Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.11.)

2014. évi LXXXVI. törvény

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról * 

1. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

l) a földtani kutatás, ide nem értve a nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani kutatást,

m) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése,

n) az a)-m) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések, valamint a nukleáris létesítmény, a radioaktívhulladék-tároló és a radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének vizsgálatához, értékeléséhez, telepítéséhez szükséges földtani kutatást szolgáló sajátos építmények.”

(2) A Bt. 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett, valamint katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet elhárításához szükséges ásványi nyersanyag kitermelésre a 3. §, 20. §, 25. §, 41. §, 41/A. § és 44. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § (1) A Bt. 3. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ásványi nyersanyag a kitermeléssel)

a) az (1b) bekezdés szerinti eset kivételével a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedéllyel rendelkező,”

(személy tulajdonába kerül.)

(2) A Bt. 3. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából. A kitermelt ásványi nyersanyagnak az építtető által, az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra történő felhasználására, hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor.

(1c) Az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag az önkormányzat tulajdonába kerül.”

3. § (1) A Bt. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet engedélyezi:)

b) a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, valamint a kitermelés szüneteltetését,”

(2) A Bt. 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet engedélyezi:)

j) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések és rendszerek engedélyköteles létesítését, javítását, átalakítását, használatbavételét, továbbá a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását,”

(3) A Bt. 5. § (1) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:

(A bányafelügyelet engedélyezi:)

k) a földtani kutatást,

l) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítését, üzemeltetését, megszüntetését,

m) az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, rétegsavazást, gázbesajtolást, rétegenergia-pótlást, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia-pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást.”

(4) A Bt. 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, valamint az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha

a) a kérelmezőnek koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van, vagy

b) a kérelmező a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.”

4. § A Bt. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bányafelügyelet a bányászati jog átruházása iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a bányászati jog átadójának vagy átvevőjének bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van, vagy

b) a bányászati jog átadója vagy átvevője a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.”

5. § A Bt. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A koncessziós pályázatra kijelölni tervezett zárt területeket a bányafelügyelet közzéteszi. Koncessziós pályázatra kijelölni tervezett területre belföldi vagy külföldi jogi és természetes személy tehet javaslatot. A bányafelügyelet a közzététel során a javaslatot csak akkor veszi figyelembe, ha az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesül, és a kijelölés nem ütközik a (3) bekezdés rendelkezésébe.”

6. § (1) A Bt. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Bányajáradékot fizet:

a) a bányavállalkozó,

b) az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkező, az 1. § (7) bekezdése szerinti engedélyes, valamint a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint kitermelésre jogosult, és

c) a geotermikus energiát kitermelő jogalany

az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag után.”

(2) A Bt. 20. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A bányajáradék mértéke

a) az 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra, vagy

b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra

felhasznált, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a.”

(3) A Bt. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bányajáradék mértéke 0% a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt szénhidrogén mennyisége után.”

(4) A Bt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Nem kell bányajáradékot fizetni

a) az 1. § (7) bekezdése szerinti esetben, az építési engedély alapján kitermelt 500 m3-t meg nem haladó ásványi nyersanyag mennyisége után, függetlenül a felhasználás céljától,

b) a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után,

c) az anyagnyerő helyről kitermelt és a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló önkormányzati tulajdonú közcélú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag után,

d) a 30 C°-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után,

e) a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után, valamint

f) a vízjogi engedély alapján gyógyászati (balneológiai) célra hasznosított termálvíz visszahűtéséből származó geotermikus energiának (hőenergiának) az engedélyes saját céljára történő hasznosítása után.”

7. § A Bt. 21. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az első feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását követően a bányavállalkozónak a bányabezárás (mezőfelhagyás), illetve tájrendezés bányafelügyeleti elfogadásáig folyamatosan rendelkeznie kell hatályos kitermelési, szüneteltetési, bányabezárási vagy tájrendezési műszaki üzemi tervvel.”

8. § (1) A Bt. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A tervezett kutatási időszakra a koncessziónál előírt határidőt a kutatás engedélyezése esetében is alkalmazni kell.”

(2) A Bt. 22. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított öt hónapon belül köteles kutatási zárójelentést benyújtani a bányafelügyelethez. A határidő elmulasztása esetén, vagy ha a bányafelügyelet a kutatási zárójelentést jogerős és végrehajtható határozatában elutasította, a bányavállalkozó kutatási joga megszűnik.”

9. § A Bt. a 22/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„A földtani kutatás

22/D. § (1) A földtani kutatásra a bányafelügyelet földtani kutatási engedélyt ad. Földtani kutatást koncessziós pályázatra kijelölt területen engedélyezni nem lehet. A földtani kutatás kőolaj, földgáz, valamint a szén-dioxid gáz kitermelésére vagy a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelek és geotermikus védőidom területén vagy kőolaj, földgáz, valamint szén-dioxid gáz kutatási területen akkor engedélyezhető, ha ahhoz a bányászati jog jogosultja hozzájárult.

(2) A földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészre a földtani kutatási engedély hatálya alatt újabb azonos célú földtani kutatás nem engedélyezhető.

(3) A földtani kutatási engedély alapján a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatási engedélyben lehatárolt térrészben jogosult az engedélyben meghatározott célból a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, mintavételezésre, valamint bányászati kutatóépítmények kivitelezésére.

(4) Földtani kutatást csak földtani szakértői engedéllyel rendelkező személy vezethet.

(5) A földtani kutatásról összefoglaló földtani jelentést kell készíteni, amelyet a kutatás befejezésétől számított 6 hónapon belül kell a bányafelügyeletnek benyújtani. Az összefoglaló földtani jelentés benyújtását megelőzően, vagy a benyújtás elmulasztása esetén, vagy ha az összefoglaló földtani jelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatában elutasította, a kutatás során megismert földtani adatokat a földtani kutatásra jogosult nem használhatja fel, és nem hasznosíthatja.

(6) A földtani kutatási engedély hatályát veszti, ha a földtani kutatásra jogosult a kutatási tevékenységet a földtani kutatási engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 6 hónapon belül nem kezdi meg.

(7) Ha a földtani kutatási engedély iránti kérelem olyan földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a földtani kutatási engedély iránti kérelmet benyújtó a 22. § (10) és (11) bekezdése szerint köteles eljárni.

(8) A földtani kutatási engedélyt kérelmező köteles a (7) bekezdés szerinti megállapodást a földtani kutatási engedély iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a földtani kutatási engedély jóváhagyására irányuló eljárás során dönt.

(9) A földtani kutatásra jogosult köteles a 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékot nyújtani.”

10. § A Bt. 24. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő cím lép:

„A szénhidrogén-szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték létesítése és üzemeltetése”

11. § (1) A Bt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység, valamint a földtani kutatásra jogosult a földtani kutatás során nyert földtani adatokat évente köteles az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.”

(2) A Bt. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személy az adott évben kitermelt ásványi nyersanyagonkénti mennyiséget köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenteni.”

(3) A Bt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Üzleti titokként kell kezelni

a) a bányavállalkozó által a kutatás során szolgáltatott adatokat a kutatási jog megszűnéséig, de legkésőbb a bányatelek megállapítására irányuló kérelem jogerős elbírálásáig,

b) a bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott földtani adatokat a bányászati jog megszűnéséig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség időpontjától számított három évig,

c) a földtani kutatás engedélyese által szolgáltatott adatokat az összefoglaló földtani jelentést elfogadó határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig,

d) az együttes művelési tervhez szolgáltatott földtani adatokat, a 29. § (2) bekezdése szerinti műszaki üzemi terv teljesítési idejét követő három évig.

(3a) Közérdekű adatnak minősül

a) az elvégzett kutatások, illetve földtani kutatások helyére és idejére,

b) a kutatási, illetve földtani kutatási adatok birtokosára,

c) az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, a kinyert geotermikus energia mennyiségére,

d) a kitermelés, kinyerés helyére, és

e) a bevallott bányajáradék összegére

vonatkozó információ.”

12. § A Bt. 26/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 12. § (3) bekezdése szerinti eset kivételével a bányateleken fennálló bányászati jog új jogosultját - pályáztatást követően - a bányafelügyelet jelöli ki.

(6a) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően még kitermelési tevékenységet nem végeztek, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított öt éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az ötéves határidő a (4) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbítható. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.

(6b) Ha az új jogosult kijelölése olyan bányatelek tekintetében történik, amelyen a bányatelek megállapítását követően már megkezdték a kitermelést, akkor az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. Az egyéves határidő nem hosszabbítható meg. Az egyéves határidőbe a kitermelés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások időtartama nem számít bele.”

13. § (1) A Bt. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bányavállalkozó a bányaüzembe felelős műszaki vezetőt és helyettest (a továbbiakban együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) köteles megbízni. Szénhidrogén-bányaüzemben egyes speciális bányászati tevékenységek tekintetében külön bányaüzemi felelős műszaki vezető is megbízható. A bányaüzemi felelős műszaki vezetőt a bányafelügyelethez be kell jelenteni.”

(2) A Bt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező személyeket. A nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.”

(3) A Bt. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bányaüzemi felelős műszaki vezető felel a 27. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért, e körben a bányavállalkozó képviselőjének minősül. Felelőssége nem zárja ki a bányavállalkozó vagy beosztása, munkaköre alapján más személy felelősségét. Ha a bányaüzemi felelős műszaki vezetői megbízás egyes bányászati tevékenységek tekintetében áll fenn, a bányaüzemi felelős műszaki vezető felelőssége e körben kizárólagos.”

14. § A Bt. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29. § (1) Ha egy szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére, feltárására vagy kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, és valamennyi bányavállalkozó rendelkezik a kitermeléshez szükséges feltételekkel, úgy a szénhidrogén mező feltárására és kitermelésére a bányavállalkozóknak együttes művelési tervet kell készíteni. Az együttes művelési tervben meg kell határozni a kitermelés sorrendjét, mennyiségét és feltételeit, továbbá az ásványvagyon védelmét. A bányavállalkozók kötelesek szolgáltatni az együttes művelési terv elkészítéséhez szükséges földtani adatokat. A bányafelügyelet az adatszolgáltatást nem teljesítő bányavállalkozót kötelezi a földtani adatok szolgáltatására.

(2) A bányavállalkozók a feltárási, kitermelési tevékenységüket az együttes művelési terv alapján, de önálló műszaki üzemi terv szerint végzik. Ha a bányavállalkozók az együttes művelési tervet nem készítik el az első műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem benyújtásáig, az együttes művelési tervet a bányafelügyelet készítteti el a bányavállalkozók költségére. Ha az együttes művelési tervet a bányafelügyelet készítteti el, a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárást az együttes művelési terv elkészítéséig felfüggeszti.

29/A. § (1) Ha egymást fedő, vagy egymással közvetlenül vagy védőpillérek által érintkező szilárd ásványi nyersanyaglelőhely kitermelésére több bányavállalkozó jogosult, a bányavállalkozóknak feltárási, kitermelési tevékenységüket össze kell hangolniuk, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk. A megállapodás létrejöttéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, az együttműködésre kötelezett felek költségviselésére vonatkozó szabályokat,

b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását, és

c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez kell mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.”

15. § (1) A Bt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díj mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott bányajáradék mértékének 30%-a.”

(2) A Bt. 30. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 30 napon belül köteles a 42. § szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani.”

(3) A Bt. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bányavállalkozó a (4a) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatával elutasította, vagy az eljárást jogerősen megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.”

(4) A Bt. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az (5) bekezdés alapján

a) a koncessziós szerződés megszűnik, a 12. § (3) bekezdésében, vagy

b) a bányafelügyelet a bányászati jogot törli, a 26/A. § (6b) és (7) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni.”

16. § A Bt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges az 1. § (1) bekezdés a)-m) pontjában meghatározott tevékenységek gyakorlásához szükséges építmények, létesítmények és berendezések, továbbá a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek és elosztóvezetékeinek, valamint egyes nyomástartó berendezések (a továbbiakban együtt: sajátos építmények) építéséhez, használatbavételéhez, javításához, átalakításához, bontásához és felhagyásához.

(2) A bányafelügyelet azzal az építtetővel szemben, aki vagy amely

a) a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet jogerős és végrehajtható vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított engedély nélkül végzi,

b) az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott engedélytől eltérően végzi,

c) a sajátos építményre vagy annak egy részére vonatkozó építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzi,

d) sajátos építményt vagy annak részét a településrendezési eszközök és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével létesít, vagy

e) építési engedélyhez kötött sajátos építményt használatbavételi engedély nélkül használ

(a továbbiakban az a)-e) pont együttesen: szabálytalan építési tevékenység), bírságot szab ki, továbbá az építtetőt az a)-d) pontok esetében eltiltja a tevékenység folytatásától, az e) pont esetében eltiltja a használattól.

(3) Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint létesítették, a bányafelügyelet arra fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők. Ha a sajátos építményt a (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján létesítették, a bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény bontását.

(4) Nem lehet a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben bírságot kiszabni, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte.”

17. § A Bt. „Létesítési előírások” alcíme a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § A bányafelügyelet által engedélyezett sajátos építmények tulajdonjoga - eltérő megállapodás hiányában - az építtetőt illeti meg.”

18. § A Bt. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szénhidrogén-szállító-, földgázelosztó-, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vezeték), valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály állapítja meg. A vezeték és a célvezeték biztonsági övezete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése szerinti hatásterületnek is minősül.”

19. § A Bt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bányavállalkozó, illetve a gázipari engedélyes köteles gondoskodni a biztonsági előírások megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről, továbbá arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a munkavállalók rendelkezésére álljanak.”

20. § A Bt. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban: tájrendezés).

(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv, valamint a (4) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt.”

21. § (1) A Bt. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Bányakárnak minősülnek a bányászati és földtani kutatási tevékenységgel idegen ingatlanban, épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is.”

(2) A Bt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az esedékessé vált kártalanításban a bányavállalkozónak vagy a földtani kutatásra jogosultnak meg kell kísérelni az egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül, szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak kifizetni.”

22. § A Bt. 38. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Nem lehet szolgalmi jogot alapítani akkor sem, ha a bányászati létesítmény, a szénhidrogén-szállítóvezeték és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására.”

23. § A Bt. 38/A. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5b) Nem lehet vezetékjogot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására.”

24. § A Bt. 39. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bányafelügyelet a bányászati tevékenység befejezését követően megkeresi az illetékes települési önkormányzatot a bányászati tevékenységgel vagy megszüntetett sajátos építményekkel veszélyeztetett ingatlanra vonatkozó építési tilalom vagy korlátozás elrendelése érdekében.

(5) A bányafelügyelet a bányatelek törlését követően az (1) bekezdés alapján elrendelt építési és telekalakítási tilalom törlése érdekében megkeresi az illetékes települési önkormányzatot.”

25. § (1) A Bt. 41. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A bányafelügyelet a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények közül azt alkalmazza, amely a leghatékonyabban szolgálja a jogsértő állapot megszüntetését. A bányafelügyelet a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja.

(3c) Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdés alapján számított díj megfizetésére kötelezi.”

(2) A Bt. 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bányavállalkozó bányászati tevékenységből eredő kötelezettségei teljesítésének pénzügyi fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányafelügyelet az engedélyben a bányavállalkozó ajánlata figyelembevételével biztosítási szerződés megkötését vagy biztosíték adását írja elő. E pénzügyi fedezetnek ki kell terjednie a bányakárok megtérítésére, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére - ideértve a hulladékkezelő létesítmények környezeti kárait és rehabilitációs munkálatait - is.”

(3) A Bt. 41. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) Ha a bányavállalkozó a megadott határidőre biztosítékadási kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltja. Ha a bányavállalkozó nem tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének a bányafelügyelet bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását megtiltó határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válását követő kilencven napon belül, a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát, amely esetben a 26/A. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.”

(4) A Bt. 41. § (8) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Adók módjára kell behajtani a meg nem fizetett)

c) felügyeleti díjat,

d) térítési díjat,

e) a kitermelés szüneteltetése esetén a kieső bányajáradék pótlására előírt díjat, valamint

f) ezek késedelmi kamatait.”

26. § (1) A Bt. 41/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely)

c) a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezés vagy tároló-tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, vagy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló rendeletben előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,”

(2) A Bt. 41/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az (1) bekezdés d) pontja szerinti jogsértést az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) követi el, a bírság vele szemben akkor alkalmazható, ha az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az (1) bekezdés d) pontja szerinti létesítmény tulajdonosát vagy üzemeltetőjét a jogellenes állapot megszüntetésében akadályozza.

(1b) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogsértések megállapítására és bírság kiszabására a jogsértő magatartás elkövetésétől számított 10 évig indítható eljárás.”

(3) A Bt. 41/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt, a 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személyt, aki a 25. § (2a) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti.”

27. § A Bt. 42/B. §-át követő, „A földtani kutatási engedély” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély

42/C. § (1) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás a bányafelügyelet által kiadott szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély alapján végezhető.

(2) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély jogosítottja kizárólagosan jogosult a kutatási területen a kutatási tevékenység elvégzésére.

(3) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély megadásának feltétele, hogy az üzemeltető rendelkezzen kutatási blokkonként 200 millió forint kutatási biztosítékkal. A kutatási biztosíték összege - a kutatási blokkok számától függetlenül - legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A kutatási biztosítéknak a várható tevékenység végzésével okozott károk tájrendezési és környezetmegóvási fedezeti része a tárolási engedélyhez nyújtandó pénzügyi biztosítékba beszámítható.

(4) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás időtartama legfeljebb 4 év. Ha a kutatási tevékenység befejezéséhez az engedélyben meghatározott időtartam nem elegendő, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve hogy a tevékenységet az engedélynek megfelelően végezték.

(5) A bányafelügyelet jogerős határozata alapján a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenység végzésére jogosított engedélyes helyébe jogutódja léphet.”

28. § A Bt. 42/C. §-át követő „A földtani kutatási engedély módosítása és átruházása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítása és átruházása

42/D. § (1) Az engedélyes a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben jóváhagyott tervekben bekövetkező előre látható és jelentős változásról a változás előtt legalább 30 nappal, az előre nem látható változásokról pedig haladéktalanul tájékoztatja a bányafelügyeletet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az engedélyesnek kérelmet kell benyújtania a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély módosítására.

(3) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházható, amelyhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A kérelmet az átvevőnek kell benyújtania a bányafelügyelethez.

(4) A szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély átruházására irányuló szerződés a bányafelügyelet hozzájáruló határozatának jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napján válik hatályossá. A bányafelügyelet a hozzájáruló határozatának meghozatalával egyidejűleg módosítja a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedélyben az engedélyes személyét.”

29. § A Bt. 43/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A bányafelügyelet döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.”

30. § (1) A Bt. 43/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bányafelügyelet eljárásaiban hozott döntésekkel szembeni fellebbezést indokolni kell. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.”

(2) A Bt. 43/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Hivatalból indított eljárásban az ügyfél, a kérelemre indított eljárásban az ellenérdekű ügyfél a bányafelügyelet felhívására köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a bányafelügyelet a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.”

(3) A Bt. 43/B. § (6) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A bányafelügyelet)

g) az építésügyi hatáskörében hozott határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében,

h) a biztonsági övezet megsértésével kapcsolatban hozott határozatát az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében”

(fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.)

31. § (1) A Bt. 44. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]

o) az a)-n) pontokban felsorolt tevékenységekhez és létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek létesítése, javítása, átalakítása, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása,”

(2) A Bt. 44. § (1) bekezdése a következő s) és t) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]

s) a földtani kutatás,

t) a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése.”

32. § A Bt. a 46. §-t követően a következő IV/A. RÉSSZEL egészül ki:

„IV/A. RÉSZ

A VIZEK KÁRTÉTELEI ELLENI VÉDELEM ÉS VÉDEKEZÉS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ KÖZCÉLÚ VÍZILÉTESÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ÁSVÁNYINYERSANYAG-KINYERŐ HELYEK LÉTESÍTÉSÉNEK, ÜZEMELTETÉSÉNEK, MEGSZÜNTETÉSÉNEK ÉS HATÓSÁGI FELÜGYELETÉNEK SZABÁLYAI

47. § (1) A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények (a továbbiakban: közcélú vízilétesítmény) megépítéséhez szükséges ásványi nyersanyag kitermelésére a közcélú vízilétesítmény 30 km-es környezetében ásványinyersanyag-kinyerő hely (a továbbiakban: anyagnyerő hely) létesíthető. Az anyagnyerő hely létesítési engedély iránti kérelmet a közcélú vízilétesítmény építésére jogerős és végrehajtható határozattal rendelkező (a továbbiakban: anyagnyerő hely engedélyese) nyújthatja be.

(2) Nem engedélyezhető anyagnyerő hely létesítése, ha a vízilétesítmény 30 km-es környezetében jogerős és végrehajtható kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkező bánya található, és a bánya ásványi nyersanyaga alkalmas a közcélú vízilétesítmény megépítésére, továbbá, ha a bányából kitermelt ásványi nyersanyag kedvezőbb vagy azonos költségen beszerezhető, mint az anyagnyerő helyről.

(3) A bánya ásványi nyersanyagának alkalmatlanságát és kedvezőtlenebb költségét az anyagnyerő hely létesítési engedély kérelmezőjének kell igazolnia.

(4) Ha bányából történő felhasználás esetén a rendelkezésre álló alkalmas ásványi nyersanyag mennyisége az építéshez szükséges mennyiségnek csak egy részét fedezi, a még szükséges ásványinyersanyag-mennyiségre anyagnyerő hely engedélyezhető.

(5) Az anyagnyerő hely létesítése nem engedélyezhető olyan ásványi nyersanyag kutatási területen, amely tekintetében a bányavállalkozó az anyagnyerőhelyből kitermelni tervezett ugyanazon ásványi nyersanyagra jogerős és végrehajtható kutatási műszaki üzemi tervvel rendelkezik, továbbá külszíni művelésre megállapított bányatelek területén, illetve vízbázisok védőterületén és védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken.

(6) Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag az állam tulajdonában marad - kivéve az önkormányzati tulajdonú vízilétesítménybe beépített ásványi nyersanyag -, felette az anyagnyerő hely engedélyese tulajdont nem szerez.

(7) Az anyagnyerő helyről kitermelt ásványi nyersanyag csak az (1) bekezdésben meghatározott célra használható fel, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

47/A. § (1) Az anyagnyerő hely létesítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges földterület igénybevételére annak tulajdonosával (vagyonkezelőjével) - az igénybevételre, valamint az ezzel kapcsolatos előzetes vizsgálatokra is kiterjedő - megállapodást kell kötni.

(2) Az ingatlanon folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk megtérítésére a 37. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az anyagnyerő hely engedélyesének a kitermelési tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségei teljesítésének, és harmadik személynek okozott károk megtérítésének pénzügyi fedezetére biztosítékot kell adnia.

47/B. § (1) Az anyagnyerő hely létesítését az anyagnyerő hely engedélyesének kérelmére a bányafelügyelet a kérelemhez mellékelt komplex műveleti terv jóváhagyásával - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett - engedélyezi.

(2) A komplex műveleti tervet úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a felszín alatti létesítmények, a kulturális örökség, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű termőföldek megóvását, a természeti környezet és értékek védelmét, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a tevékenységgel okozható károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését.

(3) Az anyagnyerő hely létesítési engedély hivatalból vagy kérelemre módosítható. Hivatalból akkor módosítható a létesítési engedély, ha a kitermelési tevékenység során védendő érték válik ismertté. A létesítési engedély módosítására a létesítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

47/C. § (1) A bányafelügyelet az anyagnyerő helyről - közhitelesnek nem minősülő - nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az engedély nyilvántartási számát,

b) az engedély iktatási számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóságának időpontját,

c) az anyagnyerő hely engedélyesének megnevezését, székhelyét,

d) az anyagnyerő hellyel érintett település megnevezését és az érintett ingatlanok helyrajzi számát,

e) a kitermelt ásványi nyersanyag felhasználásának helyét,

f) az anyagnyerő helyről kitermelhető ásványi nyersanyag mennyiségét m3-ben,

g) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét,

h) az engedélyező bányakapitányság megnevezését.

47/D. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyesének a 28. §-ban foglaltak szerint bányaüzemi felelős műszaki vezetőt és helyettest kell megbíznia.

(2) Az anyagnyerő helyből történő ásványinyersanyag-kitermelési tevékenység műszaki felügyeletét a bányászatban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendeletben meghatározott képesítéssel és gyakorlati idővel rendelkező személynek kell ellátnia, kivéve ha a bányaüzemi felelős műszaki vezető vagy helyettes látja el a műszaki felügyeletet is.

(3) Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése és megszüntetése során a biztonsági előírások tekintetében a külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata kiadásáról szóló rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az anyagnyerő hely létesítése, üzemeltetése, megszüntetése során bekövetkezett súlyos üzemzavart vagy súlyos munkabalesetet az anyagnyerő hely engedélyese köteles haladéktalanul a bányafelügyeletnek bejelenteni. A súlyos üzemzavart vagy a súlyos munkabalesetet a bányafelügyelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló rendelet szabályai szerint vizsgálja ki.

(5) E § alkalmazásában súlyos üzemzavarnak minősül a rézsű, a homlok megcsúszása vagy a hányócsúszás, ha az idegen létesítményt, berendezést veszélyeztet vagy abban kárt okoz.

47/E. § (1) Az anyagnyerő hely engedélyese köteles a kitermelési tevékenység befejezését követően a kitermeléssel igénybe vett ingatlanokat a végleges más célú hasznosítás befejezése után a természeti környezetbe illően kialakítani.

(2) Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadásáról a bányafelügyelet dönt.

(3) Az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadása esetén a bányafelügyelet törli a nyilvántartásából az anyagnyerő helyet.

47/F. § (1) Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a megbízásából tevékenységet végző a tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzi, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét bírsággal sújtja, és kötelezi a szabályellenes állapot megszüntetésére. Ismételt esetben a bányafelügyelet az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést.

(2) Ha az anyagnyerő hely engedélyese vagy a tevékenységet végző tevékenységével a 47/D. § (3) bekezdésében foglalt biztonsági szabályokat megsérti, a bányafelügyelet az anyagnyerő hely engedélyesét vagy a tevékenységet végzőt bírsággal sújtja, és a tevékenység folytatását - ha a kialakult biztonságellenes állapot közvetlen veszélyhelyzetet okozott - felfüggeszti. A bányafelügyelet a biztonságellenes állapot megszüntetése esetén a tevékenység folytatását engedélyezi.”

33. § (1) A Bt. 49. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„10. „Földtani kutatás”: a talaj felszínének megbontásával járó vagy geofizikai, geokémiai módszerekkel végzett, különösen a földkéreg anyagi, szerkezeti és fejlődéstörténeti sajátosságainak megismerésére irányuló műszaki-tudományos tevékenység, kivéve a védett és védelemre érdemes természeti értékek kutatását.”

(2) A Bt. 49. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. „Próbatermelés”: a szénhidrogén-bányászatban a kutatási időszak vagy a feltárás alatt végzett ásványi nyersanyag kitermelés.”

(3) A Bt. 49. § 25. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„25. „Növelt hatékonyságú művelési eljárás”: olyan végső többletszénhidrogén-kihozatali eljárás, amely megnöveli az elsődleges és másodlagos művelési eljárásokkal kitermelhető szénhidrogén mennyiséget.

26. „Szolgáltatásra köteles földtani adat”: azok a földtani adatok, amelyeket a földtani kutatás, a geotermikusenergia-kutatás, az ásványi nyersanyagkutatás vagy a kitermelés során a földtani kutatásra jogosult vagy a bányavállalkozó közvetlenül vagy a földtani alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer.”

(4) A Bt. 49. §-a a következő 53. és 54. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„53. „Kitermelés szüneteltetése”: amikor a bányában 6 hónapot meghaladóan nem folytatnak kitermelést.

54. „Együttes művelési terv”: az a műszaki dokumentáció, amelyet akkor kell készíteni, ha a szénhidrogén-lelőhely feltárására és kitermelésére több, a kitermeléshez szükséges feltételekkel rendelkező bányavállalkozó jogosult.”

34. § A Bt. 50. §-a a következő (19)-(22) bekezdéssel egészül ki:

„(19) E törvénynek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 38. § (11) bekezdését, 38/A. § (5b) bekezdését, megállapított 39. § (4) és (5) bekezdését és 43/B. § (6) bekezdés g) pontját a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(20) E törvénynek a Módtv2.-vel módosított 25. § (3) bekezdését a már szolgáltatott adatok esetében is alkalmazni kell az adatszolgáltatás időpontjának megfelelően.

(21) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6a) és (6b) bekezdését a hatálybalépése előtt kijelölt új jogosítottak esetében is alkalmazni kell. Amennyiben a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6a) bekezdés hatálybalépésének időpontjában a kijelölt új jogosított bányászati joga tekintetében a kitermelés megkezdésére előírt ötéves határidő már eltelt, úgy az új jogosított a hatálybalépéstől számított hat hónapon belül kérheti a határidő meghosszabbítását. A hat hónapos határidő elmulasztása esetén a bányászati jogot törölni kell.

(22) E törvénynek a Módtv2.-vel megállapított 26/A. § (6b) bekezdése szerinti egyéves határidőt a Módtv2. hatálybalépése előtt kijelölt új jogosítottak esetében a Módtv2. hatálybalépésének napját követő naptól kell számítani.”

35. § (1) A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„18. a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„20. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére, hatósági felügyeletére és a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(3) A Bt. 50/A. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„23. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárás, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára, és a szabálytalan építési tevékenység esetén alkalmazandó bírság mértékére,”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(4) A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„30. a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire, a bírság mértékére”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

36. § A Bt. 50/D. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti eljárásban a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(5) A Módtv2.-vel megállapított (4) bekezdést a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

37. § A Bt. 50/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50/F. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi IV. törvény hatálybalépésekor vízjogi vagy bányafelügyelet által kiadott engedély alapján geotermikus energiát kutatók, kinyerők és hasznosítók az engedély alapján, az abban meghatározott ideig és feltételek szerint a tevékenységüket tovább folytathatják, illetve kutatási engedély esetén a kutatási zárójelentés elfogadását követően kezdeményezhetik a bányafelügyeletnél a geotermikus védőidom megállapítását.”

38. § A Bt.

1. 12. § (3) bekezdésében a „Ha” szövegrész helyébe a „Ha a koncessziós szerződés megszűnését követően a koncessziós területen” szöveg,

2. 20. § (3) bekezdés c) pontjában a „kutatás, illetve próbatermelés” szövegrész helyébe a „próbatermelés” szöveg,

3. 20. § (3) bekezdés g) pontjában a „szilárd ásványi energiahordozók” szövegrész helyébe a „kőszenek” szöveg,

4. 23. § (2) bekezdésében „Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését” szövegrész helyébe „Az ásványi nyersanyag feltárását és kitermelését, a föld alatti gáztárolást” szöveg,

5. 25. § (4) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó és a földtani kutatásra jogosult” szöveg,

6. 26/A. § (5) bekezdés b) pontjában a „nem tesz eleget” szövegrész helyébe a „határidőre nem tesz eleget” szöveg,

7. 26/B. § (1) bekezdésében a „c) és e) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg,

8. 26/C. § (1) bekezdésében a „kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése” szövegrész helyébe a „bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása” szöveg,

9. 26/C. § (3) bekezdésében a „kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése” szövegrész helyébe a „bányabezárási műszaki üzemi terv benyújtása” szöveg,

10. 27. § (1) bekezdésében a „feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységet” szövegrész helyébe a „feltárási, kitermelési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet” szöveg,

11. 35. § (1) bekezdésében a „hulladékkezelés” szövegrész helyébe a „bányászati hulladékkezelés” szöveg,

12. 37. § (1) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult” szöveg,

13. 37. § (6) bekezdésében a „bányavállalkozó” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult” szöveg,

14. 38. § (1) bekezdésében a „földtani kutatásra jogosult szervezet” szövegrész helyébe a „földtani kutatásra jogosult” szöveg,

15. 38/A. § (5a) bekezdésében az „elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményre” szövegrész helyébe az „elosztóvezetékre vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményre és ezek közterületet érintő biztonsági övezetére” szöveg,

16. 38/C. § (5) bekezdés d) pontjában a „vízgazdálkodásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg,

17. 41. § (1) bekezdésében, a 41. § (4) bekezdésében, a 41. § (5) bekezdésében, a 41/A. § (4) bekezdésében, a 41/A. § (5) bekezdésében, a 41/A. § (6) bekezdésében, a 41/A. § (7) bekezdésében a „sújthatja” szövegrész helyébe a „sújtja” szöveg,

18. 42/A. § 2. pontjában, 42/E. § (1) bekezdésében, 42/G. § (1) bekezdésében és az 50/A. § (1) bekezdés 21. pont b) alpontjában a „földtani kutatás” szövegrész helyébe a „szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás” szöveg,

19. 42/E. § (2) bekezdésében a „földtani kutatási engedély” szövegrész helyébe a „szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási engedély” szöveg,

20. 42/W. § (1) bekezdésében a „földtani kutatási tevékenységet” szövegrész helyébe a „szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatási tevékenységet” szöveg,

21. 43/A. § (3) bekezdésében a „szóló törvény” szövegrész helyébe a „szóló 2004. évi CXL. törvény” szöveg,

22. a 44. § (1) bekezdés q) pontjában a „szempontjainak érvényesítése” szövegrész helyébe az „és az ehhez szükséges intézkedések, kötelezések elrendelése” szöveg,

23. 44. § (5) bekezdésében az „illetőleg megszüntetésére” szövegrész helyébe az „illetve megszüntetésére, továbbá a felügyelt tevékenység jogszerű folytatásának biztosítására” szöveg,

24. 49. § 9. pontjában a „mező fejlesztése és próbatermelés, illetve a kutatás és feltárás alatti termelés” szövegrész helyébe a „mező fejlesztése” szöveg,

25. 50/D. § (2) bekezdésében a „2014. december 31. napjáig” szövegrész helyébe a „2016. december 31. napjáig” szöveg

lép.

39. § Hatályát veszti a Bt.

a) 1. § (3) bekezdése,

b) 22/A. § (5) és (6) bekezdése,

c) 26/C. § (2) bekezdésében a „művelés alatt álló” szövegrész,

d) 28/A. §-a,

e) 32. § (5) bekezdése,

f) 36. § (3) bekezdése,

g) 42. § (1) bekezdésében a „[27. § (4) bek.]” szövegrész.

40. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § 2. pontjában a „cél-kitermelőhely” szövegrész helyébe a „cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely” szöveg lép.

41. § Ez a törvény a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére