Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.2.)

2015. évi XCVIII. törvény

a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

1. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása

1. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Bortv.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]

„8. törzsszőlő: a szaporítóanyag-termelés céljából létesített, termőre fordulás után prebázis, bázis vagy certifikált kategóriában a növénytermesztési hatóság által - a szaporítóanyagokra vonatkozó jogszabályok szerint - elismert borszőlő.”

(2) A Bortv. 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]

„15. borászati termék: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) VII. melléklet II. részében szereplő szőlőből készült termékek.”

(3) A Bortv. 2. §-a a következő 18-20. ponttal egészül ki:

[E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek vonatkozásában:]

„18. új telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke szerinti új szőlőtelepítésekre vonatkozó telepítési engedély.

19. újratelepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 66. cikke szerinti engedély.

20. átváltott telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a telepítési jog átváltása alapján adott engedély.”

2. § A Bortv. 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a csemegeszőlő-telepítést kivéve -, erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítása csak az illetékes hegyközség hozzájárulásával lehetséges. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően erdő telepítéséhez, fásításhoz 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 10 méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 5 méteres védősáv megtartásával adható hozzájárulás.

(3) A hegybíró kezdeményezi az arra jogosult szervnél az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, ha megállapítja, hogy a hegyközség hozzájárulása nélkül került sor a termőhelyi kataszterbe sorolt területen a (2) bekezdés szerinti, csemegeszőlő kivételével gyümölcsös, erdő telepítésére, fásításra vagy halastó, nádas létesítésére.”

3. § (1) A Bortv. 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Törzsszőlő létesítésére vagy az osztályba sorolást megalapozó kísérleti szőlőültetvény létesítésére bármely fajta szaporítóanyaga felhasználható, amely”

(2) A Bortv. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az osztályba sorolást megalapozó kísérleti és törzsszőlő létesítésére bármely fajta szaporítóanyaga felhasználható, amely]

c) a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kárpát-medencei szőlőfajta gyűjteményében szerepel.”

4. § A Bortv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak engedéllyel lehet. Borszőlőültetvény telepítése abban az esetben is engedélyköteles, amennyiben annak területe az 1000 m2-t nem haladja meg, de a telepítő használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és együttes nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét. Összefüggő ültetvénynek tekintendő a hegybírótól telepítési engedélyt kérő használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott terület, amelyet a telepítéssel nem érintett terület, - kivéve út, csatorna, árok - vagy más gazdálkodó használatában álló terület nem szakít meg. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.

(2) Az új telepítési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 90 nap.

(3) A telepítési jogok tulajdonosa az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes telepítési joga alapján az átváltott telepítési engedélyt 2020. december 31-ig kérelmezheti a hegybírónál.

(4) Az új telepítési engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély (a továbbiakban együtt: telepítési engedély) feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.”

5. § A Bortv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az ültetvény használója a (2) bekezdés szerinti felszólítás ellenére továbbra sem műveli az ültetvényét, a hegybíró kezdeményezi a növénytermesztési hatóságnál az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét. Amennyiben a növénytermesztési hatóság szemléje azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. A kivágásra vonatkozó döntés egy példányát meg kell küldeni a hegybíró részére. Amennyiben a növénytermesztési hatóság szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, abban az esetben a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki.”

6. § A Bortv. 13/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke alapján benyújtott termékleírást a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat Európai Bizottság részére történő megküldését követően kezdődő szüretben szüretelt borszőlőből származó borászati termékre kell alkalmazni.”

7. § A Bortv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:

„13/B. § (1) Az érintett hegyközségi tanács előzetesen meghozott testületi döntésében meghatározott eljárásrend és szempontok mérlegelése alapján közgyűlési határozatban legfeljebb öt évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító vagy hamis termékjelölést alkalmazó hegyközségi tagot az 1308/2013/EU rendelet 103. cikke szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, vagy a termékleírásban meghatározott kisebb földrajzi egységek nevének használatától. A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot.

(2) Szőlőt vagy bort tartalmazó, borászati terméknek nem minősülő termékeken borászati termék oltalom alatt álló eredetmegjelölésével vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésével azonos földrajzi árujelző használatához az érintett hegyközségi tanács engedélye szükséges.”

8. § (1) A Bortv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Értékesítési vagy továbbfeldolgozási céllal borászati üzemben tárolt borászati termékről e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást kell vezetni.”

(2) A Bortv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem borszőlőalapú alkoholos termék és borászati termék ugyanabban a borászati üzemben nem tárolható.”

9. § A Bortv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt a borászati üzem nyilvántartása szerinti borászati terméket, amelyet a jogszabályokban meg nem engedett anyagok, illetve megengedett anyagok nem megengedett mennyiségű, mértékű felhasználásával vagy a jogszabályokban meg nem engedett módszerrel állítottak elő vagy kezeltek, hamisított terméknek kell tekinteni.”

10. § A Bortv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Árutermelési céllal borászati terméket előállítani, tárolni - közfogyasztásra kiszerelt borászati termékek tárolását kivéve -, kezelni, kiszerelni csak a borászati hatóság által engedélyezett borászati üzemben lehet. A borászati hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén ad engedélyt, amelyet a borászati üzem helye szerint illetékes hegybíróval is közöl. A borászati hatóság a borászati üzemet nyilvántartásba veszi. E nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A borászati hatóság a nyilvántartást honlapján is közzéteszi. A nyilvántartás tartalmazza az engedélyes ügyfélazonosítóját, nevét, adószámát, üzemeltetőjének nevét, a borászati üzem címét, a borászati üzemben végezhető tevékenységek felsorolását, az előállítható termékek megnevezését, a nyilvántartásba vételének dátumát.”

11. § A Bortv. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Borászati terméket - a must kivételével - közfogyasztásra forgalomba hozni vagy továbbfeldolgozás céljából Magyarország területéről kivinni csak abban az esetben lehet, ha azt tételenként a borászati hatóság vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok alá vetette, és ennek alapján minőségét megállapította, és megfelelőnek minősítette, vagy az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államának erre hatáskörrel rendelkező szerve, illetve egyéb, uniós jogi aktusban meghatározott szervezet, a rá vonatkozó szabályok szerint minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette.”

12. § A Bortv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vámhatóság egyszerűsített adóraktár-engedélyesenként (nevét, címét, cégnevét, székhelyét, adószámát is feltüntetve) részletezve az Európai Unió tagállamaiból továbbfeldolgozás céljából, vagy az Európai Unión kívülről beszerzett borászati termékről a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK bizottsági rendelet 95a. cikke szerinti nyilvántartásból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint adatot szolgáltat a borászati hatóság részére.”

13. § A Bortv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A más terület terméséből származó borászati terméket a területről származó borászati terméktől elkülönítve, külön borászati üzemben kell tartani, és tárolóedényét (hordóját) olyan megjelöléssel kell ellátni, amely a borászati termék származását kétséget kizáró módon feltünteti. A kizárólag házi fogyasztás céljára bevitt idegen eredetű borászati termék a Tokaji borvidékről származó borászati termékkel egy borászati üzemben is tartható, származását és a házi fogyasztás céljára utaló jelzést azonban a tárolóedényen (hordón) ilyen esetben is fel kell tüntetni.”

14. § A Bortv. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Tokaji szamorodni: a Tokaji borvidék területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és egészséges szőlőszemek feldolgozásával előállított, és a forgalomba hozatalt megelőzően fahordóban érlelt tokaji borkülönlegesség.”

15. § A Bortv. 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/C. § Azt a személyt, aki borszőlőültetvényt engedély nélkül vágott ki vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített a növénytermesztési hatóság ötvenezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.”

16. § A Bortv. 43/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43/D. § (1) A növénytermesztési hatóság a használót az ültetvény kivágására kötelezi, ha az ellenőrzése során megállapítja, hogy a használó telepítési engedély nélkül telepített.

(2) A növénytermesztési hatóság a telepítési engedély nélkül telepített ültetvény telepítőjét az alábbi összegű bírság megfizetésére kötelezi:

a) hektáronként 6 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészét kivágja a kivágásra kötelezéstől számított négy hónapos időszakon belül,

b) hektáronként 12 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első évben végzi el,

c) hektáronként 20 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első év végét követően végzi el.

(3) A növénytermesztési hatóság az ültetvényt kivágattathatja, ha a használó a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig nem vágja ki az ültetvényt.

(4) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.”

17. § (1) A Bortv. 44. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A borászati hatóság ellenőrzi:)

f) a 19. § szerinti nyilvántartás szakmai tartalmát,”

(2) A Bortv. 44. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A borászati hatóság ellenőrzi:)

j) a borászati termék származási bizonyítványának valóságtartalmát a borászati üzemben, és a hegybíró által vezetett nyilvántartásokban,”

18. § A Bortv. a következő 45. §-sal egészül ki:

„45. § A borászati hatóság az általa kiadott forgalombahozatali engedély alapjául szolgáló analitikai vizsgálat eredményét a termék azonosító számával megjelölve az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint honlapján közzéteszi.”

19. § A Bortv. 48. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a vizsgált borászati termék)

b) a jogszabályokban nem megengedett anyagokat vagy megengedett anyagokat nem megengedett mértékben tartalmaz,”

(és a jogszabálysértést az ellenőrző hatóság megállapítja, a borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A borászati hatóság az állami adóhatóságot a 60 napon túli tartozásokról értesíti.)

20. § A Bortv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A minőségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétől, minőségétől, a hiba súlyától függően - legalább ötvenezer forint, legfeljebb a borászati termék literenként háromezer forinttal számított összege erejéig terjedhet. A minőségvédelmi bírság a 48. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményekkel együtt is kiszabható.”

21. § A Bortv. 51/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A borászati hatóság vagy a hegybíró mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság vagy a hegyközség felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztották, a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül végezték el, vagy az adatszolgáltatást hiányosan vagy valótlan adattartalommal teljesítették.”

22. § (1) A Bortv. 57. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

d) a termelési potenciálra, valamint a kivágási engedély feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;”

(2) A Bortv. 57. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

j) az új telepítés engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;”

23. § A Bortv. 58. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ez a törvény

a) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet,

b) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. december 15-i 2015/560/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében történő alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapításáról szóló, 2015. április 7-i 2015/561/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

24. § A Bortv. a következő 59. §-sal egészül ki:

„59. § A 4. § (1) bekezdése szerinti kataszteri osztályozás egyikébe sem tartozó, de 2009. augusztus 1-jén - a 2009. augusztus 1-jén hatályos 11. § szerinti - ültetvénykataszterben szereplő borszőlőültetvényeket 2016. december 31-ig a 4. § (1) bekezdés b) pont 2. alpontja szerinti, borszőlőtermesztésre alkalmas kataszteri besorolással rendelkező földterületen fekvő ültetvénynek kell tekinteni.”

25. § A Bortv.

a) 11. § (2) bekezdésében a „regisztrációs számát” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosítóját” szöveg,

b) 11. § (2) bekezdésében és a 12. §-ában a „hegyközségi nyilvántartási” szövegrész helyébe a „gazdasági akta” szöveg,

c) 13/A. § (1) bekezdésében az „1234/2007/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „1308/2013/EU rendelet” szöveg,

d) 13/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „1234/2007/EK tanácsi rendelet” szövegrész helyébe az „1308/2013/EU rendelet” szöveg,

e) 22. §-át megelőző „A szőlő és bor származási bizonyítványa” alcím címében a „bor származási bizonyítványa” szövegrész helyébe a „borászati termék származási bizonyítványa” szöveg,

f) 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „bor” szövegrész helyébe a „borászati termék” szöveg,

g) 23. § (2) bekezdésében a „borszőlő származási bizonyítványát” szövegrész helyébe a „származási bizonyítványt” szöveg,

h) 57. § (1) bekezdés b) pontjában a „borvidéki régiókat” szövegrész helyébe a „borrégiókat” szöveg

lép.

26. § (1) Hatályát veszti a Bortv.

a) 13. §(4)-(6) bekezdése;

b) 13/A. § (3), (5) és (6) bekezdése;

c) 40. § - a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló 2009. évi XXXIX. törvénnyel megállapított - (7) bekezdése;

d) 44. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Bortv.

a) 10. § (2) és (3) bekezdése,

b) 13. §(8) bekezdése,

c) 43. §-a.

2. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

27. § (1) A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közgyűlés időpontjáról és napirendjéről meghívó kiküldésével minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Írásbeli közlésnek minősül a meghívó elektronikus levélben való megküldése is.”

(2) A Hktv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közgyűlésen az a tag rendelkezik szavazati joggal, aki hegyközségi adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben maradéktalanul, hegyközségi járulékfizetési kötelezettségének pedig a közgyűlés napját megelőzően legalább öt nappal eleget tett.”

28. § A Hktv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szőlészeti és borászati termelő hegyközségi tagsági viszonya, illetve a borvidéken kívül a szőlészeti és borászati termelőtevékenységet végző nyilvántartásba-vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.”

29. § A Hktv. 22. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hegyközségi tanácsnak meg kell küldenie a hatályos alapszabályát, illetve a módosítás hatálybalépését követő 8 napon belül a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére.

(7) A hegyközségi tanács minden évben megküldi saját és a részben vagy egészben tulajdonában lévő cégekre vonatkozó éves beszámolóját és mérlegét az annak elfogadását követő 8 napon belül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részére.”

30. § A Hktv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a borvidéki rendtartással, ellentétes a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendtartás megküldéséig elfogadott határozataival, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközség közgyűlésének a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalnia. A rendtartást - kifogás híján - a hegyközségi tanácsnak történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.”

31. § A Hktv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az elfogadott borvidéki rendtartást meg kell küldeni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, ellentétes a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a rendtartás megküldéséig elfogadott határozataival, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségi tanácsnak a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalnia. A borvidéki rendtartást - kifogás híján - a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának történő megküldését követő harminc nap elteltével közzé kell tenni.”

32. § A Hktv. 38. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)

c) vezeti az újratelepítési jogok, az átváltott telepítési engedélyek, az új telepítési engedélyek és az újratelepítési engedélyek (a továbbiakban együtt: telepítési engedélyek) központi nyilvántartását;”

33. § (1) A Hktv. 40. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hegybíró)

d) kiadja a telepítési engedélyeket és a kivágási engedélyeket, vezeti az újratelepítési jogok és a telepítési engedélyek nyilvántartását,”

(2) A Hktv. 40. §-a a következő (5a)-(5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának döntése alapján a hegybíró külön megállapodás alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, mint szakmaközi szervezet által hozott intézkedések ellenőrzésével megbízható.

(5b) A hegybíró a szakmaközi szervezet által hozott intézkedések megvalósulásának ellenőrzése során jegyzőkönyvben rögzíti az általa tapasztalt hiányosságokat. A jegyzőkönyvet három munkanapon belül megküldi a szakmaközi szervezetnek vagy kiterjesztett intézkedés esetén a hatósági ellenőrzésre jogosult hatóságnak.

(5c) A megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv alapján a szakmaközi szervezet vagy kiterjesztett intézkedés esetén az ellenőrzésre jogosult hatóság az ellenőrzést köteles lefolytatni. Az ellenőrzésre jogosult hatóság az ellenőrzés eredményéről a szakmaközi szervezetet tájékoztatja.”

(3) A Hktv. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A hegybírót meg kell hívni a közgyűlés és a választmány ülésére. A hegybíró a közgyűlésen és a választmány ülésén beszámol a tevékenységéről.”

34. § (1) A Hktv. 17. alcím címében, 26. § (1)-(3) bekezdésében, 27. §-ában és 32. § (1) bekezdésében a „borvidéki régiós” szövegrész helyébe a „borrégiós” szöveg lép.

(2) A Hktv. 26. § (4) bekezdésében a „borvidéki régiós” szövegrészek helyébe a „borrégiós” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti a Hktv. 31. §-ában az „Az ügyintéző szervezet vezetője a főtitkár.” szövegrész.

3. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása

35. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) XVII/A. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK, A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI TERMÉKEK, AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK, VALAMINT A SZESZES ITALOK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐINEK UNIÓS OLTALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK”

36. § (1) A Vt. 116/A. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) rendelkezései, az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 251/2014/EU rendelet) rendelkezései az irányadók.

(3) Az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, illetve a 251/2014/EU rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(4) Az 1151/2012/EU rendelet 49. cikke szerinti, az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk (1) bekezdése szerinti, valamint a 251/2014/EU rendelet 10. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet.”

(2) A Vt. 116/A. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet soron kívül megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a következőket:)

b) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 93., 100. és 101. cikkében előírt követelmények,

c) az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 2., 17. és 18. cikkében előírt követelmények.”

(3) Vt. 116/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy fennáll-e)

b) az 1308/2013/EU rendelet 93. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében a szőlészeti vagy borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat,

c) a 251/2014/EU rendelet 2. cikk 3. pontja értelmében az ízesített borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat.”

(4) Vt. 116/A. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a kérelem jogszabály szerint lefolytatott részletes vizsgálatát követően a kérelmet közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel szemben a közzétételtől számított két hónapon belül kifogást lehet benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 49. cikk (3) bekezdésében, az 1308/2013/EU rendelet 96. cikk (3) és (4) bekezdésében, illetve a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A kifogást a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - a (9) bekezdés szerinti határozatában bírálja el.

(9) A miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban és a jogszabály alapján lefolytatott részletes vizsgálatát követően, a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem megfelel-e az e törvényben, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A miniszter a határozatot a termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz az 1151/2012/EU rendelet 8. cikk (2) bekezdésében, a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat, illetve iratokat.

(10) A kérelemnek helyt adó, (9) bekezdés szerinti határozat meghozatalával - az 1151/2012/EU rendelet 9. cikk első albekezdésében, illetve a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (7) bekezdésében szabályozott - átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének napjáról a miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is felléphet, akinek a földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.”

(5) A Vt. 116/A. § (11) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1)-(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell]

b) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 106. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében,

c) ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 24. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 25. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében.”

(6) A Vt. 116/A. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikk (1) bekezdés második albekezdése, az 1308/2013/EU rendelet 98. cikk második albekezdése, illetve a 251/2014/EU rendelet 15. cikk második albekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 50. cikk (2) bekezdés a) pontja, az 1308/2013/EU rendelet 97. cikk (3) bekezdése, illetve a 251/2014/EU rendelet 14. cikk (3) bekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - látja el.”

(7) A Vt. 116/A. § (13) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell)

b) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek uniós oltalmát, illetve a (9) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 1308/2013/EU rendelet 103. cikk (2) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén,

c) az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmát, illetve a (9) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, a 251/2014/EU rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén.”

37. § (1) A Vt. 116/C. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 116/A-116/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. E külön jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a következő szervezetek is végezhetik:)

c) szőlészeti és borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett ellenőrző szervezetek, illetve az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 23. cikk (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek.”

(2) A Vt. 116/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti külön jogszabály]

a) feltételhez kötheti a földrajziárujelző-oltalomban részesülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszes italok, szőlészeti és borászati termékek, valamint ízesített borászati termékek előállítását, illetve forgalomba hozatalát, valamint”

38. § A Vt. 121. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szeszes italok, a szőlészeti és borászati termékek, valamint az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásra, a termékek ellenőrzésére és az azzal kapcsolatban felmerülő eljárási költségekre, az ellenőrzés során kiszabható bírság mértékére, valamint a 110/2008/EK rendelet 20. cikke értelmében oltalomban részesülő szeszes italok, az 1308/2013/EU rendelet 107. cikke értelmében oltalomban részesülő szőlészeti és borászati termékek, illetve a 251/2014/EU rendelet 26. cikke értelmében oltalomban részesülő ízesített borászati termékek esetében a termékleírás benyújtására, valamint az érintett forgalombahozatali, előállítási feltételek körére, továbbá a földrajzi árujelző használatának tilalmi körére vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa, és az ellenőrző hatóságot vagy hatóságokat kijelölje.”

39. § A Vt. 122. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:)

e) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. része II. címe I. fejezetének 2. szakasza,

f) az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete.”

4. Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § (3) bekezdése, a 4. §-sal megállapított Bortv. 7. § (2), (3) és (4) bekezdése, a 15. §, a 16. §, a 22. § a 26. § (2) bekezdése és a 32. § 2016. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére