerni az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult

a) egyéni vállalkozó nevét, lakcímét, levelezési címét, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, adóazonosító jelét,

b) jogi személy elnevezését, székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét, adóazonosító számát, valamint

c) az a) és b) pontban meghatározott alanyi kör tekintetében a vámhatósági nyilvántartásban szereplő, az export értékére vonatkozó összesített adatokat.

(2) Az Eximbank és a Mehib Rt. az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a megismeréstől számított 5 évig jogosult kezelni.

(3) Az Eximbank és a Mehib Rt. a Vtv. 16. § (6e) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul törli a Vtv. 16. § (6e) bekezdése szerinti nyilatkozatot tevő, az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult adatait.”

3. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

9. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 22. § (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. június 25-ét követően benyújtott kérelemre induló, azon filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekre vonatkozóan a Módtv. hatálybalépését követően támogatási igazolás kiadására irányuló kérelmet nyújtanak be, kivéve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal támogatási szerződést kötött filmalkotásokra vonatkozó támogatásra jogosultság megállapítására irányuló eljárásokat.”

10. § A Tao. tv. 22. § (3) bekezdésében a „20 százalékát” szövegrész helyébe a „25 százalékát” szöveg lép.

4. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

11. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 68. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a területi kamara szabályzata elektronikus benyújtásról rendelkezik, a számviteli beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számvitelről szóló törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

(10) Ha az ügyvédi iroda a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott és a beszámolót a területi kamara szabályzatának megfelelően elektronikus úton küldi meg a területi kamarának, akkor a benyújtó személy a benyújtással egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a benyújtó a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és ha a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a területi kamara felhívására bemutatni.

(11) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is.”

12. § Az Üt. 116. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)-f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)-g) pontjában foglalt adatait, valamint a közzététel céljából részére megküldött számviteli beszámolóját a honlapján közzéteszi. A területi kamara a honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolókat haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé teszi és biztosítja, hogy azok a honlapon az ügyvédi iroda nevének megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek legyenek. A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a területi kamara őrzi. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is. A területi kamara a számviteli beszámoló megküldésének és közzétételének szabályait szabályzatban határozza meg.”

13. § Az Üt.

a) 68. § (8) bekezdésében az „a közzététele céljából megküldeni” szövegrész helyébe az „annak közzététele céljából a területi kamara szabályzatában meghatározott módon az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni” szöveg,

b) 130/B. § (2) bekezdésében a „2014. december 31-ét” szövegrész helyébe a „2015. április 30-át” szöveg,

c) 130/B. § (3) bekezdésében a „2015. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2015. május 1-jén” szöveg, a „2015. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-ig” szöveg

lép.

5. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

14. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az MFB Zrt.

a) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet, és

b) Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű kockázati tőkealap-kezelő által kezelt kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet

kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, közvetlenül vagy közvetetten szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy az alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tett ígéret (tőke-, illetve hozamvédelem) alapján kellően biztosított.”

15. § Az MFB tv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében

a) kockázati tőkealap által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet, és

b) zártkörű és zártvégű értékpapír-befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet

szerezhet.

(2) Az MFB Zrt. által egy befektetési alapba vagy kockázati tőkealapba befektetett tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének húsz százalékát.

(3) Az MFB Zrt. által befektetési alapokba, illetve kockázati tőkealapokba befektetett tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjét.”

16. § Az MFB tv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § E törvény alkalmazásában

1. fejlesztési tőkefinanszírozás: az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett részesedésszerzése korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban (a továbbiakban: céltársaság) azzal, hogy a fejlesztési tőkefinanszírozás jogcímén juttatott forrásból kizárólag

a) beruházás,

b) immateriális javak beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása,

c) tárgyi eszközök és immateriális javak korszerűsítése,

d) beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközigény,

e) a kutatás-fejlesztés-innováció keretében, az Európai Unió vonatkozó szabályozása szerinti tevékenység

finanszírozható, valamint

f) a céltársaságnak cégalapítás vagy tőkeemelés végrehajtása útján korlátolt felelősségű társaságban vagy részvénytársaságban történő közvetlen részesedésszerzése finanszírozható, ha az a)-e) pontban foglaltakat közvetlenül a céltársaság részesedésszerzésével érintett korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság valósítja meg;

2. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyéni vállalkozó, továbbá a jogszabállyal létrehozott, gazdasági tevékenységet is folytató jogi személy.”

17. § Az MFB tv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

18. § Az MFB tv. 20. §-ában az „A Kormány felhatalmazást kap arra,” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást kap a Kormány,” szöveg lép.

19. § Hatályát veszti az MFB tv. 7. § (2) bekezdése és 22. §-a.

6. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

20. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. §-a a következő (6a)-(6e) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosultnak az általa igénybe vehető szolgáltatásokról történő tájékoztatása céljából adatot igényelhet a vámhatóságtól.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti adatigénylés a következő adatokra terjedhet ki:

a) az egyes harmadik országok vonatkozásában a vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatok;

b) az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult egyéni vállalkozó neve, lakcíme, levelezési címe, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, adóazonosító jele;

c) az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult jogi személy elnevezése, székhelye, levelezési címe, cégjegyzékszáma, statisztikai számjele, adóazonosító száma.

(6c) Az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult a vámhatósághoz intézett, írásban vagy elektronikus úton tett nyilatkozatban megtilthatja a (6b) bekezdésben meghatározott adatainak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság részére történő továbbítását.

(6d) Az adatigénylés teljesítésének a (6c) bekezdés szerinti megtiltása esetén a vámhatóság a (6a) bekezdés szerinti adatigénylés teljesítését megtagadja.

(6e) Ha az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok kereskedelmi forgalomban történő kiviteli tevékenység folytatására jogosult a (6a) bekezdés szerinti adatigénylés teljesítését követően tiltja meg a (6b) bekezdés szerinti adatainak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság részére történő továbbítását, a vámhatóság a nyilatkozat megtételét követő, további adatigénylés teljesítését megtagadja, és értesíti a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságot és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságot az adattovábbítás megtiltásáról.”

(2) A Vtv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/B. §-sal egészül ki:

„78/B. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság első alkalommal az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény hatálybalépését követő 31. napon igényelhet adatot a 16. § (6a) bekezdése szerint a vámhatóságtól.”

7. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

21. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint frekvenciagazdálkodó hatóság polgári és nem polgári frekvenciagazdálkodási szempontokat összehangolva műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:

a) a frekvenciasávok újrafelosztására, illetve átrendezésére;

b) a frekvenciák kiosztására (csatornakiosztási tervek);

c) az egyes rádióalkalmazásokra vonatkozó használati feltételekre;

d) a frekvenciahasználat feltételeire.”

22. § Az Eht. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést és rádióengedélyt, valamint versenyeztetési eljárás esetén frekvenciahasználati jogosultságot, továbbá a nem polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a Hivatal adja ki.”

23. § Az Eht.

a) 11. § (3) bekezdésében a „frekvenciagazdálkodó hatóságok kötelesek” szövegrész helyébe a „Hivatal köteles” szöveg, a „jogosultak” szövegrész helyébe a „jogosult” szöveg,

b) 11. § (4) bekezdésében a „frekvenciagazdálkodó hatóságok rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tartanak fenn” szövegrész helyébe a „Hivatal rádiómérő és rádió-zavarelhárító szolgálatot tart fenn” szöveg, és

c) 155. § (5) bekezdésében a „frekvenciagazdálkodó hatóságok” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti az Eht.

a) 23. §-ában a „, figyelemmel a 44. § (8) bekezdésére” szövegrész,

b) 44. § (8) bekezdése.

8. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

25. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. magyar filmelőállító: magyarországi székhellyel rendelkező filmelőállító, amelynek tevékenységi körei között szerepel a filmelőállítás, filmgyártás;”

(2) Az Mktv. 2. § 20b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásába vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás;”

26. § (1) Az Mktv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a nemzetközi koprodukciós filmalkotásban a magyar filmelőállító mellett legalább egy EGT-állambeli filmelőállító is részt vesz, az e törvény szerinti támogatás mértéke a magyar hozzájárulás arányának 60%-áig terjedhet.”

(2) Az Mktv. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz.”

27. § Az Mktv. 31/D. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján a közvetett támogatás forrását a letéti számlára utalja. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül]

c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot”

(nem haladhatja meg.)

28. § Az Mktv. 13. § (2) és (3) bekezdésében a „90%-áig” szövegrész helyébe a „100%-áig” szöveg lép.

9. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

29. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosult továbbá az a belföldi szakosított hitelintézet tulajdonában álló belföldön bejegyzett gazdasági társaság, amely megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.”

30. § (1) A GET. 103. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában hatósági ár)

f) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók, valamint a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges - miniszteri rendeletben meghatározott - mennyiség mértékéig,”

(2) A GET. 103. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdése szerinti díjakat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók, illetve a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát, valamint a 141/C. § (5) bekezdése szerinti árat és mennyiséget a miniszter rendeletben állapítja meg.”

31. § (1) A GET. 107/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyetemes szolgáltatási, valamint a 141/C. § alapján történő felajánlási célra termelt hazai termelésű földgáz hatósági árát úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa az egyetemes szolgáltatók által ellátott felhasználók és a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók költséghatékony ellátását.”

(2) A GET. 107/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti árat, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók és a 141/C. § alapján felajánlott földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges hazai termelésű földgázmennyiséget a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.”

32. § A GET. a következő 114/A. §-sal egészül ki:

„114/A. § (1) Az engedély kiadásának feltétele, hogy a 114. § (6) bekezdésében és a 117. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott előírásoknak - az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges további feltételek mellett - a kérelmező megfeleljen.

(2) A Hivatal, ha a kérelmező az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges további feltételek mellett hitelt érdemlően igazolja, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a 114. § (6) bekezdésében és a 117. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott előírásoknak történő megfelelés érdekében kezdeményezett cégbírósági vagy egyéb, ehhez szükséges eljárás folyamatban van, elvi engedélyt ad ki.

(3) Az elvi engedély az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek végzésére nem jogosít. Az elvi engedéllyel a Hivatal arra kötelezi magát, hogy ha a kérelmező a 114. § (6) bekezdésében és a 117. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak teljesítését igazoló dokumentumot a Hivatal számára az elvi engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül benyújtja, a kérelemben megjelölt tevékenység végzésére jogosító engedélyt a benyújtástól számított 2 munkanapon belül a kérelmező számára megadja.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott elvi engedély kizárólag korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély iránti kérelem alapján indult eljárásban adható ki.”

33. § A GET. 133. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„3. az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakat, áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, a nagycsaládosokat megillető kedvezményre vonatkozó szabályokat, az egyetemes szolgáltatók és a földgázkereskedők részére vételre felajánlott földgázforrás árát, a 141-141/A. § és a 141/C. § szerinti szerződések tekintetében felajánlás keretében értékesített mennyiséget a földgáztárolóból és nem földgáztárolóból származó mennyiség szerinti bontásban; az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók és a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges (felhasználási és tárolási célú) hazai termelésű földgáz mennyiségét, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók és a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát, az igénybevételre jogosultak vagy e törvény szerint kötelezettek körét, valamint a 141/A-141/C. §-ban foglaltak megsértése esetén az e rendelkezésekben meghatározott engedélyesekkel szemben alkalmazandó jogkövetkezmények körét, valamint a kapcsolt termelésszerkezet átalakítási hozzájárulás és a kiegyenlítő hozzájárulás mértékét,”

34. § A GET 141/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiség a rendelet szerinti felek közötti szerződésekben meghatározott teljes éves egyetemes szolgáltatási célra, valamint a 141/C. § (2) bekezdés szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátása céljára értékesített mennyiséget csökkenti. Ebben az esetben a szerződésben megállapított földgázmennyiségnél kevesebb földgáz átvételének esetére a szerződés szerint meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.”

35. § (1) A GET. 141/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyetemes szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő köteles a szerződéssel le nem kötött, (4) bekezdésben meghatározott mennyiségű földgázforrásait az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Mód. 5. törvény) hatálybalépését követő első munkanapon 5 munkanapig tartó ajánlati kötöttség mellett a (2) bekezdés szerinti földgázkereskedőnek a nem egyetemes szolgáltatás keretében vételező, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére történő értékesítés céljából a Mód. 5. törvény hatálybalépését követő 7. munkanap és 2015. június 30. közötti időszakra felajánlani.”

(2) A GET. 141/C. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az ajánlat az egyetemes szolgáltatásra jogosult azon felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiség mértékéig terjed, amelyeket a földgázkereskedő a (2) bekezdés a)-b) pontja szerint, a (3) bekezdésre figyelemmel lát el. A földgázmennyiség mértékéről a földgázkereskedő az ajánlattételt megelőzően nyilatkozik. Az ajánlati ár a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott egyetemes szolgáltatási árelemeket tartalmazza a nagykereskedői árrés, a szállítási és tárolási díj, a mobilgáz-finanszírozási költség, az elosztási díj és az egyetemes szolgáltatási árrés nélkül, figyelembe véve a 141/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti szerződés alapján átvett földgáz árát.

(5) Az ajánlat elfogadása esetén a szerződés kötelező tartalmi elemei, így különösen az ár és a mennyiség a Felajánlási rendelet mindenkori tartalmának megfelelően kerülnek meghatározásra.

(6) A felek kötelesek megállapodni a szerződés egyéb, az ellátás biztonsága szempontjából elengedhetetlen rendelkezéseiben, és kötelesek a szerződést a 141. § (7) bekezdése szerinti ellátás típusú szerződésként megkötni.”

36. § A GET. 141/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141/E. § Ha az egyetemes szolgáltató, illetve a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő a 141-141/C. § hatályán kívül eső szerződésben foglalt földgázmennyiséggel látja el a felhasználókat, az árelőkészítés során a Hivatal az e szerződésben foglalt árat, de legfeljebb a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti elismert fajlagos földgáz árat veszi figyelembe.”

10. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása

37. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. Fejezete a következő 12/D. §-sal egészül ki:

„12/D. § (1) Ha a magánszemély olyan jövedelmet szerzett, amelyre a 2013. december 31-ét megelőzően hatályos 10. §-ban meghatározott adómértéket (a továbbiakban: 98 százalékos adómérték) kellett alkalmazni, a magánszemély az állami adóhatósághoz intézett kérelmében az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti - akkor is, ha a kérelem ellenőrzéssel lezárt időszakot érint -, hogy az állami adóhatóság a kötelezettséget törölje.

(2) Az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után a 98 százalékos adómértékkel megállapított különadó-kötelezettség és az ahhoz kapcsolódóan megállapított jogkövetkezmény helyett - a kötelezettség eredeti esedékessége napjára vonatkozó hatállyal - az adószámlán átalányközteher-kötelezettséget állapít meg. Az átalányközteher-kötelezettség a különadó alapja vagy annak arányos részei után a (3) vagy a (4) bekezdés, vagy a (3) és a (4) bekezdés szerinti mérték alkalmazásával meghatározott összeg. A különadó-kötelezettséget és az átalányközteher-kötelezettséget az adóhatóság ugyanazon az adószámlán tartja nyilván.

(3) Ha a 98 százalékos adómértékkel a különadót

a) a 2010. adóévre kellett megállapítani, 40 százalék,

b) a 2011. adóévre kellett megállapítani, 15 százalék,

c) a 2012. adóévre kellett megállapítani, 20 százalék,

d) a 2013. adóévre kellett megállapítani, 25 százalék

az átalányközteher mértéke, feltéve, hogy a magánszemély kizárólag jogszabály rendelkezése alapján, a jogszabályban meghatározott legkisebb mértéket meg nem haladó értékben szerzett (a továbbiakban az e feltételeknek megfelelő bevétel: jogszabály alapján megszerzettnek minősülő bevétel) a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó bevételt.

(4) Ha a magánszemély kizárólag olyan, a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó bevételt szerzett, amely nem minősül jogszabály alapján megszerzett bevételnek (így különösen a külön szerződés alapján megszerzett bevétel), az átalányközteher mértéke - a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően - 75 százalék (a továbbiakban: átalányközteher magasabb mértéke). Ha a magánszemély a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó bevételt úgy szerezte, hogy annak volt jogszabály alapján megszerzettnek minősülő és annak nem minősülő része is, az átalányközteher magasabb mértékét a különadó-alap olyan hányadára kell alkalmazni, amilyen arányt a jogszabály alapján megszerzettnek nem minősülő rész a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapban képviselt, míg az adóalap fennmaradó részére a (3) bekezdés szerinti átalányközteher-kötelezettség mértéket kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelmében a magánszemély nyilatkozik arról, hogy mely jogviszonyára tekintettel vált jogosulttá a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó bevételre, feltüntetve a bevételt juttató kifizető elnevezését, székhelyét, adószámát. A kérelemben a magánszemély nyilatkozik arról is a 98 százalékos adómértékkel megállapított különadó-fizetési kötelezettségével összefüggésben, hogy az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának időpontjában van-e folyamatban bármilyen, hazai vagy nemzetközi jogorvoslati eljárás, vagy lezárult-e már ilyen eljárás, valamint arról, hogy ennek eredményeként bármilyen kártérítés kifizetésére jogosulttá vált-e. A magánszemély kérelmében feltünteti azoknak a - 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tartozó - bevételeinek az összegét, amelyek nem minősülnek jogszabály alapján megszerzettnek.

(6) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti törlésről és a (2) bekezdés szerinti átalányközteher-megállapításról a kérelem kézhezvételét, de legkorábban az e § hatálybalépését követő 120 napon belül határozattal dönt. Az adóhatóság a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó bevételre vonatkozó és a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adatok beszerzése érdekében a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapba tarozó bevételt juttató munkáltatót (megszűnte esetén annak jogutódját) adatszolgáltatásra szólíthatja fel.

(7) A magánszemély a módosuló kötelezettségével kapcsolatban külön késedelmi kamatra nem jogosult. A magánszemély (1) bekezdés szerinti kérelme nem érinti a 2013. december 31-ét megelőzően hatályos rendelkezés szerint 98 százalékos mértékkel adóztatható jövedelemmel összefüggő, kifizetőt terhelő adókötelezettséget. A kérelem nem érinti továbbá a magánszemély 11. § (3) bekezdés c) pontja szerinti jogosultságait.

(8) Az elhunyt magánszemély bármely örököse kezdeményezheti a 98 százalékos adómértékkel megállapított kötelezettség törlését. Az adóhatóság a soron kívüli adómegállapítás szabályai szerint jár el, az örököst (örökösöket) megillető összeg megállapítása során az átalányközteher-kötelezettséget érvényesíti.

(9) E § nem alkalmazható, ha a magánszemély hazai vagy nemzetközi jogorvoslati fórum döntése alapján kártérítésre jogosulttá vált. Amennyiben a jogorvoslat folyamatban van, az adóhatóság az e § szerinti eljárást csak abban az esetben indítja meg, ha a magánszemély a kérelmében nyilatkozik arról, hogy a jogorvoslati kezdeményezést visszavonta, és az ezt igazoló iratokat a kérelemhez csatolja.

(10) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokban is alkalmazni kell. Amennyiben az adóhatóság a 2014. február 26-át követően az állami adóhatósághoz benyújtott, a 98 százalékos adómértékkel megállapított adó helyesbítését tartalmazó önellenőrzéssel, az önellenőrzés tárgyában hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemmel összefüggésben az e § hatálybalépését megelőzően elutasító határozatot hozott, a határozatot e § hatálybalépése napjával visszavontnak kell tekinteni és az eljárást az e § rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(11) Amennyiben a magánszemély a 98 százalékos adómértékkel megállapított adókötelezettségét az adóbevallásban e § hatálybalépését megelőzően már csökkentette, illetve a különbözetet visszaigényelte (ide nem értve azt az esetet, ha a visszaigénylésre azért került sor, mert nem állt fenn különadó-fizetési kötelezettség), az adóhatóság ellenőrzés keretében hivatalból állapítja meg az átalányközteher-kötelezettséget, akkor is, ha az érintett bevallás vonatkozásában korábban már ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező vizsgálatot végzett.

(12) E § hatálybalépését követően a 98 százalékos adómértékkel megállapított kötelezettség utólagos csökkentésére kizárólag e § rendelkezései alkalmazhatók.”

11. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról

38. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 16. § (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott audiovizuális médiaszolgáltatók tekintetében érvényesülő, a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját - nyilvános meghallgatást követően - a Médiatanács állítja össze. A listán szereplő események tekintetében a Médiatanács meghatározza azt is, hogy az adott esemény teljes vagy részleges élő közvetítésben kerüljön műsorra, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges, teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti lista összeállításakor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménynek minősített esemény olyan legyen, amely

a) széles körben, nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségében vált ki érdeklődést vagy általánosan elismert egyedi kulturális jelentőséggel bír a lakosság számára, így különösen a kulturális önazonosság erősítésében, és

b) egy nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében Magyarország versenyzőjének vagy csapatának részvételével zajlik vagy hagyományosan előfizetési díj megfizetése nélkül hozzáférhető, nagy nézettséggel rendelkező televíziós közvetítésen keresztül figyelemmel kísérhető.

(4) A Médiatanács a (2) bekezdés szerinti lista tervezetét részletes indokolással jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak. A (2) bekezdés szerinti lista az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjával hatályos. A (2) bekezdés szerinti lista összeállítása és elfogadása nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági eljárásnak, illetve hatósági ügynek.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével a Médiatanács megfelelően módosíthatja a (2) bekezdés szerinti listát. A módosított lista tekintetében a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

(6) A (2) bekezdés alapján összeállított első lista hatálybalépése, illetve későbbi módosításának hatálybalépése előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.”

39. § Az Mttv. 41. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben a kiadó nyomtatott sajtótermékét a nyomtatott sajtótermékkel teljes mértékben megegyező tartalmú digitális másolatként teszi interneten elérhetővé, az internetes tartalmat a nyomtatott sajtótermék másolatának kell tekinteni, és azt külön internetes sajtótermékként nem kell bejelenteni.”

40. § (1) Az Mttv. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:

a) a bejelentő adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) a bejelentett sajtótermék címét,

c) internetes sajtótermék és hírportál, továbbá nyomtatott sajtótermék interneten elérhető digitális másolata esetében annak internetes elérhetőségét,

d) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.”

(2) Az Mttv. 46. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentéshez - nem természetes személy bejelentő esetén - a képviseleti jogosultságot igazoló okirat - így különösen aláírási címpéldány, meghatalmazás - másolatát mellékelni kell.”

(3) Az Mttv. 46. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés b) pontja nem alkalmazható azon sajtótermék vonatkozásában, amely a 208. § (2) bekezdés szerinti adatkiegészítési kötelezettségének tesz eleget.”

(4) Az Mttv. 46. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha)

e) a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet alapító legalább tizenöt napja jogutód nélkül megszűnt.”

(5) Az Mttv. 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be. A sajtótermék hatósági nyilvántartásba vett címét nem lehet megváltoztatni.”

41. § Az Mttv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a Dtv. 38. § (1) bekezdésében megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye. A Médiatanács a jogosultság megújításáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban négy hónappal, legkésőbb két hónappal dönt.”

42. § Az Mttv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az 57. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak nincs helye. Az 57. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt alaki érvényességi feltétel körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)-dm), f)-i) pontok tekintetében van helye.”

43. § (1) Az Mttv. 183. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)

q) összeállítja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját,”

(2) Az Mttv. 183. § (1) bekezdés a következő r) ponttal egészül ki:

(A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban)

r) egyéb, törvényben meghatározott - nem hatósági - feladatokat lát el.”

44. § Az Mttv. 187. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül ismételten megvalósítja, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A 20-21. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 22. § (3) bekezdésében, a 22. § (5) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ismételtségnek az tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében három éven belül ismételten megvalósítja.”

45. § (1) Az Mttv. 203. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Alapító: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a sajtótermék első példányának megjelenését megelőzően a lap célját, jellegét és irányvonalát meghatározza, ezeket ellenőrzi, valamint a rendszeres megjelenés megkezdéséről gondoskodik, amely alapján a sajtótermék feletti rendelkezési jogosultság (a sajtótermék nyilvántartásba vételének bejelentése, nyilvántartásból való törlésének bejelentése vagy jóváhagyása, a kiadó megjelölése) megilleti; alapító továbbá az, akire az alapítói jog az alapítóról átruházásra kerül.”

(2) Az Mttv. 203. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket, állóképeket tartalmazó műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás.”

(3) Az Mttv. 203. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:

„21a. Kiadó: az a természetes vagy jogi személy, aki a sajtótermék rendszeres megjelentetése céljából a rendeltetésszerű működéshez szükséges körben a kiadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket - ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, az alapítóval megkötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja.”

46. § Az Mttv. 206. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért járó programdíj fizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”

47. § (1) Az Mttv. 207. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató a 206. § (3a) bekezdése alapján kiadott jogszabály hatálybalépéséig a legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.”

(2) Az Mttv. 207. § kiegészül a következő (6a) bekezdéssel:

„(6a) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezés azon JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására is vonatkozik, mely az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor a Médiatanács hatósági határozata vagy hatósági szerződés alapján JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségarányú lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásának minősül.”

48. § Az Mttv. IV. Fejezete a következő 218/B. §-sal egészül ki:

„218/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók. E törvénynek az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései hatálybalépését megelőzően az Mttv. 16. § (2) bekezdés alapján megindított és folyamatban lévő eljárásokban a Médiatanács a 16. § (2) bekezdés szerinti lista tervezetét jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottságnak azzal, hogy az eljárás e törvény hatálybalépését követően nem minősül a Ket. szerinti hatósági eljárásnak.”

49. § Az Mttv.

a) 15. §-ában az „az Alap” szövegrész helyébe az „a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap)” szöveg,

b) 22. § (6) bekezdésében az „azon médiaszolgáltatások tekintetében” szövegrész helyébe az „azokra az egyes műsorkvóta kötelezettségekre” szöveg,

c) 41. § (1) bekezdésében a „szerződéskötés” szövegrész helyébe a „szerződéskötés, vagy e törvény 65. §-a szerinti ideiglenes hatósági szerződéskötés” szöveg,

d) 46. § (1) bekezdésében a „kiadója kezdeményezheti” szövegrész helyébe „kiadója vagy alapítója kezdeményezheti” szöveg,

e) 46. § (6) bekezdés c) pontjában a „megszakítják, vagy” szövegrész helyébe „megszakítják,” szöveg,

f) 46. § (6) bekezdés d) pontjában a „jogsértéstől.” szövegrész helyébe „jogsértéstől, vagy” szöveg,

g) 48. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „Ket.” szöveg,

h) 48. § (7) bekezdés c) pontjában a „benyújtásakor” szövegrész helyébe a „benyújtásakor, illetve a kérelem elbírálásakor” szöveg,

i) 57. § (2) bekezdés d) pontjában a „meghatározott” szövegrész helyébe az „alaki érvényességi feltételként meghatározott” szöveg,

j) 109. § (8) bekezdésében a „Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH)” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

k) 121. § (1) bekezdés e) pontjában a „kormányzati és a polgári” szövegrész helyébe a „polgári és nem polgári célú” szöveg,

l) 229. §-ában a „206-218/A. §-a” szövegrész helyébe a „206-218/B. §-a” szöveg

lép.

50. § (1) Hatályát veszti az Mttv.

a) 19. § (1) bekezdésében az „a Médiatanács által közzétett,” szövegrész,

b) 57. § (2) bekezdés b) pontjában a ,„ formában” szövegrész,

c) 110. § h) pontjában a „polgári célú” szövegrész, és

d) 207. § (1) bekezdésében az „a 48. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás és” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Mttv.

a) 16. § (7) bekezdése,

b) 48. § (4) bekezdése,

c) 65. § (1) bekezdés b) pontja,

d) 65. § (2) bekezdés g) pontja,

e) 109. §(9) bekezdése,

f) 111. § (2) bekezdés o) pontja,

g) 114. § (4)-(5) bekezdése, és

h) 182. § v) pontja.

12. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

51. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) E törvényt nem kell alkalmazni a 114. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szervezet következő tevékenységek célját szolgáló beszerzései vonatkozásában:

a) elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását),

b) a 66100000-1 és 66720000-3 közötti CPV-kódok alatti és az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az európai stabilizációs mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek, beleértve a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat,

c) bélyeggyűjtői szolgáltatások, vagy

d) logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, illetve a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások).”

(2) A Kbt. 9. § (5) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény szerinti eljárást - ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés - nem kell alkalmazni a következő esetekben:)

i) kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e.”

52. § (1) A Kbt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint azon állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, amelyek felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, meghatározva a központosított eljárás személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. Jogszabály vagy a támogató szervezet az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatás nyújtását a központosított eljáráshoz való csatlakozás feltételéhez kötheti.”

(2) A Kbt. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben foglalt szolgáltatásokon túl a kormányzati kommunikációs feladatok ellátásával kapcsolatos közbeszerzések esetében is központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet.”

53. § A Kbt. 176. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Döntőbizottság elnöke az lehet,

a) aki jogi szakvizsgával és

aa) legalább ötéves közbeszerzési gyakorlattal vagy

ab) legalább hároméves állami vezetői gyakorlattal, vagy

b) aki legalább hároméves bírói vagy ügyészi gyakorlattal

rendelkezik.”

54. § A Kbt. 182. § (1) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„21. a kormányzati kommunikációs feladatok ellátásához kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

22. a kormányzati kommunikációs feladatok ellátását biztosító kommunikációs szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó termékek közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő - szabályait.”

55. § Hatályát veszti a Kbt. 4. § 18. pont b), d), e) és f) alpontja.

13. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása

56. § A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály alkalmazásában

a) életjáradékra jogosult: az a természetes személy, aki az életjáradék nyújtójával megkötött, ügyvéd által ellenjegyzett szerződés alapján a tulajdonában álló lakóingatlan tulajdonjogát az életjáradék nyújtójára átruházta, ennek fejében haláláig havi rendszerességgel a szerződésben meghatározott pénzösszegre (a továbbiakban: járadék) jogosult,

b) életjáradék nyújtója: életjáradéki szerződés megkötésével üzletszerűen foglalkozó olyan magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amelynek tevékenységét a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó állami hatóság felügyeli,

c) háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége,

d) hiteladós: az a természetes személy, akinek pénzügyi intézménnyel szemben jelzáloghitel-szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét, és 2013. január 1-jén száznyolcvan napot elérő vagy meghaladó késedelmes tartozása áll fenn, ideértve a 2013. január 1-jét megelőzően áthidaló kölcsön nyújtásával finanszírozott jelzáloghitel-szerződésből eredő késedelmes tartozást is, ha az áthidaló kölcsönszerződésből eredő tartozás 2013. január 1-jén fennállt,

e) hitelező: az a pénzügyi intézmény és pénzügyi intézménynek nem minősülő jogosult, akinek javára a lakóingatlanon jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba,

f) jelzáloghitel-szerződés: a hiteladós és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés - ideértve az életbiztosítási szerződéssel vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált kölcsönszerződést, továbbá a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalással érintett kölcsönszerződéseket is -, amelynek hitelkockázati fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanon alapított jelzálogjog,

g) hozzátartozó: a házastárs, élettárs, szülő, gyermek, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő,

h) lakóingatlan: a lakás céljára létesített és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott vagy közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban

ha) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel és egyéb építményekkel,

hb) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlettel,

i) pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom, ideértve az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel rendelkező és ott jogszerűen tevékenységet végző, Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézményt is,

j) lakhatási célú ingatlan: az állam által épített és az állam tulajdonába tartozó olyan ingatlan, amely a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgálja,

k) természetes személy:

ka) a magyar állampolgár és az a személy, akit törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,

kb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint - Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

kc) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,

kd) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján ilyen jogállásúnak ismerték el,

l) végrehajtás alá vont ingatlan: az a lakóingatlan, amelyet - a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével - végrehajtás alá vontak,

m) zálogkötelezett: a hiteladós személyétől eltérő azon természetes személy, akinek lakóingatlanán pénzügyi intézménnyel kötött jelzáloghitel-szerződés biztosítékaként jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba,

n) tartalék ingatlan: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő

na) lakhatásra alkalmas olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak és lakhatási célú ingatlannak,

nb) olyan lakóingatlan, amelyre a bérleti jogviszony megszűnt, vagy

nc) olyan lakhatási célú ingatlan, amelyen bérleti jogviszony nem áll fenn és a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzetben a károsultak átmeneti ingyenes elhelyezését szolgálja vagy jogszabályban meghatározott más módon hasznosításra kerül.”

57. § A NET tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Eszközkezelő

a) a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott, a hiteladós vagy a zálogkötelezett lakhatását biztosító lakóingatlant az állam nevében és javára megvásárolja,

b) az életjáradék nyújtójának tulajdonjogát megszerezve hosszú távon biztosítja, hogy az életjáradékra jogosultnak az életjáradékra való jogosultsága és egyben a lakhatását biztosító lakóingatlan használati joga az életjáradéki szerződés szabályai szerint az életjáradékra jogosult haláláig folyamatosan fennálljon,

c) az általa megvásárolt lakóingatlan vonatkozásában eljár az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében,

d) az általa megvásárolt lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan (a továbbiakban együtt: ingatlan) felett vagyonkezelői jogot gyakorol,

e) a vagyonkezelésében lévő állami vagyont közvetlenül vagy magánjogi szerződés útján hasznosítja,

f) a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal kapcsolatos magánjogi jogviszonyokban képviseli az államot,

g) az állami feladatok ellátása során az állami vagyont használó természetes személyek részére az állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat nyújt.”

58. § A NET tv. 8. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Nemzeti Eszközkezelő a hiteladós által - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen - megvételre felajánlott, pénzügyi intézmény javára bejegyzett jelzáloggal terhelt lakóingatlant a hiteladós, illetve zálogkötelezett erre vonatkozó - jogszabályban meghatározott bizottság (a továbbiakban: méltányossági bizottság) által elbírált - méltányossági kérelme alapján abban az esetben is megvásárolja, ha]

a) a hiteladós pénzügyi intézménnyel szemben fennálló jelzáloghitel-szerződéséből eredő késedelmes tartozásának összege vagy a késedelem időtartama - a viszonyítás időpontjára tekintet nélkül - az 1. § d) pontjában meghatározott mértéket nem éri el,”

59. § A NET tv. 12. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Ha a pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során megállapítja, hogy a 8. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott valamely feltétel vagy az 1. § d) pontjának a tartozás késedelmére vonatkozó feltétele nem teljesül és a hiányok pótlására nincs mód, felhívja a hiteladóst és - ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van - a zálogkötelezettet a méltányossági kérelem benyújtásának lehetőségére.”

60. § A NET tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A lakhatási célú ingatlanban elhelyezett természetes személlyel az 1. § n) pont nc) alpontja esetében a Nemzeti Eszközkezelő használati megállapodást köt.”

61. § A NET tv. a következő IV/A. fejezettel egészül ki:

IV/A. FEJEZET

AZ ÉLETJÁRADÉK PROGRAM

24/A. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő az életjáradék nyújtóját jogosult az állam nevében és javára abban az esetben megvásárolni, ha az életjáradék nyújtója

a) nem áll végelszámolás alatt, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést nem tettek közzé vagy ellene felszámolási eljárást jogerősen nem rendeltek el,

b) nem áll a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény alapján a bíróság jogerős ítéletében megállapított szankció hatálya alatt és erre irányuló eljárás sem folyik ellene,

c) tulajdonjoga az életjáradékra jogosultaktól megvásárolt valamennyi ingatlanra a földhivatali nyilvántartásban szabályszerűen bejegyzésre került, és

d) az életjáradék nyújtójának piaci értékét független, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló értékelő meghatározta, és a vételár ezt az értéket nem haladja meg.

(2) Ha a lakóingatlanban életjáradékra jogosult lakik, a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelése során a bentlakó részére az életjáradéki szerződés szabályai szerinti ingyenes lakáshasználatot köteles biztosítani és csak e használat megszűnését követően jogosult a 7. § (2) bekezdése szerinti jogosultságait gyakorolni.”

14. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

62. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány október 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében október 31-éig - benyújtja az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.”

63. § Az Áht.

a) 22. § (5) bekezdésében az „a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek” szövegrész helyébe a „pedig akként nyújtja be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen” szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „jegyző, főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző)” szöveg

lép.

64. § (1) Hatályát veszti az Áht. 24. § (1) bekezdése és 87. §-a.

(2) Hatályát veszti az Áht. 109. § (1) bekezdés 6. pontjában a „költségvetési koncepció és a” szövegrész.

15. A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása

65. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:

„24. § Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 9. § (3) bekezdését a hatályon kívül helyezés időpontjában már benyújtott, de még el nem bírált kiterjesztés iránti kérelmek esetében sem kell alkalmazni.”

66. § Hatályát veszti a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdése.

16. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

67. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.) 14. §-a a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyetemes postai szolgáltató az általa nyújtott egyetemes postai szolgáltatás teljesítése érdekében szerződést köthet egy vagy több - postai szolgáltatónak nem minősülő - szervezettel (a továbbiakban: partnerszervezet) oly módon, hogy az egyetemes postai szolgáltatás keretében végzett és egyetemes postai szolgáltatás részét képező gyűjtési, feldolgozási, szállítási, valamint a címhelyen való kézbesítési tevékenységet az egyetemes postai szolgáltató látja el.

(1b) Az egyetemes postai szolgáltató az (1a) bekezdés szerinti szerződésben kötelezheti a partnerszervezetet meghatározott arculati elemek használatára, valamint az e szerződés szerinti tevékenység felfüggesztésére azon időszakban, amikor az egyetemes postai szolgáltatás a 34. § (1) bekezdése szerint szünetel vagy korlátozott.

(1c) A partnerszervezet az (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott, az egyetemes postai szolgáltatás teljesítése érdekében kifejtett tevékenységet a saját nevében végzi azzal, hogy az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötésének a tényét és a 74. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat az egyetemes postai szolgáltató köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(1d) A partnerszervezet az (1a) bekezdés szerinti szerződés hatálybalépésének napjától postai szolgáltatóvá válik és jogosult az (1a) bekezdés szerinti szerződés időbeli hatálya alatt az abban foglalt tevékenységek végzésére, azonban egyéb postai szolgáltatás végzésére nem szerezhet jogosultságot.

(1e) A partnerszervezet által az (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott tevékenység az egyetemes postai szolgáltató által nyújtott egyetemes postai szolgáltatás részét képezi. Az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötése nem eredményezheti az egyetemes postai szolgáltatás sérelmét. A partnerszervezet (1a) bekezdés szerinti szerződés alapján ellátott tevékenységéért és a szolgáltatásra irányadó minőségi követelmények teljesüléséért az egyetemes postai szolgáltató tartozik felelősséggel.”

68. § A Posta tv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásnak a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, az annak folyamatos biztosítására vonatkozó állami feladat ellátására e törvény 2020. december 31-éig a Magyar Posta Zrt.-t jelöli ki. Az egyetemes postai szolgáltató e kijelölés alapján az egyetemes postai szolgáltatás nyújtására köteles és jogosult, jogosult továbbá a 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés megkötésére, valamint jogosult a 7. § (2) bekezdésében foglalt egyetemes postai szolgáltatást helyettesítő szolgáltatások nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató a 7. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatás esetén a szolgáltatás megkezdése előtt 15 nappal köteles benyújtani a Hatóság részére a 10. § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában, a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a 12. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott dokumentumokat.”

69. § A Posta tv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyetemes postai szolgáltató az ország teljes területén köteles és kizárólagosan jogosult a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás nyújtására. Az egyetemes postai szolgáltató jogosult e kötelezettsége teljesítése érdekében a 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés megkötésére.”

70. § (1) A Posta tv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A postai szolgáltató - a 14. § (1a) bekezdése szerinti partnerszervezet kivételével - a számviteli nyilvántartási rendszerében - az e törvényben és a miniszter rendeletében meghatározottak szerint - köteles elkülöníteni és kimutatni a postai szolgáltatásokra és az egyéb tevékenységeire vonatkozó bevételeit. Az egyetemes postai szolgáltató köteles elkülönítetten nyilvántartani a hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos bevételeit, költségeit és ráfordításait.”

(2) A Posta tv. 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyetemes postai szolgáltató az (1)-(4) bekezdés szerint, az engedélyköteles szolgáltatást nyújtó szolgáltató a (2) bekezdés szerint vezetett nyilvántartások - a miniszter által rendeletben meghatározott - adatait az üzleti év utolsó napját követő hat hónapon belül köteles megküldeni a Hatóságnak. A 14. § (1a) bekezdése szerinti szerződés alapján a partnerszervezet által ellátott tevékenységre vonatkozó bevételi adatokat az egyetemes postai szolgáltató e bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében küldi meg a Hatóság részére.”

71. § (1) A Posta tv. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 14. § (3) bekezdése, a 19. § (2) bekezdés d) pontja, a 21. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése és a 33. § az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) kihirdetését követő napon lép hatályba.”

(2) A Posta tv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 21. § (2)-(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.”

(3) A Posta tv. 76. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 21. § (2)-(4) bekezdése, a 22. §, a 23. § és a 29. § (2) bekezdése hatálybalépésének naptári napját a miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.”

72. § A Posta tv. 49. alcíme a következő 77/A. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) Ha az egyetemes postai szolgáltatás nettó költsége meghaladja az egyetemes postai szolgáltató egyetemes postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeinek 1 százalékát, ezen összeg az egyetemes postai szolgáltató méltánytalan többletterhe (a továbbiakban: méltánytalan többletteher). Az Európai Bizottság 76. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyó határozata meghozataláig az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletterhének évi 15 millió eurót meg nem haladó részének a központi költségvetés terhére történő megtérítésére jogosult. A méltánytalan többletteher összegét a miniszter állapítja meg.

(2) A 2013. év vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletterhének meghatározására vonatkozó kérelmét a Módtv. hatálybalépését követő 8. napig nyújtja be a miniszternek, aki a Módtv. hatálybalépését követő 15. napig intézkedik a 2013. és 2014. évi méltánytalan többletteher (1) bekezdésben meghatározott részének az egyetemes postai szolgáltató részére előlegként történő átutalásáról. Az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletteher összegének megállapítását követő 8 napon belül köteles az előlegnek azt a részét a központi költségvetés részére visszatéríteni, ami meghaladja a méltánytalan többletteher miniszter által megállapított összegét. A 2014. év vonatkozásában az egyetemes postai szolgáltató a méltánytalan többletteherre vonatkozó elszámolást a miniszter részére 2015. június 30-áig nyújtja be.”

17. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

73. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 17a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„17a. gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi;”

(2) A Ht. 2. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„19. gyűjtőhely: az átvételi hely, a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, valamint a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely;”

(3) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 42. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„42. tárolás: a hulladéknak a gyűjtő, a kereskedő, illetve a hulladékkezelő telephelyén történő, valamint telephelyén kívüli átvételét, összegyűjtését, majd telephelyre történő szállítását követő ideiglenes elhelyezése a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzése érdekében, kivéve a hulladékkezelő létesítményben képződött hulladék ugyanazon hulladékkezelő létesítményben történő elhelyezését, valamint a 2. melléklet szerinti D12 ártalmatlanítási műveletet;”

74. § A Ht. 12. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 7. § (1) bekezdés a)-h) pontja szerinti nevelési-oktatási intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. § (2) bekezdése szerint gondoskodik.”

75. § A Ht. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § Ha valamely gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő, vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a melléktermék 8. § szerinti feltételeknek való megfeleléséről a környezetvédelmi hatóságot kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.”

76. § A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„32. az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályait, valamint az üzemnapló vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

77. § (1) A Ht. 2. § (1) bekezdés 6. pontjában a „képződés helyén elkülönítve gyűjtenek, ide nem értve a vegyes hulladékot” szövegrész helyébe a „képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek” szöveg lép.

(2) A Ht. 12. § (1) bekezdésében az „engedély nélkül végezheti” szövegrész helyébe az „engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti” szöveg lép.

(3) A Ht. 12. § (2) bekezdésében a „28. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2a) bekezdésben és a 28. § (5) bekezdésében” szöveg lép.

(4) A Ht. 13. § (3) bekezdésében az „a hulladékot” szövegrész helyébe az „a hulladékot - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -” szöveg lép.

(5) A Ht. 15. § (2) bekezdésében a „művelet” szövegrész helyébe a „művelet - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -” szöveg lép.

(6) A Ht. 20. § (3) bekezdésében a „kivitelére, illetve átszállítására irányuló bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a bejelentő és a címzett” szövegrész helyébe az „illetve kivitelére irányuló bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező bejelentő, illetve címzett” szöveg lép.

(7) A Ht. 65. § (6) bekezdésében a „melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a melléktermékről - a 64. § (4) bekezdésében meghatározott tartalommal -” szövegrész helyébe a „melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a melléktermékről - kormányrendeletben meghatározott tartalommal -” szöveg lép.

(8) A Ht. 88. § (1) bekezdés 27. pontjában a „melléktermékre” szövegrész helyébe a „melléktermék státusznak való megfelelés igazolására, valamint a melléktermék tárolására és nyilvántartására” szöveg lép.

(9) A Ht. 88. § (1) bekezdés 28. pontjában a „részletes szabályait” szövegrész helyébe a „részletes szabályait, valamint a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályait” szöveg lép.

78. § A Ht. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

79. § (1) Hatályát a Ht. 2. § (1) bekezdés 7. pontjában „az előkészítő műveletek nem kimerítő listáját a 2. és 3. melléklet tartalmazza;” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Ht. 2. § (1) bekezdés 12. pontjában a „vagy ártalmatlanítási” szövegrész.

(3) Hatályát veszti a Ht. 90. § (2) bekezdésében a „, de legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 2 évig” szövegrész.

(4) Hatályát veszti a Ht. 2. § (1) bekezdés 50. pontja.

(5) Hatályát veszti a Ht. 32. § (3) bekezdése.

(6) Hatályát veszti a Ht. 88. § (2) bekezdés 2. pontja.

18. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosítása

80. § Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az ideiglenes ellátásra irányuló kijelölés az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötéséig, de legfeljebb kilenc hónapos időtartamra történhet. A kijelölés ezt követően három havonként, legfeljebb egy éves időtartammal meghosszabbítható.”

19. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról

81. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában)

t) szövetkezeti hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, valamint az a hitelintézet is, amelyet a 3. § (2) bekezdésének megfelelően az Integrációs Szervezethez benyújtott csatlakozási kérelme alapján a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes egyetértése mellett felvettek az Integrációs Szervezetbe;”

(2) Az Szhitv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön létre és működik. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja a Takarékbank Zrt.”

82. § Az Szhitv. az I. Fejezetét megelőzően a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § E törvény célja:

a) az egyetemlegesség alapján működő vidék bankjának a létrehozása, amelynek egyes tagjai lehetőleg helyi magántulajdonosok és amely központi professzionális irányítással biztosítja a hatékony és méretgazdaságos működést,

b) a szövetkezeti hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi biztosítása,

c) a szövetkezeti hitelintézeti szektor professzionalizálása, modernizálása, versenyképessé szervezése,

d) a szövetkezeti hitelintézeti szektor kockázatkezelésének javítása,

e) a szövetkezeti hitelintézeti szektor integrált működésének, az ehhez szükséges infrastruktúrának a biztosítása,

f) az a)-e) pontban foglaltak megvalósítása érdekében a működési szabályzatok egységesítése,

g) a szövetkezeti hitelintézetek intézményvédelmének biztosítása,

h) a hitelintézetekre vonatkozó nemzetközi és európai követelményeknek, jogszabályoknak, szabványoknak, illetve szokványoknak történő megfelelés biztosítása.”

83. § Az Szhitv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az Integrációs Szervezet alapszabályát az Integrációs Szervezet közgyűlése fogadja el a 20/A. § (8) bekezdése alapján.”

84. § Az Szhitv. 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az Integrációs Szervezet tagja a szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt., valamint az MFB és az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett személy vagy szervezet.

(2) Az Integrációs Szervezet azt veheti fel tagjai közé, aki

a) a Ptk. alapján előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett a Takarékbank Zrt. felé egy darab, kétezer forint névértékű „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére,

b) az e törvénynek megfelelő, a Takarékbank Zrt. igazgatósága által előzetesen elfogadott mintának megfelelő alapszabályt vagy alapító okiratot fogadott el, és

c) a 19. § (4) bekezdésében meghatározott szövetkezeti hitelintézetek kivételével e törvényben előírt formában nyilatkozott csatlakozási szándékáról az Integrációs Szervezet felé, a Takarékbank Zrt. igazgatósága előzetesen egyetért a jelentkező tagként történő felvételével, az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a kérelmet az Integrációs Szervezet igazgatósága határozatban visszaigazolta.”

85. § Az Szhitv. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az Integrációs Szervezet pénzeszközei nem vonhatók el, és kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. Az Integrációs Szervezet tagjainak tagsági jogviszonyukra tekintettel és annak arányában az aktuális évi hozam terhére kifizetést teljesíthet az üzleti tervében meghatározott mértékben a vagyon hozadékából.

(6) Az Integrációs Szervezet pénzeszközeit a Takarékbank Zrt.-ben vagy annak 100%-os tulajdonában álló leányvállalatainál helyezi el.”

86. § Az Szhitv. 4. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 90. napon megszűnik a REPIVA, jogutódja az Integrációs Szervezet a 16. §-ban meghatározottak szerint.”

87. § Az Szhitv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Az Integrációs Szervezet közgyűlésének hatáskörét az Integrációs Szervezet alapszabálya határozza meg.”

88. § Az Szhitv. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Integrációs Szervezetből történő kizárás vagy kilépés esetén megszűnik a kizárt vagy kilépő tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet tagjainak egyetemleges felelőssége a tag által a kizárás vagy kilépés hatálybalépésének a napjától vállalt kötelezettségekre. Az Integrációs Szervezetből kizárt vagy kilépő tag az Integrációs Szervezetben fennálló tagság megszűnésének időpontjáig keletkezett kötelezettségekért az Integrációs Szervezeti tagsága megszűnése időpontjától számított további 730 napig felel. A kizárt vagy kilépő tag Felügyelethez benyújtott engedélykérelme kapcsán a Felügyelet a tőkekövetelmények fennállásának teljesítése körében 730 napig nem veheti figyelembe a kizárt vagy kilépő tagnak az Integrációs szervezeti tagság tagsági viszony keletkezésekor fennállt saját tőke értékét.”

89. § Az Szhitv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Takarékbank Zrt. részvényese a szövetkezeti hitelintézet, illetve az MFB és a Magyar Posta esetleges általános vagy különös jogutódja, jogutódjai és a Takarékbank Zrt. igazgatósága hozzájárulásával Takarékbank Zrt.-ben részvényt szerző más szerv vagy jogi személy vagy természetes személy.”

90. § Az Szhitv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Takarékbank Zrt. alaptőkéje legalább 3 389 704 000 Ft, azaz hárommilliárd-háromszáznyolcvankilencmillió-hétszáznégyezer forint.”

91. § Az Szhitv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Takarékbank Zrt. alapszabályának a megállapításához és módosításához, továbbá az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásához, valamint az egyes részvényfajták, osztályok átalakításához a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes szavazata szükséges.”

92. § Az Szhitv. 15. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A szövetkezeti hitelintézet vezető tisztségviselőinek kinevezéséhez a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az Integrációs Szervezet igazgatósága, illetve a Takarékbank Zrt. igazgatósága kezdeményezheti, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesénél, illetve az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagjánál tartsanak közgyűlést, ahol napirendi pont a tisztújítás a vezető tisztségviselők vonatkozásában. Az érintett szövetkezeti hitelintézetnél a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a közgyűlést a fenti napirenddel. Az átmeneti időre, az Integrációs Szervezet által kinevezett vezető tisztségviselői kinevezéséhez nem szükséges a Felügyelet engedélye.”

93. § Az Szhitv. 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (1)-(5) bekezdést a REPIVA tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy a kormánybiztos alatt az Integrációs Szervezet igazgatóságát kell érteni. A REPIVA tekintetében az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, e törvény hatálybalépésétől kezdődő határidők kezdő napja a Módtv. hatálybalépésének napja.”

94. § Az Szhitv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A működési engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő 3. munkanap végéig a szövetkezeti hitelintézet köteles a betéteseinek személyes adatait, a betétek összegét és egyéb jellemzőit elektronikus állomány és fizikai dokumentum formájában is eljuttatni a Felügyelet és a Takarékbank Zrt. részére.”

95. § Az Szhitv. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/A. § A szövetkezeti hitelintézet alapítására, szervezetére, működésére, megszűnésére, átalakulására, a tagok tagsági jogviszonyára és a velük kapcsolatos egyes további kérdésekre a Ptk.-t és a Hpt.-t az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.”

96. § Az Szhitv. 17/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a Hpt. 3. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 7. § (3) bekezdésében megjelölt tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet végezhet.”

97. § Az Szhitv. 17/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/D. § (1) A szövetkezeti hitelintézet a Takarékbank Zrt. igazgatósága által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően hitelszövetkezet, takarékszövetkezet és részvénytársaság formában működhet. A 3. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése esetén részvénytársasági formában működő bank és szakosított hitelintézet is kérheti felvételét az Integrációs Szervezetbe, ha az Integrációs Szervezet tagfelvételi szabályzatának megfelel és a Takarékbank Zrt. igazgatósága a felvétellel előzetesen egyetért.

(2) Az Integrációs Szervezet, illetve a Takarékbank Zrt. az 1/A. §-ban és különösen a hatékony, prudens és biztonságos működés és az alapszabályában meghatározott más célok megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkezik a mintaalapszabály meghatározására és módosítására.”

98. § (1) Az Szhitv. 17/H. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Szövetkezeti hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként működhet és folyamatosan köteles teljesíteni a 3. § (2) bekezdéséből és az e törvényből fakadó egyéb kötelezettségeit is.

(2) A szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a Takarékbank Zrt. által meghatározott mintaalapszabálynak megfelelően módosítható, illetve ha a Takarékbank Zrt. új minta alapszabályt ad ki, a szövetkezeti hitelintézet alapszabályát köteles legkésőbb 60 napon belül annak megfelelően módosítani.”

(2) Az Szhitv. 17/H. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet alapszabálya a tag személyes közreműködése tekintetében további követelményt nem állapít meg, a tag vagyoni hozzájárulásának szolgáltatása egyben a tag személyes közreműködésének minősül.”

99. § Az Szhitv. 17/Q. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szövetkezeti hitelintézet saját részvényét a Takarékbank Igazgatóságának engedélyével szerezheti meg.”

100. § Az Szhitv. 17/S. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/S. § (1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása vagy cégformájának megváltoztatása a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Takarékbank Zrt. igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás vagy a cégforma megváltoztatása a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését nem veszélyezteti. A Takarékbank Zrt. igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet 19. § (5) bekezdése szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve ha az véget ért, de az - illetve a 15. § (16) bekezdése szerinti vizsgálat - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.

(2) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása vagy cégformájának megváltoztatása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.”

101. § Az Szhitv. 17/T. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Felügyelet a szövetkezeti hitelintézet működési engedélyét az e törvényben foglalt bármely esetben visszavonja, a visszavonásról szóló határozatban egyúttal kijelöli a felügyeleti biztost.”

102. § (1) Az Szhitv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szövetkezeti hitelintézet

a) 2017. december 31-éig nem vállalhat olyan kötelezettséget, amelyre szavatoló tőkéje a 2012. december 31-i állapot szerint nem nyújt fedezetet, kivéve ha a Takarékbank Zrt. igazgatósága előre, írásban kifejezett felmentést ad neki e tilalom alól,

b) e törvény hatálybalépését követő 365 napon belül csak az Integrációs Szervezet hozzájárulásával jogosult a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyleteket megkötni vagy kötelezettségvállalásokat tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni, egyetemleges kötelezettséget vállalni vagy társasági részesedést szerezni, ide nem értve az e törvény szerint a „C” sorozatú elsőbbségi részvény átvételére vonatkozó kötelezettség teljesítését.”

(2) Az Szhitv. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Integrációs Szervezet 2017. december 31-éig dönthet úgy, hogy egyes szövetkezeti hitelintézetek vagy a szövetkezeti hitelintézetek egy csoportja vagy valamennyi érintett vonatkozásában a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőt legfeljebb további 180 napos időszakokra meghosszabbítja vagy legfeljebb további 180 napos időszakokra ilyen korlátozást állapít meg vagy egyes tevékenységek végzését vagy a kockázatvállalást a (2) bekezdésben foglaltaknál jobban korlátozza.”

(3) Az Szhitv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Integrációs Szervezet - szabályzatában meghatározottak szerint - a szövetkezeti hitelintézetek egyes csoportjai (pl. hitelszövetkezet, takarékszövetkezet, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság, szakosított hitelintézet, nagy vagy kis tulajdonosi létszámmal működő intézmények) számára a formájukból, tevékenységükből adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben átmenetileg vagy véglegesen az e törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést adhat, és ezen belül különösen mentesítheti a szövetkezeti hitelintézetet a 15. § (9) és (19) bekezdése, a 17/K. § (1) bekezdése, a 17/Q. § (3) bekezdése és a 19. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése alól.”

103. § Az Szhitv. 20/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1. § (4) bekezdése szerinti egyetemleges felelősség alapján az adóson kívül az Alaptól, az Integrációs Szervezettől, a többi szövetkezeti hitelintézettől, illetve a Takarékbank Zrt.-től lehet az egész követelést követelni. Az adóson kívül az Alaptól akkor lehet követelni az adós tartozását, ha az adós jogerős ítéletben megállapított vagy nem vitatott tartozását az esedékességtől számított további 30 napon belül sem teljesíti. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alap 60 napon belül köteles az adós helyett az e bekezdésben meghatározott határidőt követően helyt állni. Az egyetemlegesség alapján fizetendő összegért az Alapot követően - az alábbi sorrendben - az Integrációs Szervezet, a többi szövetkezeti hitelintézet, illetve a Takarékbank Zrt. áll helyt, ha a sorrendben megelőző helyen álló személyek a követelésért nem álltak helyt és fizetésképtelenségüket jogerős bírósági ítélet mondta ki.”

104. § Az Szhitv.

a) 1. § (1) bekezdésében a „Fogalmak A jelen törvény és a törvény mellékleteinek és a Takarékbank Zrt. elfogadandó alapszabályának alkalmazásában” szövegrész helyébe az „E törvény és a Takarékbank Zrt. alapszabályának alkalmazásában” szöveg,

  Vissza az oldal tetejére