Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.18.)

2015. évi LXXVI. törvény

egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 35. § (2) bekezdés a) pontja.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

2. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/M. § (4) bekezdése.

3. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

3. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

„d) a b) pontban felsoroltak vonatkozásában elkövetett hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (2) és (3) bekezdés], a befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1) és (2) bekezdés], a befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1) és (2) bekezdés] és a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §),”

4. § (1) A Be. a 69/A. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Az elektronikus kapcsolattartás szabályai”

(2) A Be. a 69/C. §-t követően a következő 69/D. §-sal egészül ki:

„69/D. § Az összbüntetésbe foglalás (574. §) és az utólagos összbüntetésbe foglalás (575. §) iránti indítványt, valamint ezen indítvány visszavonását az elítélt védője a bíróság e célra biztosított elektronikus rendszerén keresztül is benyújthatja.”

5. § A Be. 158/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság elrendeli az elektronikus adat 158/B. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, ha]

„b) a büntetőeljárás kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184-184/A. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) vagy terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben.”

6. § (1) A Be. 211. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyomozási bíró meghatározza az ülés határnapját. Ha az indítványt az ügyész terjesztette elő, azt megküldi a gyanúsítottnak, a védőnek, továbbá gondoskodik a gyanúsítottnak a nyomozási bíró előtti megjelenéséről, az ülés határnapjáról és helyéről értesíti a védőt. Ha az indítványt nem az ügyész terjesztette elő, azt a nyomozási bíró megküldi a gyanúsítottnak és a védőnek, intézkedik a szükséges iratok beszerzése iránt, továbbá az ülés határnapjáról és helyéről értesíti az indítványozót, az ügyészt, a gyanúsítottat és a védőt. Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás meghosszabbítása, az ügyész az általa előterjesztett indítványt abban az esetben is megküldi a gyanúsítottnak és a védőnek, ha a nyomozási bíró az iratok alapján dönt.”

(2) A Be. 211. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az indítvány tárgya előzetes letartóztatás elrendelése, a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak a nyomozási iratoknak a másolatát, amelyekre az indítványt alapozzák. Ha az indítvány tárgya az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, a gyanúsítottnak és a védőnek megküldött indítványhoz csatolni kell azoknak az indítványt megalapozó nyomozási iratoknak a másolatát, amelyek az előzetes letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.”

7. § A Be. 577. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„577. § (1) A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést [Btk. 101. § (1) és (2) bekezdés] az elítélt, illetve törvényes képviselője az alapügyben első fokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok bármelyike eljárhat.

(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve ha a katonai büntetőeljárás hatályát a 470. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyész nyilatkozatát. Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja.

(5) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyész indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha

a) a mentesítés hatályát vesztette [Btk. 101. § (4) bekezdés és 102. § (2) bekezdés], vagy

b) utóbb megállapítják, hogy a mentesítésnek törvényi akadálya volt.”

8. § A Be. XXX. Fejezet II. Cím „Általános rendelkezések” alcíme a következő 590/A. §-sal egészül ki:

„590/A. § (1) Nem lehet végrehajtani a rendbírságot, ha a rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a rendbírság megfizetésére adott halasztás vagy részletfizetés ideje.

(2) Az elévülést félbeszakítja a meg nem fizetett rendbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(3) A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.”

9. § A Be. 601. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ahol e törvény rendfokozatról rendelkezik, azon a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozatot kell érteni.”

10. § A Be.

a) 29. § f) pontjában a „[Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a” szövegrész helyébe a „[Btk. 290. § (4) bekezdés], a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy által elkövetett vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (4) bekezdés], a külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (3) bekezdés], a külföldi hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (4) bekezdés], a”, és a „[Btk. 299. § (3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Btk. 299. § (5) bekezdés]”,

b) 117. § (3) bekezdésében a „rendfokozatára és” szövegrész helyébe a „rendfokozatára, a címzetes rendfokozatára és”,

c) 266. § (7) bekezdésében a „kábítószerrel visszaélés” szövegrész helyébe a „kábítószer-kereskedelem (Btk. 176-177. §) vagy kábítószer birtoklása (Btk. 178. §)”,

d) 554/B. § b) pontjában a „297. § és 299-300. §” szövegrész helyébe a „299. § és 300. §”,

e) 554/B. § c) pontjában a „[Btk. 299. § (3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[Btk. 299. § (5) bekezdés]”,

f) 593. § (1) bekezdésében a „törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.)” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 42. § (1) bekezdésében”,

g) 593. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatár alatti” szövegrész helyébe az „A tízezer forintot meg nem haladó”

szöveg lép.

11. § Hatályát veszti a Be.

a) 155. § (7) bekezdésében az „, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával növelt” szövegrész,

b) 491. §-t megelőző alcímben az „A bűnügyi költség” szövegrész,

c) 604. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 604. § (4) bekezdés b) pontjában az „az (1) bekezdés d) pontja kivételével” szövegrész.

4. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

12. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pont sb) alpontjában a „(Btk. 299-300. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 299. §)” szöveg lép.

5. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása

13. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény Melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

6. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

14. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 209. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.”

15. § A Szabs. tv. 231. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az áru értékének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.”

16. § A Szabs. tv. 236. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„236. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, feltéve hogy a termék értéke a százezer forintot nem haladja meg, szabálysértést követ el.

(2) A termék értékének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában rossz minőségű a termék, ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, ilyen előírás hiányában akkor, ha a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent.”

17. § A Szabs. tv. 238/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.”

18. § A Szabs. tv. 238/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el.”

7. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

19. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában fennállnak, a bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, továbbá a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján, a (2) és (3) bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani.”

20. § A Btk. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.”

21. § A Btk. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni.”

22. § A Btk. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. Tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell alapul venni.”

23. § A Btk. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a 100. § (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott idő fele már eltelt.

(2) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a bíróság az elítéltet kérelemre utólag mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a próbaidő fele része, de legalább egy év már eltelt.

(3) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése, felfüggesztett szabadságvesztés esetén az ítélet jogerőre emelkedése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - ha erre módja volt - jóvátette-e a bűncselekménnyel okozott sérelmet.

(4) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén az utólagos mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelik.”

24. § A Btk. 140. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A várakozási idő meghosszabbítása esetén a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a soron következő fizetési fokozatba előresorolásra előírt várakozási idő meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni, annak tartama nem haladhatja meg a fizetési fokozathoz rendelt várakozási idő felét.”

25. § A Btk. 283. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, körzetet vagy a házi őrizet tartama alatt a kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

26. § A Btk. 283. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az elítélt a reintegrációs őrizet tartama alatt a számára kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet vagy a számára meghatározott napirend szerinti tartózkodási helyet a reintegrációs őrizet szabályainak megszegésével abból a célból hagyja el, hogy a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.”

27. § (1) A Btk. 298. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki magát hivatalos személynek kiadó személy részére vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér.”

(2) A Btk. 298. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.”

(3) A Btk. 298. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.”

28. § A Btk. 299. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„299. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető

a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget,

b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy

c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.

(3) Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.”

29. § A Btk. a 300. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása”

30. § A Btk. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„300. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.”

31. § A Btk. XXVII. Fejezete a következő alcímmel és 300/A. §-sal egészül ki:

„Értelmező rendelkezés

300/A. § (1) E fejezet alkalmazásában kötelességszegés a kötelességnek előny adásához kötött teljesítése is.

(2) A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.”

32. § A Btk. 360. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„360. § Aki

a) tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez,

b) tiltott szerencsejáték rendszeres szervezéséhez helyiséget vagy eszközt bocsát rendelkezésre, vagy

c) tiltott szerencsejátékban való részvételre nagy nyilvánosság előtt felhív,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

33. § A Btk. 459. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ahol e törvény rendfokozatot említ, azon a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében a viselt rendfokozatot, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozatot kell érteni.”

34. § A Btk. 462. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül elkövetett és együttesen elbírált

a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott összeget,

b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó díj, illetve a reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget,

c) iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott összeget,

d) rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén a termék, illetve áru értéke a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget,

e) vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a (3) bekezdésben meghatározott összeget

érték-egybefoglalás folytán meghaladja.

(5) Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel más vagy mások, a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni hátrányt okozva sértik meg.”

35. § A Btk. 465. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény 216. § (1) és (4) bekezdése, valamint 332. és 333. §-a a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkének való megfelelést szolgálja.”

36. § A Btk.

a) 37. § (3) bekezdés b) pontjában az „a kétévi” szövegrész helyébe az „a szabadságvesztés kétévi”,

b) 61. § (3) bekezdésében a „kizárja” szövegrész helyébe a „kizárja, valamint címzetes rendfokozatát”,

c) 102. § (1) bekezdésében és 141. § (2) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság ítéletében”,

d) 137. § (1) bekezdésében a „rendfokozatát” szövegrész helyébe a „rendfokozatát és címzetes rendfokozatát”,

e) 140. § (1) bekezdésében az „a katonának a” szövegrész helyébe az „a Magyar Honvédség tényleges állományú tagjának a”,

f) 140. § (2) bekezdésében az „az előléptetést hosszabb” szövegrész helyébe az „az előléptetést vagy az előresorolást hosszabb”,

g) 179. § (6) bekezdésében a „Ha bűncselekményt” szövegrész helyébe a „Ha a bűncselekményt”,

h) 226/B. § (2) bekezdésében a „büntetés három” szövegrész helyébe a „büntetés bűntett miatt három”,

i) 265. § (5) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe a „bűntett miatt három évig”,

j) 293. § (1) bekezdésében az „előnnyel” szövegrész helyébe a „jogtalan előnnyel”,

k) 293. § (2) bekezdésében az „az előnyt” szövegrész helyébe az „a jogtalan előnyt”,

l) 293. § (3) bekezdésében, 295. § (3) bekezdésében és 296. § (3) bekezdésében az „(1)-(2)” szövegrész helyébe az „(1) és (2)”,

m) 294. § (1) bekezdésében és 296. § (1) bekezdésében az „előnyt kér, az előnyt” szövegrész helyébe a „jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt”, az „előny kérőjével” szövegrész helyébe a „jogtalan előny kérőjével”,

n) 294. § (3) bekezdés a) pontjában az „az előnyért” szövegrész helyébe az „a jogtalan előnyért”,

o) 295. § (1) bekezdésében és 298. § (1) bekezdés b) pontjában az „előnyt” szövegrész helyébe a „jogtalan előnyt”,

p) 314. § (4) bekezdés i) pontjában a „[423. § (1)-(3) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[423. § (1)-(4) bekezdés]”,

q) 325. § (5) bekezdésében a „három évig” szövegrész helyébe a „bűntett miatt három évig”

szöveg lép.

37. § Hatályát veszti a Btk.

a) 41. § (1) bekezdésében az „a 81. § (4) bekezdése és” szövegrész,

b) 72. § (4) bekezdés b) pontjában és 75. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha” szövegrész,

c) 100. § (3) bekezdésében az „illetve hatályát veszti,” szövegrész,

d) 123. § (2) bekezdésében az „a 81. § (4) bekezdése vagy” szövegrész,

e) 292. §-át megelőző alcím,

f) 292. §-a,

g) 297. §-át megelőző alcím,

h) 297. §-a,

i) 298. § (2) bekezdésében az „, illetve egyesület” szövegrész.

8. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

38. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) A 2012. évi CLXXX. törvény 15. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

9. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

39. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő 14a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„14a. rendfokozat: a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja esetében a viselt rendfokozat, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja esetében a betöltött szolgálati beosztás besorolása és fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozat,”

40. § (1) A Bv. tv. 12. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt részére befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan)

g) a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a kényszerintézkedés meghosszabbításának és felülvizsgálatának szabályairól, valamint az e határozatokkal szembeni jogorvoslatról, illetve a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról,”

(2) A Bv. tv. 12. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről.”

41. § (1) A Bv. tv. 24. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati kérelem 72. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elutasításáról az iratok alapján határoz. A határozattal szemben az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

(5b) Az (5a) szerinti határozat meghozatalakor a büntetés-végrehajtási bíró helyett bírósági titkár is eljárhat.”

(2) A Bv. tv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen - az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel - fellebbezésnek nincs helye.”

42. § A Bv. tv. 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elítélt vagy a védő kérelmére a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatnak a lakás kijelölésére, valamint a kijelölt lakás és az ahhoz tartozó bekerített hely elhagyásának feltételeire vonatkozó részét megváltoztathatja vagy eseti jelleggel engedélyezheti az elítélt meghatározott célból történő eltávozását. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről öt napon belül, sürgős szükség esetén soron kívül - az iratok alapján - határoz. Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.”

43. § A Bv. tv. 61/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. A büntetés-végrehajtási bíró eljárására egyebekben az 57-59. §-t kell alkalmazni.”

44. § A Bv. tv. 61/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz. Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.”

45. § A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

s) a reintegrációs őrizet elrendelése feltételeinek megállapítása és a környezettanulmány elkészítése körében a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás tekintetében az elítélt vagy a befogadó nyilatkozatot tevő lakáshasználati jogára és a lakás elektromos áramellátását igazoló előfizetői adatokra, a befogadó környezetre és a lakásban lakó más személyeknek az elítélt befogadására való készségére, az elítélt családi állapotára, iskolai végzettségére, szakképzettségére, foglalkozására, munkavállalási, illetve tanulmányi lehetőségeire, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, továbbá a reintegrációs őrizet ellenőrzése során az elítélt munkahelyére, illetve tanulói jogviszonyára vonatkozó adataira, valamint fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére.”

46. § A Bv. tv. 82. §-a a következő 7. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában)

„7. befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően vagy reintegrációs őrizetének elrendelése esetén élni kíván.”

47. § A Bv. tv. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A BVOP által kiadott felhívással kapcsolatban panasznak csak abban az esetben van helye, ha az nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, vagy ha a benne foglalt jelentkezési kötelezettség nem áll összhangban az e törvényben meghatározottakkal.”

48. § A Bv. tv. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. § (7) bekezdése szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje. A 84. § (4) bekezdése esetén az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának a lehető legkorábbi időpontban történő megkezdésére kell felhívni.”

49. § A Bv. tv. 96. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)

q) a vallási részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése.”

50. § A Bv. tv. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen az elítélt

a) kimaradása, továbbá jutalomként eltávozása engedélyezhető,

b) részt vehet a bv. intézeten kívüli munkáltatásban,

c) életrendjének a meghatározottsága csökkenthető,

d) a bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat,

e) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a 185. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is.”

51. § A Bv. tv. „Sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek” alcíme a következő 109/A. §-sal egészül ki:

„109/A. § (1) Vallási részleg a bv. intézet és a vallási közösség együttműködési megállapodása alapján hozható létre a vallásgyakorlás és a családi kapcsolattartás erősítése céljából.

(2) Az elítélt írásbeli kérelmére vallási részlegre helyezhető, ha

a) a várható szabadulásának időpontjáig legfeljebb három év van hátra,

b) írásban vállalja, hogy a részleg működésére vonatkozó szabályokat betartja, és

c) a reintegrációs tiszt - a börtönlelkész véleményének kikérésével - arra javaslatot tesz.

(3) A vallási részlegen az elítélt

a) folyamatos lelki gondozásban részesül, és

b) a bv. intézet által rendszeres időközönként biztosított vallási alkalmakon a hozzátartozóival vagy engedélyezett kapcsolattartójával közösen vehet részt, ami nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó látogatófogadásként.

(4) Az elítélt vallási részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha

a) az elhelyezés időtartama alatt vele szemben a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul,

b) súlyos vagy ismételt fegyelmi vétséget követ el,

c) a vallási részleg működésére vonatkozó vállalt szabályokat nem tartja be vagy

d) azt írásban kérelmezi.”

52. § A Bv. tv. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142. § (1) Az elítélt a bv. szerv ügyintézésre jogosult tagjának döntése - kivéve a kérelemnek helyt adó - vagy az intézkedés ellen, illetve annak elmulasztása esetén, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a 21. § (3) bekezdése szerint panasszal fordulhat annak a bv. intézetnek a parancsnokához, ahol a döntés, az intézkedés vagy a mulasztás történt.

(2) Ha

a) a döntést vagy az intézkedést a bv. intézet parancsnoka vagy a BVOP kijelölt szervezeti egységének a vezetője hozta vagy a mulasztás őt terheli, a panaszt az országos parancsnok,

b) a döntést vagy az intézkedést az országos parancsnok hozta vagy a mulasztás őt terheli, a panaszt a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter

bírálja el.”

53. § A Bv. tv. 144. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható meg, továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, vagy a tartozást törölték.”

54. § A Bv. tv. 173. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A látogató intézeten kívüli fogadása, a kimaradás és az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.”

55. § A Bv. tv. 187/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít.”

56. § A Bv. tv. 187/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„187/B. § (1) A bv. intézet az előterjesztés vagy a kérelem véleményezésének megalapozása érdekében megkeresi a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az elektronikus távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése, és annak alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából.

(2) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságát a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül felméri. A felmérésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmérés elvégzése érdekében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jogosult a reintegrációs őrizet végrehajtására az elítélt által megjelölt lakásba belépni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti környezettanulmányt a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a megkeresés megérkezésétől számított harminc napon belül készíti el és küldi meg a megkereső bv. intézetnek.

(4) Ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölendő lakás nem az elítélt kizárólagos tulajdona vagy bérleménye, akkor a tulajdonosnak vagy a bérlőnek az elítélt ott tartózkodására vonatkozó előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges. A befogadó nyilatkozat megtehető a (2) bekezdés szerinti felmérés elvégzésekor, illetve a környezettanulmány elkészítésekor is, ha annak szükségessége akkor válik ismertté.

(5) Ha a kérelemre induló eljárásban a 187/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek vagy a 187/C. § a)-d) pontjában meghatározott valamely kizáró ok áll fenn, a bv. intézet a kérelemre vonatkozó vélemény és javaslat elkészítése során a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresését mellőzi.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró az (5) bekezdés szerinti esetben is felhívhatja a bv. intézetet a távfelügyeleti eszköznek a lakásban való alkalmazhatóságának a felmérése és annak alkalmazhatósága esetén környezettanulmány elkészítése céljából a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére.”

57. § A Bv. tv. 187/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„187/D. § (1) A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-végrehajtási szervezet az elektronikus távfelügyeleti eszközön keresztül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv. intézet jogosult a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok megismerésére.

(2) A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló elítélt magatartását, a büntetés-végrehajtási bíró által meghatározott magatartási szabályoknak és az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazási szabályainak a betartását, valamint a társadalmi reintegrációs folyamat előrehaladását a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzi.”

58. § A Bv. tv. 187/E. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt)

c) a kijelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlanná vált, vagy a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonta, és az elítélt nem tud megjelölni másik olyan lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként kijelölhető lenne.”

59. § A Bv. tv. 202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fiatalkorú a tartására fordított költségekhez csak akkor köteles hozzájárulni, ha munkáltatásban vesz részt vagy rendszeres pénzellátással rendelkezik.”

60. § A Bv. tv. 252. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A szabadság idejére járó díjazás mértéke az előző havi ledolgozott egy munkanapra járó munkadíj és a szabadságos napok szorzatának összege.”

61. § A Bv. tv. 273. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az elzárásra ítélt befogadását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a bv. szerv hivatali munkarendjében kell végrehajtani.”

62. § A Bv. tv. 318. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkobzást a bíróság értesítése vagy a jogerős és végrehajtási záradékkal, valamint eredeti aláírással ellátott határozata alapján)

b) a hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban lefoglalt dolog esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,”

63. § (1) A Bv. tv. 390. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 173. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kapcsolattartási forma ellenőrzését, ha ezt a maga számára fenntartotta, a rendelkezési jogkör gyakorlója végzi; ebből a célból az intézet megküldi a levelet a rendelkezési jogkör gyakorlójának. A 174. § (2) bekezdésében foglalt határidőt a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntésétől kell számítani.”

(2) A Bv. tv. 390. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ügyész, ha a büntetőügy jellege ezt indokolja, a rendelkezési jogkör gyakorlását az előzetesen letartóztatottnak a hozzátartozóján kívüli más személlyel való kapcsolattartása engedélyezéséről való döntés tekintetében, valamint ha a 173. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kapcsolattartás ellenőrzését a maga számára fenntartotta, az ellenőrzést a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóságra átruházhatja.”

(3) A Bv. tv. 390. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Fokozott őrzés elrendelése esetén az előzetesen letartóztatott fogvatartásáról, szállításáról, valamint előállítása, illetve a 394. § (3) és (7) bekezdése szerinti jogának a gyakorlása során az őrzéséről a magas szintű biztonsági kockázati besorolásnak megfelelően kell gondoskodni.”

64. § A Bv. tv. 432. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem lehet végrehajtani a rendbírság helyébe lépő elzárást, ha az elzárásról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a rendbírság helyébe lépő elzárás halasztására engedélyezett idő.

(5) Az elévülést félbeszakítja a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(6) A rendbírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.”

65. § A Bv. tv.

a) 12. § (5) bekezdésében az „Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt” szövegrész helyébe az „A kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy”,

b) 12. § (6) bekezdésében az „az előzetesen letartóztatott vagy az ideiglenes kényszergyógykezelt” szövegrész helyébe az „a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy”,

c) 12. § (7) és (8) bekezdésében a „(4) és (5)” szövegrész helyébe a „(4)-(5a)”,

d) 12. § (8) bekezdésében a „(3)-(5)” szövegrész helyébe a „(3)-(5a)”,

e) 39. § (3) bekezdés a) pontjában az „első év” szövegrész helyébe a „tizenkettedik hónap”,

f) 61/B. § (3) bekezdésében a „mellőzte, megteszi” szövegrész helyébe a „mellőzte, a reintegrációs őrizetet megszünteti és megteszi”,

g) 76. § (2) bekezdés b) pontjában a „rendfokozatára, valamint” szövegrész helyébe a „rendfokozatára, címzetes rendfokozatára, valamint”,

h) 76. § (2) bekezdés h) pontjában a „rendfokozatára” szövegrész helyébe a „rendfokozatára, volt címzetes rendfokozatára”,

i) 99. § (4) bekezdésében az „alkalmazása során, a fiatalkorú” szövegrész helyébe az „alkalmazása során, a vallási részlegen, a fiatalkorú”,

j) 109. § (5) bekezdés b) pontjában a „ha az elítélt részt vesz reintegrációs programban, közreműködik annak megvalósításában” szövegrész helyébe a „közreműködik a reintegrációs program megvalósításában”,

k) 133. § (3) bekezdésében a „napi összeg” szövegrész helyébe a „napi összeg - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén -”,

l) 144. § (2) bekezdésében az „a munkáltatással összefüggésben okozott” szövegrész helyébe az „a munkával összefüggésben megállapított”,

m) 150. § (2) bekezdésében a „kialakított zárkában” szövegrész helyébe a „kialakított zárkában, valamint az elítéltek szállítására szolgáló járműben”,

n) 176. § (2) bekezdésében a „, vagy” szövegrész helyébe az „és”,

o) 271. § (4) bekezdésében az „A fogvatartott” szövegrész helyébe az „Az elítélt”,

p) 271. § (5) bekezdésében a „Fogvatartottal” szövegrész helyébe az „Az elítélttel”,

q) 275. § (5) bekezdésében és 294. § (4) bekezdésében a „félbeszakítást kell” szövegrész helyébe a „félbeszakítást lehet”,

r) 278. § a) pontjában és 289. § a) pontjában a „megszületett gyermekének” szövegrész helyébe az „a szülést követően gyermekének”,

s) 311. §-ában az „érdekében” szövegrész helyébe az „érdekében a bv. szerv és”,

t) 313. § (5) bekezdésében a „pártfogó felügyelő” szövegrész helyébe a „pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő”,

u) 368. § (4) bekezdésében az „ügyeletes vezető” szövegrész helyébe az „ügyeletes vezető, ezek távollétében a biztonsági szolgálat vezetője”,

v) 374. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés d) és f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b)-f) pontjában”,

w) 390. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)-f) pontja” szövegrész helyébe az „a)-d) pontja”,

x) 390. § (1) bekezdés c) pontjában az „őrzéséről vagy felügyeletéről” szövegrész helyébe az „őrzéséről”,

y) 414. § (1) bekezdésében az „a 362-364. §, valamint a 374., 375. és 378-379. §” szövegrész helyébe az „a 362-364. §, a 365. § (3) bekezdése, a 367. §, a 371. §, a 373. § (2) bekezdés e)-h) pontja, valamint a 374. § (2) bekezdés d)-g) pontja és a 378-379. §”,

z) 419. § (3) bekezdésében az „A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú kérelmére” szövegrész helyébe az „A fiatalkorú kérelmére, a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével”

szöveg lép.

66. § Hatályát veszti a Bv. tv.

a) 103. § (5) bekezdésében az „, összbüntetésbe nem foglalható” szövegrész,

b) 143. § (6) bekezdése,

c) 185. § (9) bekezdése,

d) 345. § (2) bekezdésében a „házirendjét,” szövegrész.

10. Záró rendelkezések

67. § Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.

68. § A 6. §, a 40. § és a 65. § a)-d) pontja a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-5. cikkének és 7. cikkének való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2015. évi LXXVI. törvényhez

Melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez

A pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átadására az alábbi szabálysértések esetén kerülhet sor:

1. Rendzavarás (Szabs. tv. 169. §),

2. Garázdaság (Szabs. tv. 170. §),

3. Tiltott prostitúció (Szabs. tv. 172. §),

4. Veszélyes fenyegetés (Szabs. tv. 173. §),

5. Járművezetés az eltiltás hatálya alatt (Szabs. tv. 176. §),

6. Lopással vagy csalással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés [Szabs. tv. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont],

7. Jogosulatlan vadászat (Szabs. tv. 178. §),

8. Polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés (Szabs. tv. 182. §),

9. Lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés (Szabs. tv. 183. §),

10. Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (Szabs. tv. 184. §),

11. Természetvédelmi szabálysértés (Szabs. tv. 187. §),

12. Kábítószer-rendészeti szabálysértés (Szabs. tv. 199. §),

13. A Szabs. tv. XXVII. Fejezete alá tartozó szabálysértések,

14. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (Szabs. tv. 224. §),

15. Versenytárs utánzása (Szabs. tv. 231. §),

16. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Szabs. tv. 238/A. §),

17. Iparjogvédelmi jogok megsértése (Szabs. tv. 238/B. §),

18. Vízszennyezés (Szabs. tv. 245. §).”

2. melléklet a 2015. évi LXXVI. törvényhez

A 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében foglalt táblázat 33-35. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint)
„33. befolyás vásárlása bűntette 298. § a (2) bekezdés kivételével befolyás vásárlása bűntette 256/A. § (1) bekezdés
34. (korrupció) befolyással üzérkedés
bűntette
299. § (1), (2), (4) és (5) bekezdés befolyással üzérkedés bűntette 256. §
35. korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette 300. § vesztegetés feljelentésének elmulasztása, vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette 255/B. §
258/F. §”

3. melléklet a 2015. évi LXXVI. törvényhez

A 2012. évi CLXXX. törvény 12. számú mellékletében foglalt táblázat 33-35. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. július 1-től hatályos 2012. évi C. törvény szerint) (Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerint)
„33. befolyás vásárlása vétsége és bűntette 298. § befolyás vásárlása bűntette 256/A. § (1) bekezdés
34. (vesztegetés) befolyással üzérkedés vétsége és bűntette 299. § (1)-(5) bekezdés befolyással üzérkedés bűntette 256. §
35. korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette 300. § vesztegetés feljelentésének elmulasztása, vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette 255/B. §
258/F. §”

4. melléklet a 2015. évi LXXVI. törvényhez

A 2012. évi CLXXX. törvény 15. számú mellékletében foglalt táblázat C:14 mezője helyébe a következő mező lép:

C
„14 290. § az (5) bekezdés kivételével
291. § az (5) bekezdés kivételével
293. § (1)-(5) bekezdés
294. § (1)-(4) bekezdés
295. § (1) és (2) bekezdés
296. § (1) és (2) bekezdés
298. §
299. § (1)-(5) bekezdés”

  Vissza az oldal tetejére