Időállapot: közlönyállapot (2014.XI.13.)

2014. évi LX. törvény

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról * 

1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

1. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katonai légügyi hatósági eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentesül:)

d) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban együtt: rendőrség), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vámhatóság, a katasztrófavédelem;”

2. § Az Lt. Első része a következő 3/G. §-sal egészül ki:

„3/G. § A légiközlekedésben a Kormány rendeletében meghatározott vonatkoztatási rendszereket kell alkalmazni.”

3. § (1) Az Lt. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Veszélyes áruk polgári légijármű által történő továbbításával kapcsolatos ismeretek oktatása és vizsgáztatása a Kormány rendeletében meghatározott engedéllyel végezhető.”

(2) Az Lt. 20. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Légijárműből végzett légi távérzékelés végrehajtásához a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott engedély szükséges.

(6) A veszélyes áru légi úton történő továbbítása során a külföldről érkező veszélyes áru repülőtérre érkezését, illetve a veszélyes áru légi úton történő továbbítását a földi kiszolgáló szervezet, annak hiányában a feladó vagy a repülőtér üzemben tartója, a veszélyes áruk légi szállításának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályait megállapító jogszabályban meghatározottak szerint köteles bejelenteni a katasztrófavédelmi szerv részére.”

4. § Az Lt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pont e) és h) alpontjában, valamint a 12. pont e) és g) alpontjában meghatározott tevékenység kivételével, továbbá a 19. § (1) bekezdés b)-c) pontjában, a 29. §-ban, a 30. §-ban és a 34. §-ban meghatározott eltéréssel - a légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.”

5. § (1) Az Lt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű gyártásához, valamint az ilyen légijárművet karbantartó szervezet működéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges.”

(2) A Lt. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állami légijármű gyártásához, javításához, karbantartásához és felújításához a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.”

6. § Az Lt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait - a 20. § (3) bekezdése szerinti kivétellel - a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami célú légiközlekedés területén a rendészetért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”

7. § Az Lt. 37. § (1) bekezdése a következő ac) alponttal egészül ki:

(A repülőtér lehet)

ac) közös felhasználású repülőtér.”

8. § (1) Az Lt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A nyilvános repülőtér légijármű által történő igénybevételéért - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a repülőtér üzemben tartója által megállapított díjat kell fizetni. A díjat vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a 61/B. §-ban meghatározott Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványban (Aeronautical Information Publication, a továbbiakban: AIP) szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.

(1a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, akkor az (1) bekezdésben meghatározott díjat vagy a díj részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a repülőtér honlapján vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.”

(2) Az Lt. 41. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § egyidejűleg a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A nem nyilvános repülőtér igénybevételét a repülőtér üzemben tartója engedélyezheti. A polgári célú nem nyilvános repülőtér használatáért ellenszolgáltatás kérhető, amelyet a repülőtér üzemben tartója állapít meg. Az ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást az AIP-ben szereplő repülőtér esetén e kiadványban közzé kell tenni.

(8a) Ha a repülőtér nem szerepel az AIP-ben, a (8) bekezdésben meghatározott ellenszolgáltatás értékét vagy az annak részletes ismertetését tartalmazó forrásra történő hivatkozást a repülőtér honlapján vagy a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott látvarepülési szabályok szerinti repülésekről szóló kiadványban kell közzétenni.”

9. § Az Lt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijárműnek - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - rendelkeznie kell a légijármű, illetve a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusalkalmassága feltételeinek és típusalkalmassági vizsgálatáról szóló rendelet szerint a légiközlekedési hatóság által kiadott

a) típusalkalmassági tanúsítvánnyal vagy

b) egyedi repülési engedéllyel.

(2) Az állami célú légiközlekedésben légijármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a katonai légügyi hatóság típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.

(3) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány igazolja, hogy a légijármű, vagy a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusa megfelel a légiközlekedés-biztonság előírásainak.

(4) A típusalkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott típusalkalmassági bizonyítvány jogszabályban meghatározott esetben visszavonható vagy felfüggeszthető.

(5) Külföldön gyártott légijármű, illetve légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz típusvizsgálata során a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság elfogadhatja más állam hatóságának igazolását arról, hogy a típus a nemzetközi előírásoknak megfelel és a biztonságos repülésre, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas.”

10. § Az Lt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó légijármű - a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz, valamint a (2) bekezdésben meghatározott légijármű kivételével - akkor tartható üzemben, ha rendelkezik a légiközlekedési hatóságnak a polgári légijármű légialkalmassági követelményeiről, légialkalmassági vizsgálatáról és a légialkalmassági tanúsítványról szóló rendelet szerinti

a) légialkalmassági tanúsítványával vagy

b) egyedi repülési engedélyével.

(2) Amennyiben az állami célú légiközlekedésben a katonai légügyi hatóság a légijárművet az első üzembe helyezése előtt saját vizsgálata alapján is alkalmasnak találja a rendeltetésszerű használatra, és a légijármű megfelel a típusalkalmassági bizonyítványban előírt követelményeknek, akkor a légijárműre légialkalmassági bizonyítványt ad ki.

(3) A légiközlekedési hatóság az európai uniós és a nemzeti előírásoknak való megfelelés esetén, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról, valamint a típus- és légialkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén a légijármű légialkalmasságának vizsgálata során elfogadja más állam hatóságának a légialkalmasságot tanúsító igazolását.

(4) A légialkalmassági tanúsítvány határozatlan időtartamig hatályos. Az állami célú légiközlekedésben a légialkalmassági bizonyítvány határozott időtartamig hatályos, időbeli hatályát a katonai légügyi hatóság időszakos alkalmassági vizsgálat után meghosszabbíthatja.

(5) A légialkalmassági tanúsítvány és a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítvány hatályának fennállása alatt biztosítani kell a légijármű jogszabályban meghatározott folyamatos légialkalmasságának fenntartását. A légialkalmassági vizsgálatot soron kívül akkor is el kell végezni, ha a légijárművön a légialkalmasságot befolyásoló - külön jogszabályban meghatározott - javítást vagy módosítást végeztek.

(6) Amennyiben a légijárművet a lajstromból törlik, a légialkalmassági tanúsítványa vagy a katonai légügyi hatóság által kiadott légialkalmassági bizonyítványa hatályát veszti.

(7) A 12. § (1) bekezdésben meghatározott ejtőernyő és személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz akkor tartható üzemben, ha megfelel a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.

(8) Amennyiben a légijármű az üzemben tartás során nem felel meg a légialkalmasság követelményeinek, akkor az a bizonyítvány időbeli hatályán belül sem üzemeltethető.”

11. § Az Lt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Lajstromozásra nem kötelezett légijárművet az vezethet, aki rendelkezik a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott orvosi minősítéssel és a 32. §-ban előírt képzés elvégzéséről szóló igazolással.”

12. § Az Lt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az állami célú légiközlekedés tekintetében a szakszemélyzet tagjai egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervet a honvédelemért felelős miniszter az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben jelöli ki.”

13. § Az Lt. a következő 61/B. §-sal egészül ki:

„61/B. § (1) Az AIP-t a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezet a légiközlekedési hatósággal történő egyeztetést követően angol nyelven adja ki.

(2) A látvarepülési szabályok szerinti repülésről szóló kiadványt a központi légiforgalmi tájékoztató szolgálatot ellátó szervezet a légiközlekedési hatósággal történő egyeztetést követően magyar és angol nyelven adja ki.

(3) A légiforgalmi szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátása érdekében szükséges, a repülőterek akadálykorlátozási felületei kijelölésének és alkalmazásának, légiközlekedési akadályok jelölésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott adatbázisokban szereplő adatokat, valamint a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján, a részére szolgáltatandó adatokat díj-, költség- és illetékmentesen kapja meg.”

14. § Az Lt. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

„62/A. § (1) Repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat a miniszter kijelölésével nyújtható.

(2) A repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot a miniszter abban az esetben jelöli ki, ha a repülőtér üzemben tartója és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet között érvényes megállapodás van és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet rendelkezik a légiközlekedési hatóság által kiadott érvényes tanúsítvánnyal.

(3) A kijelölés iránti kérelmet az érintett repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóság útján juttatja el a miniszterhez. A kérelemhez a repülőtér üzemben tartója mellékeli a közte és a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat között a szolgálat ellátása céljából megkötött megállapodás és a szolgálatot ellátni kívánó szervezet légiközlekedési hatóság által kiadott, a szolgálat ellátására jogosító tanúsítványának másolatát. A légiközlekedési hatóság a kérelmet és mellékleteit az adott szervezet részére kiadott, a nyújtani kívánt szolgálat ellátására jogosító tanúsítvány érvényességére vonatkozó nyilatkozatával együtt továbbítja a miniszternek.”

15. § Az Lt. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatával kapcsolatos iratok irattári őrzési ideje 50 év.”

16. § Az Lt. 66/B. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az e törvény alapján hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet az érdemi döntéshez szükséges adatszolgáltatásra vagy nyilatkozattételre kötelezheti. Az adatszolgáltatás vagy nyilatkozattétel elmulasztása, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tény elhallgatása, valótlan tény állítása, illetve valótlan adatok közlése estén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a kötelezettet eljárási bírsággal sújtja.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a veszélyes áru szállításában érintett vállalkozásra, természetes személyre vonatkozó adatok - beleértve a személyes adatokat is - kezelésére és nyilvántartására.

(7) A veszélyes áruk légi úton történő szállításával kapcsolatos nyilvántartásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a következő adatokat kezeli:

a) a bejelentő szervezet vagy természetes személy nevét, címét, elérhetőségét,

b) a kapcsolattartó természetes személy nevét, elérhetőségét,

c) a légijármű üzemben tartójának nevét és elérhetőségét,

d) a veszélyes áru repülőtérre érkezésének idejét,

e) a veszélyes áru légi úton történő továbbításának tervezett idejét,

f) a veszélyes áru kiszolgáltatásának tervezett idejét,

g) a veszélyes árut feladó nevét, címét,

h) a veszélyes árut továbbító nevét, címét,

i) a veszélyes árut csomagoló, töltő, ürítő, be- és kirakodó, valamint a veszélyes árut tartalmazó tartály tisztítójának nevét, címét,

j) a konténer üzemben tartójának nevét és címét,

k) a veszélyes áru címzettjének nevét, címét,

l) a szállítással érintett járat számát,

m) a szállítandó veszélyes áru

ma) UN-számát, helyes szállítási megnevezését, bárcaszámát, csomagolási csoportját, EWC-kódját,

mb) fuvarlevélszámát,

mc) csomagolás módját,

md) összmennyiségét,

n) a veszélyes áru repülőtérre történő beérkezésének - légi, közúti, vasúti - módját,

o) a bírságot kiszabó hatóság döntésének számát, időpontját,

p) a bírság befizetésére kötelezett megnevezését, címét,

q) a bírság mértékét, a befizetés határidejét, a befizetés tényét.

(8) A bírságnyilvántartásban szereplő adatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv

a) a bírság befizetését vagy a végrehajthatóság elévülését követően két évig,

b) a szállítások bejelentésének adatait, valamint az ellenőrzések során keletkezett adatokat öt évig

őrzi meg.”

17. § Az Lt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) A légiközlekedés védelme - a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények megelőzése és a jogellenes cselekmények felszámolása - a repülőterekre, a légi fuvarozókra, és az egyéb légiközlekedésben érintett szervezetekre, valamint személyekre terjed ki.

(2) A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott erre jogosított szerv, szervezet, valamint a nyilvános repülőtéren a repülőtér üzemben tartója látja el. A nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatban a 185/2010/EU bizottsági rendelet melléklet 1.5. pontjában meghatározott feladatai ellátására biztonsági szolgálatot hoz létre vagy bíz meg.

(3) Amennyiben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv határozatában azt állapítja meg, hogy a nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatait nem a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában előírtak szerint látja el, a védelmi ellenőrzést és a (2) bekezdés alapján létrehozott biztonsági szolgálat feladatait a nyilvános repülőtér üzemben tartójától az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a szükséges mértékben, részben vagy egészben átveszi. A feladatok átvételével összefüggésben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél felmerült indokolt költségeket a nyilvános repülőtér üzemben tartója köteles az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek utólag, a költség felmerülését követő hónap huszadik napjáig megtéríteni. A nyilvános repülőtér üzemben tartója az átvett feladatok elvégzéséhez szükséges infrastruktúrát a feladatok átvételekor az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv rendelkezésére bocsátja. A légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatoknak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv általi átvételének, valamint a nyilvános repülőtér üzemben tartója részére történő visszaadásának szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nyilvános repülőtér üzemben tartójától a (3) bekezdésben meghatározott feladat végrehajtását abban az esetben veszi át, ha a légiközlekedés védelmével kapcsolatos jogszabályban, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában előírtak több alkalommal történő megsértését állapította meg és a jogellenes gyakorlat megszüntetésére a nyilvános repülőtér üzemben tartóját határozatban megfelelő, a jogellenes gyakorlat jellegére tekintettel legalább 24 óra, legfeljebb 30 nap határidő tűzésével kötelezte, és a meghatározott határidő elteltével a határozatban megállapított jogellenes gyakorlatot a nyilvános repülőtér üzemben tartója nem szüntette meg.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a védelmi ellenőrzés átvételéről határozatot hoz.

(6) A (3)-(5) bekezdésben meghatározott határozatok ellen fellebbezésnek nincs helye, azok a közléssel jogerőre emelkednek, azonnali hatállyal végrehajthatóak.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és személyek légiközlekedés védelmével kapcsolatos tevékenységét a légiközlekedési hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint felügyeli és ellenőrzi.

(8) A repülőtér légiközlekedés védelmének költségeit az állam, a repülőtér, valamint a légitársasági légijármű üzemben tartója - jogszabályban meghatározott módon és mértékben - közösen viselik. A költségek a repülőtér használóira és a légiutasokra átháríthatók.

(9) A tárgyévet megelőző három év statisztikai adatai alapján számított átlag szerint az évente 250 000 utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója a légiközlekedési hatóságnak felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke - a forgalmi statisztika szerinti utasszám alapján - utasonként 50 forint - de maximum évi 500 millió forint - melyet negyedéves részletekben, az adott negyedév forgalmi, statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig forintban kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalni. A maximumként megállapított díj összege 2012-től kezdődően a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével évente automatikusan növekszik.

(10) A felügyeleti díjat a légiközlekedési hatóság csak a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.

(11) A légiközlekedés védelme érdekében a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet szerint védelmi háttérellenőrzésre vagy foglalkoztatást megelőző ellenőrzésre kötelezett személyeknél minden esetben védelmi háttérellenőrzést kell végezni.

(12) A (11) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzésre kötelezett személyeken kívül védelmi háttérellenőrzést kell végezni

a) a repülőtérnek a polgári légiközlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szigorított védelmi területére (a továbbiakban: SRA),

b) a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezet létesítménye légiközlekedés védelme szempontjából korlátozott hozzáférésű területére

rendszeres belépésre jogosító személyazonosító kártyát igénylő személy esetében is.

(13) A védelmi háttérellenőrzés a belépésre jogosultság fennállása, valamint a védelmi ellenőrző tevékenység végzésének időtartama alatt megismételhető.

(14) A (11) és (12) bekezdésben nem említett esetekben, az SRA-ra kíséret nélkül belépő vagy ott tartózkodó személyek ellenőrzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.

(15) Az SRA-ra és a légiforgalmi irányító szolgálatot ellátó szervezet létesítménye légiközlekedés védelme szempontjából korlátozott hozzáférésű területére belépő személy sikeres védelmi háttérellenőrzést követően vagy sikeres védelmi háttérellenőrzésen átesett személy kíséretével léphet be.

(16) Az SRA-ra kizárólag utasként vagy kísérettel léphet be, továbbá a légiközlekedés területén - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem foglalkoztatható és a repülőtér légi oldalára állandó belépési engedélyt nem kaphat

a) aki büntetett előéletű,

b) az a külföldi állampolgár, aki a magyarországi tartózkodás szabályait megszegi, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve aki a schengeni információs rendszerben körözés hatálya alatt áll,

c) aki bűntett vagy háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

d) aki ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért,

e) aki esetében a védelmi háttérellenőrzést 5 évre visszamenőleg a hatóságok nem tudják végrehajtani.

(17) A rendőrség a légiközlekedés védelme és a védelmi háttérellenőrzés céljából jogosult kezelni és közvetlen hozzáféréssel átvenni a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, az idegenrendészeti nyilvántartásból és a schengeni információs rendszer körözési adatbázisából, valamint a repülőtér üzemben tartója által kiadott repülőtéri belépőkártyák, továbbá a személyek és gépjárművek repülőtéri mozgásának nyilvántartására szolgáló nyilvántartásból a (16) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás alanya nem áll-e a munkakörének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt

a) a (12) bekezdés a) pontjában meghatározott területre történő belépést megelőző, illetve azt követő ellenőrzés során,

b) annak ellenőrzése céljából, hogy a foglalkoztatott személy foglalkoztatására irányuló jogviszonya létesítésekor és annak fennállása alatt rendelkezik-e a feltételekkel.

(18) A (17) bekezdés alapján átvett adatokat a rendőrség a légiközlekedés védelme és a közbiztonsági feltételek vizsgálatára irányuló ellenőrzés befejezéséig, az ellenőrzés során feltárt adatok alapján hivatalból indult eljárás esetén az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. A rendőrség a (17) bekezdésben meghatározott adatokat az SRA-ra történő belépés ellenőrzésének időtartamáig kezelheti. A légiközlekedési hatóság és a katonai légügyi hatóság az eljárásában a kizáró ok fennállásának tényére vagy hiányára vonatkozó adatokat kezelheti az eljárása jogerős befejezéséig.

(19) A rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal a (11) és (12) bekezdésben meghatározott védelmi háttérellenőrzés alapján felmerülő kizáró ok fennállásának tényéről vagy annak hiányáról az SRA-ra történő belépésre jogosító engedélyt kiállító szervet, szervezetet tájékoztatja.

(20) A védelmi ellenőrzést végzők vizsgáztatását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.

(21) A légiközlekedési hatóság és a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklete 6.8. pontjában meghatározott harmadik ország területéről az Európai Unió területére árut vagy postai küldeményt szállító légifuvarozó a kijelölése időbeli hatályának lejártáig, a légiközlekedés védelme céljából jogosult kezelni a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklet 6.8.4.3. pontjában meghatározott adatokat.

(22) A légiközlekedési hatóság a légiközlekedés védelme érdekében a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet melléklet 6. fejezetében meghatározott szállítási lánc védelmére vonatkozó uniós adatbázisban történő kezelés céljából a kijelölés időbeni hatályának lejártáig jogosult a 185/2010/EU európai parlamenti és bizottsági rendelet 11.6. pontjában meghatározott uniós légiközlekedés védelmi ellenőr adatainak kezelésére.”

18. § Az Lt. 67/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A (3) bekezdés alapján a légiutasoktól szedett díj a légiközlekedés-védelmi feladatok ellátására használható fel. A díj felhasználásának jogszerűségét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ellenőrzi.

(2) A díj felhasználására a repülőtéri üzemben tartó előzetes éves felhasználási tervet készít, amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hagy jóvá. A díj felhasználásáról a repülőtér üzemben tartója részletes nyilvántartást vezet.”

19. § Az Lt. Hatodik része a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § A légiközlekedési hatóság vezetője a 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a polgári légiközlekedés-védelem terén végrehajtandó nemzeti minőségbiztosítási programokra vonatkozó követelmények tekintetében való módosításáról szóló 2010. január 8-i 18/2010/EU bizottsági rendelet mellékletének 4.2. pontja alapján a légiközlekedési hatóság által elkészített minőségbiztosítási programmal összefüggő dokumentumokat jogosult a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján minősítéssel ellátni.”

20. § (1) Az Lt. 71. § 12. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában

légiközlekedéssel összefüggő tevékenység:)

g) veszélyes áru feladása légi úton történő továbbításra;”

(2) Az Lt. 71. § 30. és 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

„30. karbantartás: légijármű, vagy légijármű komponensének nagyjavítását, javítását, ellenőrző vizsgálatát, cseréjét, átalakítását vagy hibaelhárítását, vagy ezek kombinációját jelenti, a repülés előtti ellenőrzés kivételével;

31. légijármű komponens: bármely hajtómű, légcsavar, alkatrész, berendezés;”

(3) Az Lt. 71. §-a a következő 33. és 34. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

„33. veszélyes áru feladása légi úton történő továbbításra: veszélyes áru légi úton történő továbbításával összefüggően a feladó felelősségi körébe tartozó, a veszélyes áruk légi úton történő továbbításáról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása;

34. komplex motoros meghajtású légijármű: a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk j) pontjában meghatározott légijármű.”

21. § (1) Az Lt. 73. § (1) bekezdés aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

aa) a veszélyes áru szállítása bejelentésének részlet szabályait, a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok részletes szabályait,”

(2) Az Lt. 73. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

m) a polgári légiközlekedési balesetek esetére szóló nemzeti vészhelyzeti tervre és a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó légitársasági segélynyújtási tervre vonatkozó szabályokat,”

(3) Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következő z) és zs) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

z) a légiközlekedési terep és akadály adatbázis létrehozásának és működtetésének szabályait, valamint az adatbázist működtető szervezet kijelölését,

zs) a légiközlekedési akadályok jelölésére vonatkozó szabályokat.”

(4) Az Lt. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatoknak az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv általi átvételének, valamint a nyilvános repülőtér üzemben tartója részére történő visszaadásának és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv indokolt költségei megtérítésének részletes szabályait,

b) a repülőtér légiközlekedés-védelme céljából szedett díjak tervezése, jóváhagyása és felhasználása ellenőrzésének szabályait,

c) a védelmi ellenőrzés felügyeletének szabályait,

d) a légiforgalmi adatok és tájékoztatások közzétételéhez szükséges adatszolgáltatás rendjét,

e) a légiközlekedésben alkalmazandó vonatkoztatási rendszereket,

f) a veszélyes áruk polgári légijármű által történő továbbításával kapcsolatos ismeretek oktatásának és vizsgáztatásának szabályait.”

22. § Az Lt. 74. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

q) a rendészetért felelős miniszter, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a miniszterrel egyetértésben a légiközlekedés védelme érdekében a 67. § (11) és (12) bekezdésében meghatározott ellenőrzés alá vonható munkavállalók, az SRA-ra belépő személyek körét, valamint az ellenőrzési eljárás rendjét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

23. § Az Lt. 74. § (2) bekezdése a következő x)-z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

x) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetőire vonatkozó egészségügyi feltételeket,

y) a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a légiközlekedési szakszemélyzet tagjai és a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek vezetői egészségügyi alkalmasságának megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályait,

z) a miniszter, hogy a veszélyes áruk légi úton történő továbbítására használt csomagolóeszközök megfelelőség-értékelésének szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

24. § Az Lt. 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap

a) a miniszter, hogy a veszélyes áruk biztonságos légiszállításáról szóló műszaki utasításokat,

b) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben Magyarország Légiközlekedési Terep és Akadály Adatbázisából történő adatszolgáltatással kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.”

25. § Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő p)-r) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

p) a 185/2010/EU rendeletnek az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében történő módosításáról szóló 2012. november 9-ei 1082/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

q) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló, 2010. január 26-ai 73/2010/EU bizottsági rendelet,

r) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-ai 748/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet.”

26. § Az Lt. a következő 76. §-sal egészül ki:

„76. § A 64. § (3) bekezdésében foglaltakat a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló 2014. évi LX. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő irat átadás-átvételi ügyekben is alkalmazni kell.”

27. § Az Lt.

a) 39. § (2) bekezdésében az „a tűzvédelmi feltételek tekintetében” szövegrész helyébe az „a tűzvédelmi, valamint katasztrófavédelmi feltételek tekintetében” szöveg,

b) 66/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „a rendőrségnél” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél” szöveg,

c) 66/A. § (2) bekezdés b) pontjában, a 67/A. § (4) bekezdésében az „a rendőrség” szövegrész helyébe az „az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg,

d) 67/A. § (3)-(5) bekezdésében az „A rendőrség” szövegrész helyébe az „Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” szöveg

lép.

28. § (1) Hatályát veszti az Lt. 29. § (3) bekezdésében a „polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Lt.

a) 72. §-a,

b) 73. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja.

2. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

29. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: kormánytisztviselő) a (7) bekezdésben meghatározott szervekkel, vagy gazdálkodó szervezetekkel, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével

a) további jogviszonyt a jártasságának, tapasztalatának, gyakorlatának fenntartásához szükséges mértékben vagy vizsgáztatói tevékenység kivételével oktatói tevékenység végzésére,

b) gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével

létesíthet.”

30. § A Kbvt. 7. § (1) bekezdés h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j)-k) ponttal egészül ki:

(A közlekedésbiztonsági szerv:)

h) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából;

i) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal értesíti az Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről;

j) a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat a Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) elnevezésű európai elektronikus adatbázisban tárolja;

k) a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény súlyosságának és jellegének megfelelő formában zárójelentést készít.”

3. Záró rendelkezések

31. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

32. § Ez a törvény

a) a légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások minőségével kapcsolatos követelményeknek az egységes európai égbolt keretében történő meghatározásáról szóló 2010. január 26-ai 73/2010/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

b) a 185/2010/EU rendeletnek az uniós légiközlekedés-védelmi ellenőrzés tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. november 9-ei 1082/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet és

c) a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2012. augusztus 3-ai 748/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


  Vissza az oldal tetejére