Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.18.)

2015. évi LXXII. törvény

Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról * 

I. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST SZABÁLYOZÓ JOGANYAG MÓDOSÍTÁSA

1. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

1. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 1. §-a a következő c)-e) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

c) kormányzati szektor egyenlege: az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet alapján számított egyenleg,

d) középtávú költségvetési cél: a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet szerint készített aktuális konvergencia programban meghatározott célérték, ami összhangban van a stabilitási és növekedési paktum követelményeivel,

e) strukturális egyenleg: a kormányzati szektor gazdaság ciklikus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege.”

2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A központi költségvetés tervezése során a kormányzati szektor egyenlegét az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával összhangban, e törvény rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

(2) A kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy

a) összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével, és

b) annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint számított mértékének 3%-át.

(3) Az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő egyenleg számítási módját, - különös tekintettel a strukturális egyenleg számítására - és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.”

3. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, a központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése legalább 0,1 százalékpontot érjen el.”

4. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A Kormány évente legalább két alkalommal, az aktuális és a következő három évre vonatkozóan makrogazdasági és költségvetési előrejelzést készít, és azt, valamint annak módszertanát nyilvánosságra hozza. A 3/A. §-ban és az Áht. 29. §-a szerinti középtávú tervezésnek az így készült legfrissebb előrejelzésen kell alapulnia.

(2) Az (1) bekezdés szerinti makrogazdasági és költségvetési előrejelzést a Kormány a zárszámadáshoz kapcsolódóan értékeli. Ha az értékelés alapján a tényleges makrogazdasági és költségvetési folyamatok az (1) bekezdés szerinti előrejelzéstől négy egymást követő évben lényegesen eltérnek, a makrogazdasági és költségvetési előrejelzést alátámasztó módszereket, felvetéseket és vonatkozó paramétereket felül kell vizsgálni, és azt közzé kell tenni.

(3) Az előrejelzések, a felülvizsgálat részletszabályait és a közzététel módját a Kormány rendeletben határozza meg.”

5. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az államadósság-mutató számításakor nem kell figyelembe venni

a) az államadósság olyan növekedését, amely az európai uniós források utólagos visszatérítésének időigényéből, az Európai Unió költségvetésének esetleges likviditáshiányából vagy bármely egyéb olyan okból keletkezik, amely miatt a felmerült kiadásra jutó európai uniós támogatás nem kerül elszámolásra a központi költségvetésben,

b) a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kölcsönnyújtás, illetve annak visszafizetése miatt kialakuló többletfinanszírozási igényből, illetve finanszírozási igény csökkenésből következő adósságváltozást.”

6. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében foglalt nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaeséseként kell értelmezni minden olyan esetet, amikor az éves bruttó hazai termék reál értéke csökken.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 3/A. § (2) bekezdés b) pontját és a 4. § (2a) bekezdését nem kell alkalmazni. Ha az (1) bekezdés szerinti eset a költségvetési év során következik be, a központi költségvetésről szóló törvény 5. § (1) bekezdése szerinti módosítása a 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott érték teljesítési kötelezettségének felfüggesztésére irányul.”

7. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4/A. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és adósságának kezelésével kapcsolatos, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből az adat keletkezésétől számított 2 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről Magyarország pénzügyi érdekeit és az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátásához fűződő érdeket mérlegelve az államháztartásért felelős miniszter dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem terjed ki a 13. § (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatásra, valamint az éves finanszírozási tervről, illetve annak egyes részeiről és a finanszírozási stratégiáról az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott tájékoztatásra.

(3) A központi költségvetés tervezése során keletkező adat - ide nem értve az Áht. 22. § (3)-(5) bekezdése szerinti adatokat - megismerése iránti igényt központi pénzügyi érdekből a központi költségvetésről szóló törvény tervezetének Kormány általi elfogadását követően az elfogadástól számított 10 évig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország pénzügyi érdekeit vagy az államháztartás finanszírozásának, illetve adóssága kezelésének külső befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Az e bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről az államháztartásért felelős miniszter a megtagadást megalapozó központi pénzügyi érdek mérlegelésével dönt.”

8. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 39/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 2015. július 1-je és 2016. július 1-je között a Stabilitási Megtakarítási Számlára befizetett összeget terhelő adó

a) alapja a (4) bekezdés szerint kifizetett összeg 100%-a,

b) mértéke a (2) bekezdéstől eltérően, ha az adófizetési kötelezettség keletkezése és a Stabilitás Megtakarítási Számlára történő befizetés között eltelt idő

ba) kevesebb, mint 1 év, az adóalap 20 százaléka,

bb) legalább 1 év, az adóalap 10 százaléka.”

9. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

e) a 3/A. § szerinti feladatok végrehajtásának, valamint a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések részletes szabályait és azok közzétételének módját.”

10. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 38. § 2020. január 1-jén lép hatályba.”

11. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény a következő 16. alcímmel egészül ki:

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

54. § Az 1. § d)-e) pontja, a 3/A. § és az 5/A. § a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

12. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

a) 1. § b) pontjában a „2. § (1) bekezdés l) pontja” szövegrész helyébe az „1. § 12. pontja” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe a „Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme egyaránt meghaladja a 3%-ot, a” szöveg

lép.

13. § (1) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 4. § (1) bekezdésében az „- az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően -” szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

a) 3. § (2) bekezdése,

b) 5. § (2) bekezdése.

2. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

14. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal által közétett módszertan szerint a folyamatosan vezetett létszámnyilvántartás alapján számított mutató, azzal, hogy a közfoglalkoztatottak létszáma az átlagos statisztikai állományi létszámba nem számítható be,”

15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el a következők figyelembevételével:

a) a kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet ilyen rendelkezése alapján a törvénnyel vagy kormányrendelettel alapított más költségvetési szerv a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint fejezetet irányító szervi jogállással bír,

b) a fejezetet irányító szerv feladatait

ba) a központi kezelésű előirányzatok tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel az államháztartásért felelős miniszter,

bb) az elkülönített állami pénzalap tekintetében az elkülönített állami pénzalapért felelős személy, testület,

bc) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében a törvényben kijelölt kezelő szerv

látja el.

(2) A fejezetet irányító szervnek címzett hatásköröket a fejezetet irányító szerv vezetője gyakorolja.”

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv - az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv alapító okiratát és annak módosítását az irányító szerv, a minisztérium és a kormányhivatal alapító okiratát és annak módosítását a miniszterelnök - adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. Az alapító okirat kiadására jogosult személy e tevékenységében nem helyettesíthető.”

17. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:)

e) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése,”

18. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört az irányító szerv vezetője gyakorolja.”

19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti fejezetek kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaznak.”

20. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési szervek a fejezeteken belül címet alkotnak.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az irányító szerve vagy a felügyeletét ellátó szerve költségvetési fejezetében alkot önálló címet. A honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szervek - ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt -, valamint a területileg széttagoltan működő, de azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervek közül több is képezhet egy címet.”

21. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.”

22. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.”

23. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 32. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:)

h) a jegybanki alapkamat előző évi átlagától függő költségvetési kiadás.”

24. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a (3) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között történik, és a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli és az ilyen fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz.”

25. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervéhez, valamint az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasághoz, ha az részben vagy egészben költségvetési támogatásból megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást hajt végre, költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendeléséről az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjét, - többségi állami tulajdonban álló gazdasági társasághoz történő kirendelés esetén - a tulajdonosi joggyakorlót, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert előzetesen tájékoztatja.

(2) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő a gazdálkodás költségvetés-politikával való összhangja és a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében a Kormány rendeletében meghatározott intézkedéseket tehet.”

26. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és támogatást - a szakmai feladatok ellátásához nyújtott támogatás kivételével -

a) a törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló a központi költségvetésről szóló törvényben e célra megtervezett központi kezelésű előirányzatok terhére,

b) az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott az MNV Zrt. útján

teljesíthet, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter - a Vtv. 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter - előzetes jóváhagyásával. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni. A b) pont szerinti tőkeemeléshez, pótbefizetéshez, támogatáshoz szükséges kiadási előirányzatot az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott költségvetéséből a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe a 33. § (3) és (4) bekezdése szerint át kell csoportosítani.”

27. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 52/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52/A. § A 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott költségvetési támogatást a folyósítását követő év december 31-éig lehet felhasználni. Ettől a Kormány egyedi határozata és a támogatási szerződés rövidebb határidőt, a központi költségvetésről szóló törvény eltérő időpontot is megállapíthat.”

28. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ellenőrzés kiterjedhet a kedvezményezett által a támogatott tevékenység megvalósítására kötött szerződésben részes olyan felekre is, akik a támogatási jogviszony teljesítésében közvetlen módon közreműködnek.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kedvezményezett és az (1a) bekezdés szerinti szerződő felek kötelesek a költségvetési támogatások lebonyolításában részt vevő és a költségvetési támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok, számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett vagy az (1a) bekezdés szerinti szerződő fél az ellenőrző szerv munkáját ellehetetleníti, a támogató a költségvetési támogatást visszavonhatja, a támogatási szerződéstől elállhat.”

29. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott támogatás esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a támogatási igény benyújtóján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján támogatásra jogosult személyt, a támogatási igény célján a törvény, kormányrendelet vagy a Kormány egyedi határozata alapján nyújtott költségvetési támogatás célját kell érteni.”

30. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

45/A. A kincstári ellenőrzés

68/B. § (1) A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv

a) számviteli szabályok szerinti könyvvezetési kötelezettségének,

b) a 70. alcím alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének,

c) az éves költségvetési beszámoló megbízható, valós összképének

vizsgálatára terjed ki.

(2) A kincstár ellenőrzésére a 63. § (2) és (4) bekezdését, a 64. §-t, a 65. § (1)-(5) bekezdését és a 66. §-t kell alkalmazni.

(3) A kincstári ellenőrzés szakmai szabályait, módszereit a kincstár az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével alakítja ki.”

31. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírsággal sújtható.”

32. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 1. § 10. pontjában az „a központi költségvetésről szóló törvény fejezete a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével” szövegrész helyébe az „a 11. pontban meghatározott fejezetek kivételével a központi költségvetés valamennyi fejezete” szöveg,

b) 5. § (2) bekezdésében az „A központi költségvetés többletének felhasználásáról, hiányának” szövegrész helyébe az „Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési többlet felhasználásáról, a költségvetési hiány” szöveg, az „a hiány” szövegrész helyébe az „a költségvetési hiány” szöveg,

c) 6. § (7) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „alapján vállalt árfolyam-garanciából” szövegrész helyébe a „szerinti árfolyamfedezeti megállapodásból” szöveg,

d) 9. § a) pontjában a „megszüntetése,” szövegrész helyébe a „megszüntetése, ideértve az alapító okirat és annak módosítása, valamint a megszüntető okirat kiadására vonatkozó hatáskör gyakorlását,” szöveg,

e) 9. §-ában a „gyakorlásának jogát” szövegrész helyébe a „gyakorlását” szöveg,

f) 9/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „f)” szövegrész helyébe az „a) és f)” szöveg,

g) 9/A. § (3) bekezdés a) pontjában a „jogkört” szövegrész helyébe a „hatáskört” szöveg,

h) 9/A. § (4) bekezdésében az „az irányítási jogkör” szövegrész helyébe az „a 9. § b)-i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör” szöveg,

i) 10. § (4a) bekezdésében a „törvény, kormányrendelet” szövegrész helyébe az „az alapításáról rendelkező törvény, kormányrendelet” szöveg,

j) 10. § (5) bekezdésében a „szerv feladatai” szövegrész helyébe a „szerv szervezetét, feladatai” szöveg,

k) 14. § (1) bekezdésében a „(fejezetrend) állapítja meg.” szövegrész helyébe az „állapítja meg. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő fejezetek fejezetrendet képeznek.” szöveg,

l) 22. § (3) bekezdés d) pontjában a „kormányzati szektor egyenlegére és a strukturális egyenlegre” szövegrész helyébe a „kormányzati szektor Gst. 1. § c) pontja szerinti egyenlegére és a Gst. 1. § e) pontja szerinti strukturális egyenlegre” szöveg,

m) 24. § (3) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el,” szöveg,

n) 45. § (1) bekezdésében a „kijelölt, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott tulajdonosi joggyakorló” szövegrész helyébe a „kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott” szöveg,

o) 50. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója” szövegrész helyébe a „Költségvetési támogatás annak nyújtható, aki” szöveg,

p) 54/B. § (1) bekezdés b) pontjában az „a testület” szövegrész helyébe az „a testület megnevezésére,” szöveg,

q) 63. § (1) bekezdés h) pontjában a „közreműködnek,” szövegrész helyébe a „közreműködnek, és” szöveg,

r) 90. § (3) bekezdés f) pontjában a „13. § szerinti” szövegrész helyébe a „középtávú” szöveg,

s) 105. § (3) bekezdésében a „módosítására irányuló kérelem” szövegrész helyébe a „módosítása” szöveg,

t) 109. § (1) bekezdés 4. pontjában a „követelményeket” szövegrész helyébe a „követelményeket, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szervet” szöveg,

u) 109. § (1) bekezdés 28. pontjában a „miniszter irányítása” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztérium, az irányítása” szöveg,

v) 109. § (1) bekezdés 29. pontjában a „miniszter irányítása” szövegrész helyébe a „miniszter által vezetett minisztériumról, az irányítása” szöveg,

w) 109. § (1) bekezdés 39. pontjában a „szabályait,” szövegrész helyébe a „szabályait, a törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos bejelentési, adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és kiszabásának elveit,” szöveg,

x) 109. § (5) bekezdésében a „kiadási” szövegrészek helyébe a „költségvetési kiadási” szöveg,

y) 112. §-ában az „a 13/A. §, a 13/B. §, a 22-24. §, a 29. §, a 29/A. §, a 40/A. §, a 46. alcím, a 90. § (3) bekezdés f) pontja és (3a) bekezdése, valamint a 103. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 22-24. §, a 29. §, a 29/A. §, a 90. § (3) bekezdés f) pontja és a 103. § (4) bekezdése” szöveg

lép.

33. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 9. § b) pontjában az „alapító okiratának kiadása,” szövegrész,

b) 11. § (7) bekezdésében az „a megszüntető okirat közzétételére,” szövegrész,

c) 15. § (7) bekezdésében az „és az igazgatási szervek” szövegrész,

d) 45. § (1) bekezdésében az „a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényben” szövegrész,

e) 46. § (3) bekezdésében az „általános” szövegrész,

f) 50. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén” szövegrész,

g) 57. § (3) bekezdésében a „legkésőbb a költségvetési év október 15-éig” szövegrész,

h) 109. § (1) bekezdés 3. pontjában az „a 13. § szerinti feladatok végrehajtásának,” szövegrész és a „, valamint a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések részletes szabályait és azok közzétételének” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 1. § 13., 16. és 19. pontja,

b) 13/A. §-a,

c) 13/B. §-a,

d) 15. §(5) bekezdése,

e) 23. § (1) bekezdése,

f) 28/A. § (4) bekezdése,

g) 63. § (1) bekezdés i) pontja,

h) 90. § (3a) bekezdése,

i) 104. § (5) és (6) bekezdése,

j) 105. §(2) bekezdése,

k) 105/A. § (2) bekezdése,

l) 105/B. §(1) bekezdése,

m) 109. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontja.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

3. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

34. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

„(10a) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködésben szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által közösen kialakított és elfogadott játékszabályok szerint engedélyezi, ennek során a (7a) bekezdésben foglaltaktól eltérő, de minimum 60 napos jogvesztő határidő engedélyezhető. Ha a nyertes játékos részére a nyeremény igénylésére rendelkezésre álló határidőt minden résztvevő szerencsejáték-szervező szabadon alakíthatja ki, az állami adóhatóság az engedélyt a (7a) bekezdés alkalmazásával adja ki.”

35. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 28/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adóhatóság a nemzetközi együttműködés keretében szervezett totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén sorsolás alkalmazását a nemzetközi együttműködés keretében valamennyi szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályoknak megfelelően engedélyezi.”

36. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 30/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nemzetközi együttműködés keretében szervezett, a 28/A. § (7) bekezdése szerinti totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás esetén a nyereményalap nyereményre fordítandó minimumhányada a valamennyi részt vevő szerencsejáték-szervező által kialakított és elfogadott játékszabályok szerint minimum 62%-os mértékig engedélyezhető, ennek hiányában az állami adóhatóság az engedélyt az (1) bekezdés szerint adja ki.”

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

37. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

w) - az a)-v) pont eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatóság az általa vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás törvényben meghatározott adattartalmának részét képező adatok és a nyilvántartásból való, elhalálozás miatti kikerülés ideje tekintetében.”

5. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

38. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

f) a központi támogatások, ideértve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulást és törvényben előírt egyéb támogatás összegét;”

39. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (1) bekezdésében a „szolgálatfüggő nyugellátást” szövegrész helyébe a „nők korhatár alatti nyugellátását” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

a) 4. § (3) bekezdés c) pont 3. alpontja,

b) 5. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontja.

6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

41. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (5a) bekezdésében a „2015.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg, a „2027.” szövegrész helyébe a „2029.” szöveg lép.

7. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

42. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az Eximbank a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletekhez, valamint nemzetközi fejlesztési célú alap alapításához, illetve ahhoz történő csatlakozáshoz kapcsolódóan az alábbi tevékenységet végzi:

a) vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel nyújtásával nemzetközi fejlesztési együttműködési célú segélyügyletek finanszírozása,

b) nemzetközi pénzügyi-fejlesztési intézmény által működtetett nemzetközi fejlesztési együttműködési célú alap alapításához, vagy ahhoz történő csatlakozás a 6. § (4a) bekezdésben meghatározott források felhasználásával, és

c) kockázati- és magántőkealap alapítása vagy ahhoz történő csatlakozás tőkebefektetésen keresztül.”

43. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ügyfél az Eximbank által folyósított kölcsönt más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az (1) bekezdésben meghatározott hitelcéloknak.”

44. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A 2. § (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó, nemzetközi fejlesztési együttműködési célú tevékenységhez szükséges forrásokat 2014. évben az állam a központi költségvetés terhére, a kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül közvetlenül biztosítja az Eximbank részére. 2014. évet követően a központi költségvetésről szóló törvény külön előirányzata tartalmazza az Eximbank 2. § (1b) bekezdésben meghatározott tevékenységéhez szükséges forrásokat.”

8. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

45. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:]

b) végzi a jogszabályban meghatározott régészeti szaktevékenységeket,”

(2) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45/A. § (2) bekezdése a következő c)-j) ponttal egészül ki:

[A megyei hatókörű városi múzeum - a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenően - állami feladatai keretében:]

c) szakmai nyilvántartása alapján jogszabályban meghatározottak szerint adatokat szolgáltat a régészeti lelőhelyekről,

d) a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet vagy lelőhelyet a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott intézménynek haladéktalanul bejelenti,

e) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletek, továbbá a régészeti emlékek és a műemlékek vissza nem építhető vagy a helyszínen meg nem őrizhető töredékei és tartozékai elhelyezésében,

f) jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz a védetté nyilvánított területek ellenőrzésében,

g) gyűjtőkörében szakmai tanácsadást folytat a muzeális intézmények szakmai együttműködése, munkájuk összehangolása, valamint az egyéb kulturális javak védelme érdekében,

h) részt vesz a szellemi kulturális örökség védelmével kapcsolatos helyi tevékenységek koordinálásában és szakmai támogatásában,

i) muzeológiai, múzeumpedagógiai, képzési és restaurálási szakmai-módszertani központként évente legalább kétszer módszertani műhelygyakorlatot szervez

ia) restaurálási és műtárgyvédelmi tevékenység körében gyakorlati bemutatóval egybekötve,

ib) gyűjteménykezelési, nyilvántartási, gyűjteményfeldolgozási és digitalizálási tevékenység körében,

ic) múzeumpedagógia területén óvodapedagógusok és pedagógusok, továbbá a muzeális intézmények közművelődési szakemberei számára, valamint

j) évenként legalább egyszer helyszíni bejárás keretében felméri a megye területén lévő muzeális intézmények állományvédelmi helyzetét.”

46. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 66. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

[A megyei könyvtár a megye egész területére vonatkozóan az 55. § (1) bekezdésében és a 65. § (2) bekezdésében foglaltakon túl állami feladatként]

l) évente egy alkalommal a könyvtári szolgáltatások megvalósításával kapcsolatos információs szakmai műhelynapot szervez a megye könyvtárosai számára.”

47. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-a a következő (5) és (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A megyei hatókörű városi múzeum támogatása terhére biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott múzeumi szakember szakmai továbbképzését.

(5a) A megyei könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár támogatása terhére biztosítani kell intézményenként legalább egy fő, szakmai munkakörben foglalkoztatott könyvtáros szakember szakmai továbbképzését.”

48. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

a) 45/A. § (2) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a „múzeum a gyűjtőterületére kiterjedően” szöveg,

b) 3. számú melléklet d) pontjában az „az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ” szövegrész helyébe az „a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár” szöveg

lép.

9. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

49. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/D. § (7) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül

a) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,

b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot,

c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot,

d) a 2016. évben a 14 000,0 millió forintot

nem haladhatja meg.”

10. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása

50. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény hatálya a reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám közzétevőjeként végzett gazdasági reklámtevékenységre, a szponzorálásra, a reklámközvetítésre, a médiahirdetési felületek (reklámhelyek) értékesítésére, valamint az ezek tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre terjed ki.”

51. § (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-a a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

h) reklámközvetítés: reklámozóval kötött közvetítői szerződés alapján, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ide nem értve a reklámszolgáltatási tevékenységet,

i) reklámközvetítő: reklámközvetítést végző természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,”

(2) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

s) médiahirdetésifelület-értékesítő: a reklám közzétevőjének megbízása alapján eljáró természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely a reklám közzétevője nevében hirdetési felületet értékesít a reklámközvetítő, illetve a reklámozó felé.”

52. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény a következő 5/A-5/F. §-sal egészül ki:

„5/A. § A reklámközvetítői szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény közvetítői szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

5/B. § (1) A reklámközvetítésre vonatkozó szerződést és a reklám közzétételére irányuló szerződést írásba kell foglalni. E törvény alkalmazásában írásbeli szerződésnek minősül az elektronikus úton kötött szerződés abban az esetben is, ha azt a felek nem látták el elektronikus aláírással.

(2) A reklámközvetítő és a reklámozó a reklámközvetítésre vonatkozó szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a reklámközvetítő képviseleti joga a reklám közzétételére irányuló szerződésnek a reklámozó nevében történő megkötésére, annak módosítására és a teljesítés elfogadására is kiterjed.

(3) A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő legkésőbb a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötését követő hónap utolsó napjáig a reklámozó felhívására beszámol a reklámozónak a reklám közzétételének körülményeiről. Ha a reklám terjesztési feltételeinek módosítására van szükség, a reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő előzetesen értesíti a reklámozót. A reklám terjesztési feltételeinek módosításához a reklámozó beleegyezése szükséges. A reklám közzétevője vagy a médiahirdetésifelület-értékesítő a végrehajtott változtatásokról beszámol a reklámozónak.

(4) Ha a reklám közzétételére vonatkozó szerződés a reklámközvetítő közvetítésével került megkötésre, a reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a (3) bekezdés szerinti értesítési és beszámolási kötelezettségének a reklámközvetítő értesítésével vagy a reklámközvetítő számára történő beszámolással is eleget tehet.

(5) A reklám közzétevője vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a szolgáltatásról kiállított számlát a vele a reklám közzétételére szerződő fél nevére állítja ki. A számlán valamennyi alkalmazott árengedményt fel kell tüntetni. A pénzügyi teljesítés határideje a számla kézhezvételét követő harmincadik nap.

5/C. § (1) A reklámközvetítő a reklám közzétevőjétől vagy más személytől a reklámközvetítés során vagy a reklámközvetítési tevékenységével összefüggésben közvetve vagy közvetlenül - a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó díjon felül - ajándékot, a reklám közzétevőjétől vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől kapott árengedmény kivételével vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el.

(2) A kapott árengedményt

a) a médiahirdetésifelület-értékesítő a reklámközvetítő és a reklámozó javára,

b) a reklámközvetítő a reklámozó javára

köteles teljes mértékben érvényesíteni.

(3) A reklámközvetítő a reklámozótól díjra jogosult, amelynek mértéke a reklám közzétételi díjának 15%-a.

5/D. § (1) Az a reklámszolgáltató, aki a reklám közzététele tekintetében tervezési, tanácsadási vagy a reklám közzétételére alkalmas eszköz kiválasztására - ide nem értve a reklámközvetítést - vonatkozó szolgáltatást nyújt, a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező személytől vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől ajándékot, árengedményt, kedvezményt, vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltató és a reklámközvetítő köteles tájékoztatni az általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét arról, ha

a) a reklámszolgáltató, illetve a reklámközvetítő vagy a többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdoni részesedéssel rendelkezik a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetben vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőben vagy

b) a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezet vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő rendelkezik tulajdoni részesedéssel az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban vagy reklámközvetítőben.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) annak a gazdálkodó szervezetnek vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőnek a nevére, amelyben az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltató, reklámközvetítő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy

b) annak a reklám közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező gazdálkodó szervezetnek vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőnek a nevére, amely az (1) bekezdés szerinti reklámszolgáltatóban, reklámközvetítőben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és

c) a tulajdoni részesedés mértékére.

(4) A reklámközvetítő nem működhet közre olyan, a reklám közzétételére irányuló szerződés megkötésében, amelyben olyan médiahirdetésifelület-értékesítő is közreműködik,

a) amelyben a reklámközvetítő vagy

b) amely a reklámközvetítőben

közvetlenül vagy közvetetetten tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

5/E. § A reklámközvetítő nem minősül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény szerinti kereskedelmi ügynöknek.

5/F. § Az 5/C. § és az 5/D. § (1) és (4) bekezdésének megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, a fogyasztóvédelmi bírság összege az elért vagyoni előny tízszerese. A fogyasztóvédelmi bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a vagyoni előny jelentkezik.”

53. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény a következő 40. §-sal egészül ki:

„40. § A Magyarország 2016. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2015. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor fennálló szerződéseket legkésőbb 2015. szeptember 30-áig kell az e törvénynek a Módtv.-nyel megállapított rendelkezései szerint módosítani.”

11. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

54. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvény meghatározza a nyilvántartott színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit.”

55. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 24. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „nyilvántartott” szövegrész helyébe a „minősített” szöveg lép.

12. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

56. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a „2016.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg lép.

13. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

57. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény

a) 60. § (2) bekezdésében a „szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak módosítását” szövegrész helyébe a „minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között” szöveg,

b) 71. § (1) bekezdésében a „szervezetét a kormányhivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet” szövegrész helyébe a „szervezeti és működési szabályzatát” szöveg,

c) 73. § (1) bekezdésében a „szervezetét a központi hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amelyet” szövegrész helyébe a „szervezeti és működési szabályzatát” szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény

a) 60. § (1) és (3) bekezdése,

b) 70. § (4) bekezdése,

c) 71. § (2) bekezdése,

d) 72. § (2) bekezdése,

e) 73. § (2) bekezdése.

14. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása

59. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 1. §, a 4. §, az 5. §, a 10. §, a 11. § (3) bekezdése és a 24. § i) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.”

15. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

60. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 20. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

20. A halgazdálkodásból származó bevételek

63. § (1) A halgazdálkodásból származó bevétel

a) az állami halász- és horgászjegy díja,

b) a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,

c) a turista állami horgászjegy díja,

d) a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bevétel központosított bevétel.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:

a) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

b) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,

c) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,

d) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,

e) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

f) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

g) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve

h) halászati őrzés támogatása, fejlesztése,

i) a hal gazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,

j) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,

k) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,

l) horgászturizmus fejlesztése,

m) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve horgászversenyek és a versenysport támogatása,

n) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,

o) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,

p) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,

q) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,

r) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevétele, amelyet a következőkre fordít:

a) az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,

b) országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,

c) halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve

d) halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása.”

16. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása

61. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 77. § (1) és (2) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.”

62. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) bekezdésében a „2016.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg lép.

17. A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény módosítása

63. § A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység összkormányzati költségigényét a külgazdasági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter terjeszti elő, és az a központi költségvetésben fejezeti kezelésű előirányzatként kell megtervezni.”

18. A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény módosítása

64. § A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény

a) 6. §-ának a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/A. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése az „amely legalább 15%-kal meghaladja” szövegrész helyett az „amely legalább 10%-kal meghaladja” szöveggel, a „kétheti átlagos” szövegrész helyett a „heti átlagos” szöveggel,

b) 7. §-ának a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/E. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése a „dohánytermék-értékesítéséből származó teljes árbevételétől” szövegrész helyett az „által az adott időszakban a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolt dohánytermékek összértékétől” szöveggel,

c) 12. §-ában a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/E. §-át megállapító rendelkezése a „2015. augusztus 31-én” szövegrész helyett a „2015. október 31-én” szöveggel

lép hatályba.

65. § A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvény 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 2. § (2) és (3) bekezdése, az 5-7. §, a 9-12. §, a 14. §, a 17. § (3)-(7) bekezdése és a 19. § 2015. november 1-jén lép hatályba.”

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. Hatályba léptető rendelkezések

66. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § 2015. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 34. §-36. §, az 50. §-52. § e törvény kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.

(4) A 14. §, a 38. §, a 40. §, a 45. §-47. §, a 48. § a) pontja, a 49. § és a 60. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

20. Az Európai Unió jogának való megfelelés

67. § Az 1. §-3. § a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére