Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.18.)

2015. évi LXXIX. törvény

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák esetében. A nem központi költségvetésből vagy nem európai uniós forrásból megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelőjének előzetes hozzájárulásával és a közút kezelőjének szakfelügyelete mellett - építtetőnek minősül az országos közutat vagy annak területét érintő autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezető rendszer, parkolósáv és járda, forgalomcsillapító sziget, középsziget kiépítése, valamint az ezekhez kapcsolódó útfelújítási munkák vonatkozásában.”

2. § A Kkt. 29. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményező új közút építése vagy meglévő közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további közlekedési célú beruházás - így különösen útszélesítés, új elkerülő út építése, forgalomcsillapító szabályozás - megvalósítására vonatkozó igényt a települési önkormányzat az útügyi építési engedélyezési eljárásban a helyi közútkezelési vagy tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltételeként akkor terjeszthet elő, ha a településen a forgalomba helyezéstől számított egy éven belül - a közútépítés vagy közútfejlesztés részeként készült hatástanulmány szerint - a létrejövő forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés a 25%-ot meghaladja, és

a) az eltűrhető forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy

b) a jogszabályban foglalt környezeti határérték az útépítést követően nem teljesül.

(13a) Az önkormányzat hozzájárulását az építésügyi engedélyezést lefolytató hatóság megadottnak tekinti, ha

a) az önkormányzat az építtető megkeresésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozott a hozzájárulás megadásáról,

b) a (13) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn és az önkormányzat határidőben úgy nyilatkozott, hogy hozzájárulását nem adja meg vagy hozzájárulását feltételhez köti, vagy

c) a (13) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, de az önkormányzat a hozzájárulását olyan beruházás megvalósításához kötötte,

ca) amely nem alkalmas a forgalomcsökkentésre vagy a forgalomnövekedés káros hatásainak enyhítésére, vagy

cb) amelynek megvalósítása - akár műszaki adottságai, akár aránytalan költségei miatt - ellehetetlenítené a közútépítést, közútfejlesztést.”

3. § A Kkt. 29/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Országos közút fejlesztésével és felújításával kapcsolatban a közmű valamely elemének kiváltásával vagy fejlesztésével létrehozott közműelem a beruházás műszaki átadását követően, ingyenesen, e törvény erejénél fogva a közútfejlesztés, illetve felújítás megvalósítása előtti közműtulajdonos tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül, illetve abban marad. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni.”

4. § A Kkt. a következő alcímmel és 35/A-D. §-sal egészül ki:

Felszín alatti közútépítési jog

35/A. § (1) A felszín alatti közút építése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység; az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az ingatlan ennek érdekében történő igénybevételét.

(2) Az országos közút építtetője a felszín alatti közútépítési jog alapján, jogerős építési engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett idegen ingatlant felszín alatti közút építésére igénybe venni akként, hogy a felszín alatti közútépítési jog alapján az idegen ingatlanon

a) annak felszíne alatt az országos közúthálózathoz kapcsolódó alagutat építhet,

b) annak felszínén - az ingatlanra lépve - a jogerős építési engedély alapján az alagút biztonságos üzemeltetéséhez szükséges létesítményeket helyezhet el.

(3) Az országos közút közútkezelője a felszín alatti közútépítési jog alapján a (2) bekezdés szerint megépített közút forgalomba helyezését követően annak kezelése és üzemeltetése során jogosult

a) a közúttal érintett ingatlant - annak felszíne alatt - használni,

b) az alagút felszínen elhelyezett létesítményei üzemeltetése érdekében az üzemeltetéshez szükséges mértékben a közúttal érintett ingatlant annak felszínén használni.

(4) A (2) bekezdés alapján létesülő felszín alatti közút és tartozékainak tulajdonjoga önálló ingatlanként az államot illeti meg. A felszín alatti közút építése - a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b) pontja szerinti kivétellel - egyebekben nem érinti a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.

(5) Nem illeti meg elővásárlási jog

a) a (2) bekezdés alapján a közút tulajdonosát a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlanra,

b) a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát a (2) bekezdés alapján létesített közútra, annak műtárgyaira és tartozékaira.

35/B. § (1) Az építtető a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről - az érintett közút nyomvonalának kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, ha pedig a nyomvonal kijelöléséről kormányrendelet nem rendelkezik vagy egyéb okból nem lehetséges az értesítés korábbi kiadása, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egy időben - értesíti

a) az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi egyéb jogosultat és kötelezettet, valamint

b) társasház esetén a társasházi közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is,

c) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan jogi jellegeként az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, hogy annak területe felszín alatti közúttal érintett. A feljegyzés érdekében az építtető köteles intézkedni.

(3) Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza - ideértve a felszíni ingatlan 35/A. § szerinti használatát is -, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás módjáról és mértékéről az építtetőnek az ingatlan tulajdonosával kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelnie.

(4) A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes, az ingatlan tulajdonosa ez iránti igényét a felszín alatti közútépítési jog alapján létesített felszín alatti közút forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) számított két évig érvényesítheti a közút építtetőjével szemben. A kártalanítást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - pénzben kell megfizetni.

(5) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a kártalanítást a fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti közút építtetője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik. A fővárosi és megyei kormányhivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

35/C. § (1) Ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, az építtető az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti közútépítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti közútépítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti műtárgy forgalomba helyezésétől (ideértve az ideiglenes forgalomba helyezést is) két évig érvényesítheti; ha a tulajdonos a kisajátítás kérelmezése feltételeinek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) A kisajátított ingatlan az állam tulajdonába kerül.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.

35/D. § (1) Az építtető a felszín alatti műtárgy építésével, a közútkezelő annak üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, valamint a közútkezelő a felszíni használattal okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 35/B. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti közútépítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában - pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a kártalanítás megfizetésére kötelezettnek meg kell kísérelni egyezség létrehozását, megegyezés hiányában a kártalanítási követelés bírósági úton érvényesíthető.

(4) A felszín alatti közút építésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére - a 35. §-ban és a 42/A. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

5. § Hatályát veszti a Kkt. 42. § (3) bekezdésében és 47. § 9. pontjában a „burkolt” szövegrész.

2. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

6. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (5b) és (5c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5b) Nem lehet vezetékjogot vagy használati jogot alapítani akkor sem, ha az elosztóvezeték vagy a 38/D. § (1) bekezdésében meghatározott létesítmény vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására. Amennyiben a vezeték biztonsági övezete a vasúti pályával, folyóvizekkel vagy csatornával szomszédos idegen ingatlant is érinti, és a biztonsági övezet csökkentésére nincs lehetőség, a szomszédos idegen ingatlanra vezetékjogot kell alapítani.

(5c) Az (5b) bekezdés szerinti megállapodás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 31. § (2) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (9) bekezdésében, 18. §-ában, 24. § (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott korlátozásoknál nagyobb mértékben nem korlátozhatja a 38/C. § (5) bekezdés a)-c) pontjában és a 38/D. § (2) bekezdésében foglalt jogokat.”

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

7. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) „Az ingatlan lefoglalása” alcíme a következő 138/B. §-sal egészül ki:

„138/B. § Ha az ingatlanra kisajátítási eljárás megindításának ténye van feljegyezve, a lefoglalt ingatlan végrehajtási értékesítése és becsértékének megállapítása iránt nem lehet intézkedni. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság zálogjogosultak nevéről és lakóhelyéről (székhelyéről) szóló értesítésének kézhezvétele után tájékoztatja a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás lehetőségéről. A zálogjogosultnak a bekapcsolódás iránti kérelmét ezen értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet a 140. § (6) bekezdésében foglalt módon továbbítja a bíróságnak, amely azt a 140/A. § szerint bírálja el.”

8. § A Vht. VIII. Fejezete a következő alcímmel és 171/B. §-sal egészül ki:

„Kielégítés kisajátításból befolyt összegből

171/B. § (1) Ha a végrehajtás alá vont ingatlant kisajátították, a kisajátításról szóló törvény alapján a végrehajtó részére kifizetett összeget az árverés során befolyt összeg kifizetésére vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ha a végrehajtás alá vont ingatlanra árverést korábban még nem tűztek ki, a végrehajtó a vételárhányad felosztása során azokat a követeléseket elégíti ki, amelyek tekintetében a végrehajtási jogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban bejegyezték.”

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

9. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tarozó vízilétesítmények és a nyári gátak kivételével a vízügyi igazgatási szervek látják el

a) az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények, a felszín alatti vizek víztartó képződményeinek és a felszíni vizek medreinek vagyonkezelését,

b) az állami tulajdonban lévő vízilétesítmények üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.”

10. § (1) A Vgtv. 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.”

(2) A Vgtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1), (3) és (3a) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.”

11. § A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

5. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

12. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) a következő alcímmel és 23/G. §-sal egészül ki:

„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó különös előírások

23/G. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a régészeti feladatellátásra - beleértve az előzetes régészeti dokumentáció készítését - a megelőző feltárásra vonatkozó, valamint a 23/B-F. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jogszabályban meghatározott járulékos régészeti feladatellátásba vagy a régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározott egyes régészeti szaktevékenységeibe nem akkreditált intézmény vagy szervezet is bevonható.

(3) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során végzendő próbafeltárás és az azt követő megelőző feltárás mielőbbi megkezdése érdekében a beruházónak az érintett beruházási szakaszon lévő földterületek birtokbavételét követően haladéktalanul meg kell tennie az átadáshoz szükséges intézkedéseket.

(4) A próbafeltárás és a teljes felületű feltárás időtartama a beruházó által a földmunkával érintett munkaterületnek (a régészeti feladatellátás azon található valamennyi területi szakaszának) régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvételétől számított 30-30 nap. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka időtartama legfeljebb 10 nap lehet, amely a próbafeltárás időtartamába nem számít bele. A beruházó és a feltáró intézmény ennél hosszabb időtartamban is megállapodhat. A feltáráshoz szükséges technikai felszerelés biztosításának költsége a régészeti feladatellátás keretében elszámolható költség annak érdekében, hogy a régészeti feltárást a jogszabályban meghatározottak szerint feltárásra alkalmas napon kívüli napokon is végezni lehessen.

(5) A feltárásokat a régészeti feladatellátás beruházó által a (4) bekezdés szerint átadott területi szakaszán egyszerre kell végezni.

(6) A feltárási engedélyben meghatározott teljes felületű feltárás elvégzését követően a feltárással érintett régészeti területi szakaszon régészeti feltárásra már nem kerül sor.

(7) A beruházás kivitelezésekor történő régészeti megfigyelés során régészeti lelőhely vagy lelet váratlan előkerülése a kivitelezés ütemét nem hátráltathatja. Ha elháríthatatlan külső okból (így különösen belvíz, árvíz, egyéb természeti katasztrófa esetén) a régészeti megfigyelés nem végezhető, vagy ha a régészeti megfigyelés során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem menthető, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a minisztert.

(8) A kivitelezést az értesítést követő 9. napon folytatni kell, kivéve, ha ezt megelőzően a miniszter a (7) bekezdésben foglalt feltételek fennállása miatt elrendelte a feltárást és erről a beruházót értesítette. A miniszter által elrendelt feltárást a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell elvégezni. A miniszter döntéséről a beruházót, a feltáró intézményt és a hatóságot értesíti. A miniszter döntése szerinti régészeti feladatellátás hatósági engedély nélkül végezhető.”

13. § A Kötv. 93. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás régészeti megfigyelése vonatkozásában a 23/G. § (7) és (8) bekezdése szerinti értesítés és miniszteri döntés részletes szabályait;”

14. § A Kötv.

a) 19. § (4) bekezdésében a „hatósági ár képzésének szabályait, módját és mértékét jogszabály” szövegrész helyébe a „régészeti feladatellátásra vonatkozó hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, valamint a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait kormányrendelet” szöveg,

b) 23/E. § (3) bekezdésében a „Hivatal a területi múzeumot” szövegrész helyébe a „Hivatal a gyűjtőterületén érintett területi múzeumot vagy a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeumot” szöveg,

c) 93. § (1) bekezdés h) pontjában a „régészeti feltárás költségeire vonatkozó hatósági árképzés módját és a hatósági árat” szövegrész helyébe a „19. § (4) bekezdése szerinti hatósági ár képzésének szabályait, az alkalmazható legmagasabb ár mértékét, továbbá a régészeti feladatellátással összefüggő költségtételek figyelembevételének részletes szabályait” szöveg

lép.

6. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

15. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 17. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Amennyiben a nyomvonal felszín alatti vonalvezetéssel tervezett, a nyomvonal felszín alatti szakaszán a tengelytől számított 50 méteren belül a (4) bekezdés szerinti engedély a (7) bekezdésben foglaltak szerint adható ki. Az (1) bekezdés szerint védett terület fennmaradó részén a közlekedési hatóság az építtető hozzájárulásával megadhatja a (4) bekezdés szerinti engedélyt, ha a tevékenység értéknövekedést nem eredményez, vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos - kisajátítás vagy az autópálya építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről.”

16. § Az Aptv. 18. § (6) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazás kap a Kormány, hogy)

b) az 1. számú mellékletben megjelölt gyorsforgalmi utak esetében a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően a gyorsforgalmi út nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,

c) a b) pont hatálya alá nem tartozó gyorsforgalmi utak nyomvonalát, a 17. § (1) bekezdésében meghatározott területsávot és a területsáv védettségének időtartamát,”

(rendeletben állapítsa meg.)

17. § Az Aptv.

a) 17. § (3) és (4) bekezdésében a „rendelet hatálybalépésétől számított öt éven belül” szövegrész helyébe a „területsáv védettségének időtartamát meghatározó kormányrendeletben meghatározott időtartamon belül” szöveg,

b) 17. § (6) bekezdésében az „állami tulajdonként való” szövegrész helyébe az „állami tulajdonként, az építtető általi” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti az Aptv. 17. § (11) bekezdésében az „a miniszter kezdeményezésére,” és a „[3. § (1) bekezdés]” szövegrész.

7. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

19. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 85/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított 8 munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az üzemeltetőnek átadni. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.”

20. § A Vtv. 2. § (4) bekezdés 2. pontjában a „vasúti peron” szövegrész helyébe a „vasúti peron, perontető” szöveg lép.

8. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

21. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngt.) 1. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény hatálya az egyes,]

g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy”

[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]

22. § Az Ngt. a 6/C. §-át követően a következő alcímmel és 6/D-K. §-sal egészül ki:

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések

6/D. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyek közül a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban jelen alcím alkalmazásában: közlekedési infrastruktúra-beruházás) összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel.

(2) A közlekedési infrastruktúra-beruházásokra e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

6/E. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás lehetséges nyomvonalai kiválasztásának elősegítése érdekében az építtető az előzetes vizsgálati eljárás, ennek hiányában a környezeti hatásvizsgálati eljárást megelőzően köteles egyeztetést kezdeményezni a (2) bekezdés szerinti hatóságoknál, amelyek kötelesek az egyeztetésen részt venni.

(2) Az egyeztetésen részt vesz

a) a környezetvédelmi hatóság,

b) a katasztrófavédelmi hatóság,

c) a közúti és vasúti építésügyi hatóság, valamint ezek eljárásában a lehetséges nyomvonalak által érintett területek szerint illetékes, honvédelmi és közlekedésbiztonsági szakkérdésekben közreműködő szakhatóság,

d) az előzetes vizsgálati eljárásban vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárásban közreműködő szakhatóság,

e) a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóság,

f) a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személy, valamint

g) szükség szerint más szerv vagy személy.

(3) Az építtető az egyeztetést megelőzően legalább 15 nappal

a) megjelöli az egyeztetés helyét és idejét,

b) megküldi a közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggően rendelkezésére álló adatokat és a terveket a meghívottak részére.

(4) Az egyeztetés során a résztvevők

a) megvizsgálják a lehetséges nyomvonalak engedélyezésének esetleges akadályait, a tervezés során vizsgálandó szempontokat, a tervezés során elvégzendő hatásvizsgálatok szempontjait, a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását befolyásoló vagy kizáró - az egyeztetés időpontjában - ismert tényeket és körülményeket, a közlekedési infrastruktúra-beruházás tervezésével összefüggő dokumentumokat,

b) átadják a lehetséges megvalósítási változatokkal kapcsolatos adatokat, továbbá az eljáró hatóságok, szakhatóságok vagy más érintett állami szerv kezelésében lévő, a tervezést segítő és a későbbi engedélyezés szempontjából releváns közérdekű adatokat, valamint

c) a lehetséges nyomvonalak között megvalósíthatósági rangsort állítanak fel az a) és b) pont szerinti tények és adatok figyelembevételével.

6/F. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha

a) a jogerőre emelkedéstől számított tíz éven belül a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg,

b) a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy

c) az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak.

6/G. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás során

a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el,

b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá

c) az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel

arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás vagy a környezetvédelmi engedéllyel szemben bírósági felülvizsgálat van folyamatban.

(2) Az építési engedélyben és a vízjogi létesítési engedélyben - ha azt a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően adták ki - az engedélyező hatóság rendelkezik arról, hogy az a környezetvédelmi engedélyről szóló határozat kiadását követően válik hatályossá, amennyiben a környezetvédelmi engedély tartalmával nem ellentétes. A határozat hatályossá válását az engedélyező hatóság végzésben állapítja meg. Ha az építési engedély vagy a vízjogi létesítési engedély nem felel meg a környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak, akkor az eljáró hatóság a határozatát módosítja vagy visszavonja.

(3) A környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat

a) a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott ítélettel szemben nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy

b) a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával

válik hatályossá.

(4) A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt - további jogorvoslattal már nem támadható határozatával - hatályon kívül helyezi.

6/H. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket

a) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás szerepel az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT), a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni az OTrT 9. § (1) bekezdésében foglaltakkal,

b) ha a közlekedési infrastruktúra-beruházás nem szerepel az OTrT-ben, a térségi területfelhasználási engedély jogerőre emelkedésétől, de legkorábban a telepítési tanulmányterv települési (a fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak való benyújtásától számított 4 hónapon belül összhangba kell hozni a területfelhasználási engedélyben foglaltakkal.

(2) Ha a települési önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti, az építtető az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál a településrendezési eszköz vagy annak módosítása (a továbbiakban együtt: településrendezési eszköz) hiánytalan tervezetének benyújtásával kérelmezi a településrendezési eszköz módosítására irányuló, e § szerinti eljárást. Az eljárásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a településrendezési eszközök véleményezési eljárására vonatkozó rendelkezéseit a (3)-(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárását az építtető kezdeményezésére az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal folytatja le.

(4) A településrendezési eszköz tervezetét véleményeztetni kell a partnerekkel, az államigazgatási szervekkel, valamint az érintett területi és települési önkormányzatokkal. A partnerségi egyeztetés a lakosságra, érdek-képviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekre, vallási közösségekre terjed ki.

(5) A településrendezési eszköz tervezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a település honlapján - a (2) bekezdés szerinti hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül - közzé kell tenni, amelyre a partnerek 10 napon belül írásos észrevételt tehetnek, a honlapon megadott elérhetőségen.

(6) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül egyeztető tárgyalást hív össze a partnerek részére, 15 napon belül az államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok részére, amely tárgyalásokon az építtető a településrendezési eszköz tervezetét közérthető módon ismerteti a megjelentekkel, különös tekintettel a beruházás lezárásával megvalósuló környezetalakítás végleges állapotának bemutatására.

(7) A (6) bekezdés szerinti tárgyalásokról az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a felmerült véleményeltéréseket és a településrendezési eszköz elfogadásra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket.

(8) Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vett részt vagy aki az egyeztető tárgyaláson nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.

(9) Ha a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal - az egyeztető tárgyalás összehívásával egyidejűleg - az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől.

(10) Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyveket, a záró szakmai véleményét, valamint a településrendezési eszköz - szükség szerint módosított - tervezetét 8 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszköz elfogadása érdekében, és kezdeményezi a képviselő-testület összehívását.

(11) A polgármester az iratok kézhezvételét követő 15 napon belül képviselő-testületi ülést hív össze a településrendezési eszköz megállapítása céljából. A településrendezési eszközt úgy kell elfogadni, hogy az legkésőbb a kihirdetését követő 5. napon hatályba lépjen.

(12) Ha a települési önkormányzat a településrendezési eszközt a (10) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően, a (11) bekezdés szerinti határidőben nem fogadja el, a fővárosi és megyei kormányhivatal intézkedik az önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás megindítása iránt.

(13) Ha az a közlekedési infrastruktúra-beruházás miatt szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály 2012. augusztus 6-án vagy azt megelőzően hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően kidolgozott településrendezési eszközök 2018. december 31-ig módosíthatók.

(14) Ha az építtető a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését az építési engedélyezési eljárásban igazolja, az építési engedélyt a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági nyilatkozatának hiányában vagy a hozzájárulás elutasítása esetén is ki kell adni. Az építési engedély akkor válik hatályossá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési eszköz olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.

6/I. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás során a kérelmet és mellékleteit elektronikus adathordozón is be kell nyújtania a kérelmezőnek, amelyet az érdemi döntésre jogosult hatóság elektronikus adathordozón vagy elektronikus úton is a szakhatóságok rendelkezésére bocsát.

(2) Az érdemi döntésre jogosult hatóság a kérelmet és mellékleteit annak beérkezését követő 5 napon belül megküldi a szakhatóságok részére abban az esetben is, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat nem vagy hiányosan fizette meg. Az érdemi döntésre jogosult hatóság a környezetvédelmi engedélyezésről szóló határozat kiadását követően hívja fel a kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

(3) A szakhatóság a megkeresés beérkezését követő 5 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a hatóságot a kérelemmel kapcsolatban felmerülő hiánypótlás szükségességéről és annak tartalmáról - különös tekintettel a hiánypótlásra megállapított határidőről -, vagy arról, hogy hiánypótlásra nincs szükség.

(4) A szakhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbításáról, a határnap megjelölésével.

(5) A hatóság és a szakhatóság a hiánypótlási felhívásában a hiánypótlás teljesítése érdekében a hiánypótlási határidőn belüli időpontra tárgyalás tartását rendeli el, kivéve, ha

a) az építtető a kérelmében tárgyalás tartásáról lemondott,

b) az építtető a végzés kézhezvételétől számított 5 napon belül az a) pont szerint nyilatkozik, vagy

c) a hatóság vagy a szakhatóság megítélése szerint az ügy jellegéből fakadóan a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítése érdekében tárgyalás tartása nem szükséges.

(6) A hatóság a szakkérdésben önállóan vagy szakértő bevonásával dönt, ha

a) a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét és a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét a megkeresés beérkezését követő 15 napon belül nem teljesíti, vagy

b) a szakhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése után a hiánypótlásra tűzött határidő elteltét követő, vagy a (4) bekezdés szerinti határnapot követő 15 napon belül nem teljesíti a szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti kötelezettségét.

6/J. § (1) Az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a környezetvédelmi engedélyezésről szóló döntés részét képezi a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi szakkérdésekben való döntés.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a földvédelmi, a talajvédelmi, valamint az erdővédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy a földvédelmi, talajvédelmi, valamint erdővédelmi szakkérdés környezeti engedélyezési eljárás keretében történő vizsgálata kiváltja a termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyt, az erdő igénybevételére vonatkozó önálló elvi engedélyt, illetve a talajvédelmi engedélyt.

(4) Ha a környezetvédelmi engedély részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése vagy az erdő igénybevételének elvi engedélye, akkor

a) a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének kötelezettségéről,

b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltak szerint az erdő igénybevételének végleges engedélyezéséről és ennek részeként erdővédelmi járulék fizetési kötelezettségről, illetve a csereerdősítési kötelezettségről

az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság a közlekedési infrastruktúra-beruházás tényleges megkezdése előtt dönt.

(5) Az (1) bekezdés szerinti szakhatósági közreműködésre vagy szakkérdés vizsgálatára - ideértve az eljárásért fizetendő igazgatási díjfizetési kötelezettséget, valamint az ügyintézési határidőt is - termőföld esetén a földvédelmi eljárásra, talaj esetén a talaj védelmi eljárásra, erdő esetén az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építési engedélyezési eljárás a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti döntések hiányában is lefolytatható.

6/K. § A környezetvédelmi hatóság és az eljárásában szakhatóságként közreműködő hatóságok kötelesek együttműködni a beruházóval és a Kormány által a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításának koordinációjára kijelölt személlyel a környezetvédelmi engedély mielőbbi kiadása érdekében. Ha az építési engedélyezés vagy a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelmet a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően nyújtották be, a környezetvédelmi hatóság és az építésügyi hatóság köteles folyamatosan együttműködni annak elősegítése érdekében, hogy az építésügyi engedély ne legyen ellentétes a környezetvédelmi hatásvizsgálat során feltárt tényekkel és azok alapján tett megállapításokkal.”

23. § Az Ngt. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a keresetlevelet benyújtó félnek az általa megjelölt címre küldött iratot azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a bíróság hivatalból hirdetményi kézbesítést rendel el. Az érintett fél részére nem kell ügygondnokot rendelni.”

24. § Az Ngt. 12. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

g) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz kapcsolódó kiemelt jelentőségű ügyek körét, valamint szabályozza ezen ügyekben a b)-f) pontban meghatározottakat.”

25. § Az Ngt. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 6/F. §-át azokra a környezetvédelmi engedélyekre kell alkalmazni, amelyeket a Kormány által a Módtv. hatálybalépését követően nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra-beruházással összefüggő ügynek minősített ügyekben adtak ki.”

26. § Az Ngt. 1. § (1) bekezdés záró szövegrészében az „eljárásokra” szövegrész helyébe az „eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra” szöveg lép.

27. § Hatályát veszti az Ngt. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagy” szövegrész.

9. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

28. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 123. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Közterületen elhelyezendő közcélú hálózatra és ennek közterületet érintő biztonsági övezetére nem kell vezetékjogot alapítani. A közcélú hálózat közterületen történő elhelyezését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével - beleértve a közterület használati korlátázását is - okozott károkért a hálózati eszköz beruházója köteles kártalanítást fizetni.”

10. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

29. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adásvételi vagy csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha)

a) a kisajátítást kérőnek - a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül megtett - ajánlatára a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésére is alkalmas elfogadó nyilatkozatot;”

30. § (1) A Kstv. 4. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:

d) közlekedési infrastruktúrafejlesztése keretében közút, vasút, repülőtér, híd, alagút, hajózási létesítmény létesítése, fejlesztése céljából, ha]

da) gyorsforgalmi közúthálózatnak jogszabállyal megállapított nyomvonalon való megépítése, országos közút vagy helyi közút építése érdekében szükséges,”

(2) A Kstv. 4. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:

d) közlekedési infrastruktúrafejlesztése keretében közút, vasút, repülőtér, híd, alagút, hajózási létesítmény létesítése, fejlesztése céljából, ha]

dd) híd vagy alagút építése, fejlesztése érdekében szükséges, amennyiben arra - országos közút vagy helyi közút építése, fenntartása, fejlesztése, üzemeltetése érdekében - közlekedésbiztonsági vagy közlekedéspolitikai szempontok alapján kerül sor,”

(3) A Kstv. 4. § (1) bekezdés n) pont a következő nc) alponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:

sportinfrastruktúra fejlesztése keretében sport- és ehhez kapcsolódó kiegészítő létesítmény létesítése, bővítése, fejlesztése érdekében, ha)

nc) az egyedileg meghatározott sport- és szabadidő infrastruktúrafejlesztés megvalósításáról külön törvény rendelkezik;”

31. § A Kstv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az ingatlanra végrehajtási jog van bejegyezve, a kisajátítási eljárás megindítása tényének feljegyzését követően a végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvény által meghatározott külön szabályok szerint jár el.”

32. § A Kstv. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha a kisajátított ingatlanon jelzálogjog állt fenn, a tulajdonos és a zálogjogosult eltérő megállapodásának hiányában a pénzbeli kártalanítás - a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig - a zálogjog tárgyaként a kisajátított ingatlan helyébe lép és a kártalanítás ezen hányadát bírósági letétbe kell helyezni. A jelzálogjoggal biztosított követelés összegéről a kisajátítási hatóság felhívására a jelzálogjogosult nyilatkozni köteles. Ha a jelzálogjogosult a nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti, a letétbe helyezés helyett a pénzbeli kártalanítás egészét a kártalanításra jogosult részére kell megfizetni.

(5) Ha a kisajátított ingatlanra végrehajtási jog volt bejegyezve, az ingatlanért járó pénzbeli kártalanítást a végrehajtói letéti számlára kell átutalni vagy befizetni. Ha az ingatlanon több végrehajtási jog volt bejegyezve, a kártalanítást az ingatlanra korábban árverést kitűző végrehajtónak, ennek hiányában annak a végrehajtónak kell megfizetni, aki által lefolytatott végrehajtási eljárásban a legkorábban került bejegyzésre a végrehajtási jog.”

33. § A Kstv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 14. § szerinti esetet ide nem értve akkor történhet csereingatlannal a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő - legkésőbb a tárgyaláson - megegyezik. Ha a tulajdonos erre irányuló kezdeményezését a kisajátítást kérő elutasítja, további egyezkedésnek nincs helye és pénzbeli kártalanításról kell dönteni.”

34. § (1) A Kstv. 21. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kisajátítást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számlát a kártalanítás összegével megterheli vagy a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a kisajátítást kérő a kártalanítási összeget bírósági letétbe helyezi.

(4) A kártalanítási összeg a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével esedékes, és - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - ettől az időponttól kezdődően jár a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat is.

(5) Ha a kártalanításra jogosultat a kártalanításról számlakiállítási kötelezettség terheli, a számlát legkésőbb a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül köteles a kisajátítást kérő részére megküldeni. A késedelmi kamat attól az időponttól kezdődően jár, amikor a számla a kisajátítást kérő részére kézbesítésre kerül.”

(2) A Kstv. 21. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha)

a) a kártalanításra jogosult személye bizonytalan, ideértve azt is, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogosult elhalálozott és az örökös ingatlanon fennálló jogának közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésére a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésének időpontjáig nem került sor,”

(3) A Kstv. 21. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha)

h) a kártalanításra jogosult az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem küldi meg a számlát a kisajátítást kérő részére.”

35. § A Kstv. 24. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:)

c) a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az 5. § szerinti, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé minősítő jogszabályban meghatározott beruházást (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás) - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;”

36. § A Kstv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a kisajátítási hatóság részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a kisajátítási hatóság hivatalból gondoskodik.”

37. § (1) A Kstv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítást, valamint megtérítést - kamatokkal együtt - a kisajátítási határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni és az azt követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére a megfizetést igazolni.”

(2) A Kstv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A birtokba bocsátásra a kisajátítási hatóság a (6) bekezdés szerinti időpontot követő legfeljebb 2 hónapos, építmény nélküli ingatlan esetében legfeljebb 1 hónapos határidőt állapíthat meg. A kisajátítási hatóság ennél hosszabb határidőt is megállapíthat, ha ebben a felek megállapodtak, vagy ha az a 10. § szerinti tulajdonosi cselekmények elvégzéséhez szükséges.”

(3) A Kstv. 29. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kisajátítást kérő kérelmére a (2) és (3) bekezdésben meghatározott igazolások beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki a kisajátítást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről. Az igazolásban a kisajátítási hatóság - a kisajátítási határozatban foglalt birtokbabocsátási határidőt figyelembe véve - tájékoztatást ad a birtokba bocsátás határidejének naptári napjáról, valamint arról, hogy e határidő elmulasztása esetén a birtokbabocsátási kötelezettség teljesítése közigazgatási végrehajtás útján kikényszeríthető. A kisajátítási hatóság az igazolást a kisajátítást kérő és az ingatlan elhagyására kötelezett részére kézbesíti.”

38. § A Kstv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kisajátítás esetében e törvény kisajátítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyintézési határidő meghosszabbításának nincs helye.

(3) Ha jogszabály nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggésben az általános illetékességű területtől eltérő illetékességi terület meghatározásával jelöli ki az eljáró kisajátítási hatóságot (a továbbiakban: kijelölt kisajátítási hatóság), és ennek folytán a kisajátítási tárgyalásra nem az általános illetékességű kisajátítási hatóság hivatali helyiségében kerülne sor, a kijelölt kisajátítási hatóság a tárgyalást az általános illetékességű kisajátítási hatóság hivatali helyiségében tartja meg, kivéve, ha ez ellen valamennyi ügyfél - a kisajátítást kérőt ide nem értve - tiltakozik.

(4) Az ügygondnok vagy eseti gondnok kirendelésére vonatkozó gyámhatósági eljárás ügyintézési határideje 15 nap, amely nem hosszabbítható meg.

(5) A 29. § (7) bekezdése alkalmazásában építmény nélküli ingatlan birtokba bocsátására legfeljebb 15 napos határidő állapítható meg, és a birtokbabocsátási határidőt a 10. § szerinti tulajdonosi cselekmények elvégzése érdekében nem lehet meghosszabbítani.”

39. § (1) A Kstv. 32. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)

a) a pert a kisajátítást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a kisajátítási határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;”

(2) A Kstv. 32. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az (1) bekezdés a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)

e) a kisajátítás jogalapjának vitatása esetén a bíróságnak a jogalap tekintetében 2 hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha

ea) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő 1 hónapon belül kell meghozni,

eb) a per ezen határidőn belül befejezhető;

f) a kisajátítási határozat végrehajtásának felfüggesztését csak a kisajátítás jogalapjának vitatása esetén, és a jogalap tárgyában hozott közbenső ítélet - az e) pont eb) alpontja esetében az ítélet - jogerőre emelkedéséig terjedő időre lehet elrendelni;

g) a bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.”

(3) A Kstv. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a keresetlevelet benyújtó félnek az általa megjelölt címre küldött iratot azért nem lehet kézbesíteni, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen vagy onnan ismeretlen helyre költözött, a bíróság hivatalból hirdetményi kézbesítést rendel el. Az érintett fél részére nem kell ügygondnokot rendelni.”

(4) A Kstv. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha kisajátítás jogalapjának vitatása miatt indított közigazgatási perben a bíróság a kisajátítási határozat végrehajtását felfüggeszti, az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásokban (ingatlan-nyilvántartási eljárás, építésügyi eljárás) az eljáró szerv köteles az eljárását a közbenső ítélet jogerőre emelkedéséig - az (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti esetben a per jogerős befejezéséig - felfüggeszteni. Ha az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásban már jogerős határozatot hoztak, a felfüggesztő végzés hatálya annak végrehajtására is kiterjed. A bíróság a végrehajtást felfüggesztő végzését az ingatlanügyi hatóságnak, illetve az építésügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.”

40. § A Kstv. 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/A. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggésben hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatára a 32. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kisajátítási hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt 3 napon belül továbbítja a bírósághoz, a továbbításra elektronikus úton is sor kerülhet.

(3) Az eljárásra

a) a Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére illetékes kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata esetében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,

b) a Bács-Kiskun megye, Pest megye és Budapest főváros területére illetékes kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata esetében a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,

c) a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye, Veszprém megye és Zala megye területére illetékes kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata esetében a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,

d) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére illetékes kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata esetében a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,

e) a Baranya megye, Fejér megye, Somogy megye és Tolna megye területére illetékes kisajátítási hatóság által hozott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata esetében a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

illetékes.

(4) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő 3 munkanapon belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.

(5) A tárgyalást a keresetlevél beérkezését követő 30 napon belül kell megtartani. A bíróság a jogalap tekintetében a közbenső ítéletet a 32. § (1) bekezdés e) pont alkalmazásában 30 napon belül, az e) pont ea) alpont alkalmazásában 15 napon belül hozza meg.”

41. § A Kstv. a következő 32/B. §-sal egészül ki:

„32/B. § (1) A kisajátítási hatóság jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem.

(2) A kisajátítási hatóság döntése felügyeleti jogkörben nem változtatható meg és nem semmisíthető meg.”

42. § A Kstv. a következő alcímmel és 37/B-D. §-sal egészül ki:

Szakértő előzetes kirendelése

37/B. § (1) A kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kisajátítási eljárás megindítását megelőzően előterjesztett kérelmére az e törvény szerinti szakértőt rendel ki a kisajátításra vonatkozó szakvélemény (a továbbiakban: előzetes szakvélemény) előzetes elkészítése céljából.

(2) Az előzetes szakvéleményt a később indított kisajátítási eljárásban a kisajátítást kérőnek a kisajátítási kérelemben - az előzetes szakvélemény csatolásával - előterjesztett kérelmére szakértői véleményként kell felhasználni.

(3) Az előzetes szakvélemény felhasználása során az előzetes szakvéleményt úgy kell tekinteni, mintha azt a kisajátítási eljárásban kirendelt szakértő készítette volna. A kisajátítási hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a szakvélemény a kisajátítási hatóságnál megtekinthető, valamint a 26. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a szakvélemény ügyfelek részére történő megküldéséről.

37/C. § (1) Az ezen alcímben eltérően nem rendezett kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kirendelés iránti kérelemben meg kell jelölni azt az ingatlant, amelyre vonatkozóan az előzetes szakvélemény elkészítését kérik. A kirendelésre az a kisajátítási hatóság illetékes, amely az adott ingatlan tekintetében a kisajátítási eljárásra illetékes lenne.

(3) A szakértő az előzetes szakvélemény elkészítése során a kisajátítási eljárás szabályai szerint jár el.

(4) A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli.

(5) Ha a kérelem megfelelő, a kisajátítási hatóság - a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül - felszólítja a kérelmezőt, hogy a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges - a kisajátítási hatóság által meghatározott - összeget a kisajátítási hatóságnál előzetesen helyezze letétbe. Ha a kérelmező az összeget letétbe helyezi, a kisajátítási hatóság a szakértőt - a letétbe helyezéstől számított 15 napon belül - végzéssel kirendeli. Ha a kérelmező a letétbe helyezést elmulasztja, a kisajátítási hatóság - a hiányok pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.

(6) A kisajátítási hatóság a szakértő díját - a szakértő által benyújtott díjjegyzék alapul vételével - a szakvélemény beérkezését követő 15 napon belül végzéssel megállapítja.

(7) Ha a kérelmező által letett összeg a szakértő költségeit nem fedezi, a kisajátítási hatóság a (6) bekezdés szerinti végzésben kötelezi a kérelmezőt a díj viselésére és a még szükséges összeg letétbe helyezésére. A szakvéleményt a kisajátítási hatóság a kérelmezőnek csak a szakértő költségeinek fedezésére szükséges teljes összeg letétbe helyezését követően küldi meg.

(8) A kisajátítási hatóság intézkedik a szakértői díjnak és költségnek a szakértő részére történő kifizetése iránt.

(9) A kisajátítási hatóság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye, azt a közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálatára irányadó szabályok szerint a kérelmező és a szakértő a bíróságnál támadhatja meg. Az eljárásra az a közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes, amely a kirendelő kisajátítási hatóság kisajátítási döntése elleni bírósági felülvizsgálatra illetékes lenne.

37/D. § (1) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kisajátítás esetén az ezen alcímben foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kisajátítást kérő köteles kérni szakértő előzetes kirendelését, valamint a kisajátítási eljárásban az előzetes szakvélemény felhasználását.

(3) A szakértői költségek előzetes letétbe helyezésére a kisajátítási hatóság a kérelmezőt nem szólítja fel; a kérelmező az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összeget köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg a kisajátítási hatóságnál letétbe helyezni.”

43. § A Kstv. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az előmunkálatot engedélyező határozat bírósági felülvizsgálata során a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye.”

44. § A Kstv. 41. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás kapcsán a szakértő előzetes kirendelése során a kisajátítást kérő által előzetesen letétbe helyezendő szakértői költségek összegét, vagy az összeg számításának módját rendeletben határozza meg.”

45. § A Kstv. a következő 44. §-sal egészül ki:

„44. § (1) E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2015. évi LXXIX. törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2015. évi LXXIX. törvény hatálybalépését követően indult és megismételt hatósági eljárásokban, valamint a 2015. évi LXXIX. törvény hatálybalépését követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2015. évi LXXIX. törvénnyel megállapított 32. § (1) bekezdés a) pontját a 2015. évi LXXIX. törvény hatálybalépését követően jogerőre emelkedett kisajátítási határozat ellen benyújtott keresetlevél esetében kell alkalmazni.”

46. § A Kstv.

a) 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „- törvényben meghatározott esetben csere -” szövegrész helyébe a „vagy csere” szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások” szövegrész helyébe a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás)” szöveg,

c) 38. § (1) és (4) bekezdésében az „Az Aptv. szerinti gyorsforgalmi út építése, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások” szövegrész helyébe a „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások” szöveg

lép.

11. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

47. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) „Földvédelmi eljárás” alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § (1) Ha a termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánította, és a beruházó - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározottak szerint - a földvédelmi eljárás lefolytatását a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében kéri lefolytatni, az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló döntését a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalása pótolja azzal, hogy a 22. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szakhatósági hozzájárulás és így a környezetvédelmi engedély részét nem képezi a földvédelmi járulék összegének a megállapításáról és megfizetéséről szóló rendelkezés.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság szakhatósági hozzájárulást bocsátott ki, a beruházó - a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a termőföld más célú hasznosításának a megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni a más célú hasznosítással érintett földrészletek listáját - a település, fekvés és helyrajzi szám megjelölésével -, továbbá a bejelentéshez csatolni kell a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti területkimutatást. A bejelentésben továbbá meg kell jelölni annak a kormányrendeletnek a számát, amely a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, valamint annak a környezetvédelmi engedélynek az ügyszámát, amelynek részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának az engedélyezése.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján - a bejelentés beérkezését követő 15 napon belül - a földvédelmi járulék összegének megállapításáról és megfizetéséről önálló határozatban rendelkezik a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetére irányadó szabályok szerint.

(4) Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a beruházót, ha a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”

48. § A Tfvt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, amennyiben annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges.”

49. § A Tfvt. 24. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki]

g) a 8/B. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.”

50. § A Tfvt. 2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) és g) pontjában” szöveg lép.

12. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

51. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény igénybevételét az erdészeti hatóság az adott erdő fekvése szerinti vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos területű, azzal megegyező vagy attól magasabb természetességi állapotú csereerdősítés elvégzésének feltétele mellett a közérdekkel való összhang hiányában is engedélyezheti.

(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.”

52. § (1) Az Evt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem kezdődik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.

(1a) Az igénybevétel megkezdésének minősül

a) az igénybevételre engedélyezett területre vonatkozó fakitermelés bejelentése,

b) az igénybevett terület beruházási területre történő átvezetése, vagy

c) az igénybevétel célját képező tevékenység, munkaművelet megkezdésének bejelentése, ha az igénybevétel nem jár fakitermeléssel.

(1b) Az igénybevevő köteles az erdészeti hatóság részére bejelenteni az erdő igénybevételének

a) megkezdését az (1a) bekezdés b) pontja esetében az ingatlan-nyilvántartási átvezetés igazolásával,

b) megvalósulását az igénybevételi célnak megfelelő használathoz szükséges használatbavételi engedély vagy a beruházás megvalósításának lezárulását megtestesítő egyéb dokumentum benyújtásával.

(1c) Ha az igénybevétel megvalósulására annak megkezdését követő öt éven belül nem kerül sor, az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra, majd a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.”

(2) Az Evt. 79. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és az érintett ingatlan tulajdonosának vagy tulajdonosainak erdőtelepítéshez adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát.”

53. § Az Evt. 80. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 79. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti fakitermelés bejelentésére a 41. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bejelentést az igénybevételt engedélyező határozat alapján kell megtenni. A bejelentést az erdőgazdálkodón kívül az igénybevevő is benyújthatja. Mellőzhető a bejelentés, ha az erdő igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte. A fakitermelés a bejelentést és a 70. § (3) bekezdése szerinti műveleti lap kiállítását követően azonnal megkezdhető.”

54. § (1) Az Evt. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. Az erdővédelmi járulékot legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30. napig meg kell fizetni.”

(2) Az Evt. 82. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A csererdősítés tervezésére, engedélyezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak azzal, hogy a csereerdősítési terv engedélyezése - a (6a) bekezdésben foglalt eset kivételével - az igénybevétel megkezdésének feltétele, a csereerdősítési kötelezettség keletkezése időpontjának pedig az igénybevétel megkezdése minősül.

(6a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása.”

13. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

55. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) a következő alcímmel, valamint 31/A. és 31/B. §-sal egészül ki:

„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításával összefüggő szabályok

31/A. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: beruházás) való érintettségről az NFA - az építtető útján - értesíti a földrészlet használóját.

(2) Ha a beruházás miatt telekalakítás válik szükségessé, a telekalakítás a földrészlet hasznosítására irányuló szerződést és a földrészlet birtoklásához való jogot nem érinti, a szerződés a telekalakítás folytán létrejövő új földrészletekre marad fenn. Az építtető köteles telekalakítás útján a beruházáshoz szükséges, általa közvetlenül érintett földrészletek kialakításáról, szükséges megosztásról gondoskodni.

(3) Az építtető a beruházással közvetlenül érintett területre vonatkozóan a termőföld más célú hasznosításának megkezdése tárgyában az ingatlanügyi hatósághoz intézett bejelentéséről haladéktalanul köteles értesíteni az NFA-t.

(4) Az NFA a (3) bekezdés szerinti értesítést követő 8 napon belül megküldi a földrészlet használójának a beruházással közvetlenül érintett földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés megszüntetése vagy - fennmaradása estén - annak módosítása tárgyában a kártalanítás módjáról és mértékéről szóló ajánlatot tartalmazó egyezségi javaslatát.

(5) Ha a földrészlet használója az egyezségi javaslat közlésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik a szerződés megszüntetéséről vagy módosításáról szóló egyezségi javaslat elfogadásáról vagy ahhoz nem járul hozzá, az NFA értesíti a beruházással közvetlenül érintett földrészlet használóját a termőföld más célú hasznosításának építtető általi megkezdéséről.

(6) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozott, a földrészlet hasznosítására irányuló szerződés és a földrészlet használójának a birtokláshoz való joga e törvény erejénél fogva az egyezségi javaslat elfogadására nyitva álló határidő elteltét követő 15. napon megszűnik. A jogviszony megszűnéséhez a földrészlet használójának elfogadó nyilatkozatára nincs szükség. Ellenkező esetben a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek megszűnése csak a beruházással közvetlenül érintett földrészletre vonatkozóan következik be, és a szerződés a beruházással közvetlenül nem érintett földrészletre a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosításával fennmarad. Az arányosításnak megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot az NFA a (4) bekezdés szerint köteles megküldeni a földrészlet használójának.

31/B. § (1) A jogviszony 31/A. § (6) bekezdése szerinti megszűnése esetén az e § szerinti kártalanítás jár a földrészlet használójának. A kártalanítás pénzben történik, azt a magyar állam javára és nevében eljáró építtető fizeti.

(2) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos értékveszteséget és költséget meg kell téríteni. Értékveszteségként kell megtéríteni különösen

a) mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha az a birtokba bocsátás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában a folyó gazdasági év várható termésének értékét,

b) erdő esetében a lábon álló faállomány értékét, kivéve, ha a hasznosításra vonatkozó szerződés alapján az nem a földrészlet használóját illeti.

(3) A lábon álló és függő termés értékéből, valamint a folyó gazdasági év várható termésének értékéből le kell vonni az elmaradt mezőgazdasági munkák költségét.

(4) Ha a jogviszony megszűnése következtében a faállomány vagy más évelő növényzet kitermelése válik szükségessé, ezt a földrészlet használója elvégezheti. Ebben az esetben a faanyag vagy más évelő növényzet értékét a kártalanítás értékének megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Ha a beruházással érintett terület erdő és a jogviszony megszűnésének évére vonatkozóan az erdőgazdálkodó rendelkezik az erdészeti hatóság engedélyével az erdei haszonvételek gyakorlására, lehetőség szerint biztosítani kell e haszonvételek gyakorlását.

(6) A jogviszony megszűnésével kapcsolatos költségként meg kell téríteni

a) a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a folyó gazdasági évben elvégzett mező- és erdőgazdasági munkák, és az egyéb ráfordítások költségét;

b) a jogviszony megszűnésének évében járó földalapú támogatás összegét.

(7) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni a kártalanításra jogosult fizetési számlájára történő átutalással. Ha a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg, részére a kártalanítási összeget fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton kell teljesíteni.”

56. § Az Nfatv. a következő 39. §-sal egészül ki:

„39. § E törvénynek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezéseit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett földterületre a Módtv1. hatálybalépését megelőzően kötött, földrészlet hasznosítására irányuló jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha a 31/A. § (1) bekezdése szerinti értesítésre a Módtv1. hatálybalépését követően kerül sor.”

14. Záró rendelkezések

57. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi LXXIX. törvényhez

A Vgtv. 1. számú melléklet 26. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:]

a) közcélú vízilétesítmény: az a vízilétesítmény, amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; közcélú vízilétesítménynek minősülnek továbbá az országos közút és a törzshálózati vasút kiépítését, fejlesztését és fenntartását szolgáló vízilétesítmények;”


  Vissza az oldal tetejére