Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.23.)

2014. évi XCI. törvény

egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról * 

1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

1. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:

a) támogatott pályázatok kezelését;

b) döntés-előkészítést;

c) pénzügyi lebonyolítást;

d) monitoring végzését;

e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;

f) európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;

g) tanácsadást; valamint

h) egyéb, az a)-g) pontban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat.”

2. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által]

b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát.”

3. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat az MFB Zrt. közvetett részesedésszerzése esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a részesedést olyan gazdasági társaság szerzi meg, amelyben az MFB Zrt. tulajdoni részesedése alapján a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik.”

4. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MFB Zrt. alkalmazottai munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, valamint a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem létesíthetnek, kivéve ha

a) az MFB Zrt. vagy az állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a gazdasági társaságban,

b) a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. - a 4. § (2) vagy (3) bekezdése szerint - kockázatot vállalt.”

5. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 10/A. § (1) bekezdésében az „ügyfél személyére, az ügylet összegére” szövegrész helyébe az „ügyfél személyének, az ügylet összegének” szöveg lép.

6. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

7. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

d) állami részvényes:

da) a magyar állam, vagy

db) olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam a szavazatok legalább 90%-át biztosító befolyással rendelkezik (a továbbiakban: állami gazdasági társaság).”

8. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalóját munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján megillető alapbéren kívüli teljesítménybér (prémium), valamint alapbéren felüli rendszeres pénzbeli és nem pénzbeli juttatás ki nem fizetéséből eredő felelősség kizárólag a köztulajdonban álló gazdasági társaságot terheli, az igényt a gazdasági társasággal szemben kell érvényesíteni. A köztulajdonban álló gazdasági társaság ezen felelősségével összefüggésben a vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottsági tagjával és a tulajdonosi jogok gyakorlójával szemben követelést nem érvényesíthet.”

9. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/A-7/G. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A lakosság és a gazdasági szereplők számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokban - az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése céljából, nemzetgazdasági stratégiai érdekből - az állami részvényes e törvény szerint vételi jogot gyakorolhat e gazdasági társaságoknak az állami részvényes tulajdonába nem került részvényei tekintetében.

(2) A vételi jog azon zártkörűen működő részvénytársaság esetében gyakorolható,

a) amelyben a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást szerez, és

b) amely vagy amely által irányított vállalatcsoport a befolyás megszerzésének és a vételi jog gyakorlásának időpontjában is

ba) a lakosság és gazdasági szereplők számára energiatermelési, rendszerirányítási, valamint energiakereskedelmi vagy energiaátviteli szolgáltatást,

bb) a lakosság és gazdasági szereplők számára egyetemes szolgáltatáshoz vagy közszolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást,

bc) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott közszolgáltatást,

bd) a lakosság és gazdasági szereplők számára külön törvényben meghatározott egyetemes szolgáltatást

nyújt (a továbbiakban: céltársaság).

(3) Az állami részvényesek közül az gyakorolhatja a vételi jogot, amelynek nagyobb a részesedése a céltársaságban, azonos mértékű részesedés esetén pedig az, amely a legkésőbb szerzett részesedést a céltársaságban, kivéve mindkét esetben, ha az állami részvényesek maguk közül kijelölik a vételi jogot gyakorló részvényest (a továbbiakban: vételi jogot gyakorló részvényes).

(4) Ha a céltársaságban a magyar állam vagy az állami gazdasági társaság önállóan vagy együttesen a szavazatok legalább 90%-át elérő befolyást ér el, a részvények tulajdonjogának megszerzését követő 2 munkanapon belül kell a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől. A vételi jogot gyakorló részvényes a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles kezdeményezni a legalább 90%-os befolyás megszerzéséről, a vételi jogot gyakorló részvényes személyéről és a nem állami részvényest e törvény alapján megillető eladási jogról szóló közlemény (a továbbiakban: részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény) Cégközlönyben való közzétételét.

7/B. § (1) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő napon keletkezik.

(2) A vételi jog a részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét követő naptól számított 120 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolható.

(3) A vételi jogot gyakorló részvényes vételi jogát a vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek (a továbbiakban: vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény) a Cégközlönyben való közzétételével gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásáról szóló közleménynek tartalmaznia kell

a) a befolyás mértékét, megszerzésének időpontját, a vételi jog gyakorlásának szándékát, a vételi jogot gyakorló részvényes megjelölését,

b) részvénysorozatonként az egy részvényre jutó ellenértéket és a részvényekért fizetendő teljes ellenérték összegét,

c) azt a pénzforgalmi szolgáltatót, amelynél a pénzben teljesítendő ellenértéket a vételi jogot gyakorló részvényes letétbe helyezi,

d) a részvények rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és módját,

e) a részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése módját és idejét.

(4) A vételi jogot gyakorló részvényes a (3) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket legkésőbb a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény közzétételét követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán a céltársaság részvényese(i) javára Magyarország törvényes fizetőeszközében elhelyezi.

(5) A részvényekért fizetendő teljes ellenértéknek a letéti számláról történő kifizetése idejét a 7/E. § (5) bekezdésére tekintettel kell megállapítani. Ha a kifizetésre - a vételi jogot gyakorló részvényes hibájából - késedelmesen kerül sor, a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is meg kell fizetni.

(6) A Cégközlönyben való közzététellel egyidejűleg a vételi jogot gyakorló részvényes köteles a céltársaság részvénykönyvbe bejegyzett részvényeseivel írásban is közölni a közleményben foglaltakat azzal, hogy köteles megjelölni az adott részvényes (a továbbiakban: a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa) részvényeinek ellenértékét is.

7/C. § (1) A vételi jog gyakorlásával a részvények tulajdonjogának tehermentes megszerzésére kerül sor.

(2) Ha a részvényen zálogjog áll fenn, a vételár a zálogjog tárgyaként a részvény helyébe lép.

(3) Ha a részvényt végrehajtás alá vonták, a 7/E. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. Ez esetben az érvénytelenített részvények helyébe lépő új részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes részére történő átadását követően az érvénytelenített részvényekre eső vételárat a végrehajtási eljárást folytató szerv vagy személy letéti számlájára kell átutalni.

7/D. § (1) A vételi jog gyakorlásának eredményeképpen megszerzendő részvények egy részvényre jutó ellenértéke

a) az egy részvényre jutó saját tőke értéke és

b) a (3) bekezdés szerinti piaci vételár

közül a magasabb összeg.

(2) Saját tőkeként a legutóbbi - könyvvizsgáló által hitelesített - éves beszámolóban feltüntetett értéket kell figyelembe venni azzal, hogy ha a céltársaság a számviteli jogszabályok értelmében konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő.

(3) A piaci vételár számításának alapja a vételi jogot gyakorló részvényes által felkért két - egymástól, a céltársaságtól, a céltársaság részvényeseitől és az állami részvényestől - független könyvvizsgálónak a vételi jog gyakorlását megelőző 180 napon belül a vételi jog tárgyát képező részvények részvénysorozatonként megállapított egy részvényre jutó piaci értékéről - Magyarország törvényes fizetőeszközében - készített értékelése. A könyvvizsgálói értékelést a céltársaság legutóbbi, könyvvizsgálói jelentéssel lezárt éves beszámolója alapján kell elkészíteni. Az egy részvényre jutó piaci vételár a két könyvvizsgáló által meghatározott piaci értékek összegének számtani középértéke.

7/E. § (1) A vételi joggal érintett részvények tulajdonosai kötelesek a vételi jog gyakorlásáról szóló közlemény megjelenését követő 15 napon belül részvényeiket átadni

a) dematerializált részvények esetén a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben megjelölt értékpapírszámlára történő átutalás útján,

b) nyomdai úton előállított részvények esetén a vételi jogot gyakorló részvényes részére a céltársaság székhelyén átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele és arról részére másolat kiadása mellett.

(2) A céltársaság az (1) bekezdésben meghatározott határidőben át nem adott részvényeket érvénytelenné nyilvánítja és helyettük új részvényeket bocsát ki, amelyeket a vételi jog gyakorlására tekintettel a vételi jogot gyakorló részvényes rendelkezésére bocsát.

(3) A vételi joggal érintett részvényekért járó ellenértéket - a 7/C. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve - a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa azt követően igényelheti a letét kezelőjétől, hogy igazolta

a) dematerializált részvények esetén az értékpapírszámlájának a vételi jog gyakorlásáról szóló közleményben megjelölt értékpapírszámla javára történt terhelését,

b) nyomdai úton előállított részvények esetén a részvényeknek a vételi jogot gyakorló részvényes részére történő átadását vagy

c) a vételi joggal érintett részvények érvénytelenítését.

(4) A vételi jogot gyakorló részvényes köteles közreműködni a vételi joggal érintett részvények tulajdonosával a (3) bekezdés szerinti igazolások beszerzésében és kiadásában.

(5) A részvény ellenértéke kifizetésének időpontja nem lehet későbbi, mint a (3) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követő 30. nap.

(6) A részvény ellenértékén felül járó esetleges késedelmi kamatot a vételi joggal érintett részvények tulajdonosa a vételi jogot gyakorló részvényestől közvetlenül igényelheti.

7/F. § (1) A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül a céltársaság bármely nem állami részvényese kérheti, hogy a vételi jogot gyakorló részvényes a részvényeit vegye meg (eladási jog).

(2) Eladási jog gyakorlása esetén a 7/C-7/E. §-okat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az eladási jogot gyakorló részvényes eladási jogát az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül a vételi jogot gyakorló részvényeshez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja.

(4) A vételi jogot gyakorló részvényes az eladási jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatban tájékoztatni az eladási jogot gyakorló részvényest a 7/B. § (3) bekezdés b)-e) pontjában felsoroltakról.

(5) A vételi jogot gyakorló részvényes a részvények ellenértékét legkésőbb a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megküldését követő napon az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott letéti számlán az eladási jogot gyakorló részvényes javára elhelyezi.

(6) Az eladási jogot gyakorló részvényes a vételi jogot gyakorló részvényesnek a (4) bekezdés szerinti nyilatkozata kézhezvételét követő 15 napon belül köteles részvényeit a 7/E. § (1) bekezdése szerint átadni a vételi jogot gyakorló részvényesnek. A határidőben át nem adott részvények érvénytelenítése a 7/E. § (2) bekezdése szerint történik.

(7) Az eladási jogot gyakorló részvényes a részvényekért járó ellenértéket - a 7/C. § (3) bekezdése szerinti esetet kivéve - a 7/E. § (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak igazolását követően igényelheti a letét kezelőjétől. Ha a kifizetésre - a vételi jogot gyakorló részvényes hibájából - késedelmesen kerül sor, az eladási jogot gyakorló részvényes a Ptk. szerinti késedelmi kamatot a vételi jogot gyakorló részvényestől igényelheti.

7/G. § Az e törvény szerinti vételi jog és eladási jog gyakorlásával összefüggésben felmerült jogvita társasági jogi jogvitának minősül.”

10. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/H. §-sal egészül ki:

„7/H. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 159. §-a, 161. §-a és a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése szerinti titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 159. § (3) bekezdésében és 161. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - a köztulajdonban álló gazdasági társaság, a köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalója és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője által a többségi befolyással rendelkező tulajdonos jogait gyakorló személy vagy szervezet részére adott, üzleti titok tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságra vonatkozó, banktitkok tekintetében a Hpt. 160. §-a szerinti adatokra vonatkozó adatszolgáltatásra.”

11. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCI. törvénnyel megállapított 5. § (1) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

12. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:

„10. § (1) Ha az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor az állami részvényes a céltársaságban már rendelkezik a 7/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti befolyással, a 7/A-7/G. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 7/A. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alkalmazásában a Módtv. hatálybalépését kell a befolyásszerzés időpontjának tekinteni.

(3) Ha a befolyásszerzés alapjául szolgáló tulajdonosváltozás a Módtv. hatálybalépéséig a részvénykönyvben még nem került átvezetésre, az állami részvényes a Módtv. hatálybalépésétől számított 15 napon belül köteles a tulajdonosváltozás részvénykönyvbe való bejegyzését kérni a részvénykönyv vezetőjétől.

(4) A részesedésszerzés bejelentését tartalmazó közlemény közzétételét

a) a Módtv. hatálybalépésétől,

b) a (3) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosváltozásnak a részvénykönyvbe való bejegyzéséről történő tudomásszerzéstől

számított 15 napon belül kell kezdeményezni.”

3. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

13. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/H. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet a (4) bekezdés szerint szabályosan összehívott két, egymást követő közgyűlése (részközgyűlése) vagy küldöttgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) is határozatképtelen a mindkét közgyűlés napirendjén szereplő alapszabály-módosítás, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása tekintetében, akkor az utóbbi közgyűlés legfeljebb 3 napon belül megismételt közgyűlésén ezen kérdésekben a jelenlévők legalább kétharmadának szavazata elegendő, amennyiben az alábbi feltételek teljesültek:

a) a megismételt közgyűlésen az Integrációs Szervezet képviselője személyesen is részt vett, és

b) a megismételt közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, illetve a tényt, hogy a jelenlévők legalább kétharmadának szavazatával döntés hozható, legalább egy országos napilapban és egy, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet székhelye szerinti megyei napilapban legalább a megismételt közgyűlés előtt 3 nappal meghirdették.”

14. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/R. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, az igazgatóság köteles elhalasztani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet szavatolótőkéje nem éri el a Hpt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott, a kombinált tőkepuffer követelménnyel növelt tőkekövetelményt, vagy nem teljesíti a 17/C. § (1) bekezdése szerint az Integrációs Szervezet által egyedi alapon megállapított szavatolótőke-követelményt vagy a jogszabályban meghatározott likviditási követelményeket.”

15. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/S. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/S. § (1) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása a Takarékbank Zrt. igazgatóságának előzetes hozzájárulásához kötött. A Takarékbank Zrt. igazgatósága nem tagadhatja meg az előzetes hozzájárulást, ha az átalakulás, az egyesülés vagy szétválás a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességét, üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatolótőke-szint elérését nem veszélyezteti. A Takarékbank Zrt. igazgatósága megtagadja az előzetes hozzájárulást, ha az adott szövetkezeti hitelintézet 19. § (5) bekezdése szerinti vizsgálata még nem ért véget, illetve ha az véget ért, de az - vagy a 15. § (16) bekezdése szerinti vizsgálat - tőkepótlás szükségességét állapította meg és ez még nem került végrehajtásra, vagy a tervezett intézkedés a betétesek vagy az egyetemlegességben tag más szövetkezeti hitelintézetek érdekeit veszélyeztetheti.

(2) Szövetkezeti hitelintézet átalakulása, egyesülése vagy szétválása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni.”

16. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására az Integrációs Szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetre irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szövetkezeti hitelintézet legfőbb szerve által elhatározott végelszámoláshoz az Integrációs Szervezet igazgatóságának kifejezett előzetes hozzájáruló határozata szükséges. A szövetkezeti hitelintézet végelszámolására vagy felszámolására egyebekben a Hpt. 47-66. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.”

17. § (1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény „10. Hatályba lépés” alcím címe helyébe a következő cím lép:

„10. Hatály, felhatalmazások”.

(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény a következő 21/B. §-sal egészül ki:

„21/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazással összhangban az Integrációs Szervezet mint kötelező intézményvédelmi szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét és sajátosságait kormányrendeletben szabályozza.”

18. § Hatályát veszti a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (1) bekezdése.

4. Záró rendelkezések

19. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 2014. évi XCI. törvényhez

1. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. melléklete a következő 13. ponttal egészül ki:

[Az MFB Zrt. a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:]

„13. Fővárosi Gázművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság”


  Vissza az oldal tetejére