Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.13.)

2015. évi CXXVII. törvény

az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról * 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:]

b) állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének ténye,”

2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az adatbázis a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: elismerést kérő) közfoglalkoztatott, valamint az idegenrendészeti hatóság döntése alapján kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatott esetében a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét, továbbá a (3) bekezdés 2. a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, valamint a (3) bekezdés 2. b) pont bb)-bf) alpontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(10) Az elismerést kérő adatait az állami foglalkoztatási szerv a menekültügyi hatóság elismerésre irányuló kérelmet elutasító döntés jogerőre emelkedéséről szóló értesítése alapján az adatbázisból haladéktalanul törli, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.”

3. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/C. § (2) bekezdésében az „57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban meghatározott” szövegrész helyébe az „57/B. § (3) bekezdésének 2-3. pontjaiban és a (9) bekezdésében meghatározott” szöveg lép.

2. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

4. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

n) dublini rendeletek: egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i, 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;”

5. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az idegenrendészeti hatóság a beutazási és tartózkodási tilalmat önálló határozattal rendeli el, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár kitoloncolását a 65. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendelte el, vagy

b) a menekültügyi hatóság által hozott kiutasító döntést az idegenrendészeti hatóság kitoloncolással rendelte el végrehajtani.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az idegenrendészeti hatóság a 43. § (2) bekezdésében meghatározott kiutasítási okok alapján, vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás esetén beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el a jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a közrendre, a közbiztonságra vagy a nemzetbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 47. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A beutazási és tartózkodási tilalmat az idegenrendészeti hatóság - hivatalból vagy kérelemre - visszavonhatja ha,)

a) a harmadik országbeli állampolgárral szemben a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére, a kiutasítással együtt, a 43. § (2) bekezdése alapján, vagy a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítással együtt, vagy azt követően került sor, és a harmadik országbeli állampolgár bizonyítani tudja, hogy a kiutasító határozatnak teljes mértékben eleget téve elhagyta az Európai Unió tagállamainak területét, vagy”

6. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján folytatott menekültügyi eljárás befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

7. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 48/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bírósági felülvizsgálat során a visszaadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.”

8. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiutaztatás költségeinek biztosítása és a kiutasított a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében különösen a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. A 61. § (4) bekezdés e) pontjában, valamint a 62. § (4) bekezdésében meghatározott, a harmadik országbeli állampolgárt terhelő költségek biztosítása és a kötelezettség teljesítése érdekében - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható, - a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő, a 61. § (4) bekezdés e) pontjában, illetve a 62. § (4) bekezdésében meghatározott költségeknek megfelelő pénzösszeget az eljáró idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

9. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A harmadik országbeli állampolgár a menedékjogról szóló törvényben meghatározott időtartamban áll menekültügyi eljárás hatálya alatt.”

10. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A meghallgatást a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 59. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.”

11. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli.”

12. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott megye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni kivéve, ha

a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti foglalkoztatási jogviszonyból,

b) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok szerinti foglalkoztatási jogviszonyból, vagy

c) egyéb, e törvény szerinti jogszerű keresőtevékenységből

származó jövedelemmel rendelkezik.

(2) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság a 62. § (1) bekezdés e) pontja alapján rendelte el, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával a magyarországi munkavállalásra vonatkozó szabályok szerint jogosult arra, hogy keresőtevékenységet folytasson.

(3) A harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyból származó jövedelméből köteles a 62. § (4) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettségének eleget tenni.”

13. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 65. § (1) bekezdésében az „idegenrendészeti hatósági határozatot” szövegrész helyébe az „idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést” szöveg lép.

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő végzésben kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal vagy végzéssel kell elrendelni. A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást követően az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az idegenrendészeti hatóság a kitoloncolást önálló határozattal rendeli el.”

14. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 67. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, az (5) bekezdésben foglalt visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye.

(7) Ha a harmadik országbeli állampolgár az előállítás vagy visszatartás időtartama alatt nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó szándékát az idegenrendészeti hatóság előtt kinyilvánítja, az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárral szemben az előállítás vagy visszatartás időtartamán túl további, legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést alkalmazhat a menekültügyi hatóság intézkedéséig. A visszatartás ellen panasznak van helye.”

15. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 89. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. A hirdetményt kizárólag a döntést hozó idegenrendészeti hatóság hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni.

(5) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél részére történő hirdetményi úton történő közlése - a (4) bekezdéstől eltérően - a határozat rendelkező részének a jogszabályban meghatározott honlapon való közzétételével történik. A 43. § (1) bekezdése alapján önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatot a közzététel napján közöltnek kell tekinteni.”

16. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyarország vagy az Európai Unió tagállamai területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás, a bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kiutasítást előkészítő őrizet, valamint az idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:

a) a természetes személyazonosító adatok,

b) az arcképmás és az ujjnyomat,

c) az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő határozat száma, valamint

d) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama.”

17. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 120. § (2) bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki:

(E törvény)

l) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

m) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet”

(végrehajtásához szükséges intézkedéseket állapít meg.)

3. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

18. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország által nyújtott menedékjog tartalmát, a menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként történő elismerés (a továbbiakban együtt: elismerés) feltételeit, a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasításra, továbbá az elismerésre, illetve annak visszavonására irányuló eljárást.

(2) E törvény rendelkezéseit arra a külföldire kell alkalmazni, aki dublini eljárás hatálya alatt áll, elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy menedékjogot élvez.”

19. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

m) dublini eljárás: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) meghatározására és a kérelmező átadás-átvételére irányuló eljárás;”

20. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elismerését kérő jogosult)

c) az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül a befogadó állomás területén, vagy a közfoglalkoztató által meghatározott munkahelyen, kilenc hónapot követően a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint történő munkavégzésre;”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában köteles minden tőle telhetőt megtenni személyazonosságának tisztázása érdekében, így különösen ennek érdekében felvenni a kapcsolatot családtagjaival, rokonaival, jogi képviselőjével, illetve - nem állami, vagy azzal kapcsolatban lévő üldöző esetén - származási országa hatóságaival.

(4) Az elismerését kérő nem köteles felvenni a kapcsolatot a (3) bekezdésben foglalt személlyel, ha az a személy az üldöző.”

21. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 8. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Genfi Egyezmény 1. cikk F. pont c) alpontjának alkalmazása során az Egyesült Nemzetek céljaival és alapelveivel ellentétes különösen

a) a terrorcselekmény,

b) a terrorizmus finanszírozása, valamint

c) az a) és b) pontban foglaltakra való felbujtás.

(4) Nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit, akinek Magyarország területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot veszélyezteti.”

22. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából - a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett - menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha

a) az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek megállapítása érdekében,

b) az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik és objektív kritériumok alapján bizonyítható - ide értve, hogy a kérelmezőnek ezt megelőzően lett volna lehetősége nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjeszteni -, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező kizárólag azért folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat végrehajtását,

c) a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények megállapítása érdekében, ha e tények és körülmények az őrizet mellőzése esetén - különösen amennyiben az elismerést kérő szökésének veszélye fennáll - nem megállapíthatók,

d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges,

e) a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy

f) dublini átadás végrehajtása érdekében szükséges és komoly veszély áll fenn a szökésre.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A dublini átadás végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, és esetében dublini átadásnak van helye.

(1b) Az (1a) bekezdés alapján őrizetbe vett külföldire a menekültügyi őrizet időtartama alatt az elismerését kérőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. A menekültügyi őrizet megszüntetését, továbbá az átadás meghiúsulását követően az idegenrendészeti szabályok alkalmazásának van helye.”

(3) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) vagy az (1a) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e.”

(4) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.”

(5) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben hajtja végre.”

23. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/D. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.”

24. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény „A menekültügyi őrizet” alcíme a következő 31/I. §-sal egészül ki:

„31/I. § (1) A 31/A. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elismerésüket kérők kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró a menekültügyi őrzött befogadó központok kapacitására, illetve a menekültügyi hatóságra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a menekültügyi hatóság az őrizetet a 31/A. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérő, a menekültügyi őrizet végrehajtására alkalmas helyen foganatosíthatja. Az elismerésüket kérőket az e bekezdés szerinti foganatosítási helyen elkülönítetten kell elhelyezni.

(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezett elismerését kérőre a menekültügyi őrizetbe vett elismerését kérőre vonatkozó szabályok alkalmazandók.”

25. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A menekültügyi eljárás annak megállapítására irányul, hogy e törvény alapján

a) fennállnak-e az elismerését kérő külföldi menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerésének feltételei,

b) fennáll-e az elismerését kérő külföldi esetében a visszaküldés tilalma,

c) a visszaküldési tilalom fenn nem állása esetén az elismerését kérő külföldi kiutasítható, illetve kitoloncolható-e,

d) a külföldi a dublini átadás keretében átadható-e.”

26. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A menekültügyi eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott elismerés iránti kérelemre indul. Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll

a) a nemzetközi védelem iránti kérelme menekültügyi hatóság előtt történő személyes előterjesztésétől, vagy

b) a nemzetközi védelem iránti kérelme egyéb hatóság előtt történő előterjesztése esetén a menekültügyi hatóság által a kérelme regisztrálásától

az eljárásban hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.”

27. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A menekültügyi hatóság a személyes meghallgatástól eltekinthet, ha az elismerését kérő

a) nincs meghallgatható állapotban, vagy

b) ismételt kérelmet terjesztett elő, és kérelmében nem nevezett meg olyan tényeket vagy nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amelyek alapján menekültkénti vagy oltalmazotti elismerésének lenne helye. Nem mellőzhető a személyes meghallgatás, ha az ismételt kérelmet olyan elismerését kérő terjesztette elő, akinek nevében korábbi kérelmét eltartott személyként, vagy nem házas kiskorúként terjesztették elő.”

28. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 44. §-át követő alcím címe helyébe a következő cím lép:

„A visszaküldési tilalom vizsgálata és a menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítás”

29. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. §-a (5) és (6) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelmet elutasító döntésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni - a külföldi a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti tilalom fenn nem állása esetén a menekültügyi hatóság az elismerés visszavonására vonatkozó döntésében rendelkezik a külföldi Magyarország által kiadott úti okmányának, továbbá személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának vagy személyazonosságát igazoló okmányának elvételéről, és - ha a külföldi más jogcímen nem jogosult Magyarország területén tartózkodni - törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 45. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A külföldi az (5) és (6) bekezdés szerinti kiutasítással szemben jogorvoslattal a menekültügyi hatóság elismerés iránti kérelmet elutasító döntésével, valamint az elismerés visszavonására vonatkozó döntésével szembeni jogorvoslat során élhet.

(8) A menekültügyi hatóság által elrendelt kiutasítást és kitoloncolást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre.”

30. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően vizsgálatnak veti alá. A vizsgálat során a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei fennállnak-e, valamint megállapítja, hogy a kérelem elfogadhatatlan, vagy gyorsított eljárásban való elbírálásnak van-e helye.

(2) Az elfogadhatatlan vagy gyorsított eljárásban elbírált kérelmek ügyében a döntést az elfogadhatatlansági- vagy gyorsított eljárást megalapozó ok megállapításától számított tizenöt napon belül kell meghozni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak alapján rövidebb időtartamú eljárásnak nincs helye, azt a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.”

31. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a 49. § (4) bekezdése alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig szálláshelyként vagy a feltételek fennállása esetében kijelölt tartózkodási helyként - kérelmére - magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást, közösségi szállást, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy meghatározott megye közigazgatási területét jelöli ki, kivéve, ha

a) a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll,

b) fennállnak a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei, vagy

c) a kérelmező jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

(2) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről intézkedik.

(3) A kérelmező a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről 24 órát meghaladóan csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi hatóság engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények lefolytatását nem akadályozza. A kérelmező hatósági vagy bírósági eljárásban való részvétel érdekében külön engedély nélkül is eltávozhat a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről.”

32. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini eljárás lefolytatásának van helye, a dublini eljárás befejezéséig az eljárást felfüggeszti.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben a külföldi nem áll menekültügyi őrizet hatálya alatt, a menekültügyi hatóság az átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem hagyhatja el.”

33. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, a menekültügyi eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.

(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a menekültügyi eljárást - az 51. §-ban foglaltak szerint - folytatni kell.”

34. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint a kérelem tárgyában gyorsított eljárásban való döntés feltételeinek fennállásáról.

(2) Elfogadhatatlan a kérelem, ha

a) a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;

b) a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el, vagy kiegészítő védelemben részesítette;

c) a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a védelem a kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt visszafogadja;

d) a kérelem ismételt, és nem merült fel olyan új körülmény vagy tény, amely arra utalna, hogy a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye; vagy

e) a kérelmező vonatkozásában van olyan harmadik ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.

(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során azok a körülmények vagy tények számítanak újnak, amiket a kérelmező az előző eljárása során rajta kívül álló ok miatt nem tudott igazolni vagy valószínűsíteni.

(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező

a) a biztonságos harmadik országban tartózkodott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;

b) annak területén átutazott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;

c) ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet; vagy

d) a biztonságos harmadik ország az elismerését kérő kiadatását kéri.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.

(6) A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetén a menekültügyi hatóság az adott harmadik ország hivatalos nyelvén igazolást állít ki a kérelmező részére arról, hogy a menedékjog iránti kérelmét érdemben nem vizsgálta.

(7) A kérelem gyorsított eljárásban dönthető el, ha a kérelmező

a) mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen információkat közöl;

b) olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján;

c) félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozó

ca) hamis információ szolgáltatásával;

cb) hamis dokumentumok benyújtásával; vagy

cc) olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a döntés meghozatalát;

d) személyazonosító vagy úti okmányát, amely segíthetett volna személyazonossága illetve állampolgársága megállapításában, feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta;

e) egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos, egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a származási országgal kapcsolatos, a kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, ami világossá teszi, hogy kérelme alapján menekültkénti, vagy oltalmazottkénti elismerésre nem jogosult;

f) olyan ismételt kérelmet nyújtott be, amely a (2) bekezdés d) pontja értelmében nem elfogadhatatlan;

g) kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás elrendelését vagy az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, vagy a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa;

h) Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg és ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni;

i) megtagadja ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettségének teljesítését; vagy

j) súlyos okból veszélyt jelenthet Magyarország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, vagy az idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy a közrend sértése vagy veszélyeztetése miatt kiutasította.

(8) A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag a (7) bekezdés h) pontja alapján.

(9) A menekültügyi hatóság gyorsított eljárás alkalmazása esetén az elismerés iránti kérelmet - a (7) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével - érdemben vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.

(10) Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. § (2) bekezdésében foglalt körülmények jelentik, a (7) bekezdés h) pontjában foglalt ésszerű időt e körülmények beálltától kell számolni.

(11) A (2) bekezdés e) pontjának vagy a (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetében a kérelmező az e tény vele való közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb a közlést követő 3 napon belül nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az ő egyéni esetében adott ország miért nem minősül biztonságos származási,- vagy biztonságos harmadik országnak.”

35. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § Amennyiben a biztonságos származási ország, vagy a biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az eljárást folytatja.”

36. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 53. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.

(2) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének - az 51. § (2) bekezdés e) pontja és az 51. § (7) bekezdés h) pontja alapján hozott döntések kivételével - nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.

(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.”

37. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) Ha a kérelmező ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerül-e olyan új körülmény vagy tény, amely alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.

(2) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben megállapítja, hogy az ismételt kérelem előterjesztésére a kérelmező kiutasításának végrehajtását közvetlenül megelőzően került sor, és a kérelmet az 51. § (2) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, a kérelmezőt a döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.

(3) Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi ismételt kérelme tárgyában jogorvoslattal tovább nem támadható elutasító döntés született, a kérelmezőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.

(4) A (2)-(3) bekezdés alapján hozott döntésekkel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemnek és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.”

38. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § Az eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv szakhatóságként vesz részt. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nyolc nap.”

39. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A menekültügyi hatóság a 47. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálatot követően az eljárás során megvizsgálja, hogy

a) fennállnak-e a kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei, továbbá

b) nem áll-e fenn a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok.”

40. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) Az eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.

(2) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

a) kérelmét írásban visszavonja,

b) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,

c) személyes meghallgatásán írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja,

d) a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül elhagyva, ismeretlen helyre távozott és távolmaradását megfelelően nem igazolja,

e) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (2)-(3) bekezdése alapján, vagy

f) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.

(3) A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)-c) és f) pontjain alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5) és (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint a külföldi törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.

(4) Az eljárást a (2) bekezdés a)-d) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) Az eljárást a (2) bekezdés e)-f) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye.

(6) A kérelmező a megszüntető végzés közlését követő 9 hónapig kérheti a (2) bekezdés b)-d) pontja alapján megszüntetett eljárás folytatását. Az eljárás folytatását a kérelmező csak személyesen, a menekültügyi hatóságnál kérheti. A határidőn belül előterjesztett, folytatás kérésére vonatkozó beadvány alapján a menekültügyi hatóság az eljárást a megszüntető döntést megelőző eljárási cselekménytől folytatja. Az eljárás folytatását a kérelmező egy alkalommal kérheti.”

41. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 68. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül, a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, illetve idegenrendészeti eljárásban elrendelt, személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha

a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,

b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy

c) az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.”

42. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Ha az eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)-(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az eljárást folytatni kell.”

43. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 72. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A repülőtéri eljárásban a 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot nyolc napon belül le kell folytatni. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.

(5) A kérelmezőt Magyarország területére be kell léptetni, ha

a) a kérelem nem elfogadhatatlan, vagy ha a kérelem gyorsított eljárásban történő elbírálásának nem állnak fenn a feltételei; vagy

b) a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.”

44. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 75. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.

(3) A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres eljárásban dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.”

45. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § (1) A rendőrség a 31/A. § (10) bekezdésben meghatározott közreműködéséből eredő feladatai végrehajtása érdekében a rendőrségi közreműködéssel érintett, elismerését kérő alábbi adatait kezeli:

a) családi és utóneve vagy -nevei,

b) születési családi és utóneve vagy -nevei,

c) előző családi és utóneve vagy -nevei,

d) születési helye és ideje,

e) neme,

f) anyja születési családi és utóneve vagy -nevei,

g) jelenlegi és korábbi állampolgársága, állampolgárságai vagy hontalan státusza,

h) az arcképmása,

i) az egészségi állapotával kapcsolatos orvosi vélemények, az őrizetes kezelésére vonatkozó adatok, valamint

j) a menekültügyi őrizet végrehajtásával - így különösen az elrendeléssel és megszüntetéssel - kapcsolatos adatok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a rendőrség a menekültügyi őrizet megszűnését követő öt évig kezeli.”

46. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:

„92/A. § (1) E törvénynek az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett menedékjog iránti kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

(2) A Módtv. hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében, ha e törvény a kérelem ismételt benyújtásához jogkövetkezményt fűz, a megelőző kérelmek számának megállapításakor a Módtv. hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket is figyelembe kell venni.”

47. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (1) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)

q) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

r) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek.”

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 95. § (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)

d) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

e) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

48. § Hatályát veszti a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

a) 47. §-át megelőző „Az előzetes vizsgálati eljárás” alcím címe,

b) 49. § (1) bekezdése,

c) 52. §-a,

d) 55. §-a,

e) 56. §-a és az azt megelőző alcím címe.

4. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

49. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény a következő 5-5/C. §-sal egészül ki:

„5. § (1) Magyarország területének a Közösségi Kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 10 méteres sávja az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából e törvény szerint igénybe vehető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen található ingatlan (a továbbiakban: ingatlan) tekintetében e törvény erejénél fogva az államot az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása céljából határozatlan időre szóló közérdekű használati jog illeti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a (2) bekezdés szerinti ingatlanon

a) az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,

b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők az ingatlant az (1) bekezdésben meghatározott célból igénybe vegyék.

(4) A közérdekű használati jogot a Kormány által rendeletben meghatározott szervek és személyek - kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben - gyakorolhatják.

(5) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(6) A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezi, ha a közérdekű használati jog az ingatlanon azért szűnik meg, mert az államhatár (1) bekezdés szerinti szakasza a Közösségi Kódex 2. cikk 1. pontja szerinti belső határnak minősül.

5/A. § (1) Az ingatlan tulajdonosát az 5. § (3) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát

a) a közérdekű használati jog keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint

b) az ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére - évenként

illeti meg.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatában rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításáról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(3) A kártalanítás összegét az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv téríti meg az ingatlan tulajdonosának.

(4) Az ingatlan igénybevétele azt követően kezdhető meg, hogy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a határozatban megállapított (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítást a tulajdonos részére megfizette vagy a részére bírósági letétbe helyezte és ezt a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.

(5) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

5/B. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti területen az államhatár rendjének védelme érdekében épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gyakorolja.

(2) Az államhatár rendjének védelme érdekében épített létesítmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül.

5/C. § Ha az 5/B. § szerinti létesítmény üzemeltetésére, illetve az ingatlan igénybevételére az 5. § (1) bekezdése szerinti célból már nincs szükség, az ingatlan eredeti állapotát helyre kell állítani.”

50. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

e) az 5. § szerinti közérdekű használati jog gyakorlására jogosult szerveket és személyeket,

f) az 5/A. § szerinti kártalanítás és kártalanítási eljárás szabályait.”

5. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

51. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki)

b) megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

ba) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel (a továbbiakban együtt: álláskereső), vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül,

bb) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy

bc) olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.”

52. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:)

g) az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni a megyei foglalkoztatási szervnek, továbbá a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, ha jogerős hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta, vagy az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy elismerés iránti kérelmét jogerősen elutasították, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság határozata alapján az 1. § (4) bekezdés d) pontjának hatálya alá kerül.”

53. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:

„4/B. § Az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 2. § (3a) és (3c) bekezdése, az 1. § (4) bekezdés d) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 4/A. § nem alkalmazható.”

6. Záró rendelkezések

54. § Ez a törvény 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.

55. § (1) Ez a törvény

a) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

b) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.


  Vissza az oldal tetejére