Időállapot: közlönyállapot (2015.VI.29.)

2015. évi LXXXVII. törvény

az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról * 

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon az adott ellátási területen működő áram-, illetve telefonszolgáltató engedélyével helyezhető el. Reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén az elhelyező köteles a közterület-használati díjak megfizetésére.”

(2) A Kkt. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési hatóság annak az ingatlannak - az ingatlan-nyilvántartás szerinti - tulajdonosát, amelynek területén a (3a), (3c) bekezdésekben megállapított tilalmat megszegik, a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására és 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezi. A bírság ismételten is kiszabható.”

2. § A Kkt. 25/B. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető]

d) a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott gépjárműflotta-üzemeltető külföldi rendszámú gépjárművét vezeti, amennyiben a regisztrációs adóról szóló törvény alapján a gépjárműre a regisztrációs adót megfizették.”

3. § A Kkt.

a) 2. § (5) bekezdésében az „a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 11. § (2) bekezdése” szöveg,

b) 9/C. § (1) bekezdésében az „- amennyiben a használati díjról vagy útdíjról szóló miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik -” szövegrész helyébe a „- ha a használati díjról szóló miniszteri rendelet vagy az útdíjról szóló törvény eltérően nem rendelkezik -” szöveg,

c) 19. § (4) bekezdésében az „a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

d) 47. § 22. pont 22.2. alpontjában az „az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

e) 47. § 22. pont 22.3. alpontjában az „a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben” szöveg,

f) 48. § (3) bekezdés b) pont 26. alpontjában az „a 33. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe „a 21. § (3) bekezdése szerinti” szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti a Kkt. 33. § (4) bekezdése.

2. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

5. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 9. § (5) bekezdés a) pontjában az „(1) bekezdés b) és f) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti” szöveg,

b) 9. § (5) bekezdés b) pontjában az „(1) bekezdés b) és j) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja” szöveg,

c) 9. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés b) és f) pontja szerinti” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja és d) pont db) alpontja szerinti” szöveg,

d) 18. § (2) bekezdésében a „valamint a kormányzati portálon keresztül elektronikusan” szövegrész helyébe a „valamint elektronikusan” szöveg,

e) 19. § (1) bekezdés n) pontjában az „a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 16/A. §-ában” szöveg,

f) 21. § a) pontjában a „8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ae) és ah) alpontjában” szövegrész helyébe a „8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ae) alpontjában” szöveg

lép.

3. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

6. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) ÖTÖDIK RÉSZE a következő alcímmel, valamint 78/A. §-sal és 78/B. §-sal egészül ki:

A víziutak, a meder, a parton lévő létesítmények, továbbá az országos közforgalmú kikötők és az úszólétesítmények fejlesztésének megvalósítása

78/A. § (1) Fejlesztési közreműködőként a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés és eszközbeszerzés esetén az állam nevében és javára jár el, tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(2) A fejlesztési közreműködő felelős az építési munkák előkészítéséért. A fejlesztési közreműködő a fejlesztés érdekében teljeskörűen elkészítteti a szükséges műszaki terveket (így különösen az engedélyezési tervet vagy a kiviteli tervet), tanulmányokat, ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési, illetve vízjogi létesítési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, próba- vagy megelőző régészeti feltárást, közmű-kiváltást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A fejlesztési közreműködő kivitelezési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt és közreműködik az üzemeltetési engedélyezési eljárás során.

(3) A fejlesztési közreműködő az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe kerül

a) a fejlesztési közreműködő által megvásárolt vagy kisajátított terület,

b) az egyes fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett eszköz (így különösen úszólétesítmény, víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jel, eszköz, hordalékvizsgálatot lehetővé tevő eszköz, szoftver, egyéb eszköz).

(5) Ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő vagyonkezelésébe kerül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az állam tulajdonában és a fejlesztési közreműködőtől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló és a fejlesztéshez szükséges terület, vízilétesítmény.

(6) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba, úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzéséről a fejlesztési közreműködő gondoskodik. A fejlesztési közreműködő a vagyonkezelői jog, valamint a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó hatósági határozatokat annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. A fejlesztési közreműködő vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba, valamint úszólétesítmények esetén a tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzése vagy törlése mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

(7) Ha a fejlesztési közreműködő jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján az állam tulajdonában és más vagyonkezelésében levő ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a vagyonkezelő az érintett ingatlanokat külön megállapodás alapján a szükséges előkészítő munkálatok, illetve az építési munkák idejére köteles térítésmentesen a fejlesztési közreműködő birtokába és használatába adni.

(8) Ha a fejlesztési közreműködő jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján helyi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a fejlesztési közreműködő és az érintett helyi önkormányzat köteles az előkészítés és építés idejére, ezek céljából az ingatlan ingyenes használatára írásban megállapodást kötni a fejlesztési közreműködő megkeresésétől számított 60 napon belül.

(9) A fejlesztési közreműködő az állami tulajdonú ingatlanon megvalósított fejlesztést és eszközt az állam által kijelölt vagyonkezelő szervezet részére adja át. A vagyonkezelő és a fejlesztési közreműködő az ingyenes átadás-átvételről elszámolási megállapodást készít az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül az MNV Zrt. mint tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett fejlesztést, eszközt az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. Ezen eljárások ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen történnek azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.

(10) A más vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú vagyonelemen végzett, nem a közcélú tevékenység folytatásához kapcsolódó fejlesztés és eszközbeszerzés tekintetében a fejlesztési közreműködő átadás-átvétel fordulónapjától számított egy éven belül elszámolási megállapodást készít a tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az ingatlan vagyonkezelője a vagyonelemeket nyilvántartásba vegye.

(11) A helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon a helyi önkormányzat érdekében megvalósított fejlesztés e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján a helyi önkormányzat tulajdonába kerül a helyi önkormányzat és a fejlesztési közreműködő elszámolási kötelezettsége mellett.

(12) Az elszámolási megállapodásnak tartalmaznia kell az átadott fejlesztésnek, eszköznek a tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, az európai uniós és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti elszámolást.

78/B. § (1) A fejlesztési közreműködő a fejlesztéssel érintett közcélú tevékenység meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.

(2) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közmű kiváltását vagy -fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A fejlesztési közreműködő, a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal egyeztetett - 30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közmű kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos a véleményét a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni a fejlesztési közreműködővel. A fejlesztési közreműködő köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségét a tulajdonosnak vagy annak jogutódjának megfizetni, vagy a fejlesztési közreműködő által létrehozott közművet, a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárását követően, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a fejlesztési közreműködő által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen, a közműkiváltás, illetve -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe adni azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. A közmű ellenérték nélkül, adó- és illetékmentesen akkor adható át a tulajdonosnak, ha a közmű kiváltására vagy -fejlesztésére műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci árát. Amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos köteles megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a fejlesztési közreműködő és a tulajdonos kötelesek egymással tételesen elszámolni, illetve megállapodást kötni.

(3) Ha a tulajdonos neki felróható módon az (1) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közmű-kiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.

(4) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a fejlesztési közreműködő jogosult a közmű-kiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.

(5) A tulajdonost a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.”

7. § (1) A Vkt. 87. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„4a. fejlesztési közreműködő: központi költségvetési és európai uniós támogatásból az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítését, felújítását és fejlesztését, valamint ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzéseket és -felújításokat célzó projektjavaslatok megvalósítójaként kormányhatározatban kijelölt NIF Zrt.;”

(2) A Vkt. 87. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„52. átadás-átvétel fordulónapja: a létrehozott, illetve megszerzett eszközök műszaki átadás-átvételének napja, vagy engedélyköteles tevékenység alapján létrehozott, illetve megszerzett eszköz esetén a használatbavételi, üzemeltetési engedély jogerőre emelkedésének napja.”

4. A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény módosítása

8. § (1) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 158. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. § (1) bekezdésében az „, ennek elmulasztása esetén pótdíjat” szövegrész.”

(2) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 442. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 117. §, a 132. § (1) bekezdése, a 133. §, a 134. §, a 135. § 2-4., 6. és 9-13. pontja, a 136. § (1) bekezdés 1., 4. és 5. pontja, a 136. § (2) bekezdés 3. pontja, a 137. § (2) bekezdése, a 138. §-148. §, a 149. § (1) bekezdése és (2) bekezdés 1., 2. és 4-6. pontja, a 150. §, az 55. alcím, a 365. §-367. §, a 369. §, 370. § 1. pontja, a 375. §, a 419. § és a 420. § (1) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.”

(3) A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 442. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 151. § 1. és 2. pontja, a 155. §, a 157. § (3) bekezdése, a 158. § (1) bekezdése és (2) bekezdés 2. pontja, a 258. §, a 47. alcím, az 54. alcím, a 418. §, a 420. § (2) bekezdése, a 421. § és a 422. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”

5. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6. § és a 7. § az e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére