Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.23.)

2014. évi XCIII. törvény

a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetve fejlesztési feladatok tekintetében. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, illetve fejlesztés tekintetében is - amennyiben rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával - építtetőnek minősül.”

(2) A Kkt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3)-(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy - a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél - a vízi létesítmény építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.”

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.”

3. § Az Nytv. 9. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi szerv Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:)

d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.”

4. § Az Nytv. 14. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

g) a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;

h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;”

5. § (1) Az Nytv. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartás központi szerve a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).”

(2) Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A címnyilvántartás tartalmazza)

f) az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;”

(3) Az Nytv. 28/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.

(8) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.”

(4) Az Nytv. 28/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) bekezdés h)-n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.”

3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

6. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki mezőgazdasági vízszolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet. Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját kormányrendeletben meghatározottak szerint átvállalhatja.”

7. § A Vgtv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A folyók mentén és az azokba torkolló vízfolyások, csatornák visszatöltésezett szakaszain az árvízvédelmi műveket, továbbá a folyók nagyvízi medrét vagy az árvízvédelmi műveket keresztező, vagy a nagyvízi mederben elhelyezkedő építményt, vezetéket vagy egyéb létesítményt a vízgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben megállapított mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani.”

8. § (1) A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)

b) a folyók mértékadó árvízszintjeinek;”

(rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)

l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a számításnál alkalmazandó szorzószámoknak és a befizetés rendjének;”

(rendeletben történő megállapítására.)

9. § Hatályát veszti a Vgtv. 15/F. § (2) bekezdése.

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

10. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény

a) 32/A. § (9a) bekezdése és

b) 32/C. § (1) bekezdés m) pontja.

5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

11. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az ingatlanok címadatát az ingatlan-nyilvántartás az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Interop. tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.”

12. § (1) Az Inytv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályai

25/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a KCR-ből történő automatikus adatátvétel esetében, valamint a címképző szerv értesítése tekintetében ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel esetén az ingatlanügyi hatóság nem folytat le ingatlan-nyilvántartási közigazgatási hatósági eljárást.

(3) Az ingatlan címét érintő adatváltozás iránti bejelentést, megkeresést széljegyzés nélkül haladéktalanul érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, és a bejelentőt, megkeresőt tájékoztatni kell a címképzésre jogosult szervről. A kérelemhez csatolt okiratokat, ha azok más eljárás lefolytatásához nem szükségesek, a kérelmező, megkereső részére vissza kell küldeni.

(4) Az ingatlan címadata a KCR-ből történő automatikus adatátvétel (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: címadatátvétel) útján válik az ingatlan-nyilvántartás részévé.

25/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az alábbi változások átvezetéséről rendelkező, a címkoordinátákat és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó határozatának a megküldésével tájékoztatja a címképző szervet:

a) a telekalakítás (ideértve a kisajátítási eljárásban történt változást is),

b) az épület feltüntetése és törlése,

c) az épület önálló ingatlanná alakítása,

d) a társas- és szövetkezeti házalapítás, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban létrejövő új földrészletek és egyéb önálló ingatlanok megnyitásra kerülő tulajdoni lapján, ha rendelkezésre áll

a) telekmegosztás esetén a telekalakítás előtti címadatot,

b) telekösszevonás esetén a telekalakítással érintett földrészletek címadatának közös elemeit,

c) a 19. § (3) bekezdése szerinti esetben a törzslap címadatát „címképzés alatt” megjegyzéssel kell feltüntetni.

(3) A tulajdoni lapot a címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg - függetlenül attól, hogy a címképzésre sor kerül-e - a (2) bekezdés szerinti megjegyzéssel kell ellátni abban az esetben is, ha a meglévő címadat hiányában annak feltüntetésére nincs lehetőség.

(4) A „címképzés alatt” megjegyzés

a) a címképzési eljárást követő címadatátvétellel egyidejűleg, vagy

b) címképzési eljárás hiányában a címképző szerv által a címadatátvétellel azonos módon elküldött adatok alapján

automatikusan kerül törlésre az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását elektronikus formában is teljesítheti.”

(2) Az Inytv. 25/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba címadatátvétel útján bekerülő címadatok tartalmát az ingatlanügyi hatóság nem változtathatja meg, az olvashatóság érdekében kizárólag az abból kiállított másolaton megjelenő címelemek elhelyezését módosíthatja hivatalból.”

13. § Az Inytv. a következő 95. §-sal egészül ki:

„95. § (1) A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: KCR tv.) megállapított címadatátvétel megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban már meglévő címadatokat, a címadatrögzítés, illetve címadatváltozás alapjául szolgáló okiratnak megfelelően tartalmazza.

(2) A címadatátvétel útján történő adatváltozást követően az adott ingatlan címadatában bekövetkezett korábbi változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése alapjául szolgáló okiratban szereplő címadatot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A címadatátvétellel még nem érintett címek esetében az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza a „felülvizsgálat alatt” megjegyzést, melyet a tulajdoni lapon az ingatlan címadata mellett kell megjeleníteni. A megjegyzés az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegét nem érinti.

(4) Az ingatlan címadatát érintő, 2015. január 1. napján folyamatban lévő, valamint a megismételt eljárásokat e törvénynek a KCR tv.-vel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(5) Az ingatlan-nyilvántartásba címadatátvétel útján bekerült címadatnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséről 2015. január 1. és 2015. május 31. között az ingatlanügyi hatóság hivatalból gondoskodik.”

14. § Az Inytv.

a) 14. § a) pontjában az „a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot,” szövegrész helyébe az „a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat”,

b) 25. § (1) bekezdésében az „adataiban” szövegrész helyébe az „adataiban (ide nem értve az ingatlan címét)”,

c) 27. § (6) bekezdésében a „belterületi határának, továbbá a közterület nevének” szövegrész helyébe az „illetve belterületi határának”

szöveg lép.

15. § Hatályát veszti az Inytv. 52/A. § (4) bekezdése.

6. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

16. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A települési önkormányzat

a) a közterületi rend és tisztaság védelméről, a tömegközlekedési eszközök használati rendjének fenntartásáról, az önkormányzati vagyon védelméről közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján,

b) a várakozási közszolgáltatás nyújtásáról közterület-felügyelet vagy közterület-felügyelő útján is

gondoskodhat.”

(2) A Kftv. 1. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A felügyelet feladata:)

i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületen a közúti járművel történő várakozási közszolgáltatás (a továbbiakban: parkolás) biztosítása, valamint a parkolásért járó ellenérték megfizetésének ellenőrzése és a fizetés elmaradása esetére előírt jogkövetkezmények alkalmazása.”

17. § A Kftv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a felügyelet vagy felügyelő a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármű rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát

a) a díj megfizetése esetén az ellenőrzésig,

b) a díjfizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztő határidő eredménytelen elteltének időpontjáig, a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a Kkt. 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti.”

18. § A Kftv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A felügyelő - az 1. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata kivételével - a jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése során vagy egyéb jogszerű intézkedés céljából az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedéseket és kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.”

19. § A Kftv. 17/A. §-ában a „közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kkt.)” szövegrész helyébe a „Kkt.-ban” szöveg lép.

7. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

20. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Knytv.) 19. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

h) a közterület-felügyelet

ha) közúti közlekedéssel összefüggő feladati ellátása céljából a 8/A. § (1) bekezdés a), d), f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b) pontjában, és d) pont da), db) alpontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat,

hb) a várakozásidíj-fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a várakozási díj és a pótdíj beszedésére a várakozási díj meg nem fizetése esetén a jogszerű parkolás megállapítása érdekében a 8/A. § (1) bekezdés g), h) és k) pontjában, valamint a díj és a pótdíj behajtása érdekében a 9. § (1)-(1a) bekezdésében, (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, továbbá (3) bekezdésében megjelölt adatokat;”

21. § A Knytv. 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában és n) pontjában a „8/A. §” szövegrész helyébe „8/A. § (1) bekezdés” szöveg lép.

8. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása

22. § Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4. § (3) bekezdése és 27. § (4) bekezdése.

9. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

23. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmt.) 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy

a) a vagyonvédelmi szolgáltatási tevékenységre irányuló közbeszerzés esetén alkalmazandó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj elemeit,

b) a tárgyévre vonatkozó minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj mértékét, valamint ezen szabályozás előkészítésére vonatkozó eljárás szabályait,

rendelettel állapítsa meg.”

24. § Az Szvmt.

a) 38. § (1) bekezdés n) pontjában a „rendészetért felelős miniszternek a” szövegrész helyébe a „Kormány”,

b) 72/B. § (1) és (2) bekezdésében a „rendészetért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány”

szöveg lép.

25. § Hatályát veszti az Szvmt. 77. §-a.

10. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

26. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.

(2) Közterület elnevezéseként nem alkalmazható

a) ugyanazon településen vagy a fővárosban ugyanazon a kerületen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos,

b) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető, vagy

c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes

elnevezés.

(3) Közterület élő személyről nem nevezhető el.

(4) Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.”

27. § A Mötv. 14/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot.

(6) Minden, az (1) bekezdés szerint elnevezett közterületet az elnevezése feltüntetésével kell megjelölni.”

28. § A Mötv. 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/A. § A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást

a) a helyi önkormányzat,

b) kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv,

c) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, továbbá e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság,

d) önkormányzati társulás, vagy

e) a közterület-felügyelet

láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.”

29. § A Mötv. 42. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 42. § a következő 17. ponttal egészül ki:

(A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:)

„16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés,

17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”

30. § (1) A Mötv. 85. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról, és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3b) A kormányhivatal vezetőjének (3a) bekezdésben meghatározott döntése ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A döntés elleni keresetindításnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra.”

(2) A Mötv. 85. §-a a következő (3c)-(3e) bekezdésekkel egészül ki:

„(3c) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodást és a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodást az érintett önkormányzatok szabadon módosíthatják. A módosító megállapodást a közös önkormányzati hivatal jegyzője megküldi az illetékes kormányhivatal részére.

(3d) A kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a módosító megállapodás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a módosító megállapodás érvénytelenségének megállapítását, ha a módosítás a közös önkormányzati hivatal működését ellehetetleníti.

(3e) A módosító megállapodás hatálybalépésének időpontja

a) a kormányhivatal (3d) bekezdésben meghatározott keresetindítási jogáról történő lemondását követő nap,

b) ha a kormányhivatal a számára a (3d) bekezdésben biztosított keresetindítási határidőben nem nyújt be keresetet, a keresetindítási határidő leteltét követő nap,

c) ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős döntésével elutasítja a kormányhivatal keresetét, a döntés jogerőre emelkedésének napja, vagy

d) ha a módosító megállapodásban a megállapodás hatálybalépésének megjelölt időpontja az a)-c) pontokban meghatározott időpontoknál későbbi időpont, akkor a módosító megállapodásban megjelölt nap.”

31. § A Mötv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.

(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga az állam vagy más helyi önkormányzat javára ingyenesen átadható, jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében.

(3) Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Nem adható át különösen az olyan vagyonelem, amely valamely kötelező önkormányzati feladat ellátásához, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott önkormányzati köznevelési feladathoz vagy ezek finanszírozási forrásának biztosításához, vagy az önkormányzati költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.

(5) A helyi önkormányzatok közötti ingyenes vagyonátadás esetén a vagyont átvevő önkormányzat képviselő-testületének a nemzeti vagyon ingyenes átvételére vonatkozó határozatában meg kell jelölnie azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.”

32. § A Mötv. 132. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az érintett

a) működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;

b) döntéseinek jogszerűségét;

c) jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási kötelezettségének teljesítését.

(4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az érintett által hozott azon döntésekre,

a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának,

b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy

c) amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott.

(5) A (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a mérlegelési jogkörben hozott döntésekre is a döntéshozatali eljárás jogszerűségének vizsgálata körében.”

33. § (1) A Mötv. 133. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A kormányhivatal információkérési, javaslattételi joga és a szakmai segítségnyújtás”

(2) A Mötv. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából.”

34. § A Mötv. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtását felfüggesztheti.”

35. § A Mötv. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvényességi felügyeleti bírság a törvényességi felügyeleti eljárás során többször, vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegésének tekintendő a jogszabálysértő állapot folyamatos fenntartása is.”

36. § (1) A Mötv. 143. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

f) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén a csereügylet kormányhivatal általi jóváhagyására vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”

(2) A Mötv. 143. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

g) a 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt - ennek keretében a közterületek elnevezésénél használható közterületjellegekre vonatkozó - követelményeket és a 14/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti technikai feltételeket.”

37. § A Mötv. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § (1) E törvény 1-83. §-ai, a 84. § (1)-(4) bekezdése, a 85-109. §-ai, a 125-144. §-ai, valamint a 146. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.

(2) E törvény 42. § 16. és 17. pontja, 108. §-a, valamint 143. § (1) bekezdésének f) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján is sarkalatosnak minősül.”

38. § A Mötv. a következő 146/A. §-sal egészül ki:

„146/A. § E törvénynek a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel megállapított 14/A. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat a 2015. január 1-jét követően elnevezett közterületek esetében kell alkalmazni.”

39. § (1) A Mötv.

a) 37. § (4) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg,

b) 37. § (5) bekezdésében a „nemperes eljárásban,” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazva nemperes eljárásban,” szöveg,

c) 37. § (6) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,

d) „133. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat működésére” szövegrész helyébe az „az érintett működésére” szöveg, a „képviselő-testülete” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete, illetve a társulási tanács” szöveg, az „önkormányzat köteles” szövegrész helyébe az „önkormányzat, illetve a társulási tanács köteles” szöveg,

e) 134. § (2) bekezdésében a „megadott határidő eredménytelen leteltét követően” szövegrész helyébe a „törvényességi felhívás eredménytelensége esetén” szöveg

lép.

(2) A Mötv. 129. §-ában a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a Mötv.

a) 132. §(1) bekezdés k) pontja,

b) 136. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül” szövegrész,

c) 140. § (6) bekezdése,

d) 141. §(1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási és munkaügyi” szövegrész.

11. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

41. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki.

„(7) A segédfelügyelő önállóan jogosult a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek esetében a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére.”

12. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

42. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét - a 2. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Kormány által kijelölt hatóság látja el.”

43. § Az Ibtv. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a hatóságot.”

44. § (1) Az Ibtv. 3. § (3) bekezdésében a „szervezeti egység” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg lép.

(2) Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében és 24. § (2) bekezdés c) pontjában az „az informatikáért felelős” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős” szöveg lép.

(3) Az Ibtv. 17. § (3) bekezdésében az „az informatikáért felelős” szövegrészek helyébe az „az e-közigazgatásért felelős” szöveg lép.

(4) Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében az „az e-közigazgatásért felelős” szövegrész helyébe az „az informatikáért felelős” szöveg lép.

(5) Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés b) pontjában az „az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.

13. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény módosítása

45. § (1) Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Interop. tv.) 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„15. § (1) A központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(2) Az egységes címképzés szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet határozza meg.”

(2) Az Interop. tv. 11. alcíme a következő 15/A-15/C. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„15/A. § (1) A központi címregiszter működtetéséért felelős szerv nyilvántartást vezet azon személyekről, akik jogosultak a címek rögzítésére (a továbbiakban: hozzáférési jogosultsági nyilvántartás). E célból a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv jogosult a nyilvántartottak természetes személyazonosító adatainak kezelésére.

(2) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett személyek természetes személyazonosító adatait,

b) a címképzésért felelős szerv illetékességi területét,

c) a hozzáférési jogosultság kezdő időpontját és időtartamát, valamint

d) a hozzáférési jogosultság módosításának, visszavonásának okát és időpontját.

(3) A hozzáférési jogosultsági nyilvántartásban szereplő adatokat legkésőbb a hozzáférési jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével törölni kell.

15/B. § Ha a központi címregiszterben új cím keletkeztetéséhez, meglévő cím módosításához vagy törléséhez olyan címadat beszerzése szükséges, amelynek megállapítása helyi önkormányzati képviselő-testület hatáskörébe tartozik, a képviselő-testület a címképzésért felelős szervtől érkezett megkeresést követő ülésén a címképzéshez szükséges döntést meghozza és arról a címképzésért felelős szervet haladéktalanul értesíti.

15/C. § A központi címregiszterben nyilvántartott közérdekű vagy közérdekből nyilvános címadatok a központi címregiszterhez kapcsolódó állami és önkormányzati nyilvántartásokból ismerhetők meg.”

46. § Az Interop. tv. 16. § (1) bekezdése a következő 9. és 10. ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„9. állapítsa meg az egységes címképzés szabályait,

10. jelölje ki a címképzésért felelős szervet és a központi címregiszter működtetéséért felelős szervet.”

47. § Az Interop. tv. 18. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„18. § (1) A nyilvántartók a 3. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő harmincadik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.

(2) Az olyan nyilvántartók, akik a törvény hatálybalépésekor adatkapcsolat-szolgáltatást nyújtanak, a 7. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő tizennyolcadik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.

(3) Az olyan nyilvántartók, amelyek e törvény hatálybalépése után és a törvény hatálybalépését követő tizennyolcadik hónap első napjáig adatkapcsolat-szolgáltatást valósítanak meg, a 7. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő tizennyolcadik hónap első napjáig kötelesek megfelelni.

(4) Azok a nyilvántartók, akik a törvény hatálybalépésekor nyilvántartással rendelkeznek, a 10. § szerinti bejelentést legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő tizenkettedik hónap első napjáig kötelesek megtenni.”

48. § Az Interop. tv. 14. alcíme a következő 18/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„18/A. § A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer kezelésére, működtetésére feladat- és hatáskörrel rendelkező földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a központi címregiszter felállítása érdekében az ahhoz szükséges 2014. december 31. napján hatályos ingatlanadatok, az ingatlan-nyilvántartási azonosító kód és a címkoordináták egyszeri - szükség szerint ütemezetten történő - ingyenes átadására köteles a központi címregiszter működtetéséért felelős szerv részére. Az adatátadásnak legkésőbb 2015. december 31. napjáig kell megtörténnie.”

49. § Nem lép hatályba az Interop. tv. 17. §-a.

50. § Hatályát veszti az Interop. tv. 18/A. §-a.

14. Záró rendelkezések

51. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 16-21. §, 23-25. § és 41. § a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(3) A 2-5. §, 10-11. §, 12. § (1) bekezdés, 13-15. § és 42-44. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 50. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 26. §, 32-35. §, 36. § (2) bekezdés, 38. §, 39. § (1) bekezdés és a 40. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 27. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 28. § a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(8) A 29. §,31. §, 36. § (1) bekezdés, 39. § (2) bekezdés a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(9) A 12. § (2) bekezdése 2015. június 1-jén lép hatályba.

52. § (1) A 26-36. § és 38-40. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, a 29. §, 31. § és 36. § (1) bekezdése a 38. cikk (1) bekezdése alapján is sarkalatosnak minősül.

(2) Az 51. § (5)-(8) bekezdése az (1) bekezdés szerint sarkalatosnak minősül.

53. § (1) Az Interop. tv. - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az Interop. tv. 1-13. §-a, 16. § (1) bekezdés 1-7. pontja és (2)-(5) bekezdése, valamint 19. §-a 2015. július 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére