Időállapot: közlönyállapot (2015.VII.13.)

2015. évi CXXXIII. törvény

egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról * 

1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1a) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]

„1. a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,”

2. § (1) Az Szt. 20. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell vezetni)

a) a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,”

(2) Az Szt. 20. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Csak a (2) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni

a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint

b) családsegítés esetében, ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.”

3. § (1) Azt Szt. 20/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

e) házi segítségnyújtás esetén a megállapított gondozási szükségletre és az ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat.”

(2) Az Szt. 20/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni

a) nappali melegedő és éjjeli menedékhely esetében, valamint

b) családsegítés esetében,

ha a jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.”

4. § Az Szt. Adatkezelés alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A Kormány által kijelölt szerv a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos adatok gyűjtése, rendszerezése és közzététele, valamint a széles körű tájékoztatás érdekében - Szociális Ágazati Portál elnevezéssel - honlapot működtet.”

5. § Az Szt. 36. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek]

a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a), (10b), (10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;”

6. § (1) Az Szt. 58/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság további feltétele

a) az új szociális szolgáltatónak, intézménynek,

b) házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak,

c) nappali ellátás és szakosított szociális ellátás esetén - a külső férőhelyek és az időszakos férőhelyek kivételével - az új férőhelyeknek,

d) támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, új feladatmutatónak

a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadása (a továbbiakban: befogadás), az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv által fenntartott szociális szolgáltatók és szociális intézmények, valamint a 131/A. §-ban foglalt szociális szolgáltatások kivételével.”

(2) Az Szt. 58/A. §-a a következő (2g) bekezdéssel egészül ki:

„(2g) Támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás esetén a (2c) bekezdés nem alkalmazható, a befogadásra a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott és közleményben közzétett kapacitások, vagy a (2f) bekezdésben foglaltak alapján kerülhet sor.”

7. § Az Szt. 63. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(3) Szociális segítés keretében biztosítani kell

a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,

b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,

d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

(4) Személyi gondozás keretében biztosítani kell

a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,

c) a (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(5) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét. A megállapított gondozási szükségletet a működést engedélyező szerv felülvizsgálhatja és módosíthatja.

(6) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

(7) Amennyiben a házi segítségnyújtás során

a) szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni,

b) szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.”

8. § (1) Az Szt. 64. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,”

(2) Az Szt. 64. § (4) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat,

g) a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt településen és fővárosi kerületben működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a menedékjogról szóló törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését,”

(3) Az Szt. 64. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

h) a járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatónak a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó, a szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - kötelező szociális diagnózis készítését azzal, hogy a feladat ellátásába bevonhatja a nem járásszékhely településen működő családsegítést ellátó szolgáltatót.”

(4) Az Szt. 64. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

i) a nagy létszámú intézmények átalakítását követően támogatott lakhatást igénybe vevők utánkövetését biztosító esetmenedzseri feladatokat.”

(5) Az Szt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat - keretében működtethető. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés (4) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat.”

9. § Az Szt. 65/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter regionális illetékességgel diszpécserközpontokat jelöl ki az utcai szociális munkát végző, jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő szervezetek közül. A kijelölés visszavonásig szól.”

10. § Az Szt. 86. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat köteles biztosítani)

a) a családsegítést, ha polgármesteri hivatalt működtet vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye a településen van,”

11. § Az Szt. 92/K. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Szociális Ágazati Portálon - a (9) bekezdésben meghatározott módon - közzé kell tenni

a) a működést engedélyező szervnek a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) ellenőrzése során hozott, fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát,

b) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

c) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a 92/L. § (1) bekezdés a), b) vagy e)-k) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

d) az a)-c) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot.

(9) A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell

a) a közzététel napját és a (8) bekezdés szerinti jogcímét,

b) az eljáró működést engedélyező szerv megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés esetén

da) a szolgáltatást nyújtók nevét,

db) a nyújtott szolgáltatás megnevezését,

dc) a szolgáltatásnyújtás helyét, és

dd) a megállapított jogkövetkezményeket,

e) a d) pontban nem említett jogsértés esetén

ea) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,

eb) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) címét és ágazati azonosítóját,

ec) a jogsértéssel érintett szolgáltatás megnevezését,

ed) a megállapított tényállást,

ee) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését, és

ef) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, és az azok megszegésének esetére kikötött jogkövetkezményeket,

f) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,

g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét, valamint

h) a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott hatósági döntés vagy bírósági határozat esetén a hatósági döntést vagy bírósági határozatot, és annak rövid indokolását.

(10) A Szociális Ágazati Portálról a közzétett dokumentumot

a) a szociális szolgáltató, szociális intézmény (székhely, telephely) szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul el kell távolítani, ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,

b) a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,

c) az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő állapot megszűnését, de legkorábban a közzétételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.”

12. § Az Szt. 92/L. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki]

l) az intézményvezetővel, ennek hiányában a gondozási szükséglet vizsgálatát tényleges végző személlyel szemben, ha házi segítségnyújtás esetén nem a valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az ellátott számára szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt-e, vagy nem a valóságnak megfelelően állapította meg a napi gondozási szükséglet mértékét.”

13. § Az Szt. 92/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„92/M. § (1) A 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint.

(2) A 92/L. § (3) bekezdése szerinti esetben a bírság legmagasabb összege 50 000 forint.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege 200 000 forint.

(4) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.”

14. § Az Szt. 117. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A 117/C. § szabályait nem lehet alkalmazni arra az igénybevevőre, aki fogyatékos személyek, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthonában rendelkezik intézményi jogviszonnyal a támogatott lakhatás igénybevételét megelőzően.”

15. § Az Szt. 131/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„131/A. § A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás és az utcai szociális munka működtetését az állam - a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.”

16. § Az Szt. a következő 136. §-sal egészül ki:

„136. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 37/B. § (1) bekezdésében foglaltakat a közfoglalkoztatásba a hatálybalépést követően bevont egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni.

(2) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 92/K. § (8)-(10) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha

a) a jogsértést 2015. július 31-ét követően követik el, vagy a jogsértő állapot 2015. július 31-ét követően szűnik meg, és

b) a működést engedélyező szerv a jogkövetkezményt 2015. július 31-ét követően állapítja meg.

(3) Ha a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértő állapot 2015. augusztus 1-jét megelőzően megszűnik, a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos bírságösszeget kell alkalmazni.

(4) A 2015. augusztus 1-jén házi segítségnyújtásban részesülők esetén a gondozási szükséglet vizsgálata során - a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján - megállapított pontszámot és gondozási óraszámot a fenntartó 2015. szeptember 30-áig rögzíti a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásban.

(5) 2016. január 1-jétől a területi lefedettséget figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe - a rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül - törvény erejénél fogva befogadottnak minősül az a támogató szolgáltatás és közösségi alapellátás, valamint a hozzájuk tartozó feladatmutató, amely után a fenntartó 2015. október 1-jén hatályos finanszírozási szerződés alapján támogatásra jogosult. A 2016. január 1-jét megelőzően hatályos 131/A. § alapján nyújtott állami támogatásra 2015. december 31-ét követően is a 2016. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 92/L. § (1) bekezdés l) pontját 2016. január 1-jétől abban az esetben is alkalmazni kell, ha a gondozási szükséglet vizsgálata 2016. január 1-jét megelőzően történt.

(7) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvény hatálybalépésekor házi segítségnyújtásban részesülő személyek gondozási szükségletét a 2016. évi állami támogatás igényléséig, de legkésőbb 2015. december 31-éig - az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett, 2016. január 1-jén hatályba lépő szabályok alapján - felül kell vizsgálni.

(8) Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető.

(9) A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak a (8) bekezdésben foglaltak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.”

17. § (1) Az Szt.

a) 20/B. §-ában a „miatt” szövegrész helyébe az „érdekében” szöveg, a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben” szöveg,

b) 37/B. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdése szerinti esetekben” szöveg,

c) 45. § (1) bekezdésében a „meghatározott feltételek alapján” szövegrész helyébe a „meghatározott feltételek alapján - pénzbeli vagy természetbeni formában -” szöveg,

d) 66/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „(2) és a (3)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)” szöveg,

e) 92/K. § (4a) bekezdésében a „szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon” szöveg,

f) 115. § (4) bekezdés b) pontjában a „nem” szövegrész helyébe az „egyházi és nem” szöveg,

g) 117. § (2a) bekezdés b) pontjában a „díjra” szövegrész helyébe a „díjra - a (2b) bekezdés szerinti kivétellel -” szöveg,

h) 132. § (1) bekezdés f) pontjában a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket, a 92/K. § (8)-(10) bekezdése szerinti közzététel részletes szabályait” szöveg

lép.

(2) Az Szt.

a) 58/A. § (2a) bekezdésében az „illetve férőhelyszámnak” szövegrész helyébe a „férőhelyszámnak, illetve feladatmutatónak” szöveg,

b) 58/A. § (2f) bekezdésében a „férőhelyszám” szövegrész helyébe a „férőhelyszám, illetve feladatmutató” szöveg,

c) 132. § (1) bekezdés p) pontjában a „támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások” szövegrész helyébe a „szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás” szöveg

lép.

18. § (1) Hatályát veszti az Szt.

a) 4. § (3) bekezdésében a „78.,” szövegrész,

b) 19. § (4) bekezdésében az „a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon” szövegrész,

c) 47. § (2) bekezdésében az „- az 55/D. §-ban meghatározott kivétellel -” szövegrész,

d) 55/D. §-a és az azt megelőző alcím címe,

e) 132. § (1) bekezdés t) pontja.

(2) Hatályát veszti az Szt.

a) 64. § (2) bekezdésében az „a gyermekjóléti szolgálat,” szövegrész,

b) 64. § (5) bekezdése,

c) 86. § (1) bekezdés e) pontjában a „- különös tekintettel a családsegítéshez -” szövegrész,

d) 86. § (2) bekezdés a) pontja.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

19. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 39. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében)

c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,”

20. § (1) A Gyvt. 40. §-át megelőző alcím cím helyébe a következő alcím cím lép:

„Család- és gyermekjóléti szolgálat”

(2) A Gyvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató - a család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) - keretében működtethető. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a 39. § és a (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatait.”

(3) A Gyvt. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálatot

a) önálló intézményként,

b) a 96. § (4) és (5) bekezdése szerinti egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, vagy

c) jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával

működteti.”

21. § (1) A Gyvt. a 40. §-t követően a következő alcím címmel és 40/A. §-sal egészül ki:

Család- és gyermekjóléti központ

40/A. § (1) Család- és gyermekjóléti központnak (a továbbiakban: gyermekjóléti központ) az a járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik.

(2) A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl

a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít

aa) utcai és - ha a helyi viszonyok azt indokolják - lakótelepi szociális munkát,

ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ide nem értve a 62/E. § és a 132. § (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást,

ac) - ha a helyi viszonyok azt indokolják - kórházi szociális munkát,

ad) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,

ae) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást,

af) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;

b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében

ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,

bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,

bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,

bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

be) utógondozást végez - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,

bf) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, családgondozást végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet (a továbbiakban: pénzfelhasználási terv) készít;

c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára.

(3) Gyermekjóléti szolgálatot állami fenntartó, egyházi fenntartó és nem állami fenntartó is működtethet. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.”

(2) A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

[A gyermekjóléti központ a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít]

ag) óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet;”

22. § (1) A Gyvt. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Krízisközpontként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet.”

(2) A Gyvt. 51. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Titkos menedékházként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet.”

(3) A Gyvt. 51. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A titkos menedékház befogadja a kapcsolati erőszak miatt krízishelyzetbe került, illetve otthontalanná vált bántalmazottat és gyermekét, valamint az (5) bekezdés szerinti bántalmazott családot.

(11) A titkos menedékház a (10) bekezdésben foglalt személy számára legfeljebb hat hónap időtartamra

a) lakhatást biztosít, és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés ellátást, valamint segítséget nyújt az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez,

b) közreműködik - a gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálattal együttműködve - a titkos menedékház szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,

c) segítséget nyújt a bántalmazás következtében kialakult pszichés sérülések kezelésében és jogi tanácsadással segíti a (10) bekezdésben foglalt személy érdekeinek védelmét.”

23. § (1) A Gyvt. 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Polgármesteri hivatalt működtető települési önkormányzat, a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések lakosságára terjed ki.”

(2) A Gyvt. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járásszékhely település, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. A járásszékhely településen működő gyermekjóléti központ ellátási területe a járás lakosságára terjed ki.”

24. § (1) A Gyvt. 98. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános)

b) a titkos menedékház valamennyi adata,”

(2) A Gyvt. 98. § (6) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(A szolgáltatói nyilvántartás adatai közül nem nyilvános)

c) a krízisközpont és a félutas ház címe, továbbá az arra vonatkozó adat, hogy a családok átmeneti otthona krízisközpontként működik-e,

d) a b) és c) pontban nem említett családok átmeneti otthonának és a gyermekek átmeneti otthonának címe, ha a fenntartó ezt kéri.”

(3) A Gyvt. 98. §-a a következő (11)-(14) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A Szociális Ágazati Portálon - a (12) és (13) bekezdésben meghatározottak szerint - közzé kell tenni

a) a működést engedélyező szervnek a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) ellenőrzése során hozott, fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát,

b) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) személyi vagy tárgyi feltételeinek hiánya miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

c) a működést engedélyező szerv jogerős határozatát, fenntartóval kötött hatósági szerződését és hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegését megállapító végzését, ha a 100/A. § (1) bekezdés a), b) vagy e) pontjában meghatározott jogsértés miatt jogkövetkezményt állapított meg vagy a fenntartóval hatósági szerződést kötött,

d) az a)-c) pont szerinti ügyben a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott és a közzétett döntés érdemében változást eredményező hatósági döntést vagy bírósági határozatot.

(12) A hatósági döntésről és a hatósági szerződésről közzétett dokumentumnak tartalmaznia kell

a) a közzététel napját és a (11) bekezdés szerinti jogcímét,

b) az eljáró működést engedélyező szerv megnevezését,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértés esetén

da) a szolgáltatást nyújtók nevét,

db) a végzett gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység megnevezését,

dc) a szolgáltatásnyújtás helyét, és

dd) a megállapított jogkövetkezményeket,

e) a d) pontban nem említett jogsértés esetén

ea) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,

eb) a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) címét - a 98. § (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti kivételekkel - és ágazati azonosítóját,

ec) a jogsértéssel érintett gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység megnevezését,

ed) a megállapított tényállást,

ee) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését, és

ef) a hatósági döntésben megállapított jogkövetkezményeket, illetve a fenntartó által a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségeket, és az azok megszegésének esetére kikötött jogkövetkezményeket,

f) a jogerő beálltára vagy annak hiányára történő utalást,

g) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét, valamint

h) a jogorvoslat vagy megismételt eljárás során hozott hatósági döntés vagy bírósági határozat esetén a hatósági döntést vagy bírósági határozatot, és annak rövid indokolását.

(13) Titkos menedékház ügyében hozott hatósági döntés és bírósági határozat nem tehető közzé. A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a (12) bekezdés szerinti adatokat úgy kell közzétenni, hogy abból az intézmény (székhely, telephely) és a félutas ház címe ne legyen megismerhető.

(14) A Szociális Ágazati Portálról a közzétett dokumentumot

a) a szolgáltató, intézmény, hálózat (székhely, telephely) szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését követően haladéktalanul el kell távolítani, ha a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,

b) a jogsértő állapot megszűnését követő öt év elteltével kell eltávolítani, ha a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot nem a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel szűnik meg,

c) az a) és b) pontban nem említett esetben a jogsértés időpontját, illetve a jogsértő állapot megszűnését, de legkorábban a közzétételt követő egy év elteltével kell eltávolítani.”

25. § A Gyvt. 100/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a bírság legalacsonyabb összege 250 000 forint, legmagasabb összege 1 000 000 forint.

(1b) Az (1a) bekezdésben nem említett esetben a bírság legmagasabb összege 200 000 forint.”

26. § A Gyvt. 139. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható.”

27. § A Gyvt. 141/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141/A. § A Kormány által kijelölt szerv - a személyes gondoskodás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében - országos jelentési rendszert működtet. A fenntartó az országos jelentési rendszer számára köteles bejelenteni a kormányrendeletben meghatározott - személyes adatnak nem minősülő - adatokat.”

28. § (1) A Gyvt. XXII. Fejezete a Térítési díj alcímet megelőzően a következő 145/C. §-sal egészül ki:

„145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam - jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni.”

(2) A Gyvt. 145/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145/C. § A Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak működtetését az állam - jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott - fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja. A finanszírozási szerződést - ha jogszabály másként nem rendelkezik - három évre kell megkötni. Az éves támogatási összeget a költségvetési törvény állapítja meg.”

29. § A Gyvt. a következő 174. §-sal egészül ki:

„174. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 98. § (11)-(14) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha

a) a jogsértést 2015. július 31-ét követően követik el, vagy a jogsértő állapot 2015. július 31-ét követően szűnik meg, és

b) a működést engedélyező szerv a jogkövetkezményt 2015. július 31-ét követően állapítja meg.

(2) Ha a 100/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogsértő állapot 2015. augusztus 1-jét megelőzően megszűnik, a 2015. augusztus 1-jét megelőzően hatályos bírságösszeget kell alkalmazni.

(3) A fenntartó 2016. február 1-jéig köteles kérelmezni a 2015. december 31-én működő Gyerekházának bejegyzését a szolgáltatói nyilvántartásba. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, a Gyerekházat az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.

(4) Gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására 2016. január 1-jétől a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerződést nem köthet.

(5) A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerződést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak a (4) bekezdésben foglaltak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidőben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerősen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.

(6) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 40/A. §-t a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A nem járásszékhely településen működő gyermekjóléti szolgálat a járásszékhely településen működő gyermekjóléti központnak átadja

a) 2016. január 10-éig a nála folyamatban lévő 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyek iratanyagát, és

b) 2016. január 31-éig a nála lezárt 40/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ügyek iratanyagát.”

30. § (1) A Gyvt.

a) 98. § (5) bekezdésében a „szolgáltatói nyilvántartást vezető szerv honlapján” szövegrész helyébe a „Szociális Ágazati Portálon” szöveg,

b) 145. § (2) bekezdésében az „(a továbbiakban: befogadás)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: befogadás), a 145/C. §-ban foglaltak kivételével” szöveg,

c) 162. § (1) bekezdés i) pontjában a „jogkövetkezményeket” szövegrész helyébe a „jogkövetkezményeket, a 98. § (11)-(14) bekezdése szerinti közzététel részletes szabályait” szöveg,

d) 162. § (1) bekezdés w) pontjában a „családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont” szövegrész helyébe a „Gyerekházak, a krízisközpontok, a félutas házak és a titkos menedékházak” szöveg

lép.

(2) A Gyvt.

a) 11/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 17. § (2a) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálat” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató” szöveg,

b) 17. § (2) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatnál” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál” szöveg,

c) 35. § (6) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatban” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatásban” szöveg,

d) 37/A. § (3a) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálatot” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót” szöveg,

e) 38/A. § (2) bekezdésében a „gyermekjóléti szolgálattal” szövegrész helyébe a „gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval” szöveg,

f) 40. § (2) bekezdésében a „39. §-ban” szövegrész helyébe a „39. §-ban és az Szt. 64. § (4) bekezdésében” szöveg

lép.

31. § (1) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 139. § (3) bekezdés c) pontja,

b) 100/A. § (1) bekezdésében az „ellenőrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű” szövegrész,

c) 162. § (1) bekezdés y) pontja.

(2) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az „így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,” szövegrész,

b) 38/A. § (3) bekezdése,

c) 39. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „, különösen a családsegítés” szövegrész,

d) 39. § (4) bekezdés c) pont ce) alpontja,

e) 39. § (4) bekezdés d) és e) pontja,

f) 39. § (5) bekezdése,

g) 40. § (2) bekezdés c) pontja,

h) 40. § (3) és (5) bekezdése,

i) 51. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a családsegítő, illetve” szövegrész,

j) 94. § (3) bekezdés d) pontja,

k) 96. § (5) bekezdésében a „családsegítő szolgálat, illetve” szövegrész.

3. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

32. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

a) a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be,

b) az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, vagy

c) keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.”

33. § Az Mmtv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Rokkantsági ellátásban részesülő személy esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálatot nem kell elvégezni, ha

a) a felülvizsgálatra az ellátás megállapításáról szóló vagy a felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban, vagy

b) a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában

az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.”

34. § (1) Az Mmtv. 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 23-24. § alkalmazásában)

a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt,”

(megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.)

(2) Az Mmtv. 38. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A 25. § alkalmazásában rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni)

f) a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyt is az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig.”

35. § Az Mmtv. a következő 38/C. és 38/D. §-sal egészül ki:

„38/C. § A 32. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rokkantsági ellátásban és a 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetén, ha

a) az ellátást megállapító vagy a korábbi felülvizsgálati eljárás során hozott döntésben meghatározott időpontban esedékes, vagy

b) a 33. § (6) bekezdése szerinti

felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzése nélkül az ellátás változatlan összegű, rokkantsági ellátásként történő továbbfolyósításáról dönt.

38/D. § Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXXIII. törvénnyel megállapított 19. § (1a) bekezdését és 38/C. §-t a 2015. augusztus 1-jén folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásokban még nem kell alkalmazni.”

36. § Az Mmtv.

a) 19. § (1) bekezdés c) pontjában a „30 napi” szövegrész helyébe a „60 napi”,

b) 27. § (1) bekezdés c) pontjában, 27. § (6) bekezdésében, 27/A. § (1) bekezdés c) pontjában, 27/A. § (6) bekezdésében, 28. § (3)-(6) bekezdésében a „társadalmi felzárkózásért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter”

szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. §, a 6. §, a 7. §, a 8. § (1)-(3) és (5) bekezdése, a 10. §, a 12. §, a 15. §, a 17. § (2) bekezdése, a 18. § (2) bekezdése, a 19. §, a 20. §, a 21. § (1) bekezdése, a 23. §, a 26. §, a 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése és a 31. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 8. § (4) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 21. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére