Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.8.)

2015. évi CXI. törvény

az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

1. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 3. §-a a következő p)-u) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

p) családi név korrekciója: az 1953. január 1-jén hatályba lépett kötőjel kötelező használatával és a megkülönböztető betűjel eltörlésével kapcsolatos rendelkezések következtében kialakult névviselés rendezése,

q) adatbejegyzés: adat rögzítése az elektronikus nyilvántartásba,

r) adatmódosítás: adatváltozás bejegyzése vagy hibás adat javításának elvégzése,

s) adattörlés: az anyakönyvben szereplő adat vagy adatcsoport felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges,

t) eseményazonosító: az adott anyakönyvi eseményt azonosító alfanumerikus azonosító,

u) ügyazonosító: az adatbejegyzéskor, adatmódosítás anyakönyvbe történő bejegyzésekor, az adattörléskor, valamint az egyéb elektronikus ügyindításkor képzett alfanumerikus azonosító.”

2. § (1) Az At. 4. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvbe adatot

kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező)

ac) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője (a továbbiakban: anyakönyvvezető),”

(jegyezhet be.)

(2) Az At. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartásból adatot

a) az anyakönyvvezető a saját maga által teljesített bejegyzések tekintetében,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal a saját maga által teljesített bejegyzések tekintetében,

c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság a saját maga által teljesített bejegyzéssel összefüggésben,

d) a központi anyakönyvi szerv a névváltoztatási adatváltozások teljesítésével kapcsolatos adatok tekintetében

töröl.”

(3) Az At. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésében, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is közreműködhet, az anyakönyvbe azonban adatot nem rögzíthet.”

(4) Az At. 4. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A fővárosi és megyei kormányhivatal anyakönyvezi az ismeretlen holttestet.”

3. § Az At. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A születést, a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését és a halálesetet - az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével - az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.”

4. § Az At. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A mozgó járművön történt halálesetet - az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével - az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek az illetékességi területén a holttestet a járműről leemelték.

(2) Talált holttest esetében a haláleset bejegyzésére - az ismeretlen személyazonosságú holttest kivételével - az az anyakönyvvezető illetékes, akinek az illetékességi területén a holttestet megtalálták.”

5. § Az At. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A családi név korrekciójára irányuló eljárás lefolytatására bármelyik anyakönyvvezető illetékes.”

6. § Az At. „Illetékesség” alcíme a következő 12/B. §-sal egészül ki:

„12/B. § (1) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több - eltérő illetékességi területen bejegyzett - eseményt is egyidejűleg kell törölni, az eljárást az a fővárosi vagy megyei kormányhivatal folytatja le, amelynek illetékességi területén a legkorábban történt - törléssel érintett - anyakönyvi esemény bekövetkezett.

(2) Amennyiben egy személyre vonatkozóan több - eltérő illetékességi területen bejegyzett - eseményt is egyidejűleg kell törölni, amelyek között hazai anyakönyvezéssel érintett esemény is található, a törlést a hazai anyakönyvezést végző hatóság végzi.”

7. § Az At. 14/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fővárosi és megyei kormányhivatal és a hazai anyakönyvezést végző hatóság az igazságügyért felelős miniszter véleményét kéri, ha

a) a kiskorú magyar állampolgárt magyar állampolgár fogadta örökbe külföldön, és az anyakönyvi bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadott gyermek már nagykorú, és a bejegyzést ő maga kéri,

b) a kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár általi örökbefogadásának anyakönyvbe történő bejegyzését a már nagykorú örökbefogadott maga kéri.”

8. § (1) Az At. 22. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha)

f) a bíróság valamelyik házasulót cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a házasuló a házasság megkötésekor cselekvőképtelen állapotban van,”

(2) Az At. 22. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha)

g) a gyámhatóság a kiskorú házasságkötésére engedélyt nem adott vagy a 17. § (4) bekezdésében meghatározott érvényességi idő lejárt.”

9. § Az At. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házastársak, a házassági tanúk, az anyakönyvvezető, továbbá - ha a házasságkötésnél közreműködik - a tolmács a házasságkötési lapot aláírják. Amennyiben a házasságot polgármester előtt kötötték meg, a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja a házasságkötési lapot. A házasságkötési lap anyakönyvi alapirat.”

10. § Az At. 34. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél történő közreműködést megtagadja, ha)

f) a bíróság valamelyik felet cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezte vagy a fél a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor cselekvőképtelen állapotban van.”

11. § Az At. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködik - a tolmács a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot aláírják. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lap anyakönyvi alapirat. Amennyiben a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a polgármester előtt került sor, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről szóló lapot a polgármester és az anyakönyvvezető is aláírja.”

12. § (1) Az At. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A születési családi név egy- vagy kéttagú. Az a személy, akinek kéttagú családi nevét 1953. január 1-jét megelőzően kötőjel nélkül anyakönyvezték, kérheti, hogy a családi nevét a továbbiakban kötőjellel összekapcsolva viselje. Az a személy, akinek két- vagy többtagú családi nevét kötőjellel összekapcsolva anyakönyvezték, kérheti a családi név tagjait összekötő kötőjel törlését. A nyilatkozatnak megfelelően az anyakönyvi adatváltozásokat át kell vezetni.”

(2) Az At. 44. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha valamelyik szülő nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a szülők kérelmére a gyermek utónevét az anyakönyvbe az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti. Azt a tényt, hogy az adott utónév az adott országban anyakönyvezhető, igazolni kell, kivéve ha az anyakönyvvezetőnek hivatalos tudomása van arról, hogy az adott külföldi országban bármilyen utónév anyakönyvezhető.”

13. § Az At. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) Ha az érintett szülők együttes kérelmére az Nmjt. 10. §-a alapján a születés anyakönyvezése során más állam jogát kell alkalmazni, a szülők a születés bejelentésekor kérhetik a 44. § (1)−(3) bekezdésében foglaltaktól való eltérést. Az eltérésre akkor van lehetőség, ha a szülők igazolják a gyermek külföldi állampolgárságát, valamint azt a tényt, hogy az általuk megjelölt családi, illetve utónév e külföldi jognak megfelel.

(2) Amennyiben a szülők ez irányú kérelmüket a születés bejelentésekor elmulasztották vagy az igazolásokat a bejelentéstől számított 30 napon belül nem csatolták, a születés anyakönyvezésekor a magyar jog szabályait kell alkalmazni.

(3) Az anyakönyvezést követően a családi, illetve utónév tekintetében adatmódosítás kérelmezésére 60 napon belül van lehetőség, az (1) bekezdésben foglalt igazolások egyidejű benyújtásával.”

14. § (1) Az At. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar állampolgár anyakönyvi kivonatán - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - két utónevet lehet feltüntetni. Annak a magyar állampolgárnak, akinek a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, a születési anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelemben írásban nyilatkoznia kell, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. A nyilatkozattal az anyakönyvi bejegyzésben szereplő utónevek sorrendje nem módosítható. A nyilatkozat alapján a születési anyakönyvben a viselni nem kívánt utónév vonatkozásában az adatváltozást át kell vezetni. Ha az érintett személy a nyilatkozatot nem teszi meg, az anyakönyvi kivonaton az anyakönyvben szereplő utónevei közül az első kettőt kell feltüntetni.”

(2) Az At. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Elhalt magyar állampolgár esetén, ha a születési anyakönyvi bejegyzése kettőnél több utónevet tartalmaz, az elhalt személy 1953. január 1-je után kötött házassága anyakönyvi bejegyzését, ennek hiányában a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő utóneveket kell a viselt utónevek tekintetében alapul venni. Amennyiben az elhalt személy személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa kizárólag egy utónevet tartalmaz, a haláleset anyakönyvezésekor az elhalt személy születési anyakönyvi bejegyzésben szereplő első két utónevet kell anyakönyvezni.”

15. § Az At. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nemzetiségi családi név, valamint a nemzetiségi utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó. Az érintett országos nemzetiségi önkormányzat állásfoglalását a megkereséstől számított 30 napon belül adja meg. Azt az utónevet, amelynek bejegyzését az érintett országos nemzetiségi önkormányzat jóváhagyta, a nemzetiségi utónévjegyzékbe fel kell venni.”

16. § (1) Az At. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint képezhető.”

(2) Az At. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a feleség a házasságkötést megelőzően olyan házassági nevet viselt, amelyet az újabb házasságkötést követően nem viselhet tovább és a házasság megkötéséig nem nyilatkozott a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevéről, házassági névként a születési nevét kell bejegyezni.”

17. § (1) Az At. 49. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben nem a névváltoztatást kérő szülő a gyermek törvényes képviselője, a névváltoztatáshoz a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges.

(2b) Kiskorú nevében a törvényes képviselője nyújthat be névváltoztatási kérelmet. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú kérelmezőnek a névváltoztatáshoz hozzá kell járulnia.”

(2) Az At. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kérelmező nevét a házastársa házassági névként viseli, a névváltoztatás hatálya rá is kiterjed.”

18. § (1) Az At. 50. § (2) bekezdés a) pontja a következő aj) és ak) alponttal egészül ki:

(A kérelemnek tartalmaznia kell

a kérelmező)

aj) nemét,

ak) állampolgárságát.”

(2) Az At. 50. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kérelemnek tartalmaznia kell)

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy saját, házastársa, bejegyzett élettársa, kiskorú gyermeke - születési vagy házassági - nevének megváltoztatását az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott eljárásban korábban engedélyezték-e,

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmezett név a Ptk. névviselésre irányadó rendelkezéseit nem sérti.”

19. § (1) Az At. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyakönyvbe korábban bejegyzett betűjel, a családi név részét nem képező ragadványnév és egyéb jelzés - az 53. §-ban foglaltak kivételével - nem viselhető, és azt az anyakönyvi kivonat kiállításánál, valamint az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokra vonatkozó adattovábbítás során figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) Az At. 55. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 1953. január 1-je előtt született személy családi nevét viselő egyenesági leszármazó a felmenő születési anyakönyvi bejegyzése által tartalmazott megkülönböztető betűjeles névalakot akkor jogosult és köteles viselni, ha erre irányuló szándékát az anyakönyvvezetőnek bejelenti.

(4) A megkülönböztető betűjel megerősítésére vonatkozó nyilatkozatban csak annak a betűjeles névalaknak a viselése erősíthető meg, amelyet a kérelmező vagy a kérelmező 1953. január 1-je előtt született felmenőjének a születési bejegyzése tartalmaz.”

20. § Az At. „Megkülönböztető betűjel és egyéb jelzés” alcíme a következő 55/A. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) A családi név korrekciója iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél személyesen lehet előterjeszteni. A hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral köteles megküldeni a kérelmet a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(2) Ha a korrekcióval érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, az eljárás feltétele a hazai anyakönyvezés.

(3) Az eljárás lefolytatásához a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a saját vagy felmenőjének születési anyakönyvi bejegyzése a betűjeles névalakot tartalmazta.

(4) A szülő családi nevének korrekciója a szülők erre irányuló kérelmére kiterjed a szülő családi nevét viselő cselekvőképtelen kiskorú gyermek családi nevére is. A szülő családi nevének korrekciója a szülők erre irányuló kérelmére és korlátozottan cselekvőképes kiskorú hozzájárulása esetén terjed ki a szülő családi nevét viselő korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek családi nevére is.

(5) Ha a családi név korrekciójával érintett házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, a módosítás rá is kiterjed.”

21. § Az At. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt bejegyzés teljesítését követően a nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzést e tény feltüntetésével lezárja.”

22. § Az At. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § (1) A papír alapú anyakönyv adatait azon bejegyzés esetében is be kell jegyezni az elektronikus anyakönyvbe, amelyről az anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság - a papír alapú anyakönyvbe történő betekintés engedélyezését ide nem értve - adattovábbítást végez, családi név korrekciójára irányuló eljárást folytat le vagy a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi okiratot állít ki.

(2) Az adattovábbítást teljesítő vagy családi név korrekciójára irányuló eljárást lefolytató anyakönyvvezető, hazai anyakönyvezést végző hatóság vagy az anyakönyvi okiratot kiállító hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzés érdekében megkeresi az adattovábbítással, családi név korrekciójával érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot. A papír alapú anyakönyvet kezelő anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság 5 napon belül gondoskodik az adatoknak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről és erről értesíti a megkeresőt.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti, családi név korrekciójára irányuló eljárás házassági, bejegyzett élettársi vagy halotti anyakönyvi bejegyzést érint, az érintett bejegyzést a papír alapú anyakönyvben nyilvántartó anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesíti a házastársak, bejegyzett élettársak, valamint az elhalt és a túlélő házastársa vagy bejegyzett élettársa születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a születési bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított 120 napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkeresőt.”

23. § Az At. 59/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a névváltoztatási kérelmet benyújtó személy születésére, fennálló házasságára vagy bejegyzett élettársi kapcsolatára, valamint kiskorú gyermekének születésére (a továbbiakban együtt: névváltoztatással érintett esemény) vonatkozó papír alapú anyakönyvi bejegyzés az elektronikus anyakönyvben nem szerepel, a névváltoztatási kérelem benyújtásának helye szerinti anyakönyvvezető vagy - ha a névváltoztatási kérelmet a hivatásos konzuli tisztviselőnél nyújtották be - a központi anyakönyvi szerv megkeresi a névváltoztatással érintett eseményt nyilvántartó anyakönyvvezetőt vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságot a névváltoztatással érintett eseménynek az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzése érdekében. A megkeresett anyakönyvvezető vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóság a papír alapú anyakönyvi bejegyzés adatainak az elektronikus anyakönyvbe történő bejegyzéséről az értesítéstől számított 8 napon belül gondoskodik, és erről értesíti a megkereső szervet, ha a megkereső szerv az anyakönyvvezető volt, akkor a központi anyakönyvi szervet is.”

24. § Az At. 68. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A magyar állampolgár a születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő átírását.

(3) A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, kérelmezheti utónevének az anyakönyvben történő módosítását.”

25. § (1) Az At. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza

az érintett)

bh) igazolt nem magyar állampolgárságát, hontalanságát vagy ismeretlen állampolgárságát, magyar állampolgárságának megszerzését vagy megszűnését, valamint a magyar állampolgárság megszűnése után megszerzett külföldi állampolgárságot, ha az érintettnek a megszűnés után Magyarországon anyakönyvi eseménye történik; hazai anyakönyvezés esetén a gyermek magyar állampolgárság megszerzésének idejét, valamint előző állampolgárságát;”

(2) Az At. 69/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szülő születési családi és utónevének megváltozását vagy a családi név korrekcióját nagykorú személy esetében kizárólag a nagykorú személy kérelmére kell a saját személyazonosító adatainál adatváltozásként átvezetni és megjeleníteni.

(3) Nem vezethető át adatváltozásként a szülők neme adatának és ahhoz kapcsolódóan az utónevének megváltozása a gyermek személyazonosító adatainál.”

26. § Az At. 69/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69/C. § (1) Az elektronikus anyakönyv a születéssel kapcsolatban nyilvántartja

a) a szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) és bd), annak hiányában bc), valamint bh) alpontjában foglalt adatait és az anyának a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontjában foglalt adatát, ha a gyermek születését az apa adatai nélkül anyakönyvezik és az anya házassági nevét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés d) pontja vagy (3) bekezdése szerinti formában viseli,

b) a származási helyet,

c) a többes születést,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti nyilatkozat esetén annak tényét és a vér szerinti szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatát, vagy - ha a papír alapú anyakönyvbe az örökbefogadás tényét jegyezték be - az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadó szülő vagy szülők 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) és bi) alpontjában foglalt adatait,

e) ha valamelyik vagy mindkét szülő képzelt, ennek tényét,

f) az a), d) és e) pontban foglalt adatok változását az anya házassági neve változásának kivételével,

g) az adatot bejegyző személy nevét és felhasználói azonosítóját,

h) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát, továbbá

i) a keletkezett anyakönyvi alapiratok típusát és azonosítószámát.

(2) A Magyarországon született és a külföldön történt halálesete időpontjában nem magyar állampolgár halálesetét a születési eseménynél adatmódosításként kell anyakönyvezni.”

27. § Az At. 69/D. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elektronikus anyakönyv a házassággal kapcsolatban nyilvántartja)

g) a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, időpontját,”

28. § Az At. 69/E. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elektronikus anyakönyv a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggésben nyilvántartja)

f) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésének, megszüntetésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényét, időpontját,”

29. § Az At. 69/F. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elektronikus anyakönyv a halálesettel kapcsolatban nyilvántartja)

e) a bejegyzés idejét, az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített papír alapú anyakönyvi bejegyzés folyószámát, a papír alapú anyakönyv azonosítóját és”

30. § Az At. 69/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az elhalt személyazonossága ismertté válik, a halálesetnek az elektronikus anyakönyvbe való bejegyzését követően az (1) bekezdés b)-f) pontjában foglalt adatokat az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal törli, és az elektronikus anyakönyvbe az ismeretlen személyazonosságú holttestre vonatkozó adatok törlésére utaló bejegyzést tesz, az adatot bejegyző személy nevének és felhasználói azonosítójának, valamint a bejegyzés idejének feltüntetésével.”

31. § (1) Az At. 70. § (2) bekezdés b) pont bh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza

az anya)

bh) elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy más hatóság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének időpontját és a határozat számát,”

(2) Az At. 70. § (2) bekezdés b) pontja a következő bk)-bm) alponttal egészül ki:

(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza

az anya)

bk) személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

bl) állampolgárságát,

bm) állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét.”

(3) Az At. 70. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása tartalmazza)

„f) ha az apa jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, a törvényes képviselő”

(4) Az At. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat törölni kell, ha az apai jogállást nem az apai elismerő nyilatkozat alapján töltötték be. Az apai elismerő nyilatkozattal összefüggésben nyilvántartott adatokat az apa adatait az anyakönyvbe bejegyző személy kezdeményezésére a nevének és felhasználói azonosítójának feltüntetésével a gyermek születési helye - ennek hiányában a nyilatkozat rögzítésének helye - szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, külföldön történt születés esetében pedig a hazai anyakönyvezést végző hatóság törli az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásából.”

(5) Az At. 70. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A nem az anyakönyvvezető előtt tett apai elismerő nyilatkozat a (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint az apa, a kiskorú apa törvényes képviselője, az anya, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és a nyilatkozatot felvevő személy aláírását tartalmazza. Az apai elismerő nyilatkozatot felvevő szerv a nyilatkozat aláírt példányát 3 napon belül, a hivatásos konzuli tisztviselő az első diplomáciai futárral megküldi az adatok rögzítésére illetékes anyakönyvvezetőnek, illetve hazai anyakönyvezést végző hatóságnak vagy a központi anyakönyvi szervnek. Ha az apai elismerő nyilatkozatot születendő gyermekre tették, a gyermek születésének az arra illetékes anyakönyvvezető általi anyakönyvezését követően az adatokat az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzítő anyakönyvvezető vagy a központi anyakönyvi szerv az apai elismerő nyilatkozat aláírt példányát megküldi a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek vagy a hazai anyakönyvezést végző hatóságnak.

(6) Ha a megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatálya megállapítható, a rögzítő anyakönyvvezető, illetve a hazai anyakönyvezést végző hatóság az adatok apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában történő rögzítésével egyidejűleg a nyilatkozó férfi adatait az elektronikus anyakönyvbe apaként is bejegyzi.”

32. § (1) Az At. 73/A. § (3) bekezdés d) pont da) és db) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza

a házasság)

da) megszűnésének tényét, idejét,

db) érvénytelenné nyilvánításának tényét, idejét,”

(2) Az At. 73/A. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A házassági anyakönyvi kivonat tartalmazza)

e) a házastársak házassági neve módosításának tényét a hatálybalépés megjelölésével,”

(3) Az At. 73/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Amennyiben az anyakönyvi kivonatot postai úton igényelik és azt nem személyesen veszik át az anyakönyvvezetőnél, az ügyfél-azonosítás hiánya miatt azt kizárólag az igénylő bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyére címezve, könyvelt postai küldeményként lehet feladni.”

33. § Az At. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § (1) Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság a statisztikáról szóló törvényben meghatározott népmozgalmi adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatai teljesítése céljából az anyakönyvi eljárás során a népmozgalmi adatszolgáltatás teljesítéséig kezeli a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó, a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat. Az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság által kezelt, a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére teljesítendő adattovábbítás kivételével adattovábbítás nem teljesíthető.

(2) Az elektronikus anyakönyvben kezelt adatok közül a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló törvényben és annak végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott a népmozgalmi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat a központi nyilvántartó szervtől elektronikus formában, térítésmentesen jogosult átvenni.”

34. § Az At. 84. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A központi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján a 81/A. § (1) bekezdés a)−d) pontjában meghatározott szervek részére, az ott meghatározott célból az okirat-nyilvántartásból és a jogosultsági nyilvántartásból adatot továbbít.”

35. § Az At. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyvben található bejegyzés lezárásáról a bejegyzés folyószámának és az anyakönyv azonosító adatainak továbbításával a Magyar Nemzeti Levéltárat az általa megjelölt formában értesíti. A levéltár az értesítés alapján a bejegyzést lezárja.”

36. § Az At. „Értesítés” alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:

„91/A. § A hazai anyakönyvezést végző hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő személynek a halálesetéről értesíti az útiokmány-nyilvántartást az okmánynak a nyilvántartásban történő érvénytelenítése céljából, amennyiben az elhalt érvényes úti okmánnyal rendelkezett.”

37. § Az At. a következő alcímmel és 102. §-sal egészül ki:

Az Európai Unió jogának való megfelelés

102. § A 80. § az európai demográfiai statisztikákról szóló, 2013. november 20-i 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést tartalmaz.”

38. § Az At. 1. mellékletének helyébe az 1. melléklet lép.

39. § Az At.

a) 3. § o) pontjában az „1992. évi LXVI. törvény 29. § (4) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „törvény alapján személyazonosság igazolására alkalmas” szöveg,

b) 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg,

c) 52. § (1) bekezdés b) pontjában a „volt házastársa a nevét” szövegrész helyébe a „volt házastársa nevét” szöveg,

d) 52. § (2) bekezdésében a „hazai anyakönyvezéskor” szövegrész helyébe a „hazai anyakönyvezésekor” szöveg,

e) 77. § c) pontjában az „a központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe az „az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveg,

f) 84. § (1) és (3) bekezdésében az „A központi nyilvántartó szerv, az anyakönyvvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szövegrész helyébe az „Az anyakönyvezető és a hazai anyakönyvezést végző hatóság” szöveg

lép.

40. § Hatályát veszti az At.

a) 59/A. § (2) bekezdése,

b) 84. § (2) bekezdés a) pont ae) alpontja.

2. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

41. § (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 3 nap időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban vesz részt.”

(2) A Kftv. 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki)

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel (a továbbiakban együtt: álláskereső), vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.”

42. § (1) A Kftv. 2. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatónál legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló írásbeli nyilatkozatát a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal benyújtsa. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt. A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos eltérő nyilatkozatok esetén a járási foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt tervezett határozott idejű munkaviszony létrejött-e.”

(2) A Kftv. 2. § (5) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:)

y) az Mt. 122. § (3) bekezdése, 123. § (2), (5)−(7) bekezdése és 124. § (2)−(5) bekezdése nem alkalmazható.”

(3) A Kftv. 2. §-a a következő (7)−(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szabadság kiadására az Mt.

a) 122. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szabadság időarányosan, a jogviszony első 3 hónapjában is kiadható,

b) 122. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki,

c) 123. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a naptári éven áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki kell adni.

(8) A szabadságot munkanapban kell nyilvántartani.

(9) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.”

43. § A Kftv. 1. § (2) bekezdés d) pontjában a „műemlékvédelmi” szövegrész helyébe az „építészeti örökség védelmével összefüggő” szöveg lép.

44. § Hatályát veszti a Kftv. 2. § (5) bekezdés a) pont aj) alpontja.

3. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

45. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 27. § (10) bekezdésében az „A (9) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A (8) bekezdésben” szöveg,

b) 29. § (1) bekezdés d) pontjában a „kilencven napig” szövegrész helyébe a „120 napig” szöveg,

c) 54. § (14a) bekezdés b) pontjában a „90 napot” szövegrész helyébe a „120 napot” szöveg,

d) 54. § (17) bekezdésében a „g)−i) pontjában” szövegrész helyébe a „h) pontjában” szöveg,

e) 58. § (5) bekezdés l) pontjában a „90 napot” szövegrész helyébe a „120 napot” szöveg

lép.

4. Záró rendelkezések

46. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) Az 1-40. § 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.

47. § A 33. § az európai demográfiai statisztikákról szóló, 2013. november 20-i 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést tartalmaz.

1. melléklet a 2015. évi CXI. törvényhez

1. melléklet a 2010. évi I. törvényhez

a) Jegyzőkönyv a születés bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A születés eseményazonosítója.

3. A gyermek

3.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

3.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

3.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

3.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja,

3.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,

3.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja,

3.7. 69/C. § b) pontja

szerinti adata.

4. Az apa és az anya

4.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja,

4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja

szerinti adata,

4.5. lakóhelye,

4.6. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja szerinti adata,

4.7. menekült vagy oltalmazott jogállása,

4.8. nyilatkozata arról, hogy a 46. § (1) bekezdés d) pontja alapján kérik a gyermek születési családi és utónevének nemzetiségi nyelven is történő bejegyzését.

5. Az anya 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja szerinti adata.

6. A szülők 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.

7. Ha az anya özvegy, a volt férj

7.1. 69/F. § (1) bekezdés a) pontja és

7.2. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti adata.

8. Ha az anya elvált, a jogerős határozat 69/H. § szerinti adatai.

9. Az egyes vagy ikerszülés ténye, ha ikerszülés, a gyermek hányadikként született.

10. Megjegyzés a titkolt terhesség tényéről.

11. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

12. A szülő vagy a szülők aláírása.

13. A kiállítás kelte.

14. A születést bejelentő intézmény neve és címe, képviselőjének neve és aláírása, az intézmény bélyegzőlenyomata.

15. Magánszemély bejelentő neve, aláírása, lakcíme, személyazonosító okmányának típusa, okmányazonosítója, érvényességi ideje, kiállító hatósága.

b) Jegyzőkönyv a házasságkötési szándék bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A házasságkötés eseményazonosítója.

3. A 69/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

4. A házastársak

4.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

4.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja,

4.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

szerinti adata,

4.10. lakóhelye,

4.11. menekült vagy oltalmazott jogállása,

4.12. előző állampolgársága,

4.13. előző lakóhelye.

5. A bemutatott okiratok tekintetében

5.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

5.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,

5.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

5.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,

5.5. a házassági engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,

5.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

6. Megjegyzés

6.1. a termen kívüli házasságkötés tényéről,

6.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

7. A házassági akadályok elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a menyasszony és a vőlegény nyilatkozata arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényi akadálya nincs.

8. A menyasszony és a vőlegény nyilatkozata a születendő közös gyermekeik családi nevéről.

9. A házasság hivatali helyiségen kívüli vagy hivatali munkaidőn kívüli megkötése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

10. A 30 napos várakozási idő alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

11. A tanúsítvány bemutatása alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

12. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

13. A menyasszony aláírása.

14. A vőlegény aláírása.

15. A tolmács aláírása.

16. A házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

17. A tanúk és a tolmács

17.1. családi és utóneve,

17.2. lakcíme,

17.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

17.4. aláírása.

18. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő házasságkötésről.

19. A kiállítás kelte.

c) Jegyzőkönyv bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A bejegyzett élettársi kapcsolat eseményazonosítója.

3. A 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

4. A bejegyzett élettársak

4.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

4.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában bc) alpontja,

4.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

4.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

4.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

4.8. 69/B. § (1) bekezdés a) pontja,

4.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

szerinti adata,

4.10. lakóhelye,

4.11. menekült vagy oltalmazott jogállása,

4.12. előző állampolgársága,

4.13. előző lakóhelye.

5. A bemutatott okiratok tekintetében

5.1. a személyazonosság igazolására szolgáló okmány típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

5.2. a születési anyakönyvi kivonat okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító vagy a folyószám,

5.3. a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma,

5.4. a családi állapot igazolására bemutatott okirat és a kiállító hatóság megnevezése,

5.5. a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére vonatkozó engedély, felmentés, a kiállító hatóság megnevezése, az engedély, felmentés érvényességi ideje,

5.6. az állampolgárságot igazoló okirat típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

6. Megjegyzés

6.1. a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen kívüli létesítésének tényéről,

6.2. az egyik fél közeli halállal fenyegető állapotáról.

7. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte akadályai elhallgatásának következményeire való figyelmeztetés után a felek nyilatkozata arról, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni és legjobb tudomásuk szerint ennek törvényi akadálya nincs.

8. A bejegyzett élettársi kapcsolat hivatalos helyiségen vagy hivatali munkaidőn kívüli létesítése iránti kérelem és a nyilatkozatok.

9. A tanúsítvány alóli felmentés iránti kérelem és indokolása.

10. A jegyzőkönyvet felvevő anyakönyvvezető aláírása.

11. A felek aláírása.

12. A tolmács aláírása.

13. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél közreműködő anyakönyvvezető családi és utóneve.

14. A tanúk és a tolmács

14.1. születési családi és utóneve,

14.2. lakcíme,

14.3. bemutatott személyazonosságot igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

14.4. aláírása.

15. Megjegyzés a nemzetiségi nyelven történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséről.

16. A kiállítás kelte.

d) Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről

1. A szervet megjelölő azonosító.

2. A haláleset eseményazonosítója.

3. A 69/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adat.

4. Az elhalt hozzátartozójának nyilatkozata az elhalt eltemetésének, az urna elhelyezésének helyéről.

5. Az elhalt

5.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja,

5.4. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

5.5. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.6. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja és g) vagy h) pontja,

5.7. 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja,

5.8. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontja,

5.9. magyar állampolgársága vagy a 69/B. § (1) bekezdés b) pont bh) alpontja

szerinti adata,

5.10. lakóhelye,

5.11. menekült vagy oltalmazott jogállása.

6. A túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs

6.1. 69/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és g) vagy h) pontja,

6.2. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja, annak hiányában 69/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,

6.3. 69/B. § (1) bekezdés b) pont bi) alpontja

szerinti adata.

7. Ha az elhalt családi állapota házas vagy bejegyzett élettárs volt, házasságkötésének vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének a 69/D. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 69/E. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adata.

8. Az elhalt állampolgárságát igazoló okiratának típusa, száma, a kiállító hatóság megnevezése, az okirat érvényességi ideje.

9. Az elhalt személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje.

10. Az elhalt személyi azonosítóját és lakcímét igazoló hatósági igazolvány száma.

11. A magánszemély bejelentő

11.1. családi és utóneve, születési családi és utóneve,

11.2. minősége, amelyben a bejelentést tette,

11.3. lakcíme,

11.4. személyazonosságát igazoló okmányának típusa, okmányazonosítója, a kiállító hatóság megnevezése, az okmány érvényességi ideje,

11.5. nyilatkozata arról, hogy a jegyzőkönyvbe bejegyzett adatok a valóságnak megfelelnek,

11.6. aláírása.

12. A jegyzőkönyvet felvevő személy neve és aláírása.

13. Ha a jegyzőkönyvet nem az anyakönyvvezető vette fel, az anyakönyvvezető neve és aláírása.

14. A kiállítás kelte.

15. A halálesetet bejelentő intézmény neve és címe, képviselőjének neve és aláírása, az intézmény bélyegzőjének lenyomata.”


  Vissza az oldal tetejére