Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.3.)

2015. évi CI. törvény

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

A SZÁMVITELRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

1. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2) bekezdés 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő 4a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„4. társult vállalkozás: az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára;

4a. mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok - 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számított - 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik;

5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;”

(2) Az Szt. 3. § (2) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

„9. jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja.”

(3) Az Szt. 3. § (5) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb;

2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg;”

(4) Az Szt. 3. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) E törvény alkalmazásában közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom.”

2. § (1) Az Szt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.”

(2) Az Szt. 9. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót

a) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 14. pontja szerinti befektetési vállalkozás,

b) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 15. pontja szerinti pénzügyi holdingvállalkozás.”

3. § (1) Az Szt. 27. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Tartós jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel az olyan, a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmazza, amely nem tartozik a (2) bekezdésben meghatározott részesedések közé.

(3b) Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni olyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétet tartalmazza, amely nem tartozik a (3) bekezdésben meghatározott pénzkölcsönök és tartós bankbetétetek közé.”

(2) Az Szt. 27. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmaz, amely nem tartozik a (2) és (3a) bekezdésben meghatározott részesedések közé.

(5) Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel tartalmazza az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amely nem tartozik a (3) és (3b) bekezdésben meghatározott pénzkölcsönök és tartós bankbetétek közé.

(6) Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.”

4. § Az Szt. 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós vállalkozóban a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű tulajdoni részesedés áll fenn, és a követelés nem tartozik a 27. § (3), (3b), (5)-(6) bekezdése szerinti pénzkölcsönök közé.”

5. § Az Szt. 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel az olyan, a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, különösen árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetést tartalmazza, amely nem tartozik a (2) bekezdésben meghatározott részesedések közé.”

6. § Az Szt. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.”

7. § Az Szt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított - az előző üzleti év(ek)re vonatkozó - jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni.”

8. § Az Szt. 39. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(3a) A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét.

(4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

(5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) - a más jogszabályban előírtakon túlmenően - az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére)

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy

b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege

fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá.”

9. § Az Szt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy

b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében)

kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét.”

10. § Az Szt. 40/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.”

11. § Az Szt. 42. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben mérlegtétel azokat az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél - a 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű részesedéssel rendelkező hitelezővel kötött szerződés szerint - a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az átváltoztatható és átváltozó kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes.”

12. § Az Szt. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).”

13. § Az Szt. 52. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni.”

14. § Az Szt. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére - legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére - vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható.”

15. § Az Szt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Az eredménykimutatás a vállalkozó adózott eredményének a levezetését - az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) adózott eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, az adózott eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.

(2) Az üzleti év adózott eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (a továbbiakban együtt: adózás előtti eredmény) adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett összegében kell meghatározni.”

16. § Az Szt. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás (1) bekezdés szerinti két módjának tagolását a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. A vállalkozó a 2., illetve a 3. számú melléklet közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évben összköltség eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással, illetve fordítva készíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell.”

17. § (1) Az Szt. 77. § (3) bekezdése a következő k)-o) ponttal egészül ki:

(Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)

k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;

l) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik;

m) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;

n) térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;

o) 45. § (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben a 45. § (4) bekezdése szerint leírt összeget.”

(2) Az Szt. 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:

a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig;

b) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;

c) a térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;

d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.”

(3) Az Szt. 77. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Egyéb bevételként kell kimutatni a (4) bekezdés szerint halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a 45. § (2) bekezdése szerint a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget.”

18. § (1) Az Szt. 81. § (2) bekezdése a következő k)-p) ponttal egészül ki:

(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több;

l) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét;

m) a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét - a 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével - a tartozást átvállalónál;

n) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét;

o) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét;

p) a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.”

(2) Az Szt. 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg.”

19. § Az Szt. 83. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

(3) A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a kölcsönök, bankbetétek értékvesztése.”

20. § (1) Az Szt. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet;

b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;

c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több;

d) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál);

e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a több;

f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több.”

(2) Az Szt. 84. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni részesedésekből származó bevételként.”

(3) Az Szt. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét;

b) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét, - forgatási célú befektetés esetén a hozamokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni -;

c) a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét;

d) a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget;

e) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a d) pont szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;

f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.”

(4) Az Szt. 84. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) - azzal arányosan - kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként.”

(5) Az Szt. 84. § (7) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)

v) a 84. § (2), (2a), (3) és (3a) bekezdésében meghatározott gazdasági események nyereségjellegű eredményeit, ha azok forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak.”

(6) Az Szt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként.”

21. § (1) Az Szt. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet;

b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb;

c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb;

d) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés - a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű - bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál);

e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) - a gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb;

f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb;

g) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét.”

(2) Az Szt. 85. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdés d) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;

b) a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét;

c) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;

d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több.”

(3) Az Szt. 85. § (3) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)

v) a 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott gazdasági események veszteségjellegű eredményeit, amennyiben azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak, kivéve a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni.”

(4) Az Szt. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.”

22. § Az Szt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összege.”

23. § (1) Az Szt. 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét.”

(2) Az Szt. 88. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.”

24. § Az Szt. 90. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiegészítő mellékletben kell bemutatni:)

b) a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számolták el az értékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni;”

25. § Az Szt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § A kiegészítő mellékletben meg kell adni:

a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva;

b) részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény-típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;

c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni;

d) azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek;

e) összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak.”

26. § Az Szt. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök,

b) a készletek,

c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok

értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit.”

27. § Az Szt. 93. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit.”

28. § (1) Az Szt. 96. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek.”

(2) Az Szt. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni.”

(3) Az Szt. 96. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1) bekezdése szerinti adatokat.”

29. § Az Szt. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyszerűsített beszámoló adózott eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és az ezen időszakban bekövetkezett egyéb, tényleges pénzbevételt vagy pénzkiadást nem jelentő végleges vagyonváltozás együttes összegéből, az értékkorrekciók (értékcsökkenési leírás, értékvesztés, készletváltozás), és az adókötelezettség levonását követően a gazdálkodónál maradó összeg, illetve saját tőke csökkenés, egyezően az eredménylevezetésbe beállított összeggel.”

30. § Az Szt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. § (1) Az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg. Az év közben fizetett osztalékelőleget a pénzkiadásból származó követelések között kell az egyszerűsített mérlegben szerepeltetni.

(2) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal - ideértve a 103. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott támogatás még fel nem használt összegét is - csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.”

31. § Az Szt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.”

32. § Az Szt. 124. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét az összevont (konszolidált) mérlegben a források között - a saját tőkén belül elkülönítetten -, mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését kell kimutatni.”

33. § Az Szt. 127. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás leányvállalatok adózott eredményéből külső tagok (más tulajdonosok) részesedése sor az adózott eredményből a konszolidálásba bevont leányvállalatokra eső összegnek a külső tagok tulajdoni hányadára jutó részét tartalmazza.”

34. § Az Szt. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

„VI/A. FEJEZET

A KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETT ÖSSZEGEKRŐL SZÓLÓ JELENTÉS

134/A. § E fejezet alkalmazásában:

1. nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;

2. természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom;

3. kormány: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom;

4. projekt: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom;

5. fizetett összeg: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 41. cikk 5. pontjában meghatározott fogalom.

134/B. § (1) A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha

a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

(2) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól a vállalkozó, ha:

a) az általa a kormányok részére fizetett összegek szerepelnek az anyavállalat által a 134/C. § szerint összeállított, kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésben, és

b) az anyavállalat az Európai Unió valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik.

(3) A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés összeállítása során nem kell figyelembe venni az egy üzleti év alatt 30 millió forintot meg nem haladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegről van szó.

(4) A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés az adott üzleti évre vonatkozóan tartalmazza a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás, valamint a természetes fakitermelésével foglalkozó vállalkozás által a tevékenységéhez kapcsolódóan:

a) az egyes kormányok részére fizetett összegeket összesen;

b) az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonkénti teljes összegét; valamint

c) a konkrét projekthez rendelt fizetett összegek esetén a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott típusonként fizetett teljes összeg minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegeket összesen.

(5) Azon fizetett összegek tekintetében, amelyeket a vállalkozás egészére vonatkozó kötelezettségek alapján fizetett meg, a vállalkozó - a (4) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően - a projektszintű jelentés helyett a vállalkozás egészére vonatkozó jelentést készíthet.

(6) A természetben adott juttatás esetén az érték meghatározásához alkalmazott módszert a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésben külön be kell mutatni.

(7) A vállalkozó a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést a 153-154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

134/C. § (1) A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó anyavállalatnak minősülő vállalkozás évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentést készít, ha egyedi éves beszámolójának adatai alapján

a) két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:

aa) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,

ab) az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot,

ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy

b) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül.

(2) A kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésre a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a (3)-(7) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában bármely anyavállalat nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy természetes erdők fakitermelésével foglalkozó anyavállalatnak minősül, ha bármely leányvállalata a nyersanyag-kitermelő iparágban működik vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozik. Az ilyen anyavállalatnak az (1) bekezdés szerinti jelentésében csak a kitermelési tevékenységével, illetve a természetes erdők fakitermelési tevékenységével összefüggő összegeket kell bemutatnia.

(4) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az az anyavállalatnak minősülő vállalkozás, amelynek összevont (konszolidált) adatai két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 12000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt

kivéve, ha valamely konszolidálásba bevont vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.

(5) Mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól az az anyavállalatnak minősülő vállalkozás, amelynek maga is leányvállalata egy olyan anyavállalatnak, amely az Európai Unió valamely tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik.

(6) Az (1) bekezdés a) és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni.

(7) A leányvállalatot nem kötelező bevonni a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésbe, ha

a) lényeges és tartós jogi korlátozások vagy kivételes körülmények huzamosan akadályozzák az anyavállalatot a 3. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott jogai gyakorlásában; vagy

b) a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés elkészítéséhez a szükséges adatokat az adott leányvállalat - a konszolidálásba először történő bevonása évében az ehhez szükséges adatszolgáltatást még nem tudta kialakítani, vagy vis maior miatt hiányzó adatait nem pótolta - aránytalanul magas költségek mellett és késedelmesen tudja szolgáltatni; vagy

c) a leányvállalatban lévő részesedést (részvényt, üzletrészt) kizárólag továbbértékesítés céljából szerezték meg és a forgóeszközök között mutatják ki.”

35. § Az Szt. 155. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:]

f) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.”

36. § Az Szt. 156. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, címzettjét;

b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen azt, hogy melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;

c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;

d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;

e) a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;

f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;

g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelemfelhívó megjegyzés);

h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetve az e törvény, illetve egyéb más jogszabály vonatkozó előírásaival;

i) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű;

j) a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján összeállított információkról, valamint a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésre bocsátották-e a 95/B. § (2) bekezdés a)-d), és g) pontjában említett információkat;

k) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;

l) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;

m) könyvvizsgáló cég esetén - az l) pontban foglaltak mellett - a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.”

37. § (1) Az Szt. 160. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.”

(2) Az Szt. 160. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül - az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak - elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét.

(3b) A 8. számlaosztály

a) az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat - ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét - , a személyi jellegű ráfordításokat (ezen belül a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a bérjárulékokat) és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, az eredményt terhelő adót;

b) a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, az értékesítés közvetett költségeit (ezen belül az értékesítési, forgalmazási, az igazgatási, az egyéb általános költségeket), valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, az eredményt terhelő adót.

(3c) A 9. számlaosztályban kell kimutatni az értékesítés árbevételét, az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit.”

38. § Az Szt. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. A nyitómérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. Az egyszerűsített adózott eredményt a nyitómérlegben az adózott eredmény sorban kell szerepeltetni. Nyitás után

a) a vevők - fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó - állományával azonos összegű árbevételt el kell számolni az eredménytartalékkal szemben;

b) a szállítók mérleg szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző üzleti évben már felhasznált, értékesített vásárolt készletek) költségként el kell számolni az eredménytartalékkal szemben;

c) a 102. § (6) bekezdés a) pontjában felsorolt, a tartalékban figyelembe vett tételek összegét - ide nem értve a vevőkkel szembeni követeléseket - el kell számolni egyéb bevételként az eredménytartalékkal szemben;

d) a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegével azonos összeget el kell számolni egyéb ráfordításként az eredménytartalékkal szemben;

e) a 103. § (2) bekezdése szerinti - a tartaléknál a 102. § (6) bekezdés b) pontja szerint figyelembe vett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket az egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett érvényesíteni, nyitás után egyéb ráfordításként az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni;

f) a 103. § (4) bekezdése szerint az egyszerűsített mérlegben kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt összegét a kötelezettségek közül - egyéb bevételként elszámolva - ki kell vezetni. Ezt az egyéb bevételt a 45. § (1) bekezdése szerinti halasztott bevételek között időbelileg el kell határolni.”

39. § Az Szt. 163/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt korrekciók figyelembevételével meghatározott adatokat az egyszerűsített mérleg megfelelő tételeibe kell beállítani. A vevőkkel szembeni, az egyéb, nem pénzkiadásból származó követelések, a szállítókkal szembeni, az egyéb, nem pénzbevételből származó kötelezettségek állományát a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek között kell szerepeltetni. Az eredménytartalékot és az adózott eredményt az egyszerűsített mérleg eredménytartalék, illetve egyszerűsített adózott eredmény sorába kell beállítani. Az egyszerűsített mérleg tartalék sorába az áttéréskor összeg nem kerül.”

40. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK tizenegyedik tanácsi irányelv,

b) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

c) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanács irányelv,

d) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2013. október 22-i 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

41. § Az Szt. 177. §-a a következő (42)-(47) bekezdéssel egészül ki:

„(42) E törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított 3. § (2) bekezdés 4., 4a., 5., 7. és 9. pontját, (5) bekezdés 1. és 2. pontját, (9) bekezdés 11. pontját, (15) bekezdését, 9. § (2), (3) és (6a) bekezdését, 14. § (4) bekezdését, 18. §-át, 27. § (3a) és (3b) bekezdését, (4)-(6) bekezdését, 29. § (2), (3), (3a) és (4) bekezdését, 30. § (2), (2a) és (3) bekezdését, 33. § (1) és (6) bekezdését, 35. § (2) és (7) bekezdését, 37. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) és d) pontját, (5) bekezdését, 39. § (3)-(5) bekezdését, 40. § (1) bekezdését, 40/A. § (1) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját, (4) bekezdés a) és c) pontját, (7) és (8) bekezdését, 42. § (7a) és (8) bekezdését, 45. § (1) és (4) bekezdését, 49. § (3) bekezdését, 52. § (1) és (4) bekezdését, 53. § (3) bekezdését, 59/A. § (11) és (12) bekezdését, 68. § (5) bekezdés b) pontját, 70. §-át, 71. § (2) bekezdését, 76. § (2) bekezdését, 77. § (1) bekezdését, (3) bekezdés k)-o) pontját, (4), (4a) és (7) bekezdését, 81. § (1) bekezdését, (2) bekezdés k)-p) pontját, (5) és (6) bekezdését, 83. § (2) és (3) bekezdését, 84. § (1), (2), (2a), (3), (3a), (4) bekezdését, (7) bekezdés v) pontját, (8) bekezdését, 85. § (1) és (1a) bekezdését, (3) bekezdés v) pontját, (6) bekezdését, 87. § (1) bekezdését, 88. § (4a), (7) és (10) bekezdését, 89. § (1) bekezdését, 90. § (4) bekezdés b) pontját, (6) bekezdését, 91. §-át, 92. § (3) bekezdését, 93. § (5), (5a) és (6) bekezdését, 95. § (4) bekezdés d) pontját, 96. § (3), (3a), (4) és (4a) bekezdését, 102. § (1), (3) és (4) bekezdését, 108. § (1) bekezdését, 109. § (4) bekezdését, 111. § (4) bekezdését, 114. §-át, 117. § (1) bekezdését, 119. § (1) bekezdés c) pontját, 123. § (6) bekezdését, (8) bekezdés b) pontját, 124. § (12) bekezdését, 127. § (1) bekezdés b) pontját, (4) bekezdését, VI/A. fejezetét, 130. § (5) bekezdés b) és c) pontját, 134. § (2) bekezdését, 136. § (8) bekezdését, 141. § (9) bekezdését, 155. § (5) bekezdés f) pontját, 156. § (5) bekezdését, 160. § (3), (3a)-(3c) és (5) bekezdését, 163. § (1) bekezdését, 163/A. § (3) bekezdését, 1-6. mellékletét először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(43) E törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 37. § (6) bekezdését, 39. § (2) bekezdését, 40/A. § (6a) bekezdését, 86. §-át, 87. § (4) és (5) bekezdését, 96. § (6) bekezdését, 127. § (3) bekezdését a 2016. január 1-jével vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.

(44) A 2015. évben induló üzleti évről készített beszámoló összeállítása során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(45) A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni.

(46) Azon vállalkozónak, amely a 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagy cégértéket mutat ki, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés 2016. üzleti évi nyitó értékét kell módosítania.

(47) A 2016. évben induló üzleti év nyitó adatai között nyilvántartott, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint képzett elhatárolt rendkívüli bevételeket és ráfordításokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosított 77. § (4a) bekezdése, 84. § (2a), (3a) és (8) bekezdése szerint kell feloldani.”

42. § (1) Az Szt. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az Szt. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az Szt. 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Szt. 4. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) Az Szt. 5. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) Az Szt. 6. számú melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

43. § Az Szt.

1. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában a „2-4. pont” szövegrész helyébe a „2-3. pont” szöveg;

2. 3. § (9) bekezdés 11. pontjában az „és amely az ügylet tárgyát képező áru átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor” szövegrész helyébe az „és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező áru átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor” szöveg;

3. 9. § (3) bekezdésében az „anyavállalat,” szövegrész helyébe az „anyavállalat, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó,” szöveg;

4. 14. § (4) bekezdésében a „nem jelentősnek,” szövegrész helyébe a „nem jelentősnek, kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak” szöveg;

5. 29. § (2), (3) és (4) bekezdésében a „27. § (3),” szövegrész helyébe a „27. § (3), (3b),” szöveg;

6. 30. § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társaságirészesedéseket” szöveg;

7. 30. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) és a (2a) bekezdés” szöveg;

8. 33. § (6) bekezdésében az „a rendkívüli” szövegrész helyébe az „az egyéb” szöveg;

9. 35. § (2) bekezdésében, 40/A. § (1) bekezdésében, 89. § (1) bekezdésében, 102. § (1) bekezdésében, 108. § (1) bekezdésében, 160. § (5) bekezdésében a „mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „adózott” szöveg;

10. 35. § (7) bekezdésében az „az értékelési tartalékkal” szövegrész helyébe az „a pozitív értékelési tartalékkal” szöveg;

11. 37. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, 40/A. § (3) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában, 102. § (3) bekezdésében a „mérleg szerinti” szövegrészek helyébe az „adózott” szöveg;

12. 40/A. § (4) bekezdés c) pontjában az „, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként” szövegrész helyébe az „a” szöveg;

13. 42. § (8) bekezdésében a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(7) és (7a) bekezdés” szöveg;

14. 45. § (1) bekezdésében az „a rendkívüli bevételként” szövegrész helyébe az „az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként” szöveg;

15. 45. § (4) bekezdésében az „5 év vagy ennél hosszabb idő” szövegrész helyébe a „legalább 5 év, de legfeljebb 10 év” szöveg;

16. 59/A. § (11) és (12) bekezdésében a „rendkívüli” szövegrész helyébe a „kivételes” szöveg;

17. 68. § (5) bekezdés b) pont záró szövegrészében, 119. § (1) bekezdés c) pontjában a „rendkívüli” szövegrész helyébe az „egyéb” szöveg;

18. 77. § (1) bekezdésében a „sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek” szövegrész helyébe a „pénzügyi műveletek bevételeinek” szöveg;

19. 81. § (1) bekezdésében a „sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak” szövegrész helyébe a „pénzügyi műveletek ráfordításainak” szöveg;

20. 84. § (1) bekezdésében az „eredményből” szövegrész helyébe a „eredmény felosztásáról szóló határozat alapján” szöveg;

21. 84. § (4) bekezdésében a „kamatait” szövegrész helyébe a „bevételét” szöveg;

22. 90. § (6) bekezdésében a „saját tőke” szövegrész helyébe a „saját tőke elemeinek” szöveg;

23. 93. § (6) bekezdésében az „a Rendkívüli bevételek” szövegrész helyébe az „az Egyéb bevételek és a Pénzügyi műveletek bevételei” szöveg;

24. 95. § (4) bekezdés d) pontjában a „telephelyek” szövegrész helyébe a „telephelyek, fióktelepek” szöveg;

25. 123. § (6) bekezdés a) pontjában az „a mérleg szerinti” szövegrészek helyébe az „az adózott” szöveg;

26. 123. § (8) bekezdés b) pontjában, 136. § (8) bekezdésében az „a mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg;

27. 130. § (5) bekezdés b) pontjában az „eredménykimutatásban nem” szövegrész helyébe az „adózott eredmény felosztásáról szóló határozatban” szöveg;

28. 130. § (5) bekezdés c) pontjában az „eredménykimutatásba beállított” szövegrész helyébe az „adózott eredmény felosztásáról szóló határozatban szereplő” szöveg;

29. 134. § (2) bekezdésében az „Az üzleti jelentésnek” szövegrész helyébe az „Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti az Szt.

a) 18. §-ában az „és a mérleg szerinti” szövegrész;

b) 37. § (2) bekezdés d) pontjában az „üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként” szövegrész;

c) 37. § (6) bekezdése;

d) 39. § (2) bekezdése;

e) 40/A. § (6a) bekezdése;

f) 40/A. § (8) bekezdésében a „mérleg szerinti” szövegrészek;

g) 52. § (1) bekezdésében a „- a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész;

h) 76. § (2) bekezdésében az „, illetve a rendkívüli ráfordítások” szövegrész;

i) 77. § (7) bekezdésében a „fizetendő” szövegrész;

j) 81. § (5) bekezdésében a „levonható” szövegrész;

k) 86. §-a;

l) 87. § (4) és (5) bekezdés;

m) 88. § (7) bekezdésében az „, amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal” szövegrész;

n) 93. § (5) bekezdésében az „„A” változat” szövegrész;

o) 96. § (3) bekezdésében az „„A”, illetve „B” változata” szövegrész;

p) 96. § (6) bekezdése;

q) 109. § (4) bekezdésében a „, a 86. § (3) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli bevételek” szövegrész;

r) 111. § (4) bekezdésében a „, a 86. § (6)-(7) bekezdése szerinti rendkívüli ráfordítások” szövegrész;

s) 127. § (1) bekezdés b) pontjában az „és az egymás közötti rendkívüli bevételek” szövegrész;

t) 127. § (3) bekezdése;

u) 141. § (9) bekezdésében a „továbbá a részesedésekhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték beolvadás során megszüntetendő összegét,” szövegrész.

II. FEJEZET

A SZÁMVITELRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

2. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

45. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében az „A közkereseti társaság, a betéti társaság és” szövegrész helyébe az „A közkereseti társaság, a betéti társaság, amelynek nem minden tagja korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, valamint” szöveg;

b) 18. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és (11) bekezdés a) pontjában a „mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „adózott” szöveg

lép.

3. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

46. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9/A. § (1) bekezdés c) pontjában az „a mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg lép.

4. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

47. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 40. § (2) bekezdés f) pontjában az „a mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg lép.

5. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

48. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 143/A. § (3) bekezdésében a „mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „adózott” szöveg lép.

6. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

49. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (2) bekezdés a), b) pontjában és záró szövegrészében a „mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „adózott” szöveg lép.

7. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

50. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a) 3:88. § (2) bekezdésében a „tárgyévi adózott eredménye, illetve” szövegrész helyébe az „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített” szöveg;

b) 3:184. § (1) bekezdésében, a 3:238. § (2) bekezdésében és a 3:261. § (1) bekezdésében az „a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből” szövegrész helyébe az „az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból” szöveg;

c) 3:186. § (1) bekezdés b) pontjában és a 3:263. § (1) bekezdés b) pontjában a „keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített” szövegrész helyébe a „kimutatott, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék” szöveg

lép.

8. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

51. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 166. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB a 147. § (5) bekezdése alapján a kiegyenlítési tartalékok negatív összegének ellentételezésére fel nem használt előző évi eredménnyel kiegészített eredménytartalékból az igazgatóság 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján meghozott döntésében foglaltak szerint fizet osztalékot.”

52. § Az MNB tv. 147. § (4) és (5) bekezdésében a „mérleg szerinti” szövegrészek helyébe a „tárgyévi” szöveg lép.

9. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

53. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 72. § (4) bekezdés f) pontjában az „a mérleg szerinti” szövegrész helyébe az „az adózott” szöveg lép.

10. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

54. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 184. § (3) bekezdés j) pontjában a „mérleg szerinti” szövegrész helyébe „adózott” szöveg lép.

55. § Hatályát veszti a Hpt. 83. § (1) bekezdésében az „az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt” szövegrész.

11. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

56. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 334. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Egy életbiztosító,)

a) amelynek biztosító az anyavállalata vagy abban a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és adózott eredménye, vagy”

III. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

12. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

57. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22/E. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) E §, valamint az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak minősített termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa (vtsz.) tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók.”

58. § Az Art. 176. § (13) bekezdésében a „törvény kivételével az adótörvények alkalmazásában,” szövegrész helyébe a „törvény, valamint a 22/E. § kivételével az adótörvények alkalmazásában,” szöveg lép.

59. § Az Art. 176/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági ár az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár.”

13. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

60. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 7/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés vonatkozásában a 7/C. § (1) bekezdés c) pontjával egy tekintet alá esik a 2015. január 1-jét megelőzően hatályos 1. § (3) bekezdés 7. pontjában meghatározott, valamint a 2015. január 1-jét követően hatályos 7-7/K. § alapján megkezdett utólagos ellenőrzés.”

61. § A Vtv.

a) 7/D. § (5) bekezdés c) pontjában az „estén módosítja a jegyzőkönyvet” szövegrész helyébe az „esetén kiegészíti a jegyzőkönyvet” szöveg,

b) 7/K. § (7) bekezdésben a „hagyni.” szövegrész helyébe a „hagyni. Ha a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adása napjától számított 1 év.” szöveg,

c) 7/K. § (8) bekezdésben a „folytathatja. A vámhatóság” szövegrész helyébe a „folytathatja és az utólagos ellenőrzés befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. A megkereséssel érintett tárgykörben a vámhatóság” szöveg,

d) 7/K. § (9) bekezdésében az „ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év. A megkereséssel” szövegrész helyébe az „ellenőrzést a szünetelés befejeződésétől számított nyitva álló határidőn belül le kell zárni a megkereséssel érintett tárgykörben is, és a megkereséssel” szöveg,

e) 7/R. § (5) bekezdésében a „veszélyezteti” szövegrész helyébe a „veszélyezteti, továbbá, ha a tényállás az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyletek, vámáru-nyilatkozatok vagy az ügyfél külkereskedelmi tevékenysége egy részével kapcsolatban megfelelően tisztázásra került” szöveg,

f) 7/S. § (1) bekezdés e) pontjában az „ismételt ellenőrzés tilalmának” szövegrész helyébe az „ellenőrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak” szöveg,

g) 7/S. § (5) bekezdésében az „a határozat meghozatalára” szövegrész helyébe az „a döntés meghozatalára” szöveg,

h) 47. §-ában az „írásban vállalt” szövegrész helyébe az „írásban, valamint az EK végrehajtási rendelet 222-224. cikkeiben foglalt rendelkezések alkalmazásával elektronikus úton benyújtott nyilatkozatban vállalt” szöveg,

i) 60. § (1) bekezdésében a „módosíthatja” szövegrész helyébe „több alkalommal is módosíthatja” szöveg,

j) 61/A. § (10) bekezdés a) pontjában a „szemben három” szövegrész helyébe a „szemben a vámigazgatási bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésének napját megelőző három” szöveg,

k) 61/A. § (10) bekezdés c) pontjában az „a fizetésre kötelezett vizsgálati időszakban” szövegrész helyébe az „az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben hozott, vámigazgatási bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedésének napját megelőző három évben a fizetésre kötelezett” szöveg,

l) 61/B. § (1) bekezdésében a „módosítását, korrekciós” szövegrész helyébe a „módosítását vagy ismételt ellenőrzésre a 7/H. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, korrekciós” szöveg

lép.

14. A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása

62. § A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) a következő 3/A. §-al egészül ki:

„3/A. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazást ad az e törvénnyel kihirdetett Megállapodás 7. cikke alapján érkezett, a (2) bekezdésben foglalt szövegű értesítéshez kapcsolódóan Magyarország részéről a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú válaszlevél megküldésére.

(2) Az értesítés és az ahhoz kapcsolódó válaszlevél hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar fordítása a következő:

„On behalf of the Government of the United States of America, I am writing to provide you with notification pursuant to Article 7 of the Agreement between the Government of the United States of America and the Government of Hungary to Improve International Tax Compliance and to Implement FATCA, February 4, 2014, which reads as follows:

Article 7

Consistency in the Application of FATCA to Partner Jurisdictions

1. Hungary shall be granted the benefit of any more favorable terms under Article 4 or Annex I of this Agreement relating to the application of FATCA to Hungarian Financial Institutions afforded to another Partner Jurisdiction under a signed bilateral agreement pursuant to which the other Partner Jurisdiction commits to undertake the same obligations as Hungary described in Articles 2 and 3 of this Agreement, and subject to the same terms and conditions as described therein and in Articles 5 through 9 of this Agreement.

2. The United States shall notify Hungary of any such more favorable terms, and such more favorable terms shall apply automatically under this Agreement as if such terms were specified in this Agreement and effective as of the date of signing of the agreement incorporating the more favorable terms, unless Hungary declines the application thereof.

The Government of the United States of America has signed multiple intergovernmental agreements that include provisions that are set forth in the attachment to this letter (the „Attachment”). The Attachment uses, as an example, the provisions of the Agreement between the Government of the United States of America and the Government of the British Virgin Islands, signed at Washington on June 30, 2014.

Although the Agreement has not yet entered into force, on behalf of the Government of the United States of America, I am notifying you that, to the extent the Agreement with Hungary does not contain identical terms to those in the Attachment, pursuant to Article 7 of the Agreement, Hungary shall be granted the benefit of such more favorable terms when the Agreement enters into force. If Hungary would like to decline the application of any such terms when the Agreement enters into force, Hungary may do so by notifying me of this in writing. If you would to decline the application of any such more favorable terms to the Agreement, I request that you provide this notification in writing within 90 days.”

„Hereby I kindly inform you that I have received your notification which was sent in the name of the Government of the United States of America pursuant to Article 7 of the „Agreement between the Government of Hungary and the Government of the United States of America to Improve International Tax Compliance and to Implement FATCA” (hereinafter: FATCA Agreement), enacted in Hungary by the Act no. XIX of 2014, on the application of the more favorable terms concerning the FATCA Agreement.

Furthermore I inform you that Hungary does not intend to apply the provisions set forth in the intergovernmental agreement concluded by the United States of America and the Brit Virgin Islands described in the Attachment of the notification.

The notification and the relevant Hungarian reply should be promulgated in an act in Hungary, which procedure is taken take care of.

Please kindly note the above.”

„Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya nevében azért írok Önnek, hogy az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és Magyarország Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról, 2014. február 4-én aláírt Megállapodás 7. cikke alapján értesítsem, amely cikk a következőképpen rendelkezik:

7. Cikk

Következetesség a FATCA alkalmazásában a Partner Joghatóságok felé

1. Magyarország számára meg kell adni bármely kedvezőbb feltételt az ezen Megállapodás 4. Cikkében vagy I. számú Mellékletében foglaltak szerint a Magyar Pénzügyi Intézmények FATCA alkalmazására vonatkozóan, melyet egy másik Partner Joghatóság által aláírt kétoldalú megállapodás biztosít, amennyiben a Partner Joghatóság ugyanolyan kötelezettségeket vállal, mint Magyarország ezen Megállapodás 2. és 3. Cikkében, és amennyiben ezekre ugyanolyan feltételek vonatkoznak, mint ezen Megállapodás 5. Cikkétől a 9. Cikkéig foglaltakban.

2. Az Egyesült Államoknak minden ilyen kedvezőbb feltételről értesítenie kell Magyarországot, és az ilyen kedvezőbb feltételek ezen Megállapodás tekintetében automatikusan érvényesek olyan módon, mintha a Megállapodás tartalmazná ezeket és a kedvezőbb feltételeket magában foglaló megállapodás aláírásának napján válnak hatályossá, kivéve, ha Magyarország nem él ezek alkalmazásának jogával.

Az Amerikai Egyesült Államok Kormánya több olyan kormányközi megállapodást kötött, amely jelen levél mellékletében (a „Melléklet”) meghatározott rendelkezéseket foglalja magába. A Melléklet példaként az Amerikai Egyesült Államok Kormánya és a Brit Virgin-szigetek Kormánya között Washingtonban, 2014. június 30-án aláírt Egyezmény rendelkezéseit használja.

Habár az Egyezmény még nem lépett hatályba, az Amerikai Egyesült Államok Kormányának nevében értesítem, hogy amennyiben a Magyarországgal kötött Megállapodás nem tartalmaz a Mellékletben foglaltakkal azonos feltételeket, a Megállapodás 7. cikkének értelmében Magyarország számára biztosítani kell a kedvezőbb feltételekből származó kedvezményt, amikor az Egyezmény hatályba lép. Ha Magyarország el kívánja utasítani bármely ilyen feltétel alkalmazását, amikor az Egyezmény hatályba lép, Magyarország megteheti ezt egy részemre küldött írásbeli értesítés révén. Amennyiben el kívánják utasítani a kedvezőbb feltételeinek alkalmazását a Megállapodáshoz kapcsolódóan, kérem, hogy az erről szóló írásbeli értesítést részemre 90 napon belül írásban elküldeni szíveskedjenek.”

„Ezúton tájékoztatom, hogy a Magyarországon a 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetésre került, a „Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás” (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) 7. cikkének értelmében a FATCA Megállapodást érintő kedvezőbb feltételek alkalmazása kapcsán küldött értesítését köszönettel megkaptam.

Tájékoztatom továbbá, hogy Magyarország nem kívánja alkalmazni az Amerikai Egyesült Államok Kormányának nevében küldött levelének Mellékleteként bemutatott, az Amerikai Egyesült Államok és a Brit Virgin-szigetek között létrejött kormányközi megállapodás rendelkezéseit a FATCA Megállapodás vonatkozásában.

A FATCA Megállapodás 7. cikkének keretében küldött, a kedvezőbb feltételek alkalmazásáról szóló amerikai értesítést és az erre vonatkozó magyar választ Magyarországon törvényi szinten ki kell hirdetni, amiről gondoskodni fogunk.

Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.””

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Hatálybalépés

63. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 61. § h) pontja 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 45-56. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

16. Az Európai Unió jogának való megfelelés

64. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló 2013. október 22-i 2013/50/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

1. melléklet a 2015. évi CI. törvényhez

„1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez

A mérleg előírt tagolása

„A” változat

Eszközök (aktívák)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

3. Vagyoni értékű jogok

4. Szellemi termékek

5. Üzleti vagy cégérték

6. Immateriális javakra adott előlegek

7. Immateriális javak értékhelyesbítése

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok

2. Műszaki berendezések, gépek, járművek

3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

4. Tenyészállatok

5. Beruházások, felújítások

6. Beruházásokra adott előlegek

7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés

4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

5. Egyéb tartós részesedés

6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

7. Egyéb tartósan adott kölcsön

8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

B. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek

3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok

4. Késztermékek

5. Áruk

6. Készletekre adott előlegek

II. Követelések

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben

3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

5. Váltókövetelések

6. Egyéb követelések

7. Követelések értékelési különbözete

8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

III. Értékpapírok

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

2. Jelentős tulajdoni részesedés

3. Egyéb részesedés

4. Saját részvények, saját üzletrészek

5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

6. Értékpapírok értékelési különbözete

IV. Pénzeszközök

1. Pénztár, csekkek

2. Bankbetétek

C. Aktív időbeli elhatárolások

1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

3. Halasztott ráfordítások

Eszközök összesen

  Vissza az oldal tetejére