Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.8.)

2015. évi CVII. törvény

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról * 

1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtási lap eredeti példánya a bíróságnál marad. A végrehajtási lapról annyi kiadmányt kell készíteni, hogy a végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve, valamint minden végrehajtást kérő és adós (a továbbiakban együtt: felek) egy-egy példányt kapjanak.”

2. § A Vht. 231. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„231. § (1) A miniszter a Kar felügyeletének ellátására, továbbá a Kar hatékony működésének elősegítésére miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszteri biztos az e törvényben meghatározottak szerint gyakorolja a (2)-(3) bekezdésben foglalt azon jogosítványokat, amelyeket a kinevezés a feladatkörébe utal. A miniszteri biztos a Kar jogosítványait akként gyakorolhatja, ahogyan azt a jogszabály a Kar részére előírja. Miniszteri biztos kinevezése esetén a Kar bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez a miniszteri biztos jóváhagyására van szükség, és kizárólag ő gyakorolja a Kar alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat.

(2) A miniszteri biztos

a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén,

b) tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,

c) megismerheti a Kar és szervei által kezelt valamennyi adatot,

d) megtekintheti a Kar és szervei bármely iratát,

e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,

f) felügyeli a Kar ügyintézési és ügyviteli tevékenységét,

g) elrendelheti a Kar gazdálkodásának és informatikai rendszereinek vizsgálatát,

h) rendkívüli közgyűlést hívhat össze.

(3) A miniszteri biztos a kinevezésében foglaltaktól függően

a) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről és a Kar ügyeiről,

b) elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését, és a Kar által lefolytatott ellenőrzés eredményétől függően az összeférhetetlenség fennállását bejelenti a miniszter felé,

c) elrendelheti a 226/A. §-ban foglaltak betartásának ellenőrzését,

d) iránymutatás kiadását kezdeményezheti,

e) jóváhagyja az ugyanazon járásbíróság mellett működő végrehajtók esetében a végrehajtási ügyek elosztásának rendjét, és az ügyek elosztásának rendje év közbeni megváltoztatását,

f) javaslatot tesz a miniszternek végrehajtói álláshely létesítésére és megszüntetésére,

g) felterjesztés előtt jóváhagyja a végrehajtói kinevezési javaslatot.

(4) A miniszteri biztos által gyakorolt jogkörök vonatkozásában a Kar jogosítványai szünetelnek.

(5) A miniszteri biztos a tevékenységéről negyedévente beszámol a miniszternek.”

3. § A Vht. 233. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogi szakvizsgával rendelkező személy végrehajtóvá nevezhető ki, ha)

a) megfelel az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában foglaltaknak,”

4. § A Vht. 234. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vht. a következő 234/A. §-sal egészül ki:

„234. § A végrehajtói állást pályázat útján kell betölteni, kivéve, ha a határozott idő lejárta előtt a miniszter megállapítja a végrehajtó szolgálata folyamatosságát.

234/A. § A miniszter a kinevezés lejártát megelőzően a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján további hét évre megállapítja a szolgálat folyamatosságát a kinevezési feltételek fennállása esetén, ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, és azok közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.”

5. § A Vht. 235. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A miniszter a végrehajtókat - közös, indokolással ellátott, írásban előterjesztett kérelmükre és a Kar hivatali szerve vezetőjének egyetértésével - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.”

6. § A Vht. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani.”

7. § A Vht. 237. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A végrehajtó köteles a szolgálatba lépését megelőzően a Kar hivatali szerve vezetőjének, illetve az általa kijelölt személynek igazolni az összeférhetetlenség megszüntetését, bemutatni a bélyegzője lenyomatát, a letéti és elszámolási számlájának nyitásáról szóló fizetésiszámla-szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést és bejelenteni hivatali helyiségének címét.

(2) A Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy ellenőrzi, hogy a végrehajtó hivatali helyisége és annak felszerelése alkalmas-e a hivatás gyakorlására.”

8. § (1) A Vht. 239. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A végrehajtói szolgálat megszűnik)

f) a szolgálat folyamatosságának megállapítása hiányában a határozott idő utolsó”

(napján.)

(2) A Vht. 239. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

d) a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári évben a 270 napot,”

(3) A Vht. 239. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

f) a végrehajtónak 90 napot meghaladóan nincs bejelentve állandó helyettese,

g) a végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül nem alapít végrehajtói irodát vagy nem lép be tagként végrehajtói irodába.”

(4) A Vht. 239. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Kar bármely tagja vagy hivatali szervének alkalmazottja a szolgálat megszűnésére okot adó körülményről szerzett tudomást, köteles azt a Kar hivatali szerve vezetőjének haladéktalanul bejelenteni, aki köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert. Összeférhetetlenség esetén a Kar hivatali szervének vezetője írásban felszólítja a végrehajtót, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén jelenti be a miniszternek az összeférhetetlenség fennállását.”

9. § A Vht. 240/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha a végrehajtó szolgálata megszűnik vagy az állandó helyettese jár el, a végrehajtó, illetve a végrehajtási iratokat, nyilvántartásokat, ezek megőrzésére szolgáló számítástechnikai eszközöket (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: végrehajtási iratok) birtokló személy a 240. §-ban meghatározott időponttól számított 15 napon belül a szolgálatba lépő új végrehajtó, illetve a felfüggesztéstől, szüneteléstől számított 15 napon belül az állandó helyettes részére átadja a folyamatban lévő és befejezett végrehajtási ügyek iratait, a végrehajtási ügyek nyilvántartásait tartalmazó iratokat, valamint a végrehajtási ügyek és nyilvántartások számítógépes adathordozón rögzített adatait tartalmazó eszközöket, amelyeket az átvételre jogosult köteles átvenni.

(2) A 245. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján eljáró helyettesnek rendelkezési joga van a helyettesített végrehajtó letéti számlája felett, ha pedig a megüresedett végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a 245. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján történő helyettesítés esetén a végrehajtói álláshelyre új végrehajtót neveztek ki, a letéti számlán kezelt összegeket a helyettesítő átadja a szolgálatba lépő végrehajtónak. Ha a felfüggesztés vagy a szünetelés megszűnik, a helyettes letéti számla feletti rendelkezési joga megszűnik.”

10. § A Vht. 240/B. §-a és az azt megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép:

A végrehajtói szolgálat szünetelése

240/B. § (1) Az egybefüggően 30 napot meghaladó távollét esetén a 31. naptól a végrehajtói szolgálat szünetel. Ha egy naptári évben a távollét összesen meghaladja a 90 napot, a végrehajtói szolgálat a 91. naptól szünetel.

(2) Ha a végrehajtót országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetve polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel.

(3) A szünetelést a Kar hivatali szerve állapítja meg.

(4) A végrehajtó a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet.

(5) A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kari tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kari tagságból eredő jogokat és nem terhelik az abból eredő kötelezettségek.”

11. § A Vht. 240/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata folyamatossága és megszűnése megállapítása, valamint a végrehajtói kinevezés érvénytelenségének megállapítása ügyében a Ket. rendelkezései szerint jár el.”

12. § A Vht. 240/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„240/E. § Végrehajtó-helyettesként az működhet, akit a Kar hivatali szerve az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek nyilvántartásába felvett, és a 238. § (2) bekezdése szerinti esküt letette. Az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskütétel során: önálló bírósági végrehajtó-helyettes. A Kar hivatali szerve a nyilvántartásba való felvételét kérő személyt meghallgatja. A meghallgatáson jelen lehetnek a Kar elnökségének tagjai.”

13. § (1) A Vht. 240/F. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Végrehajtó-helyettesként lehet nyilvántartásba venni azt, aki)

e) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,”

(2) A Vht. 240/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Végrehajtó-helyettes lehet az a jogi szakvizsgával rendelkező személy, aki megfelel az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában foglaltaknak, ha nem áll fenn vele szemben a (2) bekezdés szerinti kizáró ok.”

(3) A Vht. 240/F. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha)

g) a 65. életévét betöltötte.”

14. § A Vht. 241/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt köteles a jogszabályban meghatározott szervezet képzésein és továbbképzésein részt venni.”

15. § A Vht. 243-245. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„243. § (1) A végrehajtót az általa foglalkoztatott, legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettes vagy az állandó helyettese helyettesítheti.

(2) A végrehajtó a kinevezését követő 90 napon belül köteles bejelenteni az állandó helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó helyettes helyettesítésre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát.

(3) Ha a végrehajtónak több végrehajtó-helyettese van, ki kell jelölnie azt a helyettest, aki a helyettesítésre jogosult, és a kijelölést haladéktalanul be kell jelentenie a Kar hivatali szervének.

(4) Állandó helyettes bármely végrehajtó lehet. Az állandó helyettes új állandó helyettes bejelentéséig köteles ellátni helyettesítési feladatait. A végrehajtó kettőnél több állandó helyettességet nem vállalhat.

(5) A végrehajtó-helyettes a munkaviszonya fennállása alatt köteles ellátni helyettesítési feladatait.

(6) A helyettesített végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a helyettesítés tartama alatt a helyettesítést ellátó állandó helyettes vagy végrehajtó-helyettes utasításait köteles teljesíteni.

(7) Ha a végrehajtási ügy intézése során egyidejűleg több helyszínen is végrehajtási cselekményt kell foganatosítani, a végrehajtó és állandó helyettese, valamint a végrehajtó által foglalkoztatott végrehajtó-helyettes a különböző helyszíneken - ugyanabban a végrehajtási ügyben is - egyidejűleg eljárhat.

244. § (1) A végrehajtó köteles a távollétét és annak megszűnését bejelenteni a Kar hivatali szervének. A bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtania a helyettesítő nyilatkozatát, amely szerint a helyettesítő személy a távollét időtartama alatt a helyettesítési feladatokat ellátja.

(2) Ha a végrehajtó egyúttal állandó helyettes is, az (1) bekezdés szerinti bejelentésével egyidejűleg a távollétről tájékoztatnia kell azt a végrehajtót is, akinek bejelentett állandó helyettese.

(3) Az állandó helyettes (2) bekezdés szerinti tájékoztatása esetén a végrehajtó a 243. § (2) bekezdésében foglaltak szerint köteles bejelenteni a végrehajtót, aki az állandó helyettes távolléte alatt az állandó helyettesi feladatokat ellátja.

245. § (1) Helyettesnek kell eljárni, ha

a) a végrehajtói állás megüresedett,

b) a végrehajtót a hivatalából felfüggesztették,

c) a végrehajtó szolgálata szünetel,

d) a végrehajtó 30 napot meg nem haladóan van távol.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben, valamint akkor ha a végrehajtó szolgálata a 240/B. § (2) bekezdése alapján szünetel, a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti.

(3) Amennyiben a végrehajtó nem foglalkoztat legalább egyéves végrehajtó-helyettesi gyakorlattal rendelkező végrehajtó-helyettest, a végrehajtót állandó helyettese helyettesíti.

(4) A távollét bejelentését követően a Kar hivatali szerve felhívja a helyettesként eljárni köteles személyt a helyettesítési feladatainak ellátására a helyettesként történő eljárásról szóló okirat kiállításával, és a helyettesítést feltünteti a végrehajtók névjegyzékében.

(5) A végrehajtó-helyettes helyettesként a végrehajtó hatáskörében teljes jogkörrel és önálló felelősséggel jár el.

(6) A helyettes gondoskodik a végrehajtó irodájának zavartalan működéséről, a működési költségeket kifizeti, a számláit kezeli, a végrehajtó alkalmazottjai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja az alapvető munkáltatói jogok kivételével.”

16. § A Vht. 249. §-a és a 250. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„249. § (1) A végrehajtók szakmai és érdek-képviseleti szerve a Kar.

(2) A Kar jogi személy, székhelye Budapest. A Kart a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(3) A Kar tagjai a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek. A végrehajtó a kinevezése napján, a végrehajtó-helyettes a végrehajtó-helyettesi névjegyzékbe történő felvétele napján válik a Kar tagjává.

250. § (1) A Karra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a köztestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Kar az e törvényben és más jogszabályban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével képviseli és védi a végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek érdekeit, ellátja a végrehajtói szolgálattal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A Kar jogai és feladatai különösen:

1. vezeti a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek, végrehajtójelöltek, végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékét;

2. havi rendszerességgel tájékoztatja a minisztert a végrehajtói névjegyzék adatairól és az adatváltozásokról;

3. ellenőrzi az általa vezetett névjegyzékekbe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását;

4. kiállítja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek igazolványát;

5. vezeti a távollévő végrehajtók nyilvántartását, és felhívja a helyettesként eljáró személyt a helyettesítésre;

6. a végrehajtói szolgálat megszűnésével kapcsolatos körülményekről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert;

7. engedélyezi végrehajtói iroda alapítását;

8. nyilvántartást vezet a végrehajtói irodákról;

9. a végrehajtói szolgálat megkezdése előtt ellenőrzi a végrehajtó hivatali helyiségét, felelősségbiztosítását, bélyegzőlenyomatát, a letéti és elszámolási számla megnyitásáról szóló szerződést;

10. intézi a végrehajtókkal, végrehajtó-helyettesekkel és végrehajtójelöltekkel kapcsolatos panaszügyeket;

11. igazolja a végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek gyakorlatát;

12. lebonyolítja a végrehajtó-jelölti kézbesítési vizsgát;

13. fegyelmi eljárást kezdeményez, nyilvántartja a jogerős fegyelmi határozatokat;

14. az önálló bírósági végrehajtók hatáskörébe tartozó ügyekről a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás érdekében felvilágosítást ad a sajtó, a rádió és a televízió részére;

15. - a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - dönt a végrehajtó kizárásáról és új végrehajtó kijelöléséről;

16. nyilvántartást vezet a végrehajtók által folytatott végrehajtási eljárásokról;

17. a végrehajtói hirdetmények elektronikus úton történő közzétételére szolgáló informatikai alkalmazást működtet;

18. árverési csarnokot működtethet;

19. működteti és fejlesztheti az elektronikus árverési rendszert, az elektronikus ügyviteli rendszert és a végrehajtási iratok elektronikus kézbesítési rendszerét;

20. működteti és fejlesztheti a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására és a végrehajtható okiratok, valamint a kézbesítendő okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló informatikai alkalmazást;

21. a végrehajtói álláshelyre pályázatot ír ki és a pályázati eljárást lebonyolítja;

22. javaslatot tesz a miniszter számára az egyes ellátási területek meghatározásához, összevonásához;

23. ellátja az ügykiosztással kapcsolatban jogszabályban meghatározott feladatokat;

24. számítástechnikai fejlesztéseket végezhet;

25. szolgáltatásokat nyújthat a végrehajtók számára;

26. dönt az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás lefolytatásáról;

27. dönt az e törvény szerinti titoktartás alóli felmentésről;

28. vezeti a végrehajtók elektronikus aláírásának nyilvántartását;

29. a végrehajtási ügyek intézéséről statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást végez;

30. vezeti az ellenőrzésbe bevonható végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és volt végrehajtók nyilvántartását;

31. ellenőrizheti a 226/A. §-ban foglaltak betartását;

32. elkészíti a Kar etikai szabályzatát;

33. a Kar tagjaira kötelező iránymutatást adhat ki, különösen a végrehajtó irodájának kialakításáról, felszereltségéről.

(3) A Kar a 251. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hivatali szerve útján gyakorolja a (2) bekezdésben meghatározott jogokat és teljesíti a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségeket. E jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a hivatali szerv együttműködik a Kar elnökségével, a Kart a hivatali szerv vezetője képviseli.

(4) A Kar - az elnökség útján - érdek-képviseleti feladata ellátása érdekében:

a) megválasztja a fegyelmi bíróság vizsgálóbiztosait;

b) véleményezi a végrehajtókkal és a Karral kapcsolatos jogszabályok tervezetét;

c) szakmai bizottságot működtethet;

d) a végrehajtók nemzetközi szervezeteivel kapcsolatot tarthat fenn.

(5) A Kar érdek-képviseleti tevékenységével összefüggésben felmerülő kiadásokat elsősorban a tagdíjak fedezik. A Kar közfeladataival összefüggésben felmerülő kiadásokat az általános költségátalány és a Kar egyéb bevételei fedezik. A Kar hivatali szerve a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon engedélyezheti az érdek-képviseleti feladatok ellátásának általános költségátalányból történő finanszírozását.”

17. § A Vht. 250/A. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Kar a tagjairól és a végrehajtójelöltekről az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást. A nyilvántartás - a (2) bekezdés 1. és 3-5. pontjában, a (3) bekezdés d) és e) pontjában, valamint a (4) bekezdés d) pontjában megjelölt adatok, továbbá a végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontjára és a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésére vonatkozó adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2) A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

1. természetes személyazonosító adatok,

2. székhely, illetékességi terület,

3. az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte,

4. a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte,

5. a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte, száma,

6. a végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai,

7. a kinevezés napja és időtartama,

8. az eskütétel napja,

9. a hivatalba lépés napja,

10. a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata,

11. a végrehajtó állandó helyettese,

12. a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt,

13. a végrehajtó helyettesítésére kijelölt végrehajtó-helyettes,

14. az áthelyezés napja,

15. a végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, oka,

16. a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja,

17. a végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának vizsgálati időpontja,

18. fegyelmi büntetések,

19. a végrehajtó ellen indult panaszügyek,

20. a végrehajtó vállalkozói és letéti számlájának száma, a letéti számla feletti rendelkezésre jogosult neve, a számlát vezető hitelintézet neve,

21. a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe,

22. a végrehajtó azonosító száma,

23. a végrehajtó hivatali elektronikus aláírás-tanúsítványa érvényességének kezdete és lejárta.

(3) A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) a (2) bekezdés 1., 3-5. és 18-19. pontjában foglalt adatok,

b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja,

c) a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre vonatkozó adatok,

d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,

e) a végrehajtó-helyettes hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdete és lejárta.

(4) A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:

a) a (2) bekezdés 1., 3-4. pontjában foglalt adatok,

b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja,

c) a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésre vonatkozó adatok,

d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,

e) a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés időpontja.”

18. § A Vht. 251. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„251. § (1) A Kar szervei:

a) a közgyűlés, amely a Kar minden tagját magában foglalja,

b) az öttagú elnökség,

c) a Kar hivatali szerve.

(2) A Kar egyetemi jogi végzettséggel rendelkező végrehajtó tagja az elnökség tagjává és elnökévé megválasztható, kivéve, ha a 267. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(3) A Kar a munkájának elősegítésére szakmai bizottságokat hozhat létre.

(4) A Kar tagja jogosult:

a) a Kar által létrehozott szakmai bizottságokban részt venni;

b) a Kar hivatali szerve által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni;

c) a szakmai képzéseken oktatónak jelentkezni;

d) az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásába bevonható végrehajtónak, végrehajtó-helyettesnek jelentkezni.

(5) A Kar végrehajtó tagja jogosult vizsgálóbiztosnak jelentkezni.

(6) Az elnökség a tagjai közül megválasztja a Kar elnökét és alelnökét.”

19. § (1) A Vht. 252. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Kar végrehajtó tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni, a megismételt közgyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. A két közgyűlés között több mint egy hétnek kell eltelnie.”

(2) A Vht. 252. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közgyűlésen a Kar végrehajtó tagjai rendelkeznek szavazati joggal.”

20. § A Vht. 253. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253. § (1) A Kar vagyona felett - a tagdíjból származó bevételek kivételével - a tulajdonosi jogokat a Kar hivatali szerve gyakorolja, így különösen a Kar hivatali szervét illeti meg a Kar bankszámlái feletti rendelkezési jog. A Kar a tagdíjak összegét erre elkülönített számlán kezeli, és az e számla feletti rendelkezési jog az elnökséget illeti meg.

(2) A Kar hivatali szerve a hatáskörébe tartozó ügyekben a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rendben dönt. A Kar hivatali szervének vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat a Kar alkalmazottai felett. A Kar hivatali szervének vezetője a gazdálkodással összefüggő feladatok körében jóváhagyja a Kar pénzügyi kötelezettségvállalásait és kifizetéseit, dönt a teljesítésigazolások elfogadhatóságáról.

(3) A Kar hivatali szervének vezetőjét a miniszter nevezi ki 7 évre egyetemi jogi végzettséggel és legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező személyek közül. A vezető felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(4) A Kar hivatali szervének vezetője

a) részt vehet a Kar szerveinek ülésén,

b) tájékoztatást kérhet a Kar szerveitől és azok tisztségviselőitől,

c) megismerheti a Kar szervei által kezelt valamennyi adatot,

d) megtekintheti a Kar más szerveinek bármely iratát,

e) beléphet a Kar és szervei által használt bármely helyiségbe,

f) tájékoztatást nyújt a sajtó, a rádió és a televízió részére a végrehajtási ügyekről,

g) tevékenységéről félévente beszámol a miniszternek.

(5) A Kar hivatali szervének vezetője más keresőtevékenységet nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(6) A Kar hivatali szervének vezetője nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(7) A Kar hivatali szerve vezetőjének hozzátartozója nem lehet végrehajtó, illetve végrehajtó-helyettes.

(8) A Kar hivatali szerve vezetőjének megbízatása megszűnik

a) a megbízatása időtartamának leteltével,

b) a halálával,

c) az összeférhetetlenség fennállásának megállapításával,

d) lemondással,

e) a kinevezés visszavonásával.

(9) Összeférhetetlenség esetén a miniszter írásban felszólítja a Kar hivatali szervének vezetőjét, hogy az összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg; e határidő eredménytelen eltelte esetén a miniszter megállapítja az összeférhetetlenség fennállását.

(10) A Kar hivatali szerve vezetőjének jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 1-31. §-át; 46. §-át; 51-52. §-át; 54-55. §-át; 80-81. §-át; 86-91. §-át; 103-106. §-át; 115-134. §-át; 154-164. §-át; 166-177. §-át; 179-180. §-át; 190. §-át megfelelően alkalmazni kell.”

21. § A Vht. 253/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/A. § Az elnökség javaslatot tehet fegyelmi eljárás kezdeményezésére.”

22. § A Vht. 253/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/C. § (1) A Kar hivatali szervének vezetője az elnökség bevonásával szervezeti és működési szabályzatot készít, amely - e törvény keretei között - tartalmazza a Kar szervezetének, működési rendjének és gazdálkodásának, továbbá a Kar feladatai ellátásának részletes szabályait.

(2) A szervezeti és működési szabályzatot, valamint az iránymutatást a meghozatalától számított 15 napon belül jóváhagyás végett be kell mutatni a miniszternek. A miniszter a szervezeti és működési szabályzat, illetve az iránymutatás megküldésétől számított 30 napon belül kifogással élhet a szervezeti és működési szabályzat, illetve iránymutatás azon rendelkezésével szemben, amely - elfogadása esetén - a 253/D. § alapján törvényességi felügyeleti intézkedést indokolna.

(3) Az etikai szabályzat jóváhagyására a Kar szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Kar elnöksége maga határozza meg az ügyrendjét.

(5) A Kar hivatali szerve internetes honlapot tart fenn, ahol közzéteszi a szervezeti és működési szabályzatot, az elnökség ügyrendjét, az etikai szabályzatot és az iránymutatásokat.”

23. § A Vht. 253/D. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Ha a bíróság a jogszabálysértést megállapítja,

a) a Kar szerveinek határozatát megsemmisítheti,

b) a törvényes működés helyreállítása érdekében

ba) elrendelheti a Kar közgyűlésének és elnökségének összehívását,

bb) a Kar jogszabálysértő szervének működését felfüggesztheti, és ellenőrzésére - a Kar tagjai közül - felügyelőbiztost rendelhet ki, ha a Kar szerve működésének törvényessége másképpen nem biztosítható.

(6) A felügyelőbiztos a törvényes működés helyreállítása céljából haladéktalanul intézkedik a Kar jogszabálysértően működő szervének összehívásáról. A törvényes működés helyreállítását követően a felügyelőbiztos kirendelését meg kell szüntetni. Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként az, aki a Kar valamely szervében nem viselhet tisztséget.”

24. § A Vht. 253/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„253/H. § A Kar a szervezeti és működési szabályzatában a közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a Ket. szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. A Kar hivatali szerve a Ket. alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.”

25. § A Vht. 254/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

26. § A Vht. 254/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A végrehajtó a kinevezését követő 3 hónapon belül köteles végrehajtói irodát alapítani vagy végrehajtói irodába tagként belépni.”

27. § A Vht. 254/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Végrehajtói irodát egy vagy több végrehajtó alapíthat. Végrehajtó iroda tagja csak végrehajtó lehet.”

28. § A Vht. 254/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtói iroda alapító okiratában meg kell határozni)

b) a tagok nevét, szolgálati helyét (annak a járásbíróságnak a megnevezését, amelyre kinevezték), hivatali helyiségének címét, illetékességi területének kiterjesztését és terjedelmét,”

29. § A Vht. 254/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végrehajtói iroda a végrehajtási tevékenységen kívül üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.”

30. § A Vht. 254/F. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtói irodai tagsági jogviszony megszűnik)

b) a tag halálával,”

31. § A Vht. 254/F. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a megszűnés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni a taggal. A tagot megillető vagyonrészt - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.

(3) A végrehajtói iroda megszűnik akkor is, ha a végrehajtói iroda egyetlen tagjának végrehajtói szolgálata megszűnt.”

32. § A Vht. 254/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„254/H. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:

a) bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek névjegyzékébe, törlés e névjegyzékből, kivéve, ha a törlésre a 240/F. § (5) bekezdés e) pontja alapján kerül sor,

b) a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,

c) felvétel a végrehajtói irodák kari nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból,

d) a végrehajtói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt a 239/A. § szerint lefolytatott hatósági ellenőrzés és a 240/A. § (5) bekezdése alapján a végrehajtási iratok átadásának megtörténtére vonatkozóan lefolytatott hatósági ellenőrzés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelmet a Kar hivatali szervénél írásban vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax útján benyújtott kérelem.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást a Kar hivatali szerve folytatja le.

(4) A névjegyzékből, nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kar bármely szerve a törlési okról tudomást szerez; a törlési eljárás során az ügyfél nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezhető.

(5) Ha a Kar hivatali szerve a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell

a) az eljáró szerv nevét, a hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,

b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,

c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó végrehajtó nevét és székhelyét,

d) a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a végrehajtói iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”

33. § A Vht. 256/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvényszéki végrehajtó-helyettes a törvényszéknél szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő, akit a törvényszék elnöke pályázat alapján nevez ki. A kinevezésre a 240/F. § (1)-(4) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy a kinevezéséhez középfokú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eskütételre a 256. § (2) bekezdése megfelelően irányadó azzal, hogy az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényben foglalt eskü szövegében szereplő tisztség megnevezése az eskütétel során: törvényszéki végrehajtó-helyettes.”

34. § A Vht. 266. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Fegyelmi vétséget követ el az a 225. § (1) bekezdésében felsorolt személy, aki

a) az e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott hivatásbeli kötelességét vétkesen megszegi vagy elmulasztja, illetve

b) az etikai szabályzatban foglaltakat megszegi, és ezzel a feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, hivatásának tekintélyét csorbítja.

(2) Fegyelmi vétséget követ el az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes és az önálló bírósági végrehajtójelölt akkor is, ha vétkes magatartása a Kar iránymutatásában foglaltakat súlyosan sérti.”

35. § A Vht. 267. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában, illetve a (2) bekezdés e) pontjában foglalt fegyelmi büntetés más fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható.”

36. § A Vht. 269. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem folytatható le a fegyelmi eljárás, ha)

a) a feljelentő a cselekménynek a tudomására jutásától számított 6 hónapon túl tett feljelentést, vagy”

37. § A Vht. 278. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fegyelmi tanács a feljelentésnek a fegyelmi bíróság elnökéhez való érkezésétől számított 30 napon belül - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - határozattal elrendeli a vizsgálatot és annak lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.”

38. § (1) A Vht. 279. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni. Ennek érdekében a vizsgálóbiztos nyilatkoztatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, szakértő közreműködését veheti igénybe, meghallgathatja a feljelentő képviselőjét és egyéb bizonyítást végezhet.”

(2) A Vht. 279. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vizsgálóbiztos a kirendelését tartalmazó határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a fegyelmi vizsgálat eredményéről a fegyelmi tanácsnak írásban jelentést tesz, és a jelentést megküldi a feljelentőnek, valamint ha a feljelentést nem ő tette, a miniszternek és a Kar hivatali szerve vezetőjének is. A vizsgálóbiztos indokolt kérelmére a fegyelmi tanács a jelentéstételre nyitva álló határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja.

(6) A vizsgálóbiztos a jelentésében a kötelességszegés súlyáról nem nyilváníthat véleményt, fegyelmi büntetés kiszabására nem tehet javaslatot.”

39. § A Vht. „Fegyelmi vizsgálat” alcíme a következő 279/A. §-sal egészül ki:

„279/A. § (1) A jelentés kézhezvételét követően a feljelentő a feljelentésben megjelölt tényállást kiegészítheti, amelyet a kézhezvételt követő 15 napon belül megküld a fegyelmi tanácsnak.

(2) A fegyelmi tanács a feljelentés kiegészítését megküldi a vizsgálóbiztosnak, aki a 279. §-ban foglaltak szerint lefolytatott vizsgálat alapján a jelentését kiegészíti, és azt a feljelentés kiegészítésének kézhezvételét követő 30 napon belül megküldi a fegyelmi tanácsnak és a feljelentőnek, valamint ha a feljelentést nem ő tette, a miniszternek és a Kar hivatali szerve vezetőjének is.”

40. § A Vht. 285. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A fegyelmi tanács a határozatában az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség alól felmenti, vétkességét megállapítja vagy az eljárást megszünteti, és mindegyik esetben dönt az eljárási költség viseléséről.

(2) Ha a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személy vétkességét állapította meg, a határozatnak a fegyelmi büntetést is tartalmaznia kell.”

41. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/G. §-sal egészül ki:

„306/G. § E törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.3. hatálybalépését követő kamarai szervi ülések összehívása és lebonyolítása, valamint a kamara szerveinek megválasztása során - a szervezeti és működési szabályzat Módtv.3.-nak megfelelő módosítása hiányában is - alkalmazni kell.”

42. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/H. §-sal egészül ki:

„306/H. § (1) A kamara 2015. augusztus 31-i fordulónappal megszűnik, általános jogutódja a Kar. A Kar 2015. szeptember 1. napjával alakul meg.

(2) A kamara végrehajtó és végrehajtó-helyettes tagjai a Kar megalakulásával e törvény erejénél fogva a Kar tagjaivá válnak.

(3) A kamarai elnökség a feladatátadás végrehajtása érdekében a kamara hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti, valamint a számviteli törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a kamara tevékenységét lezáró beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít 2015. augusztus 31-i fordulónappal.

(4) A kamarai tisztségviselők megbízatása - a vizsgálóbiztosok kivételével - a Kar hivatali szerve útján ellátandó közfeladatok vonatkozásában a hivatali szerv vezetőjének kinevezésével, az egyéb kari feladatok vonatkozásában a Kar elnökségének megválasztásával megszűnik. A Kar elnökségét - a miniszter által jóváhagyott ideiglenes választási szabályzat alapján - legkésőbb 2015. szeptember 30. napjáig meg kell választani.

(5) A kamara vagyona e törvény erejénél fogva átszáll a Karra. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a kamara által kötött szerződések módosításának.

(6) A Kar hivatali szervének első vezetőjét a miniszter 2015. szeptember 1. napjával nevezi ki.

(7) A kamara alkalmazottai tekintetében 2015. szeptember 1. napjától a munkáltatói jogokat a Kar hivatali szerve vezetője látja el.

(8) A kamara megszűnésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárások tekintetében 2015. szeptember 1. napjától az elnökség jogkörét a Kar hivatali szerve látja el.

(9) A Kar hivatali szervének vezetője az elnökség bevonásával 2015. december 31. napjáig elkészíti és jóváhagyásra bemutatja a miniszternek a Kar szervezeti és működési szabályzatát.

(10) A Kar elnökségének megválasztásakor az újraválaszthatóságot korlátozó rendelkezés alkalmazása során a kamarai elnökségi tisztségviselést is figyelembe kell venni, mint az újraválaszthatóságot korlátozó körülményt, a Módtv.3. hatálybalépése után keletkezett kamarai tisztségviselés kivételével.”

43. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/I. §-sal egészül ki:

„306/I. § A 2015. szeptember 1. napján határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező önálló bírósági végrehajtók szolgálata az e naptól számított 7 év elteltével megszűnik, kivéve, ha a 234/A. § alapján előterjesztett kérelemre a miniszter megállapítja a szolgálat folyamatosságát. A szolgálat folyamatosságának megállapításakor a 2015. szeptember 1. napját követő cselekményekkel összefüggésben megállapított fegyelmi büntetéseket kell értékelni.”

44. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/J. §-sal egészül ki:

„306/J. § (1) A 2015. szeptember 1. napján végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező önálló bírósági végrehajtónak 2017. március 31. napjáig végrehajtói szakvizsgát kell tennie.

(2) Amennyiben a 2015. szeptember 1. és 2017. december 31. napja között kinevezett önálló bírósági végrehajtó nem rendelkezik végrehajtói szakvizsgával, legkésőbb a kinevezésétől számított egy éven belül meg kell azt szereznie.

(3) Amennyiben az önálló bírósági végrehajtó nem tesz eleget az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek, a miniszter megállapítja a szolgálat megszűnését.”

45. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/K. §-sal egészül ki:

„306/K. § (1) A 2015. szeptember 1. napján végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2017. március 31. napjáig végrehajtói szakvizsgát kell tennie.

(2) Amennyiben a 2015. szeptember 1. és 2017. december 31. napja között nyilvántartásba vett önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem rendelkezik végrehajtói szakvizsgával, legkésőbb a kinevezéstől számított egy éven belül meg kell azt szereznie.

(3) Amennyiben az önálló bírósági végrehajtó helyettes nem tesz eleget az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Kar hivatali szerve törli a végrehajtóhelyettesek névjegyzékéből.”

46. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/L. §-sal egészül ki:

„306/L. § (1) A 2015. szeptember 1. napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező, 1958. január 1-jén vagy utána született önálló bírósági végrehajtónak 2017. december 31. napjáig felsőfokú tanulmányokat kell kezdenie jogász szakon, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, valamint a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni kell, és legkésőbb 2022. december 31. napjáig egyetemi jogi végzettséget kell szereznie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak 2017. december 31. napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást arról, hogy a 2017 szeptemberében induló tanulmányi félévben a hallgatói jogviszonya fennáll.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak 2018. január 1. napjától minden év december 31. napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, ami alapján megállapítható, hogy a hallgatói jogviszonya a 2017 szeptemberében induló tanulmányi félévvel kezdődően folyamatosan fennáll.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtónak 2022. december 31. napjáig be kell nyújtani a kar hivatali szervének az egyetemi jogi végzettség megszerzését igazoló oklevelet.

(5) A 2015. szeptember 1. napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező önálló bírósági végrehajtó 2015. december 31. napjáig köteles egyetemi jogi végzettségű alkalmazottat foglalkoztatni, a foglalkoztatást az egyetemi jogi végzettség megszerzéséig folyamatosan fenntartani és a foglalkoztatás tényét a Kar hivatali szerve felhívására igazolni.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó nem tesz eleget az (1)-(5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a miniszter megállapítja a szolgálat megszűnését.”

47. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/M. §-sal egészül ki:

„306/M. § (1) A 2015. szeptember 1. napján egyetemi jogi végzettséggel nem rendelkező, 1958. január 1-jén vagy utána született önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2020. december 31. napjáig felsőfokú tanulmányokat kell kezdeni jogász szakon, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, valamint a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni kell, és legkésőbb 2027. december 31. napjáig egyetemi jogi végzettséget kell szereznie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2020. december 31. napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást arról, hogy a 2020. szeptemberében induló tanulmányi félévben a hallgatói jogviszonya fennáll.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2021. január 1. napjától minden év december 31. napjáig be kell nyújtania a Kar hivatali szervének a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, ami alapján megállapítható, hogy a hallgatói jogviszonya a 2020. szeptemberében induló tanulmányi félévvel kezdődően folyamatosan fennáll.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek 2027. december 31. napjáig be kell nyújtani a Kar hivatali szervének az egyetemi jogi végzettség megszerzését igazoló oklevelet.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önálló bírósági végrehajtó-helyettes nem tesz eleget az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, a Kar hivatali szerve törli az önálló bírósági végrehajtó-helyettest az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből.”

48. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/N. §-sal egészül ki:

„306/N. § (1) A 2015. szeptember 1. napján a cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles e törvénynek a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, az erről szóló legfőbb szervi határozatot és szükség szerint a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz benyújtani oly módon, hogy 2016. június 30. napjáig a változás cégbírósági bejegyzése is megtörténjen. Amennyiben a döntés következtében valamely tag tagsági jogviszonya megszűnik, vele a megszűnés időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. A tagot megillető vagyonrészt - eltérő megállapodás hiányában - a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 3 hónapon belül pénzben kell kifizetni.

(2) Annak a végrehajtói irodának a tagja, amely az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, végrehajtási cselekményt nem végezhet.”

49. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/O. §-sal egészül ki:

„306/O. § (1) Az az önálló bírósági végrehajtó, aki 2015. szeptember 1. napján nem tagja végrehajtói irodának, köteles végrehajtói irodát alapítani vagy végrehajtói irodába tagként belépni oly módon, hogy 2016. június 30. napjáig az alapítás, illetve a változás cégbírósági bejegyzése is megtörténjen.

(2) Amennyiben az önálló bírósági végrehajtó nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a miniszter megállapítja a szolgálat megszűnését.”

50. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/P. §-sal egészül ki:

„306/P. § 2015. szeptember 1. napjától szünetel annak az önálló bírósági végrehajtónak a szolgálata, akit a Módtv.4. hatálybalépésekor a 245. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartós helyettes helyettesít.”

51. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/Q. §-sal egészül ki:

„306/Q. § 2015. szeptember 30. napjáig minden önálló bírósági végrehajtó köteles bejelenteni állandó helyettesét, valamint a helyettesítésre kijelölt önálló bírósági végrehajtó-helyettesét a Kar hivatali szervének.”

52. § A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/R. §-sal egészül ki:

„306/R. § (1) 2015. szeptember 30. napjáig minden önálló bírósági végrehajtó köteles megkötni és bemutatni a Kar hivatali szervének a 236. § (2) bekezdése szerinti felelősségbiztosítási szerződést.

(2) Az a végrehajtó, aki 2015. szeptember 1. napját megelőzően a kamaránál biztosítékot helyezett letétbe a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott károk és személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj fedezetére, az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles megkötni és bemutatni a Kar hivatali szervének a felelősségbiztosítási szerződést.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felelősségbiztosítási szerződés megkötését megelőző károkozás és személyiségi jogsértés esetén a Kar hivatali szerve a kártérítés, illetve a sérelemdíj összegét a végrehajtót kártérítés, illetve sérelemdíj fizetésére kötelező jogerős és végrehajtható bírósági határozat alapján, az igény bejelentésétől számított 30 napon belül fizeti meg a károsultnak a marasztalt végrehajtó által letétbe helyezett biztosíték összegéből.

(4) Ügyenként legfeljebb húszmillió forint összegű kártérítést, illetve sérelemdíjat lehet kifizetni a biztosíték összegéből, évente pedig legfeljebb negyvenmillió forint összegű kár, illetve sérelemdíj megtérítésére használható fel a biztosíték összege.

(5) A Kar hivatali szerve a biztosíték összegét erre elkülönített számlán kezeli. A számla megterhelésére csak a Kar szervezeti és működési szabályzatában meghatározott személy adhat megbízást.

(6) Ha a biztosíték összegéből a Kar hivatali szerve kifizetést teljesít, a kifizetett összegnek megfelelő összeget a végrehajtónak 30 napon belül be kell fizetnie a Kar számlájára, amiről a Kar hivatali szerve igazolást állít ki. A végrehajtó szolgálatának megszűnését követő 30. napig a biztosíték fel nem használt összegét a végrehajtó részére vissza kell fizetni, kivéve, ha vele szemben kártérítés megfizetésére irányuló eljárás vagy per van folyamatban, ebben az esetben az eljárás befejezését követő 30 napon belül kell a biztosíték megmaradt összegét visszafizetni részére.”

53. § A Vht. 307. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

p) a végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével összefüggő elszámolás, ügyvitel és ügykezelés részletes szabályait,”

54. § A Vht.

1. 57/A. § (3) bekezdésében, 254/G. § (2) bekezdésében, 298. § (3) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervét”,

2. 254/D. § (5) bekezdésében, 267. § (1) bekezdés d) pontjában, 274. § (4) bekezdésében a „kamarai” szövegrész helyébe a „kari”,

3. 34/A. § (2) bekezdésében, 35/A. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 37/C. § (4) bekezdésében, 57/A. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 132/C. § (1) bekezdésében, 143. § (2) bekezdésében, 234/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 239/A. § (1)-(4) bekezdésében, 240/A. § (4)-(5) bekezdésében, 240/F. § (5) bekezdésében, 241. § (6) bekezdésében, 253/E. § (1)-(4), (6)-(8), valamint (11) és (12) bekezdésében, 253/F. § (1)-(3) bekezdésében, 253/G. § (1) és (4) bekezdésében, 254/D. § (1)-(3), valamint (5) és (6) bekezdésében, 254/F. § (5) bekezdésében, 254/G. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 274. § (4) bekezdésében, 292. § (5) bekezdésében, 297. § (2) bekezdésében, 298. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,

4. 34/A. § (1) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart”,

5. 34/A. § (2) bekezdésében, 35/A. § (1) bekezdésében a „kamarának” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének”,

6. 35/B. § (2) bekezdésében a „kamara rendszere” szövegrész helyébe a „kézbesítési rendszer”,

7. 35/C. § (1) bekezdésében a „kamarával” szövegrész helyébe a „Karral”,

8. 35/C. § (4) bekezdésében a „kamarára” szövegrész helyébe a „Karra”,

9. 37/C. § (9) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 253/D. § (2) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kart”,

10. 47/A. § (8) bekezdésében a „végrehajtó tevékenységét ellenőrző kamara részére” szövegrész helyébe a „végrehajtó tevékenységének ellenőrzésére a 230. § szerint jogosult Igazságügyi Hivatal részére”,

11. 226. § (2) bekezdésében a „kamara elnöke - a kamara elnökével szemben fennálló kizárási ok esetén a helyettesítésére jogosult kamarai vezető -” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,

12. 226. § (3) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdésében a „kamara elnökének” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve vezetőjének”,

13. 226. § (4) bekezdésében, 229. § (2) bekezdésében, 278. § (1) bekezdésében, 292. § (3) bekezdésében, 294. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,

14. 226. § (5) bekezdésében a „kamara elnökének” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője részére”,

15. 226. § (5) bekezdésében a „kamara elnöke (elnök esetében helyettese)” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,

16. 227. § (3) bekezdésében a „kamarában” szövegrész helyébe a „Karban”,

17. 229. § (4) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,

18. 229/A. §-ában a „kamara elnöke vagy a kamara általa kijelölt tagja” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője vagy az általa kijelölt személy”,

19. 31/A. §-ában, 34/A. § (1) bekezdésében, 230/A. § (2) bekezdésében, 250/A. § (7) és (8) bekezdésében, a 253/D. § (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint (8) bekezdésében, 279. § (2) bekezdésében, 305. § (6) bekezdésében, 307. § (2) bekezdés d) pontjában a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar”,

20. 232. § (1) bekezdésében a „határozatlan időre” szövegrész helyébe a „hét évre, de legfeljebb a 65. életéve betöltésének napjáig”,

21. 238. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar elnöke”,

22. 254/D. § (1) bekezdésében, 254/G. § (1) bekezdésében a „kamaránál” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervénél”,

23. 241. § (1) bekezdésében a „kamara” szövegrészek helyébe a „Kar”,

24. 239. § (6) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”, a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervét”,

25. 240/F. § (5) bekezdés f) pontjában, 241. § (6) bekezdés f) pontjában a „kamarai felszólításra” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve felszólítására”,

26. 253/E. § (1) bekezdésében a „kamarához” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének”,

27. 249. §-át megelőző alcím címében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Kar”,

28. 252. § (1) bekezdésében a „kamarai tagok” szövegrész helyébe a „Kar tagjainak”,

29. 252. § (8) bekezdésében a „kamara által létrehozott hivatali szervezet” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,

30. 253/D. § (2) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar szerveinek”,

31. 253/E. § (2) bekezdésében, 279. § (5) bekezdésében, 283. § (3) és (4) bekezdésében, 285. § (5) bekezdésében, 287. § (1) bekezdésében, 292. § (1) és (5) bekezdésében, valamint 296. § (1) bekezdésében a „kamarának” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének”,

32. 254/G. § (1) bekezdésében a „kamaránál” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervénél”,

33. 254/G. § (3) bekezdésében a „50” szövegrész helyébe a „10”,

34. 250/A. § (6) bekezdésében a „kamarai névjegyzékben” szövegrész helyébe a „Kar által vezetett névjegyzékben”,

35. 267. § (2) bekezdés f) pontjában a „kamarai névjegyzékből” szövegrész helyébe a „Kar által vezetett névjegyzékből”,

36. 269. § (1) bekezdés b) pontjában a „3” szövegrész helyébe az „5”,

37. 271. § (1) bekezdésében a „kamara közgyűlése” szövegrész helyébe a „Kar elnöksége”,

38. 274. § (4) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”,

39. 277. § (2) bekezdésében a „kamarát a szervezeti és működési szabályzatában megjelölt tagja, alkalmazottja,” szövegrész helyébe a „Kart a Kar hivatali szervének vezetője, az általa kijelölt jelölt alkalmazottja,”,

40. 278. § (1) bekezdésében a „kamara elnöke” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetője”,

41. 278. § (4) bekezdésében a „fegyelmi intézkedést” szövegrész helyébe a „30 napon belül fegyelmi intézkedést”,

42. 280. § nyitó szövegrészében a „jelentés” szövegrész helyébe a „jelentés, annak kiegészítése esetén a kiegészített jelentés”,

43. 281. § (1) bekezdésében, 293. § (3) bekezdésében a „kamarát” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szervének vezetőjét”

szöveg lép.

55. § Hatályát veszti a Vht.

1. 16. § b) pontjában az „és kamarai tagdíj” szövegrész,

2. 225. § (4) bekezdése,

3. 234. § (2) bekezdése,

4. 236. § (3)-(6) bekezdése,

5. 240. § d) pontja,

6. 240/F. § (1) bekezdés c) pontja,

7. 241/A. § (2) bekezdésében a „kamara által szervezett” szövegrész,

8. 241/A. §-át követő alcíme,

9. 248. § (3) bekezdése,

10. 250/A. § (5) bekezdésében a „végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós” szövegrész,

11. 250/A. § (5) bekezdés b) pontja,

12. 252. § (5) bekezdése,

13. 253/B. §-a,

14. 254/B. § (2)-(10) bekezdése,

15. 254/F. § (1) bekezdés a) pontjában a „kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet,” szövegrész,

16. 254/F. § (1) bekezdés c) pontja,

17. 254/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „végrehajtó” szövegrész,

18. 254/F. § (1) bekezdés f) pontja,

19. 254/G. § (1) bekezdés c) pontjában a „végrehajtói,” szövegrész,

20. 254/E. § (1) bekezdése,

21. 263. § (2) bekezdésében a „valamint a 234. § (2) bekezdését” szövegrész,

22. 266. § (3) bekezdése,

23. 267. § (2) bekezdés c) és d) pontja,

24. 278. § (2) bekezdése,

25. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XL. törvénnyel megállapított 306/F. §-a.

2. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

56. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. § (3) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.

3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

57. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 117. § (3) bekezdésében és 117/B. §-ában a „végrehajtói kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”,

b) 1. számú melléklet II. pont 10. alpontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”

szöveg lép.

4. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

58. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

a) 53. § (1) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”,

b) 55. § (4) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”

szöveg lép.

5. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

59. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart” szöveg lép.

6. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény módosítása

60. § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 27. § (1) bekezdésében a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.

7. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

61. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

a) 9/L. § (1) bekezdés d) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kart”,

b) 9/L. § (4) bekezdés d) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar”

szöveg lép.

8. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

62. § A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 10. § (2) bekezdés p) pontjában a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara” szövegrész helyébe a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar” szöveg lép.

9. Záró rendelkezések

63. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-2. §, a 4-5. §, a 6. §, a 7-12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14-40. §, az 53. § és az 54-62. § 2015. szeptember 1. napján lép hatályba.

(3) A 13. § (3) bekezdése 2016. január 1. napján lép hatályba.

(4) A 3. § és a 13. § (2) bekezdése 2018. január 1. napján lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére