Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.24.)

2015. évi LXXXI. törvény

az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés j) pontja a következő jc) alponttal egészül ki:

[7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:

....

j) azt az összeget, amelyet]

jc) a magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a magánnyugdíjpénztártól visszalépő tagi kifizetésként kap;”

2. § Az Szja tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka.”

3. § Az Szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

a) egy eltartott esetén 66 670 forint,

b) kettő eltartott esetén

ba) 2016-ban 83 330 forint,

bb) 2017-ben 100 000 forint,

bc) 2018-ban 116 670 forint,

bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,

c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.”

4. § Az Szja tv. 29/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.”

5. § Az Szja tv. a következő 44/E. §-sal egészül ki:

„44/E. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a visszalépés évének adóbevallásában (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) vagy önellenőrzésében tett nyilatkozattal, a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-44/D. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.

(2) Az adóhatóság - egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.”

6. § Az Szja tv. 84/G. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja a 2016. január 1-jével kezdődő időszakra esik, úgy az e törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 8. §-át a 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni. A 2016. január 1-jétől megszolgált kamatjövedelmet - ha a kamat juttatójának nyilvántartásából más nem állapítható meg - a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-jét követő részének és az időszak teljes időtartamának napokban számolt aránya alapján kell megállapítani.”

7. § Az Szja tv. a következő 85. §-sal egészül ki:

„85. § (1) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés j) pont jc) alpontjának, 44/E. §-ának, 1. számú melléklet 4. pont 4.29 alpontjának és 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek pontjában szereplő táblázat 24. sorának rendelkezését a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.”

8. § Az Szja tv.

a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,

b) 6. számú melléklete a 2. melléklet

szerint módosul.

9. § Az Szja tv.

a) 29/B. § (6) bekezdésében a „625 százaléka” szövegrész helyébe a „667 százaléka” szöveg;

b) 48. § (4) bekezdés b) pontjában a „családi kedvezmény, adókedvezmény” szövegrész helyébe a „családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, adókedvezmény” szöveg;

c) 64/A. § (7) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

d) 65. § (1) bekezdés c) pontjában az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg, az „1,28-szorosa” szövegrész helyébe az „1,27-szerese” szöveg;

e) 67/B. § (5) bekezdés c) pontjában a „16 százalék” szövegrész helyébe a „15 százalék” szöveg;

f) 72. § (2) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

g) 74/A. § (5) bekezdés a) pontjában a „16 százalék” szövegrész helyébe a „15 százalék” szöveg, záró szövegrészében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

h) 76. § (3) bekezdésében az „1,19-szerese” szövegrész helyébe az „1,18-szorosa” szöveg;

i) 84/G. § (1) bekezdésében a „(2)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(5a) bekezdésben” szöveg;

j) 2. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg;

k) 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg;

l) 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezet 8. pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” szöveg

lép.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

10. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 10/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

10/b. elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely

a) rendszeresen működik,

b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,

c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt;”

11. § A Tao. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

Növekedési adóhitel

26/A. § (1) A 26. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú és 2. számú mellékletében foglaltaktól függetlenül, ha az adózó

a) társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, és

b) az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban, és

c) az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része (a továbbiakban: növekedési adóhitel) eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét, valamint

d) az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig az adóhatóság részére nyilatkozik arról, hogy a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni,

akkor a növekedési adóhitel összegének vonatkozásában az adóévi adóelőleg-kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének az adóévben és az adóévet követő két adóévben - az általános szabályoktól eltérően - e § rendelkezései alapján tehet eleget azzal, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózónak az adóévben az adóelőleg adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adóelőleget) nem kell megfizetnie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, vagy - ha adóelőleg-kiegészítésre nem köteles - az adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton a növekedési adóhitel várható összege vonatkozásában az adóelőleget megállapítja, bevallja, valamint az adóévet követő adóév első és második negyedévében, a negyedév második hónapjának 20. napjáig a növekedési adóhitel vonatkozásában megállapított és bevallott adóelőleg 25 százalékát két egyenlő részletben megfizeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó az adóévi társasági adóbevallásában a növekedési adóhitel összegére jutó fizetendő adót megállapítja, bevallja és a növekedési adóhitel összegére jutó adó (3) bekezdés alapján megfizetett adóelőlegre tekintettel megállapított összegét (ide nem értve az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét) az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig hat egyenlő részletben megfizeti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő adózó a növekedési adóhitel vonatkozásában a fizetendő adóelőleget és adót a 6. §-ban foglaltak szerint a 19. § szerinti mértékkel állapítja meg.

(6) Ha a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazó adózó bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, akkor a kikerülés napjával a növekedési adóhitel korábban meg nem fizetett összege egy összegben esedékessé válik.

(7) Nem alkalmazhatja az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében.

(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték 19%-ával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 70%-ával a (9)-(11) bekezdésekben foglalt feltételek teljesülése esetén. A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi esedékességű adóból érvényesíthető.

(9) Kedvezményezett beruházási érték az (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő két adóévben az adózó (ide nem értve az adózó külföldi telephelyét) által beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, de legfeljebb a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (1) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat adóévét követő adóévben, majd pedig a második adóévben bekövetkezett, a külföldi telephelyen foglalkozatott létszám figyelmen kívül hagyásával számított növekményének és 10 millió forintnak a szorzata, azzal, hogy a (8) bekezdés szerinti kedvezmény nem érvényesíthető olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. A létszámnövekményt az adóév utolsó napján a megelőző adóév utolsó napján fennálló állapothoz képest kell meghatározni, azzal, hogy a várható létszámnövekményt év közben is figyelembe lehet venni a (8) bekezdés szerinti csökkentés számításakor. Ha az adózó a (8) bekezdés szerinti csökkentést a várható létszámnövekményre tekintettel alkalmazza, azonban az adóév utolsó napján a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a megelőző adóév utolsó napján fennálló létszámot, akkor az adózó a (8) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles - társasági adóként - visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz vonatkozásában a (8) bekezdés szerint érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

(11) A (9) bekezdésben meghatározott beruházás esetén a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát növelje és azokat az új munkahelyeket, amelyeket a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményénél figyelembe vett az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően legalább két éven keresztül az érintett régióban fenntartja. Amennyiben a (9) bekezdés szerint figyelembe vett foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma csökken, az adózó a (8) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítésének adóévét követő 30 napon belül köteles - társasági adóként - visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.

(12) A növekedési adóhitelt igénybe vevő azon adózó, amely az adóbevallás megtételét követően alkalmazza a (8) bekezdést, a (4) bekezdés szerint megállapított növekedési adóhitelre jutó adót az adóhatósághoz benyújtott önellenőrzéssel pótlékmentesen módosíthatja.

(13) Nem alkalmazhatja a (8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az adózó, ha a nyilatkozat megtételének adóévében e törvény szerinti adókedvezményt vesz igénybe beruházására tekintettel, továbbá ugyanazon adóév tekintetében a (8) bekezdés szerinti kedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.”

12. § A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, azzal, hogy a külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi.”

13. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító törvény) megállapított 4. § 10/b. pontja a 2015. adóév vonatkozásában is alkalmazandó.

(10) E törvénynek a Módosító törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés r) pontját az adózó a 2015. adóévi adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.

(11) E törvénynek a Módosító törvénnyel megállapított, növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.

(12) A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.

(13) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 29/A. § (12) bekezdését a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 2015. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”

14. § A Tao. törvény 30/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/B. § (1) E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése

a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.),

b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(2) E törvény 29/A. § (12) bekezdése a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

15. § A Tao. törvény

1. 4. § 2. pontjában a „(2)-(4)” szövegrész helyébe a „(2)-(4), valamint (6)” szöveg;

2. 7. § (1) bekezdés r) pontjában a „jogkövetkezménynek az elengedése” szövegrész helyébe a „jogkövetkezménynek az elengedése, a visszatérítése” szöveg

lép.

3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

16. § (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 4/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

(3) A 2010-2014. között jogelőd nélkül létrejött egyéb pénzügyi szervezet, a 2014. december 31-et követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az utolsó rendelkezésre álló beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben - szeptember 10-éig és december 10-éig - megfizeti.”

(2) A Különadó tv. 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó alapja)

„1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2014. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg;”

(3) A Különadó tv. 4/A. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A különadó mértéke)

a) hitelintézet esetén az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre

aa) 0,31 százalék 2016-ban,

ab) 0,21 százalék 2017-ben és 2018-ban,

azzal, hogy a hitelintézet által az üzleti évre (adóévre) fizetendő különadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévben fizetett (fizetendő) különadó összegét.”

(4) A Különadó tv. 4/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az a hitelintézet, amely az adóévben befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt, ezen tevékenységek vonatkozásában külön adókötelezettséget állapít meg a (4) bekezdés 3. pontjának és a (6) bekezdés c) pontjának megfelelő alkalmazásával az adóévi beszámoló adataira figyelemmel. Ezen tevékenységek vonatkozásában a különadót a hitelintézet az adóévet követő adóév szeptember 10-ig állapítja meg, vallja be és két egyenlő részletben - szeptember 10-ig és december 10-ig - megfizeti.”

(5) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (11a)-(11f) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Az olyan hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett, az adóévre fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított összeget csökkenti a (11c)-(11e) bekezdés szerint kiszámított összeg. Ha a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás 2009. december 31-ét követően jogelőd nélkül jött létre, a (11c)-(11e) bekezdés szerint kiszámított csökkentést legkorábban az első adóévét követő második adóévtől kezdődően érvényesítheti, ha a vállalkozói kölcsönök állománya az első adóévére vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és az érvényesítés adóévét megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett.

(11b) Az adózó a (11a) bekezdés alapján akkor jogosult az adóévre fizetendő különadó összegét csökkenteni, ha az 5. § (1) bekezdés szerinti bevallását határidőben benyújtotta.

(11c) A (11a) bekezdés szerinti csökkentés 3 milliárd forint, szorozva a vállalkozói kölcsönök állományának a (11a) bekezdés szerinti mérlegfordulónapok között az adózónál bekövetkezett növekedése összegével, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a (11a) bekezdés szerinti mérlegfordulónapok között a (11a)-(11b) bekezdés szerinti csökkentés érvényesítésére - az 5. § (1a) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - jogosult összes adózónál bekövetkezett növekedésének az állami adóhatóság által az 5. § (1) bekezdése szerint közzétett együttes összegével.

(11d) A fizetendő különadó összegét a (11a)-(11c) bekezdés rendelkezése alapján csökkentő összeg - figyelemmel a (11e) bekezdésben foglaltakra is - nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg 30 százalékát.

(11e) A (11d) bekezdés alkalmazásakor a különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek a (11a)-(11b) bekezdés alapján jogosultak a fizetendő különadó összegét csökkenteni, egy adózónak kell tekinteni. E kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban feltüntetik:

a) az egy adózónak tekintendő valamennyi kapcsolt vállalkozás megnevezését és adószámát;

b) az érintett kapcsolt vállalkozásokat a (11c) bekezdés alapján megillető csökkentés összegét külön-külön és együttesen;

c) az érintett kapcsolt vállalkozások által a (6) bekezdés szerint kiszámított fizetendő különadó összegének 30 százalékát külön-külön és együttesen;

d) az érintett kapcsolt vállalkozások által a fizetendő különadó összegének megállapításánál külön-külön számításba vett csökkentést, továbbá ezek együttes összegét, amely nem haladhatja meg a b) pont szerinti, továbbá a c) pont szerinti együttes összeget.

(11f) A pénzügyi szervezetek különadójának fizetendő összegét törvény rendelkezése alapján csökkentő további tételt a hitelintézet csak a (11a)-(11e) bekezdés szerinti csökkentés összegével csökkentett különadó összegéig érvényesítheti.”

17. § A Különadó tv. 5. §-a a következő (1)-(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A vállalkozói kölcsönök állományának növekedését a 4/A. § (11a) bekezdésében és a 7. § 14. pont oa)-oc) alpontjában meghatározott adózó adóévenként megállapítja, valamint az állami adóhatóság által e célra rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton az adóév február 25-ig bevallja. A bevallás elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának, a bevallás hibája esetén az adózó javára történő (adózói vagy adóhatósági) javításnak, megállapításnak nincs helye. A bevallások alapján az állami adóhatóság a 4/A. § (11c) bekezdés és 7. § 14. pont pa) alpontja szerinti adatokat az adóév március 5-ig bárki által hozzáférhető módon honlapján közzéteszi. Ha a bevallás önellenőrzése vagy ellenőrzése eredményeként az állami adóhatóság által közzétett adat módosul, a módosított adatot az állami adóhatóság az önellenőrzés benyújtását, illetve határozatának jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az ismertetett módon közzéteszi; e rendelkezés alkalmazásában jogerős az a határozat, amelynek bírói felülvizsgálata nincs folyamatban, ha a bírói felülvizsgálat kezdeményezésére előírt határidő már letelt. A 4/A. § (11c) bekezdése és 7. § 14. pont pa) alpontja szerinti adatok módosításának közzétételétől kezdődően az adózó - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre irányadó rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jogosult benyújtott különadó-bevallását módosítani, ellenőrzéssel lezárt időszak esetén pedig ismételt ellenőrzést kérni.

(1a) Az adózó az (1) bekezdés szerinti bevallásában, a Magyar Nemzeti Bank részére elkészített évközi jelentéseit alátámasztó nyilvántartásai alapján az adóév egyes hónapjaira elvégzett zárlatokat figyelembe véve, adatot szolgáltat a vállalkozói kölcsönök állományának az adóévet megelőző adóévi átlagos összegéről. Ha a vállalkozói kölcsönök állományának az adóévet megelőző adóévi átlagos összegét a vállalkozói kölcsönök állományának az adóévet megelőző adóévre vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapjára megállapított összege kiugróan meghaladja, a 4/A. § (11a)-(11c) bekezdése szerinti csökkentés érvényesítése érdekében az adózó köteles bizonyítani, hogy a vállalkozói kölcsönök nyújtásakor az adóévet megelőző adóévben (különös tekintettel annak utolsó negyedévére és utolsó hónapjára) magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével. A 4/A. § (11a)-(11c) bekezdése szerinti csökkentés érvényesítése érdekében az adózó köteles bizonyítani, hogy a vállalkozói kölcsönök nyújtásakor az adóévet megelőző adóévben magatartása és az a) pontban említett kapcsolt vállalkozása vagy kapcsolt vállalkozásai magatartása nem volt ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlásnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott alapelvével, ha

a) az adóévet megelőző adóévben kapcsolt vállalkozásai között volt olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, amely a 4/A. § (11a)-(11c) bekezdése szerinti csökkentés érvényesítésére nem jogosult, valamint

b) az adózó 2015. május 31-ét követően alakult, vagy az adózónál a vállalkozói kölcsönök állománya (a megelőző időszakhoz viszonyítva) 2015. május 31-ét követően kiugróan megemelkedett.

(1b) A 4/A. § (11a)-(11c) bekezdése szerinti csökkentés érvényesítése érdekében a vállalkozói kölcsönök állománya növekedésének megállapításakor szükséges első (korábbi) beszámolóban szereplő, a csökkentés kiszámításának alapjául szolgáló adatok helyességét az állami adóhatóság a beszámoló mérlegfordulónapját követő tíz éven belül jogosult ellenőrizni.”

18. § (1) A Különadó tv. 7. §-a a következő 5. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„5. vállalkozói kölcsönök állománya: a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyi lízingszerződés alapján az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló, értékpapírban nem rögzített követelések együttes könyv szerinti értéke, kivéve az olyan követelések együttes könyv szerinti értékét, amelyek kötelezettje

a) a Hpt. 6. § 28. pontjában meghatározott fogyasztó,

b) állam, helyi önkormányzat vagy költségvetési szerv,

c) központi bank, továbbá kötelező betétbiztosítási vagy befektetővédelmi feladatot ellátó jogi személy,

d) a 7. § 3. pontja szerinti pénzügyi szervezet (ideértve az egyéb monetáris intézményeket, az egyéb pénzügyi közvetítőket, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőket, a biztosítókat és nyugdíjpénztárakat, valamint a székhelyük szerinti államban a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv ellenőrzése, felügyelete alatt álló jogi személyeket, egyéb jogalanyokat is),

figyelembe véve, hogy

e) a vállalkozói kölcsönök állományát és annak változását (növekedését, csökkenését) az adózó a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek rendelkezései szerint vezetett, a Magyar Nemzeti Bank részére készített jelentéseit alátámasztó nyilvántartásainak megfelelően állapítja meg,

f) átalakulást, egyesülést és szétválást követően a jogutód a vállalkozói kölcsönök állományának változását a jogelőd irányadó beszámolójában szereplő adatokat figyelembe véve - átalakulás esetén azzal egyezően, egyesülés esetén azokat összesítve, szétválás esetén azokat megosztva - állapítja meg,

g) szétválás esetén a jogelőd irányadó beszámolójának alapjául szolgáló leltárban és a végleges átalakulási vagyonleltárban egyaránt szereplő vállalkozói kölcsönöket a jogutódok között a végleges átalakulási vagyonleltár szerinti megosztásuk szerint, de az irányadó beszámoló alapjául szolgáló könyv szerinti értéküknek megfelelően kell számításba venni, míg az irányadó beszámoló alapjául szolgáló leltárban még szereplő, de a végleges átalakulási vagyonleltárban már nem szereplő vállalkozói kölcsönök együttes (az irányadó beszámoló alapjául szolgáló) könyv szerinti értékének összegét a jogutódok között a jogelődjük végleges vagyonmérlege szerinti (könyv szerinti értéken számításba vett) saját tőkéjéből történő részesedésük arányában kell megosztani,

h) az f)-g) pont alkalmazásakor kiválás esetén a fennmaradó adózó egyszerre minősül jogelődnek és jogutódnak.”

(2) A Különadó tv. 7. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. befektetési alapkezelő: a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a kockázati tőkealap-kezelőt;”

(3) A Különadó tv. 7. § 14. pontjának nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„14. módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege (a mérlegfőösszeg), csökkentve az o)-r) alpont szerint kiszámított kiegyenlítő tétellel, továbbá”

(4) A Különadó tv. 7. § 14. pontja a következő o)-r) alponttal egészül ki:

[14. módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege (a mérlegfőösszeg), csökkentve]

„figyelembe véve, hogy

o) kiegyenlítő tétel érvényesítésére jogosult, feltéve, hogy az 5. § (1) bekezdés szerinti bevallását határidőben benyújtotta,

oa) az a 2014-ben jogelőd nélkül megalakult hitelintézet, amelynek a 2015-re vonatkozó különadó-fizetési kötelezettsége alapjául szolgáló éves beszámolójában a mérlegfordulónapon vállalkozói kölcsönök állománya szerepelt,

ob) az a 2010 és 2013 között jogelőd nélkül megalakult hitelintézet, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2015-re vonatkozó különadó-fizetési kötelezettsége alapjául szolgáló éves beszámolója mérlegfordulónapja és a 2014. évi éves beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett,

oc) az oa)-ob) alpont hatálya alá nem tartozó olyan hitelintézet, amelynél a vállalkozói kölcsönök állománya a 2009-re vonatkozó beszámoló mérlegfordulónapja és a 2014. évi éves beszámoló mérlegfordulónapja között növekedett,

p) a kiegyenlítő tétel, a q)-r) alpontban foglaltakat is figyelembe véve, egyenlő azzal a szorzattal, amelynek

pa) első tagja a vállalkozói kölcsönök állományának a 4/A. § (11a) bekezdése szerinti mérlegfordulónapok között a hitelintézetnél bekövetkezett növekedése, osztva a vállalkozói kölcsönök állományának a 4/A. § (11a) bekezdése szerinti mérlegfordulónapok között az o) alpont szerint a kiegyenlítő tétel érvényesítésére jogosult összes hitelintézetnél együttesen bekövetkezett [az állami adóhatóság által az 5. § (1) bekezdés szerint közzétett] növekedésével,

pb) második tagja 7 milliárd forint, osztva a hitelintézetre irányadó adómértékkel, azon hitelintézetek vonatkozásában, amelyek a felső adómértéket is alkalmazzák ez utóbbi adómértékkel,

q) a 2014-ben jogelőd nélkül megalakuló hitelintézetnél a vállalkozói kölcsönök állományának az irányadó mérlegfordulónapok között bekövetkezett növekedésének kell tekinteni a vállalkozói kölcsönök állományának a 2015-re vonatkozó különadó-fizetési kötelezettsége alapjául szolgáló beszámolójának mérlegfordulónapjára megállapított összegét,

r) a hitelintézetet megillető kiegyenlítő tétel nem haladhatja meg a 2014. évi éves beszámoló mérlegfőösszegének 30 százalékát; e rendelkezés alkalmazásakor a különadó-bevallás benyújtására előírt határidő utolsó napján egymás kapcsolt vállalkozásának minősülő olyan adózókat, amelyek az o) alpont szerint a kiegyenlítő tétel érvényesítésére jogosultak, egy adózónak kell tekinteni; e kapcsolt vállalkozások különadó-bevallásukban feltüntetik:

ra) az egy adózónak tekintendő valamennyi kapcsolt vállalkozás megnevezését és adószámát;

rb) az érintett kapcsolt vállalkozásokat külön-külön a p) alpont alapján megillető kiegyenlítő tételt, valamint ezek együttes összegét;

rc) az érintett kapcsolt vállalkozások esetében külön-külön a 2014. évi éves beszámoló mérlegfőösszegének 30 százalékát, valamint ezek együttes összegét,

rd) az érintett kapcsolt vállalkozások által a módosított mérlegfőösszeg megállapításánál külön-külön számításba vett kiegyenlítő tételt, továbbá ezek együttes összegét, amely nem haladhatja meg sem az rb) alpont szerinti, sem az rc) alpont szerinti együttes összeget;”

19. § A Különadó tv. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § A Kormány a hitelintézetek 4/A. § szerinti különadó-megállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettsége vonatkozásában a 2019-től alkalmazandó adókulcs (adókulcsok) mértékére legkésőbb 2018. október 31-ig tesz javaslatot.”

20. § A Különadó tv.

a) 4/A. § (12)-(37) bekezdése,

b) 7. § 23. pontja, és

c) 7. § 24. pontja

hatályát veszti.

II. FEJEZET

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

4. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

21. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 9/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9/A. közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az alapító okiratában meghatározott tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve hogy

a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, az oktatási intézmény esetében az alapító okiratában meghatározott, továbbá az egyházi jogi személy esetében törvényben meghatározott tevékenységét,

b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és

c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az oktatási intézmény, illetve az egyházi jogi személy által kiállított olyan igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt;”

22. § Az Áfa tv. a következő 298. §-sal egészül ki:

„298. § A 3. számú melléklet I. részének az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 49. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2016. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”

23. § Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a 3. melléklet szerint módosul.

III. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

24. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. § (2) bekezdés b) pontjában az „a helyi önkormányzat” szövegrész helyébe az „az állam vagy a helyi önkormányzat” szöveg lép.

25. § A Távhő. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel módosított 6. § (2) bekezdés b) pontját a 2015. adóévi adókötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza.”

6. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása

26. § A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvatv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik.”

27. § A Kvatv. 7. alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § Ha a meglévő hírközlési vezetékhálózaton olyan hálózatfejlesztést hajtanak végre, amely a hálózat előfizetői szakaszán lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolati hozzáférést, akkor a vezetékhálózat hálózatfejlesztéssel érintett szakaszának használatbavételét követő öt évben az adó alapja a hálózatfejlesztéssel érintett szakasz méterben kifejezett hosszával csökkenthető.”

28. § A Kvatv. 9. alcím címe helyébe a következő cím lép:

„9. Záró rendelkezések”

29. § A Kvatv. 9. alcíme a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított

a) 3. § (1) bekezdését annak hatálybalépését követően használatba vett közművezetékre,

b) 11. §-át annak hatálybalépését követően hálózatfejlesztéssel érintett hírközlési vezetékszakaszra

kell alkalmazni.”

7. A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény módosítása

30. § A dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló 2014. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Doveho tv.) 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott dohánytermék

a) adóraktár-engedélyese,

b) importálója vagy

c) bejegyzett kereskedője

e minőségében végzett vagy végez, feltéve, hogy a dohánytermék gyártására, a Jöt.-ben meghatározott szabadforgalomba bocsátásra vagy magyarországi forgalomba hozatalára, kereskedelmére irányuló tevékenységéből származó nettó árbevétele az adóévben elérte az összes nettó árbevétele 50%-át;”

31. § A Doveho tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amely Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett).”

32. § A Doveho tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettnek az adóévben elért nettó árbevétele (a továbbiakban: adóalap).”

33. § (1) A Doveho tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hozzájárulásra kötelezett a fizetési kötelezettségét az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.”

(2) A Doveho tv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adóévi hozzájárulás - legfeljebb az egyébként fizetendő hozzájárulás 80%-áig - csökkenthető a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontja alapján az adóévben beruházásként elszámolt összeg 30%-ának és a beruházás megvalósításához igénybevett állami vagy uniós támogatások összegének pozitív különbözetével.”

(3) A Doveho tv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő hozzájárulás összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az 5. § szerinti mértékkel megállapított összeg adóév naptári napjaival arányos része.”

34. § Hatályát veszti a Doveho tv. 7. §-ából az „ és 2015. december 31-én hatályát veszti” szövegrész.

35. § A Doveho tv. a következő 8. §-sal egészül ki:

„8. § E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit első ízben abban az adóévben kell alkalmazni, amelynek első napja 2015. szeptember 1., utolsó napja pedig a 2015. szeptember 1-jét magában foglaló üzleti év utolsó napja, azzal, hogy ebben az adóévben nettó árbevétel alatt a 2015. szeptember 1. napját magában foglaló üzleti évben elért, a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételét kell érteni.”

IV. FEJEZET

HELYI ADÓK

8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

36. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/C. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

37. § A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;”

V. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

38. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény

a) 19. § (4) bekezdésében a „havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint)” szövegrész helyébe a „havi összege 7050 forint (napi összege 235 forint)” szöveg,

b) 24/A. § (3) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg,

c) 51. § (2) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg,

d) 51/A. § (2) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg,

e) 51/A. § (3) bekezdésében a „16 százaléka” szövegrész helyébe a „15 százaléka” szöveg

lép.

VI. FEJEZET

A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

10. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

39. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A játékkaszinók játékadójának 3%-át játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.”

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. Hatályba léptető rendelkezések

40. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 30. §-35. § 2015. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. §-9. §, a 16. §-20. §, a 22. §-23. §, a 36. §-39. § és az 1-3. melléklet 2016. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2015. évi LXXXI. törvényhez

Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.29. alponttal egészül ki:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.29. a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj.”

2. melléklet a 2015. évi LXXXI. törvényhez

Az Szja tv. 6. számú melléklet II. Mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek pontjában szereplő táblázat 24. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sor-
szám
Megnevezés Vámtarifaszám)
„24. Szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék 4401-ből”

3. melléklet a 2015. évi LXXXI. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú mellékletének I. része a következő 49. ponttal egészül ki:

(I. rész: termékek

Sor-
szám
Megnevezés vtsz.)
„49. Házi sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva 0203-ból
(kivéve: 0203 1110,
0203 2110)”

  Vissza az oldal tetejére