Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.3.)

2015. évi CII. törvény

a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről * 

Az Országgyűlés a turisztikai, kedvtelési és sportolási célú, valamint a közlekedési rendszerekhez kapcsolódó, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás hálózatokra és a rajta folytatott tevékenységre vonatkozóan a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § A törvény hatálya

a) a Magyarország területén található, vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre, a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,

b) a Magyarország területén folytatott vasúti egyéb kötöttpályás közlekedést működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre, valamint

c) a trolibusz kötött pályájának engedélyezésére és a létesítésével összefüggő jogokra és kötelezettségekre

terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. alsó kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amely kötélzete két végpont között a vontató oldalon alátámasztás nélkül van kifeszítve, amelynél a kötél haladási magassága legfeljebb a talajszinttől számítva 120 cm;

2. egyéb kötött pálya: a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

3. egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer: a sikló, a sífelvonó, a függővasút, kötélpálya és a turisztikai hajtány;

4. egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység: az egyéb kötött pálya üzemeltetője által saját maga részére vagy más részére díj ellenében végzett személyszállítás vagy áruszállítás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység;

5. egyéb kötött pálya üzemeltetése: az egyéb kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

6. egyéb kötött pálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki vagy amely az egyéb kötött pálya üzemeltetését végzi;

7. egyéb kötött pályás üzemvezető: az a természetes személy, aki az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer előírás szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint vészhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;

8. függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy árukat szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak;

9. felső kötélvezetésű sífelvonó: olyan sífelvonó, amelynek kötele két végpont között több támaszon fut, és minden esetben vonszoló szerkezet közbeiktatásával vontatja a használókat, jellemzően szilárd alapozással rendelkezik, helyéről nem mozdítható el és a szállító kötél olyan magasan van vezetve, hogy a terheletlen vonszoló berendezés legalsó pontja a terepszinttől, illetve az adott terület átlagos hóvastagságnak felső szintjétől legalább 2 m magasságban van;

10. hajtány: olyan, három- vagy többkerekű vasúti jármű, amelyet gépi vagy emberi erővel hajtanak meg;

11. kötélpálya: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél két végpont között kifeszített, támasztékok nélküli vagy támasztékon megvezetett kötélzeten vagy kötélzeteken felfüggesztett kabinok, székek, illetve csillék biztosítják a szállítást;

12. sikló: olyan közlekedési eszköz, amelynél a jármű talajra lefektetett sínpályákon saját kerekein mozog úgy, hogy a jármű önerejéből haladni egyébként nem képes, vontatását egy vagy több kötél végzi, amelynek hajtó gépezete nem a jármű, hanem a pálya szerkezetének tartozéka;

13. sífelvonó: olyan, sportolást elősegítő alsó vagy fej feletti (felső) kötélvezetésű közlekedési eszköz, amely az utasokat oszlopokon megvezetett szállítókötélre rögzített, vagy oszlopokra felfüggesztett vontató függeszték vagy a szállítókötélre kapcsolható vontató elem, berendezés segítségével, vagy közvetlenül a szállítókötélbe kapaszkodva jármű nélkül, kötéllel vontatja;

14. szervezet: a jogi személy és az egyéni vállalkozó;

15. trolibusz kötött pályája: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és légtápkábeleket, összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket;

16. turisztikai hajtány: olyan, három- vagy négykerekű egyéb kötöttpályás jármű, amelyet emberi erővel hajtanak meg. A turisztikai hajtány a turisztikai kézihajtány és a turisztikai sínbicikli, lábhajtány. Turisztikai kézihajtány az a turisztikai célból - tehát nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából - üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa kézi erővel hajt meg. Turisztikai sínbicikli, lábhajtány az a turisztikai célból üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa lábbal hajt meg.

3. Az egyéb kötöttpályás közlekedés igazgatásának szervezete

3. § Az egyéb kötöttpályás közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) látja el.

II. FEJEZET

4. Idegen ingatlan használata

4. § (1) Az egyéb kötött pálya létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és az ingatlan tulajdonosa közötti szerződés szükséges.

(2) Ha az egyéb kötött pálya létesítése a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályát érinti, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) írásbeli hozzájárulása, vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.

(3) Ha az egyéb kötött pálya létesítése vasúti pályát érint, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető írásbeli hozzájárulása, vagy az egyéb kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.

5. § (1) A trolibusz kötött pályájával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója - a trolibusz kötött pályájának létesítéséből fakadó közérdekre tekintettel - tűrni köteles, hogy a trolibusz üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett legfeljebb 1000 V váltófeszültség vagy 1500 V egyenfeszültség névleges értéken üzemelő vezetéket, valamint az ehhez szükséges tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(2) A sikló és a függővasút kötött pályájával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója tűrni köteles, hogy az egyéb kötött pálya üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett a kötött pálya részét képező tartókötelet és gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(3) Az ingatlan tulajdonosát és használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(4) Az egyéb kötött pályát vagy a trolibusz kötött pályáját üzemeltető - az ingatlan tulajdonosának és használójának kártalanítása mellett - jogosult a kötött pályán és a kötött pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá az egyéb kötött pályás vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdeke, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.

III. FEJEZET

AZ EGYÉB KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

5. Bejelentés

6. § (1) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet tevékenységének megkezdését a közlekedési hatóságnál bejelenti.

(2) A bejelentést tevő szervezet köteles a közlekedési hatóság részére a külön jogszabályban meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.

(3) Az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet köteles bejelenteni a közlekedési hatóságnak, ha tevékenységét szüneteltetni kívánja vagy azzal felhagy.

(4) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység teljes ideje alatt kezeli.

6. Műszaki engedély

7. § (1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az alsó kötélvezetésű sífelvonó kivételével - a trolibusz kötött pályájának és az egyéb kötött pálya építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, valamint

b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszeren közlekedő kötöttpályás jármű - külön jogszabálynak megfelelő - üzembe helyezéséhez.

(2) A műszaki engedélyt - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a közlekedési hatóság adja ki.

7. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága, egyéb kötöttpályás közlekedési szabályzatok

8. § Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságával kapcsolatos üzemeltetői utasításokat, szabályzatokat a közlekedési hatóság hagyja jóvá külön jogszabályban meghatározottak szerint.

8. Az egyéb kötött pálya üzemeltetőjének az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával kapcsolatos jogai és kötelezettségei

9. § (1) Az egyéb kötött pálya üzemeltetője az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszert köteles üzembiztos állapotban tartani.

(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében

a) az egyéb kötött pályás közlekedési rendszert igénybe vevő, illetve az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer területén tartózkodó személyeknek az ott érvényben lévő biztonsági rendelkezéseket és szabályokat meg kell tartaniuk,

b) az egyéb kötött pálya üzemeltetője a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,

c) a személyszállítást végző egyéb kötöttpályás rendszerek üzemeltetője köteles a baleseti károk fedezetére felelősségbiztosítással vagy bank által igazolt pénzügyi fedezettel rendelkezni, amelynek mértéke legalább 3 millió forint, alsó kötélvezetésű sífelvonó esetében pedig legalább 2 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról a kötött pálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a közlekedési hatóságot az okiratok másolatának megküldésével.

(4) Az egyéb kötött pálya üzemeltetője az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör betöltésére legalább egy, a külön jogszabályban előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt köteles alkalmazni.

9. Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének feltételei

10. § (1) A sífelvonó kezelő és egyéb kötött pályás üzemvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállaló hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető. Az egyéb kötött pályás üzemvezetői munkakörre a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: képzési rendelet) hatósági alapvizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló a képzési rendeletben foglaltak szerint köteles meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni és időszakos hatósági vizsgát tenni.

(3) Az alapképzést és időszakos oktatást nyújtó szervezetekre, valamint az alapképzésre és időszakos oktatásra a képzési rendeletben foglaltakat - az ott meghatározott eltéréssel - kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóra a vasúti képzési rendelet vasútszakmai oktatóra vonatkozó rendelkezéseit - az ott meghatározott eltéréssel - kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az egyéb kötöttpályás közlekedési vizsgabiztosra a vasúti képzési rendelet vasútszakmai oktatóra vonatkozó rendelkezéseit - az ott meghatározott eltéréssel - kell megfelelően alkalmazni.

11. § (1) A közlekedési hatóság

a) az egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktató és vizsgabiztos nyilvántartásával kapcsolatban megismert személyes adatokat a névjegyzékbe való felvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóra és vizsgabiztosra vonatkozó, büntetett előéletre vonatkozó személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(2) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(3) Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a külön jogszabályban kijelölt vasúti vizsgaközpont mint tanúsító szerv a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és a közlekedési hatóság elnöke által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.

12. § Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző vasúti vizsgaközpont és a vizsgabiztosok kötelesek biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára megkülönböztetés nélkül, az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon. A feltételek fennállását a közlekedési hatóság ellenőrzi.

10. Turisztikai hajtányra vonatkozó rendelkezések

13. § (1) Turisztikai hajtánnyal közlekedni - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - olyan egyéb kötött vagy vasúti pályán lehet,

a) amelyen nincs vasúti közlekedés vagy a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti üzemszünet van,

b) amelyen ellenirányú egyéb kötöttpályás közlekedés nincs, és az azonos pályán egy irányban közlekedő járművek külön jogszabályban meghatározott módon történő biztonságos közlekedése biztosított,

c) amelynek - az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságára és a biztonsági szabályzatokra, az egyéb kötöttpályás közlekedési forgalom lebonyolítására és a hálózati forgalmi szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott - kialakítása - így különösen lejtviszonyai, a pálya íve, valamint a pálya állapota - lehetővé teszi a biztonságos használatot,

d) amely esetében az egyéb kötött vagy vasúti pálya üzemeltetőjével (a pályahálózat-működtetővel) szerződésben határozták meg a tevékenység folytatásának kereteit és a tevékenység megkezdését és befejezését előzetesen bejelentették az egyéb kötött vagy vasúti pálya üzemeltetőjének,

e) amely esetében az egyéb kötött pálya üzemeltetője - munkaviszonyban vagy munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban - legalább egy fő, hatósági vizsgát tett turisztikai hajtány üzemvezetőt vagy vasútüzem-vezetőt alkalmaz.

(2) A turisztikai hajtánypálya a 24. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint keresztezhet közutat és magánutat.

(3) A szakmai alap- és időszakos képzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a turisztikai hajtány vezetőjére.

(4) A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője köteles a turisztikai hajtány vezetőjét a vasúti pályán történő biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretekről igazolt módon kioktatni.

(5) A turisztikai hajtánypálya létesítésére, kijelölésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. Jogszabály a turisztikai hajtány éjszakai használatára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a pályára, a járműre és az alkalmazott forgalmi szabályokra vonatkozóan.

11. A járművek üzembe helyezése

14. § A turisztikai hajtány, sikló és függővasút járművének üzembe helyezését a közlekedési hatóság engedélyezi.

IV. FEJEZET

12. A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre

15. § (1) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a műszaki engedély kiadása,

b) a képzési engedély kiadása, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak ellenőrzése, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

c) a siklók, sífelvonók, a függővasutak, az egyéb kötöttpályás üzemi létesítmények, a turisztikai hajtányok, az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,

d) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése, továbbá

e) mindazon feladatok ellátása, amelyeket kormányrendelet feladatkörébe utal.

(2) A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az ügyfél a közlekedési hatóság felhívására köteles az ügy eldöntéséhez szükséges adatokat, iratokat a közlekedési hatóság részére szolgáltatni.

16. § (1) A közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül az érintett ingatlan tulajdonosa és az érintett ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett ingatlan

a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett,

b) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerrel szomszédos,

c) a megvalósult egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen fekvő

ingatlan.

(3) A közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos másodfokú eljárásában nem lehet ügyfél az, aki az elsőfokú eljárásban nem tett nyilatkozatot vagy nem nyújtott be kérelmet.

(4) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos - a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó - részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki.

(5) Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásában, és az ellenőrzési eljárásban hat hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje harminc nap.

(6) Az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer engedélyezésével kapcsolatos jogerős határozattal szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

(7) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet - közigazgatási szerv kivételével - nem kérhet fel.

17. § (1) A műszaki engedély kiadására irányuló eljárás megindítására irányuló kérelem elektronikus úton nem nyújtható be. A közlekedési hatóság által lefolytatott hatósági eljárásban az eljárás megindítására kérelmet benyújtó ügyfél a közlekedési hatósággal elektronikus kapcsolattartásra nem jogosult.

(2) A hatóság a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az ügyfél által megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított nyolc napon belül értesíti. Az eljárásban nem azonosítható ügyféllel szemben hirdetményi kézbesítésnek van helye.

(3) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban hozott döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései tekintetében a döntés jogerőssé válik, ha kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

18. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az eljáró hatóság a szakértői vélemény alapján hozott döntésben jogkövetkezményt állapít meg, egyéb kötöttpályás szakértőként (a továbbiakban: szakértő) eljárhat

a) az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő,

b) a mérnöki kamara által adott szakterületre engedélyezett, névjegyzékbe vett szakértő, valamint

c) az a személy, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni - az igazságügyi szakértő kivételével - a szakértői névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet nyújt be a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara). A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait. A szakértő a kamara által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakértői tevékenységet folytatni kívánó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A kamara az (1) bekezdés b) pontjában, a közlekedési hatóság az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben, a vasúti közlekedési szakértői tevékenység időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

13. A hatósági ellenőrzés, bírság

19. § (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer, valamint a trolibusz kötött pályájának üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. Az egyéb kötött pálya üzemeltetője és a trolibusz kötött pályájának üzembentartója (a továbbiakban együtt: üzemeltető) köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a közlekedési hatóság bírságot (a továbbiakban: kötöttpályás bírság) szab ki.

(2) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a vasúti biztonsági hatóság részére be kell mutatni.

(3) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el.

(4) A közlekedési hatóság a trolibusz kötött pályájának üzembentartójával vagy a siklót, sífelvonót, függővasutat üzemeltetővel szemben a kötött pálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) bírságot szabhat ki, és

b) a kötött pálya átalakítását vagy a (3) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.

(5) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötött pálya lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(6) A bírság jogsértésenként

a) a trolibusz kötött pályájának üzembentartójával szemben 4 millió forintig,

b) a siklót, sífelvonót, függővasutat üzemeltetővel szemben 1 millió forintig,

c) a (3) bekezdésben meghatározott esetekben 2 millió forintig

terjedhet.

20. § (1) A közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával és az egyéb kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) felszólítja az üzemeltetőt az egyéb közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont egyéb kötött pályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében egyébként indokolt.

(2) A 19. § szerinti kötöttpályás bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A kötöttpályás bírság ismételten is kiszabható.

14. Adatvédelem, adatkezelés

21. § (1) A közlekedési hatóság jogosult a műszaki engedélyek kiadásának alapjául szolgáló személyes adatokat kezelni.

(2) A közlekedési hatóság személyes adatokat az egyéb kötöttpályás közlekedés zavartalanságának biztosítása, az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.

(4) A 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes személy az egyéb kötött pályát üzemeltető ügyvezetését, valamint az egyéb kötött pályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

22. § (1) E törvény felhatalmazása alapján a közlekedési hatóság mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(2) A 21. § (1) bekezdésében meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(3) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

15. Üzleti titok

23. § (1) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.

(2) Ha az eljárásban részt vevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a közlekedési hatóság felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Ha az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a közlekedési hatóság végzésben az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(3) A közlekedési hatóság (2) bekezdésben foglalt végzése elleni bírósági felülvizsgálat iránti halasztó hatályú kérelem előterjesztésének a közléstől számított 15 napon belül van helye. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül nemperes eljárásban határoz.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Felhatalmazó rendelkezések

24. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait,

b) a trolibusz felsővezetéki infrastruktúrájának létesítésével összefüggésben az idegen ingatlanok igénybevételének részletes szabályait,

c) a kötöttpályás bírság legmagasabb mértékére, a vasúti bírság mértékére, továbbá a megfizetésükre vonatkozó részletes szabályokat,

d) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat,

b) a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

c) a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek és a rendszereken közlekedő járművek műszaki engedélyezésének szabályait,

d) a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre vonatkozó szabályokat,

e) a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságára és a biztonsági szabályzatokra, az egyéb kötöttpályás közlekedési forgalom lebonyolítására és a hálózati forgalmi szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,

f) a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg.

17. Hatálybalépés

25. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére