Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.29.)

2014. évi CI. törvény

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások esetében a fenntartó döntésének bírósági felülvizsgálata, valamint a felmondás jogellenességének bírósági megállapítása a döntés, illetve felmondás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérhető.”

2. § Az Szt. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott intézmény - a hajléktalan személyek szakosított ellátása kivételével - legalább tíz fő, legfeljebb százötven fő ellátását biztosítja. Telephellyel rendelkező szociális intézmény esetén a férőhelyszámot az ellátást nyújtó székhelyen és az egyes telephelyeken külön-külön kell vizsgálni.”

3. § (1) Az Szt. 58/A. § (2a)-(2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással.

(2b) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár, ha

a) a változás a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé, vagy

b) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.

(2c) A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az önkormányzati kötelező feladatot - családsegítés esetében az önként vállalt feladatot is - ellátó állami fenntartót,

b) azt a szolgáltatást, intézményt, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,

c) azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szolgáltatást, intézményt, ellátotti létszámot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező

ca) szétválás vagy egyesítés,

cb) a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére történő ellátotti létszám vagy férőhelyszám-átcsoportosítás,

cc) átmeneti és tartós ellátást nyújtó férőhelyek egymás közti átminősítése, vagy

cd) fenntartók közötti ellátotti létszám vagy férőhelyszám-átadás teszi szükségessé.

(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a szociális hatóság vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a szociális hatóság a befogadásról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott és közleményben közzétett kapacitások alapján dönt.

(2e) A (2c) bekezdés c) pontja szerinti esetben szétváláson, egyesítésen, átcsoportosításon, illetve átadáson az egyik intézményben, telephelyen történő ellátotti létszám-, férőhelyszám-csökkenéssel egyidejű, másik intézményben, telephelyen, újonnan létesített intézményben, telephelyen történő azonos mértékű ellátotti létszám-, férőhelyszámnövelést kell érteni.”

(2) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2f) A szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben dönthet a szolgáltató, intézmény, ellátotti létszám, férőhelyszám befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása.”

4. § (1) Az Szt. 60. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ugyanazon ellátási területen csak egy falugondnoki szolgálat, illetve egy tanyagondnoki szolgálat működtethető.”

(2) Az Szt. 60. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A társulás keretében megszervezett falugondnoki szolgáltatás csak azon települések tekintetében működtethető, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A társulás keretében megszervezett tanyagondnoki szolgáltatás csak azon ellátási területen működtethető, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.”

5. § Az Szt. 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre.”

6. § Az Szt. az Ápolást, gondozást nyújtó intézmények alcímet megelőzően a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) Fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek számára a 67. § szerinti ellátást

a) nagy létszámú intézmény átalakítása esetén támogatott lakhatás,

b) új intézmény vagy új férőhely létrehozása esetén - a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 75. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti támogatott lakhatás formájában kell nyújtani.

(2) Az ötven főnél alacsonyabb férőhelyszámú fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek otthona ötven férőhelyig bővíthető ápolást, gondozást nyújtó intézményi formában is.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül új intézménynek és új férőhelynek, ha a szolgáltatói nyilvántartásba már bejegyzett fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek otthonát vagy férőhelyeit a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján másik fenntartó működteti tovább.”

7. § Az Szt. 75. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható.”

8. § Az Szt. 92/B. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója)

j) a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével tartós bentlakásos intézmény esetén meghatározza azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetése esetén tölthetők be, és konkrét összegben megállapítja a belépési hozzájárulást.”

9. § Az Szt. 94/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ebben az esetben a fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.”

10. § Az Szt. 94/C. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza]

f) belépési hozzájárulás alkalmazása esetén a belépési hozzájárulás összegét, az azt megfizető személy megjelölését, a belépési hozzájárulás megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályokat,”

11. § Az Szt. 94/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„94/D. § Ha az egyházi fenntartó vagy a nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét írásban köteles erről értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz, társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv dönt az ellátás iránti kérelemről. A döntés felülvizsgálata bíróságtól kérhető.”

12. § (1) Az Szt. 94/L. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:)

h) a támogatott lakhatásban foglalkoztatott esetfelelős és kísérő támogatást biztosító munkatárs.”

(2) Az Szt. 94/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket - legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.”

13. § Az Szt. 100. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Az intézményi jogviszony megszűnik)

d) a 94/C. § szerinti megállapodás felmondásával.”

14. § Az Szt. 101. és 102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„101. § (1) A 94/C. § szerinti megállapodást

a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül,

b) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője) a (2) bekezdés szerinti esetekben,

c) egyházi fenntartású és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy

ca) alapszolgáltatás esetén bármikor,

cb) bentlakásos intézményi ellátás esetén a (2) bekezdés szerinti esetekben

írásban mondhatja fel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja és c) pont cb) alpontja szerinti felmondásnak akkor van helye, ha

a) az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,

b) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,

c) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének - a 102. § szerint - nem tesz eleget.

(3) A felmondási idő, ha a 94/C. § szerinti megállapodás másként nem rendelkezik

a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,

b) bentlakásos intézmény esetén három hónap.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat.

(5) Bíróságtól kérhető

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó vitatja,

b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja,

c) a (4) bekezdés szerinti fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt a (4) bekezdés szerinti személyek valamelyike vitatja.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.

(7) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakról az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti felmondásban tájékoztatást kell adni.

(8) Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszonyt a beutaló szerv szünteti meg, kivéve, ha beutaló határozatot olyan önkormányzat hozta, amely már nem fenntartója az intézménynek.

102. § (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha

a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és

b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot - ideértve a 68/B. § és a 117/B. § szerinti esetet is - a 119/C. § szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg.

(3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(4) Ha három hónapon át térítésidíj-tartozás áll fenn, az ellátottat, a törvényes képviselőt vagy a térítési díjat megfizető személyt írásban tájékoztatni kell a felmondás lehetőségéről, annak kezdő időpontjáról, valamint a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) A 101. § (2) bekezdés c) pontja és ez a § nem alkalmazható, ha a 119. § (2) bekezdése szerint jelzálogjog-bejegyzés történt a kötelezett ingatlanvagyonán.”

15. § (1) Az Szt. 115. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri,

a) állami fenntartó esetén a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető,

b) nem állami fenntartó esetén a bíróságtól kérheti a térítési díj megállapítását.

(5) A fenntartó döntéséig, illetve a bíróság jogerős határozatáig a korábban megállapított személyi térítési díjat kell megfizetni.”

(2) Az Szt. 115. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik. Az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra, kivéve, ha az ellátott a felülvizsgálatot megelőzően - jövedelem és vagyon hiányában - térítésmentesen vette igénybe az ellátást, és részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra. Ez utóbbi esetben a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja.”

16. § Az Szt. a következő 117/C. §-sal egészül ki:

„117/C. § (1) Tartós bentlakásos intézmény esetén - a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézmény férőhely számának 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A belépési hozzájárulás legmagasabb összege nyolcmillió forint. A belépési hozzájárulás összege évente egyszer változtatható meg.

(3) A belépési hozzájárulást az ellátást igénylő vagy a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy fizeti meg.

(4) Ellátási kötelezettség fennállása esetén az ellátás nem tagadható meg a belépési hozzájárulás megfizetésére nem képes igénylőtől.

(5) Ha a gondozás az intézménybe történő beköltözést követő három éven belül megszűnik, a belépési hozzájárulás arányos részét vissza kell fizetni az ellátottnak vagy örökösének, illetve - ha a belépési hozzájárulás megfizetését más személy vállalta - e személynek vagy örökösének.

(6) A belépési hozzájárulást a fenntartó a szociális intézményei működtetésére, fejlesztésére fordítja.”

17. § (1) Az Szt. a következő 140/C. §-sal egészül ki:

„140/C. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXXIII. törvény - 2012. június 26-áig hatályos - 56. § (1) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezés alapján az intézmények a százötven fős férőhelyszámot nem léphetik túl és a százötven fős vagy ezt meghaladó férőhelyszámú intézmények férőhelyeinek száma tovább nem bővíthető.”

(2) Az Szt. 140/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„140/P. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 60. § (6) bekezdését a 2015. január 1-jét követően létrejövő szolgálatokra kell alkalmazni, azzal, hogy a rendelkezést a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés iránt 2015. január 1-jén folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvény hatálybalépésekor intézményi jogviszonyban álló személyeket írásban tájékoztatni kell a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos jogszabályi változásokról.”

(3) Az Szt. a következő 140/W. §-sal egészül ki:

„140/W. § A 2015. január 1-jét követően megüresedő emelt szintű férőhelyek betöltése esetén a fenntartó dönthet arról is, hogy az emelt szintű férőhelyre nem egyszeri hozzájárulást, hanem helyette belépési hozzájárulást állapít meg. Ebben az esetben a belépési hozzájárulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A belépési hozzájárulás alkalmazása egyébként nem érinti a férőhely minősítését, így különösen nem változtatja meg a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatás mértékét.”

18. § Az Szt.

a) 11. § (3) bekezdésében a „102. § (4) bekezdése, a 115. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „94/A. § (3) bekezdése, a 94/D. §, a 101. § (5) bekezdése, a 115. § (4) bekezdése” szöveg,

b) 11. § (4) bekezdésében a „megfizető személyt” szövegrész helyébe a „megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személyt” szöveg,

c) 20. § (2) bekezdés h) pontjában az „időpontja” szövegrész helyébe az „időpontja, ha annak elvégzése kötelező” szöveg,

d) 38. § (2c) bekezdésében a „gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt” szövegrész helyébe a „gyámot és a nevelőszülőt” szöveg,

e) 58/A. § (2) bekezdésének záró szövegrészében a „befogadás” szövegrész helyébe a „befogadás (a továbbiakban: befogadás), ide nem értve az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szervet” szöveg,

f) 91. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter előzetes” szöveg,

g) 92/C. § (1) bekezdésében az „a), e), f) és h) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a), e), f), h) és j) pontjában” szöveg,

h) 92/K. § (7) bekezdés a) pontjában a „megfizető személy” szövegrész helyébe a „megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személy” szöveg,

i) 92/L. § (1) bekezdés j) pontjában a „visszafizetésére” szövegrész helyébe a „visszafizetésére, vagy a belépési hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére, közzétételére vagy visszafizetésére” szöveg,

j) 109. § (3) bekezdés a) pontjában az „önkormányzat képviselő-testülete” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg,

k) 119/A. § (1) bekezdésében a „megfizető személytől” szövegrész helyébe a „megfizető és a belépési hozzájárulás megfizetését vállaló személytől” szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti az Szt.

a) 20. § (5) bekezdés c) pontja,

b) 68/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „és harmadik” szövegrész,

c) 91. § (4) bekezdése,

d) 91. § (5) bekezdésében az „és (4)” szövegrész,

e) 94. § (1) bekezdés a) pontja,

f) 94/A. § (1) bekezdés d) pontja,

g) 113/A. § e) pontja.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

20. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

b) fiatalkorú: az a személy, aki

ba) a szabálysértés elkövetésekor a 14. életévét,

bb) a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét,

bc) a 2013. június 30-át követően elkövetett bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévét

betöltötte, azonban a 18. - javítóintézetben történő nevelése esetén a 21. - életévét még nem töltötte be,”

(2) A Gyvt. 5. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

i) ellátás: a jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás, továbbá a javítóintézeti ellátás,”

(3) A Gyvt. 5. § sz) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

sz) családbafogadó gyám: az a gyámként kirendelt személy, akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte, vagy akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte, vagy aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el, vagy akit a gyámhatóság a Ptk. 4:226. és 4:227. §-a szerint más okból rendelt ki gyámként a gyermekvédelmi gyámság alatt nem álló gyermek számára,”

(4) A Gyvt. 5. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

w) szolgáltató: gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek vagy helyettes szülői, nevelőszülői hálózatnak,”

21. § A Gyvt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást, továbbá a javítóintézeti ellátást biztosító intézmények házirendje az e törvényben meghatározott keretek között, a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.”

22. § A Gyvt. 11/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A gyermekjogi képviselő a gyermekjogi képviselői feladatainak ellátása során hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.”

23. § A Gyvt. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott

a) nevelő, gyermekfelügyelő, szakgondozó, gondozó, segédgondozó, gyermekgondozó, családi napközi szolgáltatást nyújtó személy, családi napközis koordinátor, helyettes szülő, nevelőszülő, családgondozó, utógondozó, családgondozó asszisztens, kisgyermeknevelő, gyermekvédelmi asszisztens, pszichológus, pszichológiai tanácsadó, szaktanácsadó, tanácsadó, jogász, elhelyezési ügyintéző, gyermekvédelmi ügyintéző, növendékügyi előadó, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász, konduktor, gyógypedagógiai asszisztens, orvos, gyermekszakorvos, pszichiáter, örökbefogadási tanácsadó, javítóintézeti rendész, iskolai tanár, tanító, szakoktató, munkaoktató, ápolónő, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény vagy javítóintézet vezetője, vezető beosztású vagy vezető munkakörű dolgozója a gyermek, a fiatal felnőtt és a fiatalkorú közvetlen gondozása, ügyeinek intézése, családgondozása és utógondozása során,

b) helyettes szülői tanácsadó, nevelőszülői tanácsadó és gyermekvédelmi gyám a gyermek közvetlen gondozásának ellenőrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során hivatalból jár el, e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.”

24. § A Gyvt. 17. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)

l) a javítóintézet,

m) a gyermekjogi képviselő.”

25. § A Gyvt. 32. §-a a következő (7b) és (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7b) Hálózatba szervezett családi napközi esetén a megállapodás - a (7) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza, hogy a gyermek a hálózat melyik családi napközijében részesül ellátásban.

(7c) Ha a gyermek törvényes képviselője a nevelés-gondozás nélküli munkanapra, illetve a bölcsődei szünet teljes idejére vagy annak egy részére is igényli a bölcsődei ellátást, erre az időszakra az ügyeletet biztosító intézmény az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapodást köt a törvényes képviselővel. Az ügyeletet biztosító intézménnyel kötött megállapodás nem érinti az ügyeleti időszakon kívül bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyel kötött megállapodást.”

26. § (1) A Gyvt. 37/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett, a családok átmeneti otthonában a szülőnek, nagykorú testvérnek nyújtott ellátást a (3) bekezdésben foglaltakon túl megszünteti, ha a szülő, nagykorú testvér mások életét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít. Az intézményvezető ezzel egyidejűleg értesíti a szülő lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, és szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez.”

(2) A Gyvt. 37/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az intézményvezető az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás megszüntetéséről, valamint az ellene tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A (3a) bekezdés szerinti eset kivételével a fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell.”

27. § A Gyvt. 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a gyermekek átmeneti gondozását a települési önkormányzat ellátási szerződés keretében biztosítja, és az ellátást nyújtó intézmény nem a települési önkormányzat területén működik, a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátását lehetőség szerint a szülő lakóhelye szerinti települési önkormányzatnak kell biztosítania.”

28. § (1) A Gyvt. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.”

(2) A Gyvt. 39. § (4) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

[A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően]

dd) a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására, megszüntetésére.”

(3) A Gyvt. 39. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében)

e) együttműködés a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását.”

29. § (1) A Gyvt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük - ideértve a gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzést is -, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.”

(2) A Gyvt. 41. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,)

b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel,”

30. § A Gyvt. 42. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.”

31. § (1) A Gyvt. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Családi napköziben - nem nevelési-oktatási céllal - ellátható

a) a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek,

b) az óvodai nevelésben részesülő gyermek a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül,

c) az iskolai oktatásban részesülő tanuló, ideértve a magántanulót is, az iskola nyitvatartási idején kívül, és

d) az Nktv. rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek.”

(2) A Gyvt. 43. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Családi napközi a (6) bekezdésben foglaltakon belül

a) a húszhetes életkorukat betöltött, de harmadik életévüket még be nem töltött gyermekek számára,

b) az Nktv. 8. § (5) bekezdésében meghatározott gyermekek számára, vagy

c) a húszhetes életkorukat betöltött, de tizennegyedik életévüket még be nem töltött gyermekek számára - ideértve az Nktv. alapján az óvodai nevelésben való részvétel és az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermekeket is -

szervezhető meg.”

32. § A Gyvt. 47. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a tanulói jogviszonyban álló gyermek az átmeneti gondozás időtartama alatt tölti be a 18. életévét, kérelemre szükség esetén az átmeneti gondozás időtartama meghosszabbítható a tanítási év végéig.”

33. § A Gyvt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig vagy - ha köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll -, legfeljebb 24. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, feltéve, hogy elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A nagykorú testvér tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyának fennállását félévente igazolni kell.”

34. § A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)

f) a képesítési előírások körében

fa) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy

fb) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi.”

35. § A Gyvt. 54. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelőszülő az a személy lehet, aki)

f) a képesítési előírások körében

fa) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel rendelkezik, vagy

fb) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül

1. az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy

2. a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.”

36. § A Gyvt. 56. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A külön ellátmányból a kizárólagosan a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési díj, külön ellátmány és családi pótlék fogadása érdekében létesített bankszámla és az ahhoz kapcsolódó bankkártya költségei is fedezhetők.”

37. § A Gyvt. 66/B. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett - a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint - időkorlátozás nélkül folytathat a Cst. 4. § d) pontjában meghatározott keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.

(5) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítése nem érinti a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony munkaidejét.”

38. § (1) A Gyvt. 66/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egy gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben egy munkanap, a kettő vagy három gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben két munkanap, a négy vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben három munkanap szabadság illeti meg. A nevelőszülőnél nevelkedő gyermekek számát a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben foglaltak szerint negyedévente átlagosan kell kiszámítani. A nevelőszülőnek nem jár szabadság arra az időtartamra, amíg kizárólag a 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult.”

(2) A Gyvt. 66/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díjnak a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint kiszámított arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el. A naptári évben ki nem adott szabadságot meg kell váltani.”

39. § A Gyvt. MÁSODIK RÉSZE a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:

„VII/A. FEJEZET

A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS ÉS ELLÁTÁS

A javítóintézeti ellátás általános szabályai

66/M. § (1) A javítóintézet a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.) meghatározott keretek között teljes körű ellátást biztosít a fiatalkorú számára, és ellátja a fiatalkorú gondozását, nevelését, felügyeletét, továbbá az oktatásával, képzésével és munkafoglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat.

(2) A VII/A. Fejezet, a 135. és a 139/A. § alkalmazásában

a) javítóintézetben nevelt fiatalkorú: a bíróság ítélete alapján javítóintézeti nevelés intézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú,

b) javítóintézetben ellátott fiatalkorú: az a) pont szerinti, valamint az előzetes letartóztatás végrehajtása érdekében javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú.

(3) A javítóintézetben a fiatalkorúak nevelését, ellátását legfeljebb tizenkettő fős csoportokban kell biztosítani. Az értelmi fogyatékossággal élő, szenvedélybeteg vagy súlyos beilleszkedési zavarokkal, személyiségzavarokkal küzdő fiatalkorúak számára létrehozott speciális csoportokban legfeljebb nyolc fő helyezhető el.

(4) A javítóintézetben nevelt fiatalkorú gyógyulása érdekében a javítóintézet igazgatója a javítóintézet orvosának véleménye, valamint indokolt esetben a megkeresett szakorvos vagy az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslata alapján betegszabadságot engedélyezhet.

(5) A nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott fiatalkorú családi pótlékának felhasználható részét a fiatalkorú teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházattal, szabadidőeltöltéshez, kulturálódáshoz, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására, továbbá a fiatalkorú zsebpénzének biztosítására.

(6) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, javítóintézetben ellátott fiatalkorúnak

a) a gyermekvédelmi gyámja a Bv. tv.-ben foglalt keretek között kapcsolatot tart vele, és

b) a gondozási helye előzetes egyeztetés alapján fogadja a szabadsága időtartama alatt.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a fiatalkorú utazási és étkezési költségét a javítóintézet biztosítja.

A javítóintézet alapdokumentumai

66/N. § (1) A javítóintézet szervezeti felépítését és működési rendjét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(2) A javítóintézet igazgatója a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak, valamint a javítóintézet utógondozó részlegén ellátottak jogaira és kötelezettségeire, továbbá a javítóintézet belső életének rendjére vonatkozóan a Bv. tv. 345. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével házirendet készít.

(3) Az utógondozó részleg működését a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képező utógondozási szabályzat és a részleg házirendje szabályozza.

(4) A javítóintézet szakmai programja határozza meg a fiatalkorú

a) javítóintézeti nevelésének, ellátásának,

b) csoportban történő elhelyezésének,

c) jutalmazásának és a fegyelmi felelősségre vonásának, valamint

d) utógondozó részlegen nyújtott ellátásának

szakmai szempontjait és módszereit.

A javítóintézeti tanács

66/O. § (1) A Bv. tv. 378. § (1) bekezdése szerinti javítóintézeti tanács döntés-előkészítő testület, amely javaslatot tesz

a) az igazgatónak

aa) a fiatalkorú zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezésére vagy annak mellőzésére, a zárt jellegű javítóintézeti részlegben történő elhelyezés meghosszabbítására és az elhelyezés megszüntetésére,

ab) a fiatalkorú utógondozó részlegen való elhelyezésének engedélyezésére vagy a fiatalkorú erre irányuló kérelme elutasítására;

b) a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy annak mellőzésére.

(2) A javítóintézeti tanács legalább öt főből áll, elnöke az igazgató. A javítóintézeti tanács tagja valamennyi igazgatóhelyettes, a növendékügyi iroda vezetője, az utógondozó, a fiatalkorú csoportnevelője, osztályfőnöke, szakoktatója vagy munkavezetője, továbbá tagja lehet az otthonvezető, a munkafoglalkoztatás vezetője, a szakértői csoport vezetője, az orvos és a pszichológus.

(3) A javítóintézeti tanács működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

(4) A javítóintézeti tanácsot a javítóintézet igazgatója hívja össze. A tanács összehívását bármelyik tag kezdeményezheti.

A javítóintézetben ellátott fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezése

66/P. § (1) A fiatalkorú kérelmére a javítóintézet igazgatója akkor is engedélyezheti a javítóintézetben ellátott fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését, ha a fiatalkorú saját gyermeke ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett, feltéve, hogy

a) a javítóintézetbe kerülés előtt is a fiatalkorú gondozta, nevelte a gyermekét,

b) az együttes elhelyezésnek megvannak a Bv. tv. 351. § (2) bekezdésében foglalt feltételei, és

c) nem állnak fenn a Bv. tv. 351. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok.

(2) Az együttes elhelyezést erre a célra kialakított lakóegységben kell biztosítani, ahol legfeljebb négy fiatalkorú szülő és gyermeke helyezhető el. Az együttes elhelyezést biztosító lakóegységben kizárólag fiatalkorú szülő és gyermeke helyezhető el.

(3) Ha a fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését nem engedélyezik, vagy arra más okból nem kerül sor, ezt a javítóintézet haladéktalanul jelzi a gyámhatóságnak.

A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás

66/Q. § A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás a javítóintézetben nevelt fiatalkorú tanulmányainak befejezéséig vagy élethelyzetének rendeződéséig, de legfeljebb 24. életévének betöltéséig tarthat.”

40. § A Gyvt. 78. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha

a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és]

ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt a gyámhatóság pert indított, vagy a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy”

41. § A Gyvt. 86. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám)

j) együttműködik a gyermek megelőző pártfogó felügyelőjével és a gyermek gondozási helyével a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság fenntartotta az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek megelőző pártfogását.”

42. § (1) A Gyvt. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint, a (2a)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat, valamint, ha a (2a)-(4) bekezdés alapján nem köteles az ellátás biztosítására, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.”

(2) A Gyvt. 94. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A települési önkormányzat által fenntartott bölcsőde a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszáma legfeljebb 15%-áig az ellátási területén kívül lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek ellátását is biztosíthatja, feltéve, hogy az ellátási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi bölcsődei ellátást igénylő és arra jogosult gyermek ellátását biztosítani tudja.”

(3) A Gyvt. 94. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének családi napközi formájában is eleget tehet, feltéve, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben már fenntart legalább egy bölcsődét.”

43. § (1) A Gyvt. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult

a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szerv vagy személy,

b) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, szakmai munkakörben foglalkoztatott munkatársa,

c) a befogadó szülő,

d) a gyermekjogi képviselő, továbbá a betegjogi képviselő és az ellátottjogi képviselő, ha a gyermek panaszának orvoslása érdekében ez feltétlenül szükséges,

e) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezet,

f) a gyermekvédelmi szakértői bizottság,

g) a gyermekvédelmi gyám,

h) a pártfogó felügyelői szolgálat, a megelőző pártfogó felügyelő,

i) a javítóintézet.”

(2) A Gyvt. 135. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti szervek és személyek jogosultak]

d) a javítóintézetben ellátott fiatalkorúnak, és a vele a javítóintézetben együttesen elhelyezett gyermekének

da) személyazonosító, valamint a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,

db) anyanyelvére vonatkozó,

dc) megfelelő javítóintézeti ellátásához, neveléséhez szükséges és elégséges adatainak, így különösen a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó,

dd) egészségi állapotára vonatkozó,

de) büntetlen előéletére, valamint a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó,

df) kóros szenvedélyére vonatkozó,

dg) áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, az Ást. 16. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott,

dh) a kapcsolattartáshoz való jogának biztosítása érdekében a vele kapcsolattartásra jogosult személyek személyazonosító,

di) a javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás biztosítása érdekében szükséges és elégséges adatainak, így különösen vagyoni helyzetére, környezetére, élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó”

[adatainak a kezelésére.]

44. § A Gyvt. 135/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az örökbefogadás utánkövetése érdekében kezelheti az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, az örökbefogadott gyermek személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint az örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat.”

45. § A Gyvt. a következő 139/A. §-sal egészül ki:

„139/A. § (1) A javítóintézet igazgatója a 135. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adattartalommal a Bv. tv. 347. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fiatalkorúak nyilvántartását vezeti a javítóintézetben ellátott fiatalkorúról és a vele együttesen elhelyezett gyermekéről az ellátás, gondozás, nevelés biztosítása céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adataiból a javítóintézet igazgatója adatot szolgáltat

a) a fiatalkorú pártfogó felügyelőjének,

b) a fiatalkorú ügyében eljáró bírónak, ügyésznek,

c) a fiatalkorú és a vele együttesen elhelyezett gyermeke ügyében eljáró gyámhatóságnak, és

d) a Kormány által kijelölt szerv részére, a finanszírozásának ellenőrzése céljából.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a fiatalkorú és a vele együttesen elhelyezett gyermekének adatait a javítóintézetből való elbocsátás időpontjától számított tíz év elteltével törölni kell.”

46. § A Gyvt. 141/E. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja)

e) az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet a 135/A. § (1a) bekezdésében foglalt adatokat.”

47. § A Gyvt. 141/F. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér az örökbefogadással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése céljából)

e) az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz.”

48. § (1) A Gyvt. 145. § (2a)-(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre a fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással.

(2b) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás befogadás nélkül is jár, ha

a) a változás a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé, vagy

b) a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag fenntartóváltás teszi szükségessé.

(2c) A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

a) az önkormányzati kötelező feladatot ellátó állami fenntartót,

b) azt a szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amelynek létrehozására vagy fejlesztésére a fenntartó, a szolgáltató vagy az intézmény pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban, a Svájci Alap, az EGT Alap, a Norvég Alap támogatásában, vagy költségvetési támogatásban részesül,

c) azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is jogerősen bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező

ca) szétválás vagy egyesítés,

cb) szolgáltatásiforma-váltás,

cc) a fenntartó intézményei, telephelyei közötti, illetve újonnan létesített telephelyére történő férőhelyszám-átcsoportosítás, vagy

cd) fenntartók közötti férőhelyszám-átadás

teszi szükségessé.”

(2) A Gyvt. 145. §-a a következő (2d)-(2f) bekezdéssel egészül ki:

„(2d) A (2c) bekezdés szerinti feltételek fennállását a Kormány által kijelölt szerv vizsgálja. Ha a (2c) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a Kormány által kijelölt szerv a befogadásról a miniszter által meghatározott és közleményben közzétett kapacitások alapján dönt.

(2e) A (2c) bekezdés c) pontja szerinti esetben szétváláson, egyesítésen, átcsoportosításon, illetve átadáson az egyik intézményben, telephelyen történő férőhelyszám-csökkenéssel egyidejű, másik intézményben, telephelyen, újonnan létesített intézményben, telephelyen történő azonos mértékű férőhelyszám-növelést kell érteni.

(2f) A miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével indokolt esetben dönthet a szolgáltató, intézmény, hálózat, férőhelyszám befogadásának szükségességéről a (2c) és a (2d) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül, a költségvetési források, a területi lefedettség, a szükségletek és a szolgáltatói nyilvántartásból törölt kapacitások figyelembevételével. Indokolt eset különösen a megszűnt intézmény ellátottairól való gondoskodás, a területileg hiányzó szolgáltatás pótlása, valamint a máshol nem ellátható személyek ellátásának biztosítása.”

(3) A Gyvt. 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény, hálózat a munkavállalók számára - ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket - legalább a Kjt. 55-80. §-ában és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló kormányrendeletben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.”

49. § (1) A Gyvt. 151. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a fenntartó vagy a települési önkormányzat a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás útján biztosítja, az intézményi térítési díj megállapítása érdekében az étkeztetést biztosító szolgáltató köteles elkülönítetten kimutatni a gyermekétkeztetéssel összefüggésben felmerülő nyersanyagköltséget.”

(2) A Gyvt. 151. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az étkeztetési feladatot települési önkormányzat látja el, a (4) bekezdés alkalmazásában intézményvezető alatt a települési önkormányzat azon intézményének vezetőjét kell érteni, amely a gyermekétkeztetést biztosítja. Ha a kötelezett a személyi térítési díjat vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a személyi térítési díj összegéről történő értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a települési önkormányzathoz fordulhat. Ha a települési önkormányzat intézmény közreműködése nélkül biztosítja a gyermekétkeztetést, a személyi térítési díj megállapítására, annak vitatására, csökkentésére és elengedésére vonatkozó szabályokat rendeletében állapítja meg.”

(3) A Gyvt. 151. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

{Gyermekétkeztetés esetén}

e) azon nevelésbe vett gyermek után, aki bölcsődés, óvodás vagy tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, valamint azon utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után, aki tanulói jogviszonyban áll és nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, az intézményi térítési díj 100%-át”

{kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény].}

(4) A Gyvt. 151. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek és a tanulói jogviszonyban nem álló, illetve nem nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.”

50. § A Gyvt. 162. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

e) a családi napközi, helyettes szülői és nevelőszülői képzés szakmai és vizsgakövetelményeit, valamint a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási program szervezésére, szakmai és vizsgakövetelményeire vonatkozó részletes szabályokat,”

51. § A Gyvt. 165. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 54. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. december 31-ét követően követelhetők meg a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személytől. 2016. december 31-ig a nevelőszülői tevékenység ellátásához - az egyéb feltételek fennállása esetén - elegendő a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyam eredményes elvégzése.”

52. § A Gyvt. a következő 171. §-sal egészül ki:

„171. § A családi napközi a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 43. § (6a) bekezdés b) pontja szerinti ellátotti csoportnak 2015. szeptember 1-jétől nyújt szolgáltatást.”

53. § A Gyvt.

a) 5. § u) pontjában a „munkaidőben” szövegrész helyébe a „munkaidőben, valamint a javítóintézet” szöveg,

b) 15. § (5) bekezdésében az „intézeti” szövegrész helyébe a „javítóintézeti” szöveg,

c) 17. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdés a)-i) és k) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-i) és k)-m) pontjában” szöveg, valamint az „(1) bekezdés a)-i) és k) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-i) és k)-m) pontja” szöveg,

d) 104. § (1) bekezdésében az „állami és nem állami intézmény” szövegrész helyébe az „állami és nem állami intézmény, valamint a javítóintézeti ellátást nyújtó állami intézmény” szöveg,

e) 122. § (2) bekezdésében a „miniszter jóváhagyása” szövegrész helyébe a „miniszter előzetes jóváhagyása” szöveg,

f) 134. § (6) bekezdésében, 136. § (3) bekezdés c) és d) pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg,

g) 135. § (7) bekezdésében a „15. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott szolgáltatások” szövegrész helyébe a „15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott szolgáltatások, ellátások” szöveg,

h) 145. § (2) bekezdés záró szövegrészében a „befogadása” szövegrész helyébe a „befogadása (a továbbiakban: befogadás)” szöveg,

i) 165. § (2) bekezdésében az „54. § (1) bekezdés f) pontja szerinti képzés elvégzése” szövegrész helyébe az „Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzése” szöveg lép.

54. § Hatályát veszti a Gyvt.

a) 66/D. § (12) bekezdésében a „, diákotthoni” szövegrész,

b) 66/H. § (6) bekezdésében a „, diákotthoni” és a „diákotthonban,” szövegrészek,

c) 68/A. § (4) bekezdésében a „hivatásos nevelőszülőnél,” szövegrész,

d) 80/B. § (5) bekezdés b) pontjában a „diákotthonban,” szövegrész,

e) 98. § (2) bekezdés c) pontjában a „hivatásos” szövegrész,

f) 135. § (7) bekezdésében a „135. §” szövegrész,

g) 141/E. § (4) bekezdés b) pontjában az „és (1a) bekezdésében” szövegrész,

h) 151. § (1) bekezdés d) pontjában a „diákotthonban,” szövegrész,

i) 163. § (10) és (11) bekezdése.

3. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

55. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 23. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak szakszövetségei kötelesek a 18 év alatti sportolók egészségének és testi épségének védelme érdekében a sportrendezvény-szervezés feltételeit és a versenyrendszerben vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen vagy szervezett edzésen alkalmazandó sport-, illetve védőfelszerelések, továbbá a 18 éven aluliak versenyein kötelező orvosi jelenlét követelményét és annak részletes szabályait versenyszabályzatban rögzíteni.

(7) A versenyen, mérkőzésen jelen lévő, a szakszövetség képviseletében - a versenyszabályzatban foglaltak alapján - eljáró sportszakember megtiltja annak a sportolónak a küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak versenyrendszerében vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételét, aki nem tesz eleget a szakszövetség versenyszabályzatának a (6) bekezdésben előírt sport-, illetve védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályainak.”

56. § Az Stv. 57. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Nem kaphat állami sportcélú támogatást:)

k) az a szakszövetség, valamint országos sportági szövetség, amelyik nem igazolja, hogy rendelkezik a 23. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatokkal.”

57. § Az Stv. 65. §-a a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) 14. életévét be nem töltött személy részvételével küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban nem szervezhető szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll. 14. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személy részvételével akkor szervezhető küzdősportban, valamint kontakt harcművészeti ágakban szabadidős jellegű sportrendezvénynek minősülő, nem sportszövetségi versenyrendszerben vagy nem a sportszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, mérkőzés keretében, az ellenfél közvetlen fizikai legyőzésére irányuló olyan mozgásforma, amely során a küzdő felek egymás testének vagy a testnek a szabadidős tevékenység során használt tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll, ha a fokozott sérülésveszély megelőzésére alkalmas sport-, illetve védőfelszerelések használata, valamint törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása a részvételhez biztosított.

(6) E rendelkezés alkalmazásában

a) küzdősportnak minősül az a sporttevékenység, valamint

b) kontakt harcművészeti ágnak minősül az a harcművészeti ág,

amelyben a testnek test elleni, vagy a testnek a sporttevékenység során használt tárgy elleni, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenysége a sportág szabályai szerint a győzelem elérésének eszköze, és amelynek közvetlen célja a másik személy fizikai legyőzése.”

58. § Az Stv. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 78/B. §-sal egészül ki:

„78/B. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 23. § (6) bekezdése szerinti rendelkezések versenyszabályzatban rögzítésére az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség a rendelkezés hatálybalépésétől számított 45 napon belül köteles.”

59. § Hatályát veszti az Stv. 77. § l) pontja.

4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

60. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 7. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]

e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése.”

5. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

61. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 87/A. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)

„f) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,”

(töltött időt.)

6. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

62. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.”

7. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

63. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja, a főtitkár és a vizsgáló további jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre irányuló jogviszony, a közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - nem létesíthet (összeférhetetlenség).”

8. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

64. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 36. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyi alkalmazott)

c) kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével végezhet.”

65. § Az Iasz. 37/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/A. § Az igazságügyi alkalmazott köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységét és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.”

66. § Az Iasz. 41/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kijelölt titkár a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állhat, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. A kijelölt titkár e tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.”

9. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

67. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 6. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]

i) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.”

10. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

68. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § a) pontjában a „hivatásos nevelőszülői jogviszony” szövegrész helyébe a „nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” szöveg lép.

11. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

69. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A foglalkoztatott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, a szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - a foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni, aki a további jogviszony létesítését megtilthatja, ha az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működését veszélyezteti.”

12. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

70. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai vezető]

d) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.”

13. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

71. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/C. § (1) bekezdésében a „szellemi tevékenység” szövegrész helyébe a „szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” szöveg lép.

14. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

72. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.”

73. § A Khtv. 20/D. § (5) bekezdésében a „jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység” szövegrész helyébe a „jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony” szöveg lép.

15. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

74. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt - a tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti, más szerzői jogvédelem alá eső és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység kivételével - egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.”

16. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

75. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - más megbízást nem láthat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el.”

17. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

76. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pont j) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban: 7a. közszférában dolgozó:)

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/A. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,”

18. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

77. § A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 179. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közbeszerzési biztos - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - más megbízást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag.”

19. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

78. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese más keresőtevékenységet nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve - díjazást nem fogadhat el.”

20. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

79. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatóság elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.”

21. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

80. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat.”

22. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása

81. § Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 466. § 7. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában: 7. munkaviszony:)

g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,”

23. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

82. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, oktatói, edzői, versenybírói, játékvezetői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állhat, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét, pártatlanságát és nem keltheti ennek látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.”

24. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

83. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyész a tisztsége ellátásán kívül nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve a tudományos és oktatói (edzői, versenybírói, játékvezetői), művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, továbbá a lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti függetlenségét és pártatlanságát, valamint nem akadályozza hivatali kötelezettségei teljesítését.”

25. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

84. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.”

26. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

85. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 36. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingathatja, továbbá nem lehet

a) országgyűlési képviselő, valamint aki olyan tisztséget tölt be, olyan feladatot lát el, amelyre kinevezését, megbízatását az Országgyűléstől, köztársasági elnöktől, Kormánytól, Kormány tagjától vagy az Országgyűlés, Kormány alárendeltségébe tartozó szervtől (vezetőjétől) kapta, kivéve]

aa) ha ezen megbízatás keretében tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet lát el, illetve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;”

86. § Az Mötv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1500 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestere - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja.”

27. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

87. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 21/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:]

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti megváltozott munkaképességű személy

aa) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét,

ab) nemét,

ac) állampolgárságát, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállását,

ad) lakó- és tartózkodási helyét, értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, írásbeli hozzájárulása esetén a közeli hozzátartozója nevét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

ae) korábbi minősítések, illetve a komplex minősítés során megállapított körülményeire (rehabilitálhatóságára) vonatkozó adatokat, ha a megváltozott munkaképességű személy rendelkezik komplex minősítéssel,

af) szociális helyzetére, ellátásaira és orvosi rehabilitációs szükségleteire vonatkozó adatokat,

ag) iskolai végzettségére, szakképzettségére, egyéb végzettségére, jártasságára vonatkozó adatokat,

ah) keresőtevékenységére, foglalkoztatására, munkahelyére, munkakörére, tevékenységeire vonatkozó adatokat,

ai) munkavállalásának személyes és egyéb körülményeire vonatkozó adatokat,

aj) részére nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokra vonatkozó adatokat,

ak) által megjelölt azon területeket, amelyek tekintetében a betöltetlen álláshelyekről értesítést kér;”

88. § Az Mmtv. 23. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)

f) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.”

89. § Az Mmtv. a következő 38/B. §-sal egészül ki:

„38/B. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2014. évi CI. törvénnyel megállapított 23. § (2) bekezdés f) pontját a 2014. évi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazni kell.”

90. § Az Mmtv.

a) 21/B. § (1) bekezdés c) pontjában az „akkreditált munkaadók” szövegrész helyébe az „akkreditált és egyéb munkaadók” szöveg,

b) 21/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „akkreditált munkaadó” szövegrész helyébe az „akkreditált és egyéb munkaadó” szöveg,

c) 21/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „személy” szövegrész helyébe a „személy és közeli hozzátartozója” szöveg,

d) 21/B. § (3) bekezdés c) pontjában a „személynek” szövegrész helyébe a „személynek, valamint a nem akkreditált munkaadónak” szöveg

lép.

28. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

  Vissza az oldal tetejére