Időállapot: közlönyállapot (2014.XII.30.)

2014. évi CIX. törvény

a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról * 

1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

1. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 8. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

h) törvény által titkos adatszerzésre, titkos információgyűjtésre jogosult szervek erre vonatkozó megkeresésére - az adatkezelő megjelölésével - segítséget nyújthat a titkos adatszerzésre, titkos információgyűjtésre jogosult adatkezelő szervtől történő, az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igényléséhez.”

2. § Az Nbtv. 14. § (4) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság)

i) dönt a biztonsági szakvélemény megállapításaival és a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadásával kapcsolatos miniszteri döntéssel szembeni panaszról,

j) állást foglal az alapvető jogok biztosának a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárásáról adott tájékoztatásáról.”

3. § Az Nbtv. „A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A 14. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott panasz kivizsgálása során a Bizottság betekinthet a nemzetbiztonsági ellenőrzés irataiba, tájékoztatást kérhet a minisztertől és a biztonsági szakvéleményt kiállító nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a panaszost meghallgathatja.

(2) A vizsgálat alapján a Bizottság

a) az alaptalan panaszt elutasítja,

b) a panasznak helyt ad és

ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi, vagy

bb) a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját felülvizsgálati eljárás elrendelésére kötelezi.

(3) A Bizottság a (2) bekezdés szerinti döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.

(4) A Bizottság 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatásban foglaltakat megvizsgálja, ennek során írásban vagy személyes meghallgatás keretében tájékoztatást kérhet az alapvető jogok biztosától, a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a felülvizsgálati eljárás alá vont személyt meghallgathatja.

(5) A Bizottság a 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatással kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az irányító minisztert, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint az alapvető jogok biztosának eljárását kezdeményező személyt.”

4. § Az Nbtv. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya alcímet és a 20. §-át megelőzően a következő alcímmel és 19/B. §-sal egészül ki:

Az Országgyűlés Külügyi bizottsága tagjaira vonatkozó különös szabályok

19/B. § A Külügyi bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.”

5. § Az Nbtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.”

6. § Az Nbtv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint - amennyiben indokolt - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételekkel összefüggésben, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat áll fenn, ha olyan körülmény áll fenn, ami miatt

a) nem alkalmas a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátására, vagy ha

b) személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket.”

7. § Az Nbtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket a 74. § i) pontja határozza meg.

(2) A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör)

a) kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, - a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott - rendeletben,

b) kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban

határozza meg.”

8. § Az Nbtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy kezdeményezi. Bíró és az igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának

a) if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,

b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,

c) ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,

d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,

e) ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,

f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,

g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka

jogosult.

(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1)-(2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésére egyébként jogosult személy.

(4) Nem kell kezdeményezni

a) a köztársasági elnök,

b) a miniszterelnök,

c) az alkotmánybírák,

d) az Országgyűlés elnöke,

e) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f) a legfőbb ügyész,

g) az alapvető jogok biztosa és helyettesei,

h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

i) az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országgyűlési képviselő, valamint

j) a nemzetiségi szószóló nemzetbiztonsági ellenőrzését.

(5) Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is biztosítja.”

9. § Az Nbtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben hozható létre, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható, ha

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítésére jogosult személyt vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,

b) a 70. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,

c) a 70. § § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,

d) a 70. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgató által vezetett nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter,

e) bíró, igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

f) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész azt jóváhagyta.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően történő létrehozásáról.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony csak akkor hozható létre, illetve tartható fenn, ha annak létrehozását vagy fenntartását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.

(5) Az (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozásáról, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.”

10. § Az Nbtv. a 71. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása

11. § Az Nbtv. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes, az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő, írásbeli hozzájárulásával végezhető el. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet (a továbbiakban: biztonsági kérdőív) tölt ki.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról nyomban, de legkésőbb a változás tudomására jutását követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezésre jogosultat, aki azt haladéktalanul továbbítja a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kitöltött biztonsági kérdőív megküldésével írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.

(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 90. napig köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést.”

12. § Az Nbtv. a következő 71/B. §-sal egészül ki:

„71/B. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 8 napon belül rendeli el. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, arról a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.

(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a biztonsági kérdőívben feltüntetett adatokat nyilvántartások, adatkezelési rendszerek és adatállományok, valamint a korábbi ellenőrzések adataival vetheti össze, továbbá e törvényben meghatározottak szerint titkos információgyűjtést folytathat.”

13. § Az Nbtv. a következő 71/C. §-sal egészül ki:

„71/C. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely tartalmazza

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét,

b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,

c) a nemzetbiztonsági kockázat hiányának megállapítását vagy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítását és megállapításának indokait, valamint

d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági szakvéleményben megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.

(3) A biztonsági szakvéleményben foglalt megállapításokért a felelősség a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.

(4) Ha a rendőrségről szóló törvényben meghatározott szerv védett állományába tartozó, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet megállapításairól.

(5) A biztonsági szakvéleményt az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőnek megküldi. A kezdeményező a biztonsági szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.

(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról - a bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények és a (2) bekezdésben foglalt minősített adatok kivételével - a kezdeményező nyolc napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(7) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítást követő 5 évig érvényes.

(8) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idején belül lefolytatott új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény kiállításával a korábbi biztonsági szakvélemény érvényét veszti.”

14. § Az Nbtv. a következő 71/D. §-sal egészül ki:

„71/D. § (1) Érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához címzett, indokolt kérelmében kezdeményezheti felülvizsgálati eljárás elrendelését.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az országgyűlési képviselő, valamint a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá nem tartozó szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kérelmére elrendeli, egyéb esetben elrendelheti az (1) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálati eljárást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.

(3) A kérelem alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásban a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyt betöltő személy a kitöltött biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának küldi meg.

(4) A felülvizsgálati eljárás befejezéséről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a 71/C. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja az érintett személyt.”

15. § Az Nbtv. a 71/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése

16. § Az Nbtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) Ha huzamosabb idejű külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb - a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló - külső tényező a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, a nemzetbiztonsági ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni kell.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szüneteléséről az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, és arról a kezdeményezőt, valamint - amennyiben az a szünetelés okára figyelemmel lehetséges - az érintettet a kezdeményező útján 8 napon belül írásban értesíti.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése az elrendelés alapjául szolgáló körülmény fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tarthat. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésére okot adó körülmény megszűnik, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója - a kezdeményező és a kezdeményező útján az érintett egyidejű értesítése mellett - a nemzetbiztonsági ellenőrzés folytatásáról határoz. Ha a szünetelési határidő lejártakor a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmények továbbra is fennállnak, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésének időtartama a nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejébe nem számít bele.”

17. § Az Nbtv. a 72. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése

18. § Az Nbtv. 72/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72/A. § (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya megszűnt, a kezdeményező, annak bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíti a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti, ha

a) a kezdeményező a megszüntetésre okot adó körülményről tájékoztatja vagy

b) a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezését a nemzetbiztonsági szolgálat saját hatáskörben észleli.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetéséről 8 napon belül írásban értesíti a kezdeményezőt, aki erről haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt.”

19. § Az Nbtv. 72/A. §-át követő alcíme helyébe a következő alcím lép:

Felülvizsgálati eljárás

20. § Az Nbtv. 72/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72/B. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja

a) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyának fennállása alatt,

b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba történő jelölését megelőzően vagy

c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személyt, ha a 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a jogviszony létrehozását, illetve fenntartását jóváhagyták.

(2) Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma, így a munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok, jogok és kötelezettségek, a munkavégzési körülmények jellege lényegesen megváltozik vagy a megváltozott munkakör befolyástól mentes ellátásához fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, továbbá amennyiben a megváltozott tartalmú munkakört betöltő személy fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek,

b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba jelölik,

c) a 71/D. § alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy ezt kéri,

d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja,

e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről, így különösen az alábbiakról szerez tudomást:

ea) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,

eb) az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,

ec) idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,

ed) kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok,

ee) az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű elmulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel,

ef) a minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése.

(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy biztonsági kérdőívet tölt ki, amelyet a kezdeményező a kezdeményezéshez csatol.

(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója

a) a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli,

b) a (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá

c) a (2) bekezdés c) pontja alapján a 71/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.

(5) A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.

(6) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) A felülvizsgálati eljárás alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt állít ki, amelyet megküld a kezdeményezőnek. A kezdeményező a 71/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.

(8) Ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta.

(9) A felülvizsgálati eljárás eredményeként kiadott kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítástól számított 5 évig érvényes.

(10) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 71/A. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartam alatt.”

21. § Az Nbtv. a 72/B. §-t követő alcím helyébe a következő alcím lép:

Az alapvető jogok biztosának a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos jogköre

22. § Az Nbtv. 72/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72/C. § (1) A felülvizsgálati eljárás alá vont személy a felülvizsgálati eljárásról történő tudomásszerzést követő hat hónapon belül kérheti az alapvető jogok biztosától a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében.

(2) Az alapvető jogok biztosa az (1) bekezdés szerinti beadvány alapján vizsgálatot folytathat a felülvizsgálati eljárás elrendelésével és lefolytatásával összefüggésben.

(3) Az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok felülvizsgálati eljárásra vonatkozó gyakorlatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása tekintetében.

(4) A felülvizsgálati eljárás irataiba az alapvető jogok biztosa törvényben foglaltak szerint betekinthet.

(5) Az alapvető jogok biztosának vizsgálati jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére.

(6) Ha az alapvető jogok biztosa a felülvizsgálati eljárás elrendelése, lefolytatása körében az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére. Ha a jogsértés a kezdeményező feladatkörében történt, felkéri a kezdeményezőt a szükséges intézkedések megtételére.

(7) Ha az alapvető jogok biztosa az irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről a Bizottságot tájékoztatja.”

23. § Az Nbtv. a 72/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés során

24. § Az Nbtv. 72/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72/D. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy

a) a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal,

b) a biztonsági szakvéleményben megállapított kockázati tényezővel, valamint

c) az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárás elrendelésének elutasításáról szóló döntéssel

szemben - a kézhezvételétől számított 15 napon belül - panasszal élhet a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél.

(2) Az előterjesztett panasznak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony 71. § (4) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) bekezdése alapján történő megszüntetésére nincs halasztó hatálya.

(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,

a) a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki,

b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.

(4) Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, azt a benyújtástól számított 8 napon belül, állásfoglalásával együtt felterjeszti a miniszternek, egyben döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.

(5) A kezdeményezésre jogosult haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a főigazgató döntéséről. A tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem tájékoztatható.

(6) A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

(7) A miniszter

a) az alaptalan panaszt elutasítja vagy

b) a panasznak helyt ad és

ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi,

bb) megállapítja a nemzetbiztonsági kockázat hiányát, vagy

bc) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kezdeményezett és elutasított felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.

(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a kezdeményezésére jogosultat.

(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a miniszter döntésével szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élhet a Bizottságnál.

(10) Ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése alapján szüntették meg, a megszüntetésről szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kezdeményezheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a Bizottság 19/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti panaszt elutasító döntésének felülvizsgálatát.

(11) A (10) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján beosztás alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.

(12) A bíróság e § szerinti eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.

(13) A bíróság a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére.

(14) Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.”

25. § Az Nbtv. 76/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyre vonatkozóan a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző öt éven belül „A”, „B” vagy „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján kockázatmentes biztonsági szakvélemény került kibocsátásra, az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 90. napig mellőzhető.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvény hatályba lépését megelőzően, az Nbtv. 76/A. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, 2014. december 31-i határidőre tekintettel kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzést az Nbtv. 71/B. §-ban foglaltak szerint le kell folytatni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.

(3) Ha a (2) bekezdés szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés által érintett személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ét követően került kiállításra, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban megkeresi a kezdeményezőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon; a kezdeményezési kötelezettség megszűnésére tekintettel is fenntartja-e kezdeményezési szándékát. Ha a kezdeményező kezdeményezésétől eláll vagy a határidő belül nem nyilatkozik, a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelése mellőzhető.”

26. § Az Nbtv. a 76/B. §-át követően és a Felhatalmazó rendelkezések alcímet megelőzően a következő 76/C. §-sal egészül ki:

„76/C. § (1) E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését követően az Országgyűlés Külügyi bizottságába megválasztandó tagokra kell alkalmazni.

(2) A Módtv3. hatálybalépésekor az Országgyűlés Külügyi bizottságában fennálló tagság esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzést 2015. február 28-ig kezdeményezi az Országgyűlés elnöke.”

27. § Az Nbtv. 78. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek esetében, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatáskörébe tartozik, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,

b) az Információs Hivatal hatáskörébe tartozik, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,

c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hatáskörébe tartozik, a honvédelemért felelős miniszter

egyetértésével kiadott rendeletben állapítsák meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket.”

28. § Az Nbtv. 79/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

a) 1-19/B. §-a,”

[az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.]

29. § Az Nbtv. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

30. § (1) Az Nbtv.

a) 6. § e) pontjában az „információkat gyűjt a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait” szövegrész helyébe az „feladatkörét érintően információkat gyűjt a válságkörzetekről, illetve a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait” szöveg,

b) 6. § f) pontjában az „információkat” szövegrész helyébe az „információkat, működteti Magyarország katonai felderítő rendszerét” szöveg

lép.

(2) Az Nbtv. 8. § (4) bekezdésében a „- 72. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével -” szövegrész helyébe a „- 71/B. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -” szöveg lép.

(3) Az Nbtv. 20. § (2) bekezdésében

a) az „A Katonai Nemzetbiztonsági” szövegrész helyébe a „A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya az (1) bekezdésben foglaltakon túl önkéntes tartalékos katonákból áll. A Katonai Nemzetbiztonsági” szöveg,

b) a „hivatásos” szövegrészek helyébe a „hivatásos és önkéntes tartalékos” szöveg lép.

(4) Az Nbtv. 74. § i) pont

a) ib) alpontjában „a miniszterelnöki biztos;” szövegrész helyébe „a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;” szöveg,

b) id) alpontjában a „valamint a megyei és a fővárosi kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese, továbbá a megyei és fővárosi kormányhivatalt vezető kormánymegbízott” szövegrész helyébe a „valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese” szöveg,

c) ih) alpontjában „a rendőrfőkapitány és rendőrkapitány;” szövegrész helyébe „a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és főigazgató-helyettese, a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője;” szöveg,

d) io) alpontjában a „minősítésű adatot” szövegrész helyébe a „minősítésű adat” szöveg,

e) ip) alpontjában az „akinek feladata ellátásához minősített adatot szükséges felhasználnia” szövegrész helyébe az „akinek feladata ellátásához „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia” szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti

a) az Nbtv. 6. § c) pontjában a „külföldre vonatkozó, illetőleg” szövegrész,

b) az Nbtv. 6. § s) pontjában a „, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését” szövegrész,

c) az Nbtv. 19. § (3) bekezdése,

d) az Nbtv. 22. § (1) bekezdés a) pontja,

e) az Nbtv. 74. § h) pontja,

f) az Nbtv. 77. § (1) bekezdés d) pontja.

2. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

32. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 192/A. § (2) bekezdésében a „legmagasabb szintű” szövegrész.

3. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

33. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelelő olyan személlyel, akinek tervezett beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásnak minősül, szolgálati viszony nem létesíthető, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését jóváhagyta.”

(2) A Hszt. 37. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a hivatásos állományba jelentkezővel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a fegyveres szerv a hivatásos állományba jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztást ajánlhat fel. Felajánlható beosztás hiányában, vagy ha a hivatásos állományba jelentkező a felajánlott beosztást nem fogadja el, szolgálati viszony nem létesíthető.”

(3) A Hszt. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor. A (2a) bekezdésben meghatározott esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására intézkedni kell és szolgálati viszony a hivatásos állományba jelentkezővel csak abban az esetben létesíthető, ha a jelentkező életvitele a lefolytatott ellenőrzés alapján nem kifogásolható.”

34. § A Hszt. 37/B. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett beosztása, illetve a hivatásos állomány tagjának beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásnak minősül. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg

a) a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő tagjával szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagja életvitelének soron kívüli ellenőrzésére,

b) a hivatásos állományba jelentkezővel szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, de a fegyveres szerv a jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztás felajánlását tervezi, a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására

intézkedni kell.”

35. § A Hszt. 44. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik)

l) akit a beosztásából a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt fel kellett menteni, de a 47/B. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség, a 47/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő beosztás felajánlásáig, de legfeljebb 1 évig.”

36. § A Hszt. „Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés” alcíme a következő 47/B. §-sal egészül ki:

„47/B. § (1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható beosztással rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztást kell felajánlani. A felajánlott beosztás a korábbi beosztással azonos vagy annak megfelelő beosztás, vagy a korábbi beosztásnál alacsonyabb beosztás is lehet.

(3) A felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztás alóli felmentéssel egyidejűleg a (2) bekezdés szerinti beosztás nem biztosítható, úgy az érintett beleegyezésével a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt részére a beosztásból történő felmentését megelőző - a korábbi beosztás tényleges betöltéséhez kötődő pótlékok nélküli, valamint vezetői beosztás esetén a vezetői pótlékkal csökkentett - illetményt kell folyósítani.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja a részére a (2) bekezdés szerint vagy a (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott azonos besorolású vagy alacsonyabb beosztást elfogadja, akkor az új beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztás alóli felmentést követően vagy a (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés g) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.”

37. § (1) A Hszt. 48. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhető:)

e) ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásából fel kellett menteni.”

(2) A Hszt. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés e) pontja esetén a 47/B. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

38. § A Hszt. 56. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

g) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg - kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta - , és

ga) a hivatásos állomány tagja a részére az eredeti beosztásból való felmentését követően vagy a rendelkezési állomány ideje alatt a 47/B. §-ban foglaltak szerint felajánlott beosztást nem fogadta el, vagy

gb) a rendelkezési állomány ideje úgy telik el, hogy részére a 47/B. §-ban foglaltaknak megfelelő, felajánlható szolgálati beosztás nem volt.”

39. § A Hszt. „Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok” alcíme a következő 276/J. §-sal egészül ki:

„276/J. § A 47/B. § alkalmazása helyett az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.”

40. § A Hszt. a 287. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

Felmentés

287/A. § A 47/B. § alkalmazása helyett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.”

41. § A Hszt.

a) 44. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdés b), e) és f) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b), e), f) és l) pontja” szöveg,

b) 57. § (4) bekezdés a) pontjában a „nemzetbiztonsági okból beosztásának ellátására” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági szempontból” szöveg,

c) 278. §-ában a „fontos és bizalmas munkakört betöltő” szövegrész helyébe „nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő” szöveg

lép.

4. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

42. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 22. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nemzeti biztonsági felügyelet a személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához a következő adatokat kezeli:)

(az érintett személy)

ae) nemzetbiztonsági ellenőrzése során kitöltött biztonsági kérdőívben és a biztonsági szakvéleményben foglalt adatai,”

43. § A Mavtv. 10. § (3) bekezdésében a „kiállításától számított” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült kockázatmentes biztonsági szakvélemény kiállításától számított” szöveg lép.

44. § Hatályát vesztik a Mavtv. 11. § (3) bekezdésében a „legmagasabb szintű” szövegrészek.

5. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

45. § Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 135. § (2) bekezdésében az „a minősített vagy a védelmi beszerzési eljárásnak megfelelő szintű” szövegrész.

6. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

46. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény a következő 11/B. alcímmel egészül ki:

11/B. Nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárásának vizsgálata

38/E. § (1) Az alapvető jogok biztosa a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározottak szerint vizsgálja a nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása elrendelését és lefolytatását az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében.

(2) Az alapvető jogok biztosának e címben rögzített eljárására a 23. § (2) bekezdésében rögzített korlátozások nem terjednek ki, ha az irat megismerése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében elengedhetetlenül szükséges.

(3) A Hivatal nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárásával összefüggő feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve látják el e feladataikat.”

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

47. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 63. § (6) és (7) bekezdésében a „legmagasabb szintű” szövegrész hatályát veszti.

8. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

48. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 11. § (6) bekezdésében a „Fontos és bizalmas” szövegrész helyébe a „Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső” szöveg lép.

49. § Az Üjt. 122. § (4) bekezdésében a „Fontos és bizalmas” szövegrész helyébe a „Nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső” szöveg lép.

50. § Hatályát veszti az Üjt. 3. melléklet IX. pontjában a „szintje,” és az „és szintje” szövegrész.

9. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

51. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 39. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető azzal,

a) aki nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá,

b) akinek nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését jóváhagyta.

(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormányzati szolgálati jogviszonyba jelölt személy

a) nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy

b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a kormányzati szolgálati jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület nem hagyta jóvá,

az államigazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső kormányzati szolgálati jogviszonynak minősülő munkakört ajánlhat fel. Felajánlható munkakör hiányában vagy ha a kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a felajánlott munkakört nem fogadja el, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető.”

(2) A Kttv. 39. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy

b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület nem hagyta jóvá,

a munkáltató a kormánytisztviselő részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső kormányzati szolgálati jogviszonynak minősülő munkakört ajánlhat fel. Felajánlható munkakör hiányában, vagy ha a kormánytisztviselő a felajánlott munkakört nem fogadja el a kormányzati szolgálati jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(4b) A kormányzati szolgálati jogviszonynak a (4a) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a kormánytisztviselőt felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a kormánytisztviselővel.”

52. § A Kttv. 80. § (4) bekezdésében, 207. § (2) bekezdésében és 241. § (2) bekezdésében a „fontos és bizalmas” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső” szöveg lép.

10. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

53. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 33. § (3) bekezdésében a „fontos és bizalmas” szövegrész helyébe a „nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső” szöveg lép.

11. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény módosítása

54. § Hatályát veszti az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 3. § (5) bekezdésében az „a minősített vagy a védelmi beszerzési eljárásnak megfelelő szintű” szövegrész.

12. Záró rendelkezések

55. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-3. §, 5-24. § és a 27-54. § az e törvény kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

56. § (1) Az 1-4. §, a 6-27. §, a 29. §, a 30. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 31. § a), b), c), e) és f) pontja és az 1. melléklet az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 48. § és a 50. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2014. évi CIX. törvényhez

1. Az Nbtv. 2. számú mellékletben található táblázat „III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok” címe a következő 27a. és 27b. sorral egészül ki:

27a. születési neve:
27b. anyja születési neve:

2. Az Nbtv. 2. számú mellékletben található táblázat „XI. Speciális adatok” címe a következő 3. sorral egészül ki:

3. Önnel vagy közeli hozzátartozójával szemben, az elmúlt 5 évben, külföldi hatóság alkalmazott-e idegenrendészeti kiutasításra, beutazási vagy tartózkodási tilalomra irányuló intézkedést, illetve jelenleg áll-e ilyen intézkedés hatálya alatt? („igen” válasz esetén jelölje meg az intézkedést, az elrendelő hatóságot és az intézkedés időpontját!)

3. Az Nbtv. 2. számú mellékletben található táblázat „XII. Az Ön, házas- illetve élettársa:” címe a következő 13a-13d. sorral egészül ki:

13a. a partner családi és utóneve:
13b. a partner születési neve:
13c. a partner születési helye, éve, hónapja, napja:
13d. a partner anyja neve:

4. Az Nbtv. 2. számú mellékletének „XIII. Biztonsági nyilatkozat” címében az „és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállásának tartama alatt az e jogviszony létesítéséhez, fenntartásához szükséges biztonsági feltételek meglétét bármikor ellenőrizze.” szövegrész helyébe az „és a biztonsági feltételek meglétét a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőzően, valamint felülvizsgálati eljárás keretében a jogviszony fennállásának tartama alatt ellenőrizze.” szöveg lép.

5. Az Nbtv. 2. számú mellékletének „XIV. Házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs, közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozó nyilatkozata” címében a „Tájékoztattak arról,” szövegrész helyébe a „Tudomásul veszem,” szöveg lép.


  Vissza az oldal tetejére