Időállapot: közlönyállapot (2014.XI.25.)

2014. évi LXXIII. törvény

egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról * 

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(Illetékmentes a polgári ügyekben:)

z) a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 6. § (5) bekezdése, 12. § (7) bekezdése, 16. § (2b) bekezdése és 16. § (10) bekezdése szerinti tanúsítvány kiállítása, valamint 17/A-17/B. §-a szerinti bírósági eljárás.”

(2) Az Itv. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 57. § (1) bekezdés u) pontja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.”

(3) Az Itv. 103. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 57. § (1) bekezdés z) pontja a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra köteles fél az eljárási illetéket, a kifogás tételes illetékét és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton fizeti meg, a kérelem benyújtását megelőzően. Az illeték- és közzétételi költségtérítés-fizetési kötelezettség teljesítésének módját és az azzal összefüggő tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal a honlapján 2014. december 17-éig közzéteszi. A változtatásokra vonatkozó tájékoztatást azok bevezetése előtt legalább 8 nappal közzé kell tenni.”

(2) A Cstv. 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell, illetve ahhoz csatolni kell)

g) az illeték, továbbá a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást,”.

(3) A Cstv. 10. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csődeljárás elrendeléséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell)

d) utalást arra, hogy a csődeljárás kezdő időpontja a végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,”

(4) A Cstv. 25. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha)

i) a 6. § (5) bekezdése értelmében elektronikus kapcsolattartásra köteles kérelmező az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást nem csatolta.”

(5) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

a) a felszámoló:

aa) nevét, postai és elektronikus levelezési címét,

ab) székhelyét, telephelyét, fióktelepét (működési terület),

ac) világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszerben használt pénzforgalmi számlaszámát és az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét,”

(6) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

g) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek - kizárólag az adott felszámolónál használt - elektronikus levelezési címét.”

(7) A Cstv. 28. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

e) utalást arra, hogy a felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napja,”

(8) A Cstv. 45/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adós az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a 46. § (5) bekezdés c) pontja szerinti jogvesztő hitelezői igénybejelentés határidő leteltét követően, de legkésőbb a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig adhatja be. A kérelemhez csatolni kell]

d) a felszámolási eljárás megszüntetéséről szóló végzés közzétételéért fizetendő költségtérítés megfizetésére vonatkozó elektronikus igazolást.”

(9) A Cstv. 49/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elektronikus pályázaton közjegyzőt nem kell igénybe venni. A pályázat értékeléséről készített jegyzőkönyvet a felszámoló feltölti a számítógépes rendszerbe, és a kinyomtatott jegyzőkönyvet 8 napon belül megküldi a bíróságnak, a hitelezői választmánynak, és a hitelezők képviselőjének. A jegyzőkönyv megtekintését bármely hitelező számára - kérelmére - 8 napon belül biztosítani kell.”

(10) A Cstv. a következő 49/H. §-sal egészül ki:

„49/H. § A felszámoló az adós vagyontárgyainak értékesítésével, továbbá bármely más módon történő hasznosításával összefüggésben keletkezett dokumentumról a hitelezői választmány, a hitelezők képviselője vagy bármely hitelező kérelmére 8 napon belül köteles írásban tájékoztatást adni, illetve azokba betekintést engedni.”

(11) A Cstv. a következő 83/L. §-sal egészül ki:

„83/L. § Az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIII. törvény) megállapított 27/C. § (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti adatokat a felszámoló gazdasági társaság első alkalommal a 2014. évi LXXIII. törvény 2. § (5) és (6) bekezdésének hatályba lépését követő 8 napon belül köteles bejelenteni a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetnek.”

(12) A Cstv. 49/G. § (1) bekezdésében a „49. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „49. § (3) és (3b) bekezdése” szöveg lép.

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

3. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) „A végrehajtás általános feltételei” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Ha a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1215/2012/EU rendelet) 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat olyan intézkedést vagy rendelkezést tartalmaz, amely nem ismert a magyar jogban, a végrehajtás elrendelésére a 16. § n) pontja alapján illetékességgel rendelkező bíróság végzésével az intézkedést vagy rendelkezést az 1215/2012/EU rendelet 54. cikkében foglaltaknak megfelelően hozzáigazítja az azonos joghatást kiváltó, valamint hasonló célokat és érdekeket követő intézkedéshez vagy rendelkezéshez.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott végzés ellen a végrehajtást kérő és az adós fellebbezéssel élhet.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása szükséges, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően állítja ki a végrehajtási lapot.”

(2) A Vht. 16. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Végrehajtási lapot állít ki)

n) az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítvánnyal ellátott külföldi határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”

(3) A Vht. 23/B. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:)

d) az 1215/2012/EU rendelet 58. cikke szerinti közokiratot és 59. cikke szerinti perbeli egyezséget az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetve a képviselet belföldi cégnyilvántartásba bejegyzett székhelye, az európai gazdasági egyesülés belföldi telephelye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Pest megyében a Budakörnyéki Járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”

(4) A Vht. 31/C. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja)

g) az 1215/2012/EU rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet I. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.”

(5) A Vht. 31/C. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja)

e) az 1215/2012/EU rendelet 60. cikke szerinti tanúsítványt az 1215/2012/EU rendelet II. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.”

(6) A Vht. 31/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti tanúsítvány, igazolás és kivonat több alkalommal is kiállítható.”

(7) A Vht. 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamarát az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer fenntartásának, az ezzel kapcsolatos igazgatási és nyilvántartási tevékenység végzésének, továbbá a kamara hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásának érdekében; az Igazságügyi Hivatalt pedig az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos feladatai ellátásának érdekében az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyek után általános költségátalány illeti meg.

(2) Az önálló bírósági végrehajtó az adóstól a behajtott követelésen felül, a végrehajtási költségekkel együtt hajtja be az általános költségátalányt, és azt befizeti, vagy átutalja a kamarának. Az általános költségátalány 50%-a az Igazságügyi Hivatal bevétele, amit a kamara utal át az Igazságügyi Hivatalnak. A költségátalány összegének elszámolása és kielégítése a 164. § szerint történik.”

(8) A Vht. 35/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett bárki előterjeszthet a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelem teljesítéseként rögzíti a kézbesítési rendszerben az elektronikus kapcsolattartásra jogosult fél:)

a) természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, személyazonosító okmányának típusát és számát, valamint törvényes képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát; szervezet esetében elnevezését, székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezését, nyilvántartási számát, valamint a képviselőjének nevét, lakóhelyét és személyazonosító okmányának típusát, számát;”

(9) A Vht. 35/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó a kérelem teljesítése előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság és a lakóhely igazolására szolgáló személyazonosító okmány száma alapján annak érvényességét és adatainak valódiságát. Ha a fél nem szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a kérelem teljesítését megtagadja.”

(10) A Vht. 37/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet, és az 1215/2012/EU rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.”

(11) A Vht. 48. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, a 861/2007/EK rendelet 23. cikke, a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikk a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikk a) pontja, a 861/2007/EK rendelet 23. cikk a) pontja, valamint az 1215/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.”

(12) A Vht. 186. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a követelés olyan bírósági határozaton alapul, amelyet a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet alapján Magyarországon el kell ismerni. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.”

(13) A Vht. 187. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Biztosítási intézkedés rendelhető el e § alapján akkor is, ha a 44/2001/EK tanácsi rendelet, a 4/2009/EK tanácsi rendelet vagy az 1215/2012/EU rendelet szerinti ügyben a kereseti kérelmet az Európai Unió másik tagállamának bíróságához nyújtották be. A biztosítási intézkedést a 16. § c) pontjában meghatározott bíróság rendeli el.”

(14) A Vht. 211. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy)

c) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 21. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, vagy az 1215/2012/EU rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadásának”

(feltételei fennállnak.)

(15) A Vht. XVIII. fejezete a következő 231. §-sal egészül ki:

„231. § (1) A miniszter a kamara felügyeletének ellátására, továbbá a kamara hatékony működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja a (2)-(4) bekezdésben foglalt azon kamarai jogosítványokat, melyeket a kinevezéséről szóló utasítás a feladatkörébe utal. A miniszteri biztos a kamara jogosítványait akként gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a kamara részére előírja. Miniszteri biztos kinevezése esetén a kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a kamarai alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat.

(2) A miniszteri biztos

a) részt vehet a kamara közgyűlésén és a kamara más szerveinek ülésén,

b) tájékoztatást kérhet a kamarai szervektől és azok tisztségviselőitől,

c) megismerheti a kamara és szervei által kezelt valamennyi adatot,

d) megtekintheti a kamara és szervei bármely iratát,

e) beléphet a kamara és szervei által használt bármely helyiségbe,

f) elrendelheti a kamara gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát.

(3) A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően

a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről,

b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a kamara által lefolytatott ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé,

c) elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,

d) elrendelheti a végrehajtók vizsgálatát, és a vizsgálat elrendelése esetén kijelölheti a vizsgálatot végző személyeket (230/A. §),

e) a vizsgálati jegyzőkönyv alapján javaslatot tehet a miniszternek a végrehajtói szolgálat megszűnésének megállapítására vagy fegyelmi feljelentés tételére, vagy a kamara elnökének fegyelemi feljelentés tételére,

f) dönt a tartós helyettes kirendeléséről, valamint a tartós helyettesi kirendelés megszüntetéséről,

g) engedélyezi a végrehajtók közös irodájának létesítését és a végrehajtói iroda alapítását,

h) iránymutatás kiadását kezdeményezheti,

i) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és jóváhagyja az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását,

j) a végrehajtói állásra az állás létesítésétől (megüresedésétől) számított 3 hónapon belül pályázatot ír ki,

k) a kamarai felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot.

(4) A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a kamarai jogosítványok szünetelnek.

(5) A miniszteri biztos felügyeli

a) a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek szakmai felügyeletének ellátását [250. § (2) bekezdés h) pont],

b) a panaszügyek kezelését [250. § (2) bekezdés i) pont],

c) a kamara ügyintézési és ügyviteli tevékenységét [253/B. § (3) bekezdés].

(6) A miniszteri biztos a tevékenységéről havonta beszámol a miniszternek.”

(16) A Vht. 251. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a kamara elnökét és ügyvezető alelnökét, valamint az elnökségi titkárt. A számvizsgáló bizottság a tagjai közül választja meg az elnökét. A kamara elnökének megválasztását a miniszternek jóvá kell hagynia.”

(17) A Vht. XIX. fejezete a következő alcímmel és 254/I. §-sal egészül ki:

„Az Igazságügyi Hivatal

254/I. § Az Igazságügyi Hivatal

a) ellátja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek feletti szakmai felügyeletet, ennek keretében jogosult a végrehajtó működését, ügyvitelét és pénzkezelését ellenőrizni, a végrehajtó iratait és nyilvántartásait megvizsgálni, magatartását ellenőrizni, a tényállás megállapítása céljából a végrehajtás során történt adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból adatot igényelni, továbbá a végrehajtó által lefolytatott eljárási cselekményen részt venni,

b) felügyeli a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyek intézését, a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével,

c) fegyelmi eljárást kezdeményez.”

(18) A Vht. XXIII. fejezete a következő 306/E. §-sal egészül ki:

„306/E. § E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2) megállapított 34/A. § (1) és (2) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásban kell alkalmazni, ideértve azt a végrehajtási eljárást is, amelyben a díjjegyzék megküldése a Módtv.2 hatálybalépésének napjáig a végrehajtást kérő részére még nem történt meg.”

(19) A Vht. 307. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

c) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat.”

(20) A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

q) a panaszügyek intézésére irányuló eljárások lefolytatására, és a fegyelmi eljárások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat.”

(21) A Vht. 317. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(E törvény)

h) 14/A. §-a, 16. § n) pontja, 23/B. § (1) bekezdés d) pontja, 31/C. § (1) bekezdés g) pontja, 31/C. § (2) bekezdés e) pontja, 31/C. § (5) bekezdése, 37/B. § (4) bekezdése, 48. § (8) bekezdése, 186. § (3) bekezdése, 187. § (3) bekezdése, és 211. § (3) bekezdés c) pontja a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(22) A Vht.

a) 230. § (3) bekezdésében az „a kamara” szövegrész helyébe az „az Igazságügyi Hivatal” szöveg,

b) 230. § (4) bekezdésében az „A kamara” szövegrész helyébe az „Az Igazságügyi Hivatal”, az „az igazságügyért felelős miniszter” szövegrészek helyébe az „a Kormány” szöveg,

c) 230/A. § (2) bekezdésében a „vizsgálatot” szövegrész helyébe a „végrehajtó vizsgálatát” szöveg,

d) 239. § (4a) bekezdésében a „230/A. § alapján lefolytatott átfogó” szövegrész helyébe a „végrehajtói” szöveg,

e) 250. § (4) bekezdésében a „különösen” szövegrész helyébe a „különösen a panaszügyek intézéséről, továbbá” szöveg,

f) 278. § (1) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója” szöveg

lép.

(23) Hatályát veszti a Vht.

a) 230. § (2) bekezdésében a „kamarai”,

b) 230. § (4) bekezdésében az „átfogó” és az „A kamara elnöke indokolt esetben írásbeli, az elrendelésének okát is tartalmazó határozattal hivatalból elrendelheti a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát; a miniszter megkeresésére a vizsgálatot el kell rendelni.”

szövegrész.

(24) Hatályát veszti a Vht.

a) 230/A. § (1) és (5) bekezdése,

b) 231. § (3) bekezdés d) és e) pontja,

c) 231. § (5) bekezdés a) és b) pontja,

d) 250. § (2) bekezdés h) pontja,

e) 250. § (4) bekezdés d) pontja,

f) 307. § (2) bekezdés p) pontja.

4. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

4. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az egyéni vállalkozó minősítése az adóbevallása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó vállalkozás minősítése a saját nyilvántartása szerint, a foglalkoztatotti létszám alapján történik. Az Eva tv. hatálya alá tartozó vállalkozás KKV-nak történő minősítéséhez a vállalkozásnak foglalkoztatotti létszámra vonatkozó nyilvántartással kell rendelkeznie. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.”

(2) A Kkv. tv. 19. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó;”

(3) A Kkv. tv. 19. § 5. pontjában az „az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság,” szövegrész helyébe az „az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda,” szöveg lép.

5. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása

5. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtmód. tv.) 1. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közalapítvány közhasznú jogállást szerezhet, ha teljesíti a közhasznú jogállás megszerzésének az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil törvény) foglalt feltételeit.

(3a) A közalapítvány esetén a Civil törvény civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.”

(2) Az Áhtmód. tv. a következő 9. §-sal egészül ki:

„9. § (1) Azt az e törvény szerinti közalapítványt, amely 2014. május 31. napján közhasznú jogállással rendelkezett, és a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét erre is hivatkozással nyújtotta be 2015. május 15. napjáig, közhasznú szervezetnek kell tekinteni, ha utóbb e kérelem alapján a bíróság a közhasznú jogállást megállapítja és azt a nyilvántartásba bejegyzi.

(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmek esetén a már folyamatban lévő - közhasznúsági jogállás elbírálásával kapcsolatos - eljárásokat az (1) bekezdésben foglalt kérelmek elbírálásáig fel kell függeszteni. A közhasznú jogállás megállapítása esetén egyidejűleg rendelkezni kell a korábbi közhasznúsági kérelmet elutasító határozatok hatályon kívül helyezéséről és a korábban törölt közhasznúsági jogállásra vonatkozó bejegyzések módosításáról.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4) Az (1) bekezdés szerinti közalapítvány 2014. június 1. és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napja között megkötött szerződéseit, nyújtott, valamint kapott adományait, támogatásait, megszerzett kedvezményeit közhasznú jogállással rendelkező szervezet által kötött szerződésnek, adománynak, támogatásnak, közhasznú jogállással rendelkező szervezet által megszerzett kedvezménynek kell tekinteni.”

(3) Hatályát veszti az Áhtmód. tv.

a) 2. § (3) bekezdésében az „- a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő vagyoni hozzájárulással történő -”,

b) 2. § (6) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak alapján és”

szövegrész.

6. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

6. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hettv.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Európai Unió valamely tagállamában elrendelt védelmi intézkedésnek a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 606/2013/EU rendelet) alapján Magyarországon történő elismerése és végrehajtása iránti eljárásban a (2) bekezdésben foglalt bántalmazotton a 606/2013/EU rendelet szerinti védett személyt, a (3) bekezdés szerinti bántalmazón a 606/2013/EU rendelet szerinti veszélyeztető személyt is érteni kell.”

(2) A Hettv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A rendőrség a bántalmazott kérelmére a 606/2013/EU rendelet 5. cikke szerinti tanúsítványt (a továbbiakban: védelmi tanúsítvány) állít ki.”

(3) A Hettv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendőrség a védelmi tanúsítványt helyszíni intézkedés esetén a helyszínen, vagy ha annak feltételei nem adottak, a helyszíni eljárás időpontjától számított legkésőbb 12 órán belül állítja ki. Ha a rendőrség az eljárása során a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza, a rendőrség a védelmi tanúsítványt az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg állítja ki.”

(4) A Hettv. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A rendőrség a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelmi tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint közli.”

(5) A Hettv. 12. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a bántalmazott részére a rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozata alapján védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, vagy a bántalmazó erre irányuló kérelmére

a) a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vagy visszavonása esetén ennek tényéről,

b) a (3) bekezdésben foglalt esetben a végrehajtás felfüggesztésének tényéről,

c) az (5) bekezdésben foglalt esetben az ideiglenes megelőző távoltartás megváltozásáról,

d) a 16. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott esetben az ideiglenes megelőző távoltartás hatályának megszűnéséről

a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti tanúsítványt állít ki.

(8) A (7) bekezdés szerinti tanúsítványt szóban előterjesztett kérelem esetén azonnal, írásbeli kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 12 órán belül kell kiállítani.”

(6) A Hettv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a bántalmazott védelmi tanúsítvány kiállítását is kéri, a (3) bekezdés szerinti kérelemben erről nyilatkozni kell.”

(7) A Hettv. 16. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg - a bántalmazott erre irányuló kérelmére - a bíróság védelmi tanúsítványt állít ki.”

(8) A Hettv. 16. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A bíróság a bántalmazottal a védelmi tanúsítványt, a bántalmazóval a védelmi tanúsítványról szóló, a 606/2013/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést a (3) bekezdésben foglaltak szerint közli.”

(9) A Hettv. 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a bántalmazott részére az elsőfokú bíróság a megelőző távoltartás elrendelése mellett védelmi tanúsítványt állított ki, a bántalmazott, illetve a bántalmazó erre irányuló kérelmére

a) a védelmi tanúsítvány saját hatáskörben való kijavítása, kiegészítése vagy visszavonása esetén ennek tényéről,

b) ha a fellebbezés folytán a másodfokú bíróság a megelőző távoltartást elrendelő határozatot megváltoztatta vagy hatályon kívül helyezte, ennek tényéről

a védelmi tanúsítványt kiállító elsőfokú bíróság a 606/2013/EU rendelet 14. cikke szerinti tanúsítványt állít ki.”

(10) A Hettv. a 17. §-t követően a következő alcímmel, valamint 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

„A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedés alapján előterjesztett megkeresésekkel kapcsolatos eljárás

17/A. § (1) A más tagállamban elrendelt védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 4. cikke alapján Magyarországon kezdeményezett elismerésére és végrehajtására a megelőző távoltartás szabályait kell megfelelően alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy kérelemnek a rendelet 4. cikke szerinti megkeresést (a továbbiakban e § alkalmazásában: megkeresés) kell tekinteni.

(2) A megkeresést a bíróság megvizsgálja és 3 munkanapon belül

a) hiánypótlásra hívja fel a bántalmazottat, ha a megkeresés nem felel meg a 606/2013/EU rendeletben előírtaknak,

b) a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésnek a 606/2013/EU rendelet 11. cikke szerinti megváltoztatásával megelőző távoltartást rendel el,

c) a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedés tartalmával egyezően megelőző távoltartást rendel el, vagy

d) a megkeresést a bántalmazó erre irányuló kérelmére a 606/2013/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése alapján elutasítja.

(3) Ha a bántalmazott a (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a megkeresést elutasítja. Az elutasított megkeresés ismételten előterjeszthető.

(4) A bíróság a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetben nem, a (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt esetben csak szükség szerint kísérli meg a felek személyes meghallgatását.

(5) A bíróság a megelőző távoltartást a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedésben meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra rendeli el.

(6) A bántalmazott és a bántalmazó a bíróság (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése szerinti döntésével, valamint a (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatának a megkeresés alapjául szolgáló védelmi intézkedést megváltoztató részével szemben fellebbezéssel élhet.

17/B. § (1) A 606/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt (a továbbiakban e § alkalmazásában: tanúsítvány) a tanúsítvány alapjául szolgáló védelmi intézkedés alapján a 17/A. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti megelőző távoltartást elrendelő bírósághoz kell benyújtani.

(2) A bíróság a tanúsítvány benyújtását követő 3 munkanapon belül a megelőző távoltartást

a) elrendelő határozatát megváltoztatja, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban módosították,

b) felfüggeszti, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy annak végrehajtását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban felfüggesztették, vagy

c) elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi, ha a tanúsítvány értelmében a megelőző távoltartás alapjául szolgáló védelmi intézkedést vagy az annak alapján a 606/2013/EU rendelet 5. cikke szerint kiállított tanúsítványt az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban visszavonták.

(3) A bíróság (2) bekezdésben foglalt döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye.”

(11) A Hettv.

a) 5. § (6) bekezdésében a „feltételeiről” szövegrész helyébe a „feltételeiről, valamint a bántalmazottat a 606/2013/EU rendelet szerinti tanúsítvány kiállításának lehetőségéről és feltételeiről” szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében a „távoltartó határozat” szövegrész helyébe a „távoltartó határozat, illetve a védelmi tanúsítvány” szöveg,

c) 9. §-t megelőző alcímében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat és a védelmi tanúsítvány” szöveg,

d) 11. §-ában a „valamint a civil segítő szervezetekről, továbbá a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről” szövegrész helyébe az „a civil segítő szervezetekről, valamint a rendelkezésre álló pénzbeli segítségnyújtási lehetőségekről, továbbá a bántalmazott kérelmére segítséget nyújtani a védelmi tanúsítvány más tagállamban történő felhasználásával összefüggésben” szöveg

lép.

(12) Hatályát veszti a Hettv. 14. § (3) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.

(13) A Hettv. „Felhatalmazás” alcíme a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § E törvény 1. § (3a) bekezdése, 6. § (5) bekezdése, 7. § (1a) bekezdése, 9. § (2a) bekezdése, 12. § (7) és (8) bekezdése, 14. § (3a) bekezdése, 16. § (2b), (3a) és (10) bekezdése, valamint 17/A. és 17/B. §-a a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

7. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

7. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.)

a) 29. § (1) bekezdés a) pontjában, 90. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 116. § (2) bekezdés e) pontjában a „méhmagzat, cselekvőképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet” szöveg,

b) 30. § (3) bekezdésében a „méhmagzat vagy cselekvőképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet” szöveg,

c) 33. § a) pontjában, 49. § (1) bekezdés a) pontjában, 106. § a) pontjában és 111. § (2) bekezdés a) pontjában a „méhmagzat, cselekvőképességet” szövegrész helyébe a „méhmagzat, kiskorú vagy cselekvőképességet” szöveg,

d) 49. § (2) bekezdésében a „cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság” szövegrész helyébe a „cselekvőképességét érintő gondnokság” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Hetv. 20. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában és 24. § (1) bekezdés b) pontjában a „cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló” szövegrész.

8. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

8. § (1) A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Illetékességi tv.) a következő 6. §-sal egészül ki:

„6. § E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit e rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

(2) Az Illetékességi tv. 1. melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.

9. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

9. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 7. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Elektronikus úton történő eljárás esetén a beadványt a Pp. 394/F. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kézbesítési szolgáltatás útján kell benyújtani.”

(2) A Cnytv. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Az elektronikus útra kötelezett kérelmező és az elektronikus utat választó kérelmező részére a másodfokú bíróság végzését az elsőfokú bíróság kézbesíti az (1) és (2) bekezdés szabályainak alkalmazásával.”

(3) A Cnytv. 16. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A bíróság az állami adóhatósággal és a Központi Statisztikai Hivatallal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja.”

(4) A Cnytv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság az állami adóhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal, más hatósággal és a cégbírósággal a kapcsolatot az informatikai rendszer alkalmazásával elektronikus úton tartja.”

(5) A Cnytv. 21. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha több kérelmező a kérelmet elektronikus úton nyújtja be, a kérelemhez csatolni kell valamennyi kérelmező nyilatkozatát arról, hogy:

a) hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmet a benyújtó személy ügyfélkapuján keresztül nyújtják be,

b) tudomásul veszi, hogy szabályszerű kézbesítésnek minősül a bírósági iratnak a benyújtó személy ügyfélkapujára történő kézbesítése.”

(6) A Cnytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez csatolni kell

a) - az alapítvány kivételével - a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jegyzőkönyvét,

b) a szervezet legfőbb szervének a szervezet megszűnését elhatározó ülése jelenléti ívét a jelenlévő tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével), képviselet esetén a képviseleti minőség feltüntetésével és - ha ülés tartására nem elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével került sor - aláírásával,

c) azokat az okiratokat, nyilatkozatokat, amelynek alapján megállapítható, hogy a szervezet nyilvántartásból való törlésének törvényi feltételei bekövetkeztek.

(2) Ha ülés tartására nem került sor, a nyilvántartásból való törlés iránti kérelemhez a tagoknak a megszűnést elhatározó akaratnyilatkozatát tartalmazó okiratot kell csatolni.”

(7) A Cnytv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alapítvány kiválásának bejegyzése iránti kérelem elbírálására a kiválással érintett alapítványt nyilvántartó bíróság illetékes. A kérelmet az új alapítvány alapító okiratának elfogadásától számított hatvan napon belül kell benyújtani, egyidejűleg kérni kell a kiválással létrejövő alapítvány nyilvántartásba vételét is.”

(8) A Cnytv. 58/B. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:]

e) kiválás esetén - a beolvadásos kiválás esetét kivéve - a kiválással létrejövő alapítvány adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi űrlapot,

f) beolvadásos kiválás esetén, annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyhez a csatlakozás történik,”

(9) A Cnytv. 58/B. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell:]

g) annak az alapítványnak az adatait tartalmazó változásbejegyzési űrlapot, amelyből a kiválás történt.”

(10) A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következő m) és n) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:)

m) a vezető tisztségviselői megbízás időtartamát,

n) a 18. § szerinti kérelem esetén a szervezet volt vezető tisztségviselőjének megbízatásáról való lemondásának hatályossá válását, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját,”

(11) A Cnytv. 92. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A nyilvántartás szükség szerint valamennyi szervezet esetében tartalmazza:)

o) a szervezet törlésének tényét, a határozat számát és jogerőre emelkedésének napját,

p) a szervezet külön törvényben meghatározott adatait.”

(12) A Cnytv. 93. § (1) bekezdése a következő i) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A nyilvántartásban a hitelezők védelme érdekében valamennyi szervezet esetében fel kell tüntetni, a következő adatokat is:)

i) ha a szervezetet a bíróság megszünteti, vagy megállapítja, hogy a szervezet megszűnt, a határozat számát, jogerőre emelkedésének napját.”

(13) A Cnytv. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „megszűnt” vagy a „megszüntetve” toldatot, az eljárást lefolytató bíróság határozata alapján, hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban.”

(14) A Cnytv. 94. § (1) bekezdése a következő g) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:)

g) határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját, valamint ha a jogviszony megszűnésére a nyilvántartásban feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges időpontját.”

(15) A Cnytv. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 28. § (2) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, a 79. §, a 80. § és a 124. § (2) és (4) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”

(16) A Cnytv.

a) 19. § (1) bekezdésében az „is előállíthatja” szövegrész helyébe az „állítja elő” szöveg,

b) 44/A. §-ában a „2014. december 31-éig” szövegrész helyébe a „2015. december 31-éig” szöveg,

c) 98. § (1) bekezdésében a „(2)-(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(5) bekezdésben” szöveg,

d) 98. § (4) bekezdésében

da) a „7-16. §,” szövegrész helyébe a „7. § (1) és (4) bekezdése, a 8-16. §,” szöveg,

db) a „46. § (2)-(5) bekezdése” szövegrész helyébe a „46. § (2) és (5) bekezdése” szöveg,

dc) a „72-85. §,” szövegrész helyébe az „71-78. §, a 81-85. §,” szöveg,

dd) a „97. § b), d)-f) pontja” szövegrész helyébe a „97. § b), d), f) pontja” szöveg,

de) a „124. §” szövegrész helyébe a „124. § (1), (3) és (5)-(9) bekezdése” szöveg

lép.

(17) A Cnytv.

a) 19. § (1) bekezdésében az „állítja elő” szövegrész az „is előállíthatja” szöveggel,

b) 39. § (2) bekezdésében az „a bíróságnak” szövegrész az „az OBH-nak” szöveggel,

c) 39. § (4) bekezdésében az „a bírósághoz” szövegrész az „az OBH-hoz” szöveggel,

d) 39. § (6) bekezdésében és 40. § (1) és (2) bekezdésében az „a bíróság” szövegész az „az OBH” szöveggel,

e) 93. § (2) bekezdésében az „elektronikus úton kell törölni” szövegrész az „a szervezetet törölni kell” szöveggel,

f) 94. § (1) bekezdés f) pontjában a „születési nevét” szövegrész az „anyja születési nevét” szöveggel

lép hatályba.

(18) Hatályát veszti a Cnytv.

a) 21. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” és a „vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságként való működést igazoló okiratot”,

b) 43/B. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy”,

c) 98. § (4) bekezdésében az „a 28. § (2) bekezdése,”

szövegrész.

(19) Nem lép hatályba a Cnytv. 97. § e) pontja.

10. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosítása

10. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú melléklete e törvény 2. melléklete szerint módosul.

11. Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény módosítása

11. § Nem lép hatályba az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 116. § b), d), h) és i) pontja.

12. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § (1)-(4), (7) és (8) bekezdése 2015. január 2-án lép hatályba.

(3) Az 1. § (2) bekezdése, és a 3. § (1)-(6), (8)-(14) és (21) bekezdése 2015. január 10-én lép hatályba.

(4) Az 1. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 6. § 2015. január 11-én lép hatályba.

(5) A 3. § (17), (19) és (22)-(24) bekezdése 2015. március 1-jén lép hatályba.

(6) A 9. § (4) bekezdése és a 9. § (16) bekezdés a) pontja 2016. január 1-jén lép hatályba.

13. § A 10. § és a 2. melléklet az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

14. § (1) E törvény 1. § (2) bekezdése, és a 3. § (1)-(6), (10)-(14) és (21) bekezdése a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény 1. § (1) és (3) bekezdése, valamint 6. §-a a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló, 2013. június 12-i 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2014. évi LXXIII. törvényhez

1. Az Illetékességi tv. 1. melléklet 18. pont 18/3 és 18/4. alpontja helyébe a következő alpontok lépnek:

„18/3. Kőszegi Járásbíróság

Bozsok Bük Cák
Csepreg Gyöngyösfalu Horvátzsidány
Iklanberény Kiszsidány Kőszeg
Kőszegdoroszló Kőszegpaty Kőszegszerdahely
Lócs Lukácsháza Nemescsó
Ólmod Peresznye Pusztacsó
Tormásliget Tömörd Velem

18/4. Sárvári Járásbíróság

Bejcgyertyános Boba Borgáta
Bögöt Bögöte
Celldömölk Chernelházadamonya Csánig
Csénye Csönge Duka
Egyházashetye Gérce Gór
Hegyfalu Hosszúpereszteg Ikervár
Jákfa Jánosháza Karakó
Káld Keléd Kemeneskápolna
Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa
Kemenessömjén Kemenesszentmárton Kenéz
Kenyeri Kissomlyó Köcsk
Meggyeskovácsi Megyehid Mersevát
Mesterháza Mesteri Nagygeresd
Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs
Nemesládony Nick Nyőgér
Ostffyasszonyfa Ölbő Pápoc
Pecöl Porpác Pósfa
Rábapaty Répcelak Répceszentgyörgy
Sajtoskál Sárvár Simaság
Sitke Sótony Szeleste
Szergény Tokorcs Tompaládony
Uraiújfalu Vasegerszeg Vashosszúfalu
Vámoscsalád Vásárosmiske Viszák
Vönöck Zsédeny”

2. Az Illetékességi tv. 1. melléklet 19. pont 19/1. alpontja helyébe a következő alpont lép:

„19/1. Veszprémi Járásbíróság

Alsóörs Aszófő Bakonyjákó
Bakonykoppány Balatonakali Balatonakarattya
Balatonalmádi Balatoncsicsó Balatonfőkajár
Balatonfüred Balatonfűzfő Balatonkenese
Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari
Barnag Bánd Berhida
Csajág Csopak Dörgicse
Felsőörs Hajmáskér Hárskút
Herend Hidegkút Királyszentistván
Küngös Litér Lovas
Márkó Mencshely Monoszló
Nagyvázsony Nemesvámos Németbánya
Óbudavár Örvényes Ősi
Öskü Paloznak Papkeszi
Pécsely Pétfürdő Pula
Sóly Szentantalfa Szentgál
Szentjakabfa Szentkirályszabadja Tagyon
Tés Tihany Tótvázsony
Várpalota Vászoly Veszprém
Veszprémfajsz Vilonya Vöröstó
Zánka”

2. melléklet a 2014. évi LXXIII. törvényhez

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 2. számú mellékletében a Veszprém megye 02. számú országgyűlési egyéni választókerületének területét meghatározó rendelkezések helyébe a következő rendelkezés lép:

„02. számú országgyűlési egyéni választókerület

Rövidítése: Veszprém 02. OEVK

Székhelye: Balatonfüred

Területe:

1. Alsóörs

2. Aszófő

3. Balatonakali

4. Balatonakarattya

5. Balatonalmádi

6. Balatoncsicsó

7. Balatonfőkajár

8. Balatonfüred

9. Balatonfűzfő

10. Balatonhenye

11. Balatonkenese

12. Balatonszepezd

13. Balatonszőlős

14. Balatonudvari

15. Barnag

16. Berhida

17. Csajág

18. Csopak

19. Dörgicse

20. Felsőörs

21. Hidegkút

22. Köveskál

23. Küngös

24. Litér

25. Lovas

26. Mencshely

27. Monoszló

28. Óbudavár

29. Örvényes

30. Ősi

31. Paloznak

32. Papkeszi

33. Pécsely

34. Pétfürdő

35. Szentantalfa

36. Szentjakabfa

37. Szentkirályszabadja

38. Tagyon

39. Tihany

40. Tótvázsony

41. Várpalota

42. Vászoly

43. Veszprémfajsz

44. Vöröstó

45. Zánka”


  Vissza az oldal tetejére