Időállapot: közlönyállapot (2015.XI.13.)

2015. évi CLXX. törvény

az egyes közlekedéssel összefüggő törvények módosításáról * 

1. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

1. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/A. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság jogosult)

f) a pilóta nélküli légijárművel kapcsolatos hatósági eljárással összefüggésben a kérelmező és a közreműködő szakszemélyzet természetes személyazonosító és lakcímadatait, elérhetőségét, a tevékenység ellátásához szükséges egészségi állapotára, továbbá kóros szenvedélyére vonatkozó adatait, a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket”

(a légiközlekedés biztonsága, a tevékenyég ellátásához szükséges alkalmasság igazolása céljából az igazoláshoz szükséges egészségi állapotra és kórós szenvedélyre vonatkozó adatok kivételével az adatok hitelességének utólagos ellenőrzése, valamint nyilvántartás vezetése céljából kezelni.)

(2) Az Lt. 3/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggésben, a katonai légügyi hatóság az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatokat az adatkezelés céljának megvalósításához szükséges mértékben és ideig kezeli.”

2. § Az Lt. 3/F. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Állami légijármű fedélzetén elhelyezett veszélyes áruk szállítás előtti ellenőrzésére a katonai légügyi hatóság, a légijármű parancsnoka, a légiközlekedési szakszemélyzet és - honvédelmi érintettség esetén - a Magyar Honvédség logisztikai támogatásáért felelős szervezetének képviselője jogosult.”

3. § (1) Az Lt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Külföldi állami légi járműnek a magyar légtérbe való berepülése iránti kérelmet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a külpolitikáért felelős miniszternek kell benyújtani. A külpolitikáért felelős miniszter a kérelmet a magyar légtér igénybevételéről szóló kormányrendeletben meghatározott módon továbbítja a légiközlekedési hatóságnak.”

(2) Az Lt. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az Alaptörvény 47. cikke szerinti csapatmozgások esetén a diplomáciai kérelem alóli mentesség nem mentesít a csapatmozgásra vonatkozó közjogi engedély alól. A diplomáciai kérelem alóli mentességgel rendelkező államok ilyen esetben megfelelő időben kötelesek engedélyt kérni.”

4. § Az Lt. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjra vonatkozó, 60 napnál régebbi, lejárt követelés esetén a díj fizetésére kötelezettel szemben a légiforgalmi szolgáltatás megtagadható.”

5. § Az Lt. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A légiközlekedési hatóság döntése alapján köteles a légvédelmi készenléti szolgálat riasztásával kapcsolatosan keletkezett költségeknek a Magyar Honvédség részére történő megtérítésére az, aki felróható magatartásával a riasztást eredményező eseményt okozta.”

6. § Az Lt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar polgári légijármű - a repülőmodell, a pilóta nélküli légijármű és a repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet részt, ha a légiközlekedési hatóság Magyarország Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet ad ki.”

7. § (1) Az Lt. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Üzemben tartási engedély szükséges)

a) a gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző lajstromozásra kötelezett légijármű,”

(üzemben tartásához.)

(2) Az Lt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell üzemben tartási engedély az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartásához.”

8. § Az Lt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai repülésirányító szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervezetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.”

9. § Az Lt. „Az idegen ingatlannal kapcsolatos rendelkezések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

Az idegen ingatlannal és a légiközlekedés biztonságára veszélyes tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések

44. § (1) Jogszabály előírhatja, hogy a repülőterek vagy a légiközlekedéssel összefüggő egyes eszközök meghatározott körzetében épület vagy egyéb létesítmény csak akkor emelhető, erdőtelepítés, mezőgazdasági tevékenység akkor végezhető, ha az a légiközlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és a terveket a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság és a katonai hatóság jóváhagyta.

(2) Az állam tulajdonában lévő és a nyilvános repülőtérrel kapcsolatban az idegen ingatlan igénybevétele a kisajátítási törvény hatálya alá tartozik.”

10. § Az Lt. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A repülésbiztonság fenntartása és növelése érdekében állami téradatbázisként létre kell hozni és adattartalmának rendszeres aktualizálásával fenn kell tartani Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisát.”

11. § Az Lt. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakszolgálati engedély azt igazolja, hogy a légijármű vezetője, továbbá a szakszemélyzet tagja az adott tevékenység ellátására szakmailag alkalmas.”

12. § Az Lt. „A szakszolgálati engedély” alcíme a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § Szakszolgálati tevékenységet nem végezhet az a személy,

a) akinek kényszergyógykezelését a bíróság jogerősen elrendelte, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig,

b) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a szakszolgálati tevékenység gyakorlásától jogerősen eltiltott, az eltiltás hatályának időtartama alatt,

c) akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó vagy a járművezetést érintő cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett, a gondnokság időtartama alatt.”

13. § (1) Az Lt. 61/A. § (3) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(A Társaság feladatai:)

n) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és légterében repülésmeteorológiai feladatok ellátása;

o) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében, valamint a külön jogszabályban meghatározott Budapest közelkörzet légtereiben alkalmazott műszer szerinti repülési eljárások tervezése.”

(2) Az Lt. 61/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (2) bekezdésben megjelölt társaság a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységével összefüggésben, hosszú távú üzleti érdekeinek elérése céljából gazdasági társaságban kisebbségi vagy többségi tulajdonrészt szerezhet, valamint gazdasági társaságot alapíthat.”

14. § Az Lt. 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A légiforgalmi szolgáltató a Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisában szereplő, a feladatai ellátása érdekében szükséges adatokat, valamint a légiforgalmi tájékoztatás rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján a részére szolgáltatandó adatokat díj- és költségmentesen kapja meg.”

15. § Az Lt. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A katonai repülésirányító szolgálat részeként működő katonai légiforgalmi szolgálatokat a honvédelemért felelős miniszter hozza létre és tartja fenn.”

16. § Az Lt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § A légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak részletes szabályait a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.”

17. § Az Lt. a következő 63/D. §-sal egészül ki:

„63/D. § A munkáltató a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. augusztus 10-i 805/2011/EU bizottsági rendelet 17. cikke, továbbá a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet II. Melléklet 3.3. pontja végrehajtása érdekében ellenőrzési rendszert alakít ki.”

18. § (1) Az Lt. 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § egyben a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelező és önkéntes jelentéstételi rendszer létrehozását, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott személyek kijelölését a repülésbiztonsági szervezeten belül kell végrehajtani.

(3a) A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű üzemben tartójának, az állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemeltetőjének, az állami légiforgalmi szolgálatnak a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott események bejelentésére, elemzésére, nyomon követésére valamint a szükséges intézkedések meghozatalára a repülésbiztonsági szervezeten belül baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell fenntartani, vagy csatlakozni kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság, az állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat esetén a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.”

19. § Az Lt. 66. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A légiközlekedési hatóság a közlekedésbiztonsági szervezettel együttműködve végzi el a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (6) bekezdésében meghatározott események elemzését.

(8) A repülésbiztonsági kockázatok azonosítása és a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szervezetek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (4) bekezdésében meghatározott elemzést megküldik a közlekedésbiztonsági szervnek.”

20. § (1) Az Lt. „Légiközlekedési bírság, zajvédelmi díj” alcíme a következő 66/C. §-sal egészül ki:

„66/C. § (1) A légiközlekedési hatóság által a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint végrehajtási rendeletei alapján kiadott engedéllyel rendelkező szervezetek a légiközlekedési hatóságnak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikke alapján ellátott felügyeleti feladatok ellátásért évente felügyeleti díjat fizetnek. A felügyeleti díjat évente január 31-ig kell a légiközlekedési hatóság számlájára átutalással megfizetni.

(2) A felügyeleti díj a légiközlekedési hatóságot illeti meg, amelyet kizárólag a felügyeleti feladataival összefüggésben használhat fel. Amennyiben az engedéllyel rendelkező szervezet felügyeletét külföldön kell ellátni, a szervezet a felügyeleti díj megfizetésén felül köteles megtéríteni a légiközlekedési hatóság külföldi kiutazással kapcsolatos költségeit.

(3) A felügyeleti díj mértékét az 1. melléklet tartalmazza.”

(2) Az Lt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

21. § (1) Az Lt. 71. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

1. állami célú légiközlekedés: a honvédelmi, a vámhatósági, a rendőrségi és határőrizeti célú légiközlekedés, mely végezhető állami légijárművel, valamint lajstromba, vagy lajstromozásra nem kötelezett légijármű esetében a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába felvett polgári légijárművel abban az esetben, ha a repülés honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi vagy határőrizeti célt szolgál;”

(2) Az Lt. 71. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

3. ellenőrzött repülőtér: olyan repülőtér, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi irányító szolgálatot, állami repülések céljára szolgáló repülőtér esetében katonai légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak;”

(3) Az Lt. 71. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

19. repülőtér: bármely olyan kijelölt terület - beleértve mindenfajta a területhez tartozó épületet, berendezést és felszerelést - a földön, vagy a vízen, illetve rögzített, parthoz rögzített vagy úszó építmény felületén, amelyet részben vagy teljes egészében légijárművek leszállásához, felszállásához és földi mozgásához használnak;”

(4) Az Lt. 71. §-a a következő 35-40. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

35. pilóta nélküli légijármű: olyan - a pilóta nélküli légijármű rendszer elemét képző - távvezérelt légijármű, amelynek vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi. Pilóta nélküli légijárműnek minősül az előző feltételeknek megfelelő önálló repülésre - részben, vagy teljesen - alkalmas és az önálló repülésre nem alkalmas távvezérelt légijármű is;

36. pilóta nélküli légijármű rendszer: a légijárművet, a légijármű vezetéséhez szükséges távvezérlő munkaállomást és az ezek közötti folyamatos adatkapcsolatot nyújtó berendezést, valamint a légijárművel végrehajtott repüléshez szükséges egyéb berendezéseket magában foglaló rendszer;

37. repülőmodell: olyan önálló repülésre nem képes, távvezérelt merev- vagy forgószárnyú légijármű, valamint ballon, amelynek vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi, felhasználása kizárólag hobbi vagy szabadidő eltöltése céljából történik, továbbá a fedélzetén nincs adatrögzítésre, adatátvitelre, valamint helymeghatározásra alkalmas eszköz;

38. katonai körzet: az a légtér, ahol a katonai repülésirányító szolgálatok nyújtanak szolgáltatást;

39. repülőeszköz: a siklórepülő eszköz, a polgári ejtőernyő és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. Melléklet e) pontjában meghatározott egyszemélyes vagy 300 kg legnagyobb felszálló tömeget el nem érő repülőgép együttes megnevezése;

40. siklórepülő eszköz: a légijárművek gyártásáról, építéséről és műszaki alkalmasságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott sárkányrepülő eszköz vagy siklóernyő.”

22. § (1) Az Lt. 73. § (1) bekezdés zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

zs) a repülőtér akadálykorlátozási felületeinek kijelölésére és a légiközlekedési akadályok jelölésére vonatkozó szabályokat.”

(2) Az Lt. 73. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki)

e) a repülésmeteorológiai szolgáltatót vagy szolgáltatókat.”

(3) Az Lt. 73. § (3) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

g) az állami célú légiközlekedés védelmének szabályait,

h) a veszélyes áruk állami légijárművel történő légi szállításának részletes szabályait,

i) az állami repülések céljára szolgáló repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a közös felhasználású repülőtérré történő fejlesztésnek, üzemben tartásának, üzemeltetésének részletes szabályait,

j) a légvédelmi készenléti szolgálat riasztásából eredő költségek megtérítésének részletes szabályait.”

23. § (1) Az Lt. 74. § (1) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

w) a miniszter, hogy a repülőeszközzel végzett és a repülőeszközökkel kapcsolatos tevékenységek végrehajtására, a tevékenységet végzők képzésére és engedélyeire vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Lt. 74. § (3) bekezdése a következő c)-h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

c) a miniszter, hogy a lajstromba vétel feltételeit, a bejegyzés tartalmának, módosításának és törlésének a szabályait,

d) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben Magyarország légiközlekedési terep és akadály adatbázisa adattartalmára vonatkozó szabályokat,

e) a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a pilóta nélküli légijárművek és a pilóta nélküli légijármű rendszerek gyártásának, engedélyezésének, üzemben tartásának, az azokkal végrehajtott repülések, a vezetőik képesítésének és az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a vezetőik egészségügyi alkalmasságának szabályait,

f) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, az adópolitikáért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a pilóta nélküli állami légijárművek repülésének, illetve légijármű rendszerek üzemeltetésének, a vezetőik képesítésének és az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a vezetőik egészségügyi alkalmasságának szabályait, valamint az azokkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,

g) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az egyes védett személyek állami légijárművel történő szállításának részletes szabályait,

h) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állami célú légiközlekedésben a földi kiszolgálás feltételeit és engedélyezésének rendjét”

(rendeletben állapítsa meg.)

24. § Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő s)-x) ponttal egészül ki

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

s) a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

t) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. augusztus 10-i 805/2011/EU bizottsági rendelet,

u) a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-i 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

v) a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-i 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

w) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet,

x) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”

25. § Az Lt.

a) 2. § (1) bekezdés h) pontjában az „a honvédelemmel összefüggő” szövegrész helyébe az „az állami célú légiközlekedéssel összefüggő” szöveg,

b) 2. § (2) bekezdés e) pontjában az „a miniszterrel együttesen” szövegrész helyébe az „a miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen” szöveg,

c) 3/C. § (1) bekezdés második mondatában a „Magyarország Állami Légijármű Lajstromba” szövegrész helyébe a „Magyarország Légijármű Lajstromába” szöveg,

d) 3/E. § (2) bekezdésben a „Magyarország Állami Légijármű Lajstromába” szövegrész helyébe a „Magyarország Légijármű Lajstromába” szöveg,

e) 46. § (1) bekezdésében, 48. § (1) és (7) bekezdésében a „személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz” szövegrész helyébe a „repülőeszköz” szöveg,

f) 52/A. § (1) bekezdésében a „légvédelmi irányító” szövegrész helyébe a „katonai repülésirányító” szöveg,

g) 52/A. § (2) és (3) bekezdésében a „légvédelmi irányító szolgálat” szövegrész helyébe a „katonai repülésirányító szolgálat” szöveg,

h) 73. § (1) bekezdés m) pontjában a „légitársasági segélynyújtási tervre vonatkozó” szövegrész helyébe a „légitársasági segítségnyújtási tervre vonatkozó” szöveg,

i) 74. § (2) bekezdés u) pontjában a „légiforgalom irányításának” szövegrész helyébe a „légiforgalmi szolgálatok ellátásának és eljárásainak” szöveg,

j) 74. § (3) bekezdés b) pontjában a „továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat” szövegrész helyébe a „továbbá a nyilvántartásával, felhasználásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat” szöveg

lép.

26. § Hatályát veszti az Lt.

a) 3/A. § (2)-(4) bekezdése,

b) 6. § (5) bekezdése,

c) az 53. § (4) bekezdés a) pontja és (9) bekezdése,

d) az ÖTÖDIK RÉSZ VI. Fejezet címében az „és rendellenességek” szövegrész,

e) 64. § (1) bekezdésében az „A szakmai vizsgálat keretében lehet vizsgálni a külön jogszabályban meghatározott légiközlekedési rendellenességet is.” szövegrész,

f) 64. § (2) bekezdésében az „és a légiközlekedési rendellenesség” szövegrész,

g) 65/A. § (4) bekezdésében az „és légiközlekedési rendellenességek” szövegrészek,

h) 73. § (1) bekezdés d) pontja,

i) 74. § (1) bekezdés f) pontjában a „6. § (5) bekezdésében említett” szövegrész.

2. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

27. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett egészségügyi és a megkereső szerv által törvény alapján kezelhető, az azonosításhoz szükséges személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben a 4. § (4) bekezdésének megfelelően fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. A megkereső szervek a következők lehetnek:]

i) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben, valamint a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott szakmai vizsgálat során a közlekedésbiztonsági szerv.”

3. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

28. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya a Magyarország területén, illetve légterében bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény bejelentésére és vizsgálatára terjed ki.”

29. § A Kbvt. 1/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az EU-rendelet 1. cikkét, 2. cikkét, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11-14. cikkét, 15. cikk (1) bekezdését, 16. cikk (1)-(7) bekezdését és 16. cikk (8) bekezdés b) pontját, 17. cikkét, 18. cikk (1)-(4) bekezdését és a Mellékletét a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet)

a) II. mellékletében meghatározottaktól eltérő légijárművel bekövetkezett repülőeseménnyel,

b) II. mellékletében szereplő légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel

összefüggésben megfelelően kell alkalmazni.

(4) A polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet (a továbbiakban: 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk 1-7., 9., 12. pontját, 4. cikk (1) bekezdését, (5) bekezdését, 15-16. cikkét és I. mellékletét a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel, valamint állami légijárművel bekövetkezett eseményekkel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni.”

30. § (1) A Kbvt. 2. § m)-n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

m) víziközlekedési baleset: nagyon súlyos víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény működésével kapcsolatban lévő, olyan bekövetkezett - nem szándékos emberi magatartásra visszavezethető - esemény vagy eseménysorozat, amely során

ma) halál vagy súlyos személyi sérülés történik,

mb) személy úszólétesítményről eltűnik,

mc) az úszólétesítmény ténylegesen vagy feltételezhetően eltűnik, az úszólétesítmény elsüllyed vagy az úszólétesítményen tartózkodó személyek az életük megóvása érdekében az úszólétesítmény elhagyására kényszerülnek,

md) az úszólétesítményben olyan kár keletkezik, amely jelentős hatással van az úszó létesítmény fő szerkezeti elemeire, teljesítményére vagy működési jellemzőire, és a kár fő komponens vagy komponensek nagyjavítását vagy cseréjét teszi szükségessé vagy az úszólétesítmény megsemmisülésével jár,

me) az úszólétesítmény hajóútban megfeneklik, üzemképtelenné vagy ütközés részesévé válik,

mf) olyan kár keletkezik az úszólétesítményen kívüli víziközlekedési infrastruktúrában, amely súlyosan veszélyeztetheti a balesetben érintett úszólétesítmény vagy más úszólétesítmény biztonságát, vagy bármely személy életét, és amely a víziközlekedési infrastruktúra megsemmisülésével jár, vagy jelentős hatással van a víziközlekedési infrastruktúra fő szerkezeti elemeire, teljesítményére vagy működési jellemzőire, és a kár fő komponens vagy komponensek nagyjavítását vagy cseréjét teszi szükségessé, vagy

mg) az úszólétesítményt vagy úszólétesítményeket ért kár következtében az érintett állam vagy államok, illetve a lajstromozó állam megítélése szerint jelentős környezeti kár, valamint Magyarország területén a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti természetben okozott károsodás keletkezik,

n) víziközlekedési esemény: víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény működésével kapcsolatban lévő, olyan - nem szándékos emberi magatartásra visszavezethető - esemény vagy eseménysorozat, amely veszélyezteti vagy veszélyeztetheti az úszólétesítmény biztonságát vagy bármely személy életét, illetve a környezetet;”

(2) A Kbvt. 2. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

u) nagyon súlyos víziközlekedési baleset: olyan víziközlekedési baleset, amely során

ua) legalább egy személy életét veszti,

ub) az úszólétesítmény eltűnik vagy megsemmisül, vagy hajóútban elsüllyed,

uc) az érintett állam vagy államok, illetve a lajstromozó állam megítélése szerint jelentős környezeti kár keletkezik, valamint Magyarország területén a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti természetben okozott károsodás következik be, vagy

ud) a víziút műtárgyainak megrongálódásával kapcsolatban részleges vagy teljes hajózási zárlatot rendeltek el;”

31. § A Kbvt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedésbiztonsági szerv - e törvényben meghatározottak szerint - a balesetek megelőzése érdekében

a) elvégzi

aa) a vasúti balesettel és súlyos vasúti balesettel, a váratlan vasúti eseménnyel, valamint a nagyon súlyos víziközlekedési balesettel és víziközlekedési balesettel, valamint a víziközlekedési eseménnyel,

ab) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseménnyel,

ac) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magába hordozó eseménnyel,

ad) az állami légijárművel bekövetkezett, jelentős légiközlekedés-biztonsági kockázatot magába hordozó eseménnyel kapcsolatos bejelentések gyűjtését és elemzését,

b) a légiközlekedési hatósággal együttműködve elvégzi az EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott elemzések nyomon követését;

c) lefolytatja a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai és tematikus vizsgálatát és

d) biztonsági ajánlásokat dolgozhat ki.”

32. § (1) A Kbvt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közlekedésbiztonsági szerv 24 órás folyamatos baleseti ügyeleti szolgálatot tart fenn a közlekedési balesetekről, és az egyéb közlekedési eseményekről szóló bejelentések, továbbá a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kötelező és önkéntes bejelentések fogadására, és a szükséges jelentések és intézkedések megtételére.”

(2) A Kbvt. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedési balesettel és az egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban indult szakmai és tematikus vizsgálat, továbbá a szakmai vizsgálattól függetlenül indult közigazgatási hatósági eljárás, szabálysértési és büntetőeljárás során a közlekedésbiztonsági szerv, valamint a hatóságok és egyéb eljáró szervek az együttműködés érdekében, a szakmai vizsgálat szabályainak figyelembevételével, az eseménnyel összefüggő tényekre vonatkozó adatok vagy a közigazgatási hatósági, szabálysértési, illetve büntetőeljárás során keletkezett adatok, dokumentumok beszerzése érdekében egymást megkereshetik.”

33. § (1) A Kbvt. 7. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv:)

g) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eseményjelentések, elemzések, és a légiközlekedési balesetekre, súlyos repülőeseményekre, repülőeseményekre vonatkozó adatok, információk nyilvántartására, nyomon követésére és feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;”

(2) A Kbvt. 7. § (1) bekezdése a következő l)-n) ponttal egészül ki:

(A közlekedésbiztonsági szerv:)

l) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a bejelentett adatokat gyűjti, feldolgozza, tárolja;

m) ellátja a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott kapcsolattartási pont feladatait;

n) a közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat során tudomására jutott információk alapján tematikus vizsgálatot végezhet és a vizsgálat alapján biztonsági ajánlást adhat ki.”

(3) A Kbvt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdés g) pontjában megjelölt adatbázisban tartja nyilván az e törvényben meghatározott légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő bejelentéseket és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat, információkat, továbbá a szakmai vizsgálat során az e törvénnyel és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban birtokába került adatokat. Az adatbázisban tárolja továbbá a légiközlekedési hatóság által összegyűjtött, értékelt, a légiközlekedés biztonságát veszélyeztető, a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott légiközlekedés védelmi jellegű eseményekre vonatkozó adatokat is. Az adatbázisban rögzített adatok kizárólag az e törvényben, az EU-rendeletben és a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célokra használhatók fel.”

(4) A Kbvt. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közlekedésbiztonsági szerv a (2) bekezdésben megjelölt adatbázisban rögzített adatok alapján teljesíti a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdésében, valamint a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott, továbbá az egyéb nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettséget.”

(5) A Kbvt. 7. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartást vezet a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott balesetvizsgáló képzést végző szervezetekről.”

34. § A Kbvt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat kiterjed a biztonságirányítási rendszer működésének vizsgálatára is.

(1a) A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására.”

35. § (1) A Kbvt. 9. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv a vasúti és víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása keretében - szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva - jogosult különösen arra, hogy)

a) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul, előzetes értesítés nélkül - az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is - hozzáférhessen a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény helyszínéhez, az eseménnyel érintett járműhöz, az eseménnyel érintett jármű rakományához vagy roncsához, az eseménnyel érintett infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;”

(2) A Kbvt. 9. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedésbiztonsági szerv a vasúti és víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása keretében - szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva - jogosult különösen arra, hogy)

e) haladéktalanul megismerje a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, közlekedésének előkészítésében, továbbá a forgalom lebonyolításában, tájékoztatásában, illetve irányításában részt vevő személyek egészségügyi vizsgálati eredményeit, illetve a tőlük vett mintákat;”

(3) A Kbvt. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vasúti baleset és súlyos vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, valamint a nagyon súlyos víziközlekedési baleset és víziközlekedési baleset, valamint a víziközlekedési esemény vizsgálata során a közlekedésbiztonsági szerv - a büntetőeljárást lefolytató hatóságtól szerzett információk kivételével - jogosult információkat közölni az áldozatokkal és azok hozzátartozóival vagy azok képviselőivel, továbbá nyilvánosságra hozni az eseményvizsgálat során feltárt tényekkel és az eseményvizsgálat során követett eljárással kapcsolatos információkat, jogosult továbbá előzetes jelentések kiadására, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a szakmai vizsgálat követelményeit, alapvető honvédelmi érdeket és megfelel a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak.”

36. § A Kbvt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Aki közlekedési balesetet észlel, köteles azt haladéktalanul a rendőrségnek bejelenteni. A rendőrség haladéktalanul értesíti azokat a szerveket, amelyek feladatkörébe tartozik a közlekedési baleset következtében veszélybe került személyek részére segítség nyújtása, az élet- és vagyonbiztonság védelme, a közlekedési baleset szakmai vizsgálata.

(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseménnyel érintett jármű személyzete, a járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, a közlekedési hatóság, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar úszólétesítmény üzemben tartójára is az úszólétesítményt külföldön ért baleset esetén is.

(3) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eseményeket

a) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű és az állami légijármű parancsnoka, vagy amennyiben a parancsnoknak nem áll módjában, a személyzet egyéb tagja,

b) a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott légijármű és az állami légijármű, vagy annak alkatrésze, berendezése tervezésében, gyártásában, karbantartásában, üzembe helyezésében, üzemben tartásában, üzemeltetésében, műszaki alkalmasságának megállapításában részt vevő személy,

c) az a személy, aki állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat lát el,

d) az a személy, aki olyan állami léginavigációs szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatot lát el, amelyhez szakszolgálati engedély szükséges,

e) az a személy, aki állami léginavigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el,

f) az a személy, aki állami légijármű földi kiszolgálásával, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a terhelési adatlapkitöltést, a berakodást, a jégtelenítést és a légijármű vontatást, valamint egyéb földi üzemeltetésével kapcsolatos feladatot lát el, köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott adattartalommal.

(4) A 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint összegyűjtött eseményekre vonatkozó adatokat és biztonsági vonatkozású egyéb információkat az 5. cikk (6) bekezdésében meghatározott letelepedett szervezet köteles haladéktalanul jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek.”

37. § A Kbvt. „A szakmai vizsgálat megindítása” alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A szakmai vizsgálat megindításáról a közlekedésbiztonsági szerv dönt.

(2) A bejelentőt - bejelentése miatt - munkáltatója vagy megbízója részéről nem érheti hátrány.

(3) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és Magyarország Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett elérhetőségeken. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót értesíti. Légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében a közlekedésbiztonsági szerv a bejelentés 10/C. § (4) bekezdésében meghatározott eredeti adattartalmával haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.”

38. § A Kbvt. „A szakmai vizsgálat megindítása” alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:

„10/B. § (1) A bejelentést követően a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálati kötelezettségére figyelemmel dönt a szakmai vizsgálat megindításáról. A közlekedésbiztonsági szerv vezetője a bejelentést követően a vizsgálóbizottság tagjainak kijelölésével megindítja a szakmai vizsgálatot.

(2) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A vizsgálóbizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a szakmai vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálóbizottság vezetőjét.

(3) A vizsgálóbizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására - a 22. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető.

(4) A szakmai vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője. A súlyos repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.

(5) A vizsgálóbizottság a kijelölést követően a szakmai vizsgálat 8. §-ban rögzített alapelvei szerint, a szakmai vizsgálatra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével határozza meg a vizsgálat körét és a vizsgálatok során követendő eljárást, valamint haladéktalanul megkezdi a szakmai vizsgálatot. Amennyiben a közlekedési balesetben és egyéb közlekedési eseményben több jármű érintett, azt egy esetnek kell tekinteni. Az esetet a legsúlyosabb következménye alapján kell minősíteni.

(6) Ha a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint, a szakmai vizsgálatban a Magyar Honvédség képviselője megfigyelőként részt vehet. A megfigyelő a vizsgálóbizottsággal, illetve a szakmai kivizsgálóval együtt lehet jelen az eljárásban érintett személy meghallgatásának kivételével a vizsgálati cselekményeknél, és a személyes adatok kivételével gyakorolhatja iratbetekintési jogát, jogosult továbbá arra, hogy indítványozza kérdés feltételét tanúhoz, illetve szakértőhöz, továbbá jogosult nyilatkozatot tenni.”

39. § A Kbvt. „A szakmai vizsgálat megindítása” alcíme a következő 10/C. §-sal egészül ki:

„10/C. § (1) Súlyos vasúti baleset esetén - illetve, amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv úgy dönt, hogy vasúti balesettel vagy váratlan vasúti eseménnyel kapcsolatban szakmai vizsgálatot indít - a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a szakmai vizsgálat megindításáról egy héten belül tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget. A tájékoztatás tartalmazza a baleset dátumát, idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, személyi sérülések és anyagi károk tekintetében.

(2) Ha a közlekedési baleset, illetve az egyéb közlekedési esemény katonai szállítmányt érint, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a Magyar Honvédséget értesíti.

(3) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást ad a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség vezérkari főnöke, illetve a rendvédelmi szervek, valamint a vámhatóság érintettsége esetén az illetékes miniszter részére.

(4) A belföldön külföldi járművel bekövetkezett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény bekövetkezésekor a közlekedésbiztonsági szerv a lehető legkisebb késedelemmel értesíti a járművet lajstromozó (nyilvántartó), üzemben tartó (üzemeltető), tervező, gyártó, valamint nemzetközi szerződésben meghatározott érintettségű állam eseményvizsgáló szervét. Az értesítést a nemzetközi szerződésekben meghatározott hivatalos munkanyelven kell megküldeni. Az értesítés az adott időpontban rendelkezésre álló információkat tartalmazza, az egyes információk hiánya miatt az értesítés nem szenvedhet késedelmet. A hiányzó adatokat és az egyéb kapcsolódó információkat azok beszerzését követően haladéktalanul pótolni kell.”

40. § A Kbvt. 11. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény esetén a személyzet és az utasok tulajdonának, továbbá a speciális eszközöknek és tartozékoknak, valamint a rakománynak a begyűjtése, nyilvántartásba vétele az üzemben tartó vagy az üzemeltető feladata, azok helyszínről történő elszállítására - az érintett hatóságokkal történt egyeztetést követően - a vizsgálóbizottság vezetője ad engedélyt. A jármű vagy tartozékai elszállításakor és megőrzésekor, az esetleges későbbi vizsgálatok lefolytatása érdekében úgy kell eljárni, hogy azok további sérülést vagy elváltozást a lehető legkisebb mértékben szenvedjenek.”

41. § (1) A Kbvt. 11/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlekedésbiztonsági szerv vizsgálóbizottsága szakmai vizsgálatához felhasználhatja más hatóság, illetve az üzemben tartó, üzemeltető vagy a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott letelepedett szervezet által készített helyszíni szemlejegyzőkönyvet is.”

(2) A Kbvt. 11/A. § (4)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vizsgálóbizottság vezetője a helyszíni szemlével összefüggésben, a szemle idejére jogosult - az esemény vizsgálatában érintett hatóságokkal egyeztetve - az esemény helyszínének környezetében lévő infrastruktúrán zajló forgalom, illetve tevékenység szükséges mértékű és időtartamú korlátozásának vagy szüneteltetésének elrendelésére.

(5) Az esemény helyszínére belépő, az esemény vizsgálatában érintett hatóságok és a mentésben részt vevő szervezetek kivételével valamennyi személynek rendelkeznie kell az általa végezhető tevékenység megnevezését tartalmazó irattal, továbbá jól látható helyen viselt, a nevét, funkcióját tartalmazó azonosítóval.

(6) A helyszíni szemle befejezését követően a le nem foglalt járművek, berendezések eltávolításáról az üzemben tartó, üzemeltető, annak hiányában a tulajdonos gondoskodik.

(7) A helyszíni szemlén a közlekedésbiztonsági szerv részéről részt vevő személyeket megfelelő védőruházattal, a szükséges védőoltásokkal és az azonosítást megkönnyítő jelzéssel, valamint a helyszíni szemle lefolytatásához megfelelő technikai felszereléssel kell ellátni.

(8) Az érintett üzemben tartó, üzemeltető vagy a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott letelepedett szervezet felelős vezetője a közlekedésbiztonsági szerv felhívására gondoskodik a közlekedési tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok, okmányok összegyűjtéséről és elismervény ellenében azoknak a vizsgálóbizottság rendelkezésére bocsátásáról.

(9) A meghatalmazott képviselőknek az esemény helyszínére történő érkezése nem késleltetheti a helyszíni szemle megkezdését és lefolytatását.”

42. § A Kbvt. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közlekedési esemény szakmai vizsgálata során átvett vagy lefoglalt bármely járművet, berendezést és egyéb dolgot, ha arra a vizsgálat lefolytatásához már nincs szükség, át kell adni

a) a további vizsgálatot végző nyomozó vagy más hatóság részére, ha e hatóság azt szükségesnek tartja,

b) egyéb esetben a tulajdonosának, üzemben tartójának vagy az általuk kijelölt szervezet, személy részére, illetve amennyiben ezek nem ismertek, annak, akitől az lefoglalásra került.

(5) Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt felszólításra nem szállítja el, a közlekedésbiztonsági szerv - állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény kivételével - értékesítés és felhasználás tekintetében a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint jár el (Ptk. 5:12. §). Állami légijármű, honvédelmi és rendvédelmi célú vasúti jármű vagy úszólétesítmény tekintetében az üzemben tartó a jármű, berendezés és egyéb dolog átvételéről köteles intézkedni.”

43. § A Kbvt. 15. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A szakmai vizsgálat során, a közlekedésbiztonsági szerv megkeresése alapján az érintettek kötelesek a vizsgálóbizottsággal együttműködni. Az együttműködésre különösen a közlekedési és más hatóság, a jármű, az infrastruktúra, üzemben tartója, üzemeltetője, a járművet, annak tartozékait, vagy az infrastruktúrát gyártó, karbantartó, javító szervezet, továbbá a forgalom irányítását, tájékoztatását végző szervezet köteles. Az együttműködés keretében a szervezetek az esemény okainak felderítése érdekében szükséges adatokkal, vizsgálati eredményekkel, szakmai állásfoglalásokkal kötelesek segíteni a vizsgálóbizottság munkáját.”

44. § A Kbvt. 15/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi

a) a közlekedési hatóságoknak, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett szervezet vezetőjének és a közrehatása miatt érintett szakszemélyzetnek,

b) a biztonsági ajánlások címzettjének, és

c) a vizsgálatban részt vett állam, államok eseményvizsgáló szerveinek,

d) amennyiben a veszélyes áru jelenléte a baleset bekövetkeztében szerepet játszott, a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek,

amelyekre azok annak kézhezvételétől számított 60 napon belül észrevételt tehetnek.”

45. § A Kbvt. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést a honlapján közzéteszi.”

46. § A Kbvt. III. fejezete a következő 16/A. §-sal és a 16/A. §-t megelőző következő alcímmel egészül ki:

Tematikus vizsgálat

16/A. § A közlekedésbiztonsági szerv a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek megelőzése érdekében, a közlekedési balesetek vagy egyéb közlekedési események bejelentése, vagy a szakmai vizsgálat, vizsgálatok során tudomására jutott információk alapján, egy témakör alaposabb vizsgálatára kiterjedő tematikus vizsgálatot indíthat. A tematikus vizsgálat zárójelentése biztonsági ajánlást tartalmazhat. A tematikus vizsgálat kizárólag hivatalból indulhat meg és egyebekben a szakmai vizsgálat szabályai vonatkoznak rá.”

47. § A Kbvt. 17. § a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdésében és az EU-rendeletben foglalt feladatának ellátása céljából a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbi adatok kezelésére jogosult:]

ac) egészségi állapotára vonatkozó, valamint feladatainak ellátásával összefüggő egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos különleges adat,”

48. § A Kbvt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki az EU-rendelet, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint e törvény rendelkezéseit megszegve - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével -

a) az EU-rendelet 14. cikke szerinti védelem alatt álló információt közzétesz,

b) a vizsgálatot végzők munkáját akadályozza,

c) bizonyítékok, lényeges információk vagy dokumentumok átadását megtagadja, azokat elrejti, megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy

d) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja,

e) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (2) bekezdésében a jelentéstételi rendszer létrehozására, a 6. cikk (1) és (5) bekezdésében a jelentések kezelésére, a 13. cikk (1)-(4) bekezdésében az események elemzésére, a 16. cikk (2) és (11) bekezdésében az információk védelmére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja

azzal szemben természetes személy esetén 1 000 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.”

49. § A Kbvt. VI/A. Fejezete a következő 20/B. §-al egészül ki:

„20/B. § (1) A bírságot a 20/A. § (1)-(1a) bekezdésében meghatározott legmagasabb összegre, valamint a 20/A. § (2) bekezdésében foglalt szempontokra tekintettel, ezer forintra kerekítéssel kell megállapítani.

(2) A bírság kiszabásáról rendelkező határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell annak az előirányzat-felhasználási keretszámlának a számát, amelyre a fizetést teljesíteni kell.

(3) A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

(4) A bírság kiszabására és végrehajtására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

50. § A Kbvt. 23. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

a) Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről;”

51. § A Kbvt.

a) 2. § b) pontjában és a 19/D. § (3) bekezdésében a „súlyos víziközlekedési baleset” szövegrész helyébe a „víziközlekedési baleset” szöveg,

b) 2. § q) pontjában az „a súlyos víziközlekedési baleset” szövegrész helyébe az „a víziközlekedési baleset” szöveg

c) 3. § (8) bekezdés a) pontjában a „vizsgáztatói tevékenység” szövegrész helyébe a „hatósági vizsgáztatói tevékenység” szöveg,

d) 7. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK-rendelet)” szövegrész helyébe az „a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,

e) 7. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában és b) pontjában az „az EK-rendelet” szövegrész helyébe az „a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet” szöveg,

f) 7. § (1) bekezdés d) pontjában az „a súlyos víziközlekedési baleset” szövegrészek helyébe az „a víziközlekedési baleset” szöveg,

g) 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „A helyszín biztosításáról” szövegrész helyébe az „Az esemény helyszínének biztosításáról” szöveg,

h) 11. § (2) bekezdésében az „a helyszínen” szövegrész helyébe az „az esemény helyszínén” szöveg,

i) 11. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „A helyszín biztosítását” szövegrész helyébe az „Az esemény helyszínének biztosítását” szöveg,

j) 11. § (7) és (9) bekezdésében az „A helyszín” szövegrészek helyébe az „Az esemény helyszínének” szöveg,

k) 11. § (8) bekezdésében az „a helyszín” szövegrészek helyébe az „az esemény helyszínének” szöveg,

l) 11. § (10) bekezdésében az „a helyszíni szemlét” szövegrész helyébe az „az esemény helyszíni szemléjét” szöveg,

m) 11/A. § (1) bekezdésében az „a helyszínen” szövegrész helyébe az „az esemény helyszínén” szöveg,

n) 13. § (2) bekezdés a) pontjában az „az érintett jármű szerinti szakterületen” szövegrész helyébe az „az érintett szakterületen” szöveg,

o) 15/B. § (3) bekezdésében a „balesetkivizsgáló szervei” szövegrész helyébe az „eseményvizsgáló szervei” szöveg,

p) 19. § (4) bekezdésében a „balesetkivizsgáló szervét” szövegrész helyébe az „eseményvizsgáló szervét” szöveg,

q) 22. § (3) bekezdésében a „súlyos víziközlekedési balesetek” szövegrész helyébe a „víziközlekedési balesetek” szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a Kbvt.

a) 1/A. § (1)-(2) bekezdésében az „és légiközlekedési rendellenességgel” szövegrész,

b) 2. § b) pontjában az „a légiközlekedési rendellenesség,” szövegrész,

c) 2. § i) és t) pontja,

d) 7. § (3) bekezdése,

e) 9. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „többi” szövegrész,

f) 15. § (8) bekezdésében a „vagy légiközlekedési rendellenességgel” szövegrész,

g) 18/A. §-ában a „vagy légiközlekedési rendellenesség” szövegrész,

h) 18/B. §-ában a „vagy légiközlekedési rendellenességgel” szövegrész,

i) 20/A. § (4)-(6) bekezdése,

j) 22. § (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben az „és légiközlekedési rendellenességek” szövegrész,

k) 23. § (1) bekezdés b) pontja,

l) 23. § (2) bekezdés b) pontja.

4. A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény módosítása

53. § A Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A belföldi belvízi veszélyesáru-szállítási műveleteknek a Szabályzatban előírt feltételektől eltérő feltételekkel való végrehajtása egyedi esetben engedélyezhető, amennyiben a biztonság nem sérül és jól meghatározott, időben és térben behatárolt szállítási, rakodási és árukezelési műveletekről van szó. Az egyedi engedélyt a katasztrófavédelmi hatóság és a rendőrség véleménye alapján a hajózási hatóság adja ki, amelyet a hajósoknak szóló hirdetményben is közzé tesz.”

5. Záró rendelkezések

54. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. november 15-én lép hatályba.

(2) A 20. § és az 1. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

55. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és egyes tanúsításokra vonatkozó részletes szabályoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. augusztus 10-i 805/2011/EU bizottsági rendelet,

c) a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról, valamint a 482/2008/EK és a 691/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. október 17-ei 1035/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

d) a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2013. május 3-ai 391/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

e) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendelet

f) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU rendelet.

(2) Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével,

b) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

1. melléklet a 2015. évi CLXX. törvényhez

1. melléklet az 1995. évi XCVII. törvényhez

Sor-
szám
Légiközlekedési hatósági eljárások megnevezése Díj (forint)
I. A 1178/2011 EU rendelet és a 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, szakszolgálati engedélyekhez képzéseket nyújtó szervezetek, repülés szimulációs oktatóeszközt üzembentartó szervezetek és repülőorvosi központok
1. Légitársasági pilóta, kereskedelmi pilóta és többfős személyzet pilóta szakszolgálati engedélyekhez és kapcsolódó tanúsítványokhoz és jogosításokhoz képzéseket nyújtó képző szervezet éves felügyelete 120 000
2. Magánpilóta, vitorlázó pilóta, ballon pilóta szakszolgálati engedélyekhez valamint könnyű légijárműre érvényes pilóta szakszolgálati engedélyekhez és kapcsolódó tanúsítványokhoz és jogosításokhoz képzéseket nyújtó képző szervezet éves felügyelete 60 000
3. Karbantartás oktató szervezet éves felügyelete 60 000
4. Alapszintű műszeres repülésgyakorló berendezést (BITD) üzemeltető szervezet éves felügyelete 30 000
5. Repülés- és navigációseljárás-gyakorló berendezést (FNPT) üzemeltető szervezet éves felügyelete 60 000
6. Teljes repülésszimulátort (FFS) és repülésgyakorló berendezést (FTD) üzemeltető szervezet éves felügyelete 120 000
7. LAPL, légiutas-kísérő és 2. osztályú orvosi minősítés kiadására jogosult repülőorvosi központ éves felügyelete 60 000
8. 1., és 3. osztályú orvosi minősítés kiadására jogosult repülőorvosi központ éves felügyelete 120 000
II. A 748/2012 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket és felszereléseit gyártó szervezetek
1. Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgép és levegőnél könnyebb légijárművet gyártó szervezet tevékenységének éves felügyelete 74 000
2. Egyhajtóműves légijárművet gyártó szervezet tevékenységének éves felügyelete 130 000
3. Gázturbinás és többhajtóműves légijárművet gyártó szervezet éves felügyelete, légijárműtípusonként. 200 000
4. Légijármű berendezés és alkatrész gyártó, összeszerelő szervezet éves felügyelete 90 000
III. A 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket karbantartó szervezetek
1. Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légijárműveket, valamint máshová nem sorolt légijárműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet éves felügyelete egy kategóriára 50 000
2. Ejtőernyő, siklóernyő, ultralight (mikrolight), vitorlázó repülőgépet és levegőnél könnyebb légijárműveket, valamint máshová nem sorolt légijárműveket, hajtóműveiket és azok berendezéseit karbantartó szervezet éves felügyelete további kategóriánként 5 000
3. 5700 kg vagy ez alatti, de 750 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete egy kategóriára 75 000
4. 5700 kg vagy ez alatti, de 750 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete további kategóriánként 10 000
5. 27 000 kg vagy ez alatti, de 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet felügyelete egy típusra 280 000
6. 27 000 kg vagy ez alatti, de 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete további típusonként 30 000
7. 27 000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet éves felügyelete egy típusra 465 000
8. 27 000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművek forgalmi és/vagy alapkarbantartását végző szervezet tevékenységének éves felügyelete további típusonként 50 000
9. Légijárművek gázturbinás hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy hajtóműtípusra 310 000
10. Légijárművek gázturbinás hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további típusonként 30 000
11. Légijárművek dugattyús hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy hajtóműcsaládra 55 000
12. Légijárművek dugattyús hajtóművének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további típuscsaládonként 5 000
13. Légijárművek komplett hajtóművének vagy segédhajtóművének nem minősülő alkatrészeinek, berendezéseinek és/vagy sárkányszerkezetének karbantartását végző szervezet éves felügyelete egy kategóriára 60 000
14. Légijárművek komplett hajtóművének vagy segédhajtóművének nem minősülő alkatrészeinek, berendezéseinek és/vagy sárkányszerkezetének karbantartását végző szervezet éves felügyelete további kategóriánként 5 000
15. Légijármű sárkány vagy hajtómű szerkezeti elemeinek roncsolásmentes anyagvizsgálatát végző szervezet éves felügyelete 74 000
IV. A 1321/2014 EU rendelet alapján engedélyezett, légijármű légialkalmasság fenntartó és légiármű légialkalmasság tanúsító szervezetek
1. 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozásra nem kötelezett légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijármű kategóriára 25 000
2. 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozásra nem kötelezett légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijármű kategóriánként 2 000
3. 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozott légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijármű kategóriára. 46 000
4. 5700 kg és annál kisebb maximális felszálló tömegű lajstromozott légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijármű kategóriánként. 5 000
5. 5700 kg-nál nagyobb és 27 000 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijárműtípusra 420 000
6. 5700 kg-nál nagyobb és 27 000 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijárműtípusonként 40 000
7. 27 000 kg és annál nagyobb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete egy légijárműtípusra 700 000
8. 27 000 kg és annál nagyobb maximális felszálló tömegű légijárművek folyamatos
légialkalmasságát felügyelő szervezet éves felügyelete további légijárműtípusonként
60 000
V. A 965/2012 EU rendelet alapján engedélyezett, légijárműveket üzembentartó szervezetek
1. 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 19 légijárműig 750 000
2. 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 20-44 légijármű esetén 3 500 000
3. 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 45-149 légijármű esetén 9 000 000
4. 40000 kg feletti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 150 vagy több légijármű felett 15 000 000
5. 5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 9 légijárműig 350 000
6. 5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 10-24 légijármű esetén 400 000
7. 5700 kg feletti, és 40000 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 25 vagy több légijármű felett 950 000
8. 750 kg feletti, és 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig 100 000
9. 750 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig 65 000
10. 750 kg alatti maximális felszálló tömegű légijárművet üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5 vagy több légijármű felett 85 000
11. 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig 100 000
12. 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5-9 légijármű esetén 125 000
13. 5700 kg feletti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 10 vagy több légijármű felett 250 000
14. 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 4 légijárműig 65 000
15. 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű helikoptert üzembentartó szervezet éves felügyelete engedélybe bejegyzett 5 vagy több légijármű felett 85 000
16. Ballont üzembentartó szervezet éves felügyelete 35 000
VI. A 139/2014 EU rendelet alapján engedélyezett repülőterek
1. I. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 700 000 utas /év feletti forgalom esetén 2 500 000
2. I. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 700 000 utas /év alatti forgalom esetén 700 000
3. II. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 10 000 utas /év feletti forgalom esetén 300 000
4. II. osztályú repülőteret üzembentartó szervezet éves felügyelete 10 000 utas /év alatti forgalom esetén 100 000
VII. A 1034/2011 és 1035/2011 EU rendeletek alapján engedélyezett léginavigációs szolgáltatók és légiforgalmi szolgáltatást ellátó szakszemélyzet képző szervezetek
1. CNS szolgáltató éves felügyelete ATC szolgáltatást nyújtó repülőtér esetén 300 000
2. CNS szolgáltatók éves felügyelete AFIS szolgáltatást nyújtó repülőtér esetén 90 000
3. AFIS szolgáltató éves felügyelete érvényes szakszolgálati engedélyenként 15 000
4. Repülésmeteorológiai szolgáltató éves felügyelete 92 000
5. AFIS képzési szervezet éves felügyelete 20 000
6. ATCO képzési szervezet éves felügyelete 120 000
7. Nyelvismeretei vizsgaközpont éves felügyelete 35 000

  Vissza az oldal tetejére