Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.23.)

2014. évi XCV. törvény

a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról * 

1. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

1. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottakat, illetve az Európai Unió más tagállamaiban már szabadforgalomba bocsátott dohánytermékeknek kereskedelmi célú birtoklására vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseket nem érintve - előírhatja, hogy dohányterméket a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság jogosultja csak az e törvényben meghatározott személytől vásárolhat.”

2. § (1) Az Fdvtv. 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. dohánytermékek kiskereskedelme (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelem): üzletszerű gazdasági tevékenység keretében dohánytermék forgalmazása, értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére az e törvényben meghatározott feltételek szerint;”

(2) Az Fdvtv. 3. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a dohánytermékek kiskereskedelmét - ide nem értve a dohánykiskereskedelem-ellátást - e törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti;”

(3) Az Fdvtv. 3. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. dohánytermék-nagykereskedő(k): a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott dohánytermék adóraktár engedélyese (gyártója), a dohánytermék importálója, a bejegyzett kereskedő és a dohánytermék jövedéki engedélyes kereskedője azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó e törvény alkalmazásában a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatainak ellátása során akkor sem minősül dohánytermék-nagykereskedőnek, ha egyébként azok bármelyikének tevékenységéhez szükséges vámhatósági engedéllyel is rendelkezik;”

(4) Az Fdvtv. 3. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„11. dohány-kiskereskedelmi ellátó: az a személy, amelyet az állam - ha a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet maga látja el - a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok elvégzésének céljára gazdasági társaság formájában létrehozott, vagy amellyel - ha e tevékenységet nem maga látja el - e feladatok elvégzésére koncessziós szerződést kötött;”

(5) Az Fdvtv. 3. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„12. dohánykiskereskedelem-ellátás: a dohánytermékek kiskereskedelme körében a dohány-kiskereskedelmi ellátó által végzett gazdasági (szervező) tevékenység, melynek keretében a tevékenység folytatója a dohánytermékeket - a dohánytermék-kiskereskedők folyamatos igénye, megrendelései, illetve az ellátás biztonsága megszervezésének szempontjaira figyelemmel - a dohánytermék-nagykereskedőktől megvásárolja (beszerzi), készleten tartja és raktározza, a dohánytermék-kiskereskedőknek értékesíti és részükre kiszállítja, valamint jogszabályban meghatározott feladatokat lát el;”

(6) Az Fdvtv. 3. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„13. megbízható dohánykereskedő: az a személy, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és

a) 2005. január 1. óta valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,

b) 2005. január 1. óta egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,

c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként húszmillió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,

d) legalább 15 éven keresztül folytatott olyan, a dohánytermékek nagykereskedelmi értékesítésére irányuló tevékenységet, amelyhez engedéllyel rendelkezett, és amely engedély alapján a Jöt.-ben meghatározott alábbi személyek valamelyikének minősült dohánytermék vonatkozásában:

da) adóraktár engedélyese (gyártó),

db) importáló,

dc) bejegyzett kereskedő,

dd) jövedéki engedélyes kereskedő.”

3. § Az Fdvtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít.

(2) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam nem maga látja el, úgy e tevékenység ellátására a Ktv. rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződést köt. A dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokra vonatkozó koncessziós szerződést nyilvános pályázat eredményeként, vagy a Ktv. 10/D. §-a alapján kell megkötni úgy, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátás az egész ország területén biztosított legyen. Koncessziós szerződés a nyilvános pályázat nyertesével, vagy olyan személlyel köthető, amelyik megbízható dohánykereskedőnek, illetve e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül, és amelyik a Jöt.-ben meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkezik.”

4. § (1) Az Fdvtv. II. Fejezet 3. címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. cím

A dohánykiskereskedelem-ellátási koncesszió nyilvános pályázata

10/A. § (1) A dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok elvégzésére vonatkozó koncesszió nyilvános pályázatára a Ktv.-ben előírt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyilvános pályázatot a miniszter írja ki.

(3) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, vagy a miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább 10 nappal megelőzően.

(4) A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb húsz napnál.

(5) A miniszter a beérkezett pályázatokat a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő 30 napon belül köteles elbírálni.

(6) A miniszter, illetve a miniszter által megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül.

(7) A pályázatok elbírálásáról a miniszter a koncessziós szerződés megkötésétől számított 60 napon belül emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőnek az alábbi lényeges körülményeket kell tartalmaznia:

a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását;

b) a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait;

c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését.”

(2) Az Fdvtv. II. Fejezete a következő 4. címmel egészül ki:

„4. cím

A koncessziós szerződés alapján keletkező bevételek

10/B. § (1) A koncessziós díjat a miniszter a részvénytársaság közreműködésével szedi be.

(2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak nettó összegét a kincstár által - a koncessziós díjak központi kezelésű előirányzatként történő elszámolása céljából - vezetett fizetési számlára, a koncessziós díjat terhelő általános forgalmi adót pedig az állami adóhatóságnak utalja át a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig. A miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében a beszedett koncessziós díjat és a kapcsolódó általános forgalmi adót bevételként, azoknak e bekezdés szerinti átutalását kiadásként nem lehet elszámolni.

(3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter által vezetett minisztérium bevételei, amelyeket a miniszter a feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek indokolt költségeire fordít.”

(3) Az Fdvtv. II. Fejezete a következő 5. címmel egészül ki:

„5. cím

A részvénytársaság közreműködése az egészségvédelmet érintő feladatokban

10/C. § A részvénytársaság közreműködik a dohányzás visszaszorítását és az egészségvédelmet érintő feladatokban

a) médiakampány szervezése, lebonyolítása, szakmai támogatása,

b) közösségi megjelenés,

c) sportrendezvényeken történő megjelenés,

d) a leszokást elősegítő szervekkel, egészségügyi intézményekkel történő együttműködés és

e) egészségvédelmi programokban történő részvétel

útján.”

5. § Az Fdvtv. III. Fejezet 3. címe helyébe a következő 3. cím lép:

„3. cím

A dohánytermékek beszerzése

15. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet semmis.

(2) A dohánytermék-nagykereskedők az általuk forgalmazott termékek megrendelésére (megvásárlására) vonatkozó felhívással a dohánytermék-kiskereskedőket közvetlenül is megkereshetik, a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatok megtételében közreműködhetnek, azonban a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatokat csak a dohánytermék-kiskereskedő és kizárólag közvetlenül a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé jogosult megtenni. A dohánytermék-nagykereskedő, vagy az általa kijelölt személy részére e bekezdés szerinti nyilatkozatok megtételére meghatalmazás nem adható.”

6. § Az Fdvtv. III. Fejezet 4. címe helyébe a következő 4. cím lép:

„4. cím

A dohány-kiskereskedelmi ellátó

15/A. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátót szerződéskötési kötelezettség terheli minden olyan dohánytermék-nagykereskedővel, aki Magyarországon dohányterméket kíván értékesíteni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó általános szerződési feltételt alkalmaz annak érdekében, hogy a dohánytermék-nagykereskedőkkel kötött szerződések feltételei azonosak, versenysemlegesek legyenek.

(2) Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a dohánytermék-nagykereskedő köteles a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve azt a dohány-kiskereskedelmi ellátónál mindenkor fenntartani, amely legalább 15%-kal meghaladja a dohánytermék-nagykereskedő által forgalmazott - a korábban nem forgalmazott termékek esetén a forgalmazni kívánt - dohánytermékek kétheti átlagos kiskereskedelmi értékesítési mennyiségét.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket az általa meghatározott egy vagy több raktárában köteles átvenni és ott szigorú felügyelet mellett raktározni; a dohánytermékek beszállításáról a dohánytermék-nagykereskedő köteles gondoskodni. A beszállított dohánytermék a dohánytermék-nagykereskedő tulajdonában marad addig, amíg a dohánytermékre a dohány-kiskereskedelmi ellátóval az adásvételi szerződés - e törvény rendelkezéseivel összhangban - létre nem jön; a beszállított dohánytermék átvételekor a kárveszély a dohány-kiskereskedelmi ellátóra száll.

(4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó az egyes dohánytermékekre vonatkozó adásvételi szerződést - a dohánytermék-nagykereskedő felé kiállított, elektronikus úton megtett nyilatkozattal, vagy a dohányterméknek a dohánytermék-kiskereskedő részére történő kiszállításhoz való összekészítésével - egyoldalúan hozza létre a dohánytermék-nagykereskedő és dohány-kiskereskedelmi ellátó között. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a kiszállításhoz való összekészítésével jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A létrejött adásvételi szerződésekről és azok tartalmáról a dohány-kiskereskedelmi ellátó legkésőbb a naptári hónap végét követő tíz napon belül összesített jelentést készít a dohánytermék-nagykereskedő részére, melynek alapján a dohánytermék-nagykereskedő jogosult a dohánytermékek értékesítéséről a számlát - a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok betartása mellett - a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé kiállítani. A dohány-kiskereskedelmi ellátó az általa a dohánytermék-nagykereskedőtől megvásárolt dohánytermékek után a fizetési kötelezettségét a számla kézhezvételét követő legfeljebb 60 napon belül köteles teljesíteni.

15/B. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles olyan informatikai rendszert, vagy ügyfélszolgálatot működtetni, melynek útján a dohánytermék-kiskereskedők az általuk megvásárolni kívánt dohánytermékekre vonatkozó megrendeléseiket bármikor eljuttathatják. A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a megrendeléseket azok beérkezésétől legkésőbb három napon belül visszaigazolni, a szállítási időpont megjelölésével. A visszaigazolással az adásvételi szerződés létrejön azzal, hogy amennyiben a visszaigazolás a megrendelt mennyiségnél kisebb mennyiségről szól, úgy a szerződés e mennyiségre jön létre. A felek eltérő megállapodásának hiányában a dohánytermék-kiskereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti szerződéses feltételekre a dohány-kiskereskedelmi ellátó által közzétett általános szerződési feltételek az irányadók azzal, hogy az ettől eltérő megállapodás - kivéve, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi - nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést a dohánytermék-kiskereskedőre nézve.

(2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a visszaigazolt dohánytermékeket összekészíti, és legkésőbb a visszaigazolásban megjelölt időpontig a dohányboltokba kiszállítja. A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermékek átvételét követő legkésőbb 15 napon belül köteles a leszállított dohánytermékek ellenértékét megfizetni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult arra, hogy azon dohánytermék-kiskereskedőt, akivel szemben legalább két már kiállított számla alapján még ki nem fizetett követelése áll fenn, dohánytermékkel ne szolgálja ki.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult a raktárain belül, illetve ahhoz kapcsolódóan olyan elkülönített helyiséget kijelölni, ahol a dohánytermék-kiskereskedő azonnal vásárolhat dohányterméket az ellenérték azonnali kiegyenlítése mellett, és a dohányterméket saját költségén elszállíthatja (a továbbiakban: C+C raktár).

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a 15/A. § (4) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy - erre vonatkozó elektronikus nyilatkozat hiányában - az adásvételi szerződés a dohánytermék-nagykereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó között akkor jön létre, amikor a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket a C+C raktárba betárolja. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a C+C raktárba történt betárolásával jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenysége során egyetlen dohányterméket sem részesíthet semmilyen megkülönböztetésben; a dohánytermék-kiskereskedő megrendelését nem bírálhatja felül, vagy helyettesítheti más dohánytermékkel. Ha készlethiány miatt a dohányterméket nem lehet az e törvény által előírt határidőn belül kiszállítani, úgy a dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a dohánytermék beszerzése céljából a dohányterméknagykereskedőt megkeresni, egyúttal a készlethiányról a dohánytermék-kiskereskedőt értesíteni. Ebben az esetben a készlethiánnyal érintett dohánytermék beérkezését követően a dohánytermék-ellátó ésszerű időn belül gondoskodik a dohánytermék kiszállításáról.

(6) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenységét - a jogszabályok és a koncessziós szerződés keretei között - maga látja el, melyhez közreműködőt csak akkor vehet igénybe, ha ezt jogszabály, vagy a koncessziós szerződés lehetővé teszi.”

7. § Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 5. címmel egészül ki:

„5. cím

A dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok

15/C. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi. A tilalomba ütközik az is, ha a törvény által kifejezetten lehetővé nem tett ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást bármely személy a dohánytermék-kiskereskedőre tekintettel fogadja el.

(2) A dohánytermék kiskereskedő a tevékenységével közvetlen összefüggésben kizárólag

a) a kiskereskedelemben általában szokásos árrés, vagy a kiskereskedelmi tevékenység végzésével általában összefüggő kedvezmény biztosítását,

b) jogszabály által előírt kereskedelmi árrés biztosítását,

c) a dohánytermék-nagykereskedővel e törvény keretei között megkötött, a dohánytermékek, vagy termékcsoportok kedvezőbb megjelenítését célzó visszterhes szerződés (a továbbiakban: polckép-szerződés) alapján a szerződéses szolgáltatás ellenértékeként nyújtott összeget

fogadhatja el.

15/D. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve - ha ilyen van - a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan, a csomagolás előlapjával megjeleníteni.

(2) Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő az általa gyártott, vagy forgalmazott (szabadforgalomba bocsátott) dohánytermék(ek), vagy termékcsoport(ok) kedvezőbb (így különösen nagyobb felületen, vagy kiemeléssel történő) megjelenítését kívánja a dohányboltban, úgy erről a dohánytermék-kiskereskedővel határozott időre - írásban - polckép-szerződést köthet. A polckép-szerződésnek tartalmaznia kell legalább

a) a dohánytermék-kiskereskedő által nyújtott szolgáltatás meghatározását, azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedő a felület arányos (százalékos) biztosítását nem vállalhatja, csak azt, hogy darabszám szerint meghatározott értékesítési csatornában (polchelyen) kínálja a dohánytermék-nagykereskedő termékeit;

b) a szerződés időtartamának meghatározását, amely 12 hónapnál hosszabb időre nem terjedhet,

c) a dohánytermék-kiskereskedő felmondási jogát, amely - függetlenül a polckép-szerződés határozott időtartamától - legalább 30 napos, és legfeljebb 90 napos felmondási idővel gyakorolható,

d) a dohánytermék-nagykereskedő felmondási jogát, amelyet csak a dohánytermék-kiskereskedő súlyos, és felszólítás ellenére is fennálló szerződésszegése esetén gyakorolhat,

e) a dohánytermék-nagykereskedő által fizetendő ellenértéket, amely minden esetben csak pénzbeli szolgáltatás lehet,

f) az ellenérték fizetési módját azzal, hogy az ellenértéket vagy teljes egészében, vagy havi részletekben előre kell megfizetni.

(3) A dohánytermék-kiskereskedő nem köthet olyan szerződést, továbbá a polckép-szerződésben (vagy annak megkötésével összefüggésben) nem tehet olyan jognyilatkozatot (vállalást), melynek alapján a dohánytermék-kiskereskedő kizárólag egy dohánytermék-nagykereskedő termékeit forgalmazza és olyan helyzetet sem teremthet, amely a dohánytermék értékesítési helyén egyes dohánytermék-nagykereskedők termékeinek értékesítését - a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan - lényeges mértékben előnyben részesíti. Tilos a polckép-szerződésben a koncessziós szerződéssel ellentétes vállalást tenni, továbbá egy vagy több polckép-szerződés megkötésével olyan helyzetet teremteni, amely a koncessziós szerződés megsértéséhez vezethet.

(4) A dohánytermék-kiskereskedő tevékenysége során fogyasztó részére terméket ellenérték nélkül nem adhat.

(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseibe ütköző jogügylet semmis.

15/E. § (1) A dohánytermék-nagykereskedő a dohánytermék értékesítéséhez kapcsolódóan e törvényben meghatározott mértékű kiskereskedelmi árrést köteles biztosítani.

(2) A dohánytermék-nagykereskedő köteles - a cigaretta kivételével - minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőtől szerez be a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának tizenöt százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. Ennek megfelelően a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól a - cigaretta kivételével - a dohánytermék után legfeljebb olyan árat követelhet, amely nem nagyobb a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának 0,85-szörös szorzatával kiszámolt összegnél.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának tizenhárom százaléka.

(4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles - a cigaretta kivételével - minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól szerez be a dohánytermék szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenhárom százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. A kiskereskedelmi árrés mértékét a dohánytermék-ellátó az általános szerződési feltételeiben sávosan határozza meg; a sávok alapján nyújtott kereskedelmi árrés kizárólag a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-értékesítéséből származó teljes árbevételétől tehető - fordítottan arányosan - függővé.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta szabadforgalomba bocsátása napján érvényes - adókkal nem csökkentett - kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenegy és fél százaléka.

(6) Semmis az a megállapodás, amely arra irányul, vagy azt eredményezi, hogy az e törvény alapján biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke ne érje el a (2)-(5) bekezdésben írt mértéket, vagy azt ne pénzben, hanem egyéb közvetlen vagy közvetett juttatásban, kedvezményben biztosítsák.

(7) A legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó rendelkezéseket akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a dohánytermék értékesítésére a 11. §-ban meghatározottak szerint kerül sor.

15/F. § A dohánytermék-kiskereskedő köteles a készletéről, illetve annak forgalmáról külön jogszabály szerint nyilvántartást vezetni, illetve elektronikus úton adatot szolgáltatni.”

8. § Az Fdvtv. 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből - a szivarokat kivéve - típusonként, márkajelzésenként, illetve - ha ilyen van - a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan - amennyiben a csomagoláson ilyen van - a képpel kombinált figyelmeztetést tartalmazó oldalával, egyébként pedig a csomagolás előlapjával megjeleníteni.”

9. § (1) Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 6. címmel egészül ki:

„6. cím

A fiatalkorúak különös védelme

16. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson.

(2) Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.

(3) Amennyiben a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.

(4) Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.

(5) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.

(6) A dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.

(7) A dohánytermék-kiskereskedővel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem tartásáért a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

16/A. § A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni.”

(2) Az Fdvtv. III. Fejezete a következő 7. címmel egészül ki:

„7. cím

A dohánytermékek árusításával feljogosított személyekre vonatkozó különös rendelkezések

16/B. § E törvény III. Fejezete 3-6. címében foglalt rendelkezéseket a dohánytermékek árusítására e törvény alapján jogosult részvénytársaságra, valamint az általa feljogosított személyre is megfelelően alkalmazni kell.”

10. § Az Fdvtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 16. §, valamint a 16/A. § a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.”

11. § Az Fdvtv. IV. Fejezete a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § Ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e törvény által előírt - így különösen a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó - kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől eltérően közvetlenül dohányterméket értékesít, úgy őt a vámhatóság az Fgytv. 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújtja. Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi be, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja.”

12. § Az Fdvtv. V. Fejezete a következő 24/E. §-sal egészül ki:

„24/E. § A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvénnyel megállapított 15. § (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az attól a naptól számított 15. napig, amely napon a dohánykiskereskedelmi ellátó

a) a dohánytermék-kiskereskedőnek szerződéses ajánlatát eljuttatta, vagy

b) legalább két országos napilapban és a honlapján a dohánytermék-kiskereskedővel kötendő szerződéses feltételeit közzétette

a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket a 2015. augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján szerezheti be, ideértve - különösen - a legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok alkalmazását is.”

13. § Az Fdvtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § E törvény 2. § (1) bekezdése, 4/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

14. § Hatályát veszti az Fdvtv. 24/B. §-a.

2. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

15. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A koncessziós szerződés megkötésére - a szerződésnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbítását, valamint a 10/C. §, továbbá a 10/D. § szerinti megkötését kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat - kivéve, ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zárkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános.”

(2) A Ktv. a 10/C. §-t követően a következő alcímmel és 10/D. §-sal egészül ki:

„A megbízható dohánykereskedővel a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából megköthető koncessziós szerződésre irányadó különös szabályok

10/D. § (1) Az ágazati törvényben meghatározott megbízható dohánykereskedővel, vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység elvégzése céljából koncessziós szerződés az e §-ban meghatározottak szerint is köthető.

(2) Az ágazati miniszter mellőzheti a nyilvános koncessziós pályázat kiírását, ha a koncessziós szerződés megkötésére megbízható dohánykereskedővel, vagy e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal is sor kerülhet.

(3) A dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység végzésére a megbízható dohánykereskedő ajánlatot tesz. Az ajánlattevő ajánlatában megjelöli azt a területet (megyékre lebontva), ahol a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet folytatni kívánja, bemutatja a rendelkezésére álló eszközállományt és vállalja, hogy egységenként (megyénként) a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - ennek hiányában az általa megajánlott - koncessziós díjat fizet azzal, hogy a koncessziós szerződés keltét követő öt naptári évben a koncessziós díj mértéke az ajánlattevő vállalása szerint alakul.

(4) Az ágazati miniszter az ajánlat elfogadásáról a megbízható dohánykereskedő írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül dönt. Az ajánlat elfogadása esetén 30 napon belül megköti a koncessziós szerződést az ajánlattevővel vagy az ajánlattevő legalább többségi tulajdonában álló (e célból alapított) gazdasági társasággal.”

(3) A Ktv. a következő 10/E. §-sal egészül ki:

„10/E. § (1) Az ágazati törvényben meghatározott dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokra vonatkozó koncesszió nyilvános pályázatára e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az ágazati törvény a nyilvános pályázati felhívás közzétételére az e törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb határidőt, illetve eltérő közzétételi helyeket is előírhat.

(3) Az ágazati törvény a dohánykiskereskedelem-ellátási koncessziós pályázatok benyújtására, valamint elbírálására az e törvény 9. §-ában meghatározottnál rövidebb határidőt is előírhat.”

(4) A Ktv. a következő 10/F. §-sal egészül ki:

„10/F. § (1) A koncessziós szerződésre és a koncesszió jogosultjára egyebekben e törvény, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot szabályozó ágazati törvény rendelkezései irányadóak.

(2) Az ágazati törvény alapján megkötött, e törvény 10/D. §-a szerinti koncessziós szerződésben a felek e törvény 16-17. §-ában és 20. §-ában foglaltaktól eltérhetnek.”

16. § A Ktv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Ha a koncessziós szerződés megkötésére nem a 10/C. §-ban vagy a 10/D. §-ban foglaltak szerint kerül sor, az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette.”

3. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

17. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként,

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka,

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként,

d) az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként.”

(2) A Jöt. 97. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke)

b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 000 forint ezer darabonként,”

(3) A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat), valamint a dohánygyártmánynak a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő részére történő kiszállítása a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”

(4) A Jöt. 106. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A jövedéki engedélyes kereskedőnek a belföldön értékesített jövedéki termékről vevőnként olyan nyilvántartással kell rendelkeznie, amely tartalmazza

a) az értékesített termék megnevezését és KN-kódját, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, továbbá - a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Dohánytörvény) meghatározott dohány-kiskereskedelmi ellátó (a továbbiakban: dohány-kiskereskedelmi ellátó) részére történő értékesítést kivéve - a számla számát,

b) a vevő nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát,

c) a vásárlás és a teljesítés (kiszállítás) - dohány-kiskereskedelmi ellátó részére történő áruátadás esetén, a dohányáru átadásának - időpontját.

A jövedéki engedélyes kereskedő a nyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket - kérésre - köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.”

(5) A Jöt. 109. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mozgóbolt útján:)

c) dohányterméket csak a Dohánytörvény 11. § (3) bekezdése alapján, és csak a Dohánytörvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott részvénytársaság, vagy e részvénytársaság által külön feljogosított nem jövedéki engedélyes kereskedő útján lehet értékesíteni.”

(6) A Jöt. 110. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak adóraktárból, jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőtől és importálótól, felhasználói engedélyestől, továbbá - kizárólag a 103. § (3) bekezdése szerinti esetben - nem jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be. Ettől eltérően, a dohánygyártmányt értékesítő nem jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmányt csak a Dohánytörvényben meghatározott személytől szerezhet be. A nem jövedéki engedélyes kereskedő beszerzései esetén alkalmazni kell - értelemszerűen - a 105. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit is.”

(7) A Jöt. Harmadik Része a következő 110/C. §-sal egészül ki:

„110/C. § A dohányárut a szabadforgalomból a dohány-kiskereskedelmi ellátó raktárába is be lehet szállítani úgy, hogy a dohányáru értékesítése - és a kapcsolódó számla kiállítása - a Dohánytörvényben meghatározottak szerint történik. E törvény rendelkezéseit dohányáru értékesítése kapcsán a Dohánytörvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel kell megfelelően alkalmazni. E törvény alkalmazása során a dohány-kiskereskedelmi ellátóra a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó szabályokat kell - a Dohánytörvényben, illetve az e törvényben meghatározott különös rendelkezésekre figyelemmel - megfelelően alkalmazni.”

4. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

18. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)

l) dohánytermékek kiskereskedelme, illetve a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység,”

5. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

19. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az adóalap megállapításánál azon áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítésével összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét, amely áruk, anyagok, szolgáltatások értékesítése után az adóalany a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítés nettó árbevételét vagy a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek, mint áruk értékesítése után belföldi értékesítés nettó árbevételét számol el. Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, az általa - a földgázpiaci és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét. A külön jogszabály alapján erre feljogosított dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet végző személynél az általa dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét.”

6. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 17. § (1) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.

(3) A 17. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 2. § (2)-(3) bekezdése, az 5-7. §, a 9-12. §, a 14. §, a 17. § (3)-(7) bekezdése, a 19. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 8. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

21. § E törvény 3. §-a és 4. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére