Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.30.)

2014. évi CVI. törvény

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról * 

1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 8. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A levéltári anyag védelmének ágazati irányítását a kultúráért felelős miniszter látja el. Ágazati irányító hatáskörében)

b) szabályozza

ba) a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatokat, a maradandó értékű irattári és levéltári anyag illetékességből történő átvételét, az iratok cseréjét és letéti megőrzését,

bb) a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit, a levéltári raktárak használati rendjével és az állományvédelemmel kapcsolatos követelményeket, az iratok levéltári feldolgozására, a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó előírásokat, a levéltári anyag selejtezésének, nyilvántartásának, leírásának és a segédletek készítésének követelményeit,

bc) a levéltári anyag használatának szabályait, a levéltári kutatás, tájékoztatás és kölcsönzés, valamint az ezzel összefüggő nyilvántartások vezetésének követelményeit, a hitelesített iratmásolat külföldre történő továbbítását,

bd) a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét, meghatározza a nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint az iratkezelés szabályozásában, ellenőrzésében és az iratselejtezés ellenőrzésében való részvétel kapcsán jelentkező közlevéltári feladatokat, valamint

be) a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefüggő, továbbá a levéltári szakmai tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat;”

2. § Az Ltv. 35/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az elektronikus formában tárolt iratok levéltári átvételének eljárásrendjét és műszaki követelményeit az e-közigazgatásért felelős miniszterrel és a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.”

3. § Az Ltv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a levéltári állomány gyarapításával és a levéltári gyűjtőmunkával kapcsolatos feladatokat, a maradandó értékű irattári és levéltári anyag illetékességből történő átvételét, az iratok cseréjét és letéti megőrzését,

b) a levéltári anyag őrzésének és tárolásának követelményeit, a levéltári raktárak használati rendjével és az állományvédelemmel kapcsolatos követelményeket, az iratok levéltári feldolgozására, a levéltári anyag rendszerezésére, rendezésére vonatkozó előírásokat, a levéltári anyag selejtezésének, nyilvántartásának, leírásának és a segédletek készítésének követelményeit,

c) a levéltári anyag használatának szabályait, a levéltári kutatás, tájékoztatás és kölcsönzés, valamint az ezzel összefüggő nyilvántartások vezetésének követelményeit, a hitelesített iratmásolat külföldre történő továbbítását,

d) a levéltárakról vezetett nyilvántartás és a közlevéltárak által vezetett nyilvántartás adatkörét, meghatározza a nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint az iratkezelés szabályozásában, ellenőrzésében és az iratselejtezés ellenőrzésében való részvétel kapcsán jelentkező közlevéltári feladatokat, valamint

e) a levéltári módszertani ajánlások közreadásával összefüggő, továbbá a levéltári szakmai tevékenységhez kapcsolódó tervezési és beszámolási feladatokat.”

4. § Az Ltv.

a) 2. § b) pontjában, 13. § e) pontjában, valamint 32. § (3) bekezdésében a „tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok” szövegrész helyébe a „nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet I. pontjában meghatározott gazdasági társaságok” szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében a „Hadtörténeti Levéltár” szövegrész helyébe a „Hadtörténelmi Levéltár” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti az Ltv.

a) 15. § (5) bekezdés a), c) és d) pontja,

b) 35/A. § (2) bekezdésében az „és az elektronikus iratok levéltárba adásával, tárolásával kapcsolatban” szövegrész.

2. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

6. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 38. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak selejtezéséhez a miniszter engedélye szükséges.”

7. § A Kultv. 38/A. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kölcsönzési szerződésben kölcsönzési díj és pénzügyi biztosíték köthető ki. A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzése esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel a kölcsönzött kulturális javak értékéhez igazodó pénzügyi biztosítékot kell kikötni.

(5) A miniszter állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén a kölcsönvevő indokolt kérelmére, nemzeti kulturális érdekre figyelemmel mentesítést adhat a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól, kivéve a (6) bekezdésben meghatározott kölcsönzés esetét.

(6) A muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára, továbbá külföldre történő kölcsönzéséhez a miniszter hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása során a miniszter vizsgálja a kölcsönzéshez fűződő nemzeti kulturális érdek, valamint a (2)-(4) bekezdésben rögzített feltételek meglétét.

(7) Nem köteles pénzügyi biztosíték kikötésére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, ha a nyilvántartásában szereplő kulturális javakat a Magyar Honvédség szervezete részére adja kölcsön.”

8. § A Kultv. 45/A. § (2) bekezdés b) pont bb)-be) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:

területileg illetékes múzeumként gyűjtőterületére kiterjedően:]

bb) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,

bc) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,

bd) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,

be) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek ellenőrzésében,”

9. § A Kultv. 46. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A területi múzeum állam, helyi önkormányzat fenntartásában, vagy az állam vagy helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság fenntartásában működik.

(6) A régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően

a) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,

b) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,

c) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,

d) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,

e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészetileg védett területek ellenőrzésében.”

10. § A Kultv. „Múzeumi letét” alcíme a következő 49/A. §-sal egészül ki:

„49/A. § (1) A muzeális intézmény az alapleltárában szereplő kulturális javakat csak akkor adhatja letétbe, ha az a kulturális javak biztonságos őrzése érdekében szükséges.

(2) A letétbe adásra a 49. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a letéteményes nem muzeális intézmény vagy a letétbe helyezésre külföldön kerül sor, ahhoz a miniszter engedélye szükséges.”

11. § A Kultv. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Kormányrendelet a kötelespéldányok számát a (2) bekezdésben meghatározottnál kisebb számban is megállapíthatja, valamint meghatározhatja a kötelespéldány-szolgáltatás teljesítése alóli mentességek eseteit.”

12. § A Kultv. 98. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvénnyel megállapított 54. § (1) bekezdés b) pontjában előírt felsőfokú szakirányú végzettség követelményét 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.”

13. § A Kultv. 100. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

k) a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatására kötelezettek körét, a kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő jelentés szabályait, az e törvényben előírt kötelespéldány-szám szolgáltatása alóli kivételeket, a kötelespéldány-szolgáltatás módját és határidejét, a kötelespéldányra jogosult szervezetek körét, a kötelespéldányok szétosztásának módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint a kötelespéldány-szolgáltatás jogszabálynak nem megfelelő teljesítése esetén követendő eljárást,”

14. § A Kultv. 100. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

f) a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak papíralapú és elektronikus nyilvántartásának szabályait, valamint az elektronikus nyilvántartásra történő átállás feltételeit és eljárásrendjét,”

15. § A Kultv. 100. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

h) a múzeumi letét létrejöttére, a letéti szerződés tartalmi elemeire és megszűnésére, a letett kulturális javak kezelésére, valamint a letéti díj és a letéttel összefüggő költségek megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,”

16. § A Kultv. 100. § (3) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

z) a közművelődési feladatellátás szakfelügyelete szervezésének rendjét, a szakfelügyelet éves munkaprogramjával kapcsolatos előírásokat, a szakfelügyelet típusait, a szakfelügyelet által ellátott feladatokat, a szakfelügyelőt és a szakfelügyelet során vizsgált közművelődési feladatellátót illető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket, a szakfelügyelői és vezető szakfelügyelői megbízás feltételeit, a szakfelügyelők összeférhetetlenségének szabályait.”

17. § A Kultv.

a) 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 60. § (1) bekezdés b) pontjában és 61. § (4) bekezdés a) pontjában a „sajtótermékek” szövegrész helyébe a „kiadványok” szöveg,

b) 45/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,

c) 49. § (1) bekezdésében a „határozott idejű” szövegrész helyébe a „legfeljebb 5 évre szóló határozott idejű” szöveg,

d) 49. § (2) bekezdés b) pontjában, 49. § (2) bekezdés c) pontjában, 49. § (2) bekezdés d) pontjában, 49. § (5) bekezdésében, 49. § (6) bekezdésében és 49. § (7) bekezdésében a „letétbe helyezett” szövegrész helyébe a „letett” szöveg”,

e) 49. § (5) bekezdésében a „kutathatja, kiállíthatja és publikálhatja” szövegrész helyébe a „kutathatja és kiállíthatja” szöveg,

f) 61. § (4) bekezdés c) pontjában a „sajtóterméknek” szövegrész helyébe a „kiadványnak” szöveg,

g) 100. § (3) bekezdés l) pontjában az „a könyvtárakra és a közművelődési intézményekre” szövegrész helyébe a „továbbá a könyvtárakra” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Kultv.

a) 45/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „területileg illetékes múzeumként” szövegrész,

b) 100. § (3) bekezdés e) pontja,

c) 100. § (3) bekezdés m) pontjában az „és normatíváit, a továbbképzés és a szervezett képzés rendszerét” szövegrész.

3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

19. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)

„16. bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott örökségvédelmi hatósági kötelezés ténye.”

4. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

20. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kulturális örökség elemeinek e törvény szerinti felderítése és kutatása csak e törvény rendelkezései és külön jogszabály alapján végezhető.”

21. § A Kötv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kulturális örökség védelmének keretében

a) ellátja a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá

b) irányítja a kulturális örökség védelmével összefüggő feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóságot (a továbbiakban: hatóság).

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátásában kormányrendeletben kijelölt központi hivatalként működő központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Hivatal) működik közre.

(3) Az örökségvédelmi hatósági és egyéb szakmai döntések előkészítését jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi tanácsadó testületek segítik.

(4) A kulturális örökség védett elemeinek megóvását a Hivatal jogszabályban meghatározottak szerint szakértői szolgáltatásokkal segíti elő.”

22. § A Kötv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § E törvény alkalmazásában:

1. Beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási tevékenység engedélyezését kérelmező vagy azt végző természetes vagy jogi személy, illetve gazdasági társaság vagy annak megbízottja vagy felhatalmazottja, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.

2. Elfedés: a feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész fizikai védelmét jogszabályban meghatározott módon biztosító műszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történő megvalósítása, amelyek visszabonthatóak, az esetleges későbbi, teljes felületű feltárás lehetőségét nem csökkentik vagy akadályozzák.

3. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.

4. Fenntartható használat: a védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára.

5. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

6. Gyűjtemény: gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött, ritkaságából vagy jellegéből adódóan különös jelentőséggel bíró javak összessége, amelynek egységességében megnyilvánuló kulturális értéke meghaladja egyes darabjainak együttes értékét.

7. Hadtörténeti örökség: 1711 utáni hadszíntér, csatatér, védelmi létesítmény, egyéb katonai objektum vagy hadi emlék, különösen harci repülőgép, kerekes vagy lánctalpas harcjármű és egyéb katonai fegyverrendszerek, fegyverek, felszerelés és egyenruha elemei, továbbá azok együttesei.

8. Kiemelt nemzeti emlékhely: a nemzet és a magyar állam történelmében kiemelkedő jelentőségű nemzeti emlékhely, amelyet az Országgyűlés törvénnyel kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

9. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A bevett egyház vagy a vallási tevékenységet végző szervezet kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum).

10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

11. Kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemei, a műemléki értékek, valamint a kulturális javak.

12. Kulturális örökség elemeinek kutatása: a kulturális örökség elemeire vonatkozó, annak pótolhatatlan forrásértékét feltáró, tudományos módszereket alkalmazó, roncsolásmentes vagy roncsolásos beavatkozással járó eljárás.

13. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján, tudományos módszerrel végzett régészeti feladatellátás (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett, nyilvántartott régészeti lelőhelyek feltárására irányul, kivéve a nagyberuházást.

14. Mentő feltárás: régészeti emlék vagy lelet régészeti feltáráson kívüli, váratlan előkerülése során alkalmazandó, a közvetlenül érintett elemek szakszerű megmentésére irányuló azonnali beavatkozás.

15. Műemlék: olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

16. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.

17. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt.

18. Műemléki helyreállítás: a jókarbantartási, fenntartási feladatokon túlmenő, a műemlék egészét vagy részét érintő felújítás, meghatározott állapotba való visszaállítást célzó építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás.

19. Műszeres lelőhely- és leletfelderítés: a légi felvételezés, a föld és víz alatti építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak geofizikai úton történő felmérése, a fémkereső műszerrel (detektorral) végzett lelettérképezés vagy -gyűjtés, geodéziai felmérés, és minden egyéb műszerrel folytatott olyan tevékenység, amely régészeti lelőhelyek vagy leletek felderítésére irányul.

20. Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beruházás:

a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás,

b) a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás,

c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás,

d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztótározó-építés, vagy

e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek.

21. Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

22. Nyilvántartott műemléki érték: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló műemléki érték.

23. Nyilvántartott régészeti lelőhely: a közhiteles nyilvántartásba vett, e törvény alapján általános védelem alatt álló régészeti lelőhely.

24. Örökségvédelmi felügyelet: a 46. § hatálya alá nem tartozó kulturális örökségi elemek megóvásának, fejlesztésének, fenntartható használatának hatósági felügyeleti eszközökkel, továbbá hatósági eszközökön kívüli, elsősorban tanácsadással és feladatellátással történő elősegítése.

25. Örökségvédelmi többletköltség: a kulturális örökség védett elemein végzett kutatási, restaurálási vagy helyreállítási munkák olyan - az értéknövekedéssel csökkentett - költségei, amelyeket a hatóság írt elő vagy rendelt el, valamint amit a tulajdonos kezdeményezésére a hatóság annak elismer, és amelyek a védelem hiányában a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel.

26. Próbafeltárás: a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása, a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása, a próbafeltárást követő megelőző feltárás esetén a veszélyeztető források és a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása vagy a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása céljából végzett régészeti feltárás.

27. Régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és eredeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely földmunkával járó fejlesztés, beruházás esetén régészeti feladatellátásnak minősül.

28. Régészeti emlék: a régészeti örökség ingatlaneleme.

29. Régészeti érdekű terület: valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető.

30. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés, beleértve a fémkereső műszer használatát), amelynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása.

31. Régészeti földmunka: a régészeti bontómunka kivételével a nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó, régészeti szaktevékenységnek nem minősülő, régészeti tükörfelületet kialakító gépi és kézi földmunkák összessége, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett földmunkát.

32. Régészeti korú tárgy: bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgy.

33. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt - jellegénél fogva - ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak.

34. Régészeti leletek elsődleges feldolgozása: a leletek egyedi tisztítása, az állagvédelemhez szükséges mértékű restaurálása, azonosítása, és ennek időtartamára ideiglenes elhelyezése, amely a tudományos-szakmai hozzáférés és a múzeumba történő végleges befogadás feltétele.

35. Régészeti lelőhely: földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók.

36. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása.

37. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.

38. Régészeti védőövezet: a védetté nyilvánított régészeti lelőhely környezete, amely biztosítja annak fenntarthatóságát, megközelíthetőségét, tájképi védelmét.

39. Tárgyegyüttes: több elemből álló, egymással lényegileg összefüggő kulturális javak összessége, amely kivételes kulturális jelentőségét ebben az állapotában őrzi, és amely kulturális érték tekintetében meghaladja egyes elemeinek együttes értékét.

40. Teljes felületű feltárás: nyilvántartott régészeti lelőhelyen a régészeti örökség elemeinek a földmunkával érintett terület teljes egészén történő feltárása.

41. Terepbejárás: minden olyan felszínen végzett kutatás, adatgyűjtés és kiértékelő dokumentálás, amely a régészeti örökség nem ismert elemének felfedezésére vagy a régészeti lelőhely állapotának ellenőrzésére, illetve azonosítására irányul, függetlenül attól, hogy együtt jár-e a leletek összegyűjtésével vagy sem.

42. Tervásatás: tudományos célból végzett, tudományos szempontok alapján előre tervezett régészeti feltárás.

43. Történelmi emlékhely: a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a Kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít.

44. Történeti városmag: a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, a régészeti örökség elemeit nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület.

45. Védetté nyilvánított régészeti lelőhely: miniszteri döntéssel, határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű, nyilvántartott régészeti lelőhely.

46. Védett örökségi elem: az e törvény erejénél fogva általános védelem alatt álló, illetve miniszteri rendelettel vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem.”

23. § A Kötv. 8. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.”

24. § A Kötv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.”

25. § A Kötv. 12. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása

12. § Az ország kiemelkedő történeti és kulturális jelentőségű nyilvántartott régészeti lelőhelyeit jogszabályban kell védetté nyilvánítani.”

26. § A Kötv. 14. §-a és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„14. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítését a Hivatal folytatja le, amely évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítására.

(2) A védelem alá vonni tervezett lelőhelyhez és a lelőhely régészeti védőövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell.

15. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket - a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével - a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté.

(2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza:

a) a védetté nyilvánítás tényét,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhelyen található régészeti értékek megjelölését,

c) a védettség fokozatát,

d) a védetté nyilvánítás indokát,

e) a földrészlet és a régészeti védőövezet helyrajzi számát,

f) az állam elővásárlási jogáról szóló tájékoztatást.”

27. § A Kötv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állapotát a hatóság legalább ötévente jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi. A miniszter az ellenőrzést ettől eltérő időpontban is elrendelheti.”

28. § A Kötv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhely jelentős károsodásának veszélye esetében, vagy ha a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítását kezdeményezték, a hatóság a területet örökségvédelmi érdekből fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal legfeljebb egyéves időtartamra védetté nyilváníthatja. Az ideiglenesen védetté nyilvánított lelőhelyekre a védetté nyilvánított lelőhelyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság a határozatában korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetve megtilthatja a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység folytatását.

(2) Az ideiglenes védettség nem hosszabbítható meg.

(3) Az ideiglenes védettség tárgyában hozott határozat az abban meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartam leteltével vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításával veszti hatályát.

(4) A védetté nyilvánítás elmaradása a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti.”

29. § (1) A Kötv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védettséget meg kell szüntetni, ha annak fenntartását régészeti szempontok a továbbiakban nem indokolják.”

(2) A Kötv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a lelőhely nem semmisült meg, a védettségének megszüntetése a nyilvántartott régészeti lelőhely általános védettségét nem érinti.”

30. § A Kötv. 19. §-a és 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni.

(2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.

(3) A régészeti feltárások költségeit - a mentő feltárás, valamint a 23/F. § (6) bekezdésében foglalt eset kivételével - a 10. § (1) bekezdésére figyelemmel annak kell fedeznie, akinek érdekében az elvégzendő földmunka vagy a nyilvántartott régészeti lelőhely bolygatása szükségessé vált.

(4) A régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A hatósági ár képzésének szabályait, módját és mértékét jogszabály határozza meg. A hatósági árra vonatkozó szabályokat évente felül kell vizsgálni.

20. § (1) Régészeti feltárás - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - feltárási engedély alapján végezhető. Az engedélyt a hatóság adja ki. A hatóság régészeti örökségvédelmi indokok alapján az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja. A hatóság nagyberuházás esetén az engedélyt fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja.

(2) Feltárási engedély nélkül végezhető tevékenység

a) a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés,

b) a régészeti megfigyelés,

c) a terepbejárás,

d) az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás, továbbá

e) a mentő feltárás.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tevékenységeket jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni.

(4) Régészeti feltárás elvégzésére jogosult

a) a Magyar Nemzeti Múzeum,

b) a Budapesti Történeti Múzeum,

c) a megyei hatókörű városi múzeum,

d) a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum,

e) a régészet szakon mesterképzés folytatására jogosult felsőoktatási intézmény,

f) a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, valamint

g) a Hivatal.

(5) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyt visszavonja, jogszabályban meghatározott esetekben örökségvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik.”

31. § A Kötv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/A. § (1) Fémkereső műszer használata - a hivatás gyakorlásához jogszabályban meghatározott módon szükséges használat kivételével - hatósági engedély alapján végezhető tevékenység.

(2) A hivatás gyakorlásához szükséges használatot jogszabályban meghatározott módon be kell jelenteni.

(3) A hatóság jogszabályban meghatározottak szerint megtilthatja a fémkereső műszer használatát.

(4) Fémkereső műszer nyilvántartott régészeti lelőhelyen történő használata régészeti feltárási tevékenységnek minősül.

(5) Ha a fémkereső műszerrel végzett bármilyen tevékenység során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a 24. § (1)-(2) bekezdése szerint kell eljárni.”

32. § A Kötv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A próbafeltárás célja

a) a régészeti érdekű területek régészeti érintettségének megállapítása az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás kivételével,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a lelőhelyek védelmi fokozatának megállapítása és osztályozása,

c) tervásatás esetén a régészeti lelőhelyek állapotának felmérése, jellegének, térbeli kiterjedésének és rétegsorainak megállapítása,

d) megelőző feltárás esetén a veszélyeztető forrásoknak, valamint a megelőző feltárás módjának és mértékének meghatározása,

e) nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció munkarészeként a régészeti érintettség meghatározása.

(2) A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig kell elvégezni.”

33. § A Kötv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni.

(2) A földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez. Nem nagyberuházás esetén a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció készítésével a feltárásra jogosult intézményt bízhat meg.

(3) A nyilvántartási adatok és - ha rendelkezésre áll - az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat figyelembevételével a hatóság - jogszabályban meghatározottak szerint - a megelőző feltárás keretében

a) régészeti megfigyelést ír elő, ha

aa) a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit,

ab) a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos,

ac) a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökség elemeinek jelentkezési szintjét,

ad) a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, vagy

ae) a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el,

b) próbafeltárást ír elő - jogszabályban meghatározott kivételekkel -, ha

ba) előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeztek próbafeltárást,

bb) földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg,

bc) a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert,

c) teljes felületű feltárást ír elő, ha

ca) a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása,

cb) a beruházás történeti városmag területén valósul meg,

d) teljes felületű feltárást írhat elő, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja.

(4) A hatóság a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja.

(5) Megelőző feltárást végezhet

a) a régészeti gyűjtőkörrel és a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum), Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha a beruházással érintett terület nem lépi túl a területi múzeum gyűjtőterületét;

b) a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, ha

ba) nincs területi múzeum a beruházással érintett területen,

bb) a területi múzeum kapacitása nem teszi lehetővé az önálló feladatellátást,

bc) a beruházással érintett terület túllépi a területi múzeum gyűjtőterületét.

(6) Az (5) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kapacitás rendelkezésre állásáról a területi múzeum a beruházó megkeresésére nyolc napon belül nyilatkozni köteles.

(7) Az (5) bekezdés b) pont bb)-bc) alpontja esetében a megelőző feltárás elvégzésébe a területi múzeumot kapacitása erejéig kötelezően be kell vonni.

(8) Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra jogosult intézmény és - kizárólag alvállalkozóként - jogszabályban meghatározott eljárás szerint akkreditált, feltárásra nem jogosult szervezet (a továbbiakban: akkreditált szervezet) vonható be.

(9) A megelőző feltárás költségei magukba foglalják a régészeti feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit. A feltárást végző intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon elszámolni.

(10) A megelőző feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket.

(11) A (10) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak a jogszabályban meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni.”

34. § A Kötv. a következő 23. §-sal egészül ki:

„23. § (1) Megelőző feltárás esetén a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni.

(2) A régészeti feltáráshoz kapcsolódó régészeti földmunka megvalósításáról a beruházó köteles gondoskodni.

(3) Ha a megelőző feltárás módja régészeti megfigyelés, akkor a földmunkát a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

(4) Teljes felületű feltárás során régészeti megfigyelés nem végezhető.”

35. § A Kötv. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § A régészeti örökség védelme és a fejlesztések, beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében a nyilvántartott régészeti lelőhelyen kívüli földmunka esetén a régészeti feltárásra a 22. § (10)-(11) bekezdésében foglalt követelmények szerinti szerződés köthető.”

36. § A Kötv. 23/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó előírások

23/B. § (1) Nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra - beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését - a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 23/C-23/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás vonatkozásában évente akkreditációs eljárást kell lefolytatni jogszabályban meghatározottak szerint.

(3) Az elnyert akkreditációt legalább kétévente felül kell vizsgálni jogszabályban meghatározottak szerint.

(4) Az akkreditációt vissza kell vonni

a) ha az akkreditáció elnyerésének feltételei már nem állnak fenn, vagy

b) a 27/A. § (3) bekezdésében foglaltak esetén.”

37. § A Kötv. a 23/C. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/C. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

Előzetes régészeti dokumentáció

23/C. § (1) Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

(2) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi hatástanulmány, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására.

(3) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal készíti el.

(4) Az előzetes régészeti dokumentáció adattartalmának meghatározásához a Hivatal megkeresésére a gyűjtőterületén érintett múzeum köteles a szakmai adatbázisában szereplő adatot ingyenesen, teljességi nyilatkozattal nyolc napon belül a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

(5) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része.

(6) A Hivatal az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe más feltárásra jogosult intézményt, és - kizárólag alvállalkozóként - akkreditált szervezetet vonhat be.”

38. § A Kötv. a 23/D. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Feltárási projektterv

23/D. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv.

(2) A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat. A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a 23/E. § (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt. A Hivatal a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszait és a szakaszolás indokait.

(3) A feltárási projektterv elkészítésébe a Hivatal jogszabályban meghatározottak szerint örökségvédelmi szakmai tanácsadó testületet vonhat be.

(4) A feltárási projekttervet a Hivatal a beruházó részére megküldi. A beruházó a feltárási projekttervet véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. A véleményt figyelembe kell venni, ha az műszaki és pénzügyi szempontból a régészeti feladatellátást akadályozó tényeken alapul.

(5) A beruházó által elfogadott projekttervet a Hivatal megküldi a projekttervben szereplő, a régészeti feladatellátás elvégzésére megjelölt intézménynek.”

39. § A Kötv. a 23/E. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki és 23/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Nagyberuházáshoz kapcsolódó megelőző feltárás és elfedés

23/E. § (1) A nagyberuházást megelőző feltárás elvégzésére csak a terület rendelkezésre állása esetén köthető szerződés.

(2) A nagyberuházást megelőző feltárást csak akkreditált, feltárásra jogosult intézmény (a továbbiakban: akkreditált intézmény) vagy a Hivatal végezheti jogszabályban meghatározottak szerint.

(3) A megelőző feltárás elvégzésébe az akkreditált intézmény vagy a Hivatal a területi múzeumot - annak kapacitása erejéig - bevonhatja.

(4) Régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe kizárólag akkreditált intézmény vagy akkreditált szervezet vonható be. Akkreditált szervezet a megelőző feltárás elvégzésében csak az akkreditált intézmény vagy a Hivatal alvállalkozójaként vehet részt.

(5) Nagyberuházás megvalósítása esetén a kivitelezés földmunkái régészeti megfigyelés mellett végezhetőek.

(6) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti megfigyelést akkreditált intézménynek kell végezni a feltárás vezetőjének irányításával.

(7) A régészeti megfigyelés során előkerülő régészeti lelőhelyek feltárási módjáról és feltételeiről jogszabályban meghatározottak szerint a hatóság dönt.

(8) Ha a nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára a teljes felületű feltárást nem teszi lehetővé, és a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag megvalósítható, a lelőhely jogszabályban meghatározott módon elfedhető. A nyilvántartott régészeti lelőhely elfedése a lelőhely fizikai állapotromlását nem eredményezheti.

(9) Ha a beruházó nyilatkozata alapján az elfedés műszakilag nem valósítható meg, akkor a régészeti megfigyelés keretében régészeti bontómunkát kell végezni.”

40. § A Kötv. a 23/E. §-t követően a következő alcímmel és 23/F. §-sal egészül ki:

Nagyberuházás esetén végzett régészeti feladatellátás idő- és költséghatára

23/F. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzett próbafeltárás időtartama a próbafeltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas - nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat.

(2) A feltárási projekttervet a próbafeltárások elvégzését követő 10 napon belül kell elkészíteni, kivéve, ha a beruházó és a Hivatal ennél hosszabb időtartamban állapodik meg.

(3) Teljes felületű feltárás esetén a feltárás időtartama a feltárás céljára a beruházótól a földmunkával érintett munkaterületnek vagy régészeti területi szakasznak régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított legfeljebb 30 - régészeti feltárás elvégzésére jogszabályban meghatározottak szerint alkalmas - nap. A beruházó és az akkreditált intézmény ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. A teljes felületű feltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama a teljes felületű feltárás időtartamába nem számít bele.

(4) A nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feltárással összefüggő rendelkezések alkalmazásában - tekintet nélkül a nagyberuházás szakaszolására - a beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege.

(5) A beruházó legkésőbb a próbafeltárás megkezdése előtt köteles a beruházás teljes bekerülési költségéről nyilatkozatot tenni.

(6) A beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció - beleértve a próbafeltárást -, a teljes felületű feltárás, valamint a régészeti megfigyelés és az elfedés régészeti előkészítésének költsége.

(7) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetben - a központi költségvetésből fedezhetőek.

(8) Az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 0,35 százalékát.

(9) A teljes felületű feltárás költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének 1 százalékát, kivéve, ha a beruházó ennél magasabb összeg megfizetését vállalja. Az összeg tartalmazza a teljes felületű feltárás terepi munkavégzésén túl - beleértve a feltárás munkafeltételei biztosítását is - a jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentálás és az elsődleges leletfeldolgozás költségeit.

(10) A beruházó a megelőző feltárás elvégzésére az akkreditált intézménnyel írásbeli szerződést köt. Az akkreditált intézmény köteles a tényleges felhasználásról jogszabályban meghatározott módon elszámolni.

(11) A feltárásra jogosult intézmény a teljes felületű feltárás és az elfedés régészeti előkészítésének összköltségei 10 százalékának erejéig tartalékot képezhet az esetleges régészeti többletköltségekre. A tartalék a beruházó és a feltárást végző intézmény közötti megállapodás alapján használható fel.”

41. § (1) A Kötv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is gondoskodni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzéséről. Ha a helyszíni megőrzésre nincs lehetőség, mentő feltárást kell végezni. Mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerinti intézmény jogosult.

(2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles

a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

b) a jegyző útján a Hivatalnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére a 22. § (5) bekezdése szerint feltárásra jogosult intézményt és a hatóságot, valamint

c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

(3) A feltárásra jogosult intézmény köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan - az elvárható ütemben - végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni.

(4) Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a hatóság hivatalból vagy a Hivatal javaslatára ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet.

(5) A feltárást végző intézmény köteles a feltárás befejezését követő 30 napon belül a lelőhely ismertté vált adatait jogszabályban meghatározott módon bejelenteni. A lelőhelyet a Hivatal nyolc napon belül nyilvántartásba veszi.”

42. § A Kötv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, illetve lelet feltáráson kívüli felfedezője vagy bejelentője jogszabályban meghatározottak szerint elismerésben részesíthető.”

43. § A Kötv. 27. §-a és az azt megelőző címe helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG FELTÁRÁST KÖVETŐ VÉDELME

27. § (1) A feltárást végző intézmény köteles a feltárás során a régészeti örökség elemeinek őrzését biztosítani. A feltárás befejezésével egyidejűleg gondoskodni kell a régészeti örökség feltárt elemeinek megfelelő védelméről, állapotának stabilizálásáról és további fenntartásáról.

(2) Az állapotváltozással járó felmérési, vizsgálati, kutatási munkák elvégzését követően a terepet helyre kell állítani, kivéve megelőző feltárás esetén, vagy ha a kutatást a régészeti emlék bemutatása követi.

(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

(4) A régészeti emlékek kezeléséről - a feltárás eredményének, a terület adottságainak, a tervezett fejlesztés, beruházás műszaki tartalmának ismeretében - külön jogszabály rendelkezik.”

44. § A Kötv. II. rész 1. fejezete a következő 27/A-27/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Régészeti leletek elsődleges feldolgozása

27/A. § (1) A régészeti feltárás dokumentálását és az előkerült régészeti leletek elsődleges feldolgozását a feltárást végző intézménynek jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégeznie.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését és annak megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi. A Hivatal által végzett feltárások esetén az ellenőrzést a hatóság végzi.

(3) Ha a feltáró intézmény a feltárási dokumentáció benyújtására és az elsődleges leletfeldolgozásra irányuló kötelezettségének jogszabályban meghatározott határidőig nem tesz eleget, a hatóság örökségvédelmi bírsággal sújtja, valamint kötelezettségének teljesítéséig további feltárási engedélyt nem kaphat, feltárást nem végezhet, feltárásban alvállalkozóként nem működhet közre.

(4) A (3) bekezdésben foglalt mulasztás akkreditált intézmény esetén az akkreditáció elvesztésével jár.

27/B. § (1) A régészeti feltárás során előkerült leletek ideiglenes elhelyezéséről (őrzéséről, állagmegóvásáról), azok végleges befogadásáig a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni.

(2) A régészeti feltárás során előkerült leletek végleges befogadásáról

a) a területi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum gondoskodik, ha a feltárás csak annak gyűjtőterületére terjed ki,

b) a megyei hatókörű városi múzeum gondoskodik, ha a feltárással érintett területen nincs területi múzeum, vagy a feltárással érintett terület túlnyúlik annak gyűjtőterületén,

c) a Magyar Nemzeti Múzeum gondoskodik, ha az a)-b) pont szerint a gyűjtőterületén érintett múzeum nem tudja biztosítani a leletanyag végleges befogadását.

(3) A Magyar Nemzeti Múzeum által végzett tervásatás esetén a leletanyag végleges befogadására a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult.

(4) A befogadó múzeumot illeti meg a végleges leletbefogadás költségeinek megfelelő összeg, amely a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségek, különösen a gyűjteményi alapleltárba vétele és a raktárkapacitás bővítésének fedezetére szolgál.”

45. § A Kötv. a 28. §-t követően a következő címmel, alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:

A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDELME

Általános védelem

28/A. § (1) A nyilvántartott műemléki értékek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(2) A műemléki érték nyilvántartásba vétele a Hivatalnál kezdeményezhető, a nyilvántartásba vétel szabályait jogszabály állapítja meg.

(3) A nyilvántartásba vételről szóló döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, ha a műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

(4) A nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó szabályokat jogszabályban kell meghatározni.”

46. § (1) A Kötv. a 29. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítása”

(2) A Kötv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Műemlékké a nyilvántartásba vett műemléki érték nyilvánítható. A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása hivatalból indul vagy a Hivatalnál jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető.

(2) A műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítését a Hivatal folytatja le.

(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint nyilvántartott műemléki érték ingatlanának tulajdonosait és a jogszabályban meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell a műemlékké nyilvánítás előkészítésének megkezdéséről.

(4) A műemlékké nyilvánításról a tulajdonos és a települési - a fővárosban a fővárosi kerületi - polgármester véleményét jogszabályban meghatározott módon ki kell kérni.”

47. § A Kötv. 31. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hatóság:

a) a nyilvántartott műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy

b) ha a nyilvántartott műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,

soron kívül, a jogszabályban meghatározott tartalmú értékvizsgálat alapján legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.

(2) Az ideiglenes védelem nem hosszabbítható meg.

(3) Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló ingatlanra - a 68. § kivételével - a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

48. § A Kötv. 32. §-a és az azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Kötv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

A műemléki védettség létrejötte

32. § A nyilvántartott műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja műemlékké, aminek tartalmaznia kell:

a) a védetté nyilvánítás tényét,

b) a védetté nyilvánított műemléki érték meghatározását, a védelem célját,

c) a védelem fajtáját (műemlék, műemléki terület),

d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,

e) a műemléknek az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába és a védelem kormányrendeletben meghatározott további szempontjai szerinti kategóriába sorolását,

f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.

32/A. § A Hivatal évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítására.”

49. § A Kötv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„35. § (1) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védett műemléki érték

a) megsemmisült,

b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,

c) a szakmai ismérveknek nem felel meg, vagy

d) a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg.

(2) A műemléki védettség megszüntetésére irányuló eljárásra a műemlékké nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Nyilvántartott műemléki értéket az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti esetekben a nyilvántartásból jogszabályban meghatározott módon törölni kell.”

50. § A Kötv. az A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI címet megelőzően a következő 35/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A műemlékek kategóriába sorolása

35/A. § (1) A nyilvántartott műemléki értéket a műemlékké nyilvánítás során I. vagy II. örökségvédelmi kategóriába sorolással kell osztályozni. A kategóriába sorolás szempontjait és a kategóriából eredő joghatásokat kormányrendelet határozza meg.

(2) Műemlék kategóriába sorolása jogszabályban meghatározottak szerint módosítható.”

51. § A Kötv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) Védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit, sírjeleket, síremlékeket, sírépítményeket, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei.

(2) Műemléki védelemben részesíthető:

a) a temető egész területe;

b) a temető körülhatárolt területrésze;

c) a sírjel, síremlék, sírépítmény;

d) síremlékcsoportok, sírjel, sírépítmény együttesek, vagy azok megjelenése, látványa;

e) a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme;

f) temetkezési emlékhely.

(3) Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei nem szüntethetők meg, valamint e törvény alapján védett sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el.”

52. § A Kötv. 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A műemlék jogszabályban meghatározott környezete műemléki környezetnek minősül.”

53. § (1) A Kötv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról annak tulajdonosa, vagyonkezelője, használója a nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékek esetében a vagyonkezelője, használója vagy a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Étv.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni.

(2) A nyilvántartott műemléki értéket, műemléket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.

(3) Ha a védettség csak az ingatlan meghatározott részét érinti, akkor a tulajdonos kötelezettségét - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket magában foglaló ingatlannak a védettség hatálya alá nem tartozó részei tekintetében - az általános építésügyi szabályok megfelelő alkalmazásával kell gyakorolni.”

54. § A Kötv. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A védett műemléki értékek vagyonátruházása, méltó használata és helyreállítása

43. § (1) A védett műemléki értéket a műemléki értékéhez, jellegéhez, történelmi jelentőségéhez méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosítani.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék hasznosítása során az egyetemes vagy a nemzeti kultúrához kapcsolódó, közcélú rendeltetést előnyben kell részesíteni.

(3) A műemlékek használata és funkcióváltása során a műemléki értékeket nem veszélyeztető fenntartható használatnak és gazdasági fenntarthatóságnak van helye.

(4) A nyilvántartott műemléki érték használata során a műemléki értéket nem veszélyeztető fenntartható használatra kell törekedni.

(5) A műemlékek helyreállítása és használata során törekedni kell a történetileg összetartozó ingatlanokat, ingatlanrészeket egyesítő megoldásokra, továbbá a korábban - az eredeti műemléki érték csorbításával - eltávolított, fellelhető és azonosítható alkotórészek, tartozékok és berendezési tárgyak visszahelyezésére.

(6) A műemléki környezetben, valamint a műemléki jelentőségű területen a területet érintő, jogszabályban meghatározott változtatást, beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.”

55. § A Kötv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A miniszter jóváhagyása szükséges

a) az állami tulajdonban álló műemlék tulajdonjogának bármely jogcímen való átruházásához és megterheléséhez,

b) az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához,

c) vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez,

d) bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam vagy az önkormányzat tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.

(2) Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen.

(3) A miniszteri jognyilatkozat kormányrendeletben meghatározott határidőn belüli kiadásának igazolt elmaradását hozzájárulásnak kell tekinteni. A hozzájárulást megtagadó jognyilatkozat bírósági úton pótolható.

(4) Állami vagy önkormányzati tulajdonban álló műemlék ingatlannal kapcsolatos, az (1) bekezdéssel összefüggő bejegyzéshez a miniszternek a jogügyletre vonatkozó hozzájáruló jognyilatkozata szükséges.

(5) Ha a műemlék - a Tv. alapján - az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.”

56. § A Kötv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„45. § (1) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék egésze nem bontható le.

(2) A nyilvántartott műemléki érték és a műemlék részleges bontása akkor engedélyezhető, ha

a) egyes részeinek, illetve szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges vagy

b) helyreállításával kapcsolatban korábbi és jelentős építési korszak maradványának bemutatását, vagy a hiteles állapotát eltorzító idegen részek eltávolítását, illetve a műszaki állagbiztosítás vagy életveszély-elhárítás érdekében szükséges elkerülhetetlen beavatkozásokat célozza vagy

c) utólag létesített, műemléki értékkel nem bíró építmény eltávolítását, vagy terepszint megváltoztatását célozza

és a beavatkozás a használat érdekében, az általános védelmet, illetve a műemlékké nyilvánítást megalapozó műemléki értékek sérelme nélkül megvalósítható.

(3) A nyilvántartott műemléki érték, a műemlék telkén és műemléki területen a műemléki értékkel nem bíró építmény bontása, új építmény létesítése során a védelmet megalapozó műemléki érték érvényesülésére jogszabályban meghatározottak szerint tekintettel kell lenni.

(4) Műemlék, műemléki jelentőségű terület ingatlanán telekalakítás - jogszabályban meghatározottak szerint - akkor engedélyezhető, ha azzal a védett érték nem sérül.

(5) A védett műemléki értékek helyreállítása során biztosítani szükséges a védett értékek fizikai megőrzését, amelynek során a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát, valamint a restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.”

57. § A Kötv. 62. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megőrzésének, fenntartható használatának elősegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja:)

c) az e törvényben meghatározott tudományos feladatok elvégzésében történő közreműködést; valamint”

58. § (1) A Kötv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartott műemléki értéken, a műemléken végzett építési tevékenységek esetén az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárást folytat le, ellenőrzést végez.”

(2) A Kötv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Műemlékvédelmi érdekből a hatóságnak a műemlék felújítási, helyreállítási munkáinak engedélyezése során az országos építésügyi szabályoktól és a kötelezően alkalmazandó szabványoktól való eltérést a műemléki értékek megőrzése érdekében előnyben kell részesítenie, a nyilvántartott műemléki érték esetében pedig ezen szabályoktól és szabványoktól eltérhet. Az eltérés akkor engedélyezhető, ha az alkalmazandó megoldás az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelel vagy az élet- és vagyonbiztonság más módon biztosítható.”

(3) A Kötv. 63. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A hatóság az örökségvédelmi felügyelet keretében)

d) a természetvédelmi őrszolgálat közreműködésével gondoskodik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatokról.”

59. § (1) A Kötv. 65. §-át megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Előzetes tájékoztatás, hatósági nyilatkozat”

(2) A Kötv. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) A hatóság a hatósági engedélyéhez kötött tevékenységek esetén - kérelemre - köteles a kérelmező által megjelölt munkák vagy tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feltételekről és eljárási szabályokról tájékoztatást adni.

(2) Ha az előzetes tájékoztatás alapjául szolgáló körülmények és jogszabályok lényegesen nem változtak, az egy éven belül induló engedélyezési eljárás során a hatóság a tájékoztatáshoz kötve van.

(3) A hatóság a hatósági engedélyhez kötött, kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetén a tevékenység elvégzéséhez hatósági nyilatkozatban is hozzájárulhat.”

60. § (1) A Kötv. 67. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A védett kulturális örökségi elemmel összefüggő, a 63. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek vonatkozásában a hatóság:]

a) az örökségvédelem szabályainak megsértése esetén a nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak vonatkozásában elrendelheti a beavatkozást megelőző állapot helyreállítását, valamint a fenntartható használatra vonatkozó kötelezettség teljesítését, a méltatlan használat megszüntetését,

b) nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani,

c) elrendelheti a nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek, jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését.”

(2) A Kötv. 67. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4) bekezdés szerinti jogerős határozatával a kötelezettséget megállapító, az állam nevében eljáró hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog bejegyzése, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése iránt. A követelés kielégítése vagy megszűnése esetén a hatóság a törlési engedéllyel 15 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.

(7) Az (1) bekezdés szerinti hatósági kötelezés tényét a kötelezettséget megállapító hatóság megkeresésére, az erről szóló jogerős határozata alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kötelezettség teljesítése vagy megszűnése esetén pedig a hatóság törlési engedélye alapján törölni kell.

(8) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti hatósági kötelezés tényét olyan ingatlanra kell feljegyezni, amelyre 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban még nem került feljegyzésre, az eljáró hatóság egyidejűleg köteles az ingatlan-nyilvántartási hatóság megkereséséről gondoskodni. A hatósági kötelezés ténye csak a jogi jelleg feljegyzését követően jegyezhető fel.”

61. § A Kötv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védett kulturális örökség tulajdonosa, vagyonkezelője, használója tűrni köteles a hatóság által elrendelt vagy engedélyezett munkálatokat és a mentő feltárást.”

62. § A Kötv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hivatal vezeti

a) a régészeti lelőhelyek,

b) a régészeti feltárási engedélyek és a feltárási dokumentációk,

c) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek,

d) a műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki jelentőségű területek, a műemléki környezetek és a történeti tájak,

e) a világörökségi és a világörökségi várományosi helyszínek

központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)-e) pontban meghatározottakkal összefüggő adatokat.”

63. § A Kötv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) A 11. § szerinti nyilvántartott régészeti lelőhely, a 28/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartott műemléki érték, a 15. §-ban meghatározott védett régészeti lelőhellyé, régészeti védőövezetté és a 29. § (1) bekezdése szerinti műemlékké nyilvánítás tényét, a műemléki jelentőségű területet, a műemléki környezetet és a történeti tájat, mint jogi jelleget az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi jelleg feljegyzése iránt az ezt megállapító jogerős határozatával a Hivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(3) A feljegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti védettség feltétele már nem áll fenn, a Hivatal jogerős határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.”

64. § A Kötv. III. Rész „Nyilvántartások” alcíme a következő 74/B. §-sal egészül ki:

„74/B. § A 71. § (1) bekezdés d) pontja alapján műemléki érték nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.”

65. § A Kötv. 75/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Szakértőként a jogszabályban kijelölt szervezet és a 6. § (3) bekezdése szerinti örökségvédelmi tanácsadó testület is igénybe vehető.”

66. § A Kötv. III. Rész „A hatósági eljárások szabályai” alcíme a következő 75/B. §-sal egészül ki:

„75/B. § (1) Összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le a 65. § (1) bekezdése szerinti előzetes tájékoztatáson túl a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes meghatározása érdekében jogszabályban meghatározottak szerint.

(2) Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás folytatható le egymással összefüggő, de eltérő tárgyú örökségvédelmi tevékenységek esetében jogszabályban meghatározottak szerint.”

67. § A Kötv. 76. § (2) bekezdése helyébe a következői rendelkezés lép:

„(2) Indokolt esetben, valamint a központi költségvetési, helyi önkormányzati, nemzetközi, vagy európai uniós forrás felhasználásával megvalósuló helyreállítás esetén a műemlékek és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek nagyközönség által történő látogatásának időpontjáról és módjáról a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) és a Hivatal megállapodást köt. A látogatás a tulajdonost (vagyonkezelőt, használót) az ingatlan rendeltetésszerű használatában vagy méltánylást érdemlő életviszonyaiban nem zavarhatja, kárt nem okozhat.”

68. § (1) A Kötv. 80/A. § (1) bekezdés d) pontja a következő dc) és dd) alponttal egészül ki:

(Az örökségvédelem pénzügyi eszközei lehetnek különösen:)

dc) kedvezményes kamatozású felújítási hitelek,

dd) érdekeltség növelő támogatások.”

(2) A Kötv. 80/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés d) pont da), db), dc) és dd) alpontja szerinti kedvezmények mindenkori mértékéről, érvényesítésük feltételeiről és módjáról külön törvények rendelkeznek.”

69. § (1) A Kötv. 81. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:)

a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek állagvédelme, a mentő feltárások támogatása;”

(2) A Kötv. 81. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:)

c) a hatósági feladatok ellátásával kapcsolatos kötelezettségek és a hatósági intézkedések teljesítésének fedezete, valamint a hatóság által a tulajdonosok helyett elvégzett munkák költségeinek megelőlegezése;”

(3) A Kötv. 81. § h)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kulturális örökség védelmével kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket a miniszter által felügyelt és más érintett költségvetési fejezeten belül az alábbi feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni:)

h) a műemlékek, kiemelten a veszélyeztetett műemlékek helyreállításának támogatása;

i) a műemlékek fennmaradását és méltó hasznosítását is szolgáló helyi önkormányzati fejlesztési programok támogatása;

j) az örökségvédelmi többletköltség;

k) a határon túli magyar vonatkozású kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok;

l) nyilvántartási feladatok;

m) a Hivatal által a 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett próbafeltárások finanszírozása;”

70. § (1) A Kötv. 82. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)]

a) az e törvényben vagy más jogszabályban engedélyhez kötött tevékenységet a védetté nyilvánított vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökségi elemen engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi,”

(2) A Kötv. 82. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely)]

e) régészeti feltárást feltárási jogosultság nélkül végez.”

71. § A Kötv. az Elővásárlási jog alcímet megelőzően a következő 85/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Örökségvédelmi hatástanulmány

85/A. § (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.

(2) Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket.

(3) A hatóság örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő jogszabályban meghatározott esetekben.”

72. § A Kötv. 86. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az államot megillető elővásárlási jog a nyilvántartott műemléki értéken nem állhat fenn.”

73. § A Kötv. a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § (1) A 2015. január 1-jén fennálló egyedi védettségű műemlékek kategóriába sorolását a 35/A. §-nak megfelelően 2015. december 31-ig el kell végezni.

  Vissza az oldal tetejére