Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.18.)

2015. évi LXXI. törvény

a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról * 

Az öröklési ügyben érintettek igényei határon átnyúló érvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § E törvény hatálya az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 31. cikke szerinti eljárásra (a továbbiakban: megfeleltetési eljárás) terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában:

a) kérelmező: a Rendelet 69. cikkének (5) bekezdése szerinti magyarországi nyilvántartást vezető szerv;

b) öröklési ügyben érintett: aki a Rendelet 62. cikkének (1) bekezdése szerinti európai öröklési bizonyítvány, vagy a Rendelet hatálya alá tartozó határozat, bírósági egyezség vagy közokirat alapján a nyilvántartást vezető szervnél bejegyzés iránti kérelmet terjeszt elő.

2. A megfeleltetési eljárás lefolytatása iránti kérelem

3. § (1) Ha a kérelmező előtt folyó eljárásban (a továbbiakban: alapeljárás) a Rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetés válik szükségessé, a kérelmező haladéktalanul megfeleltetési eljárás lefolytatása iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) terjeszt elő a bíróságnál. Ha az alapeljárásban hiánypótlási felhívásnak van helye, úgy a kérelmet a hiányok pótlását követően kell előterjeszteni.

(2) Nem kell kérelmet előterjeszteni, ha a kérelmező az alapeljárásra irányadó szabályok alapján azt állapítja meg, hogy az alapeljárást a megfeleltetéstől függetlenül meg kell szüntetni.

(3) Az eljárás lefolytatására első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes.

4. § (1) A kérelmet írásban kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell az alapeljárás iratait.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező megnevezését, elérhetőségét,

b) az öröklési ügyben érintett nevét, címét,

c) az alapeljárás megjelölését, és

d) annak a külföldi dologi jognak a megjelölését, amelyre nézve a megfeleltetést kérik.

(3) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg - annak tényéről - a kérelmezőnek tájékoztatnia kell az öröklési ügyben érintettet.

3. A bíróság eljárása

5. § (1) A bíróság megfeleltetési eljárása polgári nemperes eljárás, amelyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bíróság a kérelem tárgyában kizárólag okiratok alapján dönt.

6. § (1) Ha a kérelem hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlást rendel el.

(2) A bíróság felhívhatja az öröklési ügyben érintettet, hogy a külföldi jog tartalmáról rendelkezésére álló adatokat, okiratokat csatolja be. Ha az öröklési ügyben érintett a felhívásban megjelölt határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a kérelem elutasításának ebből az okból nincs helye, a bíróság hivatalból gondoskodik a megfeleltetéshez szükséges külföldi joganyag beszerzéséről.

(3) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

7. § (1) A bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha

a) a kérelmet nem a Rendelettel összefüggő alapeljárásban terjesztették elő,

b) a kérelemben szereplő külföldi dologi jog a magyar jogban nyilvántartásba bejegyezhető jogként, azonos tartalommal ismert.

(2) Ha a kérelem elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a kérelemben szereplő külföldi dologi jogi jogintézménynek a magyar jogban ismert, a kérelmező által vezetett nyilvántartásba bejegyezhető dologi jogi jogintézménynek való megfeleléséről határoz. A bíróság döntése a kérelmezőre nézve kötelező.

(3) A bíróság a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg határozatát, amely határidőbe nem számít be a külföldi joganyag beszerzésére fordított idő.

(4) Az alapeljárásban - az alapeljárásra irányadó jogszabályok egyéb előírásainak teljesítése mellett - a Rendelet 62. cikkének (1) bekezdése szerinti európai öröklési bizonyítvány a bíróság (2) bekezdés szerinti döntését tartalmazó okirattal együtt minősül a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak.

4. Jogorvoslat

8. § (1) A bíróságnak a megfeleltetési eljárás lefolytatása iránti kérelem tárgyában hozott döntésével szemben a kérelmező és az öröklési ügyben érintett élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni és a törvényszékhez kell címezni.

(2) A bíróságnak a megfeleltetési eljárás lefolytatása iránti kérelem tárgyában hozott döntésével szemben az alapeljárásban nincs helye jogorvoslatnak.

5. Költségviselés

9. § (1) A megfeleltetési eljárás költségét az öröklési ügyben érintett viseli.

(2) Az öröklési ügyben érintett a megfeleltetési eljárás költségét az alapeljárásban- a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - köteles a kérelmező részére megtéríteni az alapeljárásra irányadó jogszabálynak a költségviselésre vonatkozó rendelkezései szerint.

(3) Az öröklési ügyben érintett a megfeleltetési eljárás költségét köteles megelőlegezni. A költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a kérelmezőnél előzetesen letétbe kell helyezni.

(4) A megfeleltetési eljárás megelőlegezett, illetve megtérített költségét a kérelmező köteles átutalni a bíróság részére.

6. Záró rendelkezések

10. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazást ad arra, hogy Magyarország az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) kihirdetéséről szóló 1987. évi 20. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Véttvr.) 3. §-ában foglalt, az Egyezmény 12. Cikke, 90. Cikke és 96. Cikke alapján megtett nyilatkozatokat visszavonja.

(2) A visszavonás hatályosulásának és a 11. § (4) bekezdésében meghatározott időpontnak a naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

11. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 18. §, a 19. §, a 21. § (6) bekezdése, a 23. §, valamint a 25. § 2015. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1-9. §, a 12. § és 13. §, a 15. § és 16. §, valamint a 17. § (1)-(10), (12) és (13) bekezdése 2015. augusztus 17-én lép hatályba.

(4) A 14. § az Egyezmény 97. Cikkének (4) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

12. § E törvény 1-9. §-a, 13. §-a, valamint 15-17. §-a az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

7. A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggő törvénymódosítások

13. § (1) A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmtvr.) 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A szóbeli végrendelet és annak visszavonása alakilag érvényes, ha megfelel

a) a magyar jognak,

b) a keletkezés vagy a visszavonás helyén és idején hatályos jognak,

c) annak a jognak, amely a szóbeli végrendelet létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában vagy az örökhagyó halála idején az örökhagyó személyes joga volt,

d) a szóbeli végrendelet létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában vagy az örökhagyó halálakor az örökhagyó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén hatályos jognak, vagy

e) ingatlanra vonatkozó szóbeli végrendelet esetében az ingatlan fekvésének helyén irányadó jognak.”

(2) Az Nmtvr. „Öröklési jog” alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § Ha az öröklésre alkalmazandó jog szerint a belföldi hagyatéknak nincs örököse, a belföldi hagyaték öröklésére a magyar jognak a magyar állam öröklésére irányadó szabályait kell alkalmazni.”

(3) Hatályát veszti az Nmtvr.

a) 58. §-a,

b) 62/A. § b) pontja,

c) 62/C. § b) pontja.

(4) Az Nmtvr. 75. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény)

c) 36. és 36/A. §-a az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

14. § Hatályát veszti a 10. § és a Véttvr. 3. §-a.

15. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az okiratot végrehajtási záradékkal látja el a következő bíróság:)

e) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint végrehajtható külföldi közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye - szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”

(2) A Vht. 31/C. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja)

h) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

i) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.”

(3) A Vht. 31/C. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság, ha pedig a közokiratot közjegyző állította ki, továbbá a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó végzés és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség esetén a közjegyző kérelemre kiállítja)

f) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával,

g) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikkének (2) bekezdése szerinti tanúsítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.”

(4) A Vht. 210/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bíróság)

c) a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti öröklési ügyben hozott bírósági határozat (perbeli egyezség) és kiállított közokirat végrehajthatóságának megállapítására irányuló eljárás során - ha a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet másképpen nem rendelkezik”

(- az e Fejezetben foglaltak szerint jár el.)

(5) A Vht.

a) 31/C. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdés a), b), e) és g) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a), b), e), g) és h) pontja” szöveg, a „(2) bekezdés a), c) és e) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), c), e) és f) pontja” szöveg,

b) 37/B. § (4) bekezdésében az „és az 1215/2012/EU rendelet” szövegrész helyébe az „az 1215/2012/EU rendelet, és a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,

c) 186. § (3) bekezdésében a „vagy az 1215/2012/EU rendelet” szövegrész helyébe az „ , az 1215/2012/EU rendelet vagy a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg

lép.

(6) A Vht. 317. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény)

i) 23/B. § (1) bekezdés e) pontja, 31/C. § (1) bekezdés h) és i) pontja, 31/C. § (2) bekezdés f) és g) pontja, 210/A. § (1) bekezdés c) pontja az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetve feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl.”

(2) Az Inytv. IV. fejezete a 40. §-t követően a következő alcímmel, valamint 40/A. és 40/B. §-sal egészül ki:

Az európai öröklési bizonyítvány alapján történő bejegyzés iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásra vonatkozó különös rendelkezések

40/A. § Ha a kérelemhez a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikkének (1) bekezdése szerinti európai öröklési bizonyítványt csatolják be, mint bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a 40/B. § szerinti szabályokat kell alkalmazni.

40/B. § (1) Ha a benyújtott európai öröklési bizonyítványban nem szerepel minden adat, ami az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges, az európai öröklési bizonyítványnak a hiányzó adatokkal történő kiegészítése céljából hiánypótlási felhívást bocsát ki az ingatlanügyi hatóság.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez olyan adatok szükségesek, amelyek nem képezik az öröklési bizonyítvány részét, az ingatlanügyi hatóság ezen adatoknak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az európai öröklési bizonyítványt kiállító szervtől való beszerzése céljából hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(3) Az anya születési családi és utóneve megjelölésének hiánya miatt a kérelem elutasításának, illetve hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.

(4) Ha az európai öröklési bizonyítványban megjelölt jog nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, az ingatlanügyi hatóság megkeresi a törvény alapján eljárni köteles bíróságot megfeleltetési eljárás lefolytatása iránt. Ezen esetben a kérelem 39. § (4) bekezdés b) pontja szerinti elutasításnak nincs helye.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a bíróság megfeleltetési eljárás során hozott jogerős döntéséig az ingatlan-nyilvántartási eljárást felfüggeszti.

(6) Az európai öröklési bizonyítvány és a külön törvényben meghatározott megfeleltetési eljárásban hozott bírósági döntést tartalmazó okirattal együtt minősül a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, ha az ingatlanügyi hatóság kérelme alapján megfeleltetési eljárás lefolytatására került sor.

(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a bejegyzés során a megfeleltetési eljárás során hozott érdemi döntésben feltüntetett jogot kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(8) Az európai öröklési bizonyítványra nem kell alkalmazni e törvénynek a külföldön kiállított közokiratokra irányadó rendelkezéseit.”

(3) Az Inytv. a következő 95/A. §-sal egészül ki:

„95/A. § E törvény 6. § (1) bekezdése, valamint 40/A. és 40/B. §-a az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

17. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 19. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a bejelentő a joghatóság megállapításához nem szolgáltat elegendő adatot, úgy a szükséges adatok beszerzéséről a jegyzőnek hivatalból kell gondoskodnia. Az eljárás megszüntetésének ebből az okból nincs helye.”

(2) A Hetv. a 43. §-t követően a következő alcímmel, valamint 43/A. és 43/B. §-sal egészül ki:

A külföldi hagyatéki vagyonnal kapcsolatos intézkedések

43/A. § (1) A külföldi hagyatéki vagyon leltározására a 20. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy a külföldi hagyatéki vagyont a hagyatéki leltárba akkor kell felvenni, ha annak meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolták.

(2) Ha az öröklésben érdekelt külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolni nem tudja, de valószínűsíti, kérésére - a hagyatéki leltár megküldését követően - a közjegyző hagyatéki eljárási igazolást állít ki annak érdekében, hogy az öröklésben érdekelt az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges okiratot beszerezhesse.

(3) A közjegyző a (2) bekezdésben foglalt kérelemtől függetlenül hivatalból is intézkedhet a külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazoló okirat beszerzése iránt.

43/B. § A hagyatéki leltárban szereplő külföldi vagyonnak, e vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak a biztosítása érdekében az öröklésben érdekelt indokolt kérelmére a közjegyző hagyatéki eljárási igazolást ad ki. A hagyatéki eljárási igazolás nem minősül biztosítási intézkedésnek.”

(3) A Hetv. 57. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az idézés figyelmeztetést tartalmaz az alábbiakra is:)

d) a megidézett személy köteles haladéktalanul bejelenteni, ha tudomása szerint az örökhagyó hagyatéka tekintetében külföldön eljárás volt vagy van folyamatban, egyúttal megadni a külföldi eljárás beazonosításához szükséges adatokat.”

(4) A Hetv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § A közjegyző az előtte folyamatban levő hagyatéki eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha

a) joghatósága hiányát állapítja meg, vagy

b) öröklési bizonyítvány kiadását nem kérték és

ba) nem áll fenn, illetve megszűnik a 20. § (1) bekezdés b) pontjában, a 20. § (2) vagy (3) bekezdésében foglalt körülmény és a hagyatékban nincs a 20. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt vagyontárgy,

bb) nem áll fenn, illetve megszűnik az a körülmény, amelynek fennállása miatt a hagyaték leltározása e törvény alapján kötelező,

bc) a hagyatéki leltár felvétele kérelemre történt és a kérelmező - több kérelmező esetén valamennyi kérelmező - e kérelmét a hagyatékátadó végzés meghozataláig visszavonta.”

(5) A Hetv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § A külföldi hagyatéki vagyonból az igazoltan meglévő és hagyatékhoz tartozó vagyon adható át.”

(6) A Hetv. a 101/A. §-t követően a következő alcímmel, valamint 101/B. §-sal egészül ki:

Hagyatéki eljárási igazolás

101/B. § (1) Annak az öröklésben érdekeltnek a kérelmére, aki

a) külföldi hagyatéki vagyon meglétét valószínűsíti, vagy

b) külföldi hagyatéki vagyon igazolását követően valószínűsíti, hogy az veszélyben van,

a közjegyző külföldi felhasználás céljából külön végzésbe foglalt hagyatéki eljárási igazolást állít ki.

(2) A hagyatéki eljárási igazolás azt igazolja, hogy az örökhagyó hagyatéka tekintetében a közjegyző előtt hagyatéki eljárás van folyamatban és abban - az eljárás adatai szerint - kik az öröklésben érdekeltek.

(3) A hagyatéki eljárási igazolás nem minősül jogot keletkeztető vagy kötelezettséget megállapító okiratnak, nem jogosít fel a hagyatéki vagyon birtokba vételére, használatára, hasznosítására, haszonélvezetére és a hagyatéki vagyonnal való rendelkezésre, nem képez továbbá érvényes jogcímet nyilvántartásba való bejegyzéshez. A hagyatékátadó végzésben az előbbiekben felsorolt tényekre utalni kell.”

(7) A Hetv. a 102/A. §-t követően a következő alcímmel, valamint 102/B. és 102/C. §-sal egészül ki:

Európai öröklési bizonyítvány

102/B. § (1) Európai öröklési bizonyítvány kiállítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés, valamint az ideiglenes hagyatékátadó végzéssel érintett valamennyi igény bírósági elbírálása esetén hozott hagyatéki eljárást befejező végzés jogerőre emelkedését követően kérhető.

(2) A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban ezen alcímben: Rendelet) szerinti végrendeleti végrehajtó, valamint hagyatéki gondnok - ideértve a 32. § (2) és (3) bekezdése szerinti ügygondnokot is - az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően is kérheti európai öröklési bizonyítvány kiállítását a Rendelet 63. cikk (2) bekezdés c) pontjában foglaltak bizonyítása érdekében.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző illetékes.

(4) A kérelemhez a Rendelet 65. cikk (3) bekezdésében foglalt okiratok közül nem szükséges csatolni azokat, amelyek a hagyatéki eljárásban már becsatolásra kerültek, illetve amelyek egyébként a közjegyző rendelkezésére állnak.

102/C. § (1) A közjegyző az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemről külön végzésben dönt.

(2) A közjegyző a kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul kiállítja az európai öröklési bizonyítványt az 1329/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 5. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával.”

(8) A Hetv. 109. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közjegyző az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzését kérelemre vagy saját hatáskörben megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, ha a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikk (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

(4) A közjegyző a (3) bekezdésben meghatározott esetben az európai öröklési bizonyítvány hatályát - kérelemre - felfüggesztheti az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzést megváltoztató vagy hatályon kívül helyező végzés meghozataláig.”

(9) A Hetv. 110. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Fellebbezésnek van helye

a) az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelem tárgyában hozott,

b) az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek helyt adó végzés megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése tárgyában hozott,

c) az európai öröklési bizonyítvány hatályának felfüggesztése tárgyában hozott

végzés ellen.”

(10) A Hetv.

a) 6. § (1) bekezdés l) pontjában a „lépett fel, továbbá” szövegrész helyébe a „lépett fel, továbbá a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti végrendeleti végrehajtó és hagyatéki gondnok, valamint” szöveg,

b) 19. § (2) bekezdésében a „való illetékesség” szövegrész helyébe a „való joghatóság (különösen az örökhagyó szokásos tartózkodási helye) és illetékesség” szöveg, a „csatolni kell az illetékesség” szövegrész helyébe a „csatolni kell a joghatóság és az illetékesség” szöveg,

c) 29. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „vagyon fekvésének” szövegrész helyébe a „belföldi vagyon fekvésének” szöveg,

d) 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „leltárba felvett vagyonnak, a vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak” szövegrész helyébe a „leltárba felvett belföldi vagyonnak, e vagyon meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyaknak” szöveg,

e) 91. § (2) bekezdésében a „nyilvántartást vezető hatóságot” szövegrész helyébe a „nyilvántartást vezető belföldi hatóságot” szöveg,

f) 110. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben és (2a) bekezdés c) pontjában” szöveg

lép.

(11) A Hetv. 119. § b) pontjában a „nyomtatványának adattartalmát” szövegrész helyébe a „nyomtatványának, valamint a hagyatéki eljárási igazolás adattartalmát” szöveg lép.

(12) Hatályát veszti a Hetv. 104. §-a és az azt megelőző alcím címe.

(13) A Hetv. „Felhatalmazások” alcíme a következő 119/A. §-sal egészül ki:

„119/A. § E törvény 19. § (3a) bekezdése, 43/A. és 43/B. §-a, 57. § (1) bekezdés d) pontja, 78. §-a, 81/A. §-a, 101/B. §-a, 102/B. és 102/C. §-a, 109. § (3) és (4) bekezdése, valamint 110. § (2a) bekezdése az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

8. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

18. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 152. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bíróság kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra, hogy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket nyolc napon belül terjesszék elő a bíróságon vagy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. A bíróság a határozat közlésével egyidejűleg a jogi képviselő nélkül eljáró felet tájékoztatja a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének törvényben meghatározott szabályairól.”

(2) A Pp. 319. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A perbehívásra rendelkezésre álló határidőt - az alperes vonatkozásában - a felperes 318. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján benyújtott előkészítő iratnak az alperes részére történő kézbesítésétől kell számítani.”

(3) A Pp. 388. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kisértékű perekben a perbehívásra és a perbehívott nyilatkozatára (58. és 59. §) meghatározott határidő nyolc nap.”

(4) A Pp. 394/B. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is - a fél vagy a képviselője - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus út választása esetében az eljárás folyamán - ideértve az eljárás minden szakaszát és a rendkívüli perorvoslatot is - a félnek vagy képviselőjének a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesít a részére. A beadvány elektronikus úton történő benyújtását az (1) bekezdés szerinti elektronikus út vállalásának kell tekintetni. Az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál.

(3) A bíróság a fél részére papír alapon kézbesíti a bírósági iratot, ha a fél az eljárásban képviselője útján jár el és az iratot nem a képviselő, hanem a fél részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet kézbesíteni. A bíróság a felet tájékoztatja arról, hogy a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton is tarthatja. Ha a fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára.”

(5) A Pp. 394/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A jogi képviselő nélkül eljáró jogutód félre nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttérés megtörtént.”

(6) A Pp. 394/G. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A fél, illetve a képviselője az elektronikus úton benyújtott beadványokat az arra rendszeresített űrlapon terjeszti elő.”

(7) A Pp. 394/G. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az Országos Bírósági Hivatal az űrlapokat a honlapon közzéteszi. A honlapon fel kell tüntetni az űrlapok közzétételének időpontját. A közzététel időpontjától az űrlap alkalmazása kötelező.

(9) Ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal ennek tényéről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad. Az Országos Bírósági Hivatal a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. A honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással. Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít.

(10) A törvény, illetve a bíróság által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át nem üzemelt a kézbesítési rendszer vagy az Országos Bírósági Hivatal rendszere.”

(8) A Pp.

a) 98. §-ában a „halála” szövegrész helyébe a „halála vagy megszűnése” szöveg,

b) 102. § (1) bekezdésében a „bíróságok központi internetes honlapján” szövegrész helyébe a „bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap)” szöveg,

c) 102. § (1a) bekezdés a) pontjában a „bíróságok központi internetes honlapján” szövegrész helyébe a „honlapon” szöveg,

d) 270. § (3) bekezdésében a „157. § a) és g) pontja” szövegrész helyébe a „157. § a) és g) pontja, valamint 157/A. § (1) bekezdése” szöveg,

e) 394/C. § felvezető szövegében a „2015. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2016. január 1. napjától” szöveg,

f) 394/E. § (1) bekezdés felvezető szövegében a „2015. június 30. napja” szövegrész helyébe a „2015. december 31. napja” szöveg,

g) 394/E. § (2) bekezdésében a „2015. július 1. napját” szövegrész helyébe a „2016. január 1. napját” szöveg,

h) 394/G. § (1) bekezdésében a „(2)-(7) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(10) bekezdésben” szöveg,

i) 394/G. § (6) bekezdésében a „bíróságok központi honlapján” szövegrész helyébe a „honlapon” szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti a Pp. 394/C. § e)-g) pontja.

9. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

19. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvényben szabályozott közjegyzői eljárások polgári nemperes eljárások, amelyekre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy az eljárás sajátosságaiból más nem következik - az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(2) A Ktv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az a közjegyző jár el, akihez a fél a kérelmét előterjeszti.”

(3) A Ktv. 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közjegyzői iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, a megszűnésére és tagjainak felelősségére, továbbá e törvény szerinti átalakulására, egyesülésére és szétválására - e törvényben foglalt eltérésekkel - a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

(4) A Ktv. 31/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közjegyzői iroda másik közjegyzői irodával egyesülhet vagy közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához, mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik.”

(5) A Ktv. 31/F. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontja alapján történő megszűnésétől számított 90 napon belül meghozott végleges döntéssel a közjegyzői iroda korlátolt felelősségű társasággá alakulhat át, vagy több közjegyző tagságával működő közjegyzői iroda szétválhat úgy, hogy kiválással a közjegyzői szolgálat megszűnésével érintett tag korlátolt felelősségű társaságot alapít. A közjegyzői iroda más esetben vagy más gazdasági társasággá történő átalakulásáról, gazdasági társaság kiválásáról nem dönthet.”

(6) A Ktv. 31/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közjegyző iroda egyesüléséhez és szétválásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye, korlátolt felelősségű társasággá történő átalakuláshoz vagy annak kiválással történő létrehozásához a közjegyzői szolgálatnak a 22. § (1) bekezdés a) vagy d) pontjában meghatározott okból történő megszűnéséről kiállított igazolása szükséges.”

(7) A Ktv. 49/A. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:]

g) a közjegyzőjelölt, illetve a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”

(8) A Ktv. 49/C. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

j) a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt aláírásmintája.”

(9) A Ktv. 120. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)

d) felolvassa a közjegyzői okiratot a fél előtt, valamint a felolvasás kezdő és befejező időpontját az okiratban óra, perc pontossággal rögzítse; a közjegyzői tanúsítványt csak akkor kell felolvasni, ha e törvény kifejezetten így rendelkezik,”

(10) A Ktv. a következő 130/A. §-sal egészül ki:

„130/A. § A közokirat kiállítása az abban foglalt - vagy a közokiratba foglalt nyilatkozat alapjául szolgáló, illetve az alapján létrejött - jogügyletből eredő jogviszony tartalmával kapcsolatos polgári jogi igények érvényesítését nem akadályozza.”

(11) A Ktv. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.”

(12) A Ktv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként a másik fél lakóhelyére, illetve székhelyére továbbítja. A jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző erről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, a feladás helyét, évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.”

(13) A Ktv. tanúsítvány alcíme a következő 147/A. §-sal egészül ki:

„147/A. § Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136- 147. §-ban foglaltak megsértésével készített.”

(14) A Ktv. 166. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői levéltárban kell elhelyezni)

b) a 2009. január 1-jét követően érkezett, jogerősen befejezett, nem e törvényben szabályozott közjegyzői nemperes eljárásban keletkezett, további intézkedést nem igénylő iratokat az érkezésüket követő öt év elteltével;”

(15) A Ktv. 168. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyzői levéltár által kezelt okiratokról a levéltáros adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, kivonatot, bizonyítványt, értesítést, adhat át őrizetben levő okiratot és engedélyezheti az iratokba való betekintést. A közjegyzői levéltár által kezelt nem e törvényben szabályozott nemperes ügyekben keletkezett iratokról a levéltáros a közjegyzőkre vonatkozó ügyviteli szabályok szerint adhat ki hiteles vagy egyszerű másolatot, és engedélyezheti az iratokba való betekintést.”

(16) A Ktv. 170. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői levéltáros jegyzőkönyvet készít)

c) az átvett iratokban tapasztalt, a 171. §-ban meghatározott hiányosságokról.”

(17) A Ktv. 171. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az átadás-átvételi eljárásban történő számbavétel során a közjegyzői levéltár a közjegyző nyilvántartásai szerint létrejött, közjegyző által eredetiként megjelölt okirat hiányát állapítja meg, az átadásra kötelezett közjegyzőt vagy örökösét határidő kitűzésével felszólítja a hiány pótlására.

(2) Ha a felszólítás eredménytelen, és a hiányzó okirat kiadmánya a feleknél, a bíróságnál vagy bármely hatóságnál fellelhető, a közjegyzői levéltár ezt bevonja, ennek alapján hiteles másolatot készít, amelyet a területi kamara elnöke és a közjegyzői levéltáros ír alá.”

(18) A Ktv. XIII. fejezetének címe és az azt követő 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a Ktv. a következő 172/A-174. §-sal egészül ki:

XIII. fejezet

Egyéb rendelkezések

172. § (1) A közjegyző az e törvényben szabályozott eljárásokban a fél - az igazságügyért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott alakban és tartalommal előterjesztett - kérelemére jár el.

(2) Záradéki tanúsítvány kiállítása iránt alakszerű kérelmet nem kell előterjeszteni, ha a közjegyző a tanúsítványt nyomban kiállítja.

172/A. § Ha a meghatalmazott útján történő eljárást jogszabály nem tiltja, az e törvényben szabályozott eljárásokban - ha e törvény vagy az adott jognyilatkozat megtételét szabályozó egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik - meghatalmazottként bármely cselekvőképes személy eljárhat.

173. § Az e törvényben szabályozott eljárások irataiba való betekintésre a Kjnp. és a Pp. rendelkezései nem alkalmazhatóak.

174. § Ha az e törvényben szabályozott eljárásban a fél a kérelmét visszavonja vagy az eljárás lefolytatása a fél mulasztása miatt hiúsul meg, a közjegyző az eljárást végzéssel befejezetté nyilvánítja. E végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogerőre emelkedésről a felet külön értesíteni nem kell, de a fél kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot.”

(19) A Ktv. 183. §-a következő k) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg:]

k) a közjegyző okirat-szerkesztési eljárására irányuló kérelem tartalmi és formai követelményeit.”

(20) A Ktv.

a) 138. § (1) bekezdésében az „okiratról” szövegrész helyébe a „közokiratról és annak mellékleteiről” szöveg,

b) 142. § (3) bekezdésében a „megbízó” szövegrész helyébe a „kérelmet előterjesztő” szöveg,

c) 153. §-ában az „okiratról” szövegrész helyébe a „tanúsítványról” szöveg,

d) 162. § (1) bekezdésében a „megbízta” szövegrész helyébe a „felkérte” szöveg,

e) 165. § (4) bekezdésében a „megbízás” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg,

f) 170. § (3) bekezdésében a „megbízást” szövegrész helyébe a „kérelmet” szöveg

lép.

(21) Hatályát veszti a Ktv. 157. §-ában az „okirat elkészítésénél és” szövegrész.

10. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

20. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 116. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)-f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)-g) pontjában foglalt adatait a honlapján közzéteszi.”

(2) Az Üt.

a) 5. § (1) bekezdés e) pontjában az „értéktárgy” szövegrész helyébe a „vagyontárgy” szöveg,

b) 10. § (3) bekezdésében az „értéktárgyért” szövegrész helyébe a „vagyontárgyért” szöveg,

c) 28. § (1) bekezdésében az „egyéb értékről” szövegrész helyébe a „vagyontárgyról” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az Üt. 68. § (8)-(11) bekezdése.

11. Egyes jogállási törvények módosítása

21. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bírósági ügyintéző olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő, aki a bíró feladatkörében eljárva, a bíró - vagy azon feladatok esetében, amelyekben a bírósági titkár önállóan, önálló aláírási joggal jogosult eljárni, a bírósági titkár - irányítása és felügyelete mellett, önálló felelősséggel intézi a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.”

(2) Az Iasz. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz. A (7) bekezdés szerinti jogszabály meghatározott iskolai végzettségű tisztviselő részére a vizsga alól részben vagy egészben felmentést adhat.”

(3) Az Iasz. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonya felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)

a) nyugdíjasnak minősül,”

(4) Az Iasz. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha azt a nyugdíjasnak minősülő, vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő igazságügyi alkalmazott kéri.”

(5) Az Iasz. a következő 42/B-42/D. §-sal egészül ki:

„42/B. § (1) A bírósági titkárt az OBH elnöke a miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy egyéb igazságügyi munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából beoszthatja. A beosztáshoz a bírósági titkár hozzájárulása szükséges.

(2) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében - a fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának, valamint az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony megszüntetésének kivételével - a munkáltatói jogkört a miniszter gyakorolja.

(3) A minisztériumba beosztott bírósági titkár köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(4) A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bírósági titkárt a minisztériumi beosztást megelőző szolgálati helyére kell beosztani.

(5) Az OBH elnöke a bírósági titkár minisztériumi beosztását megszünteti:

a) a bírósági titkár kérelmére,

b) az igazságügyért felelős miniszter indítványára.

(6) A bírósági titkár a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, amitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

42/C. § (1) A minisztériumba beosztott bírósági titkár hivatali munkáját a miniszter a kormánytisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli.

(2) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében az 55-76. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a minisztériumba beosztott bírósági tikár ellen a miniszter kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3) A minisztériumba beosztott bírósági titkár adatait a minisztériumban kell nyilvántartani.

(4) A minisztériumba beosztott bírósági titkár tekintetében a 95-123. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztási pótlék mértéke az illetményalap 5-10 százaléka.

42/D. § Az OBH elnöke több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében az igazságügyi alkalmazott hozzájárulásával és az igazságügyi alkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök egyetértésével külön feladattal bízhatja meg az igazságügyi alkalmazottat.”

(6) Az Iasz. 109. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szolgálati idejétől függően az illetményalap 15-30 százalékának, a bírósági ügyintéző az illetményalap 10-15 százalékának, a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár az illetményalap 10 százalékának, a törvényszéki végrehajtó és a végrehajtási ügyintéző az illetményalap 8 százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult. A bírósági titkár beosztási és munkaköri pótléka összesen nem lehet több a Kúrián az illetményalap 15 százalékánál, az OBH-ban 20 százalékánál.”

22. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 14. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:

a) a szakmai értékelés tekintetében]

ab) a bíróságok központi igazgatásáról szóló átfogó ismeretek megszerzése érdekében az OBH-ban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő, valamint a központi igazgatási feladatokban történő közreműködés OBH elnöke általi értékelése, továbbá a jogszabályok előkészítésére vonatkozó átfogó ismeretek megszerzése érdekében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban eltöltött bírói, bírósági titkári joggyakorlati idő miniszter általi értékelése,”

(2) A Bjt. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában és b) pont ba)-bc) alpontjában megjelölt érvénytelenségi okok esetén új pályázatot kell kiírni.”

23. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 117. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az ügyészségi fogalmazó és az alügyész az illetményalap tíz százalékának megfelelő összegű munkaköri pótlékra jogosult. Az alügyész beosztási és munkaköri pótléka összesen nem lehet több a Legfőbb Ügyészségen az illetményalap tizenöt százalékánál.”

24. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében a „bíróra” szövegrész helyébe a „bíróra, bírósági titkárra” szöveg,

b) 60. § (1) bekezdés d) pontjában a „bíró” szövegrész helyébe a „bíró, bírósági titkár” szöveg

lép.

12. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

25. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) a 30. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

IV/A. FEJEZET

ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS

9/A. Az elektronikus kommunikáció feltételei

30/A. § (1) Ahol törvény az ügyész vagy az ügyészség számára elektronikus kapcsolattartást rendel vagy arra lehetőséget biztosít, az elektronikus kapcsolattartásra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ügyészség eljárása során - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a következő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújthatja az ott meghatározott szabályok szerint és az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat veheti igénybe az ott meghatározott, az elektronikus ügyintézési felügyelet által nyilvántartásba vett szolgáltatótól:

1. az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,

2. az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,

3. azonosítási szolgáltatás,

4. kézbesítési szolgáltatás, beleértve a biztonságos kézbesítési szolgáltatást is,

5. elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás,

6. nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása,

7. hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez,

8. hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz,

9. elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása,

10. papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá,

11. elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése,

12. elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése,

13. elektronikus iratok kezelése,

14. a hatóság informatikai rendszeréhez automatikus adatelérési felület (hozzáférés) biztosítása más hatóság számára,

15. elektronikus dokumentum titkosítása,

16. elektronikus űrlapok kezelése,

17. informatikai háttér szolgáltatása,

18. iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés-szolgáltatás,

19. központi érkeztetési ügynök,

20. központi kézbesítési ügynök,

21. jogszabályban szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásként nevesített további elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás.

30/B. § (1) Az ügyész hivatali elektronikus aláírása a Legfőbb Ügyészség által rendszeresített minősített elektronikus aláírás. Az ügyész a hatáskörébe tartozó ügyben elkészített, a kiadmányozási jogkörébe tartozó elektronikus okiratot hivatali elektronikus aláírással látja el.

(2) A 30/A. § (2) bekezdése szerint szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás során kiállított, szervezeti elektronikus aláírással ellátott irat közokirat.

9/B. Az elektronikus űrlap

30/C. § (1) A legfőbb ügyész a szakterületi és az igazgatási tevékenység támogatása, elősegítése érdekében elektronikus űrlap bevezetését rendelheti el, amelynek használata az ügyészséggel szolgálati viszonyban nem állók számára nem kötelező. Ha az ügyészséggel szolgálati viszonyban nem álló elektronikus űrlapot nyújt be, azt az elektronikus úton való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni.

(2) A bevezetett elektronikus űrlapot letölthető és kinyomtatható formában is közzé kell tenni az ügyészség honlapján. Az űrlap közzétételével egyidejűleg közzé kell tenni az alkalmazhatóságára és alkalmazására vonatkozó általános tájékoztatót, valamint a kitöltésre vonatkozó szabályokat.

(3) Az űrlap az ügyészség részére biztonságos elektronikus kézbesítési szolgáltatás igénybevételével nyújtható be.

(4) Az elektronikus űrlap módosításáról, továbbá visszavonásáról a legfőbb ügyész rendelkezhet. Az űrlap módosításáról vagy a visszavonásáról szóló tájékoztatót az ügyészség honlapján közzéteszi.

9/C. Egyéb elektronikus beadványok

30/D. § A legfőbb ügyész meghatározhatja az ügyészség részére elektronikusan beküldhető beadványok formátumát. A kötelezően alkalmazandó és informatikailag támogatott feldolgozhatóságú elektronikus formátumokról szóló tájékoztatót az ügyészség honlapján közzéteszi. A nem meghatározott formátumban beküldött beadvány nem tekinthető az ügyészség részére beadottnak.”

13. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

26. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény az 53. §-t követően a következő 22/A. és 22/B. alcímmel egészül ki:

22/A. Az ügyész keresetindítási joga közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében

[A Ptk. 6:88. § (4) bekezdéséhez]

53/A. § (1) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetében is a Ptk. 6:88. § (4) bekezdésében biztosított keresetindítási jogával élhet.

(2) A Ptk. 6:88. § (4) bekezdése szerinti keresetindítási jog a közérdekben olyan szerződés megkötésével okozott sérelmek esetén is alkalmazható, amely szerződéssel a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 159/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékre elkövetett, illetve ilyen mértékű kárt, vagyoni hátrányt vagy vagyoncsökkenést (ezek együttes összegét számítva is) okozó bűncselekmény

a) miatt indult büntetőeljárás terheltjének vagyontárgyát,

b) elkövetéséhez felhasznált szervezet vagy olyan szervezet vagyontárgyát, amely szervezet javára a bűncselekmény elkövetése előny szerzését eredményezte, továbbá e szervezet vonatkozásában a Be. 159/A. § (3)-(5) bekezdés alapján és a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével érintett vagyontárgyat

[az a)-b) pont szerinti vagyontárgy a továbbiakban együtt: érintett vagyontárgy] a büntetőeljárás vagy a büntetőeljárás megindításának alapjául szolgáló hatósági eljárás megindulását megelőző egy éven belül feltűnő értékaránytalansággal, ingyenesen, vagy hozzátartozó javára ruházták át.

(3) A (2) bekezdés olyan szerződések esetében is irányadó, amellyel az érintett vagyontárgy feletti rendelkezési vagy hasznosítási jogot a (2) bekezdés szerinti módon, illetve személy javára a vagyontárgy értékének jelentős csökkenését eredményező módon korlátozták.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben az ügyész keresetében a szerződések sértettekkel szembeni hatálytalanságának megállapítását is kérheti.

(5) Ha az ügyészi keresettel érintett vagyontárgy ingatlan, az ügyész a (2) és (3) bekezdés szerinti szerződésekkel kapcsolatos széljegyzett beadványok elintézésének függőben tartása érdekében kérheti az ingatlanügyi hatóság megkeresését. A bíróság e kérelem tárgyában a tárgyalás előkészítésére irányuló intézkedések körében dönt. A bíróság megkeresése alapján az ingatlanügyi hatóság a megkereséssel érintett beadványok elintézését a bíróság jogerős döntéséig függőben tartja.

22/B. Behajtási költségátalány megfizetése

[A Ptk. 6:155. § (2) bekezdéséhez]

53/B. § Vállalkozások közötti szerződésből, illetve szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződéséből eredő fizetési késedelem esetén a behajtási költségátalány megfizetésére - a Ptk. hatálybalépését megelőzően kötött szerződések tekintetében is - a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, így a kötelezett, illetve a szerződő hatóság a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.”


  Vissza az oldal tetejére